Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-20 / 169. szám

Hová ütött a Kalapács? AZT MONDJA a szerkesz­tőm, hogy hozaak. valami szí­nes, olvasmányos anyagot, hi­szen eb-ben az agyakat szik­kasztó kánikulában a nyájas Oivaoó elsősorban a -könnyű dolgokat olvassa szívesen. Humor ügyben mindig s.esz- ségesen áilo-k rendelkezésre, de azt is bölcsen tudom, nogy politikai lap réven elsősorban erről a területről kellene szállítani az anyagot. A téma ezúttal nem az utcán hevert, hanem a Nemzeti Múzeum Széchenyi Könyvtárában, ahol a folyóirat-teremben szerényen meghúzódik egy eiclap. A Nograd-Konti Ellen­zék mellékleteként jelent meg a „Kalapács'’ című poli­tikai £lcl»p. amelynek 1899. október 12-én közzéadott első száma rendszeres csü­törtöki megjelenést ígért. Ok­tóber ia-én még meg is ie- lent. aztán hosszabb szünet után 1900. február 8-án je­lentkezik újra. címoldalán ezzel az öniróniára valló megjegyzéssel: Megjelen, mikor sen ki sem várja.” A „Kalapács” szerzői név- megjelölés nélkül csipkedik meg a politikai élet szerep­lőit, a közéletben előforduló fonákságokat. Ízelítőnek álljon itt a má­sodik számból az „Aranybá­nya alapítás Nógrádiban” cí­mű írás: , „Tudvalévő dolog, hogy „hallgatni arany”. Minthogy pedig képviselőink a parla­mentben évek óta hallgat­nak, ott annyi arany gyülem- lett már össze, hogy azt jeles közgazdászaink nem hagyhat­ják kiaknázatlanul. — Meg is alapították a minap az „Első Magyar Általános Hall­gatni Arany Bánya-részvény­társaságot”, melynek elnökei lettek: Gróf Degenfeld Lajos és Sréter Alfréd, igazgató: Gróf Forgách Antal, választ­mányi tagok: Török Zoltán, Laszkáry Gyula, Pulszky Ágost. Beniczky Árpád, és Braintner Arnold. Vivat* crescat. floreat! (Éljenek, al­kossanak. virágozzanak) A társaságban felsorolt tisztségviselők közül három különösen begyében volt a kis élclapnak, és ezen nem is csodálkozhatunk, ha tudjuk, hogy hosszabb-rövidebb idáig a főispánt tisztet is betöltöt­ték és megyénknek olyan el­lenzéki képivselői voltak, akiknek . programjuk nem különbözött lénvegében sem­miben a kormány-oárt orog- ramjától. A Mikszáth által '.s olv sokszor kigúnvoit mame- 1 ukok táborát szaporították. A kis lap nagyjaink^ arckép- osa’moka című róvatában gróf Degenfeld Lajos szirtik! nagy­id-tokosról így ír: < Losonc? i Bánffv:párti képviselő, in usurp Delnhvno- rtim mameliw'W’m.l Vegye­nek önök l<w> Wesselényit. 200 Széchenyit. 390 Batthyányi és 400 Deák Ferencet, vonják ki ezeknek a legkiválóbb jel­lem- és sze'lemtulajdonságait, állítsák össze egy szerves egésszé s előttünk áll gróf Degenfeld Lajos Ritka férfi, Államféri. Ki- rályfogadnok,” Valósággal istennek: nevezi, mert asz alkotót, a üerermőt. m.i istennek hívjuk. S ki volt egyike aaokrvak. kik. a .nóg- rádmegyet állapotokat meg-e- remték” ? Sokoldalú tehetség, arisz­tokrata. de demokrata. Kitű­nik ez már példás, mintasze­rű rendszereidéből is. Azután felsorolja példás rendben, hogy a hét melyik napián. mit szí és iszik a nemes gróf. Csup» külföldi cigaret­ta és ital szerepel, de pénte­ken Erdély gyöngyét iszik, mert ö lelkes, jó hazafi. Ép­pen ilven sorrendet tart a na.gv státusférfi az illatszerek használatában Is. „ÍME A NAGY EMBER. Ludovics Degenfeldus prof asz. sízavaznok. a járványgróf. ki­rály fogadnak, az ő élőkéi ö- polgári egyszerűségében s rendszere tétében.” A jellemzésben többször emlegetett királyfogadás mi­att jo&gal háborög a „Kaia- mács”. 1894-ben hadgyakor­latra látogatott Nógrádba Fe­renc József. A rendelkezések ekkorra kimondták: ..tilos tíz napig a trágyaszállítás Ba­lassagyarmaton. az ostorpat- togtatás, marhának, szár­nyasnak, sertésnek a legelőre hajtása — ebek utcára enge­dése — tíz óra után 'a ven­déglők nyitvatartása.” A rendelkezés biztosítja a' kellő alázatot is: „a fuvaro­sok, kocsisok 200 méterrel előbb ki kell. hogy térjenek és levett kalappal kell vár- niok a királyi hintót. — mindenkinek ünneplő ruhá­ban. csendben kell várakoz­nia a királyra. A kordonon kívül tömeges csoportosulás nem lehet. (Bizony ekkor már az emléke sem él annak a nagyszerű ellenállásnak, amelv Nőgrád nemességét is jellemezte negyvennyolc esz­méinek őrzésében.) A törvénykezés visszássá­gait, is több alkalommal ki­pellengérezi a „Kalapács”. Forgách Antal sziesénvi nagybirtokos grófot párbaj- vétség miatt 16 napi fogház­ra ítélték. A gróf úr saját bú­torait. Székelv Jakab 12 bú- torsaáiiitó szekere vitte a fogház-a. 5 szakácsnő. 12 ko- mom-.’ik. és 2 szobalány gon­doskodik a gráf kén veiméről. A saomjanhclás ellen is de­rekasan bebiztosítja magát,: 4 hordó sszubort. 2000 üvet pezskői visznek be. ezenkívül bevonni a nemes gró?fal Do-mM Rudi cigár vhandáia is, vtdammt. a budapesti Ooera balettkarának 12 leg- bájosabb tagja. Fogadást is tártainak a fog­házban, amelyen megjelenik többek között Szontágh Pál, v.b. t.t. úr, is, aki nagy sza- badelöadast tart a „krumpa- evés előnyeiről.” „A vacsora első fogása gyöngéd célzással a nemes gréf állapotára, fogolypecse­nye volt. A második fogas után felemelkedett dr. Müla- sevitg Sándor főügyész, s lel­kes szavakkal üdvözölte a grófot a magyar igazságszol­gáltatás karjaiban. Kray Ist­ván töiv^nysiéki e nök a tör­vény előtti egyenlőségre ürí­tette poharát. Forgách gróf meghatva köszönte meg a szives fogadtatást s fogoly tár­sai egészségére ivott. Erre a fogház udvarán összegyűlt rabok ovációban törtek ki. egyhangúlag, kijelentvén, hogy inkább ők innának a gróf egészségére.” Bala s'gyarmat közállapo­taira több gúnvos megjegyzé­se van Lesz már közvilágí­tás is Gyarmaton végre — mondja egv atyafi. Mikor? — ké’-'di egv ismerőse. — Mikor a hold újra megtelik. Tánc és színházt erem Is les* már városunkban Ezt a város akarja megvalósítani. Müven boldog is egy város, a me Ívnek olyan ügybuzsó elöljárósága van. mint ne­künk. A politikai hírek is érdeke­sek Az amerikai politikusok százezer sterlinget ajánlottak fel Pulszikv Ágost dr-nak. ha politikai erkölcstanát írásban és kénben rendelkezésükre bocsátia. — Pip&zky Ágost kijelentet­te a t. Ház folyosóján, hogy kész az ellenzékre is átmen­ni, ha még tíz bank hazafias elnökségét a* 6 nyakába akasztják. — A belügyminiszter meg­jp ha R'idrvjvt el­vállaljuk, fógymnáziumot, két áüaturvcai főiskolai, egy kencze-gyárat es két Pasteur- intézetet állít. (Hohó belügy­miniszter úr. ez még mind kevés ár arra, hogy Rudnayt még egyiszer Nógrádba be­eresszük.) Hadd álljon itt még befeje­zésül egy adoma. Az egyik kocsmában hangzik el a be­szélgetés. — Ejnye, be zavaros a bo­rotok. öcsém! — Igen. meri most nem a kútból öntött belé édesapám, hanem az Ipolyból. NEM VOLT HOSSZO éle­tű lap a Kalapács. Mégis megérdemli, hogy emlékez­zünk rá, mert becsületesen harcolt a korrupció, a meg­alkuvás. a közéleti visszássá­gok eiien. Elsősorban szemé­lveket támadott, ami azt is mutatja, hogy ekkor már az ellenzéki mozgalom nagyon gyenge lábon állt megyénk­ben. Csukly László Könyvek szerelmese A marós Eredetileg esztergályos a foglalkozása, de már 11 éve, hogy a rokon szakmában dol- goziK Csizmadia Jánosné, a Salgótarjáni Kohászati Üze­meit marósa. Ennyi ideje ve­zeti a GYGO üzemi leteti könyvtarat is. Nagyon fok kedves emlék, hasznos tapasz­talat halmozódott fel benne az e.múlt egy évtized alatt. — Most, amikor visszaem­lékezem a 11 év előtti ön­magáimra, egy kicsit mosoly­gok — mondja. — Rám bíz­ták munka mellett, a könyv­tárat, és olyan lelkesedéssel vetettem bele magamat ebbe, hogy én akartam mindent el­olvasni, • egyedül. Valósággal teltettem másoktól a könyve­ket,' mintha egytől egyig az enyémek lettek volna. Aztán persze kinövi ezt is egy szit­áz ember. A könyvtáros azonban ma is sokat olvas; igyekszik mindenki másnál többet meg­ismerni, hogy nyugodt szívvel ajánlhassa másoknak az ol­vasnivalót. A gyár-részleg dol­gozóinak 70 százaléka nála szerzi be szellemi táplálékát. Igénylik, kikérik a vélemé­nyét, bíznak ízlésében. — Lev Tolsztoj, Jókai, Cse­hov könyveit szeretem, a leg­kedvesebb íróim azonban egy mai magyar szerző, Vészi Endre. — Ezt mivel magyarázza ? Nem kell fejét törnie, okos­kodnia a legmutaiósabb vá­laszon. a kérdést ő is feltette már magának nem egyszer, s arra így válaszolt: — Amíg egy író-olvasó ta­lálkozón nem láttam Vészi Endrét. addig alig tudtam róla valamit, műveiről jófor­mán semmit. A személyes ta­lálkozás rendkívüli hatással volt rám. Nyugodt, tiszta hangon mesélte el aíz életét, őszmtén. szépítések nélkül, úgy. mintha régi ismerősök­nek beszélne. Némán, szinte a lélegzetemet is visszafojtva hallgattam. Szegény családból származik, ő is, mint én, vagy a többiek, akik közölt élek. Vésnök volt a szakmaja. Munkásember. Az járt foly­ton a fejemben, hogy mennvi akarattal, erével, kitartó jsal kellett rendelkeznie ahhoz, hogy idáig eljusson, íróvá küzdje fel magát. Az arcát néztem, szemének rezzenéseit. Az érzelmek., a hangulatok milyen széles skáláját tudja felvillantani ez az egyszerű asszony, amikor szívből, szeretettel beszél. — Mint szocialista brigád- tag és könyvtáros, milyennek találja a munkatársak érden- lödését? — A mi húsztagú brigá­dunkból mindenki beiratko­zott s kónjv tarba, és olvasnak is. Kapásból tudnék sok olvan nevet mondani, amelyek gaz­dái rciiciszeres, gyakori olva­sók.-Longauer Antal gyalus, Balosa Péter esztergályos pél­dául. vagy Monos Antal, aki szintén gyalus. Az olvasó munkás ma már nem kurió­zum, hanem valóság. — Ügy gondolom, hogy túl­zottan optimisták azért -még­sem lehetünk... — De n'ncs okunk a ború­látásra sem. A fejlődés ,ge- nve pedig törvényszerű. Bri­gádunk, a Tyitov Szocialista Brigád ezért kötött szerződést, az acélgyári nagv könyv-ár­ral. Az egyik brigád tgv ö .z- tönzi a másikat, egymásló! tanúin k á1 veszik a szokáso­kat Mert a forgácsoló szak­mában a munkapad mellett is nviTk lehetőség egy kis be­szélgetésre. — A gyárban dolgoznak szakmunkások, betanított es segédmunkások, fiatalok. !oö- sefcbak és még idősebbek. Mit tripa^a alt: kik olvasnak töb­bet, kik az érdeklődőbbek? — Ez műveltség kérdrée a’apvetőm. A szakmunkások, mivel többet tanultak. mű­veltebbek. Ezt nem azért, mondom, mintha » többieket lebecsülném, meri nagyon rendes embőnek, d- kultúrál'» s-remoontbó'. .. Az olvasott ember m;*abS. A könwekböl rengeteget lehet tanulni, olya'imP. amit másból, vagy aiz Iskolában nem lehet. — Mire gondol? — Mondjuk: problémaér­zékenységre. szélesebb látó­körre. A fiatalok többségénél tapasztalni ezt, bár ők. biz­tosan az életkorukból követ­kezően, kevesebb időt fordí­tanak az olvasásra inkább a szórakozás könnyebb fajtáit keresik. Ezzel talán válaszol­tam area is, hogy kik az ér­deklődőbbek. Meglátásom szerint a közénkorosztályúak, a 30—40 évesek. Higgadtab­bak, taoasz'altabbak. jobban tudnak válogatni, különbséget tenni a dolgok között, ök ha­tással vannak, illetve lehet­nek a fiatalabbakra és az idősebbekre is. Előfordult már. hogy szóltak egy idősebb szakinak, akinek a figyelme sokszor nem terjed ki ilyes­mire, hogy jó színdarab ját­szanak, rétiét színházba men­ni, és elment. Más ebeiben meg a fiatalok szóltak ne­kem, egv másik brigádból, hogy moziba mennek. van egv fölös jegyük, tartsak ve­lük. Nagyon jó érzés volt. A brigádok egyébként ebben az üzemrészben széoen együtt élnek, segítik egymást, egyé­nenként is. .Engem talán még kényeztetnek is. Igen. Szeretik, megbecsülik, Csizmadia Jártamét a munka­helyén. A gvár lakást aduit neki a közelben. 17 éves lá­nya gimnáziumba jár. Talán más foglalkozást vá’aszt majd, mint az édesanyja, de a könv- vek szeret étét tőle ínár meg­tanulta. t Sulyok László 2 ft. — Ott tartottunk, hogy a bajisz. az bajusz. A férfiak viselik, mióta az eszemet tu­dom. és nem legénykék, meg anvámasttz.ny katonái, a pen- deír.gimeit beosztottjai. — Nagyon odavagy vele — intette le Takács. —- Láttám en már bajuszos lekvár vitézt, csak ne légy annyira öntelt a pohármosóval. — Mondj, amit akarsz egv biztos, engem ezért kedve.nek a nők. adnak rá! — Ha téged csak a baju­szod miatt kedvelnek, akkor egy-eb alketiészeidet akár odado'hatod Sátánnak, — nevetett Csik. — Azt én nem mond'am. hogy ez a-, egyedüli amivel egy térti meghódíthatja a nőket, de annyi bizonyos, hogy sokat nyom a latba. — Ha téged egy nő meg­szeret, akjsor nem azért szeret, mert bajuszos vagy, vagy nem vagv bajuszos. Azt hiszem. ebben van a te alapvető tévedésed. Nem is lesz addig tartós baráti, vagy érzelmi kapcsolatod. míg i!y?n hülye kicsinyességekre építed az egészet. — szállt be a vitába Csitt András, fel jeoo húzódott az egyik ágyra, hogy Pásztor Ferenc FIUK A LESHEGYEN Regény jó tüzelőillásból szekálhassa — Látod, ez a ti bajotok! Baloghot. Csi komorban beleszédültök — Azt hiszed, az a célra- egy láhyba, mással nem is vezető, amit te csinálsz. Meg- jártok, nem is kerestek egy iátok egy szoknyát, egy szép kis szórakozást, aztán majd arcú babát, aztán nyomban kéróbb, amikor megunjátok, beleesek nyakig, mint a légy a tejfelbe. Neked talán jobö. hogy olyan hűséges vagy, mint egy pulikutya? — Balogh, te összekevered a dolgokat. Én nem azt mondtam, hogy az első lány­ba bele kell szeretni, es nem is így volt. Azt mondtam, hogy két ember között a kapcsolat nem kül­sőségeken.. legalábbis nemcsak külsőségeken mülik. Vannak mélyebb, komolyabb dolgok, a kapcsolatban levő emberi, érzelmi tartalom. Az talán mellékes? NŰGRAD - 1975. július 20,, vasárnap akkor váltok kikapóssá. ’ ak­kor kezdtek el kuncsorogni. Egy fiatalember élje ki ma­gát csavarogjon, repkedjen, mint a pillangó. és akkor kössön ki egy virágon, ha megtudta, hogy melyiknek porán van a legtöbb méz. , — Ahhoz mit szólnál, Ba­logh, ha az a lány, akit majd te is elveszel egyszer, ponto­san ilyen hitvallás'szerint él­ne. Mit szóinál, ha a leendő feleséged is úgy gondolná, hogy reoked virágról virágra, ágyról ágyra, amikor már unja az egészet, elmegy unat­kozni a hitvesi ágyba. Neked mi marad? — Egy nő, az egészen má$! — védekezett Balogh. — Egy nő az menjen tisztán, tisztes­ségesen a házasságba. Akinél« ez a szándéka, hogy családot teremt magának, az várja ki a sorát — Akkor ezt nem értem. Balogh! — visított közbe Falusi. — Azt mondod, hogy az a lány, aki majd család­anya akar lenni, az maradjon veszteg, amíg lány. Akkor ne­ked kivel lesznek szép kis kalandjaid? .Azok a lányok, akik visítanak a bajuszod mi­att. maradjanak örök életük­re lányok? Valahol sántít ez a morál! — Mondok neked valamit Csik. Én nem akarlak téged bántani, de szent meggyőző­désem, hogy még a leghűsé­gesebb asszony is hajlamos arra. hogy egyszer, legalább egyszer megkísérelje megiz- lelni a tiltott gyümölcsöt. — Nagyon bölcs vagy. és nagvon járatos! Azt hiszem, inkább a szád nagy. a tehet­séged meg sokkal kisebb! — Bebizonyíthatom, ha nem sértődsz meg! De add a szavad, hogy nem sértődsz meg! — Egye'őre semmi okom rá, a világon semmi, mert csak elviekben vitatkozunk, ebben ninis helye személyes sértődésnek. — Jó. jó, de én most égy méghaUrozott probat ajánlok. Elkezdek udvarolni a te Zsu­zsád n k. Mondjuk egv hétig. Egv hét múlva a karjaimban lesz. megcsókolom tanuk előtt. — Idefigyelj. Balogh! Ma nem ismernélek, hogy milyen meggondolatlan, kelekótya cs szájhős vagy. akikor képen törölnélek. Minek nézel te en­gem? Azt hiszem, az imént mondtam már neked, hogy ez a lány az én számomra nem egyszerű játszótái's. vagy táncpartner, vagy csak egy csaj. ahogy te mondod. Ezt a lányt én valóban szeretem, és bízom abban, hogy ő is így gondolja. Ha én a te szél­hámosságodba belemennek, akkor egv lekötmivaló csipesz lennék, nem férfi! Ha Bele­egyeznék a te próbatételedbe, akkor megérdeme’ném, hogy az a lány soha többé szóba ne álljon velem. Tudtodra adom. én ezt minden harag nélkül mondom, hogy az ilven provokációkét kikérem magamnuík. Ugye ismered a tizenharmadik parancsola­tot? — Aki a más jószágára ve­ti csábító tekintetét, ann ik mind a kettőt ünnepélyesen kibökik, aztán leshet a lyu­kon! — szólt Suhajda, és bel­jebb húzódott az ágyon, mert attól tartott. hogy Balogh hozzá vág i a a fapapucsát. ­IFoli/laljuk) Mai tcvéajánlatunk 17.43: Látogatás dr. Tálusi István professzornál. Talasi professzorhoz, az Eötvös Ló" ránd Tudontanjegyelem ma- szak vezetőjéhez, a néprajz- tudományok doktorához láto­gat a tévé. Ahhoz a Tálasi Istvánhoz aki a néprajz nem látványos területével, a pa­raszti gazdálkodás eszközei­vel fogla kozik. Az anyagi kultúra, a mezőgazdaság. a lakóház, az állattartás, a 'Pa­raszti munkák eszközei ele­venednek meg szavai nyo­mán. Kis- és Nagykunság pa­raszti gazdálkodása a kutatá­si területe. Megismerkedünk a profesz- szor élelútjával — aki kez­detben t'jrko'óg isnak készült, de Szegeden már néprajzot tanult, s Hódmező'ásárhelv -n tanárkodon. Élt Becsben, majd a pesti egye'emre ke­rült. Megszólal a filmben fe­lesége. aki szintén néprazjos- ként kezdte pályáját, de nyel­vi melodikus 1 lelt. Ö mondja el, hogy és mit kutat a nép­rajzos. A tanár-diák viszonyról szólnak végül a professzor megszívlelendő szavai.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents