Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-03 / 154. szám

n ÍJIEZiGÉP felkészül Kész alkatrészek, ügyeleti szolgálat A MEZŐGÉP vállalat nagy szerepet játszik a mezőgazda- sági munkában. Biztosítja a gépekhez szükséges alkatré­szeket. Ez meghatározhatja az sratas kimenetelét. Ebben a szeszélyes, csapadékos időjá­rásban mint az idei, különö­sen nagy szerepe van az alkat­részellátásnak. Arról van szó, hogy a gabona megdőlt, a sok eső hatására felvert a gyom, amely igen nagy veszélyt je­lent az aratógépekre. Ha a kombájn a nedves gazt begyű­ri, törik a gép. A MEZŐGÉP ezeket a kö­rülményeket figyelembe véve készült fel az aratás .idejére, amely, már jóval korábban el­kezdődött. A szakemberek is­merve a gépek gyengéit, ké­szítettek több olyan alkat­részt, amely az aratás alatt egészen bizonyos, keresett lesz. A megyében ilyen szem­pontból nagy szerepet játszik a kisterenyei gyáregység, ahol kaphafó törekasztal, pelyva- rostaház, törekrosta, törek- rosta-toldat, pelyvarosta, szal­marázó láda, lánc. bálázótű stb. A pásztói gyáregység is gon­dosan felkészült alkatrész- ellátásra, Az NDK kombájn — amelyből a megyében is üze­mel jó néhány — felhordóját készíti és különböző alkatré­szeit gyártja. A megyénkén ki - vüli gyáregységek is készen állnak a segítségadásra. Tá­volság szempontjából kedve­ző, hogy SZK 3—>4 típusú kom­bájnokhoz felújított önindí­tót és dinamót tud cseredarab ellenében szolgáltatni az egri gyáregység. A gyöngyösi gyár­egység pedig négy- és hathen­geres adagoló berendezéseket, gépjárműkompresszorokat és légfékszerelvényeket biztosít szükség esetén. Aki a felso­rolt alkatrészekre igényt tart, közvetlenül a gyáregységekhez forduljon., A vállalaton belül — a ha­gyományokhoz híven — az aratás idejére külön szolgála­tot tartanak. Munkanapokon reggel 7 órától este 19 óráig, szombaton 7 órától 17 óráig, ami vonatkozik a szabad szombatokra is: Más munka­szüneti napon, tehát, vasárnap és ünnepnapokon reggel 7 órá­tól délután 13 óráig rendelke­zésre állanak. Ez vonatkozik a megyében Kisterenye és Pásztó gyáregységekre. ame­lyeket telefonon is felhívhat­nak. valamint telexgépen. Ha­sonlóan az egri, gyöngyösi, he­vesi, valamint a horti gyár­egységeket. fl bérnövekedés új szabályozása A több mint 5’millió ak­tív kereső túlnyomó része vállalati dolgozó, az ő ke­resetük — pontosabban: a vállalati bérfejlesztés mér­téke és üte-me — -döntő mértékben függ a gazdál­kodás eredményeitől, a nye­reségből képződő részese­dési alap növekedésétől. Volt miár arra is példa, hogy a vállalati nyereség és részesedési alap nem nyújtott fedezetet a nép- gazdasági tervben előirány­zott bérfejlesztésre- ezért került sor 1973-ban az ipar­ban és az építőiparban központi bé r inté zked és ekr e. Ebben az esztendőben el­lenkező előjelű gondok ke­letkeztek: a bérként és ré­szesedésként kiáramló vá­sárlóerő meghaladja a ter­vezett mértéket. Az idei népgazdasági terv azzal számolt, hogy a lakosság pénzbevételei 8—9 százalék­kal emelkednek, s ez a fo­gyasztói áraszínvonal .növe­kedése közepette is bizto­sítja a reáljövedelem ter­vezett növekedését. Nos, az év első felében a lakosság pénzbevétele nem 8. viaev 9, hanem 10 százalékot jó­val meghaladó mértékben nőtt, s ebben része volt annak is, hogy a munka­bérek és egyéb bérjellegű kifizetések növekedési- üte­me ugyancsak felgyorsult. Ahogy két esztendővel korábban indokolt volt a központi bérintézkedés a bérfeillesztés és a reál jőve- ’ delem kívánatos mértékű növelése érdekében, most a vásárlóerő kiáramlásának pontosabb és szigorúbb sza­bályozását követeli a nép­gazdasági érdek. Aligha kell bővebben bizonyítani, hogy amikor a cserearány romlásából származó vesz­teség miriiárdokkal — több tízmilliérd forint értékkel — csökkenti a belföldön fo­gyasztásra és felhalmozás­ra felhasználható javak mennyiségét, a tervezett­nél nagyobb vásárlóerő ki­áramlása és kereslete nem találhat árukínálatra. kö­vetkezésképpen egyensúlyi zavarokat okoz. Hadd em­lékeztessünk arra. hogy az elmúlt évben a fogyasztás és a felhalmozás szükségle­teit csak igen tekintélyes mértékű külkereskedelmi passzívum — az export ér­tékét jóval meghaladó im­port — árán tudtuk kielé­gíteni, s hogy az idei esz­tendő’ első harmadában már csaknem akkora külkeres­kedelmi passzívum jött lét­re, mint az elmúlt eszten­dő egészében. A bér for­májában kiáramló többlet- vásárlóerő — akarva-aka- ratlanul — a magyar gaz­daság export-teliesíimé- nyeit csökkenti, importját és passzívumát növeli. A bérnövekedés és a ré­szesedési alap felhasználá­sának az év derekán élet­belépő újbóli szabályozása a vásárlóerő kiáramlásának tervezett keretek közötti tartását szolgálja. A válla­latok ugyanis minden te­kintetben igyekeznek fel­készülni az új tervidőszak­ra, egyebek között szá­mukra kedvező. úgyneve­zett bázis-bérszínvonalat ki­alakítani. Erre a részesedé­si alap és a bérszabályozás eddigi rendszere lehetőséget is ad. Az új szabályozás­nak az a lényege, hogy az 1975. évi bérnövekedést csak korlátok között — ál­talában 6 százalékos mér­tékben — lehet átvinni a következő esztendőre, s éz az élőírás a részesedési alap idei felhasználását is kor­látozza. Lesznek vállala­tok — épp a nagy nyere­séggel. részesedési alappal rendelkezők —, amelyek nem használhatják ki ma­radéktalanul a bérfejlesz­tés lehetőségeit, s így an­nak pénzügyi forrásait tar­talékolni kényszerülnek. Másrészt ©íz év végi része­sedés, jutalmazás és premi­zálás összege ezután is nö­velhető. Mindebből kitű­nj. hogy az új szabályo­zásnak, amely az eddigihez képest kétségkívül szigorí­tás. nem általában a bér- növekedés korlátozása, megakadályozása a szándé­ka és célja, éppen ellenke­zőleg a bérek és reálbérek — népgazdasági tervvel összhangban álló —: növe­kedését kívánja biztosítani. Ez azonban az év első felé­hez viszonyítva a bérként és részesedésként kiáram­ló vásárlóerő növekedési ütemének mérsékléséit je­lenti. A pártmunka tervezése VISSZATÉRŐ feladat a pártszervezetek életében a soron következő fél esztendő párt- munkájának megtervezése. Bár „rutinfel- adat”-nak tűnik ez, mégis elmélyült gondol­kodást igényel, minthogy minden fél év új tennivalókat hoz, más-más teendők megoldá­sát állítja előtérbe. A tervszerűség a pártalapszervezeti munká­ban is elengedhetetlen. Persze, mindent nem lehet — s nem is lenne szabad — előre meg­tervezni. A pártmuíika hétköznapjai sokkal gazdagabbak annál, mint amennyi azokból tervekbe foglalható. De a féléves munkaterv mégis megadja a munka vázát, keretét, meg­szabja á politikai tevékenység fő irányát. 1975 második felében a munkatervek tar­talmát elsősorban a XI. kongresszus határo­zatai adják. A kongresszusi határozat megér­tetése és feldolgozása az alapszervezeti mun­kának egyik centrális teendője, s ennek a. tervekben is tükröződnie kell. A feladatok meghatározásának ez az alapja, a kiinduló­pontja. A kongresszus természetesen átfogóan szabta meg a haladás irányát, de nem bo­csátkozott részletekbe. Nem másolni kell te­hát, hanem elemezni, alkalmazni. Az alap­szervezeteket segítik ebben a közvetlen irá­nyító pártszervek ájlásfoglalásai, határoza­tai is. Szükséges és érdemes újból belelapozni a legutóbbi beszámoló és vezetőségválasztó tag­gyűlések jegyzőkönyveibe, az ott elhangzott javaslatokról készült feljegyzésekbe is. A több éves munka értékelése során számos megszív­lelendő javaslat hangzott el valamennyi párt- 'szervezetben. A taggyűlési beszámolókban, felszólalásokban, határozatokban ezek általá­ban helyet is kaptak. Sokat közülük az év el­ső felében még nem volt alkalom napirendre tűzni, megvalósítani, sőt, olyanok is akad­nak, amelyek most válnak aktuálissá. Helyénvaló azt is átgondolni, milyen irány­ban szükséges továbbfejleszteni a pártszerve­zet munkastílusát, munkamódszereit, s eze­ket a következtetéseket is hasznosítani lehet a tervkészítéskor. A XI. kongresszus általá­nos feladatként fogalmazta meg a határoza­tok végrehajtásának gondosabb nyomon kö­vetését, s általában a pártellenőrzés erősíté­sét. A munkatervben helyet kaphatnak az ilyen típusú napirendi pontok is. Az ellenőr, zés javítható például oly' módon, ha a be­számoltatások mellett (nem helyett!) a párt­vezetőség maga is végez vizsgálatokat, vagy megbízza egy-egy kérdés vizsgálatával a párttagok kisebb csoportjait. Az ilyen vizs­gálatok tapasztalatai helyet kaphatnak nem­csak a vezetőségi ülésen, de a taggyűlés fó­rumán is. Mint ahogy az is színvonalasabbá teszi az ellenőrzést, ha nem amúgy általános­ságban számoltatják be tevékenységükről a munkahelyi, vagy a tömegszervezeti vezető­ket, hanem egy-egy konkrét feladat megoldá­sát, vagy egy adott határozat megvalósítását kérik számon. így kerülhet például a napi­rendbe, hogy mit tesznek a szakszervezetek­ben dolgozó kommunisták a közművelődé­sért, miként neveli a KISZ párttaggá saját aktivistáit, hogyan hasznosítja egy-egy veze­tő a munkahelyi demokrácia fórumain el. hangzó javaslatokat. A gazdasági területen működő pártszerve­zetekben múlhatatlanul szükséges elemezni, hogyan segítették a Központi Bizottság 1974 decemberi határozatának megvalósulását. E célból három-négv napirendet is beiktathat­nak, vizsgálva például a takarékosság hely­zetét, a termékszerkezet gazdaságosságát, a munkaerő foglalkoztatásának ésszerűségét, a beruházások menetét stb. így alakítható a tennivalók komplex munkaprogramja. A TERVKÉSZÍTÉS egyre inkább kollektív tevékenység, melynek részese minden veze­tőségi tag, valamennyi pártcsoport, s így az egész, párttagság. A „felső” elhatározások gon­dos tanulmányozása és az „alulról” jövő ja­vaslatok megfontolt hasznosítása — ezen az úton formálódhat ki a pártmunkát valóban előbbre vivő, annak helyes irányt kijelölő munkaterv. Gyenes László Béri ö ni eggazdiál h ml ás Az élő munkaerővel való ta­karékos gazdálkodás csakúgy a legfontosabb gazdasági fel­adatokhoz tartozik, mint az energiával és anyaggal való takarékos bánásmód. Kétség­telen, hogy a jobb szervezett­ség emeli az élő munka hatás­fokát. De az egészséges ösz­tönzés is hozzátartozik az élő munkával történő jó gazdál­kodáshoz. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a létszámgondok megoldására és a munkaidő jobb kihasználása érdekében az átlagbér-gazdálkodás ke­retein belül ez évben folyama­tosan bevezetik a részleges bértömeg-gazdálkodást. Ha minden az előre meghatáro­zott tervek szerint történik, akkor a bértömeg-gazdálkodás bevezetésével 15 fős munkaerő szabadul fel, vagy 15 dolgozó termelési értékének megfele­lő többletet tudnak elérni az ösztönzőbb bérgazdálkodással Ennek a gazdasági kihatása végső soron egy év alatt már meghaladja a félmillió forin­tot. Új módon Üj technológiai eljárást ve­zettek be a ZIM salgótarjáni gyárában. Az új — úgyneve­zett flexosmalt-eljárás lénye­ge, hogy az alkatrész külön­böző vegyi folyamatokon ke­resztül nikkelréteget kap, s így szükségtelen az alapzo­mánc. Míg a hagyományos módszerrel az alapzománcot is fel kellett hordani az al­katrészre, majd ki kellett égetni, s csak ezt követően ke­rülhetett sor a fedőzomác vég­ső felhordására, illetve égeté­sere. Az új eljárással anya­got, energiát és munkaerőt ta­karítanak meg, az alkatrészek átfutási idejét is csökkentik. Képünkön: Bolla Balázs, a fiexosmalt eljárás egyik mun­kafázisát, az alkatrészek sav- fiirdőből való kiemelését vég­w (Bábel László felvétele) Feleslegesen lekötött milliók A folyamat már korábban elkezdődött, részben speku­lációs, részben „folyamatos gazdálkodásbiztonsági” okok­ból. De figyelmen kívül hagy­ták- azt a közismert igazságot, hogy bármiféle túlkészletezés nagy tehertételt jelent az or­szágnak, lassítja az egészsé­ges pénzforgást, megnehezít^ a gazdálkodást, visszafogja a gyorsabb ütemet, mivel jelen­tős pénzösszegeket fagyaszt be. .vesz el azoktól a termelő­éi? gazdálkodó egységektől, ahol nemcsak szavakban, ha­nem elsősorban tettekkel bi­zonyítják: értik a decemberi párthatározatból adódó fel­adatokat, annak szellemében kívánnak dolgozni a készlet­gazdálkodás részterületén is. Azt sem vitatja senki, hogy a termelés ütemének növeke­dése együtt jár bizonyos kész­letnövekedéssel is, de csak azokból az alap- és segédanya­gokból, amelyekből a szüksé­gesnél kevesebb található a gyárak raktáraiban, vagy amit gyorsan késztermékké lehet és kell feldolgozni, mivel van piaca, belföldi igényeket elé­gít ki, vagy jól eladható kül­földön. Közismert, hogy már a múlt évben, készülve a terme­lői árrendezésre, több üze­münkben a szükségesnél jó­val nagyobb készleteket hal­moztak fel, holott a tavaly decemberi párthatározat sze­rint a hatékonyabb gazdál­kodás követelményeibe a kész­letgazdálkodásra, illetve -csök­kentésre vonatkozó előírások is beletartoznak. Ennek ellenére sem történt alapvető változás. Még min­dig jelentős összegeket emészt fel a túlkészletezés. ‘ Ebből olyan következtetést is levon­hatunk, hogy az ésszerű, ta­karékos gazdálkodás ma még több termelőiüzemünkben kö­vetkezmények nélkül járó ki­nyilatkoztatás. A tanácsi vállalatok veze­tőinek nemrég megtartott eszmecseréjén szóba került, hogy az ipari, építőipari vál­lalatok készletállománya ma­gas. Ez azt jelenti, hogy az el­ső negyedévben, az egyébként \s magas készletállomány, me­gyei szinten az elmúlt év vé­gi állapothoz képest 6,4 szá­zalékkal növekedett. Mivel az építőiparban túlzott volt az anyagbeszerzés, nagy a terme­léslemaradás, e kettő együtt 17,9 százalékos készletnöveke­dést eredmér^ezett. • A tanácsi iparban az ösz- szes készlet 39,1 százalékkal, az anyagok és fogyóeszközök készlete pedig 43,2 százalék­kal nőtt. Az anyagok kész­letállománya megduplázódott a Nógrád megyei Textilipari Vállalatnál, több mint 70 szá­zalékkal megemelkedett a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalatnál. Okaként az ár­emelkedést, a termelés anyag­igényességének növekedését, a nagytételű síállítást és a túl- készletezést említik; önként adódik a kérdés: értik-e, érzik-e egyes válla­lati vezetők, hogy a tavaly decemberi párthatározat nem egyszerű takarékosságot je­lent, hanem sokirányú fel­adat elvégzését követeli. Mind­ezt olyan megváltozott kül­gazdasági körülmények között, amikor számunkra sok tekin­tetben rosszabbodtak a körül­mények, mérséklődtek a lehe­tőségek. Vagy talán a késle­kedők még mindig azt hiszik, hogy nem elég komoly a hely­zet, vagy nem tart „hosszú ideig ez az állapot”, majd csak kivárjuk valahogy ezt az időt vagy még mindig úgy véle­kednek, gondolkodnak: a nép­gazdaság ezt is kibírja vala­hogy. Az utóbbi időkben kiadott egyértelmű utasítások. világos­sá teszik, hogy a népgazdaság nem bírja ki. Az utasítások határozott hangja, egyértelmű állásfoglalása, ráébreszteni mindazokat a helyzet komoly­ságára, a gyors cselekvés szük­ségességére, a la v hozás hely­telenségére, az egyéni érde­kek hát térbeszorétására, akik nem nagyon járatosak a gaz­dálkodás bonyolult, sokirányú útvesztőiben. Gazdasági vezetőink most igazán bebizonyíthatják, hogy a tavalyinál jóval nehezebb helyzetben ki a legény a gá­ton, ki mit tud, ki miire ké­pes az ország gazdasági, egyen­súlyi helyzetének további szi­lárdításáért. Ezért az egyet­értő szavak mellé nem holnap, hanem már ma tettekből szár­mazó megtakarított 10 és 100 millió forintokra van szükség. A készletgazdálkodásban épp­úgy, mint a hatékony terme­lés egyéb területein. Mert eh­hez — elismerve a gondo­kat —, megvannak a feltéte­lek és a nagyszerű távlatokat felrajzoló, program. V. K. NÓGRÁD — 1975. július 3., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents