Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-11 / 161. szám

Néhány nap múlva már új búzát őröl a Nógrád megyei Gabonafc!vásárló és Feldolgozó Vállalat érsekvadkerti maiomüzeme. Képünkön: még a tavalyi búzából őrölt liszt minőségét ellenőrzi Hornyák Kálmán üzemvezető. — bábéi ielv. —

Ez van, tetszik

A vendéglátást csak szívvel szabad végezni. Ahol ez hiányzik, ott nagyon sántít a munka. Igaz, nehéz feladat az embereket kiszolgálni, szeszélyeiket kielégíteni. Ehhez idegek kellenek. Fáradságos ez a munka. Ezt el kell ismerni. Erre tehát az vállalkozzon, aki ezekkel a nehézségekkel számol, el is viseli, mert szépnek találja n feladatot, örömét leli benne. Ahol ilyen erényekkel rendelkező ember a vendéglátó dolgozója, egészen biztos nincs panasz az ellátásra. Szerencsére ezek szárma ha lassan is, de növekszik.

Mindezt azért bocsátottuk előre, mert a megye két vendéglőjében kelletlenül

végezte munkáját a vendéglő néhány dolgozója, sajnos az üzletvezető szemeláttára. Az egyik hely a banki vendéglő volt. Rendkívül nagy ott a forgalom, hiszen a vendégfogadó a tóparton van, 'A meleg július, az emberek szívesen töltik idejüket a tó hús vizében. Többen az ország különböző részéről, mint a megyeiek. Fogyasztanak, de a hűsítői:, sörök a pult korul tárolva, áporo- dottan melegek. A kiszolgáló személyzetnek is melege lehet. Adják az árut népiesen, fáradt tekintettél, talán leg- belül irigykedve is a fürdö- ■nadrágos iókedvückrc. Fia valaki mégis megkockáztatta legalább néhány fokkal hű- sebb italt kérni, azt elítélő mosollyal elutasították, ilyen szavakkal: „Ugyan kérem.

, vagy nem...

hűtött italt...? Ez van, tetszik?"

A másik a drégelypalánki „Várkapitány" étterem. Űj is, szép is, tetszetős is, de a vendégfogadás nem mairasz- taló. A személyzet az ajtóban az utcai forgalomban gyönyörködött. Volt miért, a vasárnap ■ délután változatos. A vendég pedig ülhetett az asztalnál. Kevés figyelmet fordítottak rá. A jagyiali- fogyasztók seregét részesítették viszont megkülönböztetett figyelembe. Ha valaki szóvá tette, miért ez a vendéggel szembeni figyelmetlenség, arra megjegyzéseket tettek.

Ez az észrevétel az elmúlt vasárnapra vonatkozik, amikor nagyon meleg void, a vendégek is türelmetlenebbek voltak az átlagosnál, a vendéglátók pedig eltikkadtak a forróságban. Dekát a szakma igazi híveinek akkor kellene igattán felvidulni, amikor a munkájuk nyomán a pihenő ember jól érezheti magát. A szakma igazi híveinek ekkor kellene...

Miért éppen e két vendéglátót említjük? Azért. mert az előző a víkendező emberek központja, ahol a vendég jól szeretné érezni magát és minőségi ellátást vár, a másikat pedig azért, mert azon a vasárnapon a községben dolgoztak uz emberek, szedték a gyümölcsöt., vem ' volt idejük hosszan várakozni a vendéglőben.

— B —

A Baltikumért

Hamarosan megkezdődik a Balti-tenger módszeres kutatásénak éve. Része lesz ez a Baltikumán folyó, lengyel kezdeményezésre megindult nemzetközi hidrológiai kutatásoknak. amelyek célja, az, hogy kidolgozzák a tenger védelméről nemrég aláírt konvenciók gyakorlati megvalósításának tudományos alapjait.

Tervezik, hogy a tóbbj bal- u-tengeri országgal — a Szovjetunióval, az NDK-val, Finnországgal, Svédországgal, Dániával, az NSZK-vaff; — egy ült intenzíven tanulmányozzák a Baltikum szennyeződését, vizének fizikai és kémiai sajátosságát és öntisztító képességét is.

Lengyelország a Balti-tenger vízháztartásának kutatását megszabó nagy nemzetközi program koordinátora. A lengyel tudósok egyebek között a folyóvizeknek a Baltitengerbe való áramlását kutatják, Valamennyi kutatást parti állomásokról és kutatóhajókról végzik majd, többek között a „Hidromet” nevű hajóról, amelynek tulajdonosa a lengyel meteorológiai es vízgazdálkodási intézet.

A tervbe vett kutatások lehetőséget biztosítanak riatd a Baltikumon az elmúlt 25 év folyamán végbement változások lernérásére. Biztosítják a tenger tisztaságának állandó ellenőrzését is.

Kisegítő gazdaságok

A magyar mezőgazdasági árutermelés 35 százalékát nem a nagyüzemek' állítják elő, de sokan azt hiszik, hogy ez a 35' százalék mind a háztáji gazdaságokból származik. Ezzel szemben tény, hogy a kisüzemekből kikerülő. 44 milliárd forintnyi termelési értéknek mintegy a 60 százalékát valóban a té- esztagok háztáji gazdaságai adják, de a többi, hozzávetőlegesen ' 40 ^százalék, az úgynevezett kisegítő gazdaságokból származik.

A kisegítő gazdaságok területe Magyarországon 553 ezer hektár, ez már nem jelentéktelen terület. Itt található a kertek negyvenhárom. a szőlő tizenhat, a gyümölcs tizenegy százaléka, a sertésállomány egynegyede. a szarvasmarha-állomány mintegy tizenöt százaléka, innen jön á tojás jelentős része.’

Mik ezek a kisegítő gazdaságok? Nem mezőgazdasági foglalkozású emberek földiéi, istállói, udvarai. Két forrásból jöttek létre. A vasutasok, tanítók, falusi iparosok mindig is igyekeztek egy kis lóidét szerezni. Legtöbbjük kicsi „birtoka” nem is került be a nagyüzemekbe, megmaradt. A másik, forrás: az elmúlt évtizedekben kereken egymilliónyi parasztember hagyta el a földet és vált munkássá. Hajdani „birtokából” azonban igyekezett valamennyit megtartani.

Így alakult ki a mai helyzet, amelynek politikaitársadalmi vonatkozásai sem jelentéktelenek. Egymillióra becsüljük azoknak a számát, akik nem parasztemberek, de valamilyen módon gazdálkodnak. Más oldalról megközelítve: minden öt

munkásból kettőnek kisegítő gazdasága van. Ennek szerepe túlnyomórészt az önellátás. Milliárd forintokra rúg azonban a kisegítő gazdaságok árutermelése is. termékeik egy részének még az exportban is szerepe van.

Nem mondhatjuk, hogy ezek a kisegítő gazdaságok elhanyagoltak. különösen nem, hogy elnyomottak lennének. Számol velük az agrárpolitika, az ipar, a kereskedelem. Dicséret illeti elsősorban a fogyasztási szövetkezeti mozgalmat. Az ÁFÉSZ-ek évente kerek egymillión! forint értékű eszközzel látják el a kisüzemi gazdaságokat és 4—5 milliárd forint értékű terményt vásárolnak fel tőlük.

Sokat javult, s alapjában- véve ma már 'nem rossz a helyzet, elégedettek mégsem lehetünk. Abból kell ugyanis kiindulnunk, hogy a kisegítő gazdaságok termelését az

ország egyelőre nem nélkülözheti. Viszont azzal is számolnunk kell, hogy ezek a ..gazdák” munkaidejüket

gyárakban, iskolákban. hivatalokban töltik, kevés idejük márad arra, hogy beszerzés, értékesítés, szerződéskötés után futkossanak.

Nem szándékozunk visszavonni az elismerést az ÁFÉSZ-ektől. De tény. hogy a mezőgazdasági termeléshez legközelebb a téeszek vannak

Itúlozzák

E

GAZDÁLKODÁSUNK vitatott területe közé tartozik a munkaerő biztosítása. Sok itt az ellentmondás, a jelenlegi helyset különböző megítélése, az ebből adódó feszültség. Születnek sommás vélemények, találkozunk árnyaltabb megfogalmazásokkal. Egyesek szerint sok új munkaerőre van szükség a termelés ütemének dinamikus fejlesztéséhez. De sokan vannak, akik azt hangsúlyozzák: a meglévőkkel kellene jobban gazdálkodni. Előbbre lennénk, ha az utóbbi vélemény mélyebb gyökereket eresztett volna! üzemeink gazdasági vezetőinek felfogásában és gyakorlatában. Sajnos, ma még eléggé tartja magát az előbbi felfogással szembenálló véleményé« gyakorlat.

Egyes iparágakban vagy azokon belül, egyik-másik szakmában jelentkezhetnek es jelentkeznek is munkaerőgondok. Ezekből azonban nem volna célszerű általános következtetéseket levonni, mert vétenénk a valóság eilen.

Az öblösüveggyár példája bizonyítja, hogy létszámemelés nélkül is lehet gyors ütemben fejleszteni a termelést. Az elmúlt 4 évben elért jelentős termelésfelfutást lényegében az 1970. évi létszámmal oldották meg.

Jól emlékszem, annak idején a gyár vezetői is többször említették munkaerőgondjaikat. Mert nekik is volt! Mivel belátták, hogy az erre való hivatkozás felesleges időtöltés, hátat fordítottak korábbi felfogásuknak és gyakorlatuknak, megkeresték a kivezető utat. Mindez nem jelenti azt, hogy néhány területen nem tudnának új munkaerőket foglalkoztatni.

Előbb-utóbb, minden, ma még munkaerőhiánnyal küszködő vállalatunk kénytelen lesz az öolösüveggyárhoz hasonló utat - választani. Ugyanis nincs, vagy alig van több munkaerő és bélátható időn belül pedig nem is lesz. Ezért a várakozás, a tétovázás, a bizonytalankodás helyett jó lenne minden vállalatnak körülnézni saját portáján.

Úgy néz ki, hogy egyik-másik gyárunk vezetői egy kicsit elkenyelmesedtak, elszoktak az irányításukra bízott gazdálkodási egység munkájának kritikusabb vizsgálatától. Valószínű. ebben közrejátszott az elmúlt évekre jellemző kedvező kül* és belföldi értékesítési lehetőség is. Pedig szembenézni a valósággal, a vezetői felfogást és követelmény- rendszert a változó igényekhez igazítani — vezetői kötelesség.

Van mit tenni, azt a statisztikai adatok bizonyítják. A napi munkaidőből a veszteségidő 10—20 százalékot tesz ki. Ennek megszüntetését a különoöző serkentő intelmek ellenére sem sikerűit elérni, mérsékelni, ugyanakkor a muukaerc'hiányra való hivatkozás gyakran elhangzik most is.

Egyik-másik helyen palástolni kívánják a szükséges intézkedések hiányát. Pedig volna mit tenni a teljesítménybéréé dolgozók szántanak ésszerű növelésében, a normakarbantartásoknál, a szervezetlenség megszüntetésében. a kulturáltabb irányításban. Munkaerő-tartalékot jelent az alacsony műszakitechnikai színvonal, a korszerűtlen technológia, az elavult'gépelt indokoltnál lassúbb cseréje. De jelentős munkaerő-tartalék szabadulhat fel az üzem- és munkaszervezés továbbfejlesztésével. Kevés helyen élnek :az ésszerű munkaerő-átcsoportosítással az alk/ai- mazotti létszám egy részének termelésbe ’való átirányításával.

Igazságtalanok lennénk, ha elhallgatnánk, hogy az intézkedések egzisztenciálisain is érinthetnek, sőt, biztosan érintenek is egyes dolgozókat. A jelenlegi magas alkalmazotti létszám viszont társadalmi, politikai, feszültséget jelent. A mostani állapot sokáig nem tartható. A decemberi határozat ultán sem csökkent, ellenkezőleg, nagyobb ütemben nőtt az alkalmazotti létszám, mint a munkások száma.

A tanácsi iparban egyszázalékos munkás- létszám-növekedéssel szemben az alkalmazottak gzáma 4,5 százalékkal emelkedett. Az építési, közlekedési és vízügyi ágazathoz tartozó vállalatoknál 0,2 százalékos munkáslét- szám-emelkedést az alkalmazottak 2 százalékos növekedése követte. Legkirívóbb a helyzet a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál, ahol 7,4 százalékkal csökkent a munkáslétszám, ugyanakkor 4.6 százalékkal lett nagyobb az alkalmazotti állomány.

A gyors emelkedés elsősorban vállalati belső okokra vezethető vissza, Ezek között lehet említeni az alkalmazotti létszám aránytalan eloszlását, azt. hogy nem kapcsolódik a létszámnormatívákhoz. teljesítménykövetelményekhez. alacsony az adminisztratív munka gépesítése, technikai felszereltsége, nincs megfelelő belső érdekeltségi rendszer.

A munkaerő-gazdálkodás gyengeségeit eddig is sok kritika érte. Volt, ahol elérte a célját a jó szándékú szó, van ahol kedvező intézkedések születtek, de elég sok helyen nem talált meghallgatásra az intelem. Most, hogy a sok figyelmeztető szó után egy kicsit határozottabban fogalmaznak az irányító szeriek vezetői, egyik-másik gazdasági vezeiő részéről bizonyos fokú értetlenség tapasztalható. Pedig a tavaly decemberi határozat, majd az 'ezt megerősítő július 3-i Központi Bizottság által kiadót közlemény is világosan kimondta, hogy nehezebb körülmények között gazdálkodunk, többet, jobbat kell adni, takarékoskodni kell, hogy fejlődésünk ütemét és az életszínvonal szerény emelését továbbra is biztosítani túdjuk. Ezt a többet a gazdálkodásunkban meglevő gyengeségek, mulasztások, gyors felszámolásával tudjuk csak biztosítani.

A MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSBAN, illetve a munkaerő-biztosításban jelentkező valós nehézségekét is figyelembe véve. jogos az oly an megfogalmazás, hogy a munkaerő- gazdálkodás a vállalati tevékenység leglassabban fejlődő területe, az itt jelentkező gondokat sok helyütt eltúlozzák.

V. K.

Fejlődik a bútoripar, növekszik a választék

A jelenlegi tervidőszakban csaknem 50 százalékkal nőtt a oútorok forgalma, s az 1976 —80-as évekre további, mintegy 40—50 százalékos forgalomnövekedéssel számolnak a szakemberek.

Lépést tud-e majd tartani az ipar a várható igényekkel, mire alapozzák a mennyiségi és a választéki fejlesztéseket? — tette fel a kérdést Dobrot- ka László könnyűipari miniszés ezek jelentős része már megszervez« e a háztáji üzemágat, tehát a tagok kisüzemi gazdálkodásának sokoldalú támogatását-ellátását. Hajlandók lennének a téeszek arra is. hogy ebbe a körbe bevonják a vasutast, vagy a falujából eljáró ipari munkást, aki esetleg egy ideig a téesznek is tagja volt. A mostani szabályok azonban nem. vagy csak nagyon körülményes ügyinté- zézéssei teszik lehetővé ezt a tevékenységet.

Jó lenne valahogy megkönnyíteni a téeszeknek — esetleg ösztönözni is őket —, hogy a kezükön levő nagyüzemi terület és a jogilag- érzelmileg hozzájuk tartozó háztáji terület mellett a kisegítő gazdaságok gondjainak könnyítéséhez is hozzájáruljanak. Mert ismételjük, a kisegítő gazdaságok termelésére szükségük van és a kisegítő gazdaságok tulajdonosai túlnyomórészt munkások. vagyis a kisegítő gazdálkodás támogatását úgy is felfoghatjuk, mint a munkás- paraszt szövetség részét.

Földeák! Béla

terhelyettesnek az MTI munkatársa.

— A hazai bútoriparban a jelenlegi tervidőszak során 2,3 milliárd forint értékű többletbútor termelésére alkalmas új, korszerű kapacitás létesült. Az űj technikát újfajta technológiák beveztése kisérte, különösen a lapmeg- munkalás, a felületkezelés, az ülőbútorgyártás és a kárpitozás terén. Néhány olyan korszerű üzemet is létrehoztunk, amelyek bátran felvehetik a versenyt Európa legmodernebb üzemeivel is. Nem kis része van a rekonstrukciónak abban, hogy hazánkban a bútor-ellátás napjainkra mennyiségileg már megoldódott.

— A bútorvásárlók igényeit 87 százalékban a hazai üzemek termékeivel elégítjük Ki. S van előrelépés a választékbővítésben is, de még meg kell oldanunk, hogy a nagy sorozatokban olyan variálható szekrényelemek készülhessenek, amelyek közül a vásárlók azi eddiginél jobban megtalálják a nekik tetszőt. Tehát szélességben, mélységben, és magasságban a lakás méreteihez, a család létszámához egyaránt jól alkaimazna- tó szekrényelemekre van szükség. amelyek változatos ösz- szeszerelésével kielégíthetők egyénibb ízlések is.

— Az új felületkezelési módok, az új műan3’-ag furnérutánzatok. pácolások, színes festésű felületek terjedése máris növelte a választékot, és igyekeztünk a gazdaságosan. exportképes termékeket is előállító kis- és középüzemek

kapacitását bővíteni, kézenfekvő ugyanis, hogy a középüzemek kis sorozatú, zömében kézműipari jellegű gyártmányaikkal nagymértékben hozzájárulhatnak a választék gyarapításához.

Változatlanul fenn kívánjuk tartani az importot: nem annyira a mennyiség növelésére, hanem sóskái inkább a választék további bővítése céljából. Az import egyébként serkentőleg hat a hazai gyártmányfejlesztésre is— Szorgalmazzuk, hogy a tervezők fokozottabban vegyék igénybe a külföldi tapasztalatokat, ezt a törekvést tanulmányutakkal, külföldi továbbképzési ösztöndíjakkal is alátámasztjuk.

— Egyébként az iparban most decentralizáltan, egymástól elszigetelten dolgozó belső- építészek és bútortervezők közül néhány an felvetettek: szükség lenne a lakberendezési tárgyak kialakításaival foglalkozó szakemberek összefogására, esetleg oly módon is, hogy a bútoripari tervezőiroda szervezetét, feladatkörét kibővítsük, illetve új alapokra helyezzük. Így jobban hasznosíthatnák a tervezők munkájához alapul szolgáló életforma-kutatásokat, szociológiai felméréseket.

— Már az idén is több ná- lyázalot hirdettünk a sokoldalúan hasznosítható, ötletes kisbútorok. kiegészítő lakásfelszerelések tervezésére, s külön témaként az ifjúsági- és gyer- mekbútor-válaszlék bővítése érdekében.

NÓGRÁD - 1975. július 11., péntek 3