Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-26 / 174. szám

Tanácsi cs pálya t!*7^-bpn i?,** pzreíi be az általános iskolai tanul­mányaikat. Továbbtanul 87 százalékuk. \ szakmunkás­képzőkben 168 szakmából vá­laszthatnak, vagy „ mehetnek gimnáziumban. szakkörénis- kolába. A tovább tanulni nem szándékozók 13 százalékát be­fogadta az ipar. a mezőgaz­daság. Hogyan segítette a fiatalok tényleges pályaválasztását az Országos Pályaválasztási és Tanácsadó Intézet? E kérdésre, a legilletéke. sebbtöl, Nagy Lászlótól, az intézet igazgatójától kértünk választ. — Magyarországon n-zhány éve kormányhatározat rög­zíti, hogy ki kell építeni az országos pályaválasztási ta­nácsadási rendszert. Hogy milyen céllal alakult meg a pályaválasztási tanácsadás első, egész társadalmat átfo­gó szervezete? — Társadalmi rendszerünk demokratizmusából adódóan — mondta Nagy László — kormányunk a tanácsadás leg. főbb célját abban jelölte meg, hogy az egész ifjúságnak ad­jon ingyenesen a pályavá­lasztáshoz segítséget. Ennek egyik közismert formája az általános iskola V. osztályá­tól kezdődő munkára nevelés, a különböző szakmára, élet­pályákra vonatkvó tájékoz­tatás. Az általános iskola he­tedik-nyolcadikosainak, vala­mint a III—IV. osztályos kö­zépiskolásoknak a döntésben segítünk. Az általános felada­tokon kívül a hosszú távú közgazdasági elemzésekből, a pályapedagógiai hatások elem­zéséből adódtak tennivalók. A sokrétű munka összehan­golására a Munkaügyi Mi­nisztérium hatáskörében — az ifjúság képzésében, foglal­koztatásában érintett szak­tárcák, főhatóságok, társa­dalmi szervezetek, tudomá­nyos intézmények és a leg­nagyobb vállalatok képvise­lőiből — Országos Pályavá­lasztási Tanács alakult. Majd később — 1971-ben — a Munkaügyi Minisztérium irá­nyításával létrejött az Or­szágos Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet. — Feladata, szervezete? — Elsődleges feladata a ta­nácsadás általános tovább­fejlesztése, a szakemberek képzése, tpvá bbképzése és a tudományos kutatómunka, a pályaválasztás és a munka­erő-szükséglet összehangolá­sa, a tanácsadással összefüg­gő kutatási programok kiala­kítása. E célnak megfelelően alakultak ki a szervezeti ke­retek is. Az országos köz­pontban negyven szakember végzi a pályalélektani, pálya­pedagógiai, közgazdasági, szo­ciológiai, információs és pá­lyaegészségügyi módszertani munkát, amelynek eredmé­ulás — választás nyeit a pályaválasztási szak­emberek rendelkezésére bo­csátja. Az országos központ területi szervezetei a megyei tanácsok munkaügyi osztá­lyainak irányításával műkö­dő pályaválasztási tanácsok és intézetek. Helyi pályavá­lasztási munkaközösségek is alakultak. Ezeken kívül vala­mennyi általános iskolában, gimnáziumban és szakjelle­gű középiskolában pályavá­lasztási felelős tevékenyke­dik. Számuk megközelíti a négyezret. — Kik a pályaválasztás szakemberei, hol képezik őket? — A pályaválasztási ta­nácsadó intézetekben pszic­hológusok, pedagógusok, or­vosok, közgazdászok, szocio­lógusok, népművelők és pro­pagandisták dolgoznak. A szakemberek féléves gyakor­lat után alaptanfolyamot vé­geznek. Az iskolák pályavá­lasztási felelőseinek alapkép­zését a megyei tanácsok szer­vezik. Az alapképzés mellett valamennyi szakember éven­te megismétlődő továbbképző tanfolyamon vesz részt. A pszi­chológus- és pedagóguskép­ző főiskolákon, egyetemeken tanítják már a pályaválasztá­si tanácsadás alapismereteit. Igazában most is a pedagógu­sok adják a legtöbb segítsé­get. Az ő tanácsadásuk ugyan­is szerves része az iskolai ok­tató-nevelő munkának. A pedagógusok fejlődésükben is­merik a tanulókat, a szülők elképzeléseit, s így a pálya- választási felelősök összege­zik a tapasztalatokat. — Hogyan kapcsolódik a tanácsadás a népgazdasági ter­vekhez? — A tanácsadás továbbfej­lesztéséről szóló 1971. évi kor­mányhatározat hangsúlyoz­za: „A pályaválasztási ta­nácsadást a népgazdasági ter­vekre alapozva az egyes ága­zatok és területi egységek fi­gyelembevételével kell vé­gezni”. Mondhatom tehát, hogy szorosan kapcsolódik a népgazdasági tervekhez. De azért hadd jegyezzem meg, hogy a pálya kiválasztása nem dönti el véglegesen egy ember sorsát. A képzés, to- vábképzés mai rendszere már lehetőséget ad arra is, hogy jelentős munkaerő-át­csoportosításokat hajtsanak végre. Ez népgazdasági ér­dek is. de érdeke mindazok­nak, akik munkájuk közben módosítani akarják foglalko­zásukat. Ma már megbízható tájékoztatást tudunk szerez­ni a többi között az egyes szakmák struktúraváltozá­sairól, a gazdaság fejlesztésé­ből adódó munkaerő-szük­ségletekből. — or. — tutié a vasa, a less is... Mini aiTÓl hírt adtunk, augusztus 8—16 között szov­jet—magyar ifjúsági barát­sági fesztivál lesz Magyaror­szágon. A fesztiválra érkező 140 tagú szovjet politikai de­legációt 140 tagú magyar de­legáció fogadja. Nógrád me­gyét két fiatal képviseli. Az egyik közülük Zámbó Mik­lós, a Volán 2. számú Válla­lat nagybátonyi telepének autószerelője. Egyszerű felidézni, keret­be foglalni külsejét, egyéni­ségét, arcvonásait. Barna ha­jú, barna bőrű, kedves arcú, szemüveges, mosolygós, ko­moly fiatalember. Szemének tiszta tekintete furcsa össz­hangban van olajos kezével. Olyan embernek tűnik, aki nem fél hozzányúlni a mun­kához. Vajon miért került be a politikai delegáció tagjai közé — vetődik fel a kérdés. Eddig alig hallottunk a nevé­ről. Csendben dolgozik, ha zúg­nak is a motorok, amikor az autóbuszokat szereli. Nem veri nagydobra a munkáját. — 1963-tól vagyok KISZ- tag. Ezenkívül tagja vagyok a munkahelyi párt- és KISZ- bizottságnak, munkásőrként is tevékenykedem. Négy éve dolgozom a KlSZ-vezetőség- ben. Hogy miért e sok válla­lás és megbizatás? Szeretek fiatalokkal foglalkozni. — Az üzemi négyszög ki- alakitása, jó kollektíva lét­rehozása is az ő munkáját dicséri — mondja Tóth Jó­zsef üzemigazgató-helyettes. — S természetesen, a keze alól kikerülő kocsik. A KISZ- esek aktívak. Vagonkirakás- tól a parkszépítésig, csőrepe­dés javításáig mindent elvé­geznek. Tettrekészek, ha szükség van a segítségre. A munkás hozzáállás előtűnik a 26 éves fiatalember vonásain is. Ahogy munkájáról véle­kedik. az önmagáért beszél. — Kiadni egy jó kocsit a behozott „tragacs” helyett, nagyszerű élmény. Ez adja a munka örömét, mégha pisz­kos is. összeszoktatni egy kollektívát? összekovácsol­ni? Mondok valamit, s nem figyelnek rá, újból mondom. Addig, míg el nem fogadják, míg meg nem értik. Nem szi­gorral, beszéddel, értelemmel győzöm meg, akit akarok. Terveiről kérdezgetem. Ki­csit vonakodik a jövőről be­szélni. Munkahelyi vezetőjé­től tudom meg, hogy egy éve KISZ-kb elismerő oklevelet kapott. Inkább arról szól, ami van, amit elért. — Szeretném elvégezni Bu­dapesten a közlekedési szak- középiskolát. Utána pedig? Meglátjuk, mi lesz. Munka akad bőven. <b. i.) ft cm csak esteit* He ni... A TAVALY decemberi párthatározat vég­rehajtásának tapasztalatait elemezte legutóbb a Nógrádi Szénbányák párt-végrehajtóbázoU- /®ága, majd ez kibővített pártbizottsági ülé­sen is napirenden szerepelt. Sült Tibor igaz­gatóhelyettes jelentésében részletesen beszá­molt a párthatározat szellemében készült in­tézkedési tervekről. Arról, hogy rptíyetn ered­ményeket értek el a vállalati belső mecha­nizmus korszerűsítésében, átszervezésében. A tervek teljesítése érdekében tett erőfeszíté­sekről is szólt. Míg az első negyedévet je­lentős túlteljesítéssel zárták, a fél év végére közel ötezer tonna szénadósság keletkezett. Nem valósult meg a feltárási, vágathajtási terv sem. Attól csaknem ezerháromszáz fo­lyóméter vágat kihajlásával elmaradtak. Szólt azokról az objektív okokról is. amelyek köz­ismertek. Ezekkel lapunk hasábjain többször foglalkoztunk. Az alaptevékenység — széntermelés — te­rületén mutatkozó problémák kizárólagos forrását csak objektív körülményekben meg­jelölni önámítás lenne — állapította meg az igazgatóhelyettes. Miért? A kommunisták, szocialista brigádok tag­gyűléseken és egyéb más fórumokon szóvá- tették, és az ellenőrzések is igazolják, hogy munkaszervezési, munkafegyelmi és anyagel­látási /problémák akadályozzák a tervek va­lóra váltását. Az anyagok, szerszámok hiánya mögött sok esetben az üzemen, vállalaton belüli rossz szervezés, a kényelem, a felüle­tes munka húzódik meg. Nagyértékű fejtó- és vágathajtó gépek lassú, sok esetben mi­nőségileg kifogásolható javítása a karban­tartó munka szervezetlenségét, tervszerűtlen - ségét mutatja. A szocialista munkaverseny kétségtelen eredményei mellett van javítanivaló a szo­cialista brigádok munkájában. Több helyen kifogásolható a vágatbiztosítás minősége, má­sutt a kitermelt szén magas meddőtartalma, egyes helyeken a nagyarányú tam veszteség és sok esetben a munkafegyelmi helyzet ki­fogásolható. Nem megfelelő a műszakgazdálkodás. A teljesítmények javulása, ami a fejtések, eló- vájások gépesítése, űj technológiák bevezeté­se nyomán bekövetkezett, elvész a szériái­tól távolabb eső kiszolgáló munkahelyeken, Muníkahely-telepitési lazaságok is tapasztal­hatók. Sok a kieső műszak, meghaladja a 26 százalékot. Nemcsak a beteglétszám, hanem az Igazolt törvényes távoliét aránya is je­lentősen növekedett. A kiegészítő termelésben túlteljesítést ér­tek el, de javítanivaló ezen a területen is bőven van még. A szénárbevétellel elmarad­tak, a fajlagos költségek növekedtek, ez is figyelmeztető. Az anyag- és energiatakarékosságban el­ért eredmények jelentősek a vállalatnál, azonban még messze vannak a lehetőségek­től. Egy sor területen alkalmaznak anyag­normákat, de a tapasztalat azt igazolja, hogy ezeknek csak a megrendelések kialakításá­nál van szerepük. Az utalványozásnál már sok a lazaság, nem megfelelő az anyagetezá- moltatás, túllépéseknél hiányzik a számon­kérés. / A teljesítmények és bérek összhangjának megteremtéséért is sokat kell még tenni. A föld alaWi normák karbantartására az idén még nem került sor, holott egyes helyeken ez indokolt lenne. A decemberi párthatározat végrehajtásá­nak, tapasztalatainak elemzésére igen nagy szükség volt már a Nógrádi Szénbányáiknál is. A példák — amelyeket a teljesség igénye nélkül felsoroltunk — bizonyítják ezt. Mi tehát a tennivaló? Sok szó elhangzott erről a vitákban. A helyzet elemzését reális­nak tartják a legtöbben, de jogos az az igény is, hogy kritikusabban kellene értékel­ni az intézkedési tervek végrehajtását. Ami­kor e tervek készültek, széles körben vitá­ra kerültek, akkor teljes volt az egyetértés. Ez hiányzik valahogy a végrehajtásban, ami bizony akadozik. Jogos tehát az igény az el­lenőrzés megszigorítására, a felelősök elszá­moltatására. a számon kérésre. Ügy is meg­fogalmazódott ez többek részéről, hogy a párthatározattal való azonosulást nem jelent­heti a csak egyetértés. Ez a dolog könnyeb­bik oldala. Sokkal nehezebb, de fontosabb a tett, ami a határozat végrehajtását eredmé­nyezi. Nagyon sok még a tennivaló, ahogy azt a végrehajtó bizottsági és pájtbizot.tsági ülésen meghatározták. Sok hárul a gazdasági és műszaki vezetésre, kétségtelen. A párthatá­rozat végrehajtása, úgy is mondhatnánk, rendteremtést, nagyobb fegyelmet kivan mindenütt, a vezetéstől kezdve valamen-m-i munkahelyig. Hogy mennyire szükséges ez, azt. a példák bizonyítják. Nemcsak a ter­vekkel, de az ígéretekkel is el kell számol­ni egyszer. Sokat tehetnek ennek érdekében a pártszervezetek, ha időközben és folyama­tosan számon kérik a kötelezőt azoktól, akik­nél erre szükség van. ERŐSÍTENI a felelősségérzetet, megértetni mindenkivel, hogy a cél elérése tetteket ki­van, cselekvést, és nem csak egyetértést. A feladatok még nehezebbek lesznek, hiszem el­maradást is pótolni kell, és tiszta lappal zár­ni az évet, megalapozni az új ötéves tervet Ezt pedig csak jobb munkával, kollektív ösz- szefogással, cselekvéssel érhetik el. Bodó János Á hatékonyabb vízgazdálkodásért A vízgazdálkodási egységet alkotó térségekben, a vízügyi igazgatóságok működési terű* létén többféle szervezet, in­tézmény foglalkozik vízügyi munkálatokkal, a víz elosz­tásával, szolgáltatásával, fel­adatok egységhasználatával, új vízgazdálkodási létesítmé­nyek építésével. Az e terüle­teken megvalósítandó víz­gazdálkodási feladatok egysé­ges és összehangolt vég­rehajtása. elsősorban a víz­ügyi létesítmények ter­vezése, építése és a vízszol­gáltatás koordinálása érde­kében adott ki új rendelke­zést az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke arról, hogy ipin- den vízügyi igazgatóság kör­zetében létre kell hozni az adott térségben működő víz­ügyi szervek rendszeres és folvamatos munkakapcsola­táról gondoskodó területi víz­ügyi munkabizottságot. Az új testület koordinálja a közös munkákat, s javasla­tokat, ajánlásokat, összehan­golt intézkedési terveket dol­goz ki a víztermelő és -szol­gáltató kapacitás felhaszná­lására, a párhuzamos munkák megszüntetésére, a vízügyi szervek tevékenységének egyeztetésére, a kölcsönös se­gítséget igénylő feladatokra. Az országban 12 területi vízügyi munkabizottságot ala­kítanak. A szervezési mun­kálatokat mér megkezdték, s még az idén létrehozzák az első területi vízügyi munka- bizottságokat. Másfél éve dolgozik megyénk egyik legfiatalabb gyárában a Váci Finomkötöttárugyár pásztói gyáregységében — Fe­kete Józscfné, a Martos Flóra'brigád tágja. Képünkön: a csehszlovák gyártmányú Zsokail kötőgépnél. Fotó: bábéi Tagadhatatlan! nem nehéz rálelni napjainkban az óva* toskodósra, a bizonvtalanko" dásra. a tehetetlenkedésre a vállalatok egv meghatározha­tó körében. E körbe azok a gazdasági szervezetek tartoz­nak, amelvek elkénvelmesed- tek. a növekvő feladatokban nem a cselekvésre szólító ki­hívást. az erőnróbát látják, hanem a veszélyt, nyugalmuk megbolvgatását. Nagv hiba lenne tagadni, hogv az ered­ményességiben. avagv a ku­darcokban a szeméivi. azaz vezetési, irányítási készségek­nek. módszereknek sem cse­kély a szerepe, sőt. b z.onvos helyzetekben e ténvezök ke­rülnek az első helyre. Tagadhatatlan az is. hogy nem nehéz rálelni napjaink­ban a lehetőségek gvors. s mégis alapos felmérésére, az egészséges tettrekészségre a vállalatok egv meehatározha- tó körében. E magatartásban döntő szerepet játszott a ve­zetés azzal, hocv kiielöbe az irányokat, s nem kevésbé az­zal, hogy az úi feladatoknak megnyerte. megnyeri az egész közösséget,. MINDKETTŐ IGAZ Nem az újságírói restség íratta le az azonos gondola­ti, fogalmazási szálra felfü­—l r r s tgeszsege tettrekészség FOGYNAK A NAI-OK Hosszú a lehetőségek sora, ám sokan csak forgatták a teendők kuszának tetsző gom­bolyagát. ahelyett, hogy a kezdő szálakat kutatnák! Ho­lott van tű is, minta is a zött mondatokat, hanem a amelyek megértették: a siker Sombo^aSban leilo szalak meg- es összekötéséhez, de meggvőződés. hogv mindkét- elsősorban saját erőfeszítései’ mintha a gazdasági vezetők tő igaz: egv adott helyzet ken múlik. egy része nem értené: hogv más-más vonásai ezek. _ 62 üüsha ráérő, ma id am elő­A gazdálkodás kedvező vo- veendő feladat, hanem sür- Iüdüljünk ki abból: tavaiv násainak erősödését végül is sós. némely dolgokban égető túl.jól sikerült a vállalatok a teitrekész vállalatok mun- teendő. többségének az esztendő, hr kálkodása segítette. Egyebek Csendesebbek a vállalatok,' a.‘ weüin.m — között az. hogv a termelés gyárak szövetkeztek irodái százalékkal növekedett a,la- növekedésének egészét. (Nős- annál, mint amit a napi mun- sósán 197.1 hoz mérten s ez rád megyében nem ilven ked- ka rendje megkíván, s ha va- sokakbam azt av. illúziót kel vezo a kép) — a termeié" lahol fölerősödik is a hang. tette, minden lendben un. kenyseg emelkedése fedezte, csupán panaszokat sorol. Az \ ilagpiaci áremelkedések tér valamelyest javult a beruhá- egészséges tetteket követelő hét az állami költségvetés zási tevékenység, meggyorsult , XJSZ “r víseUe. az expót tbevetelek a túlzott készletek fölszántó- kalló nvughatatlamsáeot siir* inf.actos gyaranodasa viszont jása. s így tovább. Az vi- getiiik. kívánjuk, igénveliük. loresv.t a vállalati pénztara.< s-zont. hoav a külkereskedői" Azrt; a c-selekvő kedvet és ba került. A part Központi mj mérleg egyensúlya tovább nvughatatlanságot. melv leg- Bizottsaga 1974. december 5 t romlott, még mindig vonta- több embert hatalmába kerít, határozata tigvatt eles megvr lőtt. akadozó a minden nia- ha látía, értelme van igveke- lágításba helvezte a gazdái- con értékesíthető termékek ki- zet»nek. iavas'atának. s kri* kodas gyenge pontjait, am a nálatának bővítése — holott az tiká.iának is’ Mert igaz. tom- teendok súlyút a túl maga- ésszerű import megtakarná- bo! a kánikula, sokan van* biztosa.c. a túl röviden latok mellett a külkereskedői- nak szabadságon, de nemcsak — azok. akik ma sirámkoz- mi mérleg egyensúlyát dön- a pihenés papjai, hanem a nak! — nem. vagv csak vo* tőén ezek javítják — arra fi- naptár lapjai is fogvnak. s az nakodva. meekesve vettek gvelmeztet. hogv az egészsé- elvesztegetett. meddő sirán- magukra. Szerencsére vol* aes tettrekészség korántsem kozással töltött hetek semmit lak. s nem kis szambán, általános jellemzőié a terme- sem adnak a társadalomnak, nlvan termelői-egységek, ante jő ágazatok egységeinek. s*t megrövidítik azt! Ivek jól kitapintották az ál­talánosból a maguk teendőit. ~7 ~~ * ■—~—~-----­m ulasztásait, lehetőségeit, I NOGRAD - 1975. július 26„ szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents