Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-24 / 172. szám

Mércsei Ferencné azok közé a lányok és asszonyok közé tartozik, aki Pásztón, a Váci Kötöttárugyár telepén helyezkedtek el. Pásztón a korábbi években szinte megoldatlan volt a nők foglalkoztatása, most korszerű, kényelmes munkalehetőséget találtak maguknak a „gyengébb” nem képviselői -is. — k. —

Nagyobb választékbővítés helyett

A meglevő termékekből biztosít folyamatosabb ellátást a máeodik fél évben az élelmiszeripar

Kiegyensúlyozott. zavartalan élelmiszerellátásra lehét számítani a második fél évben — erről tájékoztatták az MTI munkatársát a MÉM- ben. Az alapvető élelmiszerek mellett minden eddiginél nagyobb arányban jelemnek meg az üzletekben a korszerű, egészséges táplálkozást segítő ételek és a nők második műszakját, megkönnyítő tartósított, feldolgozott készítmények. A kiskereskedelmi , bolti forgalom élelmiszerekből és élvezeti cikkekből idén várhatóan 7,7 százalékkal meghaladja a tavalyit, ez a növekedési ütem az év második felére is jellemző lesz.

A húsok és húskészítmények forgalma idén. 4.4 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. A második fél évben jelentősen, több mint 13 százalékkal növekedik a marhahús-értékesítés, sertéstőkehúsból annyit adnak el, mint tavaly július eleje és december vége között. A kereskedelem munkájának megkönnyítésére az ipar a második fél évben Budapesten és néhány vidéki városban a vágott marhát nem negyedekben, hanem nyolcadakban szállítja ki, s ezzel gyorsítják az eladást. Az őszi és téli hónapokban az egész évre jellemző — 4.4 százalékos — forgalomnövekedés még nagyobb mértékű lesz, eléri az 5,6 százalékot. Az ipar nem tervezi újabb termékek gyártását, inkább azon igyekeznek, hogy a meglevő, különben is gazdag választék mindenkor kapható legven az üzletekben. A kereskedelemmel közösen három kategóriáiba sorolták a hús- készítményeket árusító üzleteket és meghatározták az ott értékesített választékot. A legszükségesebb termékeket az ipar a kiskereskedelemmel kötött szerződés alapién folyamatosan szállítja maid, ily módon a kis üzletek kínálata állandó jellegű lesz. Növelik viszont a csomagoltan árusított húskészítmények választékát, a második fél évben Budapesten naponta 40 mázsa tőkehúst és 30 mázsa húskészítménvt csomagokban adnak el a vevőknek. Vágott baromfiból és tojásból a termelők és az ipar biztosítja a lakosság zavartalan ellátását: a vállalatok idén 5650 vagon- nyi árut adnak a belkereskedelemnek. mintegy 400 vagonnal többet, mint egy évvel korábban. A mennyiség felét a második fél évben küldik az üzletekbe. Várhatóan több tojást értékesítenek majd, mint tavaly ilyenkor, az előirányzat 140 millió, szemben az elmúlt évi 132 millióval.

A tej és a tejtermékek iránt fokozódik a kereslet. Az ipar az év végéig mintegy 5 százalékkal több fogyasztói tejet küld a kereskedelembe. mint az elmúlt év azonos időszakában. Érdekes, hogy a budapesti értékesítés most lassabban növekszik, mint a vidéki, ez azzal magyarázható, hogy egész sor vidéki települést kapcsoltak be a központi tej- és tejtermék-forgalmazásba. A tejipar sem tervez különösebb választékbővítést. szintén azon vannak, hogv maradéktalanul kielégítsék a már meglevő termékek iránt mutatkozó keresletet. A lakosság 94 százaléka már pasztőrözött tejet vásárolhat.

Az otthoni munka könnyítésére több konzerv kerül a belkereskedelmi hálózatba. Az elmúlt év azonos időszakához képest egynegyedével nő a főzelékfélék forgalma és egyötödével fokozzák a savanyúságok gyártását. Az összes konzerváruból, mindent egybevetve, 9 százalékkal többet vihetnek haza a háziasszonyok. A kereskedelem az ipartól az elmúlt hónapokban a vártnál kevesebb hús- és ételkonzervet rendelt, ezen a helyzeten pót&zerződésköté- sekkel segítenek. Lényegesen több gyorsfagyasztott terméket adnak el a második fél évben, különösen a mirelit-gvümöl- raök és a különféle kész ételek gyártását és értékesítését fokozzák. Nvote százalékkal több édesipari termék elégíti ki a keresletet, továbbra is kínálati pozícióban marad a növényolaj ipar. folyamatos lesz a cukorellátás. A tavalyihoz képest nem növekszik a kenyérfogyasztás, ellenben mintegy 3 százalékkal több péksütemény kerül az üzletekbe.

Gépgyári tapasztalatok

Már 2,6 műszakban dolgoznak

Milyen hatással volt a termelőmunkára a tavaly decemberi partba tái'ozat? Mi valósult meg az év elején készült intézkedési tervekből ? A határozat szelleme mennyire vált élővé a mindennapi gyakorlatban? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a salgótarjáni bányagépgyárban Antai József főmérnökkel, és Nemeth Endrével, a termelési főosztály vezetőjével.

— Szerencsés időszak ez, mert már az első fél évről rendelkezésre áll néhány jellemző adat. így könnyebb a számvetés — mondja a főmérnök. Németh Endre pedig már a kimutatásokból számol:

— A féléves tervünk 101 millió volt, és 106,2 milliót teljesítettünk. Az árbevétel 6 millióval volt nagyobb a tervben megszabottnál. Az ered-1 mény, illetve a nyereségünk több mint 20 millió, és ez is a tervezettnek megfelelően alakult. Az igazsághoz tartozik. hogy ezt a második félévet is 8 milliós félkésztermékkel, illetve befejezetlen termeléssel kezdhettük. Ha ezt is számítom, akkor mintegy 10 millió forintos előnyünk van időarányosan —, mondja a főosztályvezető.

Ahogy a számokat hallgatom, arra gondolok, bizonyára jó volt az anyagellátás, és ebben1 az üzemben nem volt létszámhiány, hanem esetleg löbben dolgoztak. A kérdésemre összenéznek, es nevet- nek.

— Hol van ma létszámtöbblet? — jegyzi meg az egyik. A kimutatás pedig a következőket tanúsítja: a féléves átlagban 50 munkással kevesebb valósította meg ezt az eredményt, mint amennyinek lennie kellett volna terv szerint.

— Jól alakult a termelékenység — mondja Antal József. Németh Endre számol,

és közli:

— A tervhez viszonyítva 19 százalékkal, a tavalyi létszámhoz viszonyítva 15 százalékkal nőtt a termelékenység. Még egy gyors számítás, és kiderül, hogy az elmúlt fél évben eyy-egy munkás naponta átlagosan 285 forint értékkel többet állított elő a tervezettnél a salgótarjáni bányagépgyárban. Szép számok, és mögötte emberek vannak, ©gy eaész kollektíva összefogása.

Kétségtelen, úgy van, mert az intézkedési terv végső soron a munkapadoknál valósul meg. Úgy érzem, hogy a párt- határozat szelleme valóban egyre inkább hat a szemlélet- változásra, és végső soron ez az, ami itt számokkal is mérhető — jegyzi meg a főmérnök. Ezután „segédanyagként” az intézkedési tervet is előveszik. Egyes fejezeteit elemzik.

— Energiatakarékosságban, túlteljesítettük a kitűzött célt. Az eredeti tervhez viszonyítva több mint félmilliós a megtakarítás. Az intézkedésektől a vártnál is 373 ezer forinttal többet takarítottunk meg.

— Alapanyagoknál 31 tonna a megtakarítás. Ez abból adódott, hogy az emberek gondolkodásában is sokkal nagyobb beosülete lett az anyagnak —mondja Németh Endre. Tökéletesített, szabástervek, gondosabb anyagdarabolás, a hulladékok hasznosítása hozta ezt az eredményt.

— Példát is hallhatnánk?

— A hulladék forgalmát például méretkorlátakhoz kötöttük. Vannak gyártmányainknál olyan alkatrészek, amelyeknél kötelező a hulladékfelhasználás. Ezenkívül más megyei vállalatok számára méretre vágtunk anyagot, olyan hulladékból, amit már mi nem tudtunk hasznosítani. így értékesítettünk 15 tonnát.

— Egyes rezsianyagok ára év elején növekedett, de abból is jelentős a megtakarítás, hegesztőanyagokból, festek- és kenőanyagból — mondja a főosztályvezető.

— Egyetlen dolog, érdekelne különösképpen, mégpedig a meglevő géppark kihasználása. A hatékonyságban, úgy gondolom, ennek nagy szerepe van. Hogy alakult ez a mutatószám?

— Kétségtelen, hogy nagyon fontos" kérdés, és talán nem túlzás azt állítani: országosan is a gépek jobb kihasználása jelenti a legnagyobb tartalékot. Nálunk is ez a helyzet, bár tettünk egyet- másit — mondja a főmérnök, azután Németh Endre már sorolja is.

— A forgácsoló- és gyalugépeknél, csúcsköszörűnél, és általában a termelékenyebb, értékesebb gépeknél igyekeztünk a kihasználtságot fokozni. A görgőgyártó üzemben a korábbi 2,4-ről 2,6 műszakra sikerült növelni a kihasználtságot. Jelentősnek tartjuk ezt az eredményt. Nem véletlen, hogy az ott dolgozó szocialista brigádok normaidő-megtakarítást vállaltak, és a termelékenység 15—30 százalékkal növekedett. Ennek ellenére a gépkihasználás fokozásában van a legtöbb tartalék. amit nekünk még hasznosítani kell — kapom a választ.

— A számok kétségtelen

szépek, amelyek az egész kollektíva munkáját dicsérik. A jók között mégis vannak legjobbak. Kiket említhetnénk?

— A gyárban 21 szocialista brigád tevékenykedik, és a siker elsősorban nekik köszönhető. Sokat tett az >Üj Élet brigád, Mocsári Zoltán, a Gagarin brigád, Uramecz József, a Kun Béla brigád, Vasnál János és a Zalka brigád Szántai Dezső vezetésével. Talán őket lehetne még külön dicsérni — hangzott a választ

B. J.

Segítenek

A kisterenyei állomáson már évek óta eleget tesznek a Kiváló főnökség cím feltételeinek, s ebben nagy segítséget nyújtanak a vasutas szocialista brigádok. Ebben az évben hét szocialista brigád kötött szerződést egyrftással, a szállítási feladatok maradéktalan végrehajtására, s közülük is kiemelkedik a vonatkísérő Zalka Máté brigád. Már eddig négy kommunista műszakot tartottak, amelynek során tehervonato- kat továbbítottak, főleg vasárnap és ünnepnapokon. Az állomás brigádjai jó munkájuk végzése mellett patronálják a kőszegi MÁV-gyermekott- hont is.

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX.XVXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'

■ A KISDIÁKOKAT a salgóbányai strandon találtam meg. Vidám hancúrozás, fürdés közben. Hívásomra készségesen. abbahagyták a játékot

— Honnan jöttetek, és mennyi időt töltőtök itt?

— Rétságról jöttem — feleli egy kislány, de vannak Csehszlovákiából, a Szovjetunióból és Lengyelországból is, A salgóbányai KlSZ-isko- la vendégei vagyunk 20 napra, július 26-ig.

— Kik jöhettek ebbe a táborba ?

— Magyarországról a „kiváló úttörők táborozhatnak” — feleli, majd egy külföldi pajtásnak tolmácsolja kérdésem.

— Mikor megkapta iskolánk a jelentkezési lapot Magyarországról, az igazgatóság választotta ki, hogy melyikünket küldjék el. Természetesen figyelembe vették az úttörőmunkát — mondja mosolyogva T. Andrej, a lengyel fiú.

— Meséljetek valamit a napi programról! Elég változatosak-e, mindennel elégedettek vagytok?

Úttörők Salgóbáiiyiiii

— Reggel fél hétkor zenével ébresztenek bennünket — veszi át a szót egy tökéletes magyarsággal beszélő szlovák kislány. — Utána reggelitonna, ami mindenki számára kötelező. Körletsziemle következik. Maximálisan 10 pontot lehet kapni a szobára.

— Miként álltok a szobarenddel?

— Kétszer kaptunk 10 pontot, 9-en alul eddig még nem. Körletszemle után reggelizünk. Délelőtt megkezdődnek a foglalkozások. Volt már akadályverseny, különféle sportvetélkedő, szervezzük a sakkversenyt. A délelőtti foglalkozások után ebéd következik. Fél 2-től fél 3"ig csendespihenő. Délután folytatódnak a délelőtt elkezdett programok, vagy elmegyünk a közeli hegyekbe. Voltunk már Saigon, Somoskőn.

— Melyik tetszik jobban?

Egymást túlkiabálva fújja

mindenki a magáét:

— Salgó! Somoskő! De a salgöi szebb, mert...

Végül egy kislány diplomatikusan lezárja a vitát.

— Nagyon sjtóp mind a kettő. A kilátás a várakról gyönyörű, és a levegő csodálatos.

— S az esti műsorok?

— Voltunk már moziban, tv is van a táborban, azt is lehet nézni. Egy este táncoltunk, igaz, hogy csak magnó és lemezjátszó adta a zenét, de így is nagyon jó volt ( a hangulat.

— Takarodó fél 10-kor vap, de 9 órára már alvásra készen áll a tábor. Éjszakánként egy-egy raj látja el az éjszakai őrséget.

— Ez érdekes. Csak fiúk lehetnek őrök, vagy lányok is? A lányok kissé sértődött arccal válaszolnak.

— Természetesen lányok is. Este 6-tól reggel 6-ig vagyunk ügyeletesek. Kétórán- ként váltjuk egymást.

— Volt már valami nagyobb kaland az éjjel?

Összenéznek, vállukat vo- nogatják.

— Nem, még semmi különös nem történt, csak sok az egér, meg a béka ...

A fiúk kuncogva hallgatják a lányok panaszait.

Időközben Kispál Veronika, a tábor vezetője is letelepedik a gyerekek közé. Tőle érdeklődöm, mi várható a továbbiakban.

— Holnap Salgótarjánt nézzük meg. A magyar paj tásokat a BRG, a külföldieket az öblösüveggyár látja vendégül. A külföldi kísérőknek külön programjuk van. Okét a városi tanács vezetői fogadják. Holnapután a kül földi gyerekek Egerbe men nek. Ezt követően Balassagyarmat, majd pedig Szécsény és Hollókő következik, ahová mindannyian ellátogatunk.

Azt hiszem, ilyen érdekességek mellett nem unatkozhat senki. . .

VISSZAFORDULOK a gyerekekhez.

— Eljönnétek jövőre is?

— Igen, nagyon szívesen Ha lehetne...

További jó szórakozást, és gyertek jövőre is!

Ozsvár Lívia

Bilincs holtszezon a pärtmunkäban!

Előbb a XI. kongresszus előkészítésével összefüggő politikai és szervezeti • feladatoknak, majd a kongresszus határozatainak a feldolgozása és végrehajtásuknak megszervezése során a pártszervezetek munkájában jelentősen nőtt a politikai aktivitás, mozgalmasabbá vált a szervezeti élet. A pártmunkának ez a „kongresszusi lendülete” tulajdonképpen napjainkban sem hagyott alább, hiszen a közelmúltban lezajlott országgyűlési képviselőválasztások, a még zajló szakszervezeti választások, ifjúsági szervezetünk taggyűlései pártszervezeteinktől ugyancsak igényelték és serkentették a szervező, mozgósító és politizáló tevékenységet.

Az elkövetkező hetekben, hónapokban a dolgozók jelentős része tölti jól megérdemelt évi szabadságát. Kétségtelen, hogy a pártmunkábán — ugyanúgy, mint az élet más területén —, ezt sem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni. De az is nyilvánvaló, hogy a pártmunkát az időszerű politikai feladatokat erre az időszakra sem lehet „felfüggeszteni”.

Hiszen éppen ennek a periódusnak a feladata az éves tervek félévi teljesítésének elemzése, és ahol szükséges, a további intézkedések kidolgozása. A mezőgazdaságban a „munkacsúcsok” következnek. Fontos népgazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a terményeket időben és a legkevesebb veszteséggel, betakarítsuk. Mindezek a pártszervezetek hatékony politikai irányító, szervező és mozgósító munkáját, a kommunisták személyes helytállását igénylik, A Központi Bizottság július 2-i ülése a pártézervek és a pártszervezetek mindennapi folyamatos munkájának a szempontjából is fontos feladatokat szabott meg. A helyzet megköveteli, hogy az arra hivatott szervek a területi — üzemi pártszervek irányításával kellő átgondoltsággal, konkrétan jelöljék ki a helyi feladatokat, valamint késlekedés nélkül minden szinten dolgozzák ki a végrehajtás irányításának, segítésének és ellenőrzésének politikai tennivalóit

Ennek a munkának, csakúgy, mint más egyéb napirenden lévő politikai tevékenységnek párosulnia kell a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásaival, hiszen az irányító pártszervek terveinek elkészítésével a közeljövőben teremtődnek meg annak feltételei, hogy most már az alap. szervezetekben is pontosan megfogalmazzuk, konkrét intézkedésekbe foglaljuk a szükséges helyi tennivalóitat.

Az elodázhatatlan feladatok sorába tartoznak olyan fontos és az egész pártot érintő kérdések is, mint a kongresszusi határozatok feldolgozásának megszervezése a szervezett pártoktatásban; az oktatási, iskoláztatási tervek elkészítése; a pártépítő munka félévi eredményeinek áttekintése — hogy csak néhány aktuális politikai feladatot említsünk a sok közül.

Miután a második félévi munkatervek készítésének időszakában is vagyunk, egyrészt az a feladat vár pártszervezeteinkre, hogy mindezek a célkitűzések szerepeljenek a saját munkatervekben, másrészt, hogy megfelelő koordináló munkával biztosítsuk: az állami, tömegszervezeti és mozgalmi szervek helyi szervezetei is kellő alapossággal és körültekintéssel dolgozzák ki saját tennivalóikat.

T

NÓGRÁD - 1975. július 24., csütörtök

1