Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-10 / 134. szám
Növekedett az élveszületettek száma Ax SZMT akcióbixottsági üléséről A hetedik esztendő meghozta a jutalmat: Sándor Miklós kiváló dolgozó lett május elsején. Pásztón, az Üvegipari Művek szerszám- és készülékgyárában talált magának hét esztendővel ezelőtt munkalehetőséget a fiatal szakmunkás, s azóta is elégedetten dolgozik a korszerű üzemben. Munkatársai is bíznak benne, szakszervezeti bizalmiként sokszor segíti azok problémáját. Esztergályos. Öntvény formákat készített ott jártunkkor ügyes masináján, de bármilyen feladatot képes elvégezni, melyet az is bizonyít, hogy nemnég eredményesen képviselte gyárát a 'fiatal szakmunkások veléljedöjén. — kj „Pótlólagos’ aiilomatikáva! Országos konferenciát rendeztek az ' egri Technika Házában a pótlólagos automatizálásról' és ipari alkalmazásáról. A kiadott tájékoztatóban ilyen előadásokról olvashat az érdeklődő: „Kézi programozású számjegyes vezérlőegység adaptálása marógépre”; „Asztali fúrógépek pótlólagos au- lomatizalása, szükség szerinti szerszámkiemelés biztosításával”; „Körhagyós sajtók pótlólagos automatizálása pneumatikus elemekkel” és így tovább. De vajon mi is az a pótlólagos automatizálás? A kérdésről, a napirendre került témáról a rendezők egyikével, Molnár Imrével, az egri Finomszerelvény gyár mű. szaki fejlesztési főosztályának vezetőjével- beszélgettünk: — Tulajdonképpen a mű- szaki fejlesztés egyik új irányáról var\ szó — mondta — s az adta hozzá a kedvet és lehetőséget, hogy még 1968- ban kapcsolatba kerültünk a svéd Mecman céggel, amelynek pneumatikus automatika- elemeit azóta nemcsak megismertük, hgnem gyártjuk is... Napjainkban természetes igény a fizikai rhunka könnyítése, a monotonság feloldása, az egészségesebb üzemi körülmények kialakítása, a termelékenység szüntelen javítása. Ehhez azonban minden tekintetben korszerű gépek, berendezések is kellenek, amelyekből viszont még a magunkfajta, viszonylag fiatal gyárban is mind kevesebb van. Gépeink nagy része az eltelt negyedszázadban megkopott, megöregedett, egyre kisebb mértékben felel meg a kor követelményeinek, a növekvő feladatoknak. S a fizikai, erkölcsi elhasználódás mind számottevőbb. Kézenfekvő, hogy cserére, mégpedig sürgős cserére, amolyan egészséges „vér- frissítésre” van szükség. Igen- ám, de az új beruházások meglehetősen költségesek. Nos, éppen ez vezetett annak a felismerésére, hogy hozzálá. tunk meglevő, régebbi gépeink megfiatalításához, felújításához, átalakításához, a már em. lített automatikák pótlólagos, vagy utólagos beépítésével, hasznosításával. Több régi munkaeszközünket sikerült így megmenteni az enyészettől, a kiselejtezéstől, sőt számos újab’ -r modernebbet is még korszerűbbé, még na. gyobb teljesítményűvé tettünk. .. A műszaki fejlesztés eddig szokatlan iránya szerencsére a Kohó- és Gépipari Minisztérium rokonszenvé- vel is találkozott, s így a KGM a tavalyi év elején szerződéskötéssel, anyagi támogatással serkentett bennünket kísérleteink folytatására. Mi több: utóbb, az elmúlt év őszén már országos pályázatot is hirdetett a törekvések álta. lánosabbá tételére... — Hol tartanak jelenleg? — A próbálkozásaink sikerrel jártak S miután a pótló, lagos automatika kialakítása jóval gazdaságosabb, mint a hasonló teljesítményű, komp. lett új célgép beszerzése — a kiegészítő berendezések megtérülése ugyanis legfeljebb 1,2 —1,5 év, míg az importgépeké legalább 2,5—5 esztendő — úgy véljük, hogy a nagy soroza. toknál, a tömeggyártásban fog. lalkoztatott berendezések 50— 60 százalékánál feltétlenül ér. dcmes az ilyenféle korszerű, sít és... Programunkat a már ismertebb Mecman-kooperáci- ón túl újabban az NSZK-beli Leibfried céggel való együttműködés is segíti már. Ennélfogva a vállalat — saját gépparkja felfrissítése mellett — egyre nagyobb külső megrendelések teljesítésére is képes. Amit az Országos Mű. szaki Fejlesztési Bizottság ugyancsak támogat... Munkánkból, legutóbb a BNV-n adtunk nagyobb nyilvánosság előtt is ízelítőt, s tulajdonképpen hasonló célt szolgál ez a mostani konferencia is. A találkozó másrészt tapasztalat- csere, amelyen természetesen szeretnénk újobb ismereteket szerezni a témában, s további alkalmazási területeket felkutatni. Gyóni Gyula üj víztisztítási módszer Az ivó- és az iparban fel-’ használásra kerülő víz hatékony tisztítási módszerét dolgozták ki Lerüngrádban. A módszer a szovjet kutatóknak arra a felfedezésére épül, hogy a szennyező részecskék alapvető része elektromos töltéssel rendelkezik. Ez lebegő állapotban tartja őket. Ha megbolygatják az így kialakult töltésrend harmóniáját, a szennyező anyagok össze tapadnak és kiválnak az elektródákon. Ezzel egyidejűleg víz alatti kisülés sei elégetik a mikroorganizmusokat és az egyéb szerves szennyeződéseket. Eddigi kísérletek tanúsága szerint az új módszer alkalmazása sok esetben gyakor latilag száz százalékosan tiszta vizet eredményez függetlenül a kezelt víz szennyezettségi fóliától. Az SZMT akció-bizottsága dr. György Ilona megyei orvos beszámolója alapján megvitatta a népesedéspolitikai kormányhatározat végrehajtásának 1974. évi tapasztalatait. Foglalkozott a felmerült ellentmondásokkal és a megoldásokra irányuló tennivalókkal a megyében. A fő célkitűzésit sikerült megvalósítani: Nógrád megyében 1974-ben az élveszü- letések száma 4045-re emelkedett az előző évi 3393-cal szemben. Ezzel egyidejűleg az abortuszok száma mintegy 40 százalékkal csökkent. Nagyrészt a jó felvilágosító munka eredményeképpen több mint kétszeresére növekedett a korszerű fogamzásgátló módsmeireket alkalmazó nők aránya. Arányok E kétségkívül jelentős eredmények mellett vannak azonban aránytalanságok is. Így például nem sikerült lényeges előrehaladást elérni a három gyermeket vállaló családok számarányának növelése terén. Kivételt éppen a viszonylag még mindig kedvezőtlen szociális és kulturális színvonalon álló cigánylakosság- réteg képez. A korábbi éveikben kiterjedten végzett abortuszok eredményeképpen további növekedést mutat a koraszülöttek aránya. Részben ezzel magyarázható, hogy nem csökkent a csecsemőhalandóságunk. Az élveszületé- sek soámának megnövekedése fokozott feladatokat ró az egészségügyi hálózatra; a szülészeti ágyak száma nem elegendő, rövidesen hasonló nehézségek várhatók a csecsemő- és gyermekgyógyászati osztályokon, majd a bölcsődékben is. Fokozódik a jiáróbeteg-ellátás megterhelése. Balassagyarmaton ugyan épül az új szülészeti pavilon, de az építkezések vontatott- sága miatt a helyzet kezd súlyossá válni. Salgótarjánban más kórházi osztályok rovására történt meg a szü- létszeti ágyak számának az emelése. A szakorvosi rendelőintézetekben orvoshiány van. A táppénzesek között magas arányt tesznek ki a terhesek. Az egészségnevelés fogyatékosságára utal az abortuszok még mindig magas száma a fiatalkorú lányok körében. Az akcióbizottság a legfontosabb feladatok egyikének a családtervezés tökéletesítését tartja. A megye lakosságának élektörülményei olyanok, hogy1 lehetővé teszik a harmadik gyermek gyakoribb vállalását; ennek kedveznek a népesedéspolitikai intézkedések is. Másrészt vannak a lakosságnak olyan rétegei is., melyekben nincsenek biztosítva a feltételek a nagyszámú gyermek felnevelésére. A nem kívánt terhesség megoldására nem az abortuszokhoz kell folyamodni, hanem a korszerű fogamzás- gátlás módszereihez. Ezek mindenki számára könnyen hozzá férhetőek Fokozni kell a felvilágosító munkát. Alapvető célkitűzés: minél több olyan egészséges gyermek világra hozatala, akiknek icsti és szellemi fejlődésére a családban a feltételek biztosítottak. Szervezéssel, fejlesztéssel korszerű szipten kell biztosítani a terhes nők és a gvermek egészségügyi ellátását. További tökéletesítésre szorul a gondozási tevékenység. Az arra szoruló veszélyeztetett terheseket táppénzállományba kell venni, de az indokolatlan táppénz- állományba-vétel sem az anya. sem születendő gyermeke egészségi állapotára nincs kedvező befolyással, társadalmilag viszont káros. A terhesség nem betegség, önmagában mée nem jogcím a táppénzre. Arra viszont szükség lenne, hogy az üzemek. vállalatok az igénvek és lehetőségiek egybehangolásával minél több könnyebb munkakört biztosítsanak a dolgozó terhes nőik számára. SzécséDyi járás Ezt követően Radios Győző, a szécsényi járási hivatal elnökhelyettese számolt be a járás egészségügyi ellátásáról és problémáiról, különös tekintéttel a körzeti orvosi alapellátás nehézségeire. Noha a tanácsi szervek igen sokat tettek a körzeti orvosi tevékenység feltételeinek megjavítására, korszerű lakásokat biztosítottak az orvosok számára, mégis a körzeti orvosi állások fele üres. Jobb a helyzet a védőnői állások betöltottsége terén. Viszont az ellátást nehezíti, hogy a dolgozók jelentős része szülési szabadságon van. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a körzetek lakosságszáma általában magas, számos helyen háromezer lélekszámúm felül. Kórházi és rendelőintézeti ellátás terén a járás megosztott a salgótarjáni és a balassagyarmati kórház-rendelőintézet között. A lakosság körében magas arányt képviselnek a cigányok; számarányuk 13 százalékot tesz ki, de az általános iskolások között már 23 százalékot. Noha társadalmunk mindent megtesz e réteg szociális és kulturális helyzetének javítására, a gond végleges megoldása hosszabb időt vesz igénybe. ' A beszámoló élénk vitát váltott ki. Egyöntetű volt az álláspont abban, hogy a kör- zetiorvos-hiány és az ézt fenntartó tényezők országos jellegűek. Országosan is magas. az üres orvosi állások száma, az orvosoknak módjukban áll a munkahelyek- ' ben válogatni. A körzeti orvosok átlagbére nem magas. A helvi sajátosságok esetleg súlvosbítóan hatnak. A szé- csányi járásban előfordul 280(1 forintban megállapított munkabér is. Emellett éppen a viszonylag jó lakásviszonyok miatt a keresethez viszonyítva a lakbérek helyenként magasak. Feltehetően nem vonzó az orvosok számára a sok közegészségügyi és egyéb problémát jelentő ci- gánylakosság magas aránya sem. A vidék orvosellátottságának a javítása egyébként országosan, folyamitban van, s ez feltehetően éreztetni fogja kedvező hatását a zsécsénví járásban is. Az egészségügyi alapellátást azonban addig is biztosítani kell, éspedig megfelelő színvonalon Ezt a feladatót a megye kórházainak kell megoldaniuk, helyettesítő orvosok biztosítása révén. A megye kórházai eddig is nagy segítséget nyújtottak a járásnak. jóllehet, a községi tanácsok gazdálkodása az utóbbi években javult, tennivalók még vannak ezen a területen. keresni kell a járásban annak a további lehetőségeit, hogy az orvosok számára vonzóbb legyen a körzeti orvosi pálya. Az Egészségügyi Minisztérium és a megyei tanács az elmúlt évben ugvan tetemes összeggel segítette a járásban az orvosi rendelők műszerellátottságát, de a rendelők alap- területének bővítése, mellékhelyiségek biztosítása néhol jelenleg sem megoldott. Tanácsok Az egészségügyi alapé Hátas nehézségei tehát nyilvánvalóak a szécsényi járásban, de nem áthidalhatatla- nok, s minden remény megvan arra, hogy a helyi tanácsok és a járási hivatal eddigi és további erőfeszítései nem lesznek hiábavalóak. Dr. Varga János főorvos 2300 éves arzenál Egyedülálló szkíta temetkezési helyet találtak Her- szort ukrajnai város közelében. Az időszámításunk előtti IV—III. századból származó lelet gyalogosok és lovasok fegyvereit: az idő viszontagságait sértetlenül átvészelt pajzsot, harci öveket, kopját, hajítódárdát, bronz- tűket, nyílhegyeket és sok pa- vitlyakövet tartalmaz. Most került először ilyen gazdag lelet a Fekete-tenger északi partvidékének történelmét tanulmányozó tudósok kezébe, ez teszi különösen jelentőssé a herszoni ása^ tások eredményét. Az arzenált egy ezüstváza és 20 gazdag ornamentikájú ruha- díszítő aranylemez egészíti ki. "1 S , Az a bizonyos keddi nap — május 20-a — sokáig emlékezetes marad a Gresina család életében. Férj és feleség egyszerre indult otthonról: Gresina Imre — hogy a behívóparancsnak eleget tegyen, míg a felesége a balassagyarmati városi kórház szülészetére. Ki íudná megmondani, melyikük izgult jobban? — Vigyázzatok magatokra, Éva! — mondta a határőrje- lölt, miközben lekísérte az asszonyt a kórházba induló taxihoz. — Te vigyázz! Ne félts bennünket. . . — szólt csendesen a feleség. Szemében könnycseppek csillogtak. — Fiú lesz, meglátod! Gyors volt a búcsúzás, mert az újoncok is indultak a laktanyába. Gresina Imre idegesen járkált a körlet előtti folyosó- szakaszon. A beöltözésnél gépiesen mozogtak tagjai. Gépiesen és szokatlanul. Nem kapcsolódott az újoncok beszélgetésébe; a tráfák nem csaltak arcára mosolyt. Belül tele feszültséggel nézett az ablakon át. — Gresina határőr! — Igen — szólt a kiképzés előtt álló újonc, még nem úgy, mint azt a Szolgálati Szabályzat előírja. — Telefonáltunk a kórházba. Feleségét nem engedték ,Határőr is lehet belőle...*' A század gyermeke haza. Pár napon belül várható, hogy megszületik a baba, — tájékoztatta a KISZtitkár. A határőr megkönnyebbült sóhajtással hallgatott, de arcáról a meglepetés is tükröződött: — Még erre is gondolnak? Milyen rendesek! — mondta magában. A két nap alatt „forró drót” alakult ki a laktanya és a kórház között. Kétszer-három- szor csörgött a telefon. Talán sohasem izgultak még ennyien a fiatalasszony állapotáért. Mert a században futótűzként terjedt a hír a szőkésbarna fiatalemberről: — ö az, aki apa lesz... Egy-egy biztató — bátorító szó a többiektől, barátságos vállveregetés, szolidáris váll- veregetés, szolidáris mosoly azoktól, akik már gyakorló apák — mind az ifjú Gresi- náért. Mintha nem is egy ember, hanem legalább száztíz lépett volna elő önkéntes apajelöltté. Ilyen a férfisors. határőrök délelőtt megkapták a felszerelést. Botladoztak a „csomagokkal”, válogatták a szíjakat, tarka sátorlapok engedelmesen vették fel kezeik nyomán a szabályos formát. Nem sok idő aradt, hogy „hazai” dolgokon törjék fejüket. Az ebédet követő tartalmas előadások alatt már senkinek sem tűnt fel, hogy Gresina Imre határőr fészkelődik, nem találja a helyét. — Az asszonyt három órakor bevitték a szülőszobába — jegyezte meg halkan társainak. — Nyugi! Szorítunk mi is. Délután háromnegyed öt körül a hangszórókból Lochman őrvezető \érces hangja csendesítette el\ a folyosó zsivaját. — Figyelem, figyelem! Gresina Imre határőrnek néhány perccel ezelőtt kisfia született. Gratulálunk! A század még nem tanulta, de egy emberként kiáltották: — Hurrá! — boldogan, mintha a legnehezebb gyakorlatot teljesítették volna kiválóra. — Gresina határőr! Öltözzön át! Gépkocsival kimegyünk, meglátogatjuk feleségét és az újszülöttet — adta a páránk csőt a század politikai helyet, tese. Soha parancsot újonc még ilyen szívesen nem teljesített. A határőr ragyogó arccal, tíz szál piros szegfűvel kezében lépett be a kórház kapuján. A csecsemőosztály üvegablakán keresztül Gresina Péter mosolygott édesapjára, akinek születési anyakönyvi kivonatába még ez került: született Balassagyarmaton, 1975. május 22-én. Apja neve: Gresina Imre, anyja neve: Szilfai Éva. — Ugye, megmondtam, hogy fiú lesz... — mondta az édes. anya; arcán a fáradtság, boldogság. öröm érzései keveredtek. S a meglepetésé, hogy férje, s a főhadnagy voltak az első látogatók. Még határőr is lehet belőle — jegyezte meg az apa. A főhadnagy csendesen el. mosolyodott. A „század gyermeke” 2600 gramm súllyal született.., Minden újonc tudja már, s a raj kólával ivott egészségükre. Gresina határőr családjának egészségére, aki azóta többször volt látogatóban szeretteinél. .. Szabó Gyula A csütörtököt sem felejtik I el Gresináéknál egyhamar. A J NÓGRÁD — 1975. június 1Q„ kedd \
