Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-23 / 171. szám

Győzelem utcán Vannak szakmák, foglalko­zások. amelyekről ha hallunk» könnyen mosolyra szalad a szánk. Hogy miért, azt nem­igen tudná kellőképpen meg­magyarázni senki sem. Csak a tényt tudjuk megállapítani, valahogyan úgy. ahogyan az utolérhetetlen szovjet komi­kus, Rajkin mondta, „szálló­igévé” nemesedve; valami van... így vagyunk a vasutasok­kal. akik vonatok sokaságát indítják útra nádori ta. embe­rek ezreit hozzák és viszik a munkahelyre, üdülőtelenekre, messzi, sosem látott tájakra. A vasút — hogy nagy sza­vakkal éljek — nem minderv- napi munkahely. Vészé Íves.. Figyelem, türelem és szeré­téi kell hozzá — mint egyéb­ként. minden más munkához: is. Csak talán itt fokozottabb mértékben, hiszen milliók, biztonságáról és kényelméről van szó, mellesleg maguknak, a vasutasoknak az éőségéről, egymás ■ iránti figyelmességé­ről. gondosságáról. A forgal­mista. a Váltókezelő egyetlen tévedése az adott pillanatban beláthatatlan következmé­nyekkel iár. megannyi tragé­dia előidézője. Az tudhatja ezt igazán, aki csinálja, vagv egyszer is látta már kö­zelről csinálni. Rendszeres képzés Vasutasnak nem születik senki; azzá lesz,' évek kitar­tó tanulásával. A rendszeres tanulás, a folyamatos képzés és továbbképzés itt a végzett munka elsődleges követelmé­nye. A fejlődés követelmé­nyeihez kell igazodnia min­denkinek. Az utazóközönség természetszerűen egyre igé­nyesebb. s ezeket az igénye­ket ki kell elégíteni. Mindez szakmai követelmény, másod­sorban politikai, mert az uta- 7,0 a veszett munka színvo­nalából. tartalmából ítél. von le következtetést. ■ A vasutasok többsége úsv- nevezett forduló szolgálatban dolgozik, ami azt jelenti, hogv 12 órás szolgálat után 24 órás pihenő já.r. maid új­ra 12 óra munka. Ézt a rend­szert a vasúti tevékenység saiátossáiga alakította ki. Hogyan igazodik, vagy iga­zodhat ehhez az általános művelődés igénye, a kulturá- lódás egyéni és közösségi szükséglété? Erről beszélget­tünk a 'bál assa gyarmati állo­másfőnökség Landler Jenő szocialista brigádjának tagjai­éval, ;íkik jelentős sikereket értek <»1 ebben a tekintetben az elmúlt hónapokban. Az S12VTT által meghirdetett megyei felszabadulási vetél­kedő fCyoztese az említett szocialista brigád csapata lett. Mondhatni: utcahösszal nyerték a vetélkedőt. Mért gondosan készülték rá. oko­san osztották fel egymás kö­zött a területeket. A siker el­sősorban mégis másnak kö­szönhető: a folyamatos, egész éves. de nem mindig és ki­zárólag közös, hanem az egyé­nenkénti művelődésnek. A tíztagú brigádból hatan érettségivel rendelkeznek. A kultúra-szükséglet ük. Moziba, színházba iámak. olvasnak, tévét néznek, egyszóval fel­les életet élnek. Pedig nagvon vegyes összetételű, úgy kor­ra, mint foglalkozásra nézve, ez a brigád. Vannak közöt­tük vonatkísérők, váltókeze­lők, adminisztrátorok, távírá- szók, sőt forgalmista és állo­másfőnök is. Egymást biztat­ják, viszik előbbre az isme­retek, a tudás megszerzésé­ben. Baráti lég kiír — Amikor a verseny volt. mindenki nekünk szurkolt — mondja Daróezi János oktató. — A brigádból azt az öt em­bert választottuk ki a ver­senyre, aki a legtöbbet tudott — személyes adottságai és körülményei folytán — fog­lalkozni a témával. Volt ki­segítő játékosunk is. Én pél­dául nem vettem részt a vá­rosi versenyben, csak a me­gyei döntőben. Balassagyar­maton Lotharidesz Ildikó távíráisz szerepelt. A követel­ményekhez igazodva változ­láttunk a csapaton, s Ildikó Salgótarjánban mint mesfi- gvelő vett részt, s olyanként, akire, ha szükség van. szere­pelhet. A 6000 forintos könwutal vényt.ennek megfelelően'osz­tották el. ugyanígy a hang­lemez-utalványt is Vigyáztak arra. hogy a .nyereményből mindenki részesedben. aki közreműködött valamilyen formáiban is a sikerben. A győzelmet a közös munkának. az egész kollektiv« sikerének könyvelik el. — Az összetartás, egymás segítése más területekre ki­terjed-e? — Feltétlenül — mondja Nagy Agnes adminisztrátor. Mindig segítünk egymá­son. A brigád nagyon iól együtt van, pedfig én eav ki­csit kilógok a sorból, mivel mindig nappalra járok. Van úgy, hogy napokig nem ta­lálkozom jó néhány emberrel, mégis tudok róluk, érzem, hogy közéjük tartozom. — Elmentünk mi már épít­kezni is — rszóil Daróczi Já- n^>s. amikor taz egyik brigád- társunímak segítségre volt szüksége. Szórakozni is ösz- szejövütik. Erre talán legiobb példa ai mostani vasutasnao. Talán- egyetlen brigád sem volt olyan ruagv létszámban egvütt a hivatalos ünnepség után. mint mi. A „Landler Jenő” kilenc éve van együtt, ismerjük mád egymás kimon­datlan kívání ágát is. Egvütt érezzük igazán jól magunkat. — S ha valakinek problé­mái a van. kihez fordul? — Attól függ hogv müven természetű és milyen súlvú az a probléma. Egyszerűbb esetekben a társakhoz, vagv a briigádvezetőkhöz. komolyabb: bonyolultabb kérdésekben az állomás vezetőihez, Még min­dig segítették a megoldásban. Azt mondják, hogv erre a brigádra a munkában is na­gyon lehet számítani. Mindig van véleményük, javaslatuk, hogvan lehetne jobban, szer­vezettebben dolgozni, mikép­pen lehetne egy-egy munka- folyamatot könnyebben meg­oldani. Mert a munkáiuk is úgv érdekli őket. olvan szen­vedélyesen és felelősségié! je- sen. mint más. az emberek kapcsolata,, a kultúra, a mű­velődés. Sulyok László Megyei filmbemutatók tfjra közlünk: tSatezerencsés tAíftéd Pierre Richard a maga rendezte filmvígjáték főszerepében. Pierre Richard-t a Balsze­rencsés Alfréd című francia vígjátékban. mint színészt ismertük meg, majd újra lát­tuk őt a Magas szőke férfi felemás cipőben című pro­dukcióban. Mostani filmjé­nek, A szórakozottnak rende­zője és tá-rsírója is egyben, mintegy tanúságot adva sok­oldalúságáról. Könnyű, kitű­nő szórakozást ígér ez a vi­dám. ötletes játék, amelyben a főszereplőnek olyan kiváló partnerei vannak, mint a ná­lunk is jól ismert és népsze­rű Bemard Blier, vagy a csi­nos Maria Pácomé, Maria­Christine Barrault. Az Özönvíz című lengyel szuperprodukció második ré­szét tekinthetik meg az új já­tékhéten a történelmi filmek kedvelői. Henryk Sienkie- wicz regényét Jerzy Hoffman vitte filmszlagra. A filmben n agysza b ású csa-ta j elen etek­kel, a tizenhetedik századi len­gyel nemesi élet képeivel, fő­úri intrikákkal ismerkedhet meg a néző, miközben képet formálhat a lengyel történe­lem egyik igen lényeges epi­zódjáról. a svéd—lengyel há­borúról. S megismerkedhet olyan hősökkel, akik minde­nüket feláldozták a haza meg­védéséért. A nagyléieszetű mű alkotói, Jerzy Hbffman rendező és Adarp Kereten, professzor, a film tanácsadó­ja 1969. nyarán kezdték el a munkát, s négy év múlva készültek el ’ vele. Ismert, kitűnő művészek a film sze­replői, így többek között Dá­niel Olbrychsiki. Malgorzata Braunok, Tadeusz Lomnicki, Leon Niemczyk, Bruno OYa, Ryszard Fiüpski. Az Art Kino hálózatban kerül közönség elé Federico Fellini másfél évtizeddel ez­előtti világsikerű alkotásé, a kétrészes Az édes élet. Feke­te Sándor egyik cikkében íav írt a filmről és a. rendezőről: „... .Feliimmek, noha nem áll közei hozzá a szociális tema­tika, erős érzéke van a társa­dalmi mozgások új tenden­ciáinak felfedezésére. Csele ez tette lehetővé, hogy Az édes életben megint elsőként — ezúttal direkt módon — beszélt új jelenségekről, a tár­sadalom vezető rétegének zülléséről... ebben a legszéle­sebb szociális keretek közt mozgó filmjében is elsősorban individuális művész, az egyén erkölcsi útkeresése, morális válsága érdekli.” A filmben Marcello Masi- roainn.i, Anouk Aimée. Anita Fkberg, Alain. Cuny, Yvonne Fourneau. Naida Gray és- Lex Baxter játszik főszerepet. Cserepes növények szabadban A cserepes növénvek szá­mára a nyár a regenerálódás ideje. Ilyenkor bőven ellátjuk tápanyaggal, több a fény. erőteljesebb a növekedésük. A nyáron jól kezelt növé­nyek megerősödve várhatják az őszi-téli, számukra ked­vezőtlen időszakot. Sok cserepes növényünket kevti díszként ki is ültethet­jük. Ilyen célra alkalmasak a meleget és a nagyobb hő­Mai tévéajánlatunk 20,00: Fórum — külpolitikai kérdésekről. Ezekben a- forró napokban a külpolitikai aktualitás- ese­ményeiről esik »zó a Fórum­ban. A nézők a megszokott módon, telefonon juttathat- a nemzetközi élet Tegizgal- ják el kérdéseiket a televízió- masabb, a nézők által legin- hoz. S kérdéseikre a legava- kább magyarázatra szoruló tottatob szakemberek, külpoli- témáival foglalkozik, tikai újságírók válaszolnak. A A műsorvezető: Vitray Ta­másfél órásra tervezett műsor más. mérsékleti ingadozást tűrő fajok (pálmák, citromfa, s-tbi általában a fássaárú növé­nyek és a kaktuszok). Ezeket vagy cseréppel egvütt süilv- ly észtjük ki, vagy kiütjük a cserépből, és kiültetjük. Nem szabad azonban azon­nal a tűző napra tenni a nö­vényeket. Kezdetben az er­kélyen, vagy a verandán szoktassuk a nappali-éiszakai hőingndozáshoz, a szabad le­vegőhöz. Különösen őviuk azokat a növényeket, ame­lyek új levelét fejlesztenek. Cserépnél együtt, a föld szí­néig süllyesztjük a földbe a növényeket. Ez különösen azoknál a fajoknál lényeges, amelyek a nvár folyamán nagy gvökérzetet feileszmné- nek pl. az aszparágusz. Nem helves, ha a növényeket cse­réppel együtt, csak kiállítjuk a tűző napra.' A cserépben levő föld így könnyen kiszá­rad és ezzel a növénynek több kárt okozunk. mint hasznot. Napra ültethetők a- borostyán cserepes fajtái, az Abutilon. a Dracaena indivi- sa. a fikusz stb. A kiültetett, vagv kisül v- 1 vesztett növények gondozása naoi öntözésből és gyomtala­nításból álil. A nyár első fe­lében kéthetente, később he­tente adjunk alájuk műtrá- gvaoldatot (Wopil, Főni ka). Az oldat mindig nedves föld­re kerüljön. A kiültetett növényeket szeptember második fejében cserépbe ültetjük és még a fagyok előtt — ugyancsak fo­kozatosan szoktatva a zártle­vegőhöz — bekerü'nsk a la­kásba. Fodor Béta 23. Aid szemtélemikedik vele, annak könnvén lékever esv nyaklevest. Volt itt eav öreg katona, a lovász; Az, szere­tett volna kikezdeni vele. ala­posain helybenhagyta. Elkap­ta a derekát, hogy megeső^ kolia, erre a. lány elkapta a sapkáját akkorát rántott rajta, hogy az egész karima a fiú nyatóba maradt. Nem tette ki az ablakba. amit ezért a főtörzsőrmester elv- társtól kapott. Az idő szaladt. Mindannyi­an várakozó álláspontra he­lyezkedtünk, szerettük volna csendben kivárni, mikor kell majd tanúskodni Balogh mel­lett. Senki nem volt izgatott^ én viszont előre fentem a fo­gam. hogy halálra szekálom a nagy szájú Baloghot. Csak Golubics wit kíváncsi a rész- eredményekre, egy hét eltel­tével, Balogh a kocsiját büty­költe. Nem nagyon jött most a közös „lelki gyakorlatokra”, így neveztük azokat a kötet­len eszmecserékét, amelyek csak úgy kialakultak. láttuk rajta, hogy eszi a fene, hiány­zik neki a közösség, de gon­doltuk. csak elmélkedj ma­gadban, csak készülj a harc­ra. Don Jani. Kizárólag Go- lubiCs nem maradt nyugton. Neki mindenbe bele kell ko­tyogni. — Mondd. RVngh. rvütvon nehéz? Igazán nem akarlak 4 NÓGRAD - 1975. ji zavarni, nem akarok beavat­kozni a belügyeid'be, én csu­pán emberbaráti érzésektől vezérelve, igazán csak férfi- szolidaritásból kérdezem, ug­rik a bajuszod, vagy marad a bajuszod? Fűződik a Kati, vagy nem fűződik? — Azért gondolkodj. Golu­bics! Ártatlan, naiv. buta gye­pem valami közönséges mit- tudom én micsoda! — Jól van, nem mondtam én azt, hogy ez vagy az. Gsak azt kérdem, hogy haladsz? Vagy nem haladsz? Tudnom kell, én vagyok a bizottság jegyzője, én írtam fel min­dent. A múltkor még azt mondtad, hogy minden nő egyforma, mindegyik eszi az almát! — Gyerek vagy még, Golu­bics! Ártatlan, naiv, buta gye­rek. Ha tudnád, hogy milyen is egy nő. Mért ennek a nő­nek lelke van, ennek a szíve tele van érzelemmel, ez egy olyan finom, olyan komoly lány. hogy1 teljesen elveszett az önbizalmam! De azért ne mondd a többieknek. Még ko­rai lenne elpofázni! Valamit kell mondanom, nézd meg, figyelnek. Nem mondhatom azt. hogy karbu- ráforjavításra tanítottál, úgy­se hi Mi ék. — Látod, azt nem. Te már megmaradsz Golubics Béla magánzónak, és kutyasétálta­tónak. 23., szerda Pásztor Ferenc FIÚK A LESHEGYEM Regény — Csak ne sértegess. Az sem volt valami rendes do­log. lilik más ember méltósá­gába belegázolni? Ki vette ki a szekrényemből a névkártyát, ki írta rá. hogy kutyasétál­ta tp? Talán én? Soha nem sértődtem meg érte, de tőled nem vártam, hogy ezt a sér­tést vágod a fejemhez, pe­dig segíteni akarok neked. Tudom én, milyen a női lé­lek. Volt nekem egy osztály­társam, Pécsi Márta. Ha fel­mentünk hozzájuk a srácok­kal, többieknek hanglemeze­ket mutogatott, magnófelvételt hallgattak, vagy külföldi lapo­kat nézegettek, engem meg belökött a konyhába. Azt mondta: menj. Golubics. ta­lálsz valamit a hűtőszekrény­ben. Egyél nyugodtan. Én pe­dig ettem. Ettem, mert imá­dom a jobb falatokat, ettem mérgemben, mert engem min­dig a konyhába löktek ki. én nem voltam fontos. Pécsi rténi. az egy aranyos agz- saony. Még virágot is vittem neki egyszer, a nőnapon. Hó­virágot. Négy forintomba ke­rült. Mondta a többieknek: láitjátok, ebben a Béluskában legalább jó érzés van, ennek volt része nevelésben. Akkor hat darab buktát megefteMi. Több nem volt. így voltam én Pécsivel. Most meg, én va­gyok a legjobb barátja. Egy évig jártunk együtt. Koncert­re is mentünk, könyvtárba is jártunk, és minden nap meg­látogattuk a vajas sütemé­nyek boltját. Ettünk két-két Rákóczi túróst, meg' két-két Aida-szeletet. A felét mindig nekem adta. Aranyszíve van. — Csak nem akarod mon­dani. hogy bele vagy esve? — Bele. Egészen. Minden héten két levelet írok. A múlt­kor azt írta, hogy nagyon hi­ányzók neki, nagyon szeretne már látni, azt is írta. hogv még mindig igazán, rendesen szeret. Csak azért mondom, hogy értek én ehhez, jobban értek, mint gondolnád. — A*«v i*. Mondj, 1 «mit akarsz, engem nem érdekel, de azt a Kati lányt nem en­gedem bántani! — Ki akarja bántani? — húzta fel a szemöldökét Golu­bics. — Te akartad nyilváno­san lejáratni. — Én csak azt mondtam, hogy elcsábítom. No, egyre megy. ö- csábított el engem, annyi baj legyen. Nem is bá­nom. — A bajusz? i— Bajusz? Legfeljebb úgv rendezem a. dolgot, hogy ő kérjen rá. Ügy is csak szúrná azt a finom kis bőrét. — Én nem bánom, Balogh, engem ne okolj — szólt Go­lubics, és lélekszakadva ron­tott be a szobába. Eltelt két hét. Balogh egy szót sem szólt. Senkit nem értesített, de senki nem is várta tőle. Megjelent a köte­lékrendezésen bajusz nélkül, sápadtan. keserű ábrázattal. Nekem mint első rajparancs­noknak kellett jelentést adni. Nem tudtam rendet tartani, A legénység a pukk adásig ne­vetett. Suhajda leült a föld­re. csapkodta a térdét, még a könnye is kicsordult a ne­vetéstől. Mi tagadás, Balogh úgy festett bajusz nélkül, mintha Franci bácsi szamarát kopaszra nyírták volna. Meg­szoktuk bajusszal, megszok­tuk azzal a ronda nagy szőr­pamaccsal. — Bolondok, marhák — tört tó Balogh. — Mit röhögtök? A lány akarta. Szúrta. Levág­tam * kedvéért. Mi «« ab­ban? Más is járt már így. Aki egy rossz szót mer szólni róla, annak kitaposom a be­lét. — Balogh, elvesztetted a szabadságodat? , c — Balogh, hová lett belőled a Don Jani? — Balogh, befűztek, mint a kövesd! lányok a gyöngyöt? — Az irigység beszél belő­letek. Többet is ér az a lány egy bajusznál. Más is mehe­tett volna utána, szabad volt, de mától kezdve úgy nézzetek rá, hogy a védelmem alatt áll. — A menyasszonyod lett? — kérdette Golubics és kisétált a sorból. — Még nem, de annak te­kintem. Tudjátok meg, hogy piszkok vagytok. Igazán le­hetne bennetek annyi intel­ligencia, hogy nem turkáltok más érzelmeiben. — Vannak érzelmeid? — vi­sított Suhajda. — Nem vagyok fából, nem vagyok olyan faragatlan, mint % egyesek! Az őrnagy elvtárs ott álit az ablakban. Kivárta, hogy véget érjen Balogh vesszőfu­tása. Megérdemli, maga ke­reste. Ügy tűnik, nem bánja, ellenkezőleg, még büszke is. Azóta a kocsiban a műszerfa­lon hordja postás Kati fény­képét. Mintha mégszépült vol­na az a lány. No. azt hi­szem. véget ért Balogh csiko- kora is. Voltak már így má­sok is. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents