Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)
1975-07-11 / 161. szám
Kulturális alap — Börzsöny-vidéki módra” R'ltmusok. színek, mozdula- toki tarka parádéja a színpadon-, Csattognak a papucsok, röpülnek a szalagok és id*5p- ként el-elszabadiul a tánc nevet jtelző lánvsikoíy. Pedig, csak próbán vagyunk. há.t'xnk mögött még üresen tátong a rétsági-, művelődési központ; szájba-Verme.* De az ÁFÉSZ tánpcsoportja bemutatóra készül, a magiak örömére is- igyekeznek a legjobban ropni a táncot! ..Cehet rájuk számítani sok téren. A ház legszorgaima* sabb látogatói akkor is. na nincs tánc. . — mondják a népművelők. Egy má&ik • találkozás: & rétsági pártlVizottság __ tó" náGsterméhen a közművelődés feladatairól föl.Fik a szó. A vállalatok, üzemek részéröl e’sőként Hajdú Pál né, a R<j.r- zönv-vidéki Egyesült ÁFÉSZ személyzeti és okitatásJ vehetőié szólal fel. Aratói beszel, mit tettek — már éveikkel a közművelődési h a táróvá t előtt is — a dolgozók kulturális igényeinek kiel égi téseert, szakmai és általános nrüve] t- ségük növeléséért. A kát találkozás csak_ látszatra esik távol egymástól- Összefűzi őket az. hogy a kulturális alap felhasználásának jó módszerére utalnak. X Jelenleg nyolc közös tanácsú község, a rétsági 'árás k^tha'mad része tartozik a Börzsöny-vidéki i ÁFÉSZ-bez. Január elsej^tgi 3 nagyoroszi és a nézsai A FESZ-szel tervezijj az egyesülést. A saociális- kulturális kiadásokat az évi ’ 100 ezey forint tagsági órde- keitségí alapból és a szakszervezet 50 ezer forint kdi- turális alapjából fetjpzik. — A korábbi időszakban a szakszervezet tartalékolt. így tudtunk üdülési lehetőseget biztosítani: Balatonalmádiban vettünk négy kétágyas szobát. Ha gyerekes házaspár megy üdülni, pótágyat teszünk be. Három éve működik — azóta a sport- és kulturális alapból televíziót, könyveket vettünk bele. Az összevonás után tervezzük, hogy a két másik egységgel közösein (nekik is van ott keikét szobájuk) — melegkonyhai létesítünk és nyaranta szakácsot i6 küldőnk le. Nem véletlen, hogy Huris Mihály, az ÁFÉSZ elnöke a-z üdüléssel kezdi — ez a legaktuálisabb mindenütt... A másik időszerű téma, ami ilyenkor,, vizsgáik után felvetődik: mepjérre tanulni náluk, meamyire sikerült ‘ szakképzett ságet adni a dolgozóknak ? Hajdú Pálné ad vá- lasr-t: — Jó alapokkal kezdhet- ttinjk hozzá a szakképzéshez: a szövetkezeti hálózatban egy- két idősebb éjjeliőrón kívül mindenki elvégezte a n.ycÜc általánost, többen már itt, a munkáibaállás után. és szer tincsére nem termelődik óira a hiányos végzettség. Mos» feleződött be egy szakácsi tinfolvsm, 30 résztvevővel. .'Szeptemberben 23 i.elent- kezővtei élei miszer-ej atjói tan- folyamot indítunk. A kollektív szerződésben rögzítettük, hogy minden elvégzett iskola után száz forint fizetésemé- \ lest adunk. Atki kitűnőre vizsgázik, annak kifizetjük a szakmunkásvizsga . költségét (több, mint ezer forint.) Kilencen szereztek egység-, illetve üzletvezetői képzettséget, négyen érettségi atek. — A szakmunkás-tanfolyamok, a taíiuiás öea'.tönzése elég sok pénzt elvisz. Tizenegy szocialista brigádunk kulturális vállalásainak segítésére szerződést kötöttünk a nagyközségi járási könyvtárral — finanszírozunk író- olvasó találkozókat. A tánc- együttes évente több tízezer forintba kerül. Kiemelkedő szerepléseikért nemrég egy budapesti kirándulással jutalmaztuk őket: megnézhették az Állami Népi Együttest. Az ipari vásárra, melegvizes strandokra, a Balatonra is rendszeresen sízervezüt’k dolgozóinknak egynapos Tbuszfú- ránduláspkat. Ügy Ültjük, hogy a tanulás, az önművelés támogatására, a kulturált pihenésre szánt összeg meg térül a jobb munkában, Mikulás-csomagok és hasonló kiadások helyett évek óta i&y gazdálkodunk a kulturális alappal. Sokszor más forrásokból is hagyunk ilyen célokra. Mindössze ennyiből áll a ..Börzsöny-vidéki módra" készített kulturális költségvetés. Ezt a receptet más, hasonló ad»!t ágú váJlaJatek is basz" nosítha'nák — liclvi ..fűszerezéssel’’ továbbfejlesztve. G. Kiss Magdolna Mai tévéajánlalunk 20.55: {ló mai karnevál. Tévéjáték. Hubay Miklós tévéjátéká- :nak címe utalás an-a, a né- ihány száz év előtti római ■■szokásra, mely szerint karnevál idején a nyomorékok «zónára futóversenyt rendezetek. értékes díjakért. A Rolni ai karnevál főszereplője (Margit, az egykori híres szí - mésznő: most színházi iegy- iszedő. Az idős aszom.y elkese- ri-e'tetten, már az élettől bú- tcsúzik. amikor váratlanul fnagv szerep lehetősége kínál" l*Kozik számára. Űjra szín pádra léphet. méghozzá főszerepben Olyan darab főszerepében, amelynek szí nrevi tele _ nem kecsegtet sikerrel, és Í j amelyet a színház kegyeleti (okokból ad elő. A színésznő mégis boldogan készül a p;e- , mierre. .. A főszerepben: Tolnav Klárit. és Gábor Miklóst láthatjuk. SZÍVESEN UTAZNAK A Bulgáriába látogató ma- svar turisták száma az elmúlt évi 78 ezer helvett az idén előreláthat ól-ae a százezret is meghaladja. X Hazánkban, is több bolgár turista tartózkodik most a tme2szt>kottnái. többséaük i csoportosan, autóbusszal érke- izík. s Budapesten kívül Szemedre és Pécsre látogatnak el % őzül fik sokan. Néhánv — fűként veteránokból á’ló — t tin sincs o oor t a ,,különböző hegységek bolgár hősi emlékművét is érinti magyarországi IVöhÚti/B során. Szövőszékek mellett ’ Csqttog-kattog a vetélő a szecsényi Palóc Háziipari Szövetkezet szövőtermében. Ügyes asszony- és leány kezek nyomán szebbnél szebb szőttesek születnek. Nehez munka. Nemcsak gondosságot és figyelmet igényel, hanem fizikai erőt is. A kéz, a láb nem állhat meg; mert ha megáll, megáll a munka is. — Műszak vége felé bizony már alaposan érezzük a fáradtságot, — mondja a Kállai Éva Szocialista Brigád fiatal vezetője, Szalai János- né. — De azért nem kell any- nyira sajnálni minket, bele lehet szokni, mint ahogyan bele is szoktunk ebbe a munkába. A lányok, asszonyok nem is panaszkodnak. Csak az idelátogató idegen átnul kitartásukon. erejükön, szorgalmukon. Nekik mindez természetes, mindennapi munkájuk szerves tartozéka. Csodálattal és tisztelettel tekintek rájuk- József Attila „énekelt” róluk egykor, csupa szívvel, szeretettel. Nem tudom felejteni a , szövőlányt, akinek kezében „kuncog a krajcár” és „cukros ételekről álmodik”. Mennyivel masabb a mai szövölányok sorsa, élete. Munkájukat becsülettel megfizetik, s cukros ételek — -. .t . .. . ............................................. m eg -.annyi más szükséges jó falat — a valóságban is az asztalkákra kerülnek. Hogy irigyelnék érte őket a régi becsapottak, kifosztottak. A raők politikai és lársadal- mi jutgfosztottsága, kiszolgáltatottsága rossz álommá szelídült mára. Azonos jogok illetik meg őket a férfiakkal. De amit intézményesen, törvény szerint lehet szavatolni, hogyan lehet érvényesíteni a családban, a szőkébb közösségben? Érvényesül-e ott az egyenjogúság? Szalainé egyértelműen válaszol: — Nálunk- — nem mondom, hogy minden családban így van, de ez az egyre általánosabb —. egyenjogúság van. A férjem mindenben, amiben igénylem, segít. Ez csak természetes. nem. ha az asszony dolgozik. A közös teherviselés a jó házasság egyik alapvető záloga. Egy másik lehetne —anélkül, hogy a fogalom teljes kimerítő magyarázatát adnánk —. a szabad idő közös, a házastársi kapcsolatot erősítő eltöltése. — A férjem kőműves, most nem idehaza dolgozik, de a hétvégeken mindig tudunk időt fordítani egymásra, egy kis szórakozásra. Miből áll ez? Nem nagy dolog. Séta az utcán, aztán beülünk az Omnía- ba, máskor moziba megyünk, esetleg, ha úgy esik, színházba. Jó időbeosztással mindent el lehet érni, amit az ember akar. A szövetkezet a lehetőségekhez mérten igyekszik támogatni dolgozói művelődési, szórakozási igényeinek kielégítését. Egy tucat színházbérletet, 20 mozibérletet vásárol rendszeresen, s az igénylők rendelkezésére bocsátja. A kulturális alapból támogatja a dolgozók nyári kirándulásait is. Képzeljék el, milyen öröm egy családos, esetleg többgyermekes anyának elmenni Égerbe, vagy Visegrádra a több hónapos munka után, vállalati segítséggel, olcsó áron. Talán nem elég ennyi és psak ilyen segítség, támogatás, de lehet finomítani rajta. s a közművelődési szemlélet társadalmi méretű átalakulása, változása bizonyára meg is teszi ezt. A vékony, barna bőrű asz- szony kezében megáll a munka. amikor hozzáfordulok. Nagy. kerek, zöld szemekkel néz rám. Tizenhét éve szövőnő. Sokszáz méter szőttest készített már ez idő alatt. — A tizennégy éves lányom és haltét,'es kisfiam jelenti nekem .an örömet — mondja Medve Istvánná. — Amikor hazamegyek. végzek a házimunkával, velük foglalkozom. Mesélek. A pici nagyon szereti hallgatni. Ha délulános vagyok — ilyenkor nyolcig dolgozom ■■— akkor is megvár. Tudom, hogy el vagy fáradva, de ugye, mesélsz. Csak egyet — mondja. Persze, hogy mesélek, kicsi fiam... Aztán elalszik. A kislány a háizlrnuinkábaD is sbgÉt. Ökos, értelmes gyerek. Tanulmányi eredményevei édesanyja elégedett. Könyveket is szokott neki vásárolni. — Én is elolvasom — mondja az asszony. — Igaz, nem mindet, csak ami megragadja a figyelmemet. Üjabban a versek érdekelnek, a régiek, például Arany János néhány Szép verse. A családnak tévére még nem futotta. Nemrégiben készült el a házuk. Hárman laknak benne, egymást szeretve, egymásért élve. S a törékeny szövőnő örömmel dolgozik. Sulyok László ✓ 10. — Ez mi? Ezek honnan kerültek ide? — Jelentem, ez az a két határsértő, akit hajnalban elfogtunk. Csak egy kicsit hozzá igazítottam őket a személyi igazolványhoz. Nagyon kértek a fiúk, hogy legyek ebben a segítségükre. Remélőm, nem kapok érte fenyítést! * — No, pernahajder Küldje csak elém azt a- •. Előbb vigye át a másik irodába a fiúkat és küldje ide a Figarót. A Figaró jött, húzta a nyakát a válla közé ,— Maga megint fusizik. Fai- kas határőr? Ki adott parancsot, hogy nyírja meg ezeket a fiúkat? — Je'entem senki, az ügyeletes mondta. hogy jöiiék, mert a fűk szeretnék. Nem volt idemk a városban, üdülés előtt. Fürdésre narancs volt. eteté-re narancs vöt Gondoltam, nem teszek azzal semmi rosszat, ha szívességből meggyomlálom őket. Utóvégre Pásztor Ferenc FIUK A LESHEGYEN Regény emberek vagyunk, és a határ- sértő is csajj ember. Kaptam az alkalmon. Gyakorolni kelL Ha leszerelek, szeretnék mestervizsgát tenni. Itt már senki sem hagyja magát. Kell a nyiratkozás ürügynek, nogy besompolyoghassanak a városba. — Bújjon magába az ördög. Hozzák be azt a két köiy? köt. Csinos, egészen mu'a'ós gyerekek lettek. Nézzük csak. Te vagy az idősebb. Béla, igaz? Mmidd el, honnan jöttél, hová akartál menni, miért akartál kiszökni? — Pesten lakunk. Apám anyagbeszerző, anyám kalkulátor egy ktsz-ben. Leirtom mindent az előbb. Van egy nagybátyám Kanadában. Hozzá akartunk kimenni. Két eve volt itt Jól megy neki. gazdag diligyümölcs-ke reskeaő. Adott volna munkát nekünk is. Dolgoztunk -volna és éltünk volna ked"ünk sze. ml. Nem csavarogni akartunk. — Autód tudott erről ? — Nem, nem tudott. Az az igazság, hogy összerúgtuk a patkót az ősömmel, — Édesapáddal? — Igen, édesapámmal. Bocsánat. Semmi, folytasd fiam. Szóval, összevesztünk, mert intőt hoztam. Negyedikes vagyok. Unom. ök mindenáron ragaszkodnak a nyomorult érettségi papírhoz. Mintha azzal mindent megoldana az ember. Megmondtam neki, lekevert két pofont, En meg azt mondtam, hogy engem ne verjen mindenért, utóvégre majdnem nagykorú vagyok. — Majdnem... s nem mindenért vert, hanem az intőért? Nem? — Igen, az intőért. — Esaért akartál megszokni Csak ezért. — Igen, már bánom. Azt hittem, szerzek nekik néhány izgalmas éjszakát, s ükkor nem ve -nek. mint valami rab-zolg't. Nem élünk a középkorban, hogy egy embert verhetnek kedvükre, (Folytatjuk) Salgótarján vendége volt AZ ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES Óriási sikerrel mutatkozott be kedden este a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központban az Állami Népi Együttes. Képeinken egv kis ízelítőt adunk műso- r •-búi- — Bábéi i^brzlo felvételei — Tiszaháti táncok: hármas csár dá&. Libbenő szoknyák liszaaau táncos; saru csapas
