Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-04 / 155. szám

épesedéspolifika falun Esős, szomorú délelőtt. A után egész életét figyelemmel máknak, ahol az ő gondjaik- falu lakóinak nagy része a kísérheti, szem előtt tarthat- ról, életmódjukról, kérdése- megyeszékhelyen dolgozik. Né- ja. Hogyan nő, fejlődik, válik ikről beszélgettünk. Sokat hányán a termelőszövetkezet- felnőtté. S szülővé, hogy az- kérdeztek, nagyon érdeklőd­ben. vagy éppen a házi kis- tán újabb életek forrásává tek. El lehet mondani, hogy kertben. De vannak. akik váljék. szinte kivétel nélkül nagyon nyaralnak, gyereket nevel- A karancslapujlői doktor- várták a gyereket, a születen­nek. Egyesek csendben, má- nővel gyermekgondozási se- dő bébit, családjuk új tagját, sok kissé nagyobb zajjal. Mint gélyt igénylő kismamákról. Sok a gyerek a faluban. Ezt az utca végén egy anyuka, aki szemléletről, a teljes családról számadat nélkül is könnyen enpen nagyot sóz négy-öt év beszélgettünk. meg lehet állapítani. Télen a körüli . kisfia hátsó részére. — Eddig átlagban egy, vagy hetven-nyolcvan betegnek kö­mért az mindenféleképpen két gyerek volt a falusi csa- rülbe’ül negyven százaléka csak a sárban hajlandó gya- ládoknál. Most egyre inkább gyerek volt a rendelésünkön, logolni. Gyereket nevel a közelít, s lassan meghaladja Négyszáznyolcvan a tizennégy nyugdíjas apa, a GYES-en le- a kettőt, ha ilyen lesz a gyér- éven aluli gyerek Karancs- vő édesanya, sok-sok szülő, s mekszaporulat, mint jelenleg lapujtőn. 1974-ben 49 volt az ahány, annyiféle nevelési nor- — mondja dr. Cziráki György- élve születettek száma, ’75 el­írták, szokások szerint. Kész- né gyermekorvos. ' ső felében 24. ebből 8 esett séaüket, ízlésüket, tudásukat — Nem beszélhetek hosszú júniusra. Ugrásszerű az emel­fejlesztik, hogy mire nagvok. évek tapasztalatairól. hiszen kedés. Az élve Születettek szá­lesznek. többre vigyék, mint nem régen lakom, s dolgozom ma 74-ben a legmagasabb, a mama és a papa annak Karancslapujtőn. Viszont ma- Szükség lenne már gyermek­ideién. ■ ga a határozat sem régen szü- szakorvosi rendelőre is. hiszen A gyerekekkel, szülőkkel letett, eredményei csak lassan a beteg gyerekek többségét legtöbbet talán munkája kap- mérhetőek. Néhány észrevé- nem viszik szakrendelésre a csán a falu doktornője ta- télről azonban már most be- megyeszékhelyre. itt pedig lálkozik. Kismamákkal, míg szélni lehet. Sőt! Sokról kell nincsenek a felnőttektől elkü- világra nem jön a család sze- is! Télen hat előadásból álló lönítve. Ez még csak rontja mefénye. majd megszületése sorozatot tartottam a kisma- a helyzetet. Hogy milyen a szemlélet? — Elfogadták az emberek a törvényt. Élnek az általa biz­tosított lehetőségekkel, s sza­porodnak a gyerekek, örül­nek az anyák, a fiatal háza­sok, a sok kedvezménynek, s ki is használják csaknem va­lamennyien. A szemlélet azon­ban nehezen változik. Az ideá- 1 is háromgyermekes család még ma sem természetes. Egy vagy két gyerek az általános. — Példaként arra, hogyan és mennyire ismerik jogaikat az emberek csak egy történe­tet. Az édesanya beállít a ren­delőbe azzal; hogy írjam ki néhány napra, Miért, mi a pa­nasza? — kérdem. — Semmi bajom, de jár nekem 40 nap betegszabadság a gyermek mellé, ha a gyerek beteg. Sze­retnék néhány napot kiven­ni. — Mi a panasza a kisgye­reknek? — kérdem kicsit fur­csáivá a parancsszerűen .ki­írást” kérő anyukától. S miért nem hozta el? — Nincs sem­mi baja, de tudom, hogy jár nekem az ilyen szabadság és szeretném igénybe venni. — Nehezen lehetett meg­győzni róla, hogy így a sza­badság nem jár — mondja a doktornő. — De furcsaság ezenkívül is akad bőven. Szin­te hihetetlen, hogv a határo­zatok kellemes oldalait meny­nyire hamar megismerik, megtanulják az emberek. Ez nem lenne baj, csak sokan e melleit a kötelességeikkel vi­szont nincsenek tisztában. T.í- nyeg azonban az, hogy vala­mi elindult. Csitulnak a kocsmák, egyre hangosabban . harsognak, za- jonganak a bölcsődék, óvo­dák. Valami elindult, több gye­rek érkezik. — bi — Ahogyan as orvosnő laIja CjjítőfáLor lVfihätyjrergpn Gondolatok az M 7­Időszámításunk után, 2000- időben lehet beszélni, Aligá- ben egy témahiányban szén- tói Budapestig nincs szükség védő akkori újságíró — követ- egyirányú közlekedésre, ve az ősi szerkesztőségi gya- Az autópálya-építés sokkal korlatot — belebújik a régi költségesebb és bonyolultabb újságkötetekbe, hátha találva- mesterség, mint a hagyomá. lamiféle évfordulót, amelyről nyos útépítés. Hazánkban az egy kisebb újságcikk erejéig utóbbi húsz évben rohamos meg lehet emlékezni. Az új- fejlődésnek indultak az épí- ságolvasók ugyanis azóta köd- tés műszaki feltételei. Gondol- velik, az effajta megemléke- junk csak azokra az utakra, zéseket, mióta az újságot egy- amelyek negyedszázaddal ez- általán kitalálták, és ezt aha- előtt még alaposán megvisel- gyományos érdeklődést az ték a járműveket és a vezető- elektronikus újságírás is tisz- két, s amelyeken ma kockázat teletben tartja. Újságírónk nélkül lehet hajtani, tehát addig lapozza az elsár- Az autópályák tehát a köz- gult újságlapokat, amíg a sze- lekedési érhálózat életbevá- mébe ötlik egy vastag betűk- gó fontosságú vivőerei, ame- kel szedett cím: lyekhez szervesen kapcsolódik .,Autópályán Budapesttől a az egész úthálózat. Építésük Balatonig." nem ért véget a balatoni au­Gyors pillantás a naptárra, tópálya első szakaszával, mind- és máris kész a jellegzetes össze átterelődött az ország nyári tudósítás címe: más tajaira, ahol már most „Huszonöt .éves az el6Ő ma- jelentkeznek a „balatoni du- gyar autópálya." gó" tünetei. Ki vonná kétség­A híradás nem kelt külö- be, hogy elodázhatatlan a Bu- nöfeebb feltűnést, mert hiszen dapest—Győr—Bécs között ve- Magyarországot akkor már zető autópálya építése. vagy korszerű autópályák hálóz- a miskolci út korszerű átala- zák be, legfeljebb néhány kítása, mert hiszen az észak­idősebb autós tűnődik el né- keleti iparvidék megközelíté- hány pillanatra: se már.már csőddel fenyeget, „1975. július 3-án- utazhat- de az Alföldön átvezető debre- tunk először autópályán Bu- ceni és szegedi utak is régen dapesttől egészen a Balato- megértek arra. hogy autópá- nig ..lyaként szolgálják a közleke- Az újságíró, aki a csaknem dést. száz kilométeres autópálya Bizonyára most is akadnak megnyitása alkalmából tűnő- morgolódó kedélyek, akik azt dik el az M 7-es jelentősé- kifogásolják, miért nem az gén, elsősorban azokra a két- M 7-est építik tovább a Ba- kedő megjegyzésekre gondol, laton egész hosszán, a jugo- amelyek az építés kezdeti szláv, vagy az osztrák haté- korszakában sűrűn elhangzót- rig. A válasz kézenfekvő azért, tak: mert a közlekedési koncep­„Autópálya Magyarorszá- ció — amely az egész magyar gon?... Ugyan minek?” útém'tési programot magába A szűk keblű gúnyolódok foglalja — nem lehet „Bala- leplezetlenül arra céloztak, ton-centrikus", hogy Magyarországon a- gép- Azokra a szakemberekre járművek száma még nagyon pedig, akik bravúros teljesít- sokáig nem indokolja az autó- ménnyel egy évet lefaragtak pályák építését. Az események az M 7-es építési idejéből, alaposan rácáfoltak a kétke- még rengeteg munka, renge- dőkre, a magyar utakon gör- teg kilométer vár. A balatoni dűlő hazai és külföldi autók autópálya éoítését voltakéo- száma oly’ rohamos gyarapo- pen diplomamunkának kell dásnak indult, hogy a Horga- tekinteni, egy nagy létszámú lom már az építés korszaka- együttes, közös munkával pí- ban kinőtte a meglevő autó- ért büszke oklevelének. Ma­pályát. A zsúfoltság miatt ke- sas képesítésű mérnökök és rült sor a nyári vasárnapokon bonyolult gépóriások kezelői, bevezetett egyirányú közieke- fegyelmezett kis'atnnák és désre, amely a Balatontól Bu- kubikusok ezreiből áll a gár­dapestig vezette a gépjármű- da, amely a hazai közlekedést vek hömpölygő áradatát, le- az első autópályával megaján- rövidítette a hazatérés idejét d°kozta. Oklevelüket bárki el­és határozottan csökkentette láthatia elismerő kézjeevé- a balesetek számát. Július 3- vei. aki végigautózik az M 7. tói kezdve ezekről a „vasárna- esen .. pi hadműveletekről” is műit Burátj Géza Nem kőből fakasztanak vizet... aezni a bozót- és cserieirtást. si lehetőségeket illetően. Er- azután pedig elégetni. Az el- ról mondotta a táborvezetö: ső munkanapon bajosan si- — Fiimvetí’ésre, műso”OS kerülhetett volna, vendég- divatbemutatóra, irodalmi marasztaló sár igazolta, hogv színpad bemutatóiéra, a Szin- bőségesen huüött az égi ál- művészeti Főiskola hallgatói- dás. "A lánctalpas trak'rmok. nak előadóestjére, erdei tú- a hatalmas erdészeti teher- rára_ határőr bemutatóra, a autók is kémén ven küsz- Mikroszkóp Színpad vendéa- ködtek a sártengerrel. ^ játékéra vagyunk hivatalo­Feltűnt a táborvezető gva- sak. Emellett megszervezzük kori tüsszentése. a tábori futball-, sakk-, asz­Nem az első éljél fáz- taliteniisz-, len gőtéké- és asz­tam meg mondotta ma; táti foci-bajnokságot. Sen ki gyarázólag — hiszen két ta- nem unatkozhat a táborban, karóval és melegítővel vise- hiszen könyvtár is rendelke­lünk hadat a lehűlt. levegő- zésünkre áll. vei sittemben. Már korábban Ebéd közben illetlenség za­megfázítam. mielőtt ide ér­a dolgozókat. Ízlik a Molnár István táborvezetö Vác — 900 eves város Vác neve első ízben I. Gé- Nógrád megyeiek által is k'ed- za uralkodása idején, a XI. veit és gyakran felkeresett században fordul elő az okle- város napjainkig szóló törté­veleken. A garamszentbe- netéről, jelenéről és a jövő nedeki apátság l,07ö. évi ala- terveiről! A kiadvány íügge- pitó levele már mint várost léke — többek között — bib- (civitas) említi. Minderről a liográfiát is tartalmaz, és Sza- Dunakanyar Intéző Bizottság bady Veronika iparművész — kiadványának váci jubileumi műveit az elmúlt év őszén száma tájékoztat. Az ízléses, Balassagyarmaton láthattuk szép kiállítású füzet részlete- — váci kiállításáról tájékoz- ben tajé.koztat a nagy múltú, a tó, keztünk. Sebaj, maid elmú- toiásosleves, s a sült o’da- ük. ias hasábburgonyával. Utána Gvorsan halad az idő, A beszélgetünk három táborla- somőgyi KISZ-es fiatalok |<óval. regigei hatkor láttak munká- Horváth László Siófokról hoz. fél egykor tették le a érkezett Mihálygergére. Gim- szerszámokat. Irány a 12 sá- rí azista. Jövőre érettségizik. Először szerveztek Nógrád- torból álló tábor, melynek Tanári pályára készül. Miért ban ifjúsági építőtábort. csinosítására már az els'ő nap rnon-dott búcsút két hétre a Először szerveztek az or- gondoltak. Virágok, cseri ék, Balaton fővárosának? szagban vízügyi építő-, érdé- kövekből kirakott ábrák ta- — Tavaly is voltam építé­szeti jellegű építőtábort — a núskod/nak a gondos kezek- táborban. mégpedig Csille- KISZ Nógrád megyei Bízott- ről. A „főtéren” kifüggesztet- bércen. Megkedveltem, ismét ságának közreműködésével — ték a tábori híradó tábláiét. jeien,tkeztem. Az erdős, he- Mihálvgergén. az Észak-nóg­rádi Regionális Vízmű félmil- liárd forintból épülő víztáro­zóiénál. Az első munkanapon láto­gattuk meg a tábort. X A felvont táborzászló már a távolból jelzi, hogv bené­pesültek a barna sátrak, a hatalmas völgyzáró gát tövé­ben. Az 57 somogyi diák már kora reggel útrakelt, hogv a gát túloldalán, cserjéket, bok­rokat irtsanak. Erre azért van szükség, hogy ha elárasztják a völgyet vízzel, helyreál­lítsák a biológiai egyensúlyt. Zöld munkaruhát. bakan­csot. fejszét, ollót., gereblvét. sarlót kaptak a hat brigád tagjai. A táborvezefcői sátorban Molnár István, serénykedik. Horváth László brigádvezető A táborvezető felelős a meny­nyiségi és minőségi munká­ért, a szabad idős program célszerű, szórakoztató meg­szervezéséért, lebonyolításá­ért. Gyakorlott táborvezetö a Nehézipari Műszaki Egye­tem dunaújvárosi karának kollégiumi tanára. A legutób­bi három esztendőben Velen­cén, Zánkán és Biatorbágvon látott el táborvezetői tenni­valókat. Szívesen jött Mihály- gergére. E vidéken még so-, ha nem járt. A három tur­nus fiataljaival másfél hóna­pot tölt az építőtáborban. Mit várnak tőlük? Nem keveset! Negyven hektáron kell elvé­Art Kino — „Művész mozi" A Nógrád megyei Moziüze- Az édes élet című, évekkel mi Vállalat elkészítette a sál- ezelőtt kiugró sikerekkel ját- gótarjáni és á balassagyarma- szott, kétrészes alkotását, a ti „művészmozik'’ (Art Kino) Vér és virág című japán film­harmadik negyedévi műsor- drámát, a Magánbeszélge- rendjét. A hagyományokhoz tés című amerikai bűnügyi híven Balassagyarmaton szer- filmet, a nagy sikerű Madár­dai, Salgótarjánban pénteki ijesztőben megismert Gene napokon rendezik meg ezút- Hackman főszereplésével, Mi- tal,is az előadásokat. Az új chelangelo Antonioni feszti­sorozat július 9-én Balassa- vál nagydijas művét, a Vörös gyarmaton kezdődik Makk sivatagot, és végül Jan Troell Károly Macskajáték című svéd. filmrendező Kivándorlók filmjének bemutatásával. című játékát. A negyedéves sorozatra a középiskolák ta- programban Játhatják még az nulói kedvezményes bérletet érdeklődők Federico Fellini vásárolhatnak. A rekordok könyvéből A világ legnagyobb lepke- viélle-ből 75 morzejelekkel le- fajtája a Troides victoriae. A írt szót továbbított 69 másod- fejlett nőstény hossza elérheti perc alatt, a 30 centimétert is. X ' x 1974. április 4-én a belgiumi Gandban John Massis, a fo­gai közé szorított kötél segít­A Malaccai-szoros a világ leghosszabb, 7800 méteres ten. ségéveT^elműdUott “egy 80 ion. gerszorosa. ^ nás vagont_ X Az óceáni búvármerülés vi- a világ legnagyobb homár lágrekordját George Wookey ját a bostoni természettudo- tartja, aki egy Oslo közelében mányi múzeumban őrzik. Sú- levő fjordban 318 méter mély- ]ya 20 kilogramm, hossza pe­re szállt le. dig 120 centiméter. x X A morzéjelek továbbítása- A világ legmagasabb (97,8 nak világbajnoka Ted McEl- méter) pagodája a bunnai roy. 1939. július 2-án Ashe- Bangoonban épült. Molnár Tamás brigádtag a kapufák pedig arra utal­nak, hogy jobb idő esetén kemény sportcsaták szintiéivé gyes vidéki tetszik. nagyon romantikus.- A cserjeirtás kedvemre való munka. Dél­után a sport és kulturális rendezvényekből kiveszem a részem. Gyorsain elrepül az idő — summázta véleményét a brigádvezető. Molnár Tamás Nagyatádról érkezett, a gimnázium 2. osz­tályát végezte, jó eredmény­nyel. Nógrádban még soha nem járt. — Először vagyok építőtá­borban. Kíváncsi voltam, hogv milyen a közösség, a hangulat. Jó kollektívába kerültem. Fáradtnak nem érzem magam, hiszen otthon kézilabdázóm, hozzászoktam az erős kondícióedzésekhez. Munkánk céljáról tájékoz­tattak bennünket. Sálaótarián vízellátásának javításéért dol­gozunk. Komoly, markáns fiatalem­ber Vízi György brieádveze- tő. aki egyúttal a táborta­nács elnöke. Kaposváron iár gimnáziumba, szeptemberben az utolsó tanévnek rugaszko­dik neki. Agrármérnök sze­retne lenni. A biológiát jól ismeri. Az akác- és kökénv- lüskékkel már az első nap közelebbi ismeretségbe ke­rült. De sebaj, majd elmú­lik. — Gazdag a programunk. Minden rendiezvénven ott akarok lenni, de leginkább a sportot kedvelem — véleke­dik. X Az aktív élet nemcsak az egyén boldogságának feltéte­le. de az egész társadalom sikerének szükséges feltétele is i- írta a közelmúltban a Trvbuna Ludu című ienwel napilapban Zbigniew Sza- warski. Az 57 sorhos'vi KISZ- fiatal munkából, közösségi magatartásból ezekben a na­lesz a 16—17 éves diákoknak Dókban Mihálygergén mutat két hétig otthont nyúitó tá- nemes Példát. bor. A délután beharangozóia az ebéd. A közeli ÁFÉSZ-töl kapják a bőséges elemózsiát. Az első nap benyomása — mennyiséget és minőséget mérlegelve — kedvező. A fi­úk remélik, hogy a szakács­nőt tudománya és mennyisé­gi érzéke a jövőben sem hagyja cserben. Mert kell a kalória! A munka nem könv- nyű. de a fiúk keményen áll­ják a samt. A vidámság, a zene. a szó­rakozás nélkülözhetetlen ele­me egv-egv ifjúsági építő­tábornak. amelv átmenet a munka és a szórakozás kö­zött. A stúdió iól felszerelt. rádióval, lemezjátszóval, magnetofonnal rendelkeznek. A szalagokról a legújabb, fülbemászó slágerek, dalla­mai csendülnek fel. A csend errefelé manapság ismeret­len. A bőség zavarával küzde­nek, a kulturális és sportolá­Szöveg: Rozgonyi István Bábel László Vízi György, a táborin,náes elnöké NÓGRÁD - 1975. júliui 4., péntek r

Next

/
Thumbnails
Contents