Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-11 / 135. szám

Minden kezdet... Kenyeret frisset, jóízűt... Derűs, barna arca. csende­sen folydogáló beszéde nem sejtetik, hogv a falu eavik vezetője. több mint kétszáz­ötven iparkodó szövetkezeti asszony ..gazdája”. Masa a fiatalasszony is valahogy úav van vele. csak nehezen hiszi: ezentúl aligha lesz elég. ha a termelőszövetkezet keverő­üzemében. ahol dolgozik, gon­dosan. pontosan teszi a ma­gáét. Nasv Ferencné a mesve legnagyobb közös gazdasága, az öt község határában dol­gozó ceredi termelőszövetke­zet nöfelelőse. S most ianu- ar derekán beválasztották a község nártvezetőségébe is. Ahogv mondja, munkája nemcsak azért nehéz, mert a kezdés gondjaival bajlódik. — Tudja, a falu az egészen más mint a város... — Elhall­gat. Nézem az arcát, amelven átsüt a közlés, a szereplés zavara, — Nálunk többnvire a szabad idő is munkaidő... A legtöbb emberben benne él a munka., a szerzés vágva... Így aztan nem is iaen kell ft szövetkezeti asszonyokat munkára buzdítani, Teszik azok a dolgukat anélkül is. S nem is akárhogyan. Nagy Ferencné hallatlanul büszke arra, hogy a szövetkezet el­nyerte a kiváló címet. Az Ünnepségen, amelyet a közel­múltban tartottak a gazda­ságban, sok asszony kapott Kiváló Dolgozó oklevelet, pénzjutalmat. — Az már nehezebb, hogv a falu, a közösség érdekében egyéb munkát is végezzenek az asszonyok — mondia. — Bár. ha 1 meggondolom, vala­mennyit már itt is mentünk előre... Az asszony tanácsta­gok jól dolgoznak, sok min­dent tesznek a községért. Ta­lán most már a pártban is több leánnyal, asszonnyal számolhatunk. Nemrégiben vettünk fel egv fiatal asz- szonykát. Hanem a héttagú községi pártvezetőségben ral- 1am kívül nincs más nő... Hogy miért? Azt hiszem, egy kicsit tartanak tőlünk. Az igazsághoz tartozik a- is, hogv mi sem igen vállalko­zunk ilyenfajta feladatra... A család, a gyermeknevelés gondja sok asszonyt fog visz- sza. Nagy Ferencné most ta­nulja a vezetést. Lassan be­fejezi Salgótarjánban az öt- hónaoos oártiskolát. Ez alatt az idő alatt minden este ha­zautazott Ceredre. Két kis­gyermeket hagyott otthon. — Vné — 2 millió Gyorsít ják a két onelemgy árak új munkahely 4 Ebben az évben közel 25 000 tanulót fogadnak a grúziat szakmunkásképző tanintéze­tek. Ez a keret évről évre nö­vekszik, az ipari és lakás­építések kibontakozásának arányában. Jelenleg Grúzia 75 szakmunkásképző intéze­tében 250 szakmát oktatnak, kohászokat, gépgyártókat és energetikusokat képeznek. Ezek az iparágak különösen gyorsai) fejlődnek e kauká- zusontúli szovjet köztársa­ságban. A Szovjetunió mintegy hat­ezer szakmunkásképző inté­zetének tanulói teljes állami ellátásban részesülnek. Sokan közülük a szakma megszerzésével egyidejűleg eivégzik a középiskolát is. Jelenleg 99,6 millió mun­kást tartanak nyilván a Szov­jetunióban. Többségük szak­munkásképzőben szerezte is­mereteit. Az országban immár 45 éve teljes a foglalkoztatott­ság. Ezt a tervgazdálkodás és a gyors ütemű fejlődés segít­ségével érték el. A múlt év­ben például nem kevesebb, mint 2 millió új munkahely várta a végzős tanulókat. term ékstruktárájának korszerűsítését A Beton- és Vasbetonipari Művek, amely az utóbbi két évben több gazdaságtalan betonárutelepét megszüntette, most elsősorban a korszerű termékstruktúra kialakítását szorgalmazza. Ebben az évben csaknem 20 termék gyártását adja át tanácsi vállalatoknak és egyéb szervezeteknek, amelyek a kisebb sorozatú cikkeket gazdaságosan ál­líthatják elő. Ugyanakkor a betongvárak jobban kihasz­nálhatják nagy gépsoraikat korszerűbb és hosszú ter-mék- sorozatok gyártására. A komplex intézkedési tér- ! vek szerint nagy figyelmet fordítanak arra. hogv meg­gyorsítsák a rugalmasabb technológiájú gépsorok fej­lesztését. így a célgépeket fo­kozatosan felváltják a több­féle termék gyártására könv- nyen átalakítható, korszerű berendezésekkel. A gazdasá­gosabb termékstruktúra kia­lakításában számításba vett új termékek közül azokat helyezték előtérbe, amelyek a vállalatnál és a felhasználók­nál egyaránt megtakarítást eredményeznek. Többek kö­zött megkezdik a nagy fesz­távolságú spen-deck födém­panelek gyártását. Ezeket a termékeket, az építőknek, már nem kell vakolniuk, tehát egv munkaműyelete't lés eízel >ehv- bert és gépeket, takarítanak meg. A gyártási eljárások korsze­rűsítésével teremtik meg az acélmegtakarítás feltételeit több újfajta tetőpamelnél és födémelemnél. amellyel az acélbetétes elemeket -váltják fel A régi technológiai eljárá­sok felülvizsgálásával egy- időben felderítették a hulla­dék és energiaveszteség csök­kentésének lehetőségeit is. így a gazdaságosság javításá­ra tett komplex intézkedé­sekkel terveik szerint az idén 7.4 millió forint értékű meg­takarítást érnek el. Szocialista szerződések MIÉRT VAN erre szükség, amikor a gyárak, üzemek, vál­lalatok egymás közti kap­csolatát törvények, rendel­kezések szabják meg, írják elő, betartásuk és betartató- • suk mindenkire egyformán kötelezőn. A gyakorlat azon­ban sokszor mást mutat. Saj­nos, a szerződéses fegyelem­nek sok esetben még nincs olyan nagy becsülete. mint egy alaposan, nagy körűite­kül éssel, reálisan összeállí­tott szocialista szerződés­nek. Ezt tapasztaltam nemrég a Nógrád megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat, az Észak­magyarországi Regionális Víz­mű salgótarjáni kirendeltsé­ge és az ÉMÁSZ szocialista szerződésének értékelésénél, amelyet a vízmű pártvezető- sege szervezett. A beszámolóból kiderült, hogy az érdekeltek a gazda­sági együttműködésre vonat­kozó vállalásukat példásan teljesítették. Ennek köszön­hető. hogy kisebb zökkenők­től-eltekintve folyamatos, ki­elégítő volt a város vízellá­tása. Ez azt is tanúsítja, hogy komolyan és felelősségtelje­sen vették ígéreteiket. A leg­több dicséretet az ÉMÁSZ dol­gozói kapták. Sokoldalú, azon­nali segítőkészségüket hang­súlyozták. Sajnos, nem beszél­tek ilyen hevülettel a társa­dalmi ' kötelezettségvállalások­ról, a vállalatok dolgozóinak tervbe vett találkozóiról, a mozgalmi szervek közötti, és egyéb jellegű tapasztalatcse­rékről. Azért sikerült az Észak­nógrádi Regionális Vízmű épí­tésének második szakaszá­ban tavaly jó eredményeket elérni, mert a KlSZ-védnök- séggel épülő új objektum lét­rehozásában érdekelt válla­latok. szervek, mindegyike komolyan vette a szerződés­ben vállalt kötelezettségeit. Mi a több a szocialista szerződésekben a hivatalos megállapodásokkal szemben? Ahol komolyan veszik, ahol rendszeresen értékelik, ott az érdekelt felek mindegyike felelősségteljesebben dolgo­zik, ügyel arra, hogy szavá­nak súlya és tekintélye le­gyen. Ezeket az okmányokat olyan felelős emberek írják alá, vállalnak benne kötele­zettséget, akikrfek lehetősé­gük is van az akadályok gyor­sabb elhárítására Előnye jelentkezik az embe­ri kapcsolatok kedvezőbb alakulásában is. A közös cél, a közös gond közelebb hozza egymáshoz az embereket, nem azt nézik, miként bújhatná­nak ki a tennivalók alól, ha­nem _azt keresik, kutatják, hogy" egymás segítségével miként tudnák megoldani az adott pillanatban sokszor megoldhatatlannak látszó kér­déseket, vagy csak hosszabb távon megvalósítható felada­tokat. Jó erőpróba a ki mit tud, mire képes, mennyire ismeri területét, érti dolgát követel­mények megítélésére, minősí­tésére. Kimutatható, hogy a gyorsabb léptekkel haladók magukkal ragadják azokat, akiknél lépésváltásra, ütem­növelésre van szükség. Megoldáshoz segít ólyan kérdésekben, ahol a rende­letek nem elég egyértelműek, vagy az adott gond megol­dását nem segítik elő. mivel az élet, ha árnyalatokban is, de túlhaladta az abban fog­lalt előírásokat. Előnyként említhetjük azt a tulajdonságot, hogy kihúz­za a talajt a jogi csűrés-csa- varás sokszor káros gyakor­lata alól. Ily módon félsza­badítja az emberekben az al­kotni vágyás érzését, felfo­kozza küzdeni tudásukat. Ide sorolhatjuk azt az előnyét is, hogy a gondok felvetésén túl, a megoldásokkal utat tör az Történetek harminc év éj»%akáHtól ' i EGY ÉJSZAKA, 1937-BEN: — Dagassza, dagassza, fiam azt a kenyeret, mert külön­ben. . . — Éppen csak egy kicsit pihenek, főnök úr. — Tanulja meg. fiam. itt dolgozni kell. lazítani otthon lehet. Mire menne az üzlet, na én is úgy gondolkodnék, mint maga... Lehúzhatnálik a rolót, fiam! így dohogott az öreg Klein Jenő, órákon át. s vizslaszem- mel figyelte munkásait. Pedig ő is tudta: nehéz a dagasztás, hamar kiveszi az erőt a Hegedűs Pista akkor m“g gyenge kezéből, s talán ei is álmosod ik közben, hosz- szú az éjszaka. ..Hárman voltunk testvé­rek. Apámmal éltünk, anyánk korán elment erről a világ­ról, a jó öreg nevelgetett min­ket az életre. Bizony, keser­ves napok jártak akkoriban ránk: földünk sem volt, csak az éhes szánk, meg a két ke­zünk, amit hamar munkára kellett fogni.” Tudom, vannak, voltak, lesznek gyermekkori álmok. Amikor a nadrágot kinövő fiú úgy tervezi: katona lesz. mozdonyvezető, repülős és ta­lán — pék. „Soha nem akartam én ke­nyeret dagasztani. A sors hoz­ta így. Apám megtudta, hogy a szécsényi Klein kis fizetést is. lakószobát is ad a tanuló­jának; így kezdtem el nála dolgozni. Mert hiába szeret­tem volna mást, dehogyis került volna a tandíjra pénz.” Egy éjszaka 1942-ben: — Az istenit maguknak! Igyekezzenek! — Alázatosan jelentem, még nem sült ki a kenyér, — Ne jelentgessen nekem! Pakoljanak, indulás! Mind­járt a nyakunkon az oroszok! Kint akna vágta magasra a piszkosszürke havat és a tá­volban hosszú, elnyújtott pat­togással felugatott egy gép­puska. „1939-ben bevonultam ka­tonának. Végigjártam a fron­tokat. s megtanultam a ma­gyarok istenét. Előrementünk néha, de aztán mind gyakrab­ban hátira. Azt mondták: meg­tévesztő mozdulatok, átcso­portosítás, rugalmas elszaka­dás. Bizony, sokszor nem sült ki a kenyér... Végül is, Szé- csényig tartott a nagy szál a- dás. Felszabadultunk már, de egy hónapig a asoldon éltem még: mi is segítettünk meg­szervezni az új honvédség né­hány alakulatát. De aztán le­szereltem.” — nem járt rosszul. Felvá­sárolták a lisztet, megszedték magukat az ínséges időkben Hegedűs Istvánnak nem ment a bolt. „Se liszt, se só, se semmi. Képtelen voltam valamit is felhajtani. De élni csak kel­lett. Elhatároztam, beállók rendőrnek. Megtettem. De hol volt még az akkori fize­tés, szolgálat, ellátás, a mai­tól. .. Két gyerekem volt már, mert közben megnősültem, s őrmester létemre is mindösz- sze hatszáz forintot kerestem. Kevés volt a négy szájra, iszonyúan kevés.” Hatévi szolgálat után, 1952- ben, leszerelt. Űjra a szakmá­ban kezdett el dolgozni, Szi- rákon- már a szövetkezetben, majd a sütői,pari vállalat meg­alakulása után. rá tán két évre, ment vissza újból Szé- csénybe. 1954 volt. És azóta dolgozik éjszakai műszakban idősebb Hegedűs István. „Igaz. ma már nem. Az idén bevezették nálunk is a három műszakot. És végre, ennyi év után már újra él­vezhetem az éjszakai alváso­kat. Mert akárki mondja, az éjszakai munkát nem lehet megszokni. Bele lehet törőd­ni, kényszerrel lehet csinálni, de ugyanolyan jó kedvvel, pi­henten, álmatlanul végezni, mint a nappalit, nem Én legalább is így vagyok vele. Bármilyen fáradtan, törődöt­ten érkezem haza, csak hány- kódom az ágyban, mindun­talan fel- meg felriaszta­nak a nappal zajai: az autó- tülkölés. a jövés-menés, a rá­dió harsogása.” De háromhetenként még este kilenckor kezdődik idő­sebb Hegedűs István műszak­ja a Nógrád 'megyei Sütőipari Vállalat szécsényi üzemében. S milyenek is az éjszakák most, 1975-ben? „A gépek elvégzik már az erőt Ikivevő dagasztást és ez Jó, miért bizony ennyi év után nem !is igen bírnám már. Lát­ta. megsovánvodtak már az iz­mok,. a felsőkaromon. pedig valamikor... Meg nehezeb­ben, veszem a levegőt: a sok finom lisztpor vastagon ra­kóflott le a tüdőmön. elég gyakran gyötör a légszomj. De ei.t az alig két évet kibírom nyugdíjig. És -akkor tudja, mit teszek? Sétálok naphosz- szat, szívom a friss, jó leve­gőt. s csak a boltban akarom éirezni a jó ízű kenyér illa­tát. Mit tagadjam: megfárad­tam. De — nem maga az el­ső, akf kérdi —, ha újrakezd­hetném az életem, még egy­szer is csak pék lennék.” Harminc éven át. amikor mások jóízű álommal alud­tak, Hegedűs István dolgozott. Kenyeret dagasztott, perecet. zsemlyét, zsúrkenyeret, bri­óst formált és szívta, szív­ta a liszt finom porát. „üAy DOLGOZTAM, mint bármelyikünk: becsülettel. Mégis az a megtiszteltetés ért. hogy most megkaptam a Munka Érdemrend ezüst fokozatát.” — Kenyérrel álmodik-e a pék? — Nem. — Szeret-e kenyeret enni a pék? — Nem. fiam. Meg nem et­tem én húsz év alatt húsz kilót sem. — Hogyan él a pék? — Boldogéin. fiam. Három gyerekem van, jó felesé­gem. .. Karácsony György Választástól — választásig A LAKÁSÁLLOMÁNY (Cin) 3473 3255 I 1972.1.1 . 1975.1.1 A 100 LAKASRA JUTÚ NÉPESSÉG AKI ITTHON MARADT a háborúból — mert sok péknek barátja volt a jegyző és más felmentést kieszközlő személy újnak, felhívja a figyelmet a gazdasági irányítás, valamim az ösztönzőrendszerek hibái­ra, hiányosságaira. De csak ott, ahol valóban komolyan és felelősségtelje­sen munkálkodnak végrehaj­tásán, ahol megkötése után nem az íróasztal fiókjának Legmélyebb részébe kerül. El­lenkező esetben egyet jelent a felesleges ülésezéssel, a jó­szándékú emberek idejének el­rablásával, az alkotó, terme­lőmunkától való felesleges tá­volmaradással. Mindez igen sok embernek okoz bosszú­ságot, kedvetlenséget is. De rontja a szocialista szerződé­sek hitelét, veszít abból a jel­legzetes tulajdonságából, hogy segítse fejlődésünket. SZERENCSE, hogy nem az utóbbi jellemző ezekre a szer­ződésekre. Ezért továbbra is nagy szükség van rájuk, meg­újítva azokkal a követelmé­nyekkel, amelyeket a fejlődés igénye felvet, eldobva belőle azt, ami idejét múlta. S hogy ezek az embert és a közgon­dolkodást jó irányba befo­lyásoló, az alkotókészséget fel­fokozó szocialista szerződé­sek miként erősítik az egy­másrautaltság felismerésé­nek gondolatát, az nagytfan függ a pártszervezetek ez irányú irányító, segítő, ellen­őrző tevékenységétől, annak színvonalától. V. K. AZ ÉPÍTETT LAKÁSOK SZÁMA 1971 1974 A LAKÁSOK NAGYSÁGA (SZÁZALÉKBAN) és több obas idusok (SZÁZALÉKBAN) Állami és szövetkezeti Magan álla mi kölcsönnel Magan allami kölcsön nélkül 1974 ks-terr* Megyénkben a felszabadu­lás óta épült lakások mint- egv negyede állami és szö­vetkezeti erőforrásokból éoült meg. a magáném'tkezések csaknem 80 százaléka OTP- kölcsön igénybevételével. So­kat iavult a lakások alante- rület és felszereltség szerinti összetétele. Az úi lakások egész sora épült fel meevénk-í ben is az elmúlt néev évben Az 1971-es választások ,óta eddig 7439 állami, szöve'ke- zeti. OTP-s és magánlakásba költöztek be a boldog lakók, a tulajdonosok. Érdemes még meeiegvezni. hogv ielenleg / több mint. 32 400 család használ Dronán- bután gázt. vezetékes aázel. látás ugvan csak Salsótarián- ban van. de a háztartási ,!z- fogva'ztók száma ióval meg­haladta a 3000-et. \ távfűté­ses lakások száma is túl van a 2500-on Grafikonunk országos ada­tokat közöl. ­NÓGRÁD —, 1975. június 11., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents