Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-16 / 165. szám

,FTe^vi(aí(ú’i a működési szobái) zafot Megtartotta alakuló ülését a munkásküldöttek százharminc tagú tanácsa Az MSZMP XI. kongresszu­sának határozata alapján az országban 25 vállalatnál hoz­zak létre kísérleti jelleggel a munkás-küldöttek tanácskozá­sát. A négy vasipari üzem között megbízást kapott a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek is, ennek létrehozásá­ra. Július 15-én, délután, a művelődési központban meg­tartotta alakuló ülését a Sal­gótarjáni Kohászati üzemek munkásküldötteinek 130 tagú tanácsa. ' ­Merlák Ervin, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára elmondotta; az alaku­ló ülés fontos rendeltetése, hogy a munkásküldöttek mű­ködési szabályzatát minden megválasztott dolgozó pon­tosan ismerje. A munkásküi- döttek létrehozásának leg­főbb célja, hogy a gyár mun- káskollektívája az általuk megválasztott küldöttek út­ján érvényesítse a munkósel- lenőrzést. A munkásküldöttek rendeltetése, hogy vélemé­nyezésükkel segítsék az üzem és a vállalat gazdasági, illet­ve politikai célkitűzéseinek előkészítését, érvényre jut­tassa a munkások alkotó ja­vaslatait és észrevételeit, élőb­bé és közvetlenebbé tegye a munkások és a gazdasági ve­zetők kapcsolatait, segítse a kollektív vezetésben rejlő erő­források kihasználását, a gaz­dasági. a társadalmi és poli­tikai döntések végrehajtását. A munkásküldöttek létre­hozásával azt szeretnék elér­ni, hogy a gyár dolgozói szé­lesebb körben vegyenek részt a döntések előkészítésében, és mint az üzemi demokrácia kü­lönös rendeltetésű fóruma, közvetlenül tájékozódjon a termelés és a gazdálkodás leg­fontosabb kérdéseiről, a dol­gozók művelődésének, élet- és munkakörülményeinek alakí­tását érintő fontosabb ténye­zőkről. A munkásküldöttek a jövőben részt vesznek a vállalat vagy az üzem életét döntően befolyásoló elhatá­rozások előkészítésében, -ki­alakításában, és azok végre­hajtásának ellenőrzésében is. A jelenlévők mindannyian kézhez kapták a munkaskül- döttek működési szabályza­tának írásos anyagát, amely rendszerbe foglalja működé­sük célját, szervezeti rend­szerét feladatát, és hatáskö­rét. Ennek megfelelően a munkásküldöttek tanácskozá­sának két fokozatát alakítot­ták ki:'Egyrészt a területi ta­nácskozást, amelynek kereté­ben a hidegüzemek és a szol­gáltatórészlegek 50—50 kül­döttje. illetve a melegüzemek 30 küldöttje beszélheti meg sajátos feladatait, másrészt a vállalati összevont tanácsko­zást, amelyen mind a 130 kül­dött együtt tanácskozik. A munkásküldöttek tanács­kozására szükség szerint, de legalább félévenként kerül sor. A tanácskozásnak javaslatté­teli és véleményezési joga van. A munkásküldöttek ta­nácskozásuk sikeres teljesíté­se érdekében jogosultak- a vállalat szerveitől bármely, a tanácskozás feladataival ösz- szefüggő kérdésben tájékoz­tatást kérni. A tanácskozáson kialakult álláspontot, vagy hasznos javaslatokat a válla­lat vezető szervei döntéseik meghozatalánál kötelezően fi­gyelembe veszik. A küldöttek tanácskozásukat követő két héten belül beszámolnak vá­lasztóiknak. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a munkásküldöt­tek létrehozásával az üzemi demokrácia kiteljesedését se­gítik. illetve annak szélesebb alapjait rakják le. Ez derült ki a murtkásküldöttek alakuló ülésének vitájában is. S hogy a küldöttek kellő ismeretek­kel rendelkezzenek a válla­lat jelenlegi eredményeiről és a feladatokról, Ürmössy Lász­ló vezér gazga tó-helyettes az év első-6 hónapjának munká­jának tapasztalatairól tartott beszámolót. O. B. Mozgalmas most az élet a mezőgazdaságban. A búza­táblákban a kombájnok dol­goznak, Nyomukban a talaj­művelők. Az országutakon egymást érik szemszállító jár­művek. Az aratók pótolják amit elrabolt tőlük a csapa­dékos időjárás. Az elmúlt hét eleji kitűnő időt, a hét végé­re viharok váltották fel, el­ázott az egész megye. Luc- falván' a Kis-Zagyva völ­gyén 25—30 milliméter csapa­dék hullott. Tegnap reggel még nedves volt a gabona, az aratására gondolni sem lehe­tett. Az idő azonban nem ve. szett kárba, a takarmányt ta­karították be. Székely Berta­lan napkeltekor már a ha­tárt járta, aztán eligazította az embereket. Iparkodnak, hogy a kalászosok előtt vé­gezzenek a takarmánybeta­karítással. A Mátra és Cserhát közén Kora reggelre már harminc felé emelkedett a hőmérő hi­ganyszála, ez mégsem volt \ ták. A szállítógépek hiánya akadályozta meg, hogy nem a vége felé járnak már az aratásnak Nem kaptak segít­séget, tehát a maguk erejéből oldják meg gondjaikat. Pásztó és Ecáeg között dol­goznak az állami gazdaság kombájnosai. Már két és fél hete reggel öt órától este nyol­cig megállás nélkül végzik a munkát. Matulányi Jánosnak tegnap nem kedvezett a sze­rencse. Még csak nyolc’ óra volt, amikor a gépének fel­hordószerkezete elromlott. Kiállt a sorból, mit tehetett mást. Itt dolgozik tizenhatos számú gépén — alighanem a megye eddig legeredménye­sebben dolgozó kombájnve- zetöje — Bernáth Miklós. Szi­kár fiatalember, arcát vas­tagon lepte a por, de kedvét ez nem befolyásolta. — Minden a legnagyobb rendben megy, csak az időjá­rás kedvezzen... — mond­ta. Derült hangulatának forrá­sa, hogy a mai napig 30 va­gon termést takarított be. Az értékelések szerint eddig ez száléról, a Barnaházáról be- hordták a termést. Tegnítp arattak a Pogányváron. Száz­negyven vagon tiszta búza a magtárban van. Ebből 110 va­gonnal adtak- el a terményfor­galminak. Jó a termésátlaguk, annak ellenére, hogy a nyár folyamán rendkívül megvisel­té a vetést a jéggel kevert vi­har. Kazinczi János mondta: — A munkában jó az össz­hang. Tartjuk magunkat a tervhez. Két tervet készítet­tünk: egyiket a száraz időjá­rásra, másikat a csapadékos­ra. A kombájnosok egymás­sal versenyeznek. Házi verseny ez, azért, hogy ki végzi legjobban, el az aratást. Versenyben áll­nak egymással a szállítók és a talajművelők is. A verseny érezhetően jó hatással van a munkára. A kombájnosok kö­zül Szekefes Gyula jár az élen, a mai napig betakarí­tott 17 vagon tiszta búzája, val. De közvetlenül mögötte Válóczi László, Tolmácsi Mi­hály, Vándomyik Attila. Nincs arra biztosítékuk, hogy a töb­biek még nem kerülnek elé­jük, mert nagy ütemben dol­goznak. Másfél adagos kitűnő étellel látják el őket. Megér­demlik, a termés 60 százaié, kát levágták. Mint már az hagyományos, az idén is az aratásban az elsők között akarnak lenni. Csaknem 18 ezer lakást adtak át az első fél évben Gyorsjeleutés az építő- és építőauyag-ipar féléves munkájáról Áz Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium elkészí­tette gyorsjelentését az éoí- tőioari és építőanvag-inari vállalatok, szövetkezetek, kö­zös vállalkozások első fél­éves munkájáról. Ebből ki­tűnik, hogy az építőipar ter­melése a tervezett ütemnek megfelelően, 6 százalékkal emelkedett múlt év első fe­léhez viszonyítva, és e növe­kedésnek mintegy 90 százalé­kát a korábbinál szervezet­tebb. hatékonyabb munkával, a termelékenység növelésével érték el. Különösen gvorsan emelték termelésüket a KPM- váll álatok, amelyek az első fél évben számos, jelentős lé­tesítményt adtak át. és 16.3 százalékkal több építési fel­adatot végeztek, mint múlt év azonos időszakában. Az ÉVM-vállalatok közül az ipa­ri létesítmények építésére szakosított szervezetek 7,8 százalékkal több építési fel­adatot teljesítettek, mint egy évvel ezelőtt, az igények azonban még ennél is na­gyobbak. A beruházások be­fejező szakaszában nagyon nagy feladatok hárultak a szerelő- és szakipari vállala­tokra, amelyek ennek megfe­lelően 14 százalékkal több munkát végeztek, mint múlt év első felében. Az építőipari kivitelező szervezetek — minisztériumi és tanácsi válalatok. szövet­kezetek és közös vállalkozá­sok — ez év első felében 17 588 új otthont adtak át. Ezzel az 1975. évi átadási etőiránvzatnak 34 százalékát teljesítették, tehát a munka Takarékoskodnak az üzemanyaggal A közületi gépjárművek az Idén mintegy 60—70 ezer ton­na benzint és gázolajat ta­karíthatnak meg az üzem­anyagnormák alkalmazásá­val, amelyek az eddigieknél pontosabban és szigorúbban határozzák meg a felhasznál­ható üzemanyag menyisáeét. A Közúti Közlekedési Tudo­mányos Kutató Intézet és más intézetek által — a KPM felkérésére — kidolgozott normarendszer ösztönzi a vállalatokat, szövetkezeteket az üzemanyag ésszerű fel- használására és ily módon a takarékosságra. A múlt évben bevezetett úi üzemanyagnormák a válla­latok nagy részénél beváltak. Különösen néhány szállítási vállalatnál jók az eredmé­nyek. A Volán például 30 millió forint értékű üzem- anvag-megtakarítást értek el. Az intézet most kidolgozza azo­kat a karbantartási módsze­reket, amelyeknek alkalma­zásával biztosítani lehet az autók gazdaságos fogyasztá­sát. A szakemberek számítása szerint az évi üzemanva?- megtakarítás, amelynek ér­téke az idén mintegy 170— 180 millió forint, a műszaki színvonal emelésével a iövő évben megközelítheti a 300 millió forintot. nagyobb része még hátra­van. Így az év végéig még több mint 34 ezer pi otthon építését keli befejezni. Töb­bek között Budapesten az első fél évben átadott 3560 on. túl még csaknem 10 ezer új otthont kell felépíteni, hogv teljesítsék az idei elő­irányzatot. A fővárosban je­lenleg több mint 13 ezer, or­szágosan pedig 38 600 lakást építenek az ÉVM-vállalatok. s további 17 200-at egyéb ki­vitelező szervezetek. Az építőiparnál nagyobb ütemben, 8 százalékkal nö­velte termelését első fél évben az építőanyag-ipar. A korábbinál 10 százalékkal több nyersanyagot, terméket szállítottak az építőknek, a megrendelőknek a kő- és ka vicsbányászat, a finomkerá- mia-ioarés az üvegipar. Égve bek között mintegy 640 ezer tonnával több zúzott követ kaptak a7, építők, mint múlt év első felében. Sok seaítsé get nyújtottak az ellátáshoz az építőanyag-ipar úi és,kor­szerűsített üzemei. Igv 5.5- szer annyi azbesztcement hullámlemezt kaptak az épít-- kezesek, mint múlt év első felében. Húzott síküvegből 21.5. padlóburkoló lapból 78.5, égetett cserépből 20, előre­gyártóit vasbeton vázszerkezet­ből 12 százalékkal növekedett a termelés. A könnyűszerke­zetes központi fejlesztési prog­ramnak megfelelően pedig az első fél évben már 22 száza­lékkal több fém épületszer­kezetet szállítottak az építke­zésekre mint egy évvel ez­előtt.. Vúgnihtijló berendezést helyeztek üzembe F—6 típusú vágothaitó be­rendezést helyeztek üzembe július 15-én, kedden a Nóg­rádi Szénbányák ménkesi ak­naüzemében. A géo, a hagyo­mányos hatvanméteres tel- iesítménnvel szemben százöt­ven—kétszáz méter vágatot hajt ki havonta. A Nógrádi 'Szénbányák a szénbányászat visszafejlesz­tésének. ..hét sovány” eszten­deiében annyi fejlesztési alap­pal sem rendelkezett, amenv- nvi a bányák műszaki álla­potának úgynevezett szinten tartásához elegendő lett vol­na, Változást a tavalyi év ielzett amikoris már ötven­milliót költöttek műszaki fej­lesztésre. az idén pedig már százötvenmillió _ forint felett rendelkeztek. Ebből a pénzből került • az első fél évben a rnénkes5 ak­naüzembe ezerötven csehszlo­vák gvártmánvú SHZ-típusú hidraulikus acéltám. s a Ménkesen most üzembe he­lyezett vágathaitó után a jö­vő héten Kánvásra. aususz- tusban Szorospatakra is eav. egv F—6-ps, Az idén még további két nagy teliesitmé- nvű vágathajtó berendezés érkezését várják Nógrád me­gye’«. Tűző napon, forróságban rendületlenül betakarítása. folyik a gabona kedvező az aratásra, mert erős a páratartalom. Az em­bernek is nehéz, a gép sem szereti. A tepkei majorban nagy volt a sürgés-forgás. Mát- ravölgyi Béla, a növényter­mesztési ágazatvezető ren­delkezett. A még bent lévő gépeket irányította munká­ra. Mire a napsugár felszán­totta az éjszakai harmatot, a kombájnok a búzatáblákban indulásra készen álltak. A Fenék-dűlőben hét, a tari ha­tárban négy. Ott dolgoznak most a hollókőiek is négy kombájnnal, tiszta búzát aratnak. Jól kell az idővel bánni, mert igen gyakori a hirtelen kerekedő vihar. A Mátra és a Cserhát szinte vonzza a felhőt. A szorgalmuk eredménye, hogy a több mint ezer hektár búzának hetven százalékát már betakarítot­a legkiemelkedőbb teljesít­mény. Néhány perc a beszél­getésre, aztán indult, vezet­te a sort. Nehéz a munkájuk, mert ledült a gabona és a gaz is felvert benne. De ezek a kombájnosok már nagy is­merői a gépeknek, forognak, mint a motollák és vágják a kalászost. , Az ecsegiek versenyben Mirtt a parancsnoki szállás az elnökiroda. Reggeliidő­ben kicserélik a hajnali ta­pasztalatokat. Bóta János, a főagronómus napi jelentést tett Kazinczi János elnök elé. Jól haladnak az aratással. A Községföldről, a Bataföld- röl, a Százkilásról. a Les­hegyről, a Borsóföldről, 'a Ka. Egy tűzeset ürügyén a városközpontról Rendkívül szép város Salgótar­ján. Különösen az a városköz­pont. Az épületek modern vona­la, a vásárlási központok korsze­rű kialakítása méltán hívja fel magára a szakember, a kíváncsis­kodók figyelmét. Ma már szinte befejezettnek lehet mondani a megyeszékhely központjának ki­alakítását. Szinte befejezettnek lehet mon­dani — jutott tegnapelőtt az eszembe, éppen akkor, amikor a Palócz Imre téren, a város szí­vében, központjában egy romos, szanálás alatt levő épületben tűz keletkezett. A tűzoltók ugyan gyorsan eloltották a tüzet, a füst és lángnyelv csak rövid ideig emelkedett a magasba, jómagam — de mások is — éppen nem e tűzre gondoltam. Először arra a veszélyre, amelyet ez a tűz hoz­hatott volna magával. Hiszen egy szűk sikátorban az emberek ezrei közlekednek nap mint nap, s az égő énüleiben olajjal megtöltött hordók állták a lángnyclvekct. Később másra gondoltam. Arra, amit az emberek erre járva már számtalanszor megfogalmaztak. A szép és korszerű Palócz Imre teret csúfítja a régi, korszerűtlen, most már bontás alatt levő, vagy a má­sik a vakolatlan felvonulási épület. A Salgótarjánba érkezők leg­nagyobb része a városnak ezen a részén halad át. Akár vonattal, akár autóbusszal is érkezik a megyeszékhelyre. És most jönne a lényeg. A vonat, az autóbusz ablakából egy nagyszerű, korsze­rű várost lát az idegen, megérke­zése után pedig egy téren korsze­rűtlen. vakolatlan, nem éppen a környezetbe illő épülettel talál­ja szembe magát. A régi, egykori kocsma, majd könyvtár, aztán csemege, most már biztos, hogy eltűnik a város- központból. A bontást a tüzeset csak meggyorsította. De minek marad a helyén a vakolatlan, csú­nya, a környezetből teljesen ki­síró felvonulási épület! A parkot kellene már elkészíteni, s ezzel együtt végre megnyitni az erede­tileg is tervezett módon a vas­úti aluljárót. Ha a városba érke­zett idegfent park, benne virág, nem pedig egy félig bontott, az­tán magára hagyott vakolatlan felvonulási épület fogadná, egé­szen biztos, más benyomásokkal távozna Salgótarjánból. Tudom, a takarékosság idején nem szabad csak úgy meggondo­latlanul lebontani egy felvonulá­si épületet. De ez az épület a garzonház' felépítésével teljesítőt- te hivatását, bontásra van ítél­ve. Ezt kellene valahol eldön­teni. A városközpont végleges ki­alakítása ezen már nem múlhat. Egyébként a tüzeset ürügyén ezt szerettem volna elmondani. — somogyvári — Túl a Cserháton Herencsényben az ország, útról feltűnnek az aratók. A hirtelen lejtő miatt kévekö­tővel dolgoznak. A gép nyo­mában az emberek rakják a kereszteket. Nagy József üzémegység-vezető motorral járja a határt, mindenütt ott van, ahol segítséget kérnek. A napi normája nyolcvan kilo­méter. Legfőbb gondja a szem érését követni, hogy időben indíthassa a gépeket. Eddig jó ütemben halad a Aiunka. öt kombájnnal dől. goznak. Kerekes János csa­patvezető nagy szakértője a munkának. Társai: Jusztin József, Fábián László, Szálai Tibor és Kerekes József. Sze­relőjük, Galonics Zoltán, nyo­mon követi a gépeket. Mögöt­tük már égetik a tarlót. A nándori gabonatárolóban Egymás nyomában a gabo. nával megrakott gépjármű, vek. Párák Miklós, a telepve­zető mondta: — Legfontosabb a gyors rakodás, hogy fordulhassa­nak a szállítók... Ez a tsz-eknek is kulcs­kérdés. Nagy körzetből érke. zik ide a termés. Bércéi, Becs­ke, Nógrádkövesd. aztán Szügy, örhalom. Csitár. Ez utóbbi tsz-ből maga az elnök kísérte el a rakományt, vizs­gálódni, nincs-e fennakadás. Majd harminc kilométer uta. zás után nem szabad sokáig vesztegelni a raktárnál. De erről Párák Miklósék gon. doskodnak is. Felkészültek, éjszaka is átveszik a ter­mést. A telepen dolgoznak a szárítók, zúgnak a gépek, tel­jes az üzem. Szécsényben nőst indultak Az Ipoly völgyében vég­képp nem kedvezett eddig az időjárás, Esett és esett az eső. Tegnap volt az első nap, ami- kor a kombájnok mind mun­kába indultak. A Herminán, a Fehérhegyen, Benczúrfal- ván három-három kombájn aratott. Karancsságon nem tudtuk még délben sem kezdeni. Han- zélik Ferenc tsz-elnök úgy számított, hogy a délutáni órákban náluk is megindul az aratás. A mezőgazdasági üzemek­ben nagy szorgalommal dol­goznak a jövő évi kenyérnek- valóért. Nehéz a munka. de jó a termés, bizakodó a. han­gulat. Bobál Gyula NÓGRÁD — 1975. július 16., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents