Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-23 / 171. szám

Mai kommentárunk Aratás és termény tárolás Nehéz, és ahogyan az időjárás szeszélyese­ik, egyre nehezebbé válik a jövő évi ke- nyérnekvaló betakarítása. De legyen az ara­tás bármilyen nehéz, a termést be kell ta­karítani, méghozzá a lehető legkisebb vesz­teséggel. A mezőgazdasági üzemekben ma ez a legfontosabb kötelesség. Ezt a fontos munkát nekik kell elvégezni. Sehol egyetlen s-zo még nem hangzott el aratók szájából, amelyből arra lehetne következtetni, hogy valahol is feladták a reményt, hitüket vesz­tették volna a kedvezőtlen időjárás miatt. Ellenkezőleg.: a kedvezőtlen időjárásra kö­rültekintő munkával, nagyobb elszántsággal válaszolnak, keményebben dolgoznak. Ez ma a jellemző termelőszövetkezeteinkre és álla­mi gazdaságainkra. A szurdokpüspöki tsz a közelmúltban bejelentette, hogy befejezték az idei aratást. A gabonafelvásárlók pedig ezt a jelentést azzal egészítették ki, hogy ki­váló minőségű a termés. Az aratás befeje­zése előtt áll az ecsegi, az énsekvadkerti és már számtalan más termelőszövetkezet is. A mezei munkások olyan lendülettel dol­goznak, hogy a kedvezőtlen időjárás ellené­re nem az aratás üteme, hanem a kicsépelt szem tárolása okoz gondot. Karancsságon történt, hogy a munka kezdetén máris 15— 20 vagon szemet szállítottak az átvevőhelyre, ahol viszont nem tudták azt gyorsan átven­ni. Később — miután az illetékesek gondo­san felderítették a torlódás okát — kiderült, nem is kizárólag az átvevőket terheli azér{ felelősség, hogy nem a kívánt ütemben ürí­tik ki a szemet szállító járműveket, hanem az időjárást, mert nedves a termés, száríta­ni kell. hiszen tárolni csak az előírt víztar­talmú gabonát szabad. Ebből természetesen az következik: aho­gyan sokrétűen felkészültek a tsz-ek az ara­tásra, a szeszélyes időjárásra való tekintettel, olyan' sokrétűen kell a termés szárítását, tá­rolását is megoldani. Az elmúlt héten éppen Szécsényben, a Gabonafelvásárló és Feldolgo­zó Vállalat telephelyén tapasztaltuk, hogy tudnak a követelményekhez rugalmasam, al­kalmazkodni. A korszerű magtárt most épí­tik, tehát nem csupán a szűkösség, hanem az építéssel járó zűrzavar- is akadályozza a terményátvételt, ezért volt szállítójármű, amelyik négy órát töltött az átvevőhelyen. Ez korábban történt, ma már rendben mennek a dolgok. Leezenyiczki Pál, a telep vezetője, egyetértésben a tsz-elnökökkel, rész­ben a termelőszövetkezetben, részben a ma­lomban, de minden alkalmas helyet kihasz­nálva tárolja a kombájntól beszállított sze­met. A termés szárítása okozza a legnagyobb gondot. Ezért blinden rendelkezésre álló. szári tókapacitást éj jel-nappal üzemeltet­nek. Az idei aratáskor mindenütt ilyen ru­galmasan. találékonyan kell dolgozni, hogy a termés a magtárban biztonságba kerüljön. Megyeszerte meggyorsult az átvétel. Az elmúlt hét végéig közel 1500 vagon tiszta- búza, 17 vagon takarmánybúza, 40 vagon sörárpa van biztonságban. Megindultak a malmok is. és őrlik az idei búzát. Sajnos, számolni kell azzal, hogy némely tsz-ben. ha mennyiségben a várakozásinak megfelelő is a termés.' minőségben alatta marad az el­múlt évinek. Az aratás még tart, az időjárás pedig nem javul. Ez azt jelenti, hogy továbbra is ké­szenlétben kell lenni a terményátvevőknek. Az eddig átvett termés 30 százalékát kellett a víztartalomtól csökkenteni. Az időjárás ar­ra enged következtetni, hogy a learatott ter­més víztartalma továbbra is növekszik. Te­hát a gond nem csökken. A mezőgazdasági üzemeknek nagv a felelősségük, mert az or­szág azt vári a tőlük, hogy biztosítsák a dol­gozó ember jövő évi kenyerét. — B — Teslvérmegyénkkel ismerkedünk Kollár Ferenc — az internacionalista A mariinszki börtön, aho­va 1918 nyarán a fehórgár- disták Kollár Ferencet be­zárták, zsúfolásig tele volt letartóztatottakkal. A kis sötét cellákban félholt, megkínzott emberek vol­tak. Oroszok és magyarok, lettek és osztrákok, bolgá­rok és csehek. Ezek az em­berek különböző nyelven beszéltei!, de egyetlen egy­séget képeztek — interna­cionalisták voltak. A kín­zások és vallatások nem tudták megtörni harcos aka­ratukat. Tudták, milyen szenvedés vár rájuk, de az igaz ügybe vetett hitük fér­fiasságot, erőt adott nekik. Kollár Ferenc világosan tudta, hogy Oroszország­ban az ellenforradalommal vívott harc egyúttal Ma­gyarország felszabadítá­sáért folytatott harc is. Tud­ta, hogy neki élni, harcol­ni kell. Egyszer a cellákban elterjedt a hír: „Holnap ki­végzés!” És a börtönfalak mögött felhangzott az ének: — Fel, vörösök, proletá- rok ... Az ének. mint egy vész­jel. felemelte az elerőtlene- dett embereket, megremeg­tetve a börtönt. Késő' éj­szaka volt, a bebörtönzöt- teket levetkőztették, össze­kötözték a kezüket és ki­vezették a cellákból. A falusi temetőhöz kí­sérték őket. És itt egy adott jelre a letartóztatottak hir­telen szétszóródtak. Sokakat közülük megöl­tek, Kollár Ferenc a csodá­val határos módon mene­kült meg. Valaki lovat adott neki. Krasznij Jár faluban egy Sztyepán Zav. rin nevű paraszt rejtette el őt. Egy ideig ebben a ház­ban élt. amiért örökké há­lás maradt a házigazdának. Azután Kollár a mariinszki tajgába ment a partizánok­hoz. A partizánok között sok­féle nemzetiségű volt, s mindegyik a szovjethata­lomért küzdött. Nem volt elég fegyverük, ruhájuk, élelmiszerük. A partizá­nok megtámadták a kol- csakisfákat az úton, meg­állították a vonatokat, le­számoltak az árulókkal. 1919. decemberében a Vö­rös Hadsereg és a partizá­nok megtisztították a Kuz- nyecki-medencét a fehér­gárdistáktól. Kollár Ferenc ezután a távoli nyugatra ment harcolni, és részt vett a Vrangel elleni krími har­cokban. Hazájába, Magyar- országra való visszatérésé­ről álmodozott, de ott az ellenforradalom dühöngött. A fiatal Kollár visszatért a Kuznyecki-medencébe, és szovjet állampolgárságot vett fel. A kemerovói „Központi bányá”-ban dol­gozott, mint mechanikus, tanította a fiatalokat az akkori külföldi technika elsajátítására, ő maga pe­dig orosz nyelvet tanult- A szibériaiak mély 'tiszte­lettel vették körül. Itt lé­pett be Lenin pártjába, és több mint 40 évig dolgo­zott soraiban. Nem felejtette el Kollár Ferenc az első hazáját — Magyarországot — sem. 1961-ben, 45 évvel később lépett újra arra a földre, ahol született, felnőtt. Bu­dapest virágokkal fogadta őt. Minden ismerős volt ne­ki itt, az utcák, a szép par­kok és terek. Az üzem, ahol a háborúig dolgozott, egyáltalán nem hasonlított a régire. Akkor az egy liszt­őrlő üzem volt, tulajdono­sai pedig németek, Koffer és Srancz. Most egy hatalmas trak­torgyár működik itt, ami­nek a gazdái a magyar munkások. De az idős Kol­lár Ferenc már nem tu­dott itt megszokni, vissza­tért Kemerovóba, ahol valamikor saját vérével harcolt a szovjethatalom győzelméért. A Nagy Októbert Szocia­lista Forradalom 50. évfor­dulója alkalmából Kollár Ferenc kormánykitüntetést kapott — ,.A Haza Szolgála­táért” érdemérmet. Ekkor már nyugdíjas volt. és az elvtársai kísérték el pihe- nésre. Az idős kommunista so­káig súlyos beleit volt, a betegség az ágyhoz kötötte. De még innen is figyelem­mel kísérte a bányászok életét, a városi pártszer­vezetek munkáját; az úttö­rők virágokkal látogatták meg. Kollár Ferenc 80 évet élt. Nemrég hagyott itt ben­nünket. A hálás kemero- vóiak örökre megőrzik szí­vükben a magyar és szov­jet nép hű fiának, a hű in­ternacionalistának — leni­nistának az emlékét. Aza Baranova Még tervszerűbbé tenni az oktató-nevelő munkát Beszélgetés dr. Bandúr Károlly al A korábbinál erdményesebb esztendőt hagyott maga megyei, a helyi tapasztal a tok - mögött az MSZMP Nógrád megyei Oktatási Igazgatósága, kai. Lényegében sikerült A* általános oktatási-nevelési tennivalókkal együtt- olyan sajátos feladatok megoldásából is részt vállaltak, mint a pártértckezletek, a pártkongresszus politikai-ideológiai elő­készítése, az újonnan megválasztott vezetőségi tagok fel­készítése a gyakorlati munkára, a fontosabb párthatároza­tok, a XI. pártkongresszus dokumentumainak feldolgozása. Az esti egyetemi és pártiskolai oktató-nevelő munka mellett különféle vizsgálatokkal, felmerésekkel, elemzések­kel. tanulmányokkal segítették a megyei pártbizottság, a pártbizottság mellett működő munkabizottságok tevékenysé­gét. A Felszabadult hazánk 30 éve címmel rendezett, sike­res országos tanácskozásnak is az oktatási igazgatóság volt a házigazdája. Az elmúlt oktatási év tapasztalatait, a to­vábbképzés leggyorsabb lehetőségeit bogozzuk dr. Bandúr tisztázni' a téves nézeteket, a szélsőséges vélemények nagy részét is. amelyeket a mun­ka során, tapasztaltunk. Rendkívül hatókonvakmak .bizonyultak például a párt- vezető szerepével összefüggő beszélgetések, viták. Többen is szóvá tették, hogy sokkal eredményesebb lenne a mun­kánk. ha kevesebb lenne a határozatok, a döntések szá­ma, és több időt, nagyobb gondot fordítanának a hatá- Károllyal, az MSZMP Nógrád megyei Oktatási Igazgatósa- rozatok végrehajtására, a tó­gának vezetőjével. — Hogyan foglalná össze az tudatosan állást foglalt a elmúlt évi oktató-nevelő munka szocializmus fölénye, maga- legfőbb tartalmi tapasztalata- sabbrendűsége mellett, it? — Politikai, társadalmi éle­tünk eseményei, hazánk fel- szabadulásának 30 éves év­fordulója, pártunk XI. kong­resszusa kedvezően éreztették hatásukat a marxizmus—leni- nizmus oktatásában is — kezdte a beszélgetést az ok­tatási igazgatóság vezetője. — Ez mindenekelőtt abban mér­hető, hogy nőtt a marxizmus —leninizmus iránti érdeklő­dés. a-z elmélet közelebb ke­rült a politikai, társadalmi gyakorlathoz. Az általános tagozaton, a szakosítón. a kiegészítő tagozaton, a spe­ciális tanfolyamokon és a oártiskolán egyformán töre­kedtünk erre. A politikai gazdaságtan ok­tatása során például érthető­en. nagy érdeklődés nyilvá­nult meg a mai kapitalizmus kérdései iránt. Ezért különö­sen sok szó esett a tőkés- világ gazdasági helyzetéről, részleges válságairól, s arról, hogy a technika fejlődése milyen hatással van a mun­kaintenzitásra. a kizsákmá­nyolás fokozására. A szocia­lizmus politikai gazdaságtana tanulmányozása során ’ külö­nös gondot fordítottunk a tervgazdálkodásra, a gazda­— Az elmúlt oktatási év­ben valamennyi oktatási for­mán nagy gondot fordítottak a legfontosabb párthatároza­tok, dokumentumok. minde­nekelőtt a XI. pártkongresz- szus határozatainak tanulmá­nyozására. A cél ismert: a íőbb ideológiai-politikai kér­dések magyarázata, egységes értelmezése. Mennyiben sike­rült megvalósítani e törekvé­seket? — Említettem már. hogy nagy segítséget adott a mun­kához az a nagvfokú politikai aktivitás, érdeklődés. amelv politikai, társadalmi két jellemezte. Az túlnyomó többsége, de a hall­gatók közül is sokan aktív résztvevői voltak a párt. tár­sadalmi életünk eseményei­nek. Mindebből következik, hogy az oktatók és a hallga­tók ismerték a dokumentu­mokat, s a munka során friss, személyes politikai tapaszta­latokat gyűjtöttek. Ezenkívül tanári értekezleten, tanszéki vékenység következetesebb el­lenőrzésére. — Hogyan alakultak az ok­tató-nevelő munka feltételei? Mennyiben módosult az okta­tás szerkezete? — Az elmúlt oktatási évben tovább nőtt a hallgatók, — mindenekelőtt az esti egye­temen, a pártiskolán tanulók száma. Ugyanakkor av okta­tás szerkezete is egyre inkább igazodik a megye politikai szükségleteihez, káderkéozési igényeihez. A pártiskolai kép­zésben különös gondot fordí­tottunk a nők. a fiatalok és azoknak a munkásoknak a képzésére. akik valamilyen tisztséget töltenek be a párt- alapszervezetekben. A koráb­bi jó hagyományoknak meg­felelően ebben az oktatási életűn- évben is megszerveztük az oktatók esti egyetem előkészítő tanfo­lyamait. — Hogyan foglalná össze a következő időszak legfonto­sabb feladatait? Az új tanévben feladatunk változatlan: segíteni a hall­gatókat abban, hogv jobban értsék napjaink társadalmi- politikái eseményeit, a saoci- , ... .. ,. , alista építőmunka folyamat jellegét, irányát. ütemét. Szükséges tennivalóinkat a megyei párt-végrehai főbizott­sága 1974. és 1975. februári határozatának megfelelően jelöltük ki. Szeretnénk to­vább korszerűsíteni az okta­tás szerkezetét, javítani a tar­talmi munkát, erősíteni a ta­a határozatok, mindenekelőtt a kongresszusi határozatok feldolgozásának tartalmi és módszertani kérdéseit. Az előkészítő munka ered- sáeirányítási rendszer és a ménye a kongresszusi doku- vállalati gazdálkodás kérdé- mentumok eredményes teldol- seire, ellentmondásaim. A gozásában jelentkezett. A vállalati gazdasági élet, a hallgatók elismeréssel szóltak nuhnányi fegyelmet. E mun- oárt- és a gazdasági vezetés a XI. kongresszust megelőző ka során szorosabb eavütt- feladatainaik jobb megismerő- széléé körű, nyílt vitáról, működésre törekedtünk a sét eegítette, hogy néhány Egyetértettek a társadalmi pártszervekkel, azért, hogv a osztály foglalkozást ar. tize- kérdések reális megítélésével, beiskolázás még átgondol- mekben tartottunk meg. ősz- a gondok nyílt, őszinte felve- tabb, még tervszerűbb legven. , szességében úgy értékeljük, tésével, a magasabb igények- még inkább a valóságos ipé- hogy a hallgatók nemcsak új kel. A foglalkozásokon a do- nyékét szolgálja — fejezte ismeretekhez jutottak, erősö- kumentumok megállapításait be a .beszélgetést dr. Bandúr dött politikai elkötelezettsé- igyekeztek szembesíteni a Károly. g’ük is. Jelentős részük érvelt, gyakorlattal az országos, a V. G. „XXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXVxXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV.XXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVxXX Ezüst fokozat a nyitásokért reive kerültem a nagybáto- nyi szénosztályozóra. — Mikor volt ez? — Már húsz éve. Azóta is ott dolgozom. — De már, mint művezető tevékenykedik ? — Igen. 1971 óta. Közben ugyanis elvégeztem a bánya­gép- és villamosipari tech­nikumot, azután adásiparit. — Feladatukat hogyan le­hetne összefoglalni ? — Ügy, hogy a kötélpályák mindig üzembiztosak legye­nek. Zökkenőmentesen el­szállítsuk a bányák által ter­orsós csillefeladó készül a kányási kötélpálya csillefel­adó állomásán. Ha minden jól megy, vasárnap felsze­reljük. Ez is újítás. Ha a pro­totípus beválik, másutt is al­kalmazzuk. Itt, gondolom, milliós nagyságrendű lesz a megtakarítás. — Jelenleg egy kénvszer- meg a hír-/ pályás csilleürítő ki- és be­kapcsoló szerkezeten dolgo­zom. Üjítás lesz. A rajzát már elkészítettem, most tar­tok a műszaki leírásnál, az­után beadom. — Mit vár tőle? — A kötélpályán a segéd­a tmk-nál már másfél év- készül, és még mindig talán, ha a 80 százalékos készültsé­gi fokot érte el. Ezt bizony nagyon lassú tempónak tar­tom. — Tavaly év elején egy csilletisztító berendezésre is készítettem javaslatot. Még nem tudom,’ mi lesz a sorsa — panaszolja Veres Miklós. — Nem érdeklődött eddig? — Már akartam, de min­dig maradt — vonja meg a vállát. Nem jó ez a szerénység. Remélem, hogy más is ol­vassa e sorokat, az illetékes is, aki talán elfeledkezett a melt szenet, osztályozzuk és munka, fizikai munka csök­feladjuk a megrendelőknek, kentéset, létszám-megtakarí- szakvéleményezésről, a va­Nagy feladat ez. Összesen fást, akár a többi újításom- laszadásról és pótolja a mu" 116 ember tartozik hozzám, tói. A létszámhiányt csak lasztást. Furcsa ez a nagybá­Esetenként létszámhiánnyal ilyen kisokos gépekkel, be- tonyi gépüzemnél, ahol köz­A kötélpályán a terelőko­rongok egy idő után elkop­tak, elhasználódtak, ócska­vasba kerültek. Született egy újítás évekkel ezelőtt, hogy műanyag danamid betéte­ket alkalmazzanak. Azóta csak a betéteket kell cserélni. Az újításból eredő megtakarítás 260 ezer forint. Szerzője: Ve­res Miklós. — A géplakatos szakmát Budapesten, az Erőműkar­bantartó Vállalatnál tanul­tam. A katonaságtól lesze­is küzdünk. — Ügy tudom, újításai is elsősorban ezt célozzák; a fizikai munka csökkentését, létszám-megtakarítást. — Igen és talán azért van így, mert ez okoz az ember­rendezésekkel lehet ellensú- tudott, hogy jó az újítómoz- lyozni — mondja Veres Mik- galom, általában gyorsan dön­lós. — Valamennyi újítása meg­valósult? — Általában nem panasz- kodhatom, bár nem mindig vagyok elégedett az ügyinté­tenek az újítások sorsáról. Veres Miklósnak nem szeg­te kedvét ez a várakozás, leg­alábbis ezt bizonyítja, hogy újabb megoldásokon töri a fejét. Eddig már több mint félmilliós megtakarítás szár, mazik újításaiból, és ezért kiérdemelte a kiváló újító kitüntetés ezüst fokozatát, nek legtöbb gondot. — Beszélne ezekről az újí- zés gyorsaságával, fásokról? —Hogy érti ezt? — A már említetten kívül — Van például egy újítá- a kányási kötélpálya feladó- som, a kötélpálya-vizsgálat amit a napokban kap kéz­állomáson egy újítás segítsé- biztonságosabbá tételét szol- hez. gével, az ürítőbunker átala- gálná. Sajnos, a berendezés b. J. kításóval egy gumiszalag be­rendezés vált feleslegessé. 1 " T " ‘ ; ~—— Most pedig egy automatikus | NÓGRÁD — 1975. július 23., szerda 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents