Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-29 / 176. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD M EGYE I* BI Z OTtS AGA ES A MEGVEI TANÁCS LAPJA XXXI. ÉVF. 176. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. JÚLIUS 29.. KEDD Termelési tjhácskozásük Már megkezdődtek, a leg­több helyen azonban még ez­után kerül sor a termelési tanácskozásokra. Mindig fon­tos események ezek az üze­mek életében, amikor veze­tők és munkások közösen ér­tékelik az elvégzett munkát, számba veszik az eredménye­ket és elemzik a hibákat, a kudarcok okait, kialakítják a soron következő tenniva­lókat. A termelési tanács­kozásoknak most különös jelentőséget ad, hogy szá­mot kell adni az elmúlt fél évről. Mi valósult meg a ter­vekből, az elképzelésekből, hogyan hajtották végre a ta­valy decemberi párthatáro­zatból adódó feladatokat? A tavaly decemberi pártha­tározat nyomán szinte kivé­tel nélkül valamennyi helyen elkészült a komplex intézkedé­si terv. Ez a termelés gazda­ságosságát, a minőség javítá­sát, a szervezettebb munkát, a hatékonyság fokozását, a ta­karékos gazdálkodást céloz­ta. Számtalan javaslatot kér­tek és kaptak a vezetők a munkásoktól a tei’vkészítés- hez. Ezt végső soron a terme­lési tanácskozásokon meg­vitatták, elfogadták, úgy is mondhatnánk: törvényesítet­ték. Ebből kell most kiindul­nia a számvetésnek is. Mi va­lósult meg, mi maradt el, és miért? A tervek, felajánlá­sok, ígéretek értékét ugyanis a megvalósulás határozza meg, vagyis nem a szó, ha­nem a tettek. A párt Központi Bizottsága július elején már elemezte a decemberi párthatározat vég­rehajtásának tapasztalatait. Legutóbb megtette ezt me­gyénkre vonatkoztatva a me­gyei pártbizottság is. A kri­tikus és reális elemzésből ki­tűnik, hogy nagyon sok még a tennivaló az elmaradás pót­lásáért, a tervek maradékta­lan teljesítéséért. Így van ez az építőiparban, szénbányá­szatban és még jó néhány vállalatnál, üzemben. Az elemzést most a terme­lési tanácskozásokon kri­tikusan el kell végezni vala­mennyi üzemben. A gondok megoldása, a feladatokért va­ló felelősség csak ott válik közüggyé, ahol nemcsak álta- lánósan, hanem munkahe­lyekig, brigádokig és felelősö­kig bontva elemeznek. A szervezetlenség, akado­zó anyagellátás, a csellengés, lógás, a gépek, berendezések és a munkaidő nem kellő ki­használása, a fegyelem lazu­lása, sajnos, nem ritka jelen­ség még üzemeinknél. Sok a táppénzes, ' sokkal több, mint indokolt lenne. Ezzel a kérdéssel is csak ott. az üze­meknél, részlegeknél lehet hitelt* érdemlően foglalkozni, ahol jól tudják, ki a beteg és ki az ügyeskedő. A külön­böző címeken való távoliét is több ma még, mint amennyi kívánatos és megengedhető lenne. A hiányzó munkaerőt a többieknek kell» pótolni, ha nem akarják, hogy lemarad­jon az üzem. Ezért is tegyék szóvá bátran a munkások mindazt. amiben lazaságot tapasztalnak. Segítsék elérni ezzel is a szemléletváltozást, amire igen nagy szükség van. A számvetésen túl az elkö­vetkezendő időre a tennivaló­kat is meg kell határozni. Na­gyobbak a feladatok. A ne­gyedik ötéves terv utolsó fél évében vagyunk. A tét nem­csak az éves tervek teljesíté­se, hanem az ötéves terv va­lóra váltása. Ez az alapja a következő öt évre szóló terv­nek is. Jó alapot kell ehhez teremteni az elkövetkezendő hónapokban. B J. Európai biztonsági konferencia Helsinki a történelmi hét előtt Elutazott a nzovjet delegáció Genfben július 21-én befe­jezte munkáját az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet szakértői szintű második szakasza, s ezzel le­hetővé vált, hogy július 30- án Helsinkiben megnyíljék a legfelsőbb szintű zárószakasz. Ismeretes, hogy a Varsói Szerződés politikai tanácsko­zó testületének ülése a kato­nai szövetségek feloszlatásá­ra és az európai biztonsági értekezlet összehívására 1966- ban tett javaslata után há­rom évvel, 1969 márciusá­ban kiadta emlékezetes buda­pesti felhívását az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet mielőbbi meg­tartására. Az értekezletet hosszú dip­lomáciai munka előzte meg Helsinkiben — akkor a Di- . poli konferencia épületében — 1972. november 22-től 1973. június 8-ig négy sza­kaszban, nagyköveti-szakér­tői szinten. A nagykövetek ,,a helsinki konzultáció aján­lásai” címmel dokumentumot hagytak jóvá. Elhatároz­ták, hogy a biztonsági érte­kezletet három szakaszban bonyolítják le: 1. külügymi­niszteri találkozó Helsinki­ben; 2. bizottsági (szakértői) szakasz Genfben; 3. magas szintű zárószakasz ismét Hel­sinkiben. Az előkészítő tanácskozá­son 32 európai ország, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada képviselői vettek részt. A külügyminiszteri szintű első szakaszra Mona­co is elküldte képviselőjét, s (Eolytatás a 2. oldalon) A pásztói járásban minden időt kihasználva aratnak a mezőgazdasági üzemek. Ezek kö­zött nagy szorgalommal dolgoznak az.ccscgi termelőszövetkezet kombájnosai. Fokozato­san közelednek az aratás befejezéséhez. fotó: Kulcsár — Budapestre érkezett James Callaghan angol külügyminiszter Megkezdődtek a tárgyalások Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására hétfőn hiva­talos látogatásra Magyaror­szágra érkezett James Cal­laghan, Nagy-Britannia és Észak-lrország Egyesült Ki- rálysáig külügyminisztere. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Púja Fri­gyes, Nagy János külügymi­niszter-helyettes, dr. Házi Vencel, a Magyar Népköztár­saság londoni nagykövete. Je­len volt a fogadtatásnál John Wilson budapesti angol nagy­követ. James Callaghan angol külügyminiszter hétfőn, a Hő­sök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Nagy János külügymi­niszter-helyettes, Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács el­nökhelyettese, dr. Házi Ven­cel, a Magyar Népköztársaság londoni nagykövete. Farkas Mihály ezredes, a Budapesti Helyőrség parancsnoka. Hétfőn a Külügyminiszté­riumban Puj.a Frigyes kül­ügyminiszter és James Cal­laghan angol külügyminisz­ter tárgyalást folytatott. Magyar részről a tárgyalá­son részt vett Nagy János külügyminiszter -helyettes, dr. Házi Vencel, a Magyar Nép- köztársaság londoni nagykö­vete, dr. Rande Jenő ésNagrv László. a Külügyminisztérium főosztályvezetői. Brit részről, a tárgyalásokon jelen volt John Wilson, budapesti nagykövet, B. G. Carüedge, a külügyminisztérium fő­osztályvezetője, T. McNally, a külügyminiszter politi­kai tanácsadója. T. McCaff­rey, a külügyminisztérium főosztályvezetője. A két or­szág kapcsolatairól és idő­szerű nemzetközi kérdések­ről folytattak eszmecserét. A INEB VIZSGÁLTA; Äz anyaggazdálkodás és -takarékosság helyzete A balassagyarmati járási és városi Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban részletes vizsgálatot tartott annak megállapítására, hogy az iipari vállalatoknál és a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteknél kellő gondosság érvényesül-e az anyagokkal gazdálkodásban, s megfelelő-é ennek rendszere? Ugyancsak választ kerestek arra a kérdés­re is. hogy a vizsgálatban feltérképezett négy termelő- egységnél — a Magyar Kábel- müvek balassagyarmati ká­belgyára, a balassagyarmati1 Fémipari Vállalat, a szügyi Madách Imre. és a magyar- nándiori Mikszáth Kálmán Termelőszövetkezetek — az anyagtakairékossági előírá­soknak megfelelően készítet­ték-e el intézkedési tervüket? A vizsgálat fontos voltára jellemző, hogy az Alumínium­ipari Tröszthöz tartozó Fém­ipari Vállalat 108, a kábel­gyár pedig közel 600 millió forint értékű anyagot hasz­nál fel a termeléshez, smég a szügyi termelőszövetkezet­nél is ez a mutató megköze­líti a 60 százalékot. A népi ellenőrzés vizsgála­ta megállapította: a kábel­gyárban nagyfokú a belső szervezettség, megfelelő mű­szak; előkészítés és fejlesztési tevékenység tapasztalható, s igen nagy jelentősége van az anyagokkal történő helyes gazdálkodásnak, mivel rend­kívül anyagigényes termékek előállításával foglalkoznak. E fényi; még külön fontossá tette, , hogy a gyár a nyers­anyagok árváltozásából ere­dő többletköltséget csak 1975. január 1. után érvényesítette megrendelőivel. A NEB-vizsigálat továbbá leszögezte: az MKM balassa­gyarmati gyárában az anyag­ellátási és -gazdálkodási terv a vállalati komplex gazdaság gi tervek szerves része, és szoros kapcsolatban van a termelési programmal. Az 1975, évi szeryezési és fejlesz­tési célkitűzéseket kiemelten kezelik, s e tevékenységek koordinálására külön bizott­ságot hoztak létre. A gyárban az anyagellátás általában fo­lyamatosnak mondható, bár esetenként — különösen a múlt évben — egyes gyártó­művek nem a rendelt menv- nyiségnek megfelelően és határidőben szállították 1» az alapanyagot, amelynek kö­vetkeztében termelési prog- rameltolódás és nagyobb mér­vű génállás következett be. A NEB hasonló megállapí­Pártszervek és alapszervezetek a decemberi határozat végrehajtásáért Ülést tartott az MSZMP salgótarjáni városi bizottsága Az MSZMP KB 1974. de­cember 5-i határozata végre­hajtásánál» főbb tapasztalata­it vitatta meg tegnapi ülésén Salgótarjánban a városi párt­bizottság,. lA határozat meg­jelenése óta mindössze fél év telt el, de már a második al­kalom. hogy a városi pártbi­zottság elemezte a határozat végrehajtásának helyzetét. Mindez jelzi, hogy a IV. ötéves terv sikeres befejezése, az 1976-os esztendő indítása, ösz- szességében a XI. pártkong­resszus határozatainak végre­hajtása szempontjából döntő Jelentősége van a KB decem­beri állásfoglalásának. A vá­rosi pártbizottság most meg­vizsgálta a város nagyüzemei­nek. tanácsi vállalatainak, építőipari vállalatainak, ktsz- einek tevékenységét, s megha­tározta a pártszervek és szer­vezetek további tennivalóit. Részt vett a tanácskozáson Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pb. titkára. A város pártalapszervezetei annak idején taggyűlésen vi­tatták meg a decemberi hatá­rozatot. Ezt követően intézke­dési terveket dolgoztak ki az üzemekben, vállalatoknál. Ám a munka féléves tapasz­talatai azt jelzik, hogy az in­tézkedési tervek végrehajtá­sa nem egészen zavartalan. Ahogy; Ozsváirt József, az MSZMP salgótarjáni városi bizottságának titkára vitaindí­tóiában elmondotta, az ipari termelés csaknem 8 százalék­kal növekedett az elmúlt év hasonló Időszakához viszo­nyítva, azonban nem érte el a tervezett mértéket. S amíg 1974. első fél évében a város nagyüzemei több mint 400 milliós nyereséget értek el, addig az idén ez nem egészen 367 millió forint. Csökkent a termelés üteme. a termelé­kenység is kedvezőtlenebbül alakult az országos átlagnál, s nem kielégítő a termelés ha­tékonysága sem. Több gaz­dasági' egységben, mint példá­ul a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a ZIM salgótar­jáni gyárában, valamint a salgótarjáni öblösüveggyár­ban még mindig magas a gazdaságtalan termékek ará- nva. s emiatt gondok jelent­keznek az exporttervek telje­sítésében. A kritikus, nvílt beszámoló utalt arra., hogy néhány nagyüzemben a fej­lesztési elképzelések kidolgo­zása is gondot okoz, s ez ne­hezíti a beruházási munka további javítását. A tenniva­lókról szólva többek között a vezetés korszerűsítésére, a •tervszerűen szervezett!, fe­gyelmezett munkára, a takaré­kos gazdálkodásra, a belső tar­talékok feltárására és moz­gósítására hívta fel a figyelmet a városi pártbizottság első titkára A pártbizottsági ülés vitá­jában Horváth József, a Volán 2-es számú Vállalatának pártbizottsági titkára, La- dóczki András a Tanácsi Épí­tőipari Vállalat pártalapszer- vezetének titkára, Szőes Gvu- !a. a Salgótarjáni Kohászati Üzemek főosztályvezetője. Bí­ró István. az ötvözeteéár oártalanszervezetének titkára. Fekete Nándor, a Salgótarjáni városi Tanács elnöke és Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára vett részt. Géczi János az első fél évi munka elemzé­se után a további tennivalók­ról szólt, hangsúlyozva a pártszervek és alapszerveze- lek feladatait. Mint mondotta: arz egyik legfontosabb feladat, hogy politikai, ideológiai mun­kával egységes, cselekvésre mozgósító szemléletet alakítsa­nak ki valamennyi gazdasági egységben. Széles körben tu­datosítani szükséges, hogy a decemberi határozat végre- haitása nem egyszerűen taka­rékossági kampány, hanem annál lényegesen többet je­lent: a szocializmus maga­sabb szintű építését. Javasol­ta az intézkedési tervek szi­gorú felülvizsgálatát, — s ahol arra szükség van — kiegészí­tését a követelményeknek megfelelően. A pártbizottság határozatot fogadott el, amelyben a dön­tés végrehajtásának követke­zetes ellenőrzését is a szemlé­leti és a cselekvési egység to­vábbi erősítésének szolgálatá­ba állította. Meghatározta a pártszervek és szervezetek legfontosabb feladatait. Töb­bek között a munka féléves tapasztalatait párttag^yűlésen vitatják meg az alapszerveze­tek. s kidolgozzák a további tennivalókat ig a decemberi határozat maradéktalan vég­rehajtása érdekében. fásokat tett a Fémipari Vál- laiatra vonatkozóan — bár negatív észrevételeket is fel­tártak. Például a vállalatnál nem tartják megfelelőnek, az anyagok raktározását. így niijes biztosítva a társadalmi tulajdon védelme. Az új gyártmányok bevezetésénél — megfelelő szakmai képzett­séggel és irányító készséggel rendelkező alsó- és közép­szintű vezetők hiányában —• nem jártak el kettő körülte-: kiütéssel. Például az alumí- níumkonténerek esetében nem gondoskodtak a kapott dokumentációk kiértékelésé" ről, és a sorozatgyártás biz­tosításénak féléidéiről. A műszaki előkészítés nem megfelelő, s a vállalat nem gondoskodott az anyagnormák karbantartásáról. A takaré­kossági 1 tervek megvalósításá­hoz viszont nagyban hozzájá" rulnak azzal, hogy erre az évre nem rendeltek import­ból származó anyagot. A Fémipari Vállalatnál szin­tén jelentkeznek az anyagbe­szerzés nehézségei, amelvek sok esetben a segédanyagok­ra is vonatkoznak. Például az 1973. decemberében meg­rendelt élektródamennvisé-get — tizenkét tonnás hiánnyal — csak ez év januárjában igazolta vissza a gvártó válla- iat, S7. ugyanabban az idő­ben — 1973. december — megrendelt 35 tonna csövet pedig egyszerűen visszamond­ták. A szügyi termelőszövet­kezetnél tartott vizsgálat meg­állapította, hogy mivel az ágazati rendszert még nem alakították ki, így az anya­gok havonkénti felhasználá­sai &em kerülnek kiértékelés­re. ellentétben a Mikszáth Termelőszövetkezettel, ahol a bevezetett ágazati rendszer alanján lehetőséget terem­tettek az anyaggazdálkodás havonkénti értékelésére. A NEB-vizsgálat mindkét ter­melőszövetkezetnél Hangsú­lyozza: műszaki előkészítő tevékenységük során az anyagnormák megalapozot­tan kerülnek kidolgozásra, a termésátlaig növelése érdeké­ben úi technológiákat alfcatt maznak. Mindkét vizsgált termelőszövetkezetben ;-nyag- takarékossági intézkedési ter­vet dolgoztak ki, bár az ed­digi eredmények negatívak. A szügyi termelőszövetke­zetben az első negyedévre tervezett 103 ezer forintos megtakarítással szemben 60, a magyarnándoriban pedig április végéig 520 ezerrel szemben 185 ezer forintos megtakarítást értek el. A NEB vizsgálta továb­bi feladatok végrehajtására hívta fel a gazdálkodó egy­ségek figyelmét — amelyek­re mások is odafigyelhetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents