Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-24 / 172. szám

iévéajön Satunk Mint hírül adtuk, másod­szor nyílt meg Salgótarján­ban. e hónap közepén a nem­zetközi művésztelep. Erdei Sándor, üvegtervező iparmű- vé.sz «'mondja, hogy még nem teljes a létszám, a szov­jet. művész, a telep egv’k ven­dége a napokban érkezik. Erdei Sándor a tnűvész- telen titkári teendőit látia el, Ügv tűnik, sikerrel, va'a- mennvi művész rendkívül elé­buka resti Nemzeti Múzeum restaurátoraként dolgozom. George Putrascu tagja a Ro­mán Képzőművészek Szövetsé­gének, több eavéni kii’lítása •« volt. s szereoel a csoportos tártatokon. Kiállítása volt — többi között — Bukarestben, Düsseldorfban. 1973-ban fran­ciaországi művészteleoen vett részt. gedettem beszélt a mumkakö- rülmán vekről, a oroeram->k eö-dülékeny szervezéséről. Ebben, természetesen, szerepe Az itteni művé»ztelepen a legtöbbet munka1 !< odó részt­vevők közé tartozik. X van a me-gvei művelődésügvi osztálynak. a mesvei képző- művészcsoportnak is. X Jskoöv Gyula fe«tőművész- szel. aki Kassáiéi érkezett a nemzetközi művészte'eore, muwka közben beszélgettünk. Nagv elégedettséggel szólott a telepről. Vele készített in­terjúnkat a későbbiekben kö­zösük. Fiatal román képzőművész vendégünk George Patrascu. Sokat dolgozik. kénéin a s^ürrea]izmus hatását is fel­fedezhetjük. Különösen meg­kapó alkotása, az a már Sal- eótaj-iámban készült kéo. amelv az emberi élet fejődé­sét ielzi. a keletkezéstől a fi­atalságon és öregedésen át az elmúlásig. A bukaresti Nicolae Grigo- rescu képzőművészeti főisko­lát 1960—66. között végezte, mestere professzor Comeliu Baba volt. — Restaurátor szakot vé­geztém — mondja. — Jelen­leg is Bukarestben élek. a Pető János neve az érdek­lődő közönség előtt nem is­meretlen, a Magvar Képző­művészek Szövetsége Észak- m>a«va.rorszá.ai Területi Szer­vezete tagiéként dolgozik Mis­kolcon, s alkotásaival rend­szeresen találkozhatunk a salgótarjáni tavaszi tárlato­kon is. A hatvanas évek ele­jén főiskolai művésztelepek résztvevő’eként három nváron át járt Salgótarjánban. — Az még a régi Tarián volt — jegvzi meg. — Hatal­masat változott azóta ez a város. Pető János 1964-ben végez­te el a Képzőművészeti Főis­kolát. Mezőkövesden született, Miskolcon öt éve él. — Eddig elsősorban grafi­kát csináltam, most festeni szeretnék — mondja. — Kö­rülbelül egv év múlva egyé­ni kiállításom lesz Miskolcon, ott már festészeti an vágót is bemutatok. Most iöttem meg háromhetes bulgáriai utáni­ról. néhánv ottani dolgot sze­retnék itt Salgótariánban megcsinálni képben. Egvéb­Szakézervezeli műnk« A bejáró dolgosók művelődésének segítése A szakszervezeti nevelő munka gyakorlatából soro­zatban a Táncsics Könyvki­adó megjelentette Rajnai Ár­pád : A bejáró dolgozók mű­velődésének segítése az inö- tai November 7. Erőműben című tanulmányát. A bejáró dolgozók körülményeivel va­ló különös foglalkozás azért is indokolt, mert napjaink­ban a nem lakóhelyükön dol­gozók száma meghaladja az egymilliót. A munkások szá­ma eléri a 750 ezret. S a la" kóhelyükról eljáró dolgozok számában lényeges csökke­néssel távlatokban sem szá­molhatunk. A füzetben tájé­koztatót kapunk — többi kö­zött — a November 7. Erő­műről, az ottani szocialista brigádmozgalomról, a műve­lődési otthon tudatformáló tevékenységének alakulásáról az ingázó dolgozók igényei­re való tekintettel, az olvasó­vá nevelés eredményeiről és kérdőjeleiről, s más fontos, a témával összefüggő kérdé­sekről, 29. Ezen a tavaszon valahogy jobban megnyíltak a házak kapui. Nemcsak a fák, a vi­rágok nyíltak erőteljesebben, korábban. A jó indulás jó kedvre deríti az embereket is. Szívélyesebbek, vendégszere­tőbbek lesznek. Azon mérem le, hogy tölünk is mind gyak­rabban járnak a falusiakhoz vendégségbe. Balogh mar Ká­báknál volt tavaszi nyitáson. Úgy szokás errefelé, hogy a szőlönyitást egy kis családi mulatsággal kötik ojvsze. Meg­bontják a legjobb hordót, ki­hordanak a borházba egy-két jó falatot, danolgatnak, esze­getnek, a családfő pedig rá­olvas a szőlőre, mindenféle rigmusokkal, arra biztatja az öreg tőkéket, hogy annyi ter­mést hozzanak, hogy őszre kl- púposodjon a pince oldala. Takács keresztelőn volt hi­vatalos. Még kóstolót is ho­zott. Majdnem mindenkinek jutott belőle egy-egy falat. Ér­dekes egy ember ez a Takács. Ide is elmegy, oda is elmegy, mindenkivel jó barátságban van, de sehová nem köti le magát. Farsangi mulatság is volt a faluban, tizen kinn voltak. Jó lehetett, mert nagyon vidá­man. énekelve és valamennyi­en józanan tértek haza. Meghívót kaptunk Maró. fióktól, Csik András őrveze- 1ö, Takács Lajos őrvezető, Suhajda István határőr, meg én. Együtt mentünk az er­dészház felé. Suhajda állító­lag azért került a szórásba, mert gitározással felhívta magára Zsuzsa valamelyik barátnőjének a figyelmét. Lá­nyok is jöttek a városból, né­hány civil fickó is jelen volt a születésnapi összejövete­len. Zsuzsa, meg az apja, Zol­tán bácsi fogadott bennün­ket. Tegez mind annyion kát. Nem tartom ezt kivetnivaló, nak, úgy tekint ránk, mint­ha a fiai lennénk. Igaz is. Naponta találkozunk vele az erdőben. Sokszor kérjük őt apróbb-nagyobb szívességek­re. De sok fiút megtanított már arra, hogyan kell bánni a fákkal, virágokkal, hogyan kell eligazodni az erdőben. Andiás itthon van. Zoli bá­csi is megölelte, megcsókol, ta, Zsuzsa a nyakába ugrott. No, gondoltam, ezen már elég feszesen szorul a hurok. Igaz, mutatós, szép kis hurok! Mert ennek a Zsuzsának olyan ki­állása van, hogy megakad rajta a szem, Gyönyörű, fe­kete haja, nagy barna sze­me, fehér, finom bőre. Talán Piég akkor is nevet, vagy mosolyog, amikor alszik. Mindez hagyján. Tele van szeretettel, jóhiszeműséggel. Segítőkész, figyelmes kis em­ber. Igaza van Andrásnak, ha beleszeretett, és feleségül akarja venni. A házimulatság remek volt. Zsuzsa sziporkázott. Lát­szott, ki akar tenni magáért. A civil fiúk inkább a kato­4 NÖGRAD - 1975. július 24., csütörtök ként kőraiaokat csin.á'ok. e’' • festői módon foglalkozom a grafikával. Maver P-erta és Végh And­rás a Eielal Képzőművészek Stúdióia tártaiként érkeztek a salgótarjáni nemzetközi művészi e'epi'e. Maver Berta nevét Salgótarjánban már c®?k azért «?m most tanul­ták az érdeklődők. mert a Zománc Bie-nró 1 én naevdíiat kaplak művei Salgótariánb&n. — A Lamoart ZIM salgó­tarjáni gvárába is ellátoga­tunk — jesvzi meg Maver Berta. — Talán dobozhatom is ott egv kicsit. Rem-»hm. Ennek na a von őrölnék. Most otthon egv kis kemencém van, ott csak kisebb méretű munkát készítek. Férje Véah András festő­művész szintén iárt Zagyva­rónám a főiskolai nvári mű­vésztelepen, a hatvanas évek elején. — Szeretnék most itt sokat do'gozni — mondja. Nemrég érkeztek vissza a telepre Dunaújvárosból, ahol Maver Bertának és neki kö­zös kiállításuk nyílt. X 20.0(1: Balzac nagy szerelme. Lengyel—francia filmsoro­zat, I. rész. Százhuszonöt éve halt meg Honoré de Balzac, a nagy francia regényíró. Ebből az, alkalomból kezdi vetíteni a' tévé ezt a kétrészes lengyel —francia kooprodukciós film­sorozatot. E színes, roman­tikus film az fró életének legismertebb, legendás epi­zódját — Balzacnak a len­gyel Hanska grófnőhöz fűző­dő szerelmét — dolgozza fel érdekesen, fordulatosán. A képernyőn megelevene­dő tizenhat éven át tartó ro­mantikus szerelem feldolgo­zásának irodalmi forrása az író és a grófnő hosszú leve­lezése, adja az alapot a nagy­szabású filmhez. Balzacot Pierre Meyrand, Hanska grófnőt Beata Tysz- kiewicz eleveníti meg. A ren­dező: Wojciech Solarz. Ké­pünkön: jelenet az első rész­ből. Czinke Ferenc. MurVácsv- díbs érdemes művész Moszk­vából a napokban érkezett haza Salgótarjánba, ö is résztvevőié a nemzetközi mű­vésztelepnek. Erdei Sándor a közös prog­ramokról beszél. Számos ki­rándulást terveznek. többi között, ellátogatnak Benczúr- falvára és körnvékére. Meg- bfogatják idős Szabó István Koísuth-dijas érdemes mű­vészt, megtekintik Szécisénvt, Hollókőt. Kirándulnak Balas­sagyarmatra. a Mátráiba. Bu­dapestre. Természetesen. Sal­gótarján és környéke megis­merése is szerepel a prog­ramban. Az Öblösüveggyár­ba és a tűzhelygyárba szintén ellátogatnak a nemzetközi művésztelep résztvevői. A program augusztus 15-én zárul. Augusztus 9-ein a me­gyei József Attila Művelődé­si Központban, a klubban zárt körben állítják ki mű­veiket a művészek, s itt vá­logatják ki azon alkotásokat, amelyeket Salgótarjánnak ajándékoznak. Ezekkel a ké­sőbbiekben a nagvközönség is megismerkedhet, hiszen a ga­léria tulajdonát képezik majd. Tóth Elemér Első hallásra fejcsóválva hitetlenkedtem. Még a közmű­velődés mindennapjait, gond­jait ismerő számára is szokat­lan a hír: függetlenített nép­művelőt alkalmaznak fél éve megyénk egyik kórházában. Miért furcsa ez a tény? Hi­szen a kórház egy speciális ..nyitott üzem”, ahol szellemi és fizikai munkakörben so­kan tevékenykednek, a leg­több helyen közepes nagysá­gú gyárnak megfelelő lét­számmal. Mégis, túlságosan speciálisnak érzi mindenki, talán czéj't sem gondoltak ar­ra, hogy az itt dolgozók mű­velődését. tanulását szervezet­ten segíteni nem huszadran­gú feladat. A balassagyarmati eset nemcsak megyei szempontból első, de országosan is fehér holló a hasonló kezdeménye­zés. Közel két évtizedes népmű­velői múlt, ezer és ezer ta­pasztalat birtokában " vállalta el ezt a feladatot Hemerlka. Gyula. — A rendelőivel együtt kö­rülbelül 900 dolgozója van a balassagyarmati kórháznak. Érthetően sokféle igénnyel várlak itt engem. Az elképze­léseim már kirajzolódtak, a „koncepció” megvan... Két. alapvető területem kell tevé­kenykednem: az egyik a tan­folyamok, a különböző okta­tási formák szervezésének se­gítése, a másik a művelődés, a szórakozás gazdagítása. Kissé ^zt. sugallja a kórház területén megtalálható klub be­osztása is: van. egy helyiség klubrendezvényeknek, kama­rakiállításoknak, egy másik pedig az oktatás céljait szol­gálja. — Az oktatások TIT-ke­retben, ismeretterjesztő jel­leggel folynak, vagy pedig in­kább szakmai továbbképzést adnak? — Is-is. Például júniusban fejeződött be egy munka mel­letti nővérképző, általános nő­vérnek. Szeptemberben a gyermeknővéreknek tovább­folytatódik az év elején elkez­Pásztor Ferenc FIÚK A LESHEGYEN Regény . nákkal beszélgettek, mert iz­gatta őket, mi lesz jövőre, hogyan áll majd rajtuk a mundér, amit már talán ké­szítenek is számukra. Suhaj­da is megtalálta a beosztását, megállás nélkül pengeti a gi. tárt. Ezt legalább érti. Ne­kem tetszik, mert a kiegye­zéstől napjainkig ismert, örökzöldnek, vagy limonádé, zöldnek tartott melódiák fel- hangzanak ujjai alól. Végre egy tette, amit nem kell ki­javítani. Természetesen olyan pózt vág hozzá, mintha leg­alább Liszt Ferenc lenne. Végre felbontják' a pezs. gőt. Nem szoktam inni, de erre már vártam. Nagyon kí­váncsi vagyok, hogy András hogyan köszönti fel a lányt. Ügy illik, hogy a kiválasztott fiú legyen az első. — Abban a reményben kí­vánok sok boldogságot, hogy jövő ilyenkor két okunk le­gyen ismét összejönni. — Igen — nevet kicsit meghatottam és mesterkélten Zsuzsa, mert az orrára van írva, hogy legszívesebben bőgne egy kicsit örömében. — Jövő ilyenkor legyetek itt ismét, akkor tartjuk az el­jegyzésünket. Anyu és apu mar mindenbe beleegyezett, igaz? — nézett az anyjára Zsuzsa, csak aztán ölelte meg Andrást. A születésnapi mulatság, az eljegyzés bejelentése né­hány napig beszédtéma volt az őrsön. Suhajdát néhányan kioktatták, hogy nem kell mindent ellocsogni. Takács­nak azt vágták ,a fejéhez, hogy nőgyűlölő, mert ott volt hat lány, neki egyikkel sem volt szava, helyette Zoli bácsit untatta a vadászka* landjaival. Nekem is adtak némi eligazítást, amiért nem hívtam meg a lányokat a mi zenei klubunkba. Csakha­mar csend lett, teltek a szol­gálat egyforma látszatra nyugalmas napjai. Egyálta­lán van Itt nyugalom? Kihozták az őrsre a tava­szi zsongást. Csupa félénk, szóltam esetlen mélák, Egye­lőre leültettük őket a kis parkba, a hálószobák abla­kai alá. Előbb a bürokrácia. A kísérők átadják a névsort, minősítési lapokat, anyag, ru­ha, élelmezési ellátmánypa­pírokat. A parancsnok elv- társ elégedett, végre teljes a létszám. A szolgálatvezető vakaródzik. Nem szereti, ha nagyon zsúfoltak a hálókör­letek. Nehezebben lehet ta­karítani, nehéz a zavarta­lan pihenést biztosítani, idő­be telik, amíg eldöntik, ki. melyik rajba, melyik szobá­ba költözzön. Látom a sorsomat. A kö­vetkező napokban annyit gya­logolunk, mint az Abebe Bi- kila. Már ma mehetek, és kö­rüludvarolhatom Zoli bácsit. A terület bejárásához őt is hívjuk. Jó ez, mert egyszusz- ra azt is megtanulják az új emberek, mit találnak a kör­nyéken, mire kell vigyázni, mit lehet igazán megszeretni a Leshegy erdeiben. Zoli bá­csi ért hozzá. Ügy beszél az erdőről, mintha valameny* nyi fa, bokor egy-egy ember lenne. Mintha az erdő vadjai személyes jó barátai lenné­nek. Csalódtam volna, ha nem Suhajda veszi észre először az új embereket. Már közöt­tük van. — Itt maradtok? — Igen — felelték szűk­szavúan. — Állandóan? — Amíg haza nem Külde­nek? — nevet az egyik kato­na. (Folytatjuk) dett tanfolyam. A munkaerő­gondok egyre több egészség- ügyi területen jelentkeznek, ezt enyhíteni tudjuk ezzel egy kicsit. Más jellegű a szin­tén szeptembertől tervezett egészségügyi szabadakadémia, mely a szakmai jellegű új­donságok mellett általános és politikai témákat is tartal­maz. A hat-hat előadásból ál­ló sorozatot orvosoknak, nő­véreknek, ápolóknak külön tartjuk meg. más-más kérdé­seket középpontba állítva. Mindemellett párt-, KISZ-, szakszervezeti oktatások is folynak a teremben. — Úgy tudom, a kórházban mindig volt igény nyelvtan- folyamokra. Van-e lehetőség a szervezésre? — Sok a jelentkező — an­gol, német és talán még fran­cia nyelvoktatást is megvaló­sítunk. Hogy kik jelentkez­nek? Nem csupán az -orvosok köbében van érdeklődés, bár kétségtelenül a legnagyobb az ő igényük. Fiatal nővérek, ad- miinisztratíy dolgozók is jön­nek. Az idősebb, leggyakor­lottabb ápolónők eléggé túl­terheltek, a túlórák miatt ne­hezen kapcsolódnak be. — Milyen közművelődési feladatokat lát maga előtt? — Szeretném élővé, ked­velte tenni az ifjúsági klu­bot. Előadások és kötetlen fog­lalkozások váltakozásával biz­tosíthatjuk a szórakozást, mű­velődést. Szerepel a tervek között egy orvosi klub verbu­válása. Jó lenne, ha közösség alakulna e felelősségteljes munkaterületen dolgozó ér­telmiségiekből, nemcsak egy­más mellett működő, félig- meddig idegenek l’aza társa­sága. Ha emberi közösség is köti őket ehhez a városhoz, talán.a fluktuáció miatt sein kellene aggódni... Ügy veszem észre, ez az elképzelés sokak érdeklődésével találkozik, így előadásokkal, vitákkal, talál­kozókkal betömhetnénk egy jó klubprogramot. Szép ered­ményekkel dicsekedhet a rö­vid fél év alatt is már a sakk­körünk: 16 tagja van. sok csapat ellen nvertek már. Bent a klubban jól felszerelt fotó­laboratórium is található — fotósaink minden rendez­vényt megörökítenek. Mun­kámhoz tartozik, a budapes­ti színházi túrák szervezése is — mikrobusszal. kocsik­kal jönnek az érdeklődők, fel­nőttek és gyerekek vegyesen. Kulturális alappal még nem rendelkezünk: a költségeket részben a vállalat, részben a szakszervezet és a KISZ e cél­ra fordítható pénzösszegeiből fedezi. Ügy látom, sikerül el­indítani valamit ebben az uj munkakörben. G. K. M

Next

/
Thumbnails
Contents