Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-30 / 177. szám

ttfäZ-khib,

ifjúsági kiifi?., ?

A klubélet továbbiéi!észté? érői

\7, IrJÚs ^OI kiuhrnozsa- lom helyzetéről. továbbfei- lesztésérupk feladatairól tárgyalt a közelmúltban Salgótarján város klubta-nácsa. If. iúsági klubvezetőik. KISZ-tit- károk. a tanács tag iái mondták el taoaszftalataátoat. adtak javaslatokat.

A téma figyelemre miéitó. hiszen az ifjúsági klubok eev- re inkább az érdeklődés középpontjába kerültek. Nemcsak a népművelés sízak emberei és az ifjúsáai mozgalom vezetői ismerték fel a klubban re.ilő nevelési, lehetőségeket. hanem mindazok, akik valamilyen formáiban segíteni akarnak a fiataloknak. hogv szabad ideiüket hasznosan töltsék el. s közben — életkoruk természetes igénye szerint — jól szórakozzanak. '

• Az elmúlt két évben Salgó- tarjában tovább növekedett az ifjúsági klubok száma. s az ú.i klubok mellett sor került számos régi klubhelyiség felújítására is. Havonta születnek új klubok a fiatalok lelkes munkája nyomán.. Legtöbb helyen azonban a len-' d-ütetes kezdet után igen rövid idő alatt megtorpanás következik be a klubok életében: gyakran szét is hull a tagság, mielőtt még közösséggé alakult volna. A város 19 nyilván tartott klubja közül tízben vannak meg a feltételek a színvonalas klubélet kialakításához — állapította meg a klubtanács.

Mi ennek a magyarázata ?

Az ifjúságii klubok létrejöttének alapja mindenhol a fiatalok közösség-, aktivitás- igénye. szórakozásra, művelődésre való készsége, igénye. Az ifjúsági klub olyan közös- / ség. amely a fiatalok kezdeményezésére és közös munkája alapján jön lébe. alakítja ki saját szokásait, működési rendjét, belső törvényeit, s fejleszti azokat. Tehát amikor összefoglaliuk e nevelési célikitűzéseinket. azt kell vizsgálnunk, mennvlre sikerült tudatosítanunk ezeket az igényeket. mennyire sikerült megteremteni továbbfejlesztésüknek, kibontakozásuknak útját1? S a Problémák magyarázatát is ebben kell keresnünk. A küubtanács ülésén kiderült, hogv a Jelenlevő ifiúsáei klubvezetők egyike sem ismeri az ifjúsági klubok működési irányelvet. s nines tisztában a működtetés tartalmi, szervezeti feladataival. követelményeivel. Egészítsük ki mindezt a tanács közelmúltban végzett felmérésének tapasztal atai val: a nyilvántartat klubok közül háromnak /van szervezett klubtagsága, háromban van választott klubvezetőség. Eves programmal egyik sem rendelkezik. s valamennvi általános jelleggel működik. A 19 klubvezető közül ketten végeztek klubvezetői tanfolva* mot. A tapasztalatok további sorolása nélkül is nyilvánvaló. hogy a klubmozgalom, hiányosságai a klubélet, alapvető nevelési célkitűzéseinek nem kellő ismeretében,, a megfelelő vezetés (klubvezetők és társadalmi aktívák) hiányában, a fenntartásba, a működtetésben meglevő

anyagi gondokban. a szervezeti keietek (klubtagság, működési szabályzat, választott vezetőség, program stb.) kialakulatlanságában keresendők.

IFJÚSÁGI klubjaink jelentő« része ma inkább nevezhető KlSZ-klubnak, mint ifjúságinak. hiszen a KISZ rendezvényein kívül rendszeres programmal aligha lehet találkozni. S ae esetek többségében a KISZ vállalja a fenntartást, működtetést is. Pedig a KlSZ-alapszervezet- nek az a feladata, hoav politikai befolyást gyakoroljon az ifjúsági klub tevékenységére, irányítsa azt úgy. hogv a KISZ célkitűzéseinek megfelelően működjön. De az alao- szervezet feladatköre szélesebb. tagabb ennél — soha nem válhat klubbá! Az előbbiekben említett álaootot erősíti az is. hogv nem megoldott az ifjúsági klubok állami felügyelete, a fenntartó szervek, intézmények ez- irányú munkájának ellenőrzése A klubmozgalom kulcskérdése a felkészült klubvezetők biztosítása, a klubveze- tősegek munkájának segítése. Az elmúlt évek bizonyít iák. hogy sem a megyei klubtanács. sem a megyei tanács szaki gazgatási szervei nem tudtak kellő eredményt felmutatni ezen a területen. Elgondolkodtató. hogv a megyeszékhely egyetlen ifiúsáai klubjának élén sem találunk hivatásos szakembert. Megoldatlan a klubvezetők erkölcsi. anvagj elismerése is.1 A felkészületlenség, s az ebből adódó kudarc az oka nem egv esetben a gyakori klub- vezetőcserének is.

A klubtanács vizsgálta a működtetéssel kapcsolatos gondokat is. Szemléleti problémaiként jelentkezik, hogv a klubhelyiség kialakítása, felszerelése1^ még támogatókra talál, de a fenntartás, működtetés terheinek viselőit már nehezebb megtalálni. Több alkalommal lehet találkozni a fenntartóknál is a működési irányelvek ismeretének hiányával.

A KLUBTANACs kibővített ülése már jelezte, hogv az ifjúsági klubmozgalom úi állomáshoz érkezett Salgótarjánban, A továbbfejlesztés fő iránya a jövőben a tartalmi munka fejlesztése lesz. Ennek érdekében a tíz legjobb működési feltétellel rendelkező klubban kell ^megteremteni a rendszeres, tartalmas klubéletet. Ki kell alakítani a szervezeti kereteket, és kísérletképpen rétegklubokat kell létrehozni. Az ifjúsági klub- mozgalom fejlődéséhez. a klubmunka tudatos irányításához azonban nélkülözihefert- lem a működési irányelvek ismerete, egységes értelmezése. Olyan szemléletet kíván kialakítani a klubtanács, melynek eredményeképpen egyre többen értik meg a kis közösségek, klubok szerepének jelentőségét, ahol olvan fiatalokat kell nevelni, akik a társadalomtól nemcsak elvárnak. hanem fejlődéséért tesznek is, akik igénylik az állandó tanulást, művelődést.

Varga György.

KISZ s.-tariárú városi titkára

Mai tévéajánlatunfi: *

20.00: A szembesítés eredménytelen.

Polgár András drámájának közvetítése a Madách Színház Kamara Színházából.

Késsel leszúrtak egv embert. A nyomozás megállapítja: a szúrás férfikéztől származik. Az áldozat szerelmi

ft

vetél, ytársát, Tóth Istvánt

gyanúsítják. Az áldozat az alig tizennyolc éves Hecker Erzsébet vőlegénye volt. A tárgyaláson a lány isTóthra vall — akinek nincs alibije. Az egyik -tanú a lány apja, a környék szeretett és rettegett ..Apukája”, Hecker Antal ócskapiaci kereskedő. Az

a kép alakul ki róla. hogy „ő irányítja a világot”. A gyilkosság idején kórházban volt... Ám két vallomás is állítja, hogy a gyilkosság éjszakáján otthon látták...

A főszerepekben Garas Dezsőt, Schütz Ilát és Dózsa Lászlót láthatjuk.

Pásztor Ferenc

FIÚ3< A

LESHEGYEN

Regény

31.

Ebben az évben legalább 00 millió termelési értéket könyvelhetünk el, a nyereség lesz olyan 13 millió. Ez annyit jelent. hogy az egy főre eső átlagkereset meghaladja a négyezer forintot.

— Ilyen pontosan tudja?

— Hogyne tudnám. Nem sokkal a bevonulásom előtt volt a közgyűlés. Ott mindent világosa* jelentett a vezetőség a tagságnak. Azt, megmondom. hogv egy kicsit fájó szívvel jöttem el. Már majdnem készen áll a szövetkezet új majorja. Valódi központosított ' nagyüzem. Műhelyek, szerelőcsarnokok. gépszínek, betonelemgyár öltözők, szauna, park, szökőkút, sportpálya. minden. Aki ránéz, azt hiszi, hogy valami kutatóintézel. Megmutassam a fényképét? Amikor eljöttem. az elnök elvtárs adott esv színes '.íéoet róla. ért mondja. Gvuln ‘hm. vidd magaddal. néha nézze! rá, nehogy elfeledd.

honnan jöttél, és hová várnak téged vissza. Ha valaki azt hinné, rólad, hogy nagyszájú, dicsekvő vagy,, csak mutasd meg neki, hadd irigykedjen 1

— Mutassa már azt a képet — mosolygott az őrnagy. — Nehogy még én is dicsekvő, nagyszájúnak tartsam. Igazán nem szeretném rosszul megítélni.

— Tessék, itt van — húzta elő a színes képeslapot a zubbonya zsebéből. Kis műanyag tok védi a képei.

— Innen, ebből a sarokból még hiányzik az irodaház.

Tetszik tudni, a mi elnökünk egv borzasztó makacs ember. Azt mondta, hogy addig nem építik fel az irodaházat, amíg minden műhely készen nem áll. Igaza van. Legalább nem mondják neki. hogy minden szentnek maga felé hai- lik a keze. Mondta az elnök elvtárs, hogy maid érdeklődik, figyelemmel kíséri. jó katona lett belőlem. vagy sem. Megígérte, hogyha szégyent hozok a fejére, fe’da4 NÓGRAD - f 975. július 30., szerda

rabol, mint a húsvéti bárányt. — No,• nem kell attól félni.

Megyei filmbemutatók

Továbbra is a nyár jegyében

A hét három új filmje közül egy a Hunnia Filmstúdióban készült. Fehér Imre. a Tűzgömbök című magyar Cm rendezője nem először dolgozik együtt Bertha Bulcsúval. 1967-ben Harlekin és szerelme.se címmel készítettek közös filmet. A mostani film forga-ókönyvét Bertha Bulcsú azonos című regényéből, amely a hazánk felszabadulásának 23. évfordulójára meghirdetett regénytpál.yázaton e's-ő díjat nyert, maga a szerző írta. A Tűzgömbök szokatlan aspektusból — egy g e*-mek szemével, gondolati- érziPimi motiváltságától befolyásolva — ismerteti meg a nézőt, a második világháború utolsó hónapjainak eseményeivel. A gyermeksziné- szek mellett — Szűcs Gábor, Mare tics Erika — jó teljesítményt nyújtanak a szerepükkel teljességgel azonosulni tudó felnőttek, Mészáros Ági, Solti Bertalan, Kállai Ferenc, Váradi Hédi, Káldi Nóra és Sinkó László. A felszabadulásunk 30. évfordulójára készült filmet Illés György fényképezte, zen fjét Petrovics Emil komponálta. * ■

Nemrégiben 'került a magyar közönség elé A négy muskétás című francia film, amelynek folytatását A négy muskétás új.ább kalandjai címmel ezúttal láthatjuk. A filmet Alexandre Dumas a Milady bosszúja című regénye nyomán Jean Halain írta, s André Hunebelle rendezte. Ez a film is. mint az első, a humor, a kaland és a muzsika eszközeivel éri el sikerét. A négy . Chariot most is k'tűnőre vizsgázik színészi mesterségből. Mellettük Daniel Ceccaldi, Catherina Jour- dan és Bernard Haller alakít fontos szerepet.

O’asz—francia—sapanyol kooprodukcióban készült

Duccio Tessari fílmvígjátéka, az Enyém, tied, kié?.. A történet 1939-ben kezdődik a második világháború kitörésével. Sok film cselekménye játszódik a második világháborúban, ám ilyen fergeteges vígjáték kevés akad közöttük. Tessari filmjében a kitűnő színészek — Rod S‘ei?er Rosanna Schlaf fi,no. Rod Taylor, Claude Brasseur es Terry Thomas — ellenállhatatlanul l^omédiáznak, láthatóan maguk is élvezik a szövegkönyv szellemes fordulatait. a mulatságos helyzeteket. Carlo Car tini kamerája egzotikus tájakkal, gyönvöm színekkel kedveskedik a

szemnek.

Napirenden: a közművelődési szakemberek képzése

A Központi Bizottság 1974. márciusi határozata a közművelődés személyi kérdéseit is elemezte, illetve, a kóderkép- zéssel kapcsolatos tennivalók lényegét is meghatározta. Az Oktatási ég a Kulturális Minisztérium a határozat megvalósítása érdekében intézkedéseket tett, amelyektől tájékoztatták az MTI munkatársát.

A legtömegesebb és az iskolarendszerű képzésben eddig hagyományokkal nem rendelkező képzési formával, a középfokú szakemberképzéssel kapcsolatban elhatározták: a jövőben olyan, középsokon végzett szakembereket képeznek, akik képesek a köz- művelődési intézményekben ed végezni azoknak a szervezési. propaganda-, technikai és adminisztratív feladatoknak egy részét, amelyek nem igényelnek felsőfokú végzettséget. Így lehetővé válik a magasabban kvalifikált szakemberek ésszerűbb és gazdaságosabb foglalkoztatása. .Ezt a képzést a következő tanévben az általános tantervű gimnáziumban indítják meg, azokban a fővárosi és vidéki gimnáziumokban, amelyek képesek megteremteni az oktatáshoz szükségeg feltételeket. A képzés fakultatív — választható — tanfolyami formában valósul meg, a gimnáziumok harmadik és negyedik osztályaiban heti 9 órában.

A szocialista művelődéspolitika megvalósításának helyi feladatai és a társadalom szakemberigénye egyaránt megköveteli, hogy a főhivatású népművelők és könyvtárosok jelentős részének képzése főiskolai szinten valósuljon meg. A népművelők, illetve a könyvtárosok képzése — tanári szakkal párosítva — a tanárképző főiskolán folyik.

Ha nagy baj kezdődik, előbb úgvís az én kezembe lenne az a

A szombathelyi tanárképző főiskolán már ebben a formában képeznek népművelőt, könyvtárost, illetve általános iskolai tanárt. Az 1975 76-os tanévtől ilyen formában folyik a képzés a nyíregyházi, a szegedi, az egri és a pécsi tanárképző főiskolán. Az öt tanárképző főiskolán 120 népművelő-szakos. Szombathelyen és Nyíregyházán pedig 48 könyvtárszakos- jelölt kezdi meg tanulmányait a következő tanévben. A könyvtáros- képzés ugyanebben a formában 1976 77-től az egri és a szegedi. 1977 '78-tól pedig a pécsi tanárképző főiskolán is megindul.

A SZQT központi iskoláján — a SZOT-tal történt megállapodás értelmében — a népművelő és a könyvtáros szakot szintén tanári szakkal párosítják. Ebben az intézményben — a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozataként — továbbra is levelező képzés folyik, elsősorban az üzemek, a szakszervezeti, közművelődési intézmények kulturális káderszükség- letének biztosítására.

Eddig két tanítóképző intézetben . (Szombathelyen és Debrecenben) képeztek népművelő-könyvtáros szakembereket, esztendőnként 80—, 100 fiatalt vettek fel. Ezt a képzési /formát három évvel, ezelőtt Szombathelyen, az idén pedig Debrecenben is megszüntették. Ehelyett Valamennyi tanítójelöltet felkészítik az alapvető népművelési, illetve könyvtárosi feladatokra. A képzés ilyen iránvú fejlesztésével nagyszámú népművelő. illetve könyvtáros szakembert nyernek, akik taní'ői főhivatásúk mellett mellék- foglalkozásként láthatják pl a közművelődési feladatokat. Erre a képzési rendszerre a következő tanévtől áttérnek Debrecenbe^. Kaposvárott. Győrött, Jászberényben, továbbá a szombathely] és nyíregyházi tanárképző főiskolákon, ahol tanítóképzés is folyik, az 1976'77-es tanévtől kezdve a többi tanítóképzőben is. Ez a képzési forma különösen a kisebb települések szakemberhiányán enyhíthet, és — a tanítóképző intézetek települése következtében — azoknak a megyéknek a gondjain, ahol ma a legnagyobb a szakemberhiány. A tanítóképzőkben oklevelet szerzett egyéves. kiegészítő levelező oktatáson. a tanárképző főiskolákon képezhetik tovább magukat.

Az egyetemi képzés célja egyrészt az, hogy a könyvtár — a népművelés, a muzeológus és a levéltár szakokat egy-egv szaktudomány elsajátítását is jelentő tanári szakhoz kapcsolva, szakmailag jól felkészült középiskolai tanárokat képezzenek, akik ugyanakkor — magas szintű ismeretek birtokában,« megfelelő gyakorlat után — alkalmassá váinak a könyvtári. közművelődési, múzeumi, levéltári, illetve a különböző tömegkommunikációs szerveknél, intézményeknél irányító munkakörök betöltésére.

A népművelés és a könyvtár szakhoz hasonlóan a muzeológus szakokon is visszaállítják az érettségi utáni közvetlen jelentkezés és fe’vétel lehetőségét. Az 1977'78-as tanévtői tervbe vették a Kossuth Lajos TudománjsegyetP- m-m a könyvtár szakost, a József Attila Tudományegyetemen pedig a művészettörténész és régész szakos képzést.

Az új tantervi irányelvekben megfogalmazott elvek és célok jegyében valamennvi szakon jelentős tarta’mi korszerűsítést hajtanak végre. A napmii tagozatos alapképzés mellett továbbfejlesztik az úgynevezett postgraduáüs, illetve kiegészítő képzést. a muzeológus szakokon pedig megszervezik a levelező képzést.

daraboló kés. Igaz, én ettői nvúlszívűbb vagyok. Szeretem a katonáimat, s még soha nem hagytak cserben, nem éltek vissza ezzel.

— A mi elnökünk sem olyan emberevő. de annyi biztos. hogy a lustákat, meg ? rendetlen embereket nem kedveli.

— Várják vissza, igaz?

i

— Azt hiszem, igen. Kicsit nehéz lesz kivárni, mert tetszik tudni, tervezgettem. Mióta a szövetlkeaetben vagyok, minden fillért félretettem. A megélhetésre nem kellett pénz a szüleim eltartottak. Csak egy nővérem van. de már férjhez ment. Arra nincs gond. lói keresnek, van pénzük, házuk. Apám növénytermelő anvám borász. Szénen gyarapodunk. Azért gyűjtögettem hosvtia meggondolom és megnősülök-. építhessek apámét- háza mellé. Ha nem nősülök akkor veszek egy autót.

— Vagy asszony, vagy az autó?

(Folytatjuk)

Orégrlypalánkon gyakran tűnik fe! lakókocsi* autó. akiknek gazdái a szomszédos halárátkelőn léptek hazánkba, közöltük sok a lengyel, szlovák cs cseh vendég, akik a Balaton felé igyekeznek — foto: Kulcsár —