Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-11 / 135. szám
Színházi esiéli I Fokozottabb érdeklődés megyeszerte ^öü^vbfíi gyorpmérle?«: AZ IDEI KWEW ki mvv- hét befejeződött. w®Jbből ;» z alkalomból készítetten iám- vetiést, mondhatni £*orn nér- leaet megyénk négy le anagvoi»b könyvesboltjának forgalmáról. A salgótarjáni Nógrádi £ >án- dor könyvesbolt honvolítia le éves viszonylatban is a 1 sg- nagyobb forgalmat. A mi BS- ielent könyvekből ez a bt ót hétfőig 544 ezer forint értéin H forgalmazott. Az üzemi, vidt - ki biaonyányosok v iszom' még csak ezután tesznek jelentést: így — a kömvvbolt vezetője szerint — a várható óénzmenrcviség eléri, sőt meg-- haladja a 600 ezer forintot, A bolti mérleg — egyébként — önmagában tekintve. 40 százalékkal haladja meg az előző évi forgalmat. Ez jelentős eredménynek számít. Más heteken a könyvesbolt 160 ezer forint értékű könyvet értékesít — a könyvhéti forgalom ennek majdnem négyszerese. A rossz idő ellenére a sátrakban is több könyvet vásároltak. Az elmúlt évi 5000 forintos átlagot közel három- négyszeresére teljesítették. Weöres Sándor háromkötetes Egybegyűjtöft írások című kötetét mind eladták. Elfogyott Nemeskürty István történelmi tárgyú ..esszé-regénvgyüite- ménye”. az önfia vágta sebét is. amelyből 300 néldánvt kaDtak. A közelmúltban elhunyt. századunk eevik legnagyobb magyar íróiának, Németh Lászlónak Égető Eszter című művéből, Feies Endre Szerelemről bolond éisza- kán című regényéből szintén minden példányt megvásároltak. Ha a közeli napokban lehet még kapni belőle, akkor az már csak az utórendelésnek köszönhető. A salgótarjáni 354. számú pavilonsori könyvesbolt ugyancsak szép forgalmat bonyolított le. Az ünnepi hét 62 ezer forintos forgalma másfélszerese az egyébként megszokott heti forgalomnak. A könyvesbolt — mint általában valamennyi — bizományosok útján vidéken és helyben Salgótarjánban két pavilonban árusította a könyveket. A féláron kapható könyvek — próza-, vers- és drámakötetek — itt is nagyon kapósak voltak. Jóformán alig nyitott ki az üzlet, máris elvitték az olvasó az egész készletet amelyből sajnos. valamennyi megvei könyvesboltunk keveset kapott. Ennek oka egyébként rejtély a boltosok előtt: ők igyekeztek ezekből a művekből a lehető legtöbbet megrendelni. Az említett boltban Váci Mihály könyvei mind egy szálig gazdára találtak. A Százhúszat verő szív című válogatott versgyűiteménv éppúgy. mint a Jegenve című vers- és prózai válogatás, amelyet a művész felesége szerkesztett. A két Miért szép? kötetből valamennyi elfogyott. Városon élünk, de nagyon keresték a magyar falu egyik legnagyobb isme- nőiének. G-algóczi Erzsébetinek novellagyűjteméinvét. a Bizonyíték nincs címűt. Egv- ké't kötet szerezhető be még a 1 tanár-író Lakatos Menyhért, aki maga .is egy cigánvoutri- ban látta meg a napvilágot. Füst ös képek című regényéből. amely nemcsak témájában "jelent érdekességet az idei l&önvvhéten. hanem vérbő és hiteles krónikás hangjával is. A .BALASSAGYARMATI ÁFÉSZ-könyvesbolt tapasztalata szierint évről évre nagyobb érdeklődés mutatkozik meg a könyvek iránt. Ay átlagos heti forgalmat több mint kétszeresére „tel i esi tették” az ünnepi könvhét ideié alattg 160 ezer forint értékű könyvet értékesítettek. A legkapóaabbak itt is a féláron vásárolható könwek és Németh László, Váci Mihálv művei voltak. Sokat eladtak a Találkozás című antológiából is. amely .a kemerovói és nógrádi költők, képzőművészek közös albuma volt. Az üzemi és vidéki bizományosok kivételes érdeklődésről adtak híradást. A balassagyarmati kórháznál 16 ezer forint. Érsekvadkerten ugyanannyi forint értékben adtak el. míg a fémipari vállalatnál 7000 a finomkötöttárugyár helvi telepén 6000 forint értékű könyv talált gazdára. A szécsényi könyvesbolt — bizományosai révén — a járás valamennyi községében árusított könyveket. Az idei 27 ezer forintos forgalom itt is lóval meghaladta az előző évit: a hét forgalma az egyszerű hétnek mintegy duplája. A tapasztalat szerint a féláru könyvekből itt is kevesebb kellett volna. Ha a jól sikerült könvvheti forgalmat kívánjuk összegezni, akkor mindemképpen elmondhatjuk, hogy sikeréhez a széles körű összefogás járult hozzá. Az a segíteni akarás. tettekben megnyilatkozó szándék, amely éreztette hatását megyeszerte, a bolti eladóktól kezdve, a bizományosokon keresztül, a politikai. társadalmi és töme°szer- vezeti dolgozókig, mindazokban, akik felelősséget éreznek a kultúra, a műveltség ü«ve iránt. Mindezek mellett sok volt a jó, a külalakjában is szép olvasmány, ami viszont a kiadókat dicséri. AZ ÜNNEPI KÖNYHÉT ideje alatt sok író-olvasó találkozót és egyéb rendezvényt — könyvvetélkedőt. könyv- hált például — tartottak. Ezek a rendezvények a kiemelt helyeken Magyamán- dorban. Érsekvadkerten a kívánt mértékben sikerültek. Ugyanez mondható el az íróolvasó találkozókra is. Néhol talán nem iöttek el annyian, mint amennyi résztvevőre számítottak, de a megjelentek érdeklődésükkel és aktivitásukkal kárpótolták ezt a szépséghibát. Egv-egv kérdéskör kapcsán sokkal többen nyilvánítottak véleményt, mint az előző években. Ez — úgy érzem, joggal hisszük —• összefügg a lakosság műveltségének gyarapodásával is. A Találkozás című, kemerovói— nógrádi közös antológia irodalmi találkozói is jól sikerültek. Minden egyes alkalommal általában 20—30 em- ben volt kíváncsi a hazai alkotók művészetére, a különböző művészeti és társadalmi kérdésekre adott, vagv adandó válaszaikra. A tapasztalat szerint nem lenne haszontalan a * megye valamennyi nagyobb településén megrendezni ezt a . bennünket olyannyira közelről érintő találkozót. —ok— tévéajánlatunk Mai 21.30: Művészeti Magazin. A Művészeti Magazin júniusi száma Szentendrére kalauzolja a nézőt. Az ország általános statisztikai adatai szerint minden 5000 lakosra jut egy művész. Szentendrén minden 250 lakosra! Szentendre ..a festők városa”. Felsorolni is sok lenne műemlékeit, művelődési intézményeit. A televízió két közvetítőkocsija — mert, mint mindegyik Művészeti Magazin műsor, ez i6 élőadás lesz —, a főtéren és az új művész telepen helyezkedik el. A főtér közelében bepillantást nyerhetnek a nézők a Kovács Margit Múzeumba. a Fereaezy Múzeumba, a szerb templomba; a másik hejy«zinex, pedig az új mű- veeztelep műtermeibe, a szoborkiállításra. megismerkedhetnek Papachristosz Au dressz műveivel. De mindezeken kívül képet kapnak a város művészeti érdeklődéséről is. az új művelődési ház bemutatásával, az iskolai rajztana tás érdekességeinek felvillantásával. Megszólalnak az itt alkotó művészek, azok, akik hosszú évek óta dolgoznak itt, s az újonnan érkezettek. Mint minden élő közvetítés, ez is tartalmaz majd meglepetéseket: olyan helyre is elviszi a nézőket, ahová „belépés csak tévénézőknek” : bemutatja a megnyitásra készülődő Czó- bel Béla-gyűjteményt, amely a művész alkotásainak múzeuma lesz. Mi, akik a bányászúttörőket képviseltük, készültünk a konferenciára. Egyrészt úgy, hogy erős csapatokat szerveztünk május végére, másrészt a bányászokkal is megbeszéléseket, vitákat rendeztünk: Merre tartson a magyar ifjúság? — Egyértelmű volt a döntés: Uj típusú ifjúsági szervezetre van szükség formájában és tartalmában is. A régi ifjúsági szervezetek (pl. cserkészek) ideje lejárt, mert a régi rend hívei fasiszta szervezetekké formálták azokat, Együtt voltunk mind a nagy találkozón, kik a bányászokat képviseltük: Horváth Tivadar (Borsod), ki a MASZ ifjúsági előadója volt és összefogta tevékenységüket. Herényi József Baranyából. Széni- irmai László és Somogyván Sándor Tatabányáról és én Nógrádiból. Május 23-án már Pesten voltunk. Jártunk Oezfcrovszky elvtársinál, a MÁSZ-központ- ban. Estefelé elmentünk a Hárshegyre, megnézni a cserkészeket. Hatalmas tábort hoztak létre a találkozóra. Meleg éjszakák voltak, s így elviselték a sátort. Mire kiértünk. már aludt mindenki, őrség sem volt. — Horkoltak az öregek és szuszogtak a kisebbek. Eszünkbe jutott a mi cserkészéletünk, hiszen valamennyien azok voltunk. Abban az embertelen világban kezdetben viszonylag demokratikus intézmény volt. Szép napokat töltöttünk táborokban együtt a szegény, gazdag, cigány, zsidó és magvar. De az embertelenség eszközévé váit a cserkészet is. És most ez a hárshegyi tábor demonstráció volt a cserkészet mellett és nyíltan kimondom: ellenünk! Körbejártuk a tábort. Bizony nagy volt. Itt-ott még pislákoltak a tüzek. Egy kis nosztalgia is elfogott talán minket. — De lesz nekünk is a mi szabad földünkön, a Bükk, a Mátra, a Cserhát és a Mecsek völgyeiben tábortüzünk. Úttörők ülik majd körül és új dal száll majd az éjszakában: „Egy a jelszónk. h béke...” — De azért holnap még harcba kell szállni és holnapután is. Talán még hónapokiig, de győzni fogunk! Az egyetem hatalmas előadóterme zsúfolásig megtelt. Jelen voltak mind az ifjúság képviselői. A múlt és a jelen; öreg és fiatal cserkészek, papok: azután tűzpiros arcú. lángoló tekintetű úttörők. — Folyt a vita. a harc. Iagatot- tanViéztük a jövőért való küzdelmet. Azután úgy .éreztük, hogy ml következünk. Krónikák erről nem beszélnek sokat, pedig kár. — Ezért is írom e sorokat! — Sokan ír* Elveszett paradicsom Az írói életmű nem mindig töretlen ívű. Általában — ha a művek esatétlkai értékét rajaban ábrázolnánk — egy sajátos hullámvonal. A felfutásokat, kiugrásokat szinte természetszerűen követi a mélyebb szakasz, az erőgyűjtés ideje, hogy aztán a teremtett mű újra a magasságiba, a már meghódított magasság fölé emelkedjen. Sarkadi Imre drámaírói munkásságában is vannak ilyen meghódított magasságok, de — nem kétséges —, a csúcs mindenképpen az utolsónak írott, az életmű egészét. tekintve is utolsó, Elveszett paradicsom. Életének 40 esztendeje alatt egy tucat drámát írt, többet be sem fejezett. De ha egyetlen drámát sem írt volna, csak ezt az egyet, ezt a most látottat, akkor is helye lenne a magyar drámabörténetben, mai színpadjainkon. Sarkadi — akit a barátok sokasága vett körül akit, ellenfelei annyiszor „eltemettek” — az Elveszett paradicsomban olyanra vállalkozik, amelyre a közalapokban sohasem mert, vagy inkább nem szeretett elvégezni: önmaga pszichológiai feltérképezésére. Az író ezt az élveboncolást a szembenézés könyörtelen kényszerétől fűtve, már-már mazochista kíméletlenséggel végzi el „hőse”. Sebők Zoltán története kapcsán. Drámája: leszámolás, és megkérés. Leszámolás a mindenségiként tisztelt „Sarkadi-tételekkel”, az „esztelenségig” vitt hősiességgel és bátorsággal, melyek — az emberi határokon belül ugyan — valóban alapvető építőerő, mint ahogyan maga az író is hitte. A műben számos jelét adja korábbi elvei feladásának. Csak arra a jelenetre gondoljunk, amikor Zoltán — benne öltenek testet a „Sarkadi-tételek” —. összeroppantja a kezében szorongatott poharat, csupán azért, hogy mentesüljön, egy számára nem kívánatos kérés teljesítése alól. Itt nincs már sző bátorságról, a szemtői- szembe mondás gerinces kiállásáról, „trükk” az egész, amint azt Mira megfogalmazza. Zoltán ellenpólusa édesapja, az öreg Sebők, akiinek szintén Van élő modellje, a jogász és növénynemesítő nagybácsi, a család tagjai által bölcsként tisztelt „Pápa” személyében. Gondolkodásuk és életvitelük is más. Az apa bölcs erkölcsi normák szerint, következetesen élte és éli napjait, tettekkel küzd az elmúlás ellen, 'Fiát. a társadalom által is dédelgetett agysebészt csak — jól vagy kevésbé jól felállított —. önnön törvényei és akarata éltetik. Nem érezte sohosem. mint ahogyan a hajmeresztő bravúrokat kereső, a halált megvető Sarkadi sem. a némely tettben rejlő veszélyt. Létezésének érzékeléséhez csak egy tragédia (felelőtlensége folytán megölt egy embert) juttatja el, amelyből — számára látszólagosan — az egyetlen kivezető út: a halál. Édesapja, az idős ember — és a tragédia árnyékában megszülető szép szerelem — ismerteti fel vele. hogy van másik lehetőség: a bármiilyen tett vállalása és a bűn levezeklése. majd a megtisztult továbbélés. Az önmagát halálraítélt Zoltán — és Sarkad! — végül is az életet választja. Így nyer értelmet a korábban megfogalmazott leszámolás és megértés fogalma. Horváth Jenő rendező céltudatosan törekedett, az alakok mozgatásával is. a mű fő gondolatainak, a jellemek különbözőségének a minél teljesebb és érthetőbb kidolgozására. Rendezése meggyőző. A színészekre, különösein a három főszerepet játszó művészre jelentős munka hárult. Nemcsak azért, mert egy nagy író nagy művét kellett eljátszaniuk, hanem azért is, mert a darab első, Madách Színház-beli bemutatója — noha annak majdnem másfél évtizede már — annyira elevenen él még az emlékezetünkben. Sankadi Imre írói nagyságát már akkor is ismertük, de mint drámaírót, igazán — azt hiszem, nem tévedek—, csak ezután kezdtük ismerni. Horváth Jenővel, Gábor Miklóssal és Várádi Hédivel a főszerepekben, re- veláció számba ment az az előadás. E „helyzeti hátrány” ellenére nem csalódtunk a szolnoki művészekben. lyány i József öreg Sebőkje szépen felépített hiteles alakítás. Pirótti Gyula játszotta Zoltánt. Jól érzékelteti a férfi — végül a szerelemben feloldódó — önző, cinikus lényét. megtorpanását é& belső vívódásait. Helyenként azonban mintha súlytalan lenne alakítása. Ennek ellenére véleményünk, összességében nézve, kedvező. Mirát, a szerelmet — akiről azt mondja a letartóztatását váró Zoltán: ..Te lehetnél az életem értelme.” — Andai Kati formálja meg kislányos és nőies bájjal egyszerre, magával ragadó kedvességgel. Jók a többi szereplők is,' Antal Anetta temperamentu- mos, „férfifaló” szép asszony. Polgár Géza, Czibuiás Péter, Koós Olga, és Szabó Ildikó természetes egyszerűséggel formálják meg szerepeiket. Sulyok László Picmierfilm $Hm a barátságról A hét tulajdonképpen csak egyetlen premierrel szolgál, hogy írunk egy már sokak által látott filmről is, egyetlen dolognak tulajdonítható: a kétrészes Helló. Doily! című amerikai filmmusical panoráma, vagyns 70 millimétere» változatban kerül ezúttal bemutatásra az új salgótarjáni November 7. Filmszínházban. Látványossága. pazar kiállítása a hatalmas vászonfeiüle- ten még jobban érvényesül. A premiereimet Jerry Schatzberg amerikai filmrendező készítette, s a Madárijesztő címei viselő munkájával 1973-ban elnyerte a talán legrangosabb fesztivál, a canmes-i filmfesztivál nagy- díját. S egybehangzó vélemény szerint — ami a filmnak és írtak visszaemlékezéseket az úttörőmozgalom kialakulásáról, de nem voltak ott. Én azt írom, ami volt, s ami ki is maradt az írásokból!. , Horváth Tivadar kért szót a bányászúttörők nevében Nem voltak símogatóak szavai, talán keményen is hangzottak. de akkor az kellett: „Megvitattuk a kérdést bányászainkkal! Nemcsak ifjúságunk, a pedagógusok, hanem 40 ezer bányász nevében is követeljük, hogy az úttörőmozgalom legyen a magyar ifjúság egységes és demokratikus szervezete!” Nagy csend következett! — Láttam az ijedt arcokat a szemben levő karzaton, ahol a múlt képviselői ültek. — Akkor még a bányászok nagy erőt képviseltek! Szavuk döntő volt! Le is billent a mérleg serpenyője végleg és a mi javunkra: Az ifjúságunk bo - dog jövőjére! Fenyvesi József világiban Is meglehetősen ritka mostanság — méltán, mert ugyan két ember barátságáról sokan és sokszor készítettek már filmet, de ennyire elmélyültem hitelesen és őszintén csak nagyon-nagyon kevesen. A film két hobó (a társadalom perifériáján élő. csavargó) vándorlásairól és viszontagságairól szól a „legendás” Államokban. Számos aktuális kérdést — többek között: mik a feltételei a barátságnak?; mi a sorsa egy rideg, önző és durva társadalomban?: a jobbításnak milyenek a lehetőségei? — vet fel ez a kivételes érzékkel és hozzáértéssel megcsinált film. S mindezeket a problémákat cselekményes, csaknem kalandos köntösbe öltöztetve ábrázolják áz alkotók, A két hobót Gene Hackman, akit A francia kapcsolat című fűmből ismerhet a közönség, és A1 Pacino, aki mintha a népszerű Dustin Hofmann testvére lenne, annyira hasonlítanak. alakítja. Az utóbbi évtized egyik musical „csodája” kétségkívül a Hello, Dolly! volt. A darabot világszerte óriási sikörrel játszották. Nálunk is jód ismerik a színházat, zenét kedvelők. Nemcsak a rádióban csendülnek fel fülbe mászó dallamai — a Fővárosi Operett- színházban néhány évvel ezelőtt bemutatták, Psota Irénnel a címszerepben. Az amerikai filmet a táncos-komikus színészként ismert Gene Kelly rendezte, kitűnő színeszek közreműködésével. Barbra Streisand kirobbanó sikert aratott a Funny Girlben, legutóbb pedig Peter Bogdanovich. Mi van. doki? című víg- játékában. Streisand magával ragadó temperamentuma, szi- porkázó tehetsége átsegít a film kissé szentimentális részein. Partnere. Walter Matthau már a magyar közönség kedvencei közé tartozik a Sógorom. a zugügyvéd és a Furcsa pár című filmekből. A filmben szerepet játszik a közelmúltban elhunyt utolérhetetlen trombiták. Louis Amst- rong is. Képünkön: Jelenet a Madárijesztő című. nagydijas amerikai filmből. 4 NOGRÁD 1975. június 11., szerda (Folylaijuk)
