Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

V Kormányrendelet a társadalombiztosítási törvény végrehajtásáról Tájékoztató a július bén életbe lépő intézkedésekről A kormány csütörtöki ülé­sén rendeletét hozott a társa­dalombiztosítási törvény vég­rehajtásáról, amely a hozzá­kapcsolódó SZOT-szabály- zattai együtt július 1-én lép életbe. Ugyancsak július 1-től emelik a régi és az alacsony összegű nyugdíjakat. Az in­tézkedésekről a csütörtöki minisztertanácsi ülés után tájékoztatták az újságírókat. Változások a nyugdíjrend-zerben A legnagyobb jelentőségű változások a nyugdíjrendszer­ben történnek. Fontos intéz­kedés például, hogy az eddigi három különálló nyugdíj- rendszert (munkaviszonyban dolgozók, mezőgazdasági szövetkezeti tagok, kisiparo­sok és magánkereskedők) egységes rendszerbe foglalják. A nyugdíj legmagasabb mértéke a kereset 75 száza­léka, ami 42 évi szolgálati idővel érhető el. Az új rendelkezések elő­nyösek a mezőgazdasági, szö­vetkezeti tagok, illetve szö­vetkezeteknél munkaviszony­ban álló dolgozók számára is, akik továbbdolgozásra ösz­tönző nyugdíjpótlékra ed­dig nem voltak jogosultak. Ezt mindenekelőtt az indo­kolta, hogy öt évvel maga­sabb volt a nyugdíjkorhatá­ruk, mint a munkásoké és alkalmazottaké. 1976. január 1-től a mezőgazdasági szövet­kezeti tagok és a szövetkeze­teknél munkaviszonyban álló dolgzók is kaphatnak ösztönző nyugdíjpótlékot, mégpedig az 1976. január 1.» után (a nyugdíjkorhatár be­töltését követően) munkában töltött időre. A nyugdíj megállapításá­nak alapjául szolgáló átlag- kereset kiszámításának sza­bályai lényegében változatla­nok .* maradnak. A nyugdíj­alapba ezután is beszámít minden, bérjellegű juttatás, így a túlóra, a prémium, az év végi részesedés. A törvény továbbfejleszti a szakmunkások nyugdíjked­vezményét. Ha a szakmunkás a nyugdíjazását közvetlenül megelőző egy éven át már nem szakmunkásként dolgo. zott, kérheti, hogy nyugdíjá­nak kiszámításánál azt a ke­resetet vegyék alapul, ame­lyet nyugdíjazásának évében a szakképzettségének meg­felelő munkakörben átlago­san fizetnek azon a munka­helyen, ahol az igénylő utol­jára szakmunkásként dolgo­zott. A Minisztertanács to­vábbi nyugdíjkedvezményt biztosít a föld alatt dolgozó bányászoknak. A párt XI. kongresszusán merült fel annak a problémának a meg­oldása, hogy a nyugdíjkorha­tár felé közeledő bányászok csökkenő teljesítménye és ke­resete a nyugdíj megállapí­tásánál ne jelentsen hátrányt. A rendelet biztosítja, hogy legalább 15 évi föld alatti fizikai mukaikörben végzett munka után a nyugdíj alapja nem lehet kevesebb annál, amit az igénylő munkahe­lyén a nyugdíjazása előtti évben az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók átla­gosan elérlek. Hasonló ked­vezményben részesülnek a keszonosok és a búvárok is. Üjabb kedvezményt kapnak « fiatalkorban megrokkan­tak. A jövőben azok. akik 22 éve* korul? előtt megrokkan­nak. szolgálati idejűik tarta­mától függetlenül jogosulttá válnak rokkantsági nyugdíjra, ha iskolai tanulmányaik meg­szűnését követő 6 hónapon belül munkába lépnek. Jog a megelőzés A szolgálati időről szóló új rendelkezések közül nagy je­lentőségű az a szabály, hogy a jövőben a különböző nyug­díjbiztosításiban szerzett szolgálati időket egybe kell számítani. Méltányosabbak lettek az idős rokkant szülők nyugdíjra jo­gosultságának a fel tél elei is. A nyugdíjjogszabályokon kell emelni az alacsony nyug­táimé nőén a társadalom biz- díjakat. Az emelés mértéke tosítás egyéb területein is a következő: több változásra kerül sor. A — az 1954. október 1-e előtt törvény áLlampolgári joggá megállapított saját jogú nyug- nyidvánította a gyógyító-meg- díjaikat havi 200 forinttal, a előző ellátás keretében nyúj- hozzátartozói (özvegyi, szü- tott egészségügyi ellátást. lői, árvaellátás) nyugellátáso­A társadalombiztosítási gon- kát havi 140 forinttal; dosikodást újabb rétegekre tér- — az 1954. október 1. és jesztették ki,-illetve bővítették. 1958. december 31. között meg- Július 1-től kiterjed a társa- állapított saját jogú nyugdí- dalombiztosítás a gépjármű- jakat havi 150 forinttal, a hoz- vezető-iképcaő munkaközössé- zátartozói nyug él Iá tások a t ha- gek tagjaira, akik eddig táp- vi 100 forinttal: pénzre és terhességi-gyermek- _ az 1959—1970 közötti agyi segélyre nem voltak jogo- években megállapított, havi sultak. 1600 forinton, aluli saját jogú A háztartási alkalmazottak- nyugdíjakat havi 80 forinttal, ra eddig csak abban az eset- a hozzátartozói nyugellátásokat ben terjedt ki a biztosítás, ha havi 60 forintul, legfeljebb rmmkáidéjük^ ugyanannál a 1600 forintra kell növelni: munkáltatónál elérte a heti 30 — az öregségi nyugdíjak órát. Ez a feltétel 24 árára legkisebb összege 1975. július csökken. 1-től havi 910 forintra, az.öz­A kisiparosok és a magán- vegyi és a szülőnyugdíj, vala kereskedők július 1-től balese- mint az árvát megillető ellá ti ellátásra is jogosultak lesz- tás alsó határa 710 forintra nek abban az esetben, ha fog- emelkedik. Az árvaellátás leg- Lalkozésuk gyakorlása közben kisebb összege abban az eset­üzemi balesetet szenvednek. ben. ha az egyik szülő él, 510 A gümőkóros betegek je- forint, lemleg két éviig kaphatnak a mezőgazdasági szövetke táppénzt, e két évbe azon- zeti nyugellátások: ban. be kell számítani a meg- — az 1971. január 1. előtt betegedést megelőző két éven megállapított havi 1600 forint­beiül egyéb betegség miatt n.ál alacsonyabb saját jogú igénybe vett táppénzfolyósítás nyugdíjakat havi 80 forint­idejét is. Ezt az időt a jő- tál, a hozzátartozói, myugel- vőben nem számítják be. látósokat havi 60 forinttal Egy további rendelkezés ar- kell emelni, legfeljebb havi ról intézkedik, hogy a jövő- h;oo forintra. Itt a legkisebb ben családi pótlék csak an- öregségi nyugdíj 810. a hozzá mák folyósítható,' akinek a tartozói nyugellátás 620 forint­háztartásában él a gyermek. ra emelkedik. Megszűnik' tehát a* az eddig Kisipari (magánkereskedői) méltón kifogásolt gyakorlat, nyugellataso,k. hogy egyes szülőik felvettek . . , .... a családi pótlékot és ebből fi- - ,^z í9 ‘ J&n.uarl. előtt zették a gyenmektartásdíjat. megállapított.havi 1600 fonnt- A mezőgazdasági szövetkeze- nal magasabb sajat jogú nyug- tek tagjai eddig gyeiteken- havi 80 forinttól, a ként havi 50 forinttal alacso- hozzatórtozoi nyugellátásokat myabb családi pótlékot kap- havi_ 60 1forinttal emelik, leg- tak, mint a munkások és al- havi 1600 forintra. Itt kalmazottak. Július 1-től ez a % öregségi nyugdíj legkisebb különbség megszűnik, Így a ***?& 860 « h«®?tar­munkaviszonyban álló dolgo- ^ nyugeUatós 570 forintra zók és a mezőgazdasági sző- emelkedik, vetkezeti tagok családi pótlék- Mindhárom nyugdíj rend ra jogosultsága közötti min- szerben nő a házastársi pót- den lényeges különbség meg- lék és az összeghatár, am^d- szűnik. ' dig házastársi pótlék megál­lapítható. Emelkedik az az Munkás alkalmazott összeghatár is, ameddig a sa­ját jogú és az özvegyi nyug- A Minisztertanács már ko- díj együtt folyósítható. Az rabban határozatot hozott ar- utóbbi összeghatár július 1-től ról, hogy. 1975. július 1-től fel egységesen havi 1200 forint. Közéleti fiatal Első munkahelye a BRG. Érettségi után jött Hegedűs Hon a a salgótarjáni gyárba, dolgozott a szereidében, anyag­könyvelést végzett, most üze­mi adminisztrátor. És KISZ- titkár! Mert most szinte szét- választhatatlan a sok-sok fel­adat: 260 leány és asszony bérszámf ejtését, létszámnyil­vántartását, túlóráinak veze­tését végzi egyéb teendői mel­lett. S mivel a szerelde több­sége KISZ-korosztályú, így érthető, hogy azok problémái titkári minőségiben is érintik őt. „Meglepett, hogy erre a megtisztelő titkári feladatra engem választottak. Nem csi­náltam én sem sokkal többet másoknál. Talán azért esett rám a választás, mert koráb­ban egy politikai feladatot vállaltam, Salgótarján, 30 éves fejlődéséről készítettem kis tanulmányt; könyvtárakat, do­kumentumokat kutattam” — tárja szét kezét. Talán ezért, de személyi adottságai feltét­lenül közrejátszottak még. Hisz 1971-től már szaikszer vezeti bizalmiként is bekapcsolódott a közösségi munkába. Közben érettségije után gyors- és gép­írővízsigát tett Munkatársai1 észrevették, hogy problémáik "megoldásánál mindig számít­hatnak Nadiira — mert így hívják őt barátian —, az üze­mi adminisztrátorra, valószí­nűen a KISZ-titkári poszton is megállja helyét. Jól számí­tottak!— „Most esti egyetem­re készülök, úgy érzem, a ve­zetésihez komoly politikai fel- készültség szükséges” — szól és máris hívják. Hajas Líviá­hoz indul — képünkön —• újabb feladattal: politikai ok­tatást terveznek. — kulcsár — A franciaországi Gisors-ban egy középkorú férfi annyira féltette vádonat új gépko. csiját a tolvajoktól, hogy gondosan szétszerelte és da­rabonként vitte fel a lakásba. A rendőrség a férfit beszállí­totta egy ideggyógyintézetbe. Aggasztó hírek érkeztek az Egyesült Államokból. Egy, a szakemberek által mind ez ideig ismeretlen, halálos szú­Hírck — furcsaságok rású rovar, amely az utóbbi időben több halálos áldozatot követett Brazíliában, az Egye­sült Államok felé yándorol. Kim Novak, a gyönyörű liolywoodi mizantróp, aki egyedül él birtokán állatai társaságában, eladta vala­A zt az embert, aki Sze­keres Lászlóné, szüle­tett Molnár Gizelláról valaha is azt állítja, hogy még megbetegszik, egyszerűen kinevették volna. Kemény asszony, akár a szikla. Ere­ié a férfiéval vetekedett. Munkához szokott széles vál­la. Mint a kötél, karián. az izomszalagok. Egy alkalom­mal magasan megrakva a kocsit, szalmát vitt a iuhok alá. Nem kötötte le. mert alig pár méterre volt a ka­zal az óltól, de azért jómaga felült a szalma tetejére, ahonnét könnyeben irányít­hatók a lovak. Megbillent a kocsi, a rakomány pedig ve­le együtt csúszott előre, hogy Szekeresné beesett a lovak farához. Azok pedig meg­ugrottak. Az asszony mellén áment - a hátsó kerék- Ma­gánál volt, tudta, mi törté­nik vele. Érezte a kocsi sú­lyát is, de csak egyetlen jaj- szó hagyta el az ajkát, már­is a lovakkal törődött, hogy ijedtükben ne tegyenek kárt magúkban. Fájt a teste a ko­csikeréktől. de azzal nem tö­rődött. Délután már a bárá­nyokat fejte. Ilyen kemény asszony Sze­keresné Ipoly tarnócon. Arca szögletes, a tekintete tiszta. Akkor lágyul el. amikor a növekvő borzas fejű egyetlen fiára tekint. Szóval egészsé­ges asszony volt mindig, -ke­mény élethez szokott. aki szinte repülni tudott amikor dolgozott. Ki merte gondolni, hogy egyszer még ő is kidől. Pedig így történt. Dolgozott keményen, panasz nélkül, az­tán egyszer elvágódott és a kórházban tért magához. Női Szekeresné betegsége betegsége volt, amiről nem beszélt és annyira elhatalma­sodott rajta, hogy még őt is ledöntötte. Az orovosok meg- operáltáik- Az a derék, erős asszony, akár egy tehetetlen gyerek feküdt a kórházi ágyon. Gumicsövön táplálták karján keresztül. Sárga volt az arca. A kórteremben láb­ujjhegyen jártak az emberek, hogy ne zavarják a szenve­dőt. Mert nagyon szenvedett, hiszen nem volt ő szokva a betegséghez, de a fekvéshez sem. Az operáció után egy önkívületi állapotban felsó­haj to tt: — A jószágok, mi lesz a jó­szágokkal... Az orvosok megnyugtatták. Igazán mindent megtettek, hogy meggyógyítsák. De. hát lehetett őt megnyugtatni? Odahaza a faluban, a közös gazdaságban dolgoznak férje is, ő is. Álatokhoz értő pász- toremberek- Szekeresnének különlegesen jó érzéke van ehhez a munkához. Rábízták a bikák nevelését. Horpadt hasú, vánszorgó állatokként vette át őket. Se éjjele, se nappala nem volt. minden ideiét az állatokra fordította. Valósággal dédelgette őket. Etette, itatta. Néhány hét után a jószágok összeszedték magukat és valósággal kipen- dültek. Horpadt hasuk kitel- lett, csillogott a szőrük. De amikor Szekeresné' az istálló­ba lépett, szinte nyöszörögtek neki az állatok. Ha hozzáfér­hettek, nyalták a kezét, a fejét. De csak vele szemben voltak ilyen kezesek. Idegent nem tűrtek- Még ha az agro- nómus ment be. akkor is tép­ték a láncot, bömböltek orosz­lán módjára. Az öreg Demus, az éjjeliőr, de ha tehette el. kerülte a bikaistállót. Egy­szer aztán njégiscsak megtör­tént a baj. Az öreg Dobre bakteroskodott, amikor meg­látta, hogy az a rettenetesen nagy, tízmázsás állat eltépte a láncot és túrva a földet, morogva jött az udvarra. Mit tehetett, menekült előle. Egy ilyen állat egyetlen ütéssel leterítheti az embert. Az öreg aztán kiabált az agronómuá- nak. az pedig vissza neki. — Gizi nenéért menjen. Gyorsan, gyorsan... Akkor már többen a kör­nyékről, fedezék mögül néz­ték az állatot, amely egyre veszettebben forgolódott, hányta a földet a szarvával. Valaki azt kiabálta, hogv küldjék rá a kutyákat, majd azok beterelik. De akkorra már lélekszakadva rohant az udvar felé Gizi néni. Kiabált. — Nem kellenek a kutyák. Maradjanak csendben ... Csend lett, mindenki őt nézte. Ö pedig nyugodt, lassú léptekkel, arcán enyhe mo­sollyal elindult az állat felé. Beszélt hozzá ilyenképpen: „Mi történik itt? Hát rosszalko­dunk? Nem szégyelled ma­gad. ilyen riadalmat kelte­ni?” Amikor az állat meglát­ta Szekeresnél és meghallot­ta hangját, perdült egrét szembe az asszonnyal, aztán felvetette a farát, szinte rez­geti a föld alatta, feiét leszö­gezte és hatalmas ugrásokkal rohant feléje. A nézők közül valaki sikóltott. Az agronó- mus elkiáltotta magát: — Meneküljön..-. De Szekeresné nem moz­dult, sőt kinyújtotta kezét a rohanó jószág felé és úgy várta. Az állat néhány ugrás­sal ott is termett és az asz- szony előtt a két lábát le- cövekelte. Aztán mintha do­rombolt volna, megnyalta Szekeresné kezét. Az asszony a jószág homlokába túrt. szarvon ragadta és szépen be­vezette az . állatot az istálló­ba, miközben egyre beszél­getett hozzá. Ilyen asszony volt Szekeres- Lászlóné, született Molnár Gizella. Most pedig ott fek­szik a kórházi ágyon. Hanem az operáció után néhány nap­ra mintha megmozdult volna benne a vére, színesedett az arca. Az orvosok egyre gyak­rabban és vidámabban fog­lalkoztak vele. Bevitték a vizsgálóba, ott álltak körü­lötte. Az operációt végző or­vos mondta a többieknek: — Íme, a beteg meggyó­gyult. Visszahoztuk őt az élet­nek..­A zóta Szekeresné már otthon van. Lábadozó beteg. Litkére a kör­zeti orvoshoz iár ellenőrzés­re. Vigyáznak rá. Örködnek is felette, gyógvítgatiák. mert nagy érték ő. Egy kitűnő, dol­gos ember. Bobál Gyula mennyi hím- állatát. Ezentúl kizárólag nőstény állatokat tart. Alaszkában minden évben megrendezik a kutyaszánver­senyt. Az 1650 kilométer havas pályán gz ez évi győz­tes új rekordot állíküt fel. Eredménye: 14 nap, 14 óra és 43 perc. Giuliaiö Gemma afrikai út­járól hazatérve (megküzdve a jürokrácia hétfejű sárkányá­val) egy fiatal majmot hozott ajándékba két kislányának. A művész felesége kijelentette: „Ragyogó ötlet volt. Ha Ve­ra és Giuliana cirkuszok a kis majom utánozza őket, mi­re a lányok megszégyenüllen abbahagyják a rosszalkodást.” A római élelmezési világ- konferencia részvevői három ionná felvágottat, két tonna húst, több mint tizenkétezer tojást fogyasztottak, amit 2500 liter borral öblítettek le. A küldöttek így testsúlyuk' öt­szörösét fogyasztották el. Londonban, , a királyi palo­tával szemben levő St. James Pärkban elhelyezték az első műpázsit szőnyeget. Az igazi pázsitot gyakran kellett cse­rélni, mert a közönség /leta­posta, ez pedig nagy költséget jelentett a városnak. „A mű- pázsitot — jelentette ki a park igazgatója, Ashley Ste­phenson — csak akkor lehet megkülönböztetni az igazitól, ha valaki rálép. Gad Sulmann, a jeruzsáte- mi egyetem professzora azt tanulmányozza, hogy a hő­ség milyen stresszhatást gya­korol az emberi pszichére es a hormonháztartásra. Azt ja­vasolja, hogy kánikulában, de különösen főn idején fogyasz- szunk sós heringet, tegyünk több cukrot a kávéba és a teába, több sót az ételbe és általában fogyasszunk több folyadékot. NÓGRÁD — 1975. június 7., szombat (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents