Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)
1975-07-11 / 161. szám
Kilenc nagyberuházás H giforsobli kiiaíleiezés ösztönzése A kormány olyan fejlesztéseket helyezett reflektor-. fenybe, amelyek elkészülést határideje 1975 és 1978 közé esik és a jelenlegi energia- és nyersanyaghiányos világhelyzetben életbevágóan fontosak. Így a körülbelül 34 milliárd forintnyi fejlesztés — ennyi a kilenc beruházás összkö’teége — között találjuk a szénhidrogén-bánvá- szat, a -feldolgozás, a villa- mosenergia-termelés, az acélgyártás, a hengereltáru- gvártás, az alumínium félkész termék, a papír-, a hústermelés bővítését. A fejlesztések egy része tehát a tőkésimportot csökkenti, illetve az exporthoz szükséges árualapokat növeli, A gyorsítás első számú címzettje a beruházó. A most bevezetett pótlólagos ösztönzők másodlagos voltára rámutat az a tény is, hogy elsősorban szervezési feladat a kijelölt nagyberuházások gyorsítása. Az ilyen nagyméretű beruházásokon a .tervezők. építők. szerelők vállalatainak tucatjai, a munkások ezrei dolgoznak több éven keresztül. Formailag a gyorsításra szánt ösztönzők pénzbeni ellenértékét a beruházók kapják, azoktól azután átvándorol a kivitelezőkhöz, a szerelőkhöz, és nem egy esetben a fontosabb berendezést gyártó vállalathoz. Például a Gyulai Húskombinát esetében a Diósgyőri Gépgyár kapja a prémiumot a hűtőberendezések gyártásáért és szereléséért. Hangsúlyozni kell. nem beruházási ,,borravalóról” van szó, hanem az eredetileg megállapított határidőkhöz képest történő, pótlólag jelentkező nagyobb erőfeszítés ről. Aki viszont nem teljesíti ígéretét. azt felelősségre vonják. A beruházók, illetve az V. ßillevies, V. Nyikoleoko; várva Közéjük 'álltam, és ezzel öten lettünk. Idegesen nyújtogattuk a nyakunkat, az óránkat nézegetjük, és úgy viselkedtünk, mint általában azok az utasok viselkednek, akik buszra várnak. Váratlanul az egyik kapualjból egy pocakos öregúr gurult ki. — Hé, srácok! — kiáltott felénk az öregúr. — Nem akartok egy kicsit felmelegedni'.' Hihetetleiiül néztünk rá. — Mit bámultok rám? 0, hát a buszotok száz év múlva se jön, — jegyezte meg, látva zavarunkat, igyekezett meggyőzni bennünket. — ötperces munka lenne az üzletben. Romlandó áru érkezett, azt kéne ledobálni. Na, segítetek? Egy kis társadalmi munka! — Rendben van! — egyeztünk bele. Mentünk és ledobáltuk az árut. — A busz még nem jött, — közölte az a fiú,.. akit őrködni hagytunk ott, amíg mi oda voltunk. Ekkor a szemben levő ház kapujából egy öregasszony szaladt hozzánk. — Mik vagytok ti fiúk? Tán csak nem KlSZ>-esek vagytok? Vagy valami szocialista brigád? Nem szerelnétek fel nekem egy zárat, az ajtómra? — Dehogynem , felszerel, jük. — mondtuk. Az időnkből kitelik. Mentünk és felszereltük « zárat. ■Kifestettük a mennyezetet és az ablaloot, felragasztottuk a tapétákat, és leparkettáztuk a szobát. Busz sehol. Egy komoly kucsmás férfi azt az ajánlatot tette, hogy vezessük be a tálcásba a telefont. ■ — Drága lesz az bárvám! — jegyezte meg egyikünk tréfásan. — A pénz nem számít. —telelte a fé.rti. — A feleségem folyton a nyakam rónia a telefon miatt. Es mi mentünk telefont Balszerencsés betörők Mestr'ében órákon át tartó fáradságos munkával sikerült néhány betörőnek elfűrészelnie egy kiszemelt raktárhelyiség vasrácsait. Amikor végre bejutottak a raktárba, .akkor vették észre, hogy a villamos háztartási készülékeket gyártó Sanovio cég raktára helvett a helyi temetkezési vállalat konorsóraktárá- ba törtek be. Minthogy ezzel a zsákmánnyal nem tudtak volna mit kezdeni, dolguk vegezetlen távoztak. vezetni. Az egész utca. visszhangzón a fejtőlujUu- pács zajatol, miközben )elbontottuk az aszfaltot. Lefektettük a telefonkábelt az elosztótól a házig. — Kész! — mondtam és bekapcsoltam a készüléket a hálózatba. — Szíves, sé&böl csináltuk! A fiák már aszfaltozták az utcát, az úthengert a közeli útfenntartó vállalattól „kölcsönözték”. ...Déifelé értem be a munkahelyemre. — Nos, mi történt, Szám. szonov? —, érdeklődött gúnyos, mérges hangon a főnököm. — Csak nem a ra- giveli bátyád betegedett meg? Vagy a bevgyanszki nénikéd érkezett meg? Avagy tán összetört az autóbusz? — Egyáltalán nem is jött busz! — mondtam, és elmondtam neki, ahogy tör. tént. ' — Most derült ki, hogy ezermester vagy! — csodálkozott a főnököm. — Rejtett tehetség! No. akkor holnap he is menj a megállóhoz! Menj egyenesen a központba és csempézd ki a fürdőt! Az anyagot mi adjuk. Fordította: Juhász László őket képviselő tárcák néhány héttől egy évig terjedő időben adták meg a határidő- rövidítés tartamát. A megcélozott gyorsítás többnyire elfogadható volt. de például a még kezdeti állapotban levő gyulai építkezésnél az Állami Tervbizottság keveselte az ígért hat hónapot, és lám a későbbi sorozatos egyeztetések eredményeként a kitűzött határidőnél 10 hónappal hamarabbi befejezést ígérnek ma a beruházók. Nem lebecsülendő sok esetben a néhány hetes gyorsítás sem. hiszen a beruházások nagy részénél ma még jelentős lemaradás mutatkozik, és ha ezt behozzák már az is nagy eredmény. A már említett és pótlólagos ráfordításként jelentkező ösztönző juttatások három részből állnak, finnek keretében mód nyílik arra, hogy a beruházók a kivitelezők részére olyan berendezéseket vásároljanak, amelyekre az építőipari vállalatoknak nincs pénzük. Az így beszerzett gépeket a beruházók formailag bérbe adják a kivitelezőknek, majd az építkezés befejezése után — a terv szerint — az építők a bérleti díjjal, vagy az amortizációval, csökkentett mértékben átveszik a berendezéseket. A többletjuttatások keretében a hátralevő munkák — importberendezés nélküli — költségének 0,3 százaléka jutalmazásra fordítható. Ott, ahol a befejezéshez nagyon közel állnak — és nem egy esetben ez a jellemző — ez az összeg nem túl nagy, tehát kár lenne hatalmas jutalmakra gondolni. Ennél jelentősebbnek látszik az az engedmény, mely szerint az építkezésen részt vevő vállalatok megadhatják túlóra- igényeiket és amennyit ebből elfogadnak az oly módon fizethető ki, hogy nem számit bele a vállalat bérszínvonalába. A körülbelül 34 milliárd forint beruházást képviselő és gyorsításra kijelölt fejlesztések pótlólagos költségben jelentkező igénye körülbelül 150 millió forint. Ez az ösz- szeg — éppen a gyorsítás következtében — nem jelent egyértelműen többletköltséget, — és ez a legfontosabb — a többletráfordítás, a pótlólagos erőfeszítés sokszorosan megtérül, a beruházások gyorsabb kivitelezése és termelésé réven. Breitneir Miklós Politikai képzés Miért fújnak új szelek? A POLITIKAI KÉPZÉS továbbfejlesztésével kapcsolatban jelentős határozatot hozott kilenc hónappal ezelőtt a KISZ központi bizottsága. Miért kellett e kérdéskört napirendre tűzni — vetődött fel immár több alkalommal a fiatalokban. A válasz kézenfekvő. Három olyan tényező került előtérbe, melynek nyomán szükségessé vált az ifjúsági mozgalomban a politikai képzés szervezeti felépítésének módosítása, a feltételek továbbfejlesztése, a nevelés hatékonyságának fokozása. A társadalmi viszonyok sokat fejlődtek az elmúlt években. A népgazdaság fejlődésével párhuzamosan gondolkodásmódbeli, tudati átalakulás is végbement fiatalokban és idősebbekben, bár ennek jelei nehezen mérhetők. Elsősorban a cselekedetekben kerülnek felszínre. Hazánkban szélesedett a szocialista demokratizmus az élet minden területén: az államéletben, üzemekben, hivatalokban, szövetkezetekben egyaránt. Erősödött a szocialista nemzeti egység. Manapság mar nem az a kérdés, hogy miből éljünk, hanem miként éljünk. A szocialista életforma, életmód fokozatosán terjed, egyre nagyobb tömegeket hódít meg. Olyan iránytűt kellett tehát adni a fiataloknak is, hogy a helyes utat válasszák,, cselekedeteiket a meggyőződés határozza meg. A politikai képzés hatékonyságának fokozását a nemzetközi politikában bekövetkezett — egyre inkább visszafordíthatatlanná váló — enyhülés is megköveteli. Erősíteni szükséges az ideológiai tevékenységet a szocialista eszmék terjesztése érdekében, és a téveszmék leküzdése miatt. Az ifjúságpolitikai tényezők szintén jelentős hatással voltaik a változatokra. A párt ifjúságpolitikai határozatot hozott 1970. februárjában. Az ifjúságpolitikai határozatot követte az ifjúsági törvény. Az ifjúság politikai nevelése töbn ágra terjed ki, növekedett a társszervek szerepe. A nevelésben az ifjúsági szövetség nincs egyedül, s e helyzet a nevelésben is bizonyos következtetések levonását eredményezte. A KISZ BELSŐ ÉLETÉBEN bekövetkezett változásé* szintén megkövetelték a politikai képzés továbbfejlesztését. A vezetőképzéssel kapcsolatban még 1963-ban hozott határozatot a KISZ központi bizottsága. A KISZ-oktatással kapcsolatban pedig 1968-ban mérték fel a helyzetet, foglalták csokorba a tennivalókat. Azóta mindkét területen jelentős módosulások mente* végbe, a képzési rendszer meglehetősen bonyolulttá vált. A kongresszusi határozatok, a nagyobb követelmények, a káderpolitikai határozatok mind egy irányba mutattak: lépést kell tartani a fejlődéssel, a fiatalok politikai képzésében is! A képzési rendszert átgondoltabbá, áttekinthetőbbé, egyszerűbbé kell tenni. Szükségessé vált, hogy általánosítsák a kialakult jó módszereket,, kerüljék a sallangokat. A különböző képzési formákat magasabb szintre kell hozni. Ugyanis a korábbi esztendőkben a KISZ politikai oktatás és a -vezetőképzés merev szétválasztása fogyatékosságokat hozott felszínre, Az 1975—76-os képzési évtől kezdődően egységes politikai képzési rendszer kiépítésére kerül sor. Az a célja, hogy a politikai képzés a fiatalokban széles körű társadalmi érdeklődést és igényt keltsen a tájékozottságra, műveltségük, közéleti tevékenységük magasabb szintre emelésére. Nevelje a fiatalok széles tömegeit a párt politikájának értő megvalósítóivá. Szolgálja a KISZ kommunista jellegének, szervezeti fegyelmének erősítését, vezetési stílusának, módszereinek fejlesztését. az ifjúsági szövetség eszmei-politikai hatásának növelését. A jelentős határozat óta áz ifjúsági szövetségben e területen is pezsgőbbé vált az élet. Nógrád-ban — csakúgy- mint országosan — a KISZ különböző gzintű szervei intézkedési terveket dolgoztak ki, melyeket a testületek elfogadtak. Ennek nyomán alakultak meg a politikai képzési bizottságok, melyek feladata a testületi döntések előkészítését szolgáló információ- gyűjtő és -elenőző munka, a csúcsvezetőségek és alapszervezetek képzési tevékenységének ellenőrzése, segítése, koordinálása. KÖZELEG AZ ÜJ oktatási év. A siker nagyban azon múlik. h©2y 3 továbbfejlesztett politikai képzési rendszer bevezetését miként sikerül ezekben a hónapokban előkészíteni. r. i. Vízmotor Jean OHambrin, egy roueni autószerelő Párizsban bemutatott egy gépkocsit, amelynek részben víz az üzemanyaga. Az autót benzin helyet1: 50 százalék alkoholból ée 59 százalék vízből álló keverék hajtja, A vízimotort egy közönséges, sor ozat gyárim íny u Renault 16-ba szerelték. Chambrin. tartózkodott bármilyen pontosabb magyarázatot adni a prototípusról, amelyre 290 090 frankot költött. Csupán a motor működési elvet ismertette nagyvonalakban. Szerinte a meleg hatására a víz molekulái szétbomlanak és így keletkezik az energia, amely a motort hajtja. A folyamat egy „fekete dobozban” megy végbe, amelyet azbeszt borít és a csomagtartóban kap helyet, a kipufogócsőhöz közel. Már vége felé közeledik a málna szüret elése a drcgeiypal ánki Szondi Tsz-ben. A leszedett málna egy részét exportálják, a többit pedig a helyi szörpüzemben dolgozzák fel. Képünkön: Csusza JéGeXnc áz ízletes csemege szedése káhtben. Babel László felvétele „Inkább könyvet kérek*” Késő délután érkeztünk a hatalmas parkkal övezett kas, téiyhoz. Keressük Mikszáthot! — ezzel a jelszóval indul, tunk útnak. Ezért hát Horpácson mindenkit megszólítottunk, aki csak az utunkba akadt. Már sok élményanyag volt a. tarsolyunkban, amikor a nagy író egykori kúriája mellett megálltunk. Éppen fociztak a srácok, de amikor minket megláttak megszakadt a játék és szinte egyszeri* rohant felénk az egész csapat. Mohó kíváncsisággal legeltették rajtunk a szemüket. Kik vagyunk? Hozzájuk jöttünk talán? Hirtelen fel sem fogtuk, hogy kik ők, a népes bámészkodók. Gyerekek és kész. Gyerekek, akik nagyon jó alanyok lesznek kérdéseink megválaszolásához. Előkerültek a jegy. zeitömbök és máris özönlöttek a kérdések. S akkor a boly. ból előbújt ő. Szelíd, nagy szemekkel nézett ránk, arcán a íélbenmaradt játék izzadságcseópjei fénylettek. És okos, értelmes megfontoltsággal előadást rögtönzött tiszteletünkre a dús iombú fák alatt. Beszélt a nagy íróról, annak életéről, a báránykároi, meg a kisnyúlról. A válasszal mindannyian elé. gedettek voltunk. Szép, kerek, egész — egy pedagógus így jellemezte volna a „feleletét”. Indultunk fel a kastélyba, (az elhagyott gyerekek otthona, ba) hátatfordítva a gyerekseregnek. De akkor ő megragadta a karomat. Szemében csalódottság fényiéit. — Már itt is tetszik hagyni? — kérdezte. Szó sincs róla — nyugtattam —, te is jöhetsz velünk. Megállt. — Én nem úgy gondoltam... hanem, hogy mi ketten, hogy beszélgetnénk egy kicsit. — Hát legyen...., hogy is hívnak? — Pisti, mér az előbb mondtam, hogy Pisti. Nem tetszett megjegyezni? Persze, persze, Pisti. Elcipelt egy bokorsövénytől takart padra; — Ez itt jó hely, nem találnak ránk a többiek. Ültünk egymás mellett. Nem noszogattam, vártam, hogy magától tárulkozzon ki. Meg aztán, nehogy olyan kérdéseim legyenek, amelyekkel rossz estét szerezhetek neki. — Itt jó, ebben az intézetben — nézett rám. — Egerben, tetszik tudni, nem szerettem lenni. Itt rendesebbek a gyerekek, meg a nevelő nénik. És látogatók is vannak. Gyakran. Bácsik, nénik, akik hozzánk jönnek. Csak hozzánk. Én azért nem szeretem, ha jönnek... Vagyis szeretem, csak, ...Szóval az nem tetszik benné, hogy összecsoportosítanak minket, és mind- egyik gyerekkel egyszerre beszélnek. Én olyankor nem tudok beszélgetni, inkább hallgatok. Vacsorára hívó hangot hallunk. — Sajnos, most be kell mennem, de nagyon sietek vissza, tessék megvárni! Majd nem eszem meg a vacsorát és kikéredzkedek. Jó? — S már viharzik is el. Pár perc múlva ismét mellettem ül. — Van ám anyukám! — mondja támadóan és fürkészi az arcorrRit. — El is jönne Ide. csak nagyon messze lakik és nincs pénze a vonatra. NagyorFszép anyukám van... — Mikor láttad? — kérdezem. Elbizonytalankodik a hangja: — Igenis, már láttam, itt van mindig, itt a fejemben./ Terelődik a beszéd. — Mit szoktatok csinálni tanulás után, Pisti? — Kulturált körülmények között, kulturáltan élünk! — vágja ki a gyerek. Elmosolyodom. Furcsa ilyen szavakat hallani egy hatodikos, éppen csak emberszámba me<nő emberke szájából. Esteledik. Indulunk a kapu felé. Pisti mellettem baktat. Amikor a társai meglátnak, ^megrohannak bennünket. Neki. esnek a kis barátomnak; — Szégyelld magad, Pisti, akarattal elbújtál. Aztán rám akaszkodnak. Pisti oldalról figyel, mi történik ezután. Megfogom a vállát: —• Eljövök hozzad máskor is. Direkt csak hozzád. Mit hozzak neked? Csokoládét, gyümölcsöt? — Igen, jó lesz — vágja rá. S már a kapun túl járunk, amikor utánunk kiabál' — Néni, inkább könyvet kérek! — vkm —
