Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)
1975-07-17 / 166. szám
I ' Megyek az utcám mellém tukán egy Wartburg. — Parancsoljon! SzáHjon be. szívesen elviszem. Szép kocsi, csinos műszőr. me huzat. A visszapillantó tükrön egy öklömnyi laticelma- jóm. — Ez meg minek? — Kabala. — Divat• ugye? Láttam más kocsikon is. — Nem is annyira divat. Nekem inkább kabala. Ez a majom már hároméves. Ez fityegett a Skodámon is. de soha még egy koccanásom sem volt. A múltkor a gyerek leszedte a tükörről• és a férjem útközben vette ászra, hogy hiányzik a majom. — Margó! Fordulj vissza! — Tizenhét kilométert au- tókáztunk vissza a kabala miatt. .. Ilyenkor egy kicsit tanácstalan az ember, hiszen nqm a négyéves Juliska babaruhájáról van szó- hanem komoly felnőtt emberek kabalájáról. — Mondja! Tényleg hisz maga ebben? — A fene se tudja. Inkább megszoktam, és talán az a tuíKabala ill ____:____________ill da t. hogy amióta a kocsimban van- nem fodult elő baleset. Most már hozzátartozik a kocsihoz. Éppen úgy, mint a fék, vagy a kuplung. — Köszönöm a fuvart. — Gondolkodom- búcsúzza!'-c a majomtól is, ha már ilyen bűvös személyiség... Az ismerős nagylánnyal naponta találkozom. Kezében, táskájában állandóan ott van a négerbaba. — Mi újság- nagylány? — Semmi jó. Készülnöm kell az érettségire. Harmadikos koromban abban remény- kedterh, hogy mire végzek, eltörlik. Az erkély tele könyvvel füzettel. Az asztalkán a né. gerbaha. — Ez meg mire jó? Era. lék? — Fenét!. Kabala. — Reválik? Hoz néha szerencsét? — Mit tudom, évi Talán Most már megszoktam. Min. denhová magammal viszem. Azt hiszem róla. bűvös ereje van. — Hiszi, vagy csak gondolja? Kamaszosan ránt egyet a vállán, jelezve azt is, hogy unja már a kabaláról folytatott süket dumát. — Sokat‘tanul? — Nem én. Űgyis minde-n a szerencsétől függ. Fél óra. és jön a srác. Megyünk a cuki. ba. — Három nappal az érettségi előtt? — Igen, ha nem veszi rossz néven... Egy hét múlva a mamája.- val találkozom. Felháboro. dott, szidja az iskolát, a tanárokat. — Közepes: Képzelje, közepes! Pedig még a kabaláját is elvitte sze-gény ... Kedves asszony, a világért sem akarom megsérteni, de egy megjegyzés azért kicsú. szik a számon. — Tetszik tudni, van az úgy néha, hogy még a legjobb kabala sem segít... Szál a y István Hányszor halljuk: ha rúg, nem tud parancsolni macának! Az ital rabja, az viszi-a börtönbe, az fogja.tönkretenni! Nemcsak a harag, az alkohol is rossz tanácsadó. Az ittas férfinek elég egy rossz 6Zo, egy figyelmeztetés, ametók alakították meg egyesületüket először Mágiádban. Érthető. hogy hagyományai vannak a községben a tűzoltó- báloknak. Az idei, március 22-i vigalmat incidens zavarta meg. Gazsi József 23 éves fiatalember Nógrádszakálból érkezett a bálba és alaposan felöntött a garatra. Szólt a zene, táncoltak a párok, amikor Gazsi is táncra szólított egy asszonyt. Eddig ném is lett volna baj, csakhogy tánc közben a férfi túlságosan messzire merészkedett. Az asszony kikérte a közeledést, de Gazsi nem tágított. Kínos jelenet következett. Az asszony a parketten hagyta a táncra- kérőt és a széksorokhoz sietett. Ez olaj volt a tűzre! Gazsi az asszony után ment es táncba póbálta ráncigálni. Az asszony férjének testvére szóvá tette a ezwntelenkedést, mire kapott egy ütést GazsiMég tavaly decemberben történt, hogy a mérhetetlen alkoholfogyasztó hírében álló Verebólyi Gyula 21 éves mátraverebélyi lakos, hasonló korú társával, Horváth Sándorra! leíttasodott a mátraverebélyi bisztróban. Horváth felemelt egy poharat és leejtette a kőre. A csörrenés- re jött a felszolgáló és követelte a pohár árát. Horváth lyet félreért, és már nem tud uralkodni magán, elönti a méreg. Ilyenkor aztán nem törődik másokkal, üt-vág, tör- zúz, s a bíróságon már hiába a szánom-bánom. A garázda, közösségellenes magatartásoknál majdnem mindig az ital Belépett most már a nő oldalán a férj is, ő viszont Oláh Vilmostól kapott egy ökölcsapást, aki Gazsi oldalán avatkozott be a vitába és testvére mellé ő is a padlóra került. Megállt a zene, egyesek a színpadra siettek, mások elhagyták a helyiséget, mert a dulakodásban más bálozók is kaptak ütéseket. Végre sikerült a két garázdát eltávolítani, mire Oláh Vilmos késsel jött vissza — gyorsan elvették tőle — Gazsi József pedig egy keritéslécet tört ki. hogy majd ezt használja visz- szatéréskor fegyverként. A Salgótarjáni Járásbíróság Gazsi Józseí'e.t garázdaságért 8 hónapi börtönre ítélte és egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, Oláh Vilmos büntetése 6 hónap, amelynek végrehajtását háromévi próbaidőre feltételesen fgl- fügesztette a bíróság. Mellékbüntetésként 1500 forint pénzbüntetést is kiszabott a nem fizetett, sót, most már Verebélyi folytatta a pohártörést. A feje felett dobálta hátrafelé a poharakat. Megérkezett az üzletvezető és erélyes hangon szólította fizetésre a két ittas legényt. Mondani sem kell, megtagadták az eltört’ poharak kifizetését és csak nagy nehezen hagyták el a helyiséget. Nem sok időre. Verebélyi visszajött és egy asztalt, úgy, ahogy volt, poharastól, üvegestől lesöpört. Horváth egy férfibe belekötött, megütötte. Idő előtt zárórát kellett elrendelni két garázda miatt. Ez történt decemberben Mát- raverebéiyben, és folytatódott, hajszálra megismétlődött az eset ez év áprilisában, Kis- terenyén, a Centrum presz- szóban. Ide másodmagával tért be már erősen ittasan Ve- febélyi Gyula, és nem sokkal, hogy helyet foglalt, poharat vágott a padlóra. Jött a felszolgáló és Verebélyi társa jóindulatúan megjegyezte. —. Fizesd ki, Gyuszi a poharat. — Kifizetni? Lesz ennek még úgyis folytatása! — válaszolta a pohártörő. Kisvártatva nyomatékot adott kijelentésének — három poharat vágott a zenegéphez. Ütötte a masinát, hogy beinduljon, s dühében nem kímélte a presszóban levő dobot sem. A vendégek öt percen át hallgatták az ittas Verebélyi dobszólóját, aki az üzletvezetőnek is odakiáltotta: „No, várj csak, majd még találkozunk!” A garázdát a helyszínre érkező rendőrök fékezték meg. A Salgótarjáni Járásbíróság Verebélyi Gyulát kétrendbeli visszaesőként elkövetett garázdaságért egy év két hónap börtönre ítélte, két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, kizárta a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből és elrendelte kény- szerelvonó-kezelését. Elrendelte a bíróság egy korábbi ügyben hozott hat hónap szabadságvesztés — amelyet akkor feltételesen felfüggesztett a bíróság — végrehajtását is. Horváth Sándor öt hónap szabadságvesztést kapott, melynek végrehajtását feltételesem háromévi próbaidőre felfüggesztette a bíróság. Szokács László Nagy ivó garázdák bejé Issza a főszerepet. Incidens a tűsollóbáion Talán a jyáshartyáni tűzoltói és a földön találta magát, bíróság Olahra. Verebély i, a pohártörő A rendteremtésen a sor... TÖBB MINT NÉGYEZER ember él a Nagyoroszi közös községi Tanácshoz tartozó településeken. a ' székheivköz- ségekben. Borsosberénvben. Horpácson és Pusztaberkiben. A Nagyoroszi és Vidéke ÁFÉSZ ellátási területe is ugyanez. Ezért is volt indokolt, hogv az elmúlt napokban a közös községi tanács végrehajtó bizottsága napirendre tűzte az ÁFÉSZ-muo- káját, megvizsgálta a lakosság ellátásának helyzeté1 Az a ieletés, amelyet Kertész Ferenc, az ÁFÉSZ kereskedelmi csoportjának vezetője készített, önkritikus volt. s arról adott számot, hoev sok. köztük alapvető élelmiszerből nem tudiák ellátni a lakosságot. Annak ellenére sem. hogy a beszámolási időszakban növekedett a kiskereskedelmi forgalom. A végrehajtó bizottság szinte érthetetlennek minősítette, hoav egy-egy községben gyakran szerepel a hiánylistán a só. cukor, liszt, hogy gyakran nem lehet kapni kenveret. tejet, nem tudják kielégíteni az igényeket csokiféleségekből tésztafélékből, vagy éppen konzervekből. Az alapvető élelmiszercikkek mellett gvakran hiányzik néhánv, a vegvesioarcikk- hez sorolandó áruféleség is. A hiánycikkek között szerepel például az ébresztőóra, a villanvbovler, villanyszerelési cikkek és -vezetékek, a kerítésdrót, a borotvapenge, s ki tudná felsorolni, hogy mi minden. Most. a nyári munka nagy dandárjában valóban bosszantó ez a helyzet. A málnasze- dés. az aratás ideién, amikor minden kézre a határban lenne szükség, utazgatnak az emberek, hoev a másik községben vásároljanak lisztet, sót. cukrot, avagy éppen kon- zervet. hogy biztosítsák az aznapi, vagv másn?^t kemve- ret. teiet. Természetesen hasonlóan rossz a települések zöldségellátása is. Az egv szövetkezeti és egv maszek áruda sem a választékot, sem pedig a mennyiséget nem tudja biztosítani. A végrehajtó bizottság végül is azt álaoította meg. hogv romlott a lakosság áruellátása! A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGI ülésen elhangzottakra azt is mondhatnánk. hogv pusztába kiáltott szó volt. Miért? Egyszerű erre a magyarázat. Ritkán történik m"«. de Nagyorosziban megtörtént. hogv az ÁFÉSZ képviselője. az előterieszlés készítője meg sem jelent a testületi ülésen! A tanácselnök-asszonnyal folytatott beszélgetés során má6 . is kiderült. Az. hosv a Nagyoroszi és Vidéke ÁFÉSZ 1976. január elsejével megszűnik. illetve egyesül a rétsági ÁFÉSZ-szal. ígv aztán menekülnek az emtberek. mindenki állást keres. Saját — és ez bizonyos értelemben érthető is — gondjaikkal, s nem a közösség munkájával vannak elfoglalva az emberek. Ügy hírlik, hogv a hónap végén a főkönyvelő is állást cserél, otthagyja az ÁFÉSZ-t. mint eddig már sokan mások. Bizonytalanságban élni a legrosszabb. De lehet és kell is ellene tenni. Ha a nagyoroszi ÁFÉSZ el is feledte, a Rétságiak viszont már megtehették volna, hogv elbeszélgessenek az emberekkel. Mi több. már arra is sor kerülhetett volna, hogv közöljék a dolgozókkal: az átszervezés, az egyesülés után kire. milyen munkakörben számítanak. Bekövetkezne a megnyugvás. s az emberek az áru beszerzésével, nem pedig saíát gondiuk-baiuk intézésével fosta1 koznának. A SZÖVETKEZET FELADATA, hogv tömegszervezeti módszerekkel az ellátási területén élő szövetkezeti tagsáp és lakosság vásárlási igényeit kielégítse, és a jelentkező áruféleségeiket felvásárolja. A nagyoroszi ÁFÉSZ ■— a községi tanács végrehajtó .bizottságának megállapítása szerint is — ennek a feladatának jelenleg nenj tud eleget tenni. Az pedig tűrhetetlen. hogv a legalapvetőbb élelmiszerek a hiánvcikk- listán szerepeljenek akár a székhelvközségben. akár Bor- sosberényben. Pusztaberkiben, vagy Horpácson. A rend- teremtésen a sor. Mégpedig úgy. hogy a két ÁFÉSZ vezetői üljenek le az emberekkel. s becsülettel közöljék velük szándékukat. Oszlassák el a bizonytalanságot, szüntessék meg az állás utáni futkosást, hogy ismét mindenki azt csinálja, amire hivatott. s ne legven hiánvcikk az ÁFÉSZ üzleteiben. Az egyesülés nem mehet a lakosság ellátásának rovására Somogyvári László Verseny után, verseny előtt készenlétben A széles vállú, tagbaszakadt fiatalember az IFA teherautó körül sürgölődött, a tűző nap után hűvösnek tűnő műhelycsarnokban. Leugrott a vezetőfülkéből, egy olajos rongyban megtörölte a kezét, majd bemutatkozott: — Bródi Sándor — mondja, és hangján érezni a hajdúsági dialektust. — Gépszerelő vagyok itt, Diósjenőn a Börzsönyalja Tsz-nél. Autószerelőnek tanultam — debreceni születésű vagyok —, dolgoztam Budapesten is, azután ide nősültem. Januártól vagyok a tsz-nél. A fiatal gépszerelő három társával második helyezést ért el a tsz-fiatalok országos vetélkedőjének ceglédi területi elődöntőjén. — Hogy került a csapatba? — 1964-től kell kezdenem. Azóta viselek különféle KISZ-funkciókat, veszek részt a mozgalmi munkában. Alighogy idekerültem, politikai vetélkedőn vettünk részt, területin, s utána a járásin is. Mind a két alkalommal másodikok lettünk, másodszorra mindössze egy ponttal elmalllllllllllll|IIIIIMIIIIIIIJIIIIII|llillllllilllMliril<IIIIIIIIIIU|ll||*||l)|J|Jirill||||||||||||||j||||il||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||t|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||,||||||,|||,,,,t,,||,„|„|,|„||||,|,|)|||||„,||| Finom csemege a csirkesajt csehszlovák buszra, amely a Bródi Sándor1 és Magyar Lajos munka közben. Foto: Sz. I. — Én csak azt tudom mon- dani magának, hogy nagyon jó volt — ezzel a mondattal válaszol Tőzsér István, a ZIM salgótarjáni gyárának dolgozója, amikor az idei nyaralásáról faggatom. És ebben a mondatban szinte minden benne van. Annak az embernek az elégedettsége, elragadtatása, akit nemigen "szoktatott hozzá az élet az effele csemegékhez, akinek ritkán adatik meg a lehetőség, hogy feledve a napi munkát, a problémákat, gondtalanul éljen. Több mint 15 éve dolgozik már a gyárban a feleségével együtt. Megbecsült, régi ember;. a hagyományos zománcozó csoportvezetője. A vállalatnál többször kínálkozott a lehetőség egy-egy kétheti kiruccanásra. Csak hát nem fogadhatták el. A- gyerekek kicsik voltak, épült a szövetkezeti lakás Zagyvapál falván. Egvsrzóval minden garasnak volt helye. Tavaly nyáron aztán a családi tanács úgy döntött, !,mgy az a két hét pihenés mind- annyiuknak jár. , Izgatottan üllek fel a rülek közelében fekvő Lat' kyba vitte őket. Amikor megérkeztek az ezer méter magasban fekvő üdülőhelyre, és meglátták a kétszintes alpesi házakat — valamennyien felámultak. Különösen a gyerekek; a 13 éves fiú, meg a nyolcéves kislány. — Az a kényelem, ami fogadott bennünket! Szinte leírhatatlan. Mást sem csináltunk, csak napoztunk, sétáltunk az erdőben, az ételt elénk tálalták. A két nét alatt kirándulásokon is részt vettünk. Magas-Tatra. Lőcse, Késmárk útjaink, néhány, feledhetetlen állomása. .. Egyszer kezdje el az ember, utána mindig vágyik rá — a mondás nagyon is igaz. így voltak ezzel Tőzsérék is. A tavalvi kellemes két hét után. az idén ismét szereztek beutalót maguknak Latkyba. — A gyerekeink már otthonosan mozogtak az üdülőben. Alig, hogy megérkeztünk, a fiam melegítőt rántott, s már rohant is az étterembe [inteni. Az étkezde ugyanis önkiszolgáló rendszerrel működik; a vendégek maguknak terítenek, magukat szolgálják ki — meséli Tőzsér István. A család a Csorba-tó gyönyörű tájait már ismerősként üdvözölte. Ám, amikor a la- novkázásra került sor, a gyermekek eltűntek. — Ml felültünk a feleségemmel, nem mondom, volt bennünk szorongás. ám a gyerekek nem vállalkoztak. Persze, akadt olyan kolléga is. aki fella- novkákott a csúcsra. vissza azonban már gyalog jött.. . — idézi a nyaralás emlékeit Tőzsér István. — Sok, pénzt elköltötték? — Dehogy! A beutaló négyünknek alig került ezer forintba. Ott kint pedig nem volt mire költeni. Szállás, étel nem került egy fillérbe sem. Esetleg ha leugrottunk a faluba, a haverokkal sörözni. .. De hát Szlovákiában a sör is olcsó. — Ég az ottani koszt nem volt szokatlan? — Ellenkezőleg. Mindannyian elégedettek voltunk. Megszerettük a knédlit, a mákkal töltött, gőzölt gombócot. A c-irkesajt pedig kifejezetten finom csemege. — Mi a tervük a nyár hátralevő részében? — Jelenleg nincsenek gyerekeink. A fiam Zánkán nyaral. a kislányom pedig Pi- linyben van. a nagymamánál. A feleségem is meg én is viszcálltunk dolgozni. De úgy döntet'iink, hogy a szabad szombatja'nkat. vasárnapjainkat nem tékozoljuk el. Felülünk a vonatra, és elmegyünk Mátraderecskére fürödni. Nincs az olyan mesz- sze, nem kerül sokba. És azt is megfogadtam, hogy < ezentúl minden évben elutazik a. család nvara'ni. Hiszen pihenési1«. kikapcsolódásra, valamennyi embernek szüksége van, __ vkm — radva az elsőktől. Ha már ennyire benne voltunk a vetélkedőkben, hát jelentkeztünk erre a ceglédire is. A Lékai KISZ-szervezet ifjúsági brigádjának 15 tagjából választottak ki négyőnket, Bőgér Lászlót, Csurja Istvánt, ‘ Magyar Lajost és engem. Bőgér és Csurja rnűszaki szerelési ismeretekből készültek fel. Magyar Lajos a kulturális területeket vállalta, én pedig a napi politikát, ifjúságpolitikát, szövetkezeti politikát, s ezen belül a szövetkezetünk életét. Magyarral közben részt vettünk a salgóbányai KISZ. vezetőképzőn is, mivel mind* ketten vezetőségi tagok vagyunk. Nem sok idő maradt a felkészülésre, hiszen sokkah nagyobb dologra is készültünk közben, az aratásra. Sokat köszönhetünk felkészítőinknek, a szövetkezet vezetőinek, többek között LaszkanszUi András főagronómusnak. Turcsi), nyi ■ László KISZ.lilk-imak és a jogászunknak, Bubenu ka Lászlónak. Az eredményben nekik is részük van.' Közben előkerül Magyar Lajos, aki a JD 970-es kombájnon szerel valamit. — Erős verseny volt. Jól felkészült minden csapat. Az óbudai tsz előzött meg minket 7 ponttal. — Abbahagyják a versenyzést? — Dehogy hagyjuk — mondja a csapatkapitány, Bródi Sándor. Csak nem csapatban, hanem egyéniben folytatjuk. Össze! lesz megint területi verseny, itt azonban ki-ki1 magáért áll helyt, s addig is. hiszen aratunk! Bőgér és Csurja most is kombájnon vannak, mi pedig készenlétben, hogy segíthessünk, ha szükség vai^ a munkánkra. Elbúcsúzunk, s ők indulnak a kombájnhoz. Ú,gy éfzepi, ha a vetélkedőn csak másodikok lettek is, a gépműhelyben, vagy a kombájnokon megszerzik az elsőt. — g. _ | NÓGRÁD - 1975. július 17., csütörtök 5