Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-06 / 157. szám

Men elószor Végzősök a főiskolán A Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni ipari ta­gozata idén bocsátott ki elő­ször ipar szakos üzemgazdá­szokat. Lonsták Lászlótól, a tagozat vezetőjétől azt kérdezzük: né­pes végzős csoportról van-e szó? — Számunkra is öröm, hogy ók az első főiskolai hallgatók, akik Salgótarjánban végeztek — mondja. — A nappali ta­gozaton három hallgató szak- dolgozatát nem fogadtuk el, javításra szorul, összesen 35 hallgatónk ment államvizsgá­ra. — Milyen eredménnyel zaj­lottak le az államvizsgák? vizsgák jól sikerülték. Ez szá­munkra is fontos, nemcsak a hallgatóknak. Azt jelenti ugyanis, hogy három, éven at jó és eredményes volt a.mun- ka, amelyet végeztünk. Egyébként, ez az osztály-55 hallgatóval indult. — 'Hol helyezkednek el a végezettek? — Mindenkinek megvan a munkahelye. Mi annak idején kéréssel fordultunk a vállala­tokhoz, kértük őket, írjanak ki pályázatokat végzős hall­gatóink részére. Ez megtör­tént. Azt hiszem, kicsit talán több állást is hirdettek meg, mint vártuk, összesen mintegy száz állás várja hallgatóinkat, nagy a választási lehetőségük. az áll ásókban, a 35 hallgatónk­nak több mint a felei társa­dalmi ösztöndíjas, így csuuán 18 végzett hallgatónk keres munkahelyet. — A most végzetá ipar sza­kos üzemgazdászok között ma­radnak-e Salgótarjánban más megyéből is? —: Igen, például vannak hallgatóink Kőszegről^ Debre­cenből, akik miután befejez­ték tanulmáayaikat, Nógrád- ban, illetve Salgótarjánban kívánnak elhelyezkedni és letelepedni. A végzettek több­sége egyébként ipa-ri vállala­toknál helyezkedik el, de mennek a tanácsra, költség­vetési szervekhez is. Van olyan volt hallgatónk, aki ősztől a saftgótarjáni közgaz­dasági szakközépiskolában tanít majd; A főiskola Salgótarjánban is elsőrendűen gondot fordí­tott a szakemberképzési, -ne­velési célok megvalósítására. Társadalmi, követelmény kom­munista szakemberek, olyan üzemgazdászok képzése, akik ismerik, megértik a társada­lom előtt á>'lló feladatokat, kö­vetelményeket. illetve e fel­adatok megoldása érdekében magas szintű tevékenység végzésére képesek. Hogy ké­pesek lesznek-e valóoan, az a következő években dől el. — Így van — jegyzi meg Lonsták László. — Éppen ezért mj a jövőben is szeret­nénk figyelemmel kísérni volt hallgatóink tevékenységét munkahelyeiken. Hiszen tevé­kenységükön keresztül kicsit mi js „vizsgázunk.” E napokban nemcsak az ál­lamvizsgák zajlottak. Folytak a felvételi vizsgák is a kö­vetkező tanévre. — Milyen az érdeklődés? — Nappali tagozatra két és I félszeres a túljelentkezés, a j levelezőre pedig nyolcszoros, I tízszeres. A nappalina 50 hall­gatót vehetünk fel. Sajnos, a főiskola épületének elkészülé­séig több hallgatót nem ve­hetünk fel, ezen az ideiglenes helyen erre nincsen módiunk. Az új tanévben a hallgatók száma körülbelül 160 lesz a nappalin, * mintegy 150 a le­velező tagozaton. Az oktatói állomány szintén bővül. A felvételi bizottság érte­sítését egyébként még e hó­napban megkapják a felvéte­lizők. (tóth) 74. — Fegyver van nálatok? — kiált rájuk Takács. Nekem még eszembe se jutott, olyan siralmas ez a két bolond kö­lyök. — Igen, van. — Álljatok fel, kezeket ma­gasba, mert baj lesz! Ez a Takács mindig kemé­nyebb akar lenni az isten os­toránál is. Azt meg kell hagy­ni, hogy nem fél, n©m tejbe- papin nevelkedett idáig. A két gyerekhez lép. En bizto­sítom, rajtuk tartom a sze­memet. Hosszú csövű lég­pisztolyt húz elő az egyik nad­rág szíja alól. A másiknál csak egy rugós kés van. Szo­rongatja, mint az óvodás a nyalókát. — Marhák, nehogy elmesél­jétek valakinek, mei dagadt­ra röhögik magukat Annyi eszetek sincs, mint a ku­tyánknak! Tudjátok-e, mi­re jó ez a játékpisztoly? Meg a zubbonyomat sem fúrja ke­resztül ez a csipetnyi ólom .. — Né tessék haragudni. . . Kérem... Csak ijesztésreszán­tuk, csak arra gondoltunk, hogy hátha beveszik. — Tudjátok, kit ijesztges­setek? Otthon, a kis húgoto­kat, aki most vörösre bőgi a szeméi, hogy a hülye bátyja nem aludt otthon. Mindjárt kaptok két marha pofont, az­tán kergetlek benneteket ma­— Ügy véljük, az állam­A nyugat-szibériai .Kohászati Kombinát népi táncegyüttese. 4 NOGRÁD - 1975. július ó., vasárnap válogathatnak Egyébként A Palócföld új számáról Napvilágot látott Salgótar­jánban a Palócföld című társadalompolitikai, irodal­mi és művészeti folyóirat idei. harmadik szama. Megyei folyóiratunknak négy rovata változatos és gazdag anyagot kínál olva­sásra, tanulmányozásra. Mindenekelőtt a Változó va­lóságunk című rovatról szó­lunk. Beszélgetést közöl Itt a lap dr. Vonsik Gyulával, a TIT főtitkárával. Dr. Vonsik Gyula — mint ismeretes — hosszabb ideig tevékenyen részt vett megyénk szellemi életének irányításában, for­málásában., A Palócföld 1960- as első számában rövid átte­kintést is adott a megyei kul­turális életről. A TIT főtit­kárával Sulyok László most a szocialista kultúra minden­napjairól készített interjút. A kulturális forradalommal öez- szefüggésben dir. Vonsik Gyu­la hangoztatta: „Mint minden forradalom, a kulturális forradalom is csak a legszé­lesebb tömegek aktív tevé­kenysége útján valósul meg, ami elsősorban mozgalmi jel­legű munkát, részvételt. tévé* kenységet igényel. Nem vé­letlen tehát, hogy a párt — különösen az utóbbi években — sorra vette vizsgálat alá a kultúra különböző területeit, és határozta meg a tenniva­lókat. Mert nincs más út, csak ez az egy vezethet feladata­ink kívánt, gyors megoldásá­hoz. A kultúra ügyéi — a szocializmus forradalmi céljá­ból kiindulva — politikai mozgalmi feladattá tesszük és ennek rendelünk alá minden egyebet.” Dr. Vonsik Gyula pozitívan értékeli megyénk kulturális életének fejlődését az utóbbi időben. Pádár András Próbafutások című riportja szintén a szo­cialista kultúra tárgykörében vizsgálódik, a kulturális for­radalom eddigi eredményei­nek értékelésén túl, azt ku­tatja: mennyire vált belső szükségletté, az életmód és életfelfogás szerves részévé az úi szocialista kultúra elsa­játítása iránti igény egy gyá­ron belül? Valóban, „próba­fúrásokat” végez, azaz a tel­jesség igénye nélkül vizsgáló­dik, művezető, gépészmérnök, szervezési osztályvezető szó­lal meg a riportban. Dr. Szalánczay György írá­sa a felnőttoktatás megyei helyzetét elemzi, örvendetes, hogv a felnőttoktatás külön­böző formái iránti igény az utóbbi években fokozódott Nógrádban. Mint dr. Szalán- czav György írja: „A felnőtt- oktatásnak országosan is és a megyében is még nagy tar­talékai vannak: megvénk tan­köteles koron túli lakosságá­nak csak fele rendelkezik ál­talános iskolai végzettséggel, a 16—40 év közötti korosz­tály kb. 25—26 százalékának nincs, általános iskolai vég­zettsége. Már önmagában ez a szám is indokolja, társa­dalmi, gazdasági feladataink pedig megkövetelik, hogy a felrőft"ktatá?ban ne csak kamnánvszerű fellendíti1,5*;, hanem magas szintű állandó­sulás következzék be” A magyarországi cigányok életkörülményeivel, feleme­lésük lehetőségeivel két írás foglalkozik, Kö.Szabó Imre Cigánysoron, G. Kiss Mag­dolna Nehéz úton címmel foglalkozik a' témával. Utób­bi írásban gazdag statisztikát is találunk. A rovatban még Szokács László írását olvas­suk, amely a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek Művelődési Központjában őrzött szelyem- re nyomott plakát kapcsán a salgótarjáni munkásszínját- szásról szól. A Hagyomány-rovatból mindenekelőtt Lakos György interjúját emeljük ki, aki a salgótarjáni születésű R. Vár- konyi Ágnes történésszel folytatott beszélgetést. A tör­ténész, akinek legrégibb Ku­tatási területe a Rákóezi- szabadságharc, a magyar tör­ténettudomány monumentá­lis vállalkozásába is bekap­csolódik.' A Magyarország történetének tíz kötetre ter­vezett vállalkozásáról van szó. R. Várkonyj Ágnes, a III. és a IV. kötetbe ír egy- egy részt. Dr. Szomszéd Im­re Balassagyarmat politikai viszonyairól. (1945—47), dr. Bandúr Károly a kommunis­ta párt lömé "'k épcsői atairól (1957—6”) írt elemző cikket. A Körképben az Ünnepi Könyvhétről, A felszabadult Nóerád megy© 30 éve című kiállításról, a pedagógiai na­pokról, az ötödik salgótarjáni tavaszi tárlatból olvashatunk. Szépirodalmi és grafikai anyag egészíti ki a Palócföld ijej harmadik számát, amelv változó, valóságuk időszerű k^rdéreire igyekszik választ adni, figyelemre méltó válto­zatossággal. T. E. A pénz komédiája — Pénzügyi ismeretek gyermekek számára. „Milyen szórakoztató is a pénz” — címmel az amerikai iskolatelevizió új sorozatot indított. Az egyik philadelphiai bank finanszírozta három­részes filmsorozat azt igyek­szik elmagyarázni a hatéves gyermekeknek, hogyan mű­ködik egy bank. A bonyolult kérdésekben a gyermekté- véiilmek egyik kedvelt sze­replője, Noah kapitány igyekszik eligazítani a kicsi­nyeket. Egy másik, nagyobb gyermekek számára készült sorozat a kereskedelem, a profit, az adó, a kamatláb és a kölcsön fogalmával ismer­teti meg a gyermekeket. D. E. Mai tévéajánlatunk 17.40: MONSOREAU FE­LESÉGE. Francia filmsorozat I. ré­sze. Hétrészes színes francia filmsorozat vetítését kezdi meg a televízió. A Dumas re­gényéből készült kalandlfilm- sorozat a tizenhatodik száza­di francia udvar életét, eleve­níti meg. A III. Henrik udvarában játszódó történet főhőse Bussy, a király öccsének, An­jou hercegiének a barátja ea védelmezője. Ellene intrikálnak, szőnek csalárd módon összeesküvést az udvar urai. A fordulatos eseményteli filmben van min­den, amj e,gy kalandifilm kel­léke, párbaj és megcsalt férj, szerelmi cselszövés, üldözés, megvesztegetés. A sorozat kellemes nyári szórakozásnak ígérkezik. A pályaválasztási tevékenység íejlesz'ése A Nográd megyei Pályavá­lasztási Tanács július 10-én ülést tart Salgótarjánban, a Nógrád megyei Tanács helyi­ségében, Napirenden szerepel­nek — többi között — javas­latok a munkahelyi pályavá­lasztási tevékenység fejleszté­sére és a ,pályakezdő fiatalok beilleszkedésének segítésére. Ezenkívül tájékoztató hang­zik el az 1974. évi „Pályavá­lasztási hetek” rendezvényso­rozatáról. Az ifjúság pályá­ra nevelése olyan társadalmi ügy. amelyet az iskola, a család, munkahely együttes összehangolt tevékenysége oldhat csak meg. Pásztor Ferenc: FIÚK A LESHEGYE^ Regény gam előtt, mint a bőgő máj mókát. Leintettem Takácsot. Ilyen szabadelőadást már hallottam tőle néhányszor. Nem tartom kivetnivalónak. Van ebben valami nagyon sokra érté­kelhető bölcsesség, tisztesség, jószándék. — Fáztok? — kérdezem a fiúkat. — Nagyon. — Éhesek vagytok? — Igen. — Féltek? — Igen, igen. .. Nem lő­nek? Bolondok. Minek néznek ezek a kölykök? Itt van a két meleg kabát? Adjátok ide — szólok hátra, a járőrökne.c. — Vegyétek fel, mert betak- nyosodtok. Belebújnak a két vattakabátba. Képükbe vilá gítok, lilák a hidegtől. A ha­juk csapzotl, mintha a dér­lepte füvet látnám. ‘Kell ne­kik hosszú haj, divatos ka­bát. Most meg dideregnek, csak nyavaját, ne kapjanak. — Gombolkozzatok be. Ne­hogy szétessen a csontváza­tok a didergéstől. Nemcsak attól erős az em­ber, hogy fegyvere van, hogy joga van, hogy a törvényt szolgálja. Altkor a legerősebb, ha a jog, a fegyver mellé né mi észt is hord a sapkája, meg a haja alatt. Futottam néhányszor ilyen mocsok idő­ben, amíg magam is ráesz­méltem erre a törvényre, er re az igazságra. — Igazán, nagyon rendes­nek tetszik lenni, hogy meg ruhát is tetszett hozni. . — Köszönjük szépen, hogv nem tetszenek bennünket bántani, vagy verni, vagy lő­ni, vagy kínozni. Ne lessenek ránk haragudni... Keserű lett a szám íze. Nem szóltam. Takács igen. — Az anyátok jeilemtelen, gerinctelen istenit. Legalább annyi tartás legyem benne­tek, mint egy embert! van zai- ban. Ennyire megalázkodtok? Mik vagytok ti, szartúró Do­garak, vagy emberek? Hoz­tunk kabátot, mert azt akar­juk, hogy életben találjon bemerket a szerencsétlen anyátok. Nem lövünk, mert a csirákat, meg a csiszó-má- Siókat legfel ebb e!l"',ossa egy gerincesebb lén.-. Hány éves vagy — mordult egyi­kükre. ■ — Tizenhét! — Hát te? — Tizennyolc. — Én húsz leszek — ordí­tott Takács. — De ég a ké­pemről a- hör, hogv korban még hozzátok tartozom. Kénytelen voltam féken tartani Takács Lajos őrveze­tőt. Nem rz rt. mintha nem lenne igaza. De kedvein lenne ilyenkor összehívni azt a hí­res ifjúsági parlamentet, va­jon, hogyan ítélkeznének most? Vajon kit marasztalná­nak el jól fogalmazott, pe­dáns szónoklatban? Éri bizto­san Tak--—>n-k adnék ig’zal. Még "kkor i« a pártjára ál - nők, ha c’ü'r-bT, ird-'l két j kora pofonnal lent? vol­na meg ezt a két taknvesi. (!' oly tatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents