Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)
1975-07-29 / 176. szám
Czécs-ónyfelfalui hétköznapok Miíől változtak meg ? Tervek, gondok, eredmények A munkájukat-, hivatásszerűen végző emberek tudnak ilyen lelkesedéssel, lázas tempóval dolgozni, mint, ahogy azt Szácsényte faluban teszik Éppen dél volt. Ludányhalá- szi' felett kavargóit a viharfelhő és d.örgött az ég. Kovács Bertalan talán az első kanál levest fogyasztotta, de a vihar közeledtére lecsapta a kanalat, és rohant .vissza a magtárhoz. Vésztjelzően kiabált. — Emberek, halló! Gyertek segíteni... A szellőző nyílásokat zárta el, a fóliával egyedül már nem boldogult, ahhoz kérte a segítséget. Ki tartózkodik ilyenkor a majorban, amikor versenyt kell futni az időjárással? Mindenki az aratásnál. Ment a gép a Papp- földön, a másik a hirtelen lejtős Viniczán, a harmadik pedig a Rabókán. Aki csak mozgatható és ért a gépekhez, az most arat. Kuris Béla a gépcsoportveziető a kombájnon. Hlavaj Tibor, a szerelő szintén, Kuris Tamás, az elnökhelyettes pedig a szállítógépen. Éppen akkor fordult a járművével, amikor Kovács segítségért kiabált. Akkor már vészesen fodrozott a vihartól terhes felhő. Kuris káromkodott, de olyan nekikeseredetten, hogy attól Kovács is elcsendesedett. Farkas János, az elnök érkezett meg Saéosényből, arra már esett az eső, jól megázott. Ö is hangosan kesergett, és. ment segíteni Kovácsnak. Szécsémyfelfaluban most más az élet, olyan min.t régebben. Korábban voltak ott ellentétek vezetők, tsz-tagok között. Az emberek gazdátlanul kószáltak a munka helyett. Aztán Bódi Pált, a szép kort megélt párttitkárt újból Licskó László váltotta fel. Elnöknek pedig Farkas Jánost, a fiatal mezőgazdasági szakembert választotta a tagság. És akkor az új vezetők élén- kebb tempót diktáltak a munkában, tásadalmi életben egyaránt. Licskó László soksok tapasztalatot szerzett, miként vezesse az alapszervezetet, hogy irányítója legyen a község életének. Korábban már volt párttitkár Licskó László Szé csé n y f e 1 falu bán. A község vezetői között nézeteltérések keletkeztek. akkor visszavonult. A felsőbb szervek javaslatára a község más vezetői is lemondtak. Licskó azért nem fordított hátat véglegesen / a pártmunkának. Amivel megbízták, azt a munkát elvégezte. Az így telt évek viszont arra igen alkalmasak voltak, hogy tatvsztal- jon. tanuljon. A legutóbbi választások alkalmával a tagság isimét megbízta őt párttitkári teendők ellátásával. — Az eltelt évek tapasztalatait hasznosítom. .. — mondta a párttitkár. Szorgalmas, munkaszerető, békés emberek élnek Széchényiéi faluban. A mezőgazdaságban foglalkoz.atottak száma nem magas, hiszen a tsz-ben a legnagyobb szerepet ellátó asszonyoknak a száma mindössze 28—30. A férfiak , sincsenek sokkal többen. De éppen ez az, ami bizonyítja, hogy kislétszámmal, de hivatástudattal is lehet figyelemre méltó eredményeket elérni. A pártalapszervezetnek Szé- csényfelfaluban éppen abban van a legnagyobb szerepe, hogy ezt felismerte, és a korábban lelkesedés nélküli, reményüket vesztett emberek magukra találtak és kiváló eredményeket mutatnak fel a munkában. A napokban a párt vezetőség ülést tartott, ahol ellenőrizte, hogy a decemberi határozatot a termelőszövetkezetben miképp hajtják végre. A tsz"ben az emberek többsége ma már elismeri: a haA Tárospolitika — és fórumai Plakátok hirdetik, hangszórók harsogják: Jöjjön, mondja el, milyen, legyen városunk 10—15 év múlva; hova kell óvodát, bölcsődét építeni! ön szerint mi az euóbbrevaló — mozi, vagy étterem? Az első pillanatban megihökkentőefc a hallott mondatok, az ember önmagától kérdi: Hogy jövök én ahhoz, hogy... Mi közöm a távlati fejlesztéshez, hiszen nem értek én ezekhez a dolgokhoz. Pedig e felhívás nem utópia, hanem a nyílt várospolitika fontos része, bár még csak elvétve gyakorolt oldala. Előfordult már, hogy egy-egy város, község vezetői még a távlati fejlesztési tervek végleges jóváhagyása előtt bemutatták rajzokon, maketteken a jövőt. Kicsinyített torony- házak, üzletek, széles utak mutatták az érdeklődőknek — ilyen lesz 15—20 év múlva az a hely, ahol most élünk. Ezeknek a távlatoknak azonban csupán egy céljuk volt; megismertetni a lakosságot az elképzelt jövővel. És ez ma már kevés. Látni és beleszólni kell a tervekbe, elképzelésekbe. Mint ahogy a kongresszusi i lány elvek is fogalmaznak: „A tanácsok — amelyekben a mjp által választott képviselők az állampolgárok nevében és érdekében dolgoznak — nyújtsanak a lakosságnak az eddiginél nagyobb lehetőséget, az érdemi beleszólásra és ellenőrzésre. Szükséges, hogy a dolgozó tömegek a politikai közélet, valamint az államélet minden területén és szintjén nagyobb arányban, hatékonyabban kapcsolódhassanak be ,az ügyek intézésébe”. Nyílt várospolitika. Ez a kifejezés fedi azt, amit az irányelvek szorgalmaznak. Azt, hogy az „utcáról jövő” ember is elmondhassa a véleményét a fejlesztés terveiről, javaslatot tehessen akár szakembereknek is; véleménye szerint hol, mire lenne a legnagyobb szükség. Különösen fontos a nyílt várospolitika ebben az időszakban, amikor a helyi tanácsok, szakemberek a következő ötéves tervet készítik elő. Ne szégyelljük kimondani: jó néhány olyan terv készült az elmúlt években, amelyekről kidefült, hogy nem a legjobbak. Hány kudarctól kímélhették volna meg magukat a helyi vezetők, ha a végleges döntés előtt a lakosság, s széles nyilván,osság segítségét kérik: gyertek segítsetek, tervezzünk együtt — több szem, többet lát. Az alakuló, formálódó városoolitika egy érdekes példáját is bemutathatjuk: A Hazafias Népfront csepeli bizottsága olyan fórumokat teremtett, ahol minden érdeklődőnek beszámoltak a következő évék fejlesztési térvéről, elmondták elképzeléseiket a tervezők, vezetők. Kérték, hogy mindenki mondja el, miként látja legjobban a jövő útját, mit tart a megvalósítandó feladatok közül a legfontosab1-- nak? Választ vártak a több alkalommal is megrendezett fórumokon az üzemi munkásoktól, pedagógusoktól, háziasszonyoktól , idősektől és fiataloktól. És mindezt akkor, amikor a városrész fejlesztési tervei még nem készültek el, meg nem döntöttek véglegesen az illetékesek. Nyilvánvaló, hogy elhangzanak a fórumokon megvalósíthatatlan javaslatok, maximalista igények is. de az oda nem illőt félre lehet tenni, és csak a fontosat és ésszerűt kell felhasználni. A nyílt városoölitikai fórumok, tanácskozások politikai haszna is nagy. A vezetők számíthatnak az itt élők véle-* menyére, közéleti szereplésüket közös cél érdekében használhatják fel. E. Gy. tározat következetes valóra váltása nyomán fordult az életük. Licskó László a párttitkár a pártveze tőséget úgy alakította, hogy abban a tsz vezetője is benne legyen. Az alapszervezet határozatait, a gazdaság vezetősége magára nézve kötelezőnek tartja. 'Átcsoportosították a munkahelyeken az embereket, hogv lehetőleg mindenki azzal foglalkozzék, amihez legjobban ért. Farkas János, a tsz elnöke, aki igen nagy szerepet tölt be a közéletben is, vallotta meg, hogy az alapszervezet munkája nélkül képtelen lett volna előre lépni a gazdaság munkájával. — Községünk életének ezt a szakaszát az új pártvezetőség megválasztásától kell számítanunk. .. • A pártvezetőség őszinte beszélgetésbe kezdett, az emberekkel, amit a dolgozók szeretnek. Az asszonyok korábban ha munkaversenybe kezdtek, mivel nem értékelték munkájukat, kedvüké1 vesztették. A pártvezetőség alapszervezeti taggyűlésen megtárgyalta ezt. Kidolgozták a teendőket, amelynek nyomán komoly változások keletkeztek. Farkas János mondta el, ami az idén történt: szakadt az eső, veszélyben volt a szerződésben vállalt zöldhagyma szállítása. Az egyik esős délután Kincses Sándorné és özvegy Kuris Andrásné munkacsapatvezetők kérték, küldjék a szállító kocsikat, kiszedték a hagymát. Fólia alá bújva dolgoztak, de teljesítették, amit vállaltak. Nehéz helyzetben voltak a férfiakkal is. Az idősebb, nagytudésú szakemberek nem tanították a fiatalokat. Kuris Béla a csoport vezetője ahelyett, hogy dolgoztatott volna, maga. végezte el a munkát. Kuris Mihály a szerelő pedig nem volt hajlandó ■véleményt mondani a nyilvánosság előtt, hanem magában duzzogva végezte a dől. gát, ami zavarta a nyílt, őszinte légkört. _ Á párt- és tsz-vezetők leültek az emberekkel megbeszélni, az elrontott dolgokat helyre rakni, a feladatokat meghatározni. Megváltozott az élet Szé- csényfelfaluban. Előnyösen megváltozott, és ez a lelkes kollektíva most készül arra. hogy a környező mezőgazda- sági üzemekkel egyesítse erejét egy magasabb színvonalon végzendő mezőgazdálkodás érdekében, ' B. Gy. A decemberi határosat végrehajtásának tan asztalain* EZ ÉV FEBRUÁR 13-ÁN, miikor is beszámoló hangzott el a Magyar Kábelművek balassagyarmati gyárában, az MSZMP KB 1974. december 5-i határozatának végrehajtásáról, s az abból adódó feladatokról, még ilyen megállapítások szerepeltek az írásos jelentésben: 1. Az objektív okokból eredő termelési nehézségek nagymértékben a magas fokú fluktuáció eredményei. 1974-ben 264 dolgozó lépett be a vállalathoz, s csaknem ezzel egyidejűleg, 219-en vették ki munkakönyvüket. 2. A termelésből kiesett 18 ezer 107 munkanapból közel 8 ezer adódott a betegségek miatti távollétből. 3. A termelést akadályozó szubjektív tényezők sorában jelentős a szervezetlenség, a munkaidő ki nem használása, s nagy gondot okoznak a termékek — főleg az exportra kiszállítottak — minőségével kapcsolatos reklamációk. Mégis, a felsorolt tények ellenére, a gyár jól zárta az évet: a tervhez viszonyítva 12,1 százalékos túlteljesítést értek el. Természetesen, csak a számok tükrében vizsgálódva, megállapításaink nem egyértelműek. Hiszen hiányoznak a ki nem használt lehetőségekből :— mint a munka intenzitásának növelése, a hatékonyabb • szervezés, az anyaggal és az energiával történő takarékosság, amik egyébként, így is fogalmazhatnánk : a decemberi határozat alaptételei — adódó teljesítések mutatói. Amik, ha ezekre a kérdésekre figyelmet fordítanak — lehettek volna... De a belső önvizsgálat csak később hozta meg a várt eredményeket, bár — ismételten hangsúlyozzuk — a hibák megszüntetésének lehetőségei korábban is adottak voltak. Egyébként tipikus séma ez, hiszen nemcsak a megye, hanem az ország számos üzemében, vállalatánál is, csak a decemberi határozatot követően vált szükségszerű tényezővé a már fentebb említett kérdésekkel történő foglalkozás... A kábelgyárban az első negyedév még hátralevő napjai már nem a hibák feltárásával, hanem az azok megszüntetésére irányuló intézkedések kidolgozásával, s azonnali végrehajtásuk megkezdésével teltek el. Módszeres, a kábelgyárban következetes, alapos munkát végeztek a gyár szakemberéi, vezetői, kommunistái, és ennek eredményeként össze-. gezhette mondanivalóját, mindjárt beszélgetésünk kezdetén, Géczy Imre igazgató: — A várakozáson felül sikerült az első féléves tervteljesítésünk! Ami logikus következménye a december 5-i határozat végrehajtásának, mert hl-, szén az igazgató Ilyen tényeket sorolt: számottevő mértékben Csökkent a fluktuáció, jelentősen nőttek a munkaidő hasznos kihasználásának mutatói, fokozottabb gondot fordítanak a termékék minőségére — rövid fél év alatt úgyszólván megszűnt a reklamáció —, s az anyaggal és az energiával történő takarékoskodás során olyan eredményeket értek el, amire — őszintén — nem is számítottak. S HOGY NEM légből kapott, amit mond, rögvest számokkal is illusztrálja. Mégpedig az egyik talán legfontosabbal kezdi: az első fél évre tervezett, közel egymilliós anyagmegtakarítással szemben az elért eredmény 2 millió 225 ezer forint, amihez még szervesen járul hozzá az energiatakarékosságból eredő csaknem négyszázezer forintnyi összeg. És folytatja a következővel, ami legalább hasonló fontossággal bír: — Bár a szám nagynak tűnik — legalábbis egy ilyen középüzemnél, mint a miénk —, hiszen a második fél évben a húzóüzemben. 287 munkanap esett ki betegség és 63 igazolatlan mulasztás miatt, a sodróüzemben pedig ez a szám 517, illetve 95, mégis, pozitív változásról számolhatok be. A korábbi évekhez viszonyítva, lényegesen stabilizálódott a fluktuáció, kialakulóban van a törzsgárda, a biztos mag, akikre mindig lehet számítani, és úgy érezzük, meggyorsult, lényegesen biztatóbb a munkássá válás folyamata. És ez az, ami a döntő szerepet játszotta eredményeink elérésében. A megváltozott szellemről beszél az igazgató, a munkához való jobb hozzáállásról, amelynek hiánya bizony nem tette volna lehetővé a decemberi határozatoknak még csak a kezdeti megvalósításait sem. S hogy mindez sikerült — mert látható, és bizonyítható: így igaz —, az a vezetők körében is megváltozott szemléletnek is/ köszönhető. Mert jobban törődnek a munkásokkal, rpfnt ennek előtte: hiszen jár már minden vidékről bejárónak az ingyenes ki- és beszállítás, a hetenkénti, a gyár költségén mosatott munkaruha, és a balatonfüredi nyaralás is — természetesen ez beutalóval, a gyár mikrobuszán történő háztól házig ' szállítással, és igen-igen jelentős a törzsgárda kialakításában nagy szerepet játszó munkásdakás- építési akció. Ennek eredménye. hogy rövid néhány év alatt ta gyár, főleg fizikai beosztású és fiatal .dolgozói közel száz lakáshoz jutottak hozzá, rendkívül előnyös fizetési feltételek mellett. Igen — miként az igazgató is vallja — a munkásokkal történő fokozottabb törődés — elsődlegesen —, valamint a munka termelékenységét és intenzitását növelő szervezések —, másodlagosan, bár az előbb említettel egyező „fajsúlyban” — eredményezték az intézkedési terv megvalósítását. Amelyben, hangsúlyozottan nagy szerepe van — Sí bár tudjuk, ismétlésekbe bocsátkozunk, újra leírjuk —, a szervezésnek. Hiszen a balassagyarmati járási és. városi Népi Ellenőrzé- si Bizottság is ezt állapította /meg a közelmúltban lezárult .vizsgálata során: „Az MKM- nél (A balassagyarmati kábelgyár — A szerk. megi.) nagyfokú a belső szervezettség, a különböző vállalati szervek közötti összehangolt tevékenység, megfelelő műszaki előkészítés és fejlesztési tevékenység állapítható meg”, ö mindezeken túlmenően, néhány nappal ezelőtt, a városi pártbizottság mellett működő gazdaságpolitikai bizottság is rendkívül pozitívan nyilatkozott a gyárnak a decemberi párthatározatból eredő feladatai végrehajtásáról. Hosszúra nyúlt beszélgetésünk során tények, adatok halmazát’ 'sorolta' fel Géczy Imre. ÉS VÉGEZETÜL — talán kicsit sablonosán, de hiszen jobB szóhasználat nem alakult még ki rá — ezt mondotta: — Bízom a kollektíváiban, annak új szemléletében, s az ebből fakadó eredményekben. Hiszen ez az alap- feltétele a decemberi határozat végrehajtásának... Karácsony György Épülnek a házak A jelenlegi ötéves terv egyik legnagyobb beruházása Salgótarjánban a most épülő KISZ-lakótelep. 196Í? óta folyamatosan épül. A következő ötéves tervben 1200 lakás építését tervezik. A telepen 80 férőhelyes bölcsőde, 150 férőhelyes óvoda és iskola is helyet kap. Árkot ás a brigád fotó: Szvoboda I. NÖGRAD - 1975. július 29., kedd 3
