Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-20 / 169. szám

Gyéréitek a határban Kék cédulák vámokkal Ki ül a nyeregbe? A férfiak is szerelik sülni... Tűz a nyári nap sugara a sárga búzat iblára. a megol­vadt orsiigútra. a? autók ke- vekére, és mindenre, amit ei. Nyár van, a7. avaiás ideie. É se vvadkert mellet először járják végig a földet a kom­bájnok. hamarosan az *lsö búzaszemek is a malomba ke­nuinak. Mint csillogó •evőnívről úgv verődik vissza a napfény az úi gépekről. Né­gyen,' szén sorjában haladnak egymás mögött. Ez az időszak a mezőgazdaságban dolgozók hajrája. Nők. férfiak. - mind aki él ég nvnsog. kinn a ha­tárban. A gyerekek szaladgál­nak a hajladozó búza közöd. Barna hajú. kreol bőrű tíz év kerüli kis'ánv nézegeti (• a a «»♦* V'--•' vág. fordít, ürít, dolgozik egy­es or sí g p. — Apa az egyiik traktort vezeti — mondja, s mutat a távolban zakatoló terménybe­gyűjtőre, — Hogy hívnak ? — kér­dem a talpraesett kislányt. — Benhardt Györgyinek — vá’aszolja. maid hosszas be­szélgetésbe merülünk. Mesél a Dimitrov-pusztáról, édesanyjáról, négy testvéré­ről. — Anyu nem dolgozik. Ott­hon van a kicsikkel. Főz, mos, vasal, ránk. Sok a mun­kája. Én is segítek neki. de most kijöttem megnézni, ho­A ndrás királysága A BEMUTATÓRA szóló meghívó július 18-án péntek este fél nyolcra hívta az érdeklődőket, a szabadtéri előadások kedvelőit, és a né­pi hagyományok szerelmeseit. De fél nyolc előtt néhány perccel mennydörgések köze­pette eső zúdult a környejcre. Már-már úgy tűnt, hogy el­marad a kultúrtörténeti ér­dekességnek ígérkező előadás. De az eső hamarosan elállt és amint a régmúlt időkben történt, fáklyákkal, echos sze­kerekkel. énekelve, táncolva a szereplők, megérkeztek az egri várudvarra. Kialudtak a reflektorok, csak a lobogó fáklyák és az ég peremén előmerészkedő egy-két csillag világította meg a bástyafalakat és a gótikus palota lépcsőit. Itt. ebben a környezetben egyszeriben ter­mészetessé vált, hogy „Eger és az ország cultúráiának ditsőfeégére bemutattad k és eljátszattalik”. András kovács királysága, melyet Szentes Regináid professzor úr 1780- ban írt. Aligha gondoltunk arra, hogy előttünk Besse­nyei Ferenc emeli a borosku­pát, megfeledkeztünk a ma­rói. András kovácsot láttuk, aki becsületes mesterember, akinek egy hibája van; sok­szor és sokat iszik és borgő­zös állapotban csattanós po­fonokat oszt ki zsémbes fele­ségének és furfangos szolgá­jának. Ha már két évszáza­dot visszaforgett a történe­lem kereke. András kovács­ból. miért nem lehetne Király — legalább egy napra? Sze­mes Mari, Agárdi Gábor, Bán Tv György. Maros Gábor, és a többi színész tolmácsolá­sában a j-égj idők tanulságai szóltak a mához. Eger a XVIIT. században a magyar nyelvű színjátszás egyik fellegvára volt. A ma­gyar drématorténet feljegyez­te. hogy abban az időben a színház az iskolák keretein belül működött. A darabok szerzői többnyire professzo­rok. szereplőik a diákok vol­tak. De az egri színjátszás nem sokáig maradt az iskola szigorú falai között, hamaro­san a niac és a várudvar iett szereplésük helve. Neves da­rabok, címlapok, szövegtöre­dékek is fennmaradtak az utókor számára. 1765-ben a polgár című darabját is be­mutatták. Művelődéstörténeti emlékeink sikeres színházi estekről emlékeznek meg. ezek között szerepel András Györgyi a búzaszálak között. gyan indulnak a gépek. Nyá­ron. mikor szünet van, na­gyon szere.ek itt lenni. Nem megyek nyaralni. Nekem itt­hon sor kai jobb. Nézelődünk, napozunk, futkározunk, a többi gyerekkel, akik szintén a környéken laknak, s szüle­ik itt dolgoznak. Nekünk is van kertünk, amivel sok a kovács — Egerben kovács királysága, mely ko­rának legnépszerűbb komé­diája volt. Eger város, a megyei ta­nács, a színészek és a rende­zők arra vállalkoztak, hogy a nyári kulturális rendezvénye­ket minőségileg fejlesszek, Eger történelmi nevéhez ha­gyományainak és nagyszerű adottságainak megfelelő kul­turális programot adjanak. Az Ajgria 75’ rendezvénysoro­zatot úgy állították össze, hogy ötvözzék a korábbi or­szágos és nemzetközi nyári programokat, de egyidejűleg új színfoltokkal is gazdagít­sák azt. Régmúltunk művé­szeti emlékeinek ápolása a jelenkor feladata. — s énei­kül a modern művészet (zene- és színházművészet is) félka­rú. A korszerűség fogalma nem zárja ki a hagyomány ápolását — yallják a rende­zők. Valóban, András kovács királysága bemutatójának si­kere igazolja, hogy a dráma­történeti szempontból -érde­kes műveket érdemes mo­dern színházművészeti eszkö­zökkel felúiítani. Eredeti, sőt történelmi környezetbe helye­zik a darabot, látványos dra­maturgiai e’emekkel gazdagít­ják és továbbfejlesztik a vár­színház előadásait. Az eladást . július 19, 30. 24 25. 26. 27, 31. augusztus 1; 2-án láthatja a közönség. Gazdag zenei programot is igér az Agria 75’. A várrom- kertben július 28“án este 8 órakor a Magyar Állami Hangversenyzenekar Beetbo- ven-esttel mutatkozik be. Ve­zényel : Oberfrank Géza, köz­reműködik: Kocsis Albert he­gedűművész. Július 30-án « várai '»>mplomba.n este 8 óra­kor Tinódi Hantos Sebestyén H;stóriás ének Eger vár via­daljáról című darabját mu­tatják be. neves művészek közrem-űköd ésével. AUGUSZTUSBAN foly la­todnak a hangversenyek es a koncertek. Würtz Ádám Mun­kácsi-díjas grafikus tárlatát, fotókiállítást, régi mestersé­gek, szőlészeti és borászati be­mutatót láthatunk Augusztus 1-én Gyöngyös is bekaucso'ó- dik a programba, Collégium Musicu.ni néven magyar, len­gyel, osztrák, lantzenét. Szil­vásváradon magyar táncokat, Balassi-dalokat, Tinódi histó- riás énekeket. németalföldi, lengyel táncokat. Párádon középkori és reneszánsz zenét — korabeli hangszeren meg* szólalhatva — halihatunk, lát­hatunk. - F. L. dolog. Ott szoktam ásni, ka­pálni. ' segítem. Annak bizonyítására, hogy mit tud, s kívánságomra fel­sorol néhány növényt, s Póz­zá teszi : — Az isko'ában még nem tanultunk róluk! Mint a Kék fényben a rendőrautó szirénája, úgy vil­log a narancssárga sziréna az egyik kombájn tetején. Györ­gyi megy a ázni kezdi: — Amikor megtelik a gom­bám a búzával. így villog, s leáll. T1 vp n k ''r tr^-’-to­zik a segítségére, hogy kiűrít- « z, ,■! ,u on in ....o.--- M-C? t!7ö"P - • T V i lyen jó idő van — néz fel a feihoKre. s a - ege: Kenne.ve mondja: néhány napig ót olvan sok zivatar volt. és sok eső. hogy azt hittük. nem tudunk maid aratni Éppen idejében sütött ki a nan. A tizenegy éves bátvja egy álló traktort próbál, hogy esik rajta az ülés. Mit s^m f’gvel ő húsa hívó szavára, örül, hogy fenn lehet a .nye­regben”.-- T .PP' -- V>*3 jrílo Vi'rí-» i-»’­— szól Györgyi — mindig a l.raiv. „aj uzza a ua­rátaival. Forgatják a kormányt, pró­bálják az üléseket, 's csak azért nem indítják be. mert érzik, masa« még nekik ez a ló. Ügy bitorolja a néhány kisfiú a traktort, mintha már­is urai lennének a gépnek. Élvezik a helyzetet. Magyaráznak és mutogat­nak. mint messziről jött ide­gennek az idegenvezető. Is­merik a tájat. a környéket, mint öregek a saját tenyerü­ket. Vajon néhány év múlva is ilyen szívesen jönnek ki a határba? Folytatják-e szüleik megkezdett munkáját? Meg­ütik-e a „magas lovat”? Sze­retni fogják-e a sárguló bú­zatáblát? — Egyre kevesebb a munka­erő, a dolgos kiz a termelő- szövetkezetben — rrnndia a kö7*VHr*n p -„ k'Omtyü-—c a munkatársának. — Kiöreg­szünk. Ezzel hoiV--«-/.kodik a gépre, s továbbindul. A munka folytatódik, a gyerekek játszanak a gépe­ken. Nemsokára dolgoznak majd rajtuk. Bátki Ildikó Sárgabarackok. paprika­dombok. párád icsomhalmok között .préseljük magunkat előre a tarjáni piacon. Még jó az idő. Kora reggel van. a meleg c-ak l -ssin sVUlja meg a piacot, is, és a ió háziasszo­nyok ilyenkor érkeznek, 6 óra után. vásárolni. „Kiss úr, mit vesz. barac­kot? — kajánkodik az egyik, árus és kacsint egyet Kiss úr­ra, aki két meigtömött sza­tyorral lépked felesége után — rendes férj, segít a bevá­sárlásnál. Mi is megérkeztünk utunk céljához, a gombás­standhoz. Gj'önyörü gjmöák. A színűk, a szaguk, hát még az ízük! Papp Sándorné piacfelügye­lő egyben gombaviizsgáló is. Kezében toll, neveket, sza­mokat ír kék cédulákra. A név és lakcím mellé a sze­méi vigazolvánv száma is fel­kerül és az időpont is, hogy mikor vizsgálta a gombát. — Sok a gomba a tarjáni piacon? — Ma úgy nyolcvan kiló körül hoztak eladni. — Mennyi a helypénz? — Egy hátikosárért négy- forintot. a kisebbért két fo­rintot. agy szatyorért egy fo­rintot kell fizetni. — Szeretik a tarján iák a gombát? — Többnyire élfogy. De nem mindig. Az is előfordult már, hogy vissza kellett vin­ni, s vök asszony, aki 6 óra­kor is itt árulta, mert lekéste a buszt. — Hány fajta gombát ad­nak el? — Itt 12—13 fajtát Csiper­kegombát vargányát tino- rut, májusi peresekét, Most a rókagomba a sláger. — Hány gombát ismer a vizsgáid? — Jóval többet, mint ami ide étkezik. — Csak itt vásárolható a gomba? — Szigorúan csak itt lehet árulni! Talán kicsit még mindig idegenkednek a gom­bától. Szabály: Hozni csak reggel 6—9’iig és délután 13— 15 óra között lehet. Ekkor vizsgáljuk a gombát — Ki segít Pappnénak? — Délután Lenher Pál a vizsgáló. — Előfordult-«, hogy kiját­szottak a szabályt? — Előfordult. Pár évvel ezelőtt gombát hoztak, és az itthagyott igazolócédulák egyikét \ megszerezték. A büntetés nem maradt el. Ezért mos már ráírjuk a személyigazolvány számát is. az igazolólapra. Lehet el­lenőrizni ! — Honnan érkezik a gom­ba? — Egy tarjáni és somoskői, két mátraverebélyi és hat bárnál árus hozott ma gom­bát. Az egyik bámai árus Tó­házi Józsefné, Erzsi néni. — Hány órakor érkezett? — Fél 6-kor jöttem Tar* jónba. — Hány kiló gombát ho­zott? — Lehet úgy 10—12 kiló. — Friss szedés? — Éjszakai és kora regge­li. — Ki szedte? — Férjem, és a 15 éves unokám. — Barna környékén sok jó gombázóhely van. . — Csak volt. Kiirtották az erdőt. A nagy fák helyén csemetés van. Ott meg nem ....................................üt.. t erem. Messzire kell érte men* ni. Jó messzire. — Szeretik-e Tóháziék a gombát? — Nem. múlik el nap, hogy ne főznénk valamit. Levest, paprikást, ne rántanánk. Ma­ga fogyasztja-e? — Bevallom nem. Apám szerette, ismert is sok helyet. — Kár. A gomba olyan, hogy a férfiak is szeretik sütni. A helyekkel meg úgy vannak a gombázók, a jó le­lőhelyeket mindenki ismeri;' csak attól függ, hogy ki ér­kezik oda előbb. Az szedi. Ki korán kel, gombát lel! — ne­vet Erzsi néni és közelebb áll a gombáihoz. Nem hagv nyugodni. Meg­kérdezem Pappnét: — A legnagyobb elővigyá* zatosság mellett is még min­dig hallunk mérgezésekről. — Hogy jó órákban mond­jam: a tarjáni piacon vásá­rolt gombától tudtommal még senkinek nem lett sem­mi baja — nyugtat meg a gombavizsgáló, (SE. 1.) \ Jövőre újra találkozunk... * gyón izgalmas volt. és az. hogy megismerhettem ezt a nagyon szép várost. Lassan elcsendesedik a lár­ma, a gyerekek nagy része a televízió előtt ül, nézik a tv-híradó első kiadását. Köz­ben megérkezik Búzás Irén raj vezető. a tábori tanács egyik tagja. — En is-az Abomvi úti is­kolába jártam, az elmúlt év­ben fejeztem be a nyolcadik osztályt. Nagyon megszeret­tem az úttörőéletet, és ezert maradtam raj vezetőnek. Ne­gyedik osztályos voltam, mi­kor az első táborozáson részt vettem. Azóta minden év­ben táborozom valahol. Orosz Emilné. táborvezető búcsúzóul, még ezt mondta: — Úttörőink számára 'xpe* díciós feladat volt a város es a megve megismerése. E fel­adat kapcsán több intézmény­hez ellátogattak. Köszönjük a városi pártbizottság, a megyei tanács, valamint a József Attila meevei Művelődési Központ dolgozóinak értékes felvilágosítását a városról. Kü'ön köszönjük azt. hogy úttörőink találkozhattak 1919-es veteránokkal, akik a történe'mi tényeket érzelmi­leg mélyítették el a gyere­kekben. Elbúncórtimk a gyerekektől! p neveiktől. Viszontlátásra! Ök is így köszön<ek el. —Vr srootlátánna! Jövő-e úira .ta­lálkozunk, itt. Salgótarján­ban. .. Bábel László 1 Készül a tábori napló. NÖGRÄD - 1975. július 20,, vasárnap 5 Újra hangos gyermekzsi- valy tölti be a Malitvovszki.i úti Általános Iskolát. Igaz, a gyerekek nem tanulnak, ha­nem nyári pihenőjüket töltik. A szolnoki Abonyi úti Általá­nos Iskola 2815 számú Hámán Kató Úttörőcsapatának hat­van úttörője vette birtokába tíz naora az iskolát. — Miért éppen Salgótarjánt választották? — kérdeztem a tábor vezetőjét, Orosz Emil­nél — A gyerekek kívánsága volt, az, hogy hegyes vidék­re jöjjünk. Már tavalv sze­rettünk volna Salgótarjánba jönni, de sajnos, nem sike­rült. A tábor vezetősége igen gazdag és változatos progra­mot állított össze. Rendeztek tábori karnevált, gyárlátoga­táson vettek részt az öblös- üveggyárban, és a ZlM-ben. Ismerkedtek a megye illetve Salgótarján nevezetességei­vel. A táborozok egyik legifjabb- ja a 11 esztendős Garics Ka­talin. — Voltam már táborozni Balatonszepezden és Síkfőkú- ton. de Salgótarjánban érez­tem magam 3 legjobban. Na- .gyon szép város. Különösen tetszett a Tanácsköztársaság- tér. a művelődési ház és a Karamcs Szálló. Szívesen fo­gok jönni id° máskor is. — Mi volt a legnagyobb élményed ? — Itt a táborban a helytör­téneti vetélkedő, amely na-

Next

/
Thumbnails
Contents