Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

r A hétköznapok gondja Az iskolaigazgató háza szép, terméséből. Azt mondja a benne. Aztán a Film, Színház, nagy kőépület. A ház mel- könyvtár vezetője, hogy a Muzsika, a Népszabadság, a lett garázs, a hozzá vezető út megye egyik legjobban ellá- NÖGRÁD... egészen friss, éppen csak tott intézménye az övék. — Könyvet, irodalmat? megkötött a beton. A házon, Évente mintegy 11,0 ezer fo- — Azt is. Mikszáthot és a az egész portán a dolgos ke- rintért vásárolnak új köny- kalandregényeket kedvelem, zek nyoma. Az igazgató és a veket. Egyébként Czakó Gá- — Nyúl a táskába és teszi felesége most is a kertet ren- borra vár. Erdőkürtre készül- ki elém Verne Gyulát — dezgeti. Beszélgetünk erről, nek író-olvasó találkozóra. Együtt olvasunk a fiammal... arról, míg végül a lapoknál, — A könyhét programja? — Ezek szerint a gyerekek az olvasásnál kötünk ki. — Igen, de máskor is van is... — Hogy milyen lapokat hasonló rendezvényünk — — A gimnazista lányom, járatok? — kérdezi, és va- mondja. — A májusi progra- Ági az igen sokat olvas — lósággal önti magából a la- mot mutatja: Solobov-em- jön elém a válasszal. — Ver- pok, folyóiratok nevét — lékest, ankét Moldova György keket is mond. Most nemré- Népszabadság, NÓGRÁD, Lo- Sötét angyaláról, Moldova giben volt egy egész órás bogó, Társadalmi Szemle, Pa- Györggyel. Ez is, az is jól műsoruk, itt Pásztón, a mű- lócföld, Világosság, a pedagó- sikerült. Bizonyára „hoztak” velődési otthonban. Neki meg giai munkát segítő szaklapok... néhány olvasót. Tudatosan tö- a barátnőjének. De a fiam az — Valamennyit olvasni rekszenek erre a falusi és már nem annyira. Azt kicsi képtelenség... Hogyan sze- üzemi könyvtárak szakmai korában is vernem kellett az lek tál? patronálásával is. A könyvtári olvasásért. De azért nem rossz — Megnézem, mit ajánl a tagok számát úgy kétezerre gyerek. Higgye el, sokat se­Népszabadság. Ha nem jut becsülik. gít nekem. Tavaly érettségi­idő, hogy elolvassam mindazt, — Legalább tizenkét zott és most autószerelőnek ta- ami érdekel, el teszem, és két-' könyvtárost képeztünk azóta, nul Tarjánban. Amikor dél­három nap múlva előveszem.» hogy én itt vagyok. Azok után megjön, még munkát A sportot mindig megnézem, egy része elment, de még vállal itt a községben 15 fo- A NÖGRÁD-ban is ezt ke- mindig maradtunk annyian, rintos órabérért Kell a resem először... Tudja, Sté- hogy „behozzuk“’ a könyv- Pénz, lakásra gyűjtünk! cé-drukker vagyok. tárba az embereket... A tantestület: tizenhét pe- A látogatókat kettéosztja. ★ dagógus. A technikai sze- Mint mondja, vannak akik mélyzettel pedig harmincnál határozott szándékkal jpn- — Hogy olvasni szoktam-e? többen vannak. Az iskola ve- nek. Ezekkel úgyszólván sem- Ritkán. Iskolába járok, most zetése nem egyszerű dolog, s mi gondjuk. Kiválasztják a végzem a nyolcadikat. Tanul- az igazgató órákat is ad. könyvet és mennek a dől- ni kell. Az újság azért min­— Gondolom a társadalmi gukra. Másoknak viszont még dennap megvan... Anélkül munka sem kevés.. . segítségre van szükségük, nemigen fekszem le. Este a — No, igen... Ezt is elvár- hogy igazi olvasók legyenek, televíziót nézem, ameddig le ják. A nagylóci közművelő- Az ilyeneknek olvasnivalót nem ragad a szemem — so- dés az iskola nélkül nehezen ajánlanak a könyvtárosok, és rolja egyetlen szusszal a Sal- menne... Nem állítom én, amikor legközelebb jönnek, gótarjáni Kohászati Üzemek hogy mindenütt így van. De azt is megbeszélik velük, tét- dróthúzója. nálunk, évi nyolc—tíz bál és szett-e a könyv. Hogyan futja A közeli faluban építettek ezzel kimerült a művelődési minderre az időből? Az olva- házat. Így aztán naponta tíz otthon tevékenysége. Aligha sószolgálaton dolgozik a leg- kilométert buszozik munkahe- lenne itt rendezvény, ha az több ember, és mivel egyéb lyére és haza. Délután rend­iskola nem adna műsort... lehetőségük nincs, paránvi ol- szerint a ház körül tesz-vesz. — Könyvre, szépirodalom- vasótermet rögtönöztek a — Elvárja az asszony, hogy ra egyáltalán marad ideje? könyvtárban. segítsek, mert ő is dolgozik — Nem tudom megmonda- — Most már csak azt ne — magyarázza. — Tennivaló ni, mikor olvastam utoljára— kérdezze, hogy olvas-e a meS rnindig akad. Ott van a — szakadnak ki belőle a sza- könyvtáros? — nevet a könyv- kert> vagy a kerítést javí- vak — Pedig hát sok köny- tárvezető. — Igen. De ko- tóm. • • vet vásárolunk. De inkább a rántsem annyit, amennyit gyerekek olvassák... szeretnék, — mondja elgon- ★ dolkodva. v Sok a könyv falun. A jó könyv is. Az igények ébresz­Pásztón a községi-járási — Sokat olvas? léséért is teszünk egyet-mást. könyvtár „kirakata” tele — ö. sokat mondja lel- Azért befejezésül talán nem könyvvel. Ünnepi ajánlat: Vá- késén a fiatalasszony. _ Itt tűnik ünneprontásnak, ha jel­e i Mihály, Ady Endre, Gál- a postán, a telefonközpontban zem: mindez nemcsak ünne- góczi Erzsébet.. . idő is akad rá. De otthon is P* feladat, amelyről így könvv. Maga a könyvtár régi vá- előveszem az olvasnivalót tiét idején illik szépen szólni, lyogépület. De belül egészen Mindig megnézem a Nőik Lap- Mert az kifejezetten a hét­otthonos. A polcokon 38 ezer ját Az az első Tudja azért köznapok gondja Sürgető kötet Könyvek, sok jó könyv, szeretem, mert ’ olvan ’ szép, tennivalója, a magyar és a világirodalom emberi történeteket írnak Vincze Istvánné Budapestről hazai övét, már tudatosan láttam neki a mun­kának. Ehhez a kommunista Párt központja is segítséget adott, hiszen a tarafolvámon 280 pedagógus között a párt közvetlen irányításával vé­geztem negyedmagammal meggyőző munkát, melynek elsődleges célja a 47-es vá­lasztások előkészítése volt Megszűnt vándortanítósko- dásorn. 1947. szeptember 1-vel vezető tanító lettem Rákóczí- bányatelepen. Életem, legszebb 10 évét itt éltem le családom­mal. E telepről tudni kell.' — bár 1932-ben Horthy avatta fel, miután bevonult fehér lován, cifra kíséretével a díszkapun —, hogy mégis (vagy talán azért) a bányászok ..fegyenc- telepe” lett. — Ha valakivel „baj” volt valamelyik bánya­telepen, mert kommunista- gyanús volt, vagy nem tet­szett valamelyik úri kiszol­gálónak. akkor családjával együtt Rákóczi-telepre irányí­tották (vagy inkább „inter­nálták”).' Hivatalosan a mi telepünk 1947-ben még Horthr-telep volt, sőt csak 1949-ben vál­toztatták meg nevét, de ak­kui sem Rákóczi-bányatelep­re. Nagyon bántott minket, hogy még felszabadulásiunk után 2 év elmúltával is Horthv nevét viseli telepünk. — Eldöntöttük a telep lakói­val, hogy kérjük Rákóczi-te­lepire való változtatáséit. Idős Máthé Lajos bronzlból szép RákóczL-domborművet készí­tett. Az ünnepséget 1948. már­cius 15-re tűztük ki. Semmi hivatalos értesítés azonban nem jött (az iskola pecsét­jén Nemti-bányatelep nevet használtuk 1947-től, de az ak­kor még nem volt hivatalos): — Az ünnepséget azért meg­tartottuk és a nép Rákóczi- bányatelepnek nevezi azóta is a szép völgy ked ves települé­sét. — Magam jártam Rajk László elvtársinál, hogy végre megkapjuk hivatalosan is a Rákóczi-telep nevet. Meg is ígérte, de nem teljesíthette. Helyette kaptuk a hivatalos papírt, mely szerint Nem ti­bányatelep lettünk. — Ame­lyik levelet így címezték, az mind Nemitibe ment, mert ott 5s volt bányatelep. így maradt máig is a nem hivatalos Rákó­czi-bányatelep. És ez nekünk nagyon jó így! — (Egyébként nem ok nélkül választottuk a Rákóczi-bányatelep nevet. Az 1700-as években Kistere- mye — akkor Vásáros-Terenye nevű része — II. Rákóczi Fe­renc hadnagya, Repeczky Sá­muel birtokában volt. Ebben az időben épült Rákóczi két­emeletes kastélya a mai Rá- kóczi-hegyen. — fényes Elek írja könyvében 1837-<ben: „Hajdan itt Rákóczinak pom­pás kő épületje volt, a falu végén Nemnti felé, hol most a kender földek vannak.” — Rá­kóczi szerette vidékünket, s ebért neveztük el a magyar szabadság e megtestesítőjé­ről bányatelepünket.) Rákóczi-telep nem volt szá­momra ismeretlen. Gyerekko­romtól kezdve jártam ide. Néhány hét alatt megismer­tem mindenkit és főleg a fia­talokat. A párt vezetésével, kinek, titkára 'Szeberényi elv­rencsétleriség érte), majd Tö­rök Ferenc, olyan egységessé kovácsolódott a telep népe, hogy szinte hegyeket lehetett velük mozgatni (a MADISZ- fiatalokkal pl. a sziklás hegy­oldalban vágtunk tenisz-. ül. röplabda pályát). A legszélesebb egység ala­kult ki. tekintet nélkül a val­lásra, gondolkodásra. A lé­nyegben, az új, szocialista ha­za építésében egyek voitunk. — Erős MNDSZ-szervezőt mű­ködött és MADISZ. melynek olyan vezetőd voltak. mint Pásztó. Gyula, Bányai István és sokan mások. Mindenütt ott voltam nejemmel együtt, mert az iskola központja volt a mű­velődésnek, de a politikai munkának is. — Tanulóim te­le voltak lelkesedéssel, oda­adással. Becsülettel tanultak és sok tehetséges volt közöt­tük. Asz iskolában létrehozott műhelyekben ők készítették el a szemlél tetőeszközök egy ré­szét. ‘Tanulóion csinálták a képkereteket, igen szép szé- kelyfaragás&al, díszítéssel. A leányok háztartási gyakorla­tok keretében süt ni-főzni ta­nulták. A rendezvényeken ők gondoskodjak az ételről, az MNDSZ-ben. levő édesanyák­kal együtt. — Gyerekeim sze­rettek énekelni, s egy hónap alatt már zengett daluktól az iskola környéke. Késő estig üzemelt az iskola. Délután 5- kor elmentek a gyerekek és át­adták helyüket a felnőttek­nek. A szemináriumokat az iskolában tartottam és az is­meretterjesztő előadásokat. Ott működött a járás egyik első dolgozók polgári iskolája is, ahonnan 1948. augusztus 2-án távoztak az első helybeli, kazárt, nemti és rmizserfai vég­zősök. főleg vájárok. Ezekből a munkásokból — 'ezt büsz­kén írom le —, népünk leg­társ volt (sajnos, bányászé 4 NÓGRÁD - 1975. június 7., szombat „Felelj — innen vagy ?” Gondolatok egy találkozóról és egy tévéműsorról A találkozót június első va­sárnapján hívta össze Pásztó nagyközségi párt- és tanácsi vezetése. Meghívót küldtek mindazoknak, akiket munká­juk, hivatásuk elseólítoitt sző­kébb hazájukból, de gondo­lataikban, érzelmeikben, ma is kötődnek ehhez a község­hez. Volt olyan a meghívot­tak között, aki harminc esz­tendővel ezelőtt járt utoljára szülőfalujában. Munkások az ötvenes éveik derekán mond­tak, néhány évre búcsút: a katonai pálya, az egyetemek, a művészi hivatás, az itteni­nél gazdagabb munkalehető­ségek Budapestre, vagy az ország más tájaira vonzották őket. Nagyon erős tud lenni ez a vonzás — hiába sokszorozód- tak meg a lehetőségek itthon is, ma mér a család, a lakás, a munka az új lakóhely köti a volt pásztóiakat. A művé­szi pálya Gaál István film­rendezőt, Gsohány Kálmán grafikusművészt. a tudomá­nyos munka dr. Tóth Sándor alezredest, had történészt , fontos minisztériumi munka dr. Joó Ernőt, ési dr. 0ajer Imrét —. hogy csak néhány példát említsünk. Egy jubileumi találkozó — az öt-, tíz-, huszonöt éves érettségizetteké p>é Idául — általában az egymás sorsa iránt érdeklődő embereket hozza össze néhány kedves órára. Ki hová került, mit sikerült megvalósítani az ifjúkori tervekből, milyen el­képzelésekkel dolgozik ma — ezek a kérdések fogalkoztat- ják a hajdani barátokat. A volt pásztóiak találkozója el is tért ettől, de hasonlított is ehhez. Mert a kérdőmondato­kat legtöbbször így tették föl: hová jutott, mit ért el, Pásztó, milyen lehetőségei vannak a jövőben... Az a tájékoztató, amit Nagy József, a nagyközségi tanács elnöke tartott és az üzemek, intézmények meglátogatá­sa képet adott erről. Pár nappal később még teljeseb­bé válhatott ez: a televízió „Arcképvázlat —: egyfajta év­tizedről” címmel dokumen­tumfilmet sugárzott Pásztó­jobb vezetői lettek, különböző szinteken. Akadt közöttük diplomata, több üzemvezető, magas beosztású tanácsi veze­tő stb. Nejem a színjátszókkal és a tánccsop>orttal foglalkozott az az MNDSZ keretén belül. Igaz, a színjátszók között idős lök és férfiak is szerepteltek. Az egész környéken, ismertek vol­tak. Az MNDSZ-ben Szegedi Sándomé és Oravecz József- né irányításával folyt a mun­ka. Ezek a bányászasszonyok hősies munkát végeztek, együtt a többiekkel. — 1948-ban hely­ben, (próbatábor), 1949-ben és 50-ben p>edig Bükkszéken tá­boroztunk a bányászok és a bányászédesanyák jóvoltából. Egyetlen embert sem tudok mondani a telepen, aki vissza­húzódott volna. Mindenki se­gített. Az iskolának a gyere­kek érdekében minden támo­gatást megadtak az egyes em­berek, a szervezetek és a bá­nyaüzem. Az 5—8. osztályokban taní­tottad!. Összekováosolódott a gyereksereg. Megismerték az úttörőélet szabályait — de mit is írok, hogy „szabályait”? — Ténylegesen erről sohasem volt szól — Dolgoztak! — Izgal­mas játékokat szerveztünk, jártuk az erdőt, daloltunk és közben igazi bányászd ttörökké váltak. Ebben a MADISZ- mak is oroszlánrésze volt. Rákóczi-telepen, is a volt bá­nyaigazgatói lakásba költöz­tünk, annak egyik részébe. Gyönyörű p>ark és gyümöl­csös vette körül. Az épület többi részében a MADISZ ott­hona volit. E hatalmas szobá­kat megkapták az úttörőim. Így lett otthona a csapatunk­nak még 1947 őszén. A gyü­mölcsös egy része is az övék volt, ahol gazdálkodhattak, tanulhattak. Fenyvesi József (Folytatjuk) ról. A Rádió- és televízióúj- után még fokozottabb érdek- ság írta az adásról: „A tóba lődéssel várták az adást, hajított kavicstól a víz rög- érthető. De — az ismerős tön gyűrűzni kezd, mozgásba arcok fellelésének izgalma jön. Mennyivel nehezebb mellett — mi volt az, ami a azonban egy község »-álióví- televízió elé vonzotta a hely- zét«, társadalmi és gazdasági belieket? körülményeit lendületbe hoz- Tulaj donikép pen azonos az ni! Pásztón sikerült. Mi a érdeklődés: Hol tart Pásztó, titka, hogy e valamikori — milyen lehetőségek, utak áll- nemcsak címere szerint — nak előtte? A szúkebb haza »-szakállas- település egy év- szeretete, a lokálpatriotizmus tized alatt Nógrád megye teszi közössé a kérdésfelte. egyik legdinamikusabban fej- vést. Az a vonzalom, melyet lődő nagyközségévé válha- a lexikon így próbál körü'ír- tott? S, hogyan alakult aktív ni: ,,... a helység, város, táj, közösség az időkkel (és el- vidék értékeinek és érd ekei- 1 en tmond ásókká)) együtt vál- nek fókozott védelme, illetve tozó emberekből?” az így megnyilvánuló, szűk Az urbanizálódás útjára lé- körre korlátozó, helyi érdekű p>ett, fejlődő iparral rendel- hazaszeretet”, kező nagyközség ardképváz- Bizonyára sokaknak adott latát adja a film. Ezt pió- lehetőséget ez a műsor arra, balták nyomon követni — hogy végiggondolják, mit je- saját szemükkel meggyőződ- lent számukra ez a nagyköz- ve a fejlődésről — a találko- ség, gyáraival, az életmódban, zó résztvevői is a Köziekedé- a gondolkodásban, szokások - sí Nyomdában, a Váci Kötött- baji is fokozatosan gazdago- árugyár pásztói gyárában. Az dó, városiasodó lakóival. És üzemeket bemutató vezetők azt. mit tehetnének érte!... felé szünet nélkül záporoztak Ez utóbbi gondoláit a volt a kérdéseik. Még a buszban, a pásztóiak bezséígetései ben is későbbi beszélgetések kő. fel-felbukkant. Természete- zéppxmtjában is ez állt. Hiá- sen másfajta munkával, más­ba járnak többen havonta, fajta tettekkel segíthetik félévenként haza, ez a közös Pásztó fejlődéséit, mint a látogatás sok új élményt helybeliek. Tanácsok, tapasz- adott. Mert nem mindennap tálatok átadásával — a gra. lehet az Építésügyi és Vá- fifeusművész a pásztói galéria rosfejlesztési Minisztériumban megalapozásával többek kö- dolgozó '„földivel” megbeszel- zött már példát is adott. Sok ni, mi a véleménye az épülő hasonló jó kezdeményezésre lakótelepről, a község cent- és tartalmas találkozóra len- rumának kialakításáról. ne szükség, hogy ezt az „egy- De kanyarodjunk vissza fajta évtizedet”, az ipapism. egy kérdéssel a dokumentum- dást mélyreható kulturális filmhez. Az, hogy a Budapes- változás követhesse ten élő pásztóiak a látogatás G. K. M. Mai tévéajánlatunk 4 22.30: CSALÁDI ÉLET. Az angol film dokumenta- irista eszközökkel készült és egy kispolgári család csőd­jét mutatja be. A család leánygyermeke kiskora óta betegesen érzé­keny, rossz idegzetű. Játékait, csínjeit a szülők szigorúan büntetik. A lány mindenkép­pen kitörni igyekszik a nyo­masztó környezetéből. Még egy fiúval is hajlandó lenne el­menni, de a szülők vissza­tartják. Végül egy intézetben talál viszonylagos nyugalom­ra. Az idegszanatóriumban egy lelkes, lelkiismeretes or­vos több hasonló társával együtt csoportos beszélgeté­sekkel, zenével, művészeti él­ményekkel „gyógyítja”. A lelkileg sérült leány a fiatal orvos segítségével már már meggyógyulni látszik, amikor az intézet vezetői elhatároz­zák, hogy ezt az osztályt megszüntetik. A fiatal orvos szerződése is lejár: nem al­kalmazzák tovább. A leány pedig átkerül azok közé, akik súlyos idegbetegek... Ké­pünkön: jelenet a filmből Műsorajánlat vakációra A szokásosnál is változato­sabb műsorokkal jelenkezdk a vakáció időszakában a Ma­gyar, Rádió ifjúsági főosztá­lya. A következő hetekben a húszas stúdió révén többek között a Bács-Kiskun megyei tanyai kollégiumok világába látogattunk, nyomon kö­vethetjük egy falusi KISZ- titkár .karrierjét” ég hallha­tunk a NÉKOSZ egykori fia­taljainak / mai munkájáról, életük alakulásáról is. A pol- presszó július 21-én a nők kanosán a nők és az előme­netel. az előítéletek, a -női vezetők sajátos helyzete stb. kérdésieket vitatja. Az ifjúsági hangjátékpá- Ivázat anyagából is jó néhány a sokmilliós nyilvánosság eié kerül. Hallhatjuk például Suimonyi Zoltán: Éteri szere­lem című játékát. Hegedűs Tibor műve Fürdőhelyi já­tékok címmel hangzik el, es a 30 évvel ezelőtti 18 évesekről szól. A nemzetközi rádiójáték- fesztivál gyermekeknek so­rozatában többek között len. gyei, román, NDK mesefilm- feldolgoziások kerülnek a ki­csinyek elé. Július 20-án kez­dődik az Andersen, a nagy mesemondó sorozat, a nyár folyamán a Játsszunk együtt! című népszerű sorozat leg­érdekesebb adásaiból készí­tett összeállításokat sugároz­nak. Ezek elsősorban a klub­élet, a játék iránt érdeklőd­nek nyújtanak hasznos ta­pasztalatokat. A műsorok kéthetenként — július 2-án 16-án, 30-án, augusztus 13­án, és 27-én — hangzanak el, augusztus 18-án pedig új adást közvetítenek hazánk délszláv, ném^t, rómán és szlovák nemzetiségi klubjai­ból. Nyáron is folytatódik az Iskolarádió Hangjáték című sorozata.s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents