Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)
1975-07-20 / 169. szám
Gyéréitek a határban Kék cédulák vámokkal Ki ül a nyeregbe? A férfiak is szerelik sülni... Tűz a nyári nap sugara a sárga búzat iblára. a megolvadt orsiigútra. a? autók ke- vekére, és mindenre, amit ei. Nyár van, a7. avaiás ideie. É se vvadkert mellet először járják végig a földet a kombájnok. hamarosan az *lsö búzaszemek is a malomba kenuinak. Mint csillogó •evőnívről úgv verődik vissza a napfény az úi gépekről. Négyen,' szén sorjában haladnak egymás mögött. Ez az időszak a mezőgazdaságban dolgozók hajrája. Nők. férfiak. - mind aki él ég nvnsog. kinn a határban. A gyerekek szaladgálnak a hajladozó búza közöd. Barna hajú. kreol bőrű tíz év kerüli kis'ánv nézegeti (• a a «»♦* V'--•' vág. fordít, ürít, dolgozik egyes or sí g p. — Apa az egyiik traktort vezeti — mondja, s mutat a távolban zakatoló terménybegyűjtőre, — Hogy hívnak ? — kérdem a talpraesett kislányt. — Benhardt Györgyinek — vá’aszolja. maid hosszas beszélgetésbe merülünk. Mesél a Dimitrov-pusztáról, édesanyjáról, négy testvéréről. — Anyu nem dolgozik. Otthon van a kicsikkel. Főz, mos, vasal, ránk. Sok a munkája. Én is segítek neki. de most kijöttem megnézni, hoA ndrás királysága A BEMUTATÓRA szóló meghívó július 18-án péntek este fél nyolcra hívta az érdeklődőket, a szabadtéri előadások kedvelőit, és a népi hagyományok szerelmeseit. De fél nyolc előtt néhány perccel mennydörgések közepette eső zúdult a környejcre. Már-már úgy tűnt, hogy elmarad a kultúrtörténeti érdekességnek ígérkező előadás. De az eső hamarosan elállt és amint a régmúlt időkben történt, fáklyákkal, echos szekerekkel. énekelve, táncolva a szereplők, megérkeztek az egri várudvarra. Kialudtak a reflektorok, csak a lobogó fáklyák és az ég peremén előmerészkedő egy-két csillag világította meg a bástyafalakat és a gótikus palota lépcsőit. Itt. ebben a környezetben egyszeriben természetessé vált, hogy „Eger és az ország cultúráiának ditsőfeégére bemutattad k és eljátszattalik”. András kovács királysága, melyet Szentes Regináid professzor úr 1780- ban írt. Aligha gondoltunk arra, hogy előttünk Bessenyei Ferenc emeli a boroskupát, megfeledkeztünk a marói. András kovácsot láttuk, aki becsületes mesterember, akinek egy hibája van; sokszor és sokat iszik és borgőzös állapotban csattanós pofonokat oszt ki zsémbes feleségének és furfangos szolgájának. Ha már két évszázadot visszaforgett a történelem kereke. András kovácsból. miért nem lehetne Király — legalább egy napra? Szemes Mari, Agárdi Gábor, Bán Tv György. Maros Gábor, és a többi színész tolmácsolásában a j-égj idők tanulságai szóltak a mához. Eger a XVIIT. században a magyar nyelvű színjátszás egyik fellegvára volt. A magyar drématorténet feljegyezte. hogy abban az időben a színház az iskolák keretein belül működött. A darabok szerzői többnyire professzorok. szereplőik a diákok voltak. De az egri színjátszás nem sokáig maradt az iskola szigorú falai között, hamarosan a niac és a várudvar iett szereplésük helve. Neves darabok, címlapok, szövegtöredékek is fennmaradtak az utókor számára. 1765-ben a polgár című darabját is bemutatták. Művelődéstörténeti emlékeink sikeres színházi estekről emlékeznek meg. ezek között szerepel András Györgyi a búzaszálak között. gyan indulnak a gépek. Nyáron. mikor szünet van, nagyon szere.ek itt lenni. Nem megyek nyaralni. Nekem itthon sor kai jobb. Nézelődünk, napozunk, futkározunk, a többi gyerekkel, akik szintén a környéken laknak, s szüleik itt dolgoznak. Nekünk is van kertünk, amivel sok a kovács — Egerben kovács királysága, mely korának legnépszerűbb komédiája volt. Eger város, a megyei tanács, a színészek és a rendezők arra vállalkoztak, hogy a nyári kulturális rendezvényeket minőségileg fejlesszek, Eger történelmi nevéhez hagyományainak és nagyszerű adottságainak megfelelő kulturális programot adjanak. Az Ajgria 75’ rendezvénysorozatot úgy állították össze, hogy ötvözzék a korábbi országos és nemzetközi nyári programokat, de egyidejűleg új színfoltokkal is gazdagítsák azt. Régmúltunk művészeti emlékeinek ápolása a jelenkor feladata. — s éneikül a modern művészet (zene- és színházművészet is) félkarú. A korszerűség fogalma nem zárja ki a hagyomány ápolását — yallják a rendezők. Valóban, András kovács királysága bemutatójának sikere igazolja, hogy a drámatörténeti szempontból -érdekes műveket érdemes modern színházművészeti eszközökkel felúiítani. Eredeti, sőt történelmi környezetbe helyezik a darabot, látványos dramaturgiai e’emekkel gazdagítják és továbbfejlesztik a várszínház előadásait. Az eladást . július 19, 30. 24 25. 26. 27, 31. augusztus 1; 2-án láthatja a közönség. Gazdag zenei programot is igér az Agria 75’. A várrom- kertben július 28“án este 8 órakor a Magyar Állami Hangversenyzenekar Beetbo- ven-esttel mutatkozik be. Vezényel : Oberfrank Géza, közreműködik: Kocsis Albert hegedűművész. Július 30-án « várai '»>mplomba.n este 8 órakor Tinódi Hantos Sebestyén H;stóriás ének Eger vár viadaljáról című darabját mutatják be. neves művészek közrem-űköd ésével. AUGUSZTUSBAN foly latodnak a hangversenyek es a koncertek. Würtz Ádám Munkácsi-díjas grafikus tárlatát, fotókiállítást, régi mesterségek, szőlészeti és borászati bemutatót láthatunk Augusztus 1-én Gyöngyös is bekaucso'ó- dik a programba, Collégium Musicu.ni néven magyar, lengyel, osztrák, lantzenét. Szilvásváradon magyar táncokat, Balassi-dalokat, Tinódi histó- riás énekeket. németalföldi, lengyel táncokat. Párádon középkori és reneszánsz zenét — korabeli hangszeren meg* szólalhatva — halihatunk, láthatunk. - F. L. dolog. Ott szoktam ásni, kapálni. ' segítem. Annak bizonyítására, hogy mit tud, s kívánságomra felsorol néhány növényt, s Pózzá teszi : — Az isko'ában még nem tanultunk róluk! Mint a Kék fényben a rendőrautó szirénája, úgy villog a narancssárga sziréna az egyik kombájn tetején. Györgyi megy a ázni kezdi: — Amikor megtelik a gombám a búzával. így villog, s leáll. T1 vp n k ''r tr^-’-tozik a segítségére, hogy kiűrít- « z, ,■! ,u on in ....o.--- M-C? t!7ö"P - • T V i lyen jó idő van — néz fel a feihoKre. s a - ege: Kenne.ve mondja: néhány napig ót olvan sok zivatar volt. és sok eső. hogy azt hittük. nem tudunk maid aratni Éppen idejében sütött ki a nan. A tizenegy éves bátvja egy álló traktort próbál, hogy esik rajta az ülés. Mit s^m f’gvel ő húsa hívó szavára, örül, hogy fenn lehet a .nyeregben”.-- T .PP' -- V>*3 jrílo Vi'rí-» i-»’— szól Györgyi — mindig a l.raiv. „aj uzza a uarátaival. Forgatják a kormányt, próbálják az üléseket, 's csak azért nem indítják be. mert érzik, masa« még nekik ez a ló. Ügy bitorolja a néhány kisfiú a traktort, mintha máris urai lennének a gépnek. Élvezik a helyzetet. Magyaráznak és mutogatnak. mint messziről jött idegennek az idegenvezető. Ismerik a tájat. a környéket, mint öregek a saját tenyerüket. Vajon néhány év múlva is ilyen szívesen jönnek ki a határba? Folytatják-e szüleik megkezdett munkáját? Megütik-e a „magas lovat”? Szeretni fogják-e a sárguló búzatáblát? — Egyre kevesebb a munkaerő, a dolgos kiz a termelő- szövetkezetben — rrnndia a kö7*VHr*n p -„ k'Omtyü-—c a munkatársának. — Kiöregszünk. Ezzel hoiV--«-/.kodik a gépre, s továbbindul. A munka folytatódik, a gyerekek játszanak a gépeken. Nemsokára dolgoznak majd rajtuk. Bátki Ildikó Sárgabarackok. paprikadombok. párád icsomhalmok között .préseljük magunkat előre a tarjáni piacon. Még jó az idő. Kora reggel van. a meleg c-ak l -ssin sVUlja meg a piacot, is, és a ió háziasszonyok ilyenkor érkeznek, 6 óra után. vásárolni. „Kiss úr, mit vesz. barackot? — kajánkodik az egyik, árus és kacsint egyet Kiss úrra, aki két meigtömött szatyorral lépked felesége után — rendes férj, segít a bevásárlásnál. Mi is megérkeztünk utunk céljához, a gombásstandhoz. Gj'önyörü gjmöák. A színűk, a szaguk, hát még az ízük! Papp Sándorné piacfelügyelő egyben gombaviizsgáló is. Kezében toll, neveket, szamokat ír kék cédulákra. A név és lakcím mellé a szeméi vigazolvánv száma is felkerül és az időpont is, hogy mikor vizsgálta a gombát. — Sok a gomba a tarjáni piacon? — Ma úgy nyolcvan kiló körül hoztak eladni. — Mennyi a helypénz? — Egy hátikosárért négy- forintot. a kisebbért két forintot. agy szatyorért egy forintot kell fizetni. — Szeretik a tarján iák a gombát? — Többnyire élfogy. De nem mindig. Az is előfordult már, hogy vissza kellett vinni, s vök asszony, aki 6 órakor is itt árulta, mert lekéste a buszt. — Hány fajta gombát adnak el? — Itt 12—13 fajtát Csiperkegombát vargányát tino- rut, májusi peresekét, Most a rókagomba a sláger. — Hány gombát ismer a vizsgáid? — Jóval többet, mint ami ide étkezik. — Csak itt vásárolható a gomba? — Szigorúan csak itt lehet árulni! Talán kicsit még mindig idegenkednek a gombától. Szabály: Hozni csak reggel 6—9’iig és délután 13— 15 óra között lehet. Ekkor vizsgáljuk a gombát — Ki segít Pappnénak? — Délután Lenher Pál a vizsgáló. — Előfordult-«, hogy kijátszottak a szabályt? — Előfordult. Pár évvel ezelőtt gombát hoztak, és az itthagyott igazolócédulák egyikét \ megszerezték. A büntetés nem maradt el. Ezért mos már ráírjuk a személyigazolvány számát is. az igazolólapra. Lehet ellenőrizni ! — Honnan érkezik a gomba? — Egy tarjáni és somoskői, két mátraverebélyi és hat bárnál árus hozott ma gombát. Az egyik bámai árus Tóházi Józsefné, Erzsi néni. — Hány órakor érkezett? — Fél 6-kor jöttem Tar* jónba. — Hány kiló gombát hozott? — Lehet úgy 10—12 kiló. — Friss szedés? — Éjszakai és kora reggeli. — Ki szedte? — Férjem, és a 15 éves unokám. — Barna környékén sok jó gombázóhely van. . — Csak volt. Kiirtották az erdőt. A nagy fák helyén csemetés van. Ott meg nem ....................................üt.. t erem. Messzire kell érte men* ni. Jó messzire. — Szeretik-e Tóháziék a gombát? — Nem. múlik el nap, hogy ne főznénk valamit. Levest, paprikást, ne rántanánk. Maga fogyasztja-e? — Bevallom nem. Apám szerette, ismert is sok helyet. — Kár. A gomba olyan, hogy a férfiak is szeretik sütni. A helyekkel meg úgy vannak a gombázók, a jó lelőhelyeket mindenki ismeri;' csak attól függ, hogy ki érkezik oda előbb. Az szedi. Ki korán kel, gombát lel! — nevet Erzsi néni és közelebb áll a gombáihoz. Nem hagv nyugodni. Megkérdezem Pappnét: — A legnagyobb elővigyá* zatosság mellett is még mindig hallunk mérgezésekről. — Hogy jó órákban mondjam: a tarjáni piacon vásárolt gombától tudtommal még senkinek nem lett semmi baja — nyugtat meg a gombavizsgáló, (SE. 1.) \ Jövőre újra találkozunk... * gyón izgalmas volt. és az. hogy megismerhettem ezt a nagyon szép várost. Lassan elcsendesedik a lárma, a gyerekek nagy része a televízió előtt ül, nézik a tv-híradó első kiadását. Közben megérkezik Búzás Irén raj vezető. a tábori tanács egyik tagja. — En is-az Abomvi úti iskolába jártam, az elmúlt évben fejeztem be a nyolcadik osztályt. Nagyon megszerettem az úttörőéletet, és ezert maradtam raj vezetőnek. Negyedik osztályos voltam, mikor az első táborozáson részt vettem. Azóta minden évben táborozom valahol. Orosz Emilné. táborvezető búcsúzóul, még ezt mondta: — Úttörőink számára 'xpe* díciós feladat volt a város es a megve megismerése. E feladat kapcsán több intézményhez ellátogattak. Köszönjük a városi pártbizottság, a megyei tanács, valamint a József Attila meevei Művelődési Központ dolgozóinak értékes felvilágosítását a városról. Kü'ön köszönjük azt. hogy úttörőink találkozhattak 1919-es veteránokkal, akik a történe'mi tényeket érzelmileg mélyítették el a gyerekekben. Elbúncórtimk a gyerekektől! p neveiktől. Viszontlátásra! Ök is így köszön<ek el. —Vr srootlátánna! Jövő-e úira .találkozunk, itt. Salgótarjánban. .. Bábel László 1 Készül a tábori napló. NÖGRÄD - 1975. július 20,, vasárnap 5 Újra hangos gyermekzsi- valy tölti be a Malitvovszki.i úti Általános Iskolát. Igaz, a gyerekek nem tanulnak, hanem nyári pihenőjüket töltik. A szolnoki Abonyi úti Általános Iskola 2815 számú Hámán Kató Úttörőcsapatának hatvan úttörője vette birtokába tíz naora az iskolát. — Miért éppen Salgótarjánt választották? — kérdeztem a tábor vezetőjét, Orosz Emilnél — A gyerekek kívánsága volt, az, hogy hegyes vidékre jöjjünk. Már tavalv szerettünk volna Salgótarjánba jönni, de sajnos, nem sikerült. A tábor vezetősége igen gazdag és változatos programot állított össze. Rendeztek tábori karnevált, gyárlátogatáson vettek részt az öblös- üveggyárban, és a ZlM-ben. Ismerkedtek a megye illetve Salgótarján nevezetességeivel. A táborozok egyik legifjabb- ja a 11 esztendős Garics Katalin. — Voltam már táborozni Balatonszepezden és Síkfőkú- ton. de Salgótarjánban éreztem magam 3 legjobban. Na- .gyon szép város. Különösen tetszett a Tanácsköztársaság- tér. a művelődési ház és a Karamcs Szálló. Szívesen fogok jönni id° máskor is. — Mi volt a legnagyobb élményed ? — Itt a táborban a helytörténeti vetélkedő, amely na-