Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-29 / 176. szám

Czécs-ónyfelfalui hétköznapok Miíől változtak meg ? Tervek, gondok, eredmények A munkájukat-, hivatássze­rűen végző emberek tudnak ilyen lelkesedéssel, lázas tem­póval dolgozni, mint, ahogy azt Szácsényte faluban teszik Éppen dél volt. Ludányhalá- szi' felett kavargóit a vihar­felhő és d.örgött az ég. Ko­vács Bertalan talán az első kanál levest fogyasztotta, de a vihar közeledtére lecsapta a kanalat, és rohant .vissza a magtárhoz. Vésztjelzően kia­bált. — Emberek, halló! Gyertek segíteni... A szellőző nyílásokat zárta el, a fóliával egyedül már nem boldogult, ahhoz kérte a segítséget. Ki tartózkodik ilyenkor a majorban, ami­kor versenyt kell futni az időjárással? Mindenki az ara­tásnál. Ment a gép a Papp- földön, a másik a hirtelen lejtős Viniczán, a harmadik pedig a Rabókán. Aki csak mozgatható és ért a gépek­hez, az most arat. Kuris Béla a gépcsoportveziető a kombájnon. Hlavaj Tibor, a szerelő szintén, Kuris Tamás, az elnökhelyettes pedig a szállítógépen. Éppen akkor fordult a járművével, amikor Kovács segítségért kiabált. Akkor már vészesen fodrozott a vihartól terhes felhő. Kuris káromkodott, de olyan neki­keseredetten, hogy attól Kovács is elcsendesedett. Farkas Já­nos, az elnök érkezett meg Saéosényből, arra már esett az eső, jól megázott. Ö is hangosan kesergett, és. ment segíteni Kovácsnak. Szécsémyfelfaluban most más az élet, olyan min.t ré­gebben. Korábban voltak ott ellentétek vezetők, tsz-tagok között. Az emberek gazdátla­nul kószáltak a munka he­lyett. Aztán Bódi Pált, a szép kort megélt párttitkárt újból Licskó László váltotta fel. El­nöknek pedig Farkas Jánost, a fiatal mezőgazdasági szak­embert választotta a tagság. És akkor az új vezetők élén- kebb tempót diktáltak a mun­kában, tásadalmi életben egyaránt. Licskó László sok­sok tapasztalatot szerzett, mi­ként vezesse az alapszerveze­tet, hogy irányítója legyen a község életének. Korábban már volt párttitkár Licskó László Szé csé n y f e 1 falu bán. A község vezetői között nézetel­térések keletkeztek. akkor visszavonult. A felsőbb szer­vek javaslatára a község más vezetői is lemondtak. Licskó azért nem fordított hátat vég­legesen / a pártmunkának. Amivel megbízták, azt a mun­kát elvégezte. Az így telt évek viszont arra igen alkal­masak voltak, hogy tatvsztal- jon. tanuljon. A legutóbbi vá­lasztások alkalmával a tagság isimét megbízta őt párttitkári teendők ellátásával. — Az eltelt évek tapaszta­latait hasznosítom. .. — mondta a párttitkár. Szorgalmas, munkaszerető, békés emberek élnek Szé­chényiéi faluban. A mezőgaz­daságban foglalkoz.atottak száma nem magas, hiszen a tsz-ben a legnagyobb szerepet ellátó asszonyoknak a száma mindössze 28—30. A férfiak , sincsenek sokkal többen. De éppen ez az, ami bizonyítja, hogy kislétszámmal, de hiva­tástudattal is lehet figyelemre méltó eredményeket elérni. A pártalapszervezetnek Szé- csényfelfaluban éppen abban van a legnagyobb szerepe, hogy ezt felismerte, és a ko­rábban lelkesedés nélküli, reményüket vesztett embe­rek magukra találtak és kivá­ló eredményeket mutatnak fel a munkában. A napokban a párt vezető­ség ülést tartott, ahol ellenő­rizte, hogy a decemberi hatá­rozatot a termelőszövetkezet­ben miképp hajtják végre. A tsz"ben az emberek több­sége ma már elismeri: a ha­A Tárospolitika — és fórumai Plakátok hirdetik, hangszórók harsogják: Jöjjön, mond­ja el, milyen, legyen városunk 10—15 év múlva; hova kell óvodát, bölcsődét építeni! ön szerint mi az euóbbrevaló — mozi, vagy étterem? Az első pillanatban megihökkentőefc a hallott monda­tok, az ember önmagától kérdi: Hogy jövök én ahhoz, hogy... Mi közöm a távlati fejlesztéshez, hiszen nem értek én ezek­hez a dolgokhoz. Pedig e felhívás nem utópia, hanem a nyílt várospolitika fontos része, bár még csak elvétve gyakorolt oldala. Előfordult már, hogy egy-egy város, község vezetői még a távlati fejlesztési tervek végleges jóváhagyása előtt be­mutatták rajzokon, maketteken a jövőt. Kicsinyített torony- házak, üzletek, széles utak mutatták az érdeklődőknek — ilyen lesz 15—20 év múlva az a hely, ahol most élünk. Ezeknek a távlatoknak azonban csupán egy céljuk volt; megismertetni a lakosságot az elképzelt jövővel. És ez ma már kevés. Látni és beleszólni kell a tervekbe, elképzelé­sekbe. Mint ahogy a kongresszusi i lány elvek is fogalmaz­nak: „A tanácsok — amelyekben a mjp által választott kép­viselők az állampolgárok nevében és érdekében dolgoznak — nyújtsanak a lakosságnak az eddiginél nagyobb lehető­séget, az érdemi beleszólásra és ellenőrzésre. Szükséges, hogy a dolgozó tömegek a politikai közélet, valamint az államélet minden területén és szintjén nagyobb arányban, hatékonyabban kapcsolódhassanak be ,az ügyek intézésébe”. Nyílt várospolitika. Ez a kifejezés fedi azt, amit az irányelvek szorgalmaznak. Azt, hogy az „utcáról jövő” em­ber is elmondhassa a véleményét a fejlesztés terveiről, ja­vaslatot tehessen akár szakembereknek is; véleménye sze­rint hol, mire lenne a legnagyobb szükség. Különösen fontos a nyílt várospolitika ebben az időszakban, amikor a helyi tanácsok, szakemberek a következő ötéves tervet készítik elő. Ne szégyelljük kimondani: jó néhány olyan terv ké­szült az elmúlt években, amelyekről kidefült, hogy nem a legjobbak. Hány kudarctól kímélhették volna meg magukat a helyi vezetők, ha a végleges döntés előtt a lakosság, s széles nyilván,osság segítségét kérik: gyertek segítsetek, ter­vezzünk együtt — több szem, többet lát. Az alakuló, formálódó városoolitika egy érdekes pél­dáját is bemutathatjuk: A Hazafias Népfront csepeli bi­zottsága olyan fórumokat teremtett, ahol minden érdeklő­dőnek beszámoltak a következő évék fejlesztési térvéről, el­mondták elképzeléseiket a tervezők, vezetők. Kérték, hogy mindenki mondja el, miként látja legjobban a jövő útját, mit tart a megvalósítandó feladatok közül a legfontosab1-- nak? Választ vártak a több alkalommal is megrendezett fórumokon az üzemi munkásoktól, pedagógusoktól, házias­szonyoktól , idősektől és fiataloktól. És mindezt akkor, ami­kor a városrész fejlesztési tervei még nem készültek el, meg nem döntöttek véglegesen az illetékesek. Nyilvánvaló, hogy elhangzanak a fórumokon megvaló­síthatatlan javaslatok, maximalista igények is. de az oda nem illőt félre lehet tenni, és csak a fontosat és ésszerűt kell felhasználni. A nyílt városoölitikai fórumok, tanácskozások politikai haszna is nagy. A vezetők számíthatnak az itt élők véle-* menyére, közéleti szereplésüket közös cél érdekében hasz­nálhatják fel. E. Gy. tározat következetes valóra váltása nyomán fordult az életük. Licskó László a párt­titkár a pártveze tőséget úgy alakította, hogy abban a tsz vezetője is benne legyen. Az alapszervezet határozatait, a gazdaság vezetősége magára nézve kötelezőnek tartja. 'Át­csoportosították a munkahe­lyeken az embereket, hogv lehetőleg mindenki azzal foglalkozzék, amihez legjob­ban ért. Farkas János, a tsz elnöke, aki igen nagy szerepet tölt be a közéletben is, val­lotta meg, hogy az alapszer­vezet munkája nélkül képte­len lett volna előre lépni a gazdaság munkájával. — Községünk életének ezt a szakaszát az új pártvezető­ség megválasztásától kell számítanunk. .. • A pártvezetőség őszinte be­szélgetésbe kezdett, az embe­rekkel, amit a dolgozók sze­retnek. Az asszonyok koráb­ban ha munkaversenybe kezdtek, mivel nem értékel­ték munkájukat, kedvüké1 vesztették. A pártvezetőség alapszervezeti taggyűlésen megtárgyalta ezt. Kidolgozták a teendőket, amelynek nyo­mán komoly változások ke­letkeztek. Farkas János mondta el, ami az idén tör­tént: szakadt az eső, veszély­ben volt a szerződésben vál­lalt zöldhagyma szállítása. Az egyik esős délután Kin­cses Sándorné és özvegy Ku­ris Andrásné munkacsapat­vezetők kérték, küldjék a szállító kocsikat, kiszedték a hagymát. Fólia alá bújva dol­goztak, de teljesítették, amit vállaltak. Nehéz helyzetben voltak a férfiakkal is. Az idősebb, nagytudésú szakemberek nem tanították a fiatalokat. Kuris Béla a csoport vezetője ahelyett, hogy dolgoztatott volna, maga. végezte el a munkát. Kuris Mihály a sze­relő pedig nem volt hajlandó ■véleményt mondani a nyil­vánosság előtt, hanem magá­ban duzzogva végezte a dől. gát, ami zavarta a nyílt, őszinte légkört. _ Á párt- és tsz-vezetők le­ültek az emberekkel megbe­szélni, az elrontott dolgokat helyre rakni, a feladatokat meghatározni. Megváltozott az élet Szé- csényfelfaluban. Előnyösen megváltozott, és ez a lelkes kollektíva most készül arra. hogy a környező mezőgazda- sági üzemekkel egyesítse ere­jét egy magasabb színvonalon végzendő mezőgazdálkodás érdekében, ' B. Gy. A decemberi határosat végrehajtásának tan asztalain* EZ ÉV FEBRUÁR 13-ÁN, miikor is beszámoló hang­zott el a Magyar Kábelmű­vek balassagyarmati gyárá­ban, az MSZMP KB 1974. december 5-i határozatának végrehajtásáról, s az abból adódó feladatokról, még ilyen megállapítások szerepeltek az írásos jelentésben: 1. Az objektív okokból eredő termelési nehézségek nagymértékben a magas fo­kú fluktuáció eredményei. 1974-ben 264 dolgozó lé­pett be a vállalathoz, s csaknem ezzel egyidejűleg, 219-en vették ki munka­könyvüket. 2. A termelésből kiesett 18 ezer 107 munkanapból közel 8 ezer adódott a be­tegségek miatti távollét­ből. 3. A termelést akadályo­zó szubjektív tényezők so­rában jelentős a szervezet­lenség, a munkaidő ki nem használása, s nagy gondot okoznak a termékek — főleg az exportra kiszállí­tottak — minőségével kap­csolatos reklamációk. Mégis, a felsorolt tények ellenére, a gyár jól zárta az évet: a tervhez viszonyítva 12,1 százalékos túlteljesítést értek el. Természetesen, csak a számok tükrében vizsgá­lódva, megállapításaink nem egyértelműek. Hiszen hiá­nyoznak a ki nem használt lehetőségekből :— mint a munka intenzitásának növe­lése, a hatékonyabb • szerve­zés, az anyaggal és az ener­giával történő takarékosság, amik egyébként, így is fo­galmazhatnánk : a decembe­ri határozat alaptételei — adódó teljesítések mutatói. Amik, ha ezekre a kérdések­re figyelmet fordítanak — le­hettek volna... De a belső önvizsgálat csak később hozta meg a várt eredményeket, bár — ismé­telten hangsúlyozzuk — a hi­bák megszüntetésének lehe­tőségei korábban is adottak voltak. Egyébként tipikus sé­ma ez, hiszen nemcsak a me­gye, hanem az ország számos üzemében, vállalatánál is, csak a decemberi határozatot követően vált szükségszerű tényezővé a már fentebb em­lített kérdésekkel történő fog­lalkozás... A kábelgyárban az első ne­gyedév még hátralevő napjai már nem a hibák feltárásá­val, hanem az azok megszün­tetésére irányuló intézkedé­sek kidolgozásával, s azon­nali végrehajtásuk megkez­désével teltek el. Módszeres, a kábelgyárban következetes, alapos munkát végeztek a gyár szakemberéi, vezetői, kommunistái, és en­nek eredményeként össze-. gezhette mondanivalóját, mindjárt beszélgetésünk kez­detén, Géczy Imre igazga­tó: — A várakozáson felül si­került az első féléves tervtel­jesítésünk! Ami logikus következmé­nye a december 5-i határozat végrehajtásának, mert hl-, szén az igazgató Ilyen ténye­ket sorolt: számottevő mér­tékben Csökkent a fluktuáció, jelentősen nőttek a munkaidő hasznos kihasználásának mu­tatói, fokozottabb gondot for­dítanak a termékék minősé­gére — rövid fél év alatt úgyszólván megszűnt a rekla­máció —, s az anyaggal és az energiával történő taka­rékoskodás során olyan ered­ményeket értek el, amire — őszintén — nem is számítot­tak. S HOGY NEM légből ka­pott, amit mond, rögvest szá­mokkal is illusztrálja. Még­pedig az egyik talán leg­fontosabbal kezdi: az első fél évre tervezett, közel egy­milliós anyagmegtakarítással szemben az elért eredmény 2 millió 225 ezer forint, ami­hez még szervesen járul hoz­zá az energiatakarékosságból eredő csaknem négyszázezer forintnyi összeg. És folytatja a következővel, ami legalább hasonló fontossággal bír: — Bár a szám nagynak tű­nik — legalábbis egy ilyen középüzemnél, mint a miénk —, hiszen a második fél év­ben a húzóüzemben. 287 mun­kanap esett ki betegség és 63 igazolatlan mulasztás miatt, a sodróüzemben pe­dig ez a szám 517, illetve 95, mégis, pozitív változásról számolhatok be. A korábbi évekhez viszonyítva, lénye­gesen stabilizálódott a fluk­tuáció, kialakulóban van a törzsgárda, a biztos mag, akik­re mindig lehet számítani, és úgy érezzük, meggyorsult, lényegesen biztatóbb a mun­kássá válás folyamata. És ez az, ami a döntő szerepet ját­szotta eredményeink eléré­sében. A megváltozott szellemről beszél az igazgató, a munká­hoz való jobb hozzáállásról, amelynek hiánya bizony nem tette volna lehetővé a de­cemberi határozatoknak még csak a kezdeti megvalósítá­sait sem. S hogy mindez si­került — mert látható, és bi­zonyítható: így igaz —, az a vezetők körében is megválto­zott szemléletnek is/ köszön­hető. Mert jobban törődnek a munkásokkal, rpfnt ennek előtte: hiszen jár már min­den vidékről bejárónak az ingyenes ki- és beszállítás, a hetenkénti, a gyár költségén mosatott munkaruha, és a balatonfüredi nyaralás is — természetesen ez beutalóval, a gyár mikrobuszán történő háztól házig ' szállítással, és igen-igen jelentős a törzsgár­da kialakításában nagy sze­repet játszó munkásdakás- építési akció. Ennek ered­ménye. hogy rövid néhány év alatt ta gyár, főleg fizikai be­osztású és fiatal .dolgozói kö­zel száz lakáshoz jutottak hoz­zá, rendkívül előnyös fizeté­si feltételek mellett. Igen — miként az igazgató is vallja — a munkásokkal történő fokozottabb törődés — elsődlegesen —, valamint a munka termelékenységét és intenzitását növelő szer­vezések —, másodlagosan, bár az előbb említettel egyező „fajsúlyban” — eredményez­ték az intézkedési terv meg­valósítását. Amelyben, hang­súlyozottan nagy szerepe van — Sí bár tudjuk, ismétlések­be bocsátkozunk, újra leír­juk —, a szervezésnek. Hi­szen a balassagyarmati járá­si és. városi Népi Ellenőrzé- si Bizottság is ezt állapította /meg a közelmúltban lezárult .vizsgálata során: „Az MKM- nél (A balassagyarmati ká­belgyár — A szerk. megi.) nagyfokú a belső szervezett­ség, a különböző vállalati szervek közötti összehangolt tevékenység, megfelelő mű­szaki előkészítés és fejleszté­si tevékenység állapítható meg”, ö mindezeken túlme­nően, néhány nappal ezelőtt, a városi pártbizottság mel­lett működő gazdaságpoliti­kai bizottság is rendkívül po­zitívan nyilatkozott a gyár­nak a decemberi párthatáro­zatból eredő feladatai vég­rehajtásáról. Hosszúra nyúlt beszélgeté­sünk során tények, adatok halmazát’ 'sorolta' fel Géczy Imre. ÉS VÉGEZETÜL — talán kicsit sablonosán, de hiszen jobB szóhasználat nem ala­kult még ki rá — ezt mon­dotta: — Bízom a kollektíváiban, annak új szemléletében, s az ebből fakadó eredmé­nyekben. Hiszen ez az alap- feltétele a decemberi hatá­rozat végrehajtásának... Karácsony György Épülnek a házak A jelenlegi ötéves terv egyik legnagyobb beruházása Salgó­tarjánban a most épülő KISZ-lakótelep. 196Í? óta folyama­tosan épül. A következő ötéves tervben 1200 lakás építését tervezik. A telepen 80 férőhelyes bölcsőde, 150 férőhelyes óvoda és iskola is helyet kap. Árkot ás a brigád fotó: Szvoboda I. NÖGRAD - 1975. július 29., kedd 3

Next

/
Thumbnails
Contents