Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-13 / 137. szám
ílüség Találkozások a Fürdő Nem, ez nera is lehet igaz! Hogy a negyvenediknél kezdték az évenként* találkozások sorát. És a nap okiban 53 éve lesz, hogv végezték, tizenharmadik alkalommal találkoznak. De Laluja Rudolf né derűsen rábólint: így \*an, el kell hinni! Öscszetartcflc a volt esztergomi képzősök. Fogalmaz- zuwk pontosabban: hűségesek. — Hát te ki vagy? — néztünk egymásra a negyvenéves találkozón. Elvittem a legidősebb fiamat, Andrást is. Azt vettem észre, megindul a találgatás: „Ki lehet az, aki ennyire nem öregedett meg a fiúk közül?..Ekkor határoztuk el, hogy ezmtű.1, minden évben június első napjaiban egyszer összejövünk. Találkozó az esztergomi Fürdő Szállóban. Két évvel ezelőtt, az, ötvenéves találkozáson aranydiplomát kaptam. Gazdag és hosszú pedagóguspálya után kapta meg ezt a kitüntetést Laluja Rudolf- né. Negyedszázadot töltött Kesztölcön, tizenöt évet Né- zsán. Tanított összevont iskolában, tanított alsósokat, ha kellett, ávebte a magyart., a rajzot. Mindenféle pedagógiai G. Kiss Magdolna kórushangversenye Iskolások Taron, a művelődési házban rendezték meg az általános iskola kórusának hangversenyét. Nem egyedülálló, de meglehetősen ritka esemény megyénkben — valószínűleg másutt is — . hogy egy községi általános iskola, saját erőből, teljes estét beteli/} műsorral, színvonalas koncertet rendezzen. Ha megvizsgáljuk a körülményeket ez nem véletlen. Tarnak gazdag népzenei hagyományai vannak, lakói szeretnek énekelni, muzsikálni, zenét hallgatni. Pávakör, citeraze- kar működik a községben, az általános iskolában pedig az énele és a zene nemcsak nevelési cél, hanem tudatosan felhasznált és rendszeresen alkalmazott nevelési eszköz mindazoknak eléréséhez, amiket művelődéspolitikánk feladatul tűzött ki közművelődésünk terén. Nagy Vilmos iskolaigazgató bevezető beszédében hangoztatta: •,Nevelni akarjuk Szakszervezeti küldöttértekezlet Jobb feltételek között A szécsényi pedagógus járási szakszervezet bizottsága a közelmúltban tartotta meg járási küldöttértekezletét. Pintér Lajos, a járási pedagógus szakszervezeti bizottság elnöke értékelte az e'múlt négy év munkáját. Elmondotta, hogy a járási tanácskozást alapszervi kül- döttváLasztó értekezletek előzték meg. A 16 a laps/.elvezetnél 8 helyen bizalmit, 8 helyen pedig háromtagú bizottságot választottak. A beszámoló elemezte közoktatásunknak a társadalomban betöltött fontos szerepét. Szólt a Központi Bizottság közoktatás-politikai határozatáról. a megjelent állami rendeletekről. a tananyag csökkentéséről, a kötelező órák számának csökkentéséről, az oktatás korszerűsítéséről, az új rendtartás bevezetéseiről, az iskolai demokratizmusról. Részletesen foglalkozott a járás közoktatásának helyzetével, A négy év alatt jelentősen megváltozott az általános iskolai hálózat. Megnövekedett a körzeti iskolák száma. Az iskolák többségében működik napközis csoport. Litkén átadásra került egy új körzeti iskola. Nem sikerült előbbre lépni a kéoesftés nélküli nevelők számának csökkentésében. Jelenleg 43 képesítés nélküli pedagógus tevékenykedik a járás területén. Nagy részük felvételt nyert felsőfokú szakintézmény levelező tagozatára Jelentősen emelkedett a szakosan leadott órák számunka szenvedélyesen érdekelte mindig. Itt, Nézsán, az idekerülé&ükkor teljesen hiányoztak a térképek. Lalujáné feltalálta magát: elővette rajzkészságét és egy vöröskeresztes csomagból színes zsírkrétákat halászott ki — jól használható térképet «kerített. Semmiképpen nem mondható véletlennek ez a húség a pedagógia iránt. Ritka pedagó- gusdinasztia az övék: kettő híján harminc tanárembert számláltak össze a közvetlen hozzátartozók körében. — A férjem Kész tö Icon volt iagagató. A három lányunk, a férjeik, fiunk, menyünk, maholnap jópár unoka tanít András fiuk, aki elkísérte édesanyját az első találkozóra, szobrászművész, de a pedagógia tőle sem esik távol: a budapesti képzőművészeti szakközépiskola tanára. Van a családban rajta kívül rajztanár. énektanár, gyógypedagógus és — főleg az idősebbek között — sok tanító. Meg kell kérdeznem, mondogatom magamban, vajon egyik gyereknek sem mondták még a pályaválasztás előtt: fiam, gondold meg, ne legyél te is a „nemzet napgyermekeinket —, de a szülőket is — a zenére és nevelni a zene által. Bízunk benne, hogy vállalkozásunknak lesz eredménye és folytatása.” Amikor egy intézmény vezetője világosan ismeri a zene társadalmunkban és az ifjúság nevelése terén betöltött szerepét, akkor várható ilyen eredmény. Természetesen nem képzelhető el mindez Taron Resch Gabriella énektanárnő áldozatos munkája magas fokú zenei műveltsége, igényessége és a kórus tagjainak lelkes hozzáállása nélkül. Kilenc művet énekelt az énekkar, további hat kompozíciót pedig a kisebb létszámú kamarakórus szólaltatott meg. A művek többsége mai magyar szerzők alkotása volt. de elhangzott néhány régebbi darab és szovjet mű is. A felcsendült darabok, ha nem Is voltak egyformán érettek, mindegyik meggyőző, élményszerű előadásban ma: 48,8 százalékról 64.2 százalékra. Nagy gondot fordítanak a fizikai dolgozók gyermekeinek kulturális nevelésére, a társadalmi életre való felkészítésre. A járás területén 10 SZOT-szakkör működik. amelyben 166 gyermek vesz részt. A beszámoló ezután a pedagógusok továbbképzésével közéleti tevékenységével foglalkozott. Részletesen szólt a nevelők élet- és munkakörülményeiről. 1971-ben a pedagógusok bérrendezései révén álag 20 százalékkal emelkedett a pedagógusok fizetése. A járásban a tanítók átlagkeresete 2666 forint, a tanároké 2780 forint. Mindkettő jobb a megyei és országos átlagnál. Az óvónők és a középiskolai tanárok havi jövedelme nem éri el a megyei és országos átlagot. Több iskolában a kétgyermekes családanyáknak sikerült szabadnapot biztosítani. A járásban a 10 éves törzsgárdatagsággal 100 forint feljebbsorol ást, kapnak a nevelők Eddig UO-en bronz, 31-en ezüst, 13-an arany törz&gárdatag- jelvényt kaptak. A beszámoló ezután a társadalombiztosítással, munkavédelemmel, a járási bizottság gazdálkodási, üdültetési tevékenységével foglalkozott. A beszámolót követő vitában többen nyilvánítottak véleményt. A küldöttértekezlet megválasztotta a járási bizottságot, a megyei küldötteket. Szállóban számosa”, ahogy régen a tanítót nevezték... Senkit sem beszéltek még le a családból a pedagógushivaitásról? Lalujáné nem lepődik meg a kérdésen, talán várta is. — Abban nőttek fel, hogy nálunk mindenki szerette a gyerekeket és a könyveket — magától alakult a választásuk, rábeszélni már nem is kellett, lebeszélni pedig nem lehetett. Például a lányom, aki itt tanít Nézsán. nagyon nehezen érte el a célját: mindenáron tanító akart lenni. Megszűnt a balassagyarmati képző, így gimnáziumba írattuk. Persze, megpróbáltunk mindent: írtunk egy levelet Erdei -Grúz Tibornak, az akkori művelődésügyi miniszternek. Mikuláskor jött a levél, hogy átveszik, az esztergomi képzőbe. Nagy volt az öröm! Nemrég érkezett meg az értesítés, az idei találkozóról: újra utazhat szülővárosába, a képzős évek színhelyére. — Tavasszal már mindig elfog a nyugtalanság: vajon sikerül-e a találkozó, amit egyformán várunk mindnyájan. Tavaly tizennégyen jöttünk össze, Remélem, idén is ennyien leszünk,.. szólalt meg. Különösen nagy tetszést arattak Balázs Árpád és Karsai József Erkel - díjas zeneszerzők kompozíciói. Helyes elképzelésnek bizonyult a nagybátonyi zeneiskolába járó kórustagok hangszeres fellépése. Közülük kiemelkedett Nagy Gabriella hegedű- és Sándor Ferenc klarinétjátéka. Mélyhegedűn és a kórus zongorakísérője- ként Szüts István, a budapesti Bartók Zeneművészeti Szakközépiskola tanulója működött közre. Gazdagította a hangversenyt Farók Péter és Schultz Andrea szavalata, akik egy-egy zenei tárgyú verset adtak elő. A szépen fejlődő énekkar többször szerepelt már a rádióban. A közeljövőben ismét hallhatjuk őket az Éneklő ifjúság sorozatban. Jól sikerült hangversenyük után őszintén kívánunk nekik további eredményes, sikeres működést. Reméljük, ezután minden évben megrendezik önálló koncertjüket, amellyel nemcsak Tar község. hanem Nógrád meaye zenei életét is gazdagítják. Sz. P. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG tavaly márciusi határozata lényegesen bővítette a közművelődés fogalmát: eszmeileg is, területileg is. Fontos feladata a műveltség, a kultúra közvetítése, terjesztése, de nem szűkíthető le csak erre. Szerepe van a közösségi művelődés, a szocialista életforma, erkölcs és magatartás alakításában, a szocialista ember formálásában. En- ,nek következtében átalakulóban vannak a közművelődés módszerei is — a korábban általánossá vált nagytermi rendezvényeket a kisebb közösségekre épülő munka váltja fel. Ugyanakkor a közművelődési munka mindinkább túllép a művelődési házak kapuján, mind nagyobb mértékben kér és kap helyet az üzemekben, gazdaságokban és iskolákban, és hatására megújulóban van a könyvtári és a múzeumi munka is. A művelődési házak életében egyre nagyobb teret kapnak a klubok, szakörök, amatőr művészeti együttesek. Nem véletlenül. A klubok a közösségi élet fórumai. Programjaik sokfélék: megtalálható bennük az ismeretterjesztés, a politikai vita, a vetélkedő, a tánc és a közös kirándulás, színdarabok, filmek együttes megtekintése és még sok minden más. A közösségi művelődésnek ezeket a formáit azért kedvelik az emberek, mert a klubok, ban nemcsak kötött foglalkozások — előadások, ankétok, vetélkedők — alkotják a programot, hanem kötetlenül beszélgetni, véleményt cserélni, vagy éppen vitatkozni is lehet. Márpedig az ember társas lény: természetes igénye, hogy másokkal is kicserélje gondolatait, észrevételeit. E természetes igény kielégítéséhez nyújtanak nagy segítséget a társasági életnek ezek a mind népszerűbb fórumai. A szakkörök a kiscsoportos közművelődésnek másik fontos — bár a kluboknál speciálisabb a zártabb körű — formái. Tagjait elsősorban a közös érdeklődési területek hozzák össze — modellezők, barkácsolók, gyűjtők, kézimunkázok, amatőr rádiósok, fotósok, filmesek s még jó né. hány más hobby kedvelői vesznek részt az együttes munkában. A programok zöme — érthetően — elsősorban a gyakorlati munka, ezt I azonban mindenütt szakmai előadások, tapasztalatcserék, bemutatók egészítik ki. A gyakorlati munka közben pedig mindig kínálkozik lehetőség a beszélgetésre, a gondolatok, a vélemények kicserélésére — ezáltal válnak a szakitörök is az egymásra ható közösségi élet fórumaivá. Jobban ki kell használnunk a különböző művelődési keretekben rejlő közösségi nevelési lehetőségeket — olvashatjuk a párt közművelődési határozatában. Ennek érdekében szorgalmazza az amatőr művészeti mozgalmak segítését és fejlesztését. Okkal. Az amatőr mozgalmak célja ugyanis nem hivatásos művészek nevelése, hanem a szocialista magatartás formálása, az aktivitás fokozása, a művészeti tevékenység megkedveltetése, jobb megértése. A művelődési házak feladata, hogy tartós művelődési közösségekké formálja ezeket a csoportokat, amelyeket a cselekvő részvétel, a közösségi élmény megszerzése, s a művészet világával létrejött kapcsolat hozott ösz- sze. A közművelődéssel szemben támasztott igények növekedése változást eredményezett a könyvtárak munkastílusában is. Régebben a könyvtár legfőbb feladatának a könyvek kölcsönzését tartotta. A mai könyvtárosok munkája már sokkal több ennél. A könyvtár ma már nem csupán könyvkölcsönzés, hanem olvasó is, ahol a lexikonokból és kézikönyvekből jegyzetelhetnek, a legfrissebb folyóiratok között válogathatnak az érdeklődők. Ugyanakkor egyre több helyen zenét, mesét, vagy verseket hallhatnak fülhallgatóval felszerelt lemezjátszóról, magneto, főnről a látogatók. Az is mind gyakoribb, hogy iskolai órák színhelyévé lép elő a könyvtár. Rendhagyó irodalmi órákat rendeznek, szavalók közreműködésével. Zenetörténetet hallgatnak, lemezbemutatóval. Diafilmeken csodálhatják meg a legjelentősebb képzőművészeti alkotásokat, s közben előadások is elhangzanak az alkotókról, munkásságukról. Ahol pedig gyakoriak az fró-olvasó találkozók, ott egyre sürgetőb. ben fogalmazódik • meg az igény a könyvklub megalakítására. A KLUBTAGSÁG TÖBBSÉGE már nem spontán olvasó — célok, szándékok vefórumai zetik az elolvasandó művek kiválasztásánál. S a könyv-1 klubokban rendezett irodalmi vetélkedők a kontrollját jelentik nemcsak az olvasmányélményeknek, hanem az egyre szélesedő irodalmi — esetleg zenei, képzőművé. szeti — látókörnek is. Mindez népszerű játékos formában zajlik, s nem valamiféle ko- molykodó vizsgáztatás keretében. Mégis egy-egy ilyen vetélkedő nemegyszer felér' egy sikeres vizsgával, hiszen a versenyzőknek sok-sok ismeretről kell számot adniok a játék keretében. Miként a könyvtárak, úgy a múzeumok i6 egyre inkább szerves részét képezik az egész közművelődési tevékenységünknek.' Volt idő, s nem is olyan régen, amikor annak örvendeztünk, hogy évről évre mind többen keresik fel múzeumainkat, az ott látottakkal. ki-ki a maga módján, képessége, felkészültsége szerint igyekszik bővíteni meglévő ismereteit. A múzeumok ennél ma már sokkal többet tesznek. Például az egyre több helyen rendszerré váló tárlatvezetéssel. A szakember értő — s főleg közérthető — magyarázata lényegesen többet nyújt annál, mint amennyit az egyszerű múzeumlátogató „kiolvashat” az eléje tárt művekből, alko. tásokból. A szakember kalauzolásával már nemcsak a képet, vagy a szobrot látja, hanem korokkal és művészeti irányzatokkal ismerkedhet, értesüléseket kap az alko. tőkről, annak szándékáról, a megfogalmazás módjáról. Vagyis: a művészet közelebb kerül a tömegekhez, a tömegek pedig « művészethez. És ezen kívül sok más lehetőség is kínálkozik. Hangversenyek, képzőművészeti vetél» kedők, művészekről, alkotásokról szóló filmek bemutatása, ismeretterjesztő előadások — mind.mind gazdagít, hatják múzeumaink programját. A FELADAT, AMELYET a közművelődési határozat meg. szabott, nagy, de nemes feladat. Célja: elősegíteni, hogy az emberek a szoctalianus mai és holnapi fejlődésének megfelelő kulturális színvonalon éljenek és gondol kódja, nak, a műveltség tömegmére. tűvé váljék. Ehhez jelent nagy segítséget a kis közösségekben végzett közművelődési tevékenység valameny- nyi formája. Prukner Pál Mai tévéajánlatiM 22.20: DON CARLOS. A televízió dicséretes vállalkozása, hogy egy-egy érdekesnek ígérkező operai vendégszereplést. egy-egy jelentős művész fellépését megörökíti. kitágítja az operaszínpad nézőterét. Így lesz ez ezen a napon is, amikor az Opara közönségével szinte egyidő- ben gyönyörködhetnek Kónva Sándor, a magyar származású operaénekes hangjában, játékában, a kiváló magyar közreműködők között. Verdi Don Carlos című operája 1865 és 1884 között többszöri átdolgozással érte el végleges formáját. Egy nagyszerű, klasszikus dráma találkozott ebben a műben Verdi zenéjében. Schiller Don Carlosa szolgáltatta a gondolati alapanyagot, amelyhez Verdi zenei emberábrázolásának magasrendűsége járult. Az opera II. Fülöp, a szerelmében csalódott, magányos. öreg spanyol király udvarában játszódik, ahol fia. Carlos és a szabadságeszmékért küzdő Posa márki állnak szemben vele. A szereposztásból: Don Carlos — Kónya Sándor, Fülöo király — Kováts Kolos. Posa márki — Miller Lajos. Erzsébet királyné — Moldován Stefánia. — Sz. F. — 4 NÓGRÁD - 1975. június 13., péntek A Váci Kötött pásztói gyáregységében, ahol félezer asszonyt és leányt foglalkoztatnak, nagy gondol fordítanak a szakmunkásképzésre. Az idei tanévben 24 fiatal fejezte be első évi tanulmányait a nagybátonyi Zsinkó Vilmos Ipari Szakmunkásképző Intézetben kötő- és hurkolóipari konfekció« szakmában. A diákok a hét négy napját a gyár korszerű gépekkel felszerelt tanműhelyében töltik, ahol szakmájuk ..titkait” a gyakoriat- ban sajátítják el. Hídvégi Éva. Nyílra! Zsuzsa és Hídvégi Ilona, akik jövőre tesznek szakmunkásvizsgát, egy melegítő felsőrészének minőségét vlzsgálgalják. — fotó: Kulcsár —
