Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-04 / 155. szám

Funlos a landest segítség Pedagógusok nyara Mai tévéajánlatunk A cím — Pedagógusok nya- bővítése érdekében megyénk ra — kissé pontatlan. Ugyan- három szobát vásárolt az Or­is egyszerre szűkebb és tá- szagos Pedagógus Szakszerve- gabb témáról kíván szólni ez zet balatonföldvári üdülőjé- az írás. Nem arról, hogy ben. Egy szoba húszéves idő­hány nap a vakáció a diák- tartamra 160 ezer forintba Ke­seregnek, hány a tanároknak, rült. A pásztói és rétsági já- Táboroztatás (ami r.em üdü- rás közösen vásárolt egyet, a lés!), továbbképzések, az új megyebizottság és Balassa- tanév előkészületei kurtítják gyarmat város a másik ket- tneg. De most csupán az üdül- tőt. Szép kezdeményezés a ba- tetési lehetőségeket, a Nógrád lassagyarmatiaké: a városi ta- megvei Pedagógus Szakszer- nács-vb 90 ezer forinttal se- vezethez tartozó több mint gített! Ez az üdülőrész nya- r.égyezer pedagógus és tech- ranta 12 családnak biztosít nikai dolgozó, valamint gyér- kellemes két hetet, inekeik pihenését próbáljuk Szakszervezeti fórumokon nagyítóüveg alá helyezni. többször felvetődött: csere­üdülési lehetőség biztosításá­hoz nélkül nehéz val lehetne tovább szaporíta­ni a víz melletti üdülöhelye- Megyénk mindössze 211 üdü- két. i lőjegyet kap a pedagógus­szakszervezeti tagok részére, Van és nincs... ami a többi szakmához mér­ve igen kevés. A különböző a megyei pedagógusszak- SZOT-üdülők közül legked- szervezet vezetői gyógyfürdő- veltebbek a víz mellett lé- re, melegvizű strandra gon- vők. Ez nem véletlen — Nóg- doltak. Főleg, az idősebb ne- rad megye vízben szegény. A velők számára lenne nagysze- kényszerűség miatt is foko- rű ez De hogyan biztosíthat- zottan érvényesül a jegyek ják a cserét? Egy állandó épü- szétosztásában a jutalomjel- iet — kiürült iskola például leg. A jó munka mellett egész- _ kellene a hegyek között, ségügyi szempontokat vesz- strandhoz viszonylag közel, jó nek figyelembe. Sajnos, a be- közlekedéssel. Az elképzelé- utalók erősen szórtan. „cső- sek: egy mátraaljai község, pögtetve” érkeztek, még a na- vagy Ereszlvény, Salgó kör- pokban is várnak néhányat, nyéke. Persze, minderre a me- Sokszor felvetődik: a peda- Syei tanács segítsége nélkül gógusok. mindig nyáron üdül- nem gondolhatnak. Ha kap­nék. Nem fedi a valóságot tel- nak támogatást, ha megvaló- jesen ez a vélekedés, jópár ^ ez a régóta dédelgetett beutalt használja ki a téli szü- terv- elfogadhatják a többi netet vagv éppen szorgalmi megye csereajanlatait. Fél­időben, jutalomszabadsággal dául Hajdúszoboszlóra utaz­ni egy pihenni. De érthetően hatott volna a pedagóguskó- nem rajongnak az iskolaveze- rus- ha a nyíregyházi, debre. tők az év közi helyettesítési ceT11 tesíyérkórust „vissza tud. gondok miatt ezért... A tech- hívni’. nikai dolgozók gyakran uta- Igaz, van egy üdülő Bükk- sítják el a szezon végi üdülő- széken ... — Jobb nem is em. jegyet azzal, hogy nyakukban legetni, mondják a helyzet is. az őszi mezőgazdasági munka, merői. Van és nincs... Ret- sajnálják a szabadságot. tentő rossz az állapota, éven­Az üdültetési lehetőségek te sokat költenek rá. Lebon­Élet pezseg a védett Amint arról korábban be- jével is beszélgetést . folytat- számoltunk, a Nógrád megyei tunk, a tervpályázat eredmé- Tanács VB és az Országos nyes volt, annak ellenére, hogy Műemléki Felügyelőség — az hiányosságok is felszínre ke- Országos Természetvédelmi rültek. A zsűri véleménye sze- Hivatal közreműködésével — rint eredményesebb lett volna két ütemben lebonyolítandó a pályázók munkája, ha a tervpályázatot hirdetett Holló- funkciónak, helyszínnek, te- kő népi építészeti együttesében repadottságoknak megfelelően hét, korábban lebontott épü- szélesebb skálában variálták let pótlására. volna azon lehetőségeket, A tervpályázati hirdet- amelyek még azonos koncep- mény is részletesen szólott a ción belül is jobban kerülik az pályázat céljáról. Ismeretes, ismétlődést, az egyformasá- hogy Hollókő ófaluja az or- got. Ugyancsak az értékelő bí- szág legösszefüggőbb és leg- rálát teszi szóvá, hogy a pá- inkább épségben fennmaradt lyázók esetenként többet fog­népi építészeti együttese. A lalkoztak formai kérdésekkel, terület műemléki rekonst- mint az adott épületek funk- rukciója körülbelül egy évti- ciójával. Ez az I. ütemre volt zede folyik. Arra van szűk- jellemző. Ezzel szemben a II. ség, hogy a korábban lebon- ütemben kevés 'újítást java- tott épületeket, amelyek üres soltak. Inkább alaprajzaik helye bántóan hat a faluszer- jobb megkomponálására tö- kezetben és a faluképben, pó- rekedtek, tolják. Botka Miklós osztályvezető­Városokban a történeti kör- tői megkérdeztük, mi lesz a nyezetben való modern építés továbbiakban e pályaművek- elmélete és gyakorlata tiszta- kel? Tájékoztatása szerint, fel- zott. Hollókő esetében azon- használásukra az anyagi ető- ban először merül fel az or- források megteremtésével szágban olyan igény, hogy egvidőben ke^ül majd' sor. falusias környezetű műemlé- Ha erre egyplőre még vár- ki együttesben kell nagyobb ni is kell, Hollókő, illetve a számú új épületet emelni. védett faluköznont fejlesztése A tervpályázatnak egyúttal az Országos Műemléki Fél­sz is célja volt, hogy bekap- ügyelőség, az Idegenforgalmi csolódjék az „Építészeti Örök- Hivatal, a megvei tanács, H- ség Európai Éve — 1975” letékes kereskedelmi szervek nemzetközi kampány esemény- közös erőfeszítésével foK’ik. sorozatába, hozzájáruljon az Például a tanács a közműve- építészeti közvélemény még sítésben tervszerűen tevé- nagyobb érdeklődésének fel- kenykedik. Folyik az elektro- keltéséhez építészeti múltunk mos hálózat rekonstrukcióig, megőrzése iránt. eredmények születtek a vízel­A két ütemben kiírt holló- látásban (törpe vízmű), a csá­kói országos nyilvános terv- tornázási terv programterve pályázat II. üteme is lezárult, szinten készül, szó van az űt- A beérkezett pályaműveket a Im-Hantartásról, és így to- bíráló bizottság elbírálta. A vább. tervpályázat I. és II. ütemére Ho'lókő egyik varázsa nvnd benyújtott pályaművek nyíl- az országban, mind a határo. vános bemutatására és ismer- kon túl — többek között — tetésére a későbbiekben kerül abban van, hogv itt úgy kon- majd sor. zerváliuk a régit, hogy új tar­Az összefoglaló értékelés triómmal töltiük meg, s to. szerint, s erről Botka Mik- váhbra is élet pezseg a va­lóssal. a Nógrád megyei Ta- ri^t faluban is. E-’v-esv b°' nács VB építési, közlekedési és vési iv>r>op. fWownban. mé- vízügyi osztályának vezető- most 1500—2000 látogató for­4 NOGRAD — 1975. július 4,, péntek tani mégsem lehet, mert még nem készült el a Bükkszéki községi Tanács távlati község­fejlesztési terve, ahhoz kell igazodni. De üdültetésre sem megfelelő... Gyermeküdültetés Bár nagyon nehéz volt tur- nusvezetőket biztosítani a kü­lönböző nagyvállalatok gye­reküdülőibe, az üzemek mégis elzárkóztak az elől, hogy a pedagógus magával vihesse a gyerekét. Pedig mindössze 23 jegyet kaplak a pedagógus­gyerekek üdültetésére! Tanév közben is van lehe­tőség: a háromhetes iskolás szatlatóriumi beutalókból 182 darabot kapott megyénk. Nóg­rád megye kezdeményezte, hogy ezek elosztását a Peda­gógusok Szakszervezete irá­nyítsa, a nevelők tanácsát kikérve. A szemnontok: a véz­na, gvenge szervezet, amely­nek jót tesz a levegőváltozás, a szervi betegségek, a lelki sérülések. Főként a hátrányos helyzetű everekek kapják meg a beutalókat, csak indokolt esetben kerülnek ezekbe az oktatást Is biztosító üdülő­szanatóriumokba a pedagó­gusok gyerekei. X Tudjuk, az üdültetés min­den vállalat, minden dolgozó számára fontos és egyben ké­nyes kérdés. Hallottunk szűk lehetőségekről más szakmák­ban. más területen is. De az újabb és újabb feladatokkal találkozó pedagógusok kipi- hentségén nagyon sok múlik, ezért üdülési körülményeik javítása — a realitások figye­lembevételével — az illetékes tanácsok egyik komoly fel­adata. Érdemes más megyék kezdeményezéseire odafigyel­ni. hogyan találnak megol­dást a csereüdülés lehetősévei­nek megt°~emtésév'’i! G. Kiss Magdolna faluban dúl meg Hollókőn, • közülük mintegy félezer külföldi. Szük­ség is van tehát arra, .hogy a felkeltett érdeklődéssel most már számoljunk olyan szempontból is, hog^ az ide érkezők ellátását,' egyéb prog­ramját megoldjuk. Ellenkező esetben a felkeltett érde'-’öa*s előbb-utóbb csökkenne. T. E. 21.40: Emberek Fehér­ben, Dokumentumfilm. Hazánkban 220 ezer em­ber dolgozik az egészség­ügy területén. A film er­ről a hatalmas szervezel ről szól. amelynek közpon­ti alakja az orvos. Három évtized sikerei és gondja: szembesülnek a filmben, s bemutatja azt az óriás fej­lődést, amely a fel&zabadu- ás óta az egészségügy te­rületén is végbement. A nagy erőfeszítések vezető orvosegyéniségei szólalna« meg a kamera előtt és a műit felelevenítése mellett szó esik a felen problémái­ról is. Jelenet az EMBEREK FEHÉRBEN című dokumentumfilmből. (Július 4. — Péntek. — 21.40 h.) Jelenet A SZÉP KÉK DUNA PARTJÄN című osztrák tévéfilmből. (Július 4. — Péntek. — 20. 03. h.) 12. — Mit bámulsz, ennek Is lelke van, ezt sem lehet agyonhajszólni, mint egv bo­londot — kötekedik velem Balogh, pedig egv szót sem szóltam, még a pillantásom­ban sem lehetett rosszallás. — Menj csak koma, te lob­ban tudod, hogyan kell. Amíg a kezedben vagyunk, addig nincs baj. Menj és lécv nvu- godt — feleltem neki. mert mit tehetne az ember ilyen­kor. Tudom, feszült piilana- tok ezek. Nem mindegy, hogv kivel, mivel találkozunk. Sokféle hatás érheti ilyen­kor az embert. Vannak, akik azt hiszik, hogy csupa fejva­dászok. mgs rosszindulatú fogdmegek élnek itt az őr­sön. Bolondok hiszik csak íav. Nekünk legalább olyan rossz_ érzés az. ha egv gonosz, vagv megtévedt, vagv elbo’ondított embert kell megbilincselni. Megfogni. erőszakot alkal­mazni. tettlegességhez folya­modni... Sajnos, vannak a világon bolondok, kalando­rok, meggondolatlanok. Amíg vannak olyanok., akiket -“éken kell tartani, addig féknek is kell lenni. Még akkor is kell, ha ez együttiár üldözés­sel. fegyverrel, bilinccsel, ido­mított kutyákkal, és mások­kal. — Készüljetek — kiált Ba­logh —. azonnal ott leszünk. Még alig világosodik. Szür­ke, összemosódó minden. Csak a hó világít, A te'eie megfagyott, törik a kerekek alatt, olyan zajt csao. mint­ha harckocsival közleked­nénk porcelánok között. Csak Pásztor Ferenc: FIÚK A LESHEGYEM Regény az nem vesz bennünket ész­re. aki nem akar, vagy süket. Megérkeztünk. Ezt már az első pillanatban látjuk. Nem­csak a jelzőrendszer helve mutatja, hogy célhoz értünk. Jókora túrás látszik a hó­ban. — Ezúttal nem az őzek tiszteltek meg bennünket — káromkodik a kutyás, s má­ris csatolja Sátán nyakához a hosszú vezetőiszárat.' A ku­tya minden oorcikáia remei, reszket. Beidegződtek számá­ra a jelenségek. Tudia ezt a iószág, hogyha hosszú oórázt kap. akkor nagy futásra van kilátás. De ezt mi is tudjuk. Nem kell most sokáig bajlódni a nyomolvasással. A mostani tél­nek nagy ajándéka, hogy ol­vasni lehet a hóban hagyott nyomokon. mint a képes­könyvben, vagy a kalendári­umban. Azt még a zöldfülű is azonnal látja, hogy ketten jár­tak itt. méghozzá kicsit széles orrú, könnyű cipőben. Először eljutottak a műszaki rendszer vezetékeihez, babrállak rajta, átjárót kerestek, vagy pró­báltak maguknak ilyet ké­szíteni. Nem sikerült nekik, mert közben minden bízony- nyal rájuk ijesztett a duaa. Ezen a helyen jól Kifogtak. Olyan hangja van a jelződu­dának, mint egy tajgai teher­vonat mozdonyának. Nem mertek felmászni a drótok te­tejére. A másik oldalon végig tiszta, érintetlen a jéggé ke­ményedéit hó. Egy ideig még reménykedtek, próbálkoztak, mert toporogtak a hóban, tel­tek néhány lépést oldalvást is. de aztán meggondolták. — Induljunk már, tizedes elvtárs — sürget a kutyás, mert Sátán nem bír magávai. — Viszket a tenyerem! 12. Nem oda Buda, gondolom magamban, s már bekapcsol­tam a rádiót. Jelentek. „Őr­nagy elvtársnak jelentem. Ki-, sérlet kifelé. Két fő. A rend­szertől visszafordultak. A nyo­mokon üldözöm. A kocsit a fa­lu felé küldöm, az útkaparo- háznál vár majd ránk. A nyomok tiszták, jól olvasha­tók. Látás gyenge. Kérdésem nincs, kérem a további pa­rancsot.” Ha addig nem találjuk a két ha társért őt, az útkaparó­háznál vár bennünket a pa­rancsnok. Remélem, gyorsab­ban futunk, mint ezek. A le­hető legrosszabb utat válasz­tották. Csoda lesz, ha nem tö­rik ki a nyakukat. Az erdő­nek ez a része tele van mély vízmosással, hatalmas kövek­kel, kidöntött fatőrzsekkei, irgalmatlanul szúrós csipke­bokrokkal. Még nekünk is óvatosnak kell lenni, pedig ezekben a vastag talpú cipők­ben sokkal könnyebb. Remek dolog ez a macskatalp. így ne­vezzük, a magas szárú cipőt. Valamikor az ejtőernyősöknek is ilyen volt. Vastag, rugalmas talpú lábbeli, jól felfogja a gö­röngyök, kövek, rögök, egye­netlenségeit. Ebben lehet- fűl­ni. Futunk is. Ketten a kutya után loholunk. Ketten tőlünk jobbra, ketten meg balra tar­tanak. Balogh már gázt adott, az utkaparó-háznál megvár. Legalább négy kilométert kell szaladni, hogy találkozhas­sunk. A jelzéstől nem telt el még húsz perc sem. Ha fúl­nak, akkor sem tettek meg ezen a talajon egy kilométert sem. Időt töltöttek el. amíg mérlegelték, mit tegyenek. A nyomsáv szélén megálltak, ta­nakodtak. Sok-sok - lábnyom mutatja: toporogtak, tanács­talanul álldogáltak. Ezek na­gyon értékes percek, a mi szá­munkra. Futás közben is meg- megállnak. Tájékozódniuk kell, merre menjenek. Nekifutnak egy bokornak, egy kőnek. Ra- .bolja tőlük az időt. bennün­ket pedig megajándékoz. Egr- szer-kétszer fel buknak a víz­mosásban. vagy beleragad a lábuk a csonttá fagyott hóba. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents