Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-03 / 154. szám

A törvény nem tudása nem mentesít! Továbbtanulás - kedvezményekkel „Amikor az érettségi fel­készülésére járó hat rtap kü­lön tanulmányi ' szabadságot kértem, azzal utasítottak el; de hiszen azt már tavaly ki­vette! Pedig az a vizsgák előt­ti, rendes tanulmányi szabad­ság volt.. „Jutalomszabadságot adtak a munkahelyemen. Tudták, szorgalmasan eljártam az órákra, szereinek egy szép be­fejezést. A művezetőm maga mondta: a törvény által biz­tosított szabadnap kevés lesz az érettségihez, de adható több is.. .” ..Fuccsba ment az üdülés, elúszott az évi rendes szabad­ságom fele a tanulásra. Azt mondták, nincs benne a kol­lektív szerződésben, hogy a felkészül is.--; szabadságot kell biztosítani, és ők csak azt ír­ták alá, hogy tudomásul ve­szik a továbbtanulási szán­dékomat. . „Nemrégiben elnökösködtem egy vizsgán, levelezőtöknél. Meglepetve láttam, hogy a vizsgázók között ot; van az üzem személyzetise is. Eljött érdeklődni, és együtt izgulni a dolgozókkal. Sok ilyen kel­lene !” A sort végeláthatatlan ul folytathatnánk az iskolaveg-- zés után adott jutalmak sze­les skálájával (egészen a „kö­szönjük” elmaradásától a je­lesért adott több száz forin­tig. jutalomszabadsug g...), a dolgozók érdekvédelmének hi­ányosságaival és több helyen komoly eredményeivel. Pa mit mond a rendelkezés, s törvényesség? Mi az. ami a helyes elbírálás alapja kéll. hogy legyen? A munkaügyi ■ miniszter 23 1974. (IX. 4.) számú ren­deleté. melyet az érdekelt köz­lönyökben találhatunk meg — tartalmazza a továbbtanu­ló dolgozók kedvezményeit. A Munka Törvénykönyvének végrehajtását segítő rendele­tet a munkaügyi miniszter az oktatási miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsával egyetértésben hozta. Először a kedvező munka­idő-beosztás kötelezettségé­vel foglalkozik. Kimondja, hogy „Az alsó-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény esti vagy levelező tagozatán tanulmányokat foiytaló dol­gozó nem foglaLkoztathaló olyan munkaidő-beosztásban, illetőleg nem kötelezhető olyan mértékű éjszakai és túlmun­kára, amely őt a kötelező fog­lalkozásokra és vizsgákra történő felkészülésben, illet­ve az azokon való aktív rész­vételében akadályozza.” A gyár. az üzem, az intéz­mény érdekeit egyoldalúan hajtogató vezetőknek is tisz­tában kell lenni azzal, milyen nagy áldozatot vállal a to­vábbtanulásba kezdő dolgozó­juk, és hogy mindez a válla­lat érdeke is! Az áldozatho- zatatra csak egy példát hadd említsünk: a balassagyarmati Volán dolgozói a legnagyobb forgalmú, piaci napokon jár­tak a foglalkozásokra, ami egy év alatt több ezer forint kiesést jelentett egyénileg. De úgy látszik, atillái a vállalat­nál megérte: ha nem is ezzel az összeggel, de jutalmazták a végzetteket, nem mera'dt el aZ odafigyelés, a köszönő szó sem. Mi a helyzet a tanulmányi szabadsággal? „Az általános iskola esti és levelező tago­zatán, illetve általános isko­lai tanfolyamon, valamint a gimnázium esti tagozatán ta­nulókat, a gimnázium levele­ző tagozatán és a szakközép­iskola esti tagozatán tanuló­kat tíz. a szakközépiskola le­velező tagozatán tanulókat ti­zenöt nap tanulmányi szabad­ság illeti n\eg minden tanév­ben.” • „Az érettségi vizsgára va­ló felkészüléshez hat munka­nap külön tanulnfányi szabad­ság jár.” A szöveg világosan fogal­maz: „illeti meg”, „jár”... Nem arról van szó: „adható”, ..biztosítható”. Az ehhez ha­sonló kitételek csak a többlet- iuttatásokra vonatkoznak. Mint oéldául itt: „A vállalat a továbbtanuló dolgozó költ­ségeihez tanulmányi segély útján is hozzájárulhat.” (Ahogy ezt több helyen, pél­dául a síküveggyárban, a ko­hászati üzemeknél -megtették az általános iskolát végzők tanszereinek beszerzésével.) * Ki a hibás, ha egy ilyen fontos kérdésben nem érvé­nyesül a törvényesség szelle­me? Nem egyértelmű a vá­lasz. rta valakinek jogos kö­vetelését elutasítják, fordulhat a szakszervezeti bizalmihoz, a szelnélvzetishez. felvetheti problémáját az üzemi demok­rácia fórumain, vagy a párt- taggyűlésen. A jogokkal élést is tanulni kell! A'másik ol­dalról: a törvény nem tudása nem mentesíti az illetékes munkahelyi vezetőket a köte­lezettségek teljesítése alól. G. Kiss Magdolna Külföldien tanuló magyar ösztöndíjasok búcsúztatása Ebédidőben — kj — Mai tevéajánlatunk 20.01): SZUHOVO ROBI­ÉIN: ÜGYES ÜGYEK. Tévéjáték, II. rész. A 19. századi orosz író szín­padi trilógiáját kétrészes té­véjátékká dolgozta fel Vár- konyi Gábor rendező. Az első részben megismertük Kre- csinszkijt, a szélhámos ha­miskártyást; Tarlekint és Varravint, a két harácsoló hí­Ä történelemtanítás és a múzeum Közel háromszáz pedagó- munkálása is. Foglalkoztak a gus, muzeológus és a közmű- felszólalók azokkal a módok- velődés egyéb területén dol'go- kai. lehetőségekkel, amikor a zó szakember vett .részt a kő- tanulók találkozhatnak a mű. zelmúltban Debrecenben, a zeumi anyaggal, legyen az a Történelmi Társulat és a Ma- ..múzeum az iskolában”, vagy. gyár Pedagógiai Társaság ál- „iskola a múzeumban” tor­tái rendezett háromnapos kon- ma. De foglalkoztak a mód- ferencián. szertani, szervezési, .anyagi Az első nap délelőttjén el- nehézségekkel is. hangzott referátumok — mú- Az első nap délutánján zeum. és történelemtanítás, szekcióülések kenetében foly- korszérű történelemtanítás és tatódott a tanácskozás. Azel- a múzeum —.korreferátumok ső szekcióban a téma: „törté- foglalkoztak az elmélet és nelemóra a múzeumban”. A gyakorlat kérdéseivel, ered- második szekcióban: „muzeá- ményekkel, gondokkal, prob- lis szemléltetés az iskolában”, lémákkal. A harmadik azzal foglalko­Különösen nagy tetszéssel zott. hogyan Valósítható meg fogadta a hallgatóság dr. Gya- a honismereti, helytörténeti pay Gabor referátumát, aki a munka az iskolában, korszerű történelemoktatás . A második nap a konkrét lényegét foglalta össze. Meg- ismeretszerzéá napja volt. A állapította, „a korszerű törté- megye jelentős helytörténeti, nelemtartítás úgy fogalmaz- iskolai múzeumait tekintet­ható meg, hogy a tudomány és tolt _meg a konferencia részt- a pedagógia legújabb ered- vt;vői. Az egyik útvonal: Haj- ményei alapján képzett tana- dúsági Múzeum (Hajdúböször- rok a tudomány legújabb, meny), Helytörténeti Múzeum legmegbízhatóbb eredményeit (Balmazújváros), Pásztormú- a leghatékonyabb módszerek- zeum (Hortobágy). De Balmaz- kel. továbbítják a tanulóifjú- újvároson megnézték a Veres ság' számára”. A hatékony Péter emlékszobát is. A másik módszerek között fontos he- csoport először a hajdúszo- lyét foglal el a tanulóknak a ^oszlói Bocskai Múzeummal múzeumi anyaggal való meg- ismerkedett, majd megtekin- ismertetése. Ismerjék meg a tojtok a. szoboszlai születésű, magyar történelem tárgyi era. kiváló reformer-pedagógus lékelt akár múzeumlátogatás. <Tönczy Pál emlékszobáját, a szakköri munka, múzeumi püspökladányi iskolamúzeu, táborozás. múzeumi segítő és a hortobágyi Pásztor­munka. iskolamúzeum, vetél- rnúzeumot. Délután pedig a kedők. versenyek, s neműtől- debreceni Csokonai Gimná- sósorban- a múzeumban tar- ’/'lllm sokak állal megcsodált tott történelemóra formájú- iskolamúzeumát, valamint a ban. debreceni Dérv Múzeumot Fontos szerepet1 töltenek be rpz(e meg a konferencia min- a múzeumokban a történeti den résztvevője, kiállítások — hangsúlyozták a .. A harmadik -nap plenáris referátumok, korreferátumok, djese Szabolcs Ottónak: a Tör- „A múzeum történeti kiállítá- tonelmi Társaság titkárának sának feladata, hogy mozgó- Zr]rt° szavaival ért véget. Hang- sító erővel, a törvényszerűié- súlyozta.^ a cél adott, a hoz- nyeget kiemelve teljesen és za vezető utat kell megkeres, sokrétűen, életteljesoégében ni\ Pdhez első alkalom a ‘le­mutassa be a történeti folya- zajlott kónferenda volt. A matot a fejlődés fő, ható té- ;e\adatok megoldásához meg nyelőjével, az osztályharc- teremteni a kapcsolatot az cal.” A múzeumi anyag he- opp « Történelmi Társulat, lyes hasznosításában szüksé- a Kulturális Minisztérium és ges a múzeumpedagógia ki- a Pedagógusok között. A következő tanévben 340 magyar fiatal kezdheti meg egyetemi tanulmányait hata­rainkon túl. A baráti szocialis­ta országokban — Bulgáriában, Csehszlovákiában, , Lengyelor­szágban, az NDK.ban, Romá­niában és a Szovjetunióban — tanuló újdonsült' Ösztöndíja­sokat 'szerdán ünnepélyesen búcsúztatták u Marx Karoly Közgazdaságtudományi Egye- ttínen. A Himnusz hangjai után az Oktatási Minisztérium vezqjői köszöntötték a fiata­lokat, akik ezután ünnepélyes esküt tettek Szilassy Attila .minisztériumi osztályvezető előtt. Dr. Garamvölgyi Ka­roly oktatási miniszterhelyet­tes beszédében' elemezte a ba­ráti országokkal kialakult együttműködés jelentőségét a szakemberképzésben. A külföldi ösztöndíjak nép­szerűsége évről évre növek­szik. a külföldön tanulni vá­gyók száma emelkedik. Eb­ben az évben összesen 1454-en jelentkeztek. Közülük 912-en tettek sikeres vizsgát. Műve­lődéspolitikai és társadalom­politikai értelemben egyaránt jelentős, hogy a jelenlegi ösz­töndíjasok sorában már 41 százalék a munkás-paraszt fiatalok aránya. Az oktatáspo­litikai szakemberek ugyanak­kor aláhúzták: soraikból még több tehetséges fiatal folytát- hatná felsőfokú tanulmányait a baráti szocialista országok­ban. ha nyelvtudásukat job­ban megalapoznák. Fontos ok­tatáspolitikai lépés lehetne tehár a következőkben, ha a munkás-paraszt fiatalok rész­ben tudatosabban készülné­nek erre a lehetőségre is, más­részt társadalmi értelemben is nagyobb segítséget kapná­Pásztor Ferenc: FIÚK A LESHEGYEN Regény 11. Lehet, hogy a maga édes­apját akkor nevezték ki mű­vezetőnek, meg pártbizal- ■minak, lehet hogy a másik érettségizett katona apját ak­kor bízták meg gyárigazga­tással, pedig csak nyolc osz­tályt járt. a cimboráját meg elküldték Szvérdlovszkba kohómérnökséget tanulni. Ki járt jobban? Az, aki az üres, lerongyolódott gyárban igaz­gató lett. vagy az aki a kö- ’hnmérnökséget tanulta? Azt hiszem, az, aki az iskolapad­ban készült, hogy átvegye a stafétát. A bai ott kezdődik, ha valaki elfelejti, hogy egy ■ac^ott történelmi helyzetben volt egy nagy csapat, amely­nek tagjai vállukon tartották az ország gondját, és volt egy másik nagy csapat- mely­nek tagjai viszonylag nyu­galmasan készültek, ott, ar­ra az időre, amikor rende­zettebb körülmények között állítatnak a kormánykerekek mögé. — Olyan kort éltünk át, amit még soha eddig. Át­vettük a hatalmat, gyako­roltuk. amit soha nem csi­4 J'JÖGRÁD - 1975. július 3., csütörtök nak a nyelvtanulás területén. A baráti szocialista orszá­gom értékes segítséget nyújta­nak azzal, hogy vállalják fel­sőoktatási intézményeikben magyar Hálálok taníttatását: a szakemoerképzés területen is nagyon hasznos a kialakult, kölcsönös együttműködés. A felvételi bizottságok egyön­tetű tapasztalata, hogy a pá­lyázók többségének megfele­lő szintű a szakmai felkészült­sége, a* politikai tájékozottsá­ga. Az új ösztöndíja;...’!' nevé­ben Bétin Viktor ígérte- meg, hogy érdemesek lesznek a bi­zalomra. Az ünnepség az In- ternacionálé hangjaival ért véget. Ezt követően háromnapos tájékoztató tanfolyam kezdő­dött az ösztöndíjasok száma, ra. (MTI) ‘ ..............................V ’ .................. v alalinokot. A csütörtökön vetített má­sodik rész csak laza szálak­kal kapcsolódik az előzmé­nyedhez. Tarlekin, hogy hite­lezőitől megszabaduljon és a Varravint kompromittáló ira­tokat elrejthesse, otthon leve­ti dús parókáját és álcázott fiatalságának egyéb kellékeit,' s kopaszul, fogatlanul, bizo­nyos Kopilovnak adja ki ma­gát. Az arca sem rezdül, ami­kor a szintén álruhában ér­kező Varravin előtt megsi- - ratja saját magát. Sőt, . nem átall temetésre pénzt kicsi­karni a hivatalnokhadból. A cselekmény tovább bonyoló­dik — de. azt a poén lelövé- se nélkül, már nem árulhat­juk el. Ajánljuk, nézzék meg! háltunk eddig. Ez Ilyen ál­dozatokkal, ilyen lemondá­sokkal, ilyen helyzetekkel is járt. Ha az apáink cseleke­deteit mérlegeljük, ezt nem szabad kihagyni a számítás­ból. Készenlétben' állunk a fo­lyosón. Mindez eszembe 1u- tott, amíg arra várok, hová kell mennem, hová osztanak be, merre kell futnom, vagy melyik terepjáróra paran­csolnak fel. A7. udvaron már csaholnak a kutyák. Az egvik Sátán, fekete, nyugtalan ál­lat. Tele van izgatott feszült­séggel. Meglátja a terepíárót, máris ugrik, elhelyezkedik a vezetőülés mögött, a helvén. — Pusztai tizedes! Az o-n-es kutatócsoportot veze'i. Ha vadtól származnak a jel­zések. azonnal jelentkezze­nek. Vigyenek a kocsin két vattakabátot. Lehet, hogv megint két kölyök . lógott el hazulról. Induljanak. Indultunk, Ez az utazás mindenhez hasonlítható, csak a utóki ránduláshoz nem. Cs ú szk altunk a - dóm bold álon. mintha megbil'ent korcsolya­pályán járkálnánk. Időmként nagyokat zökkennek a kere­kek, s nem megy tovább a szerkezet a megváltónak sem. Ugrás, nekifeszülünk, tollúk a kocsit, felugrálunk, s to­vább. Még szerencse, hogy Balogh, a mindent tudó gép­kocsivezető ismpri a környé­ket, akár a tenyerét. Forog, köhög, csúszkál a kocsi, dé azért haladunk. A kahvarok- *ban ránktör a félelem, egv sarokba szóródunk. mintha fahasábokat szállítana a te­repjáró, de nem lehet ilven helyzetben finomkodni. Siet­ni kell. Lehet, ’hogy ilven apróságokon múlik, s valakit megmentünk egv végzetes tévedés következményeitől. Az is lehet, hogv vaklárma volt az egész, hiábavaló fu­tás a nagv iavekezet. De sokszor futottunk már. A ve­zetékek között egv riadt, megfagyott, félig agyonszur­kált őzet találtunk. Jön egv kanyar, aztán neki- iramoduAk egy erős leitőnek. Csoda, hogv mennvit kibír egv kis tereoiáró. Maid szét­esik az erőlködéstől. de megv. halad előre. Hátrate­kintünk a kocsi mögé. való­ságos felhőt kavar maga mö­gött a négv kerék. Nekünk ez idén is kijut a télből. Csak Messze száll a jókedv... Két szőke, úttorőnyakken- dős kislány fogott el a Mali- novszkij úti Általános Iskola kapujában. Érthető, nem tud­tam az aznapi jelszót. Szí­vesen mentem velük a tábor­vezetőséghez, ahol megtud­tam, hogy, az iskola már tíz napja kisdobosok, úttörők tá­borhegye. A szolnoki Abonyi úti Áitalános Iskola 80 fős csoportja táborozik a város­ban,. — Miért éppen Salgótar­jánt választották? — kérdez­tem Veres Istvánná tanárnő­től, a táborvezetőség egyik tagjától. — Tulajdonképpen nem ,mi választottunk. A gyerekek­nek az volt a kérésük, hogy lehetőleg hegyek közé men­jünk és egy nagyobb város­győzzük. Hatan ülünk a ponyva alatt. Senki nem szól. senki nem tesz* megiegvzés’. Ilyenkor csak a kutyásnak illik szólni. Ö is csak annyit mond. amivel feltétlenül nyu­galomra tudja inteni Sátánt. — Mafacfj nyugton. Helve- den maradsz, te ördög. Nyu­galom. nyugalom, öreg fiú. rögtöh ott leszünk. Maid fut­hatsz még annyit, hogv a lelkedet is kileheled. öt perce tart a szánkózás, a forgás, ebben a szabadtéri dodgemben. Még legalább ennyi és ott leszünk, ahon­nan a jelzéseket kaotuk. Ba­logh ügyesen manőverez. Jó sofőr. Ügy bánik ezzel a kocsival. mintha , testrésze, mintha a lába lenne. Kiül az arcára. ha úgy gondolia. hogv egvszer-egyszer többet követel a motortól. mint amennyit el kell bírnia. Szi­szeg. ha véletlenül belehajt egv buckába, vagy gödörbe, olyan képet vág. mintha ne­ki fájna. Káromkodik, ha egy-egv bukkanó fölött na­gyokat koppannak a lengés­csillapítók. (Folytatjuk) ba. így kerültünk Salgótar­jánba. Jártunk a környező hegyekben, falvakban, meg­szerettük a várost is. Nézem a falra ragasztott rajzokat. A girbe-gurba vo­nalakkal rajzolt „térképeken” fölismerem a Karancs Szál­lót. a, toronyházaikat, a parti- zánerrhékművet. Gyerekek ér­keztek a szobába. . Az ifjú „alkotók”. Kíváncsi voltam, vajon mit tudtak Salgótar­jánról egy hónappal ezelőtt. Nehezen születnek a válá­sok. — Én tudtam, hogy van sok gyáia, volt bányája is. Szók-, tarn laíni a televízióban is. Ez vott az összes. Képek­ről, a környezet ismereti órákon szerzett ismeretek. Az itt szer­zett élményekről faggatom őket. Bata Zoli valóságos kis előadást tartott nekem a va­rosról. Mit építettek az elmúlt években, kik építették, mikor lett város Salgótarján. Jól­eső érzéssel hallgattam a kis harmadik osztályos gyereke'.. Serfőző Ági, a hollókői palóc­múzeumról, a szécsányi kas­télyról beszél. Ö is csak ne­gyedikes. Kicsit tréfásan kér­deztem meg tőlük, van-e olyan, ami nem tetszett. Pis­ta gondolkodik. Nem akar megsérteni, de azért valami fúria az oldalát. — Hát. olyan szép villany- vonatok itt, azért nincsenek, mint SzoLnokon. És azt issaj- nálom, hogy az üveggyárba nem engednek be olyan kies - két. amilyenek mi vagyunk, [gaz. az Acélgyár is nagyon szén volt. Még soha nem jár­tam igazi nagy gyárban. Könyvekről, képekníl is­merték Salgótarjánt. Ha leg­közelebb látják a televízióban, talán azt mondják: a való­ságban szebb volt. Megismer­ték, kicsit talán meg is szeret­ték a mi városunkat, ezt az új. fiatal, „kamavz“-vói'Ost. Búcsúkéul a kapuban még utánam szólnak: — Ne tessék elfelejteni, ho^v mi a mai jelszó! Tudom: Metssz* száll a jó­kedv. ' Tőül A "na

Next

/
Thumbnails
Contents