Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-06 / 131. szám
l ázár György, a Miniszteríanács elnöke június 5-én hivatalában fogadta Mihail L«szecs- l«ot, a Szovjetunió Miniszter tanácsa elnökhelyettesét. > Megnyílt ' a Szuezi-csatorna Kereszti/ András, az MTI tudósítója jelenti: Pontosan 8 évvel azután, hogv 1967. június 5-án az izraeli agresszió • következtében lezárták a a Szuezi-csatomát. csütörtökön újra átadták a forgalomnak a nagy fontosságú víziutat. Az ünnepség helyi idő szerint valamivel 10 óra után kezdődött Port Said-ban. a csatorna északi részén levő városban. Itt óriási diadalka- pu fogadta a látogatókat: a parton körülbelül Cl) ezer ember gvült össze, amikor Szadat. egyiptomi elnök bejelentette: a csatornát ismét megnyitót Inak nyilvánítják. Ezután jelképes aktus következett:- Mohamed el Gama- szi tábornok a miniszterelnök- helyettes és hadügyminiszter átadta Masur Ahmed Masur - nak a csatornatársasás elnökének azt a dokumentumot, amelyet a csatornát a hadsereg felügyelete alól a polgári hatóságok jogkörébe adja át. Rövid beszédében azonban Gamaszi határozottan leszögezte: a hadsereg készenlétben áll és mindig is készenlétben fog állni. hogy minden támadástól megvédelmezze a Szuezi-csatomát. Csütörtökön délután fél négykor kezdődött meg a Hofburg konferenciatermében a Ciprus sorsáról tárgyaló konferencia második fordulója. A sárga kerékasztalnál középütt Waldheim A nyitó hajókonvoi fél tizenegykor indult el. áthaladt a diadalkapu alatt és megkezdte útját az első napi cél. Izmaiba felé. Az élen két toroedóromboló haladt. Ar a két hajó. amelv az 1973-as októberi háborúban lezárta a Vörös-tenger déli részén levő Bab el Mandeb-szorost. s ezzel Izraelt elzárta olai-után- pótlástól. Az „Október 6.” romboló fedélzetén Szadat elnök és a megnyitó ünnepség számos díszvendége tartózkodott. A másik rombolón maeas rangú katonákat — az októberi háború hőseit vitték. Végig a víziút mentén az októberi háborúban elfoglalt izraeli erődökön egyiptomi zászlók lengtek, az elfoglalt főállásoknál ielkéoes díszőrség köszöntötte a menetet. Annak ellenére, hogy az ünnepség pénteken Szuezben. Port-Taufikban folytatódik — akkor avatia fel az egyiptomi elnök a Feiszál királyról elnevezett úi lakónegyedet — a kereskedelmi forgalom már csütörtökön megindult a csatornán. Elsőként két szovjet kereskedelmi ható, a „Porla- dar” és a „Kapitan Luhma- nov” szállított árut az újra megnyílt vízi úton. A SzueziENSZ.főtitkár foglalt helyet, jobbján Denktas, a ciprusi török közösség vezetője, balján pedig a szigetország görög közösségét képviselő Kle- ridesz. A tervek szerint a második csatorna megnyitásával —• egyelőre csak 60 000 tonnánál kisebb haiók közlekednek — lényegesen megrövidült az út Európa és Ázsia között. Szovjet. amerikai, brit és francia tengerészek a csatornából — mint azt csütörtökön közölték — 1900 bombát. 34 000 tüzérségi lövedéket. 1975 tonna lőszert. 686 aknát távolítottak el- Masur Ahmed Masur. a Szuezi Csatorna Társaság igazgatója kijelentette: ..a csatorna 100 százalékosan tiszta, sót jelenleg tisztább mint az 1967-es júniusi háború előtt volt. Az egyiptomi kormány szóvivője csütörtökön cáfolta azokat a kuwaiti lapielenté- seket. hogy Egyiptom állítólag engedélyezni fogja az izraeli hajóknak a Szuezi-osa- toma használatát. A szóvivő ezzel kapcsolatban leszögezte: az A1 Qabas című kuvaiti lap szerdai számában megjeient hír hamis és minden alapot nélkülöz. Egyiptom deklarált álláspontja az, hogy izraeli haiók nem haladhatnak át a víziúton mindaddig, mig létre nem ion egy átfogó megállapodás a közel-keleti válság rendezéséről. (MTI) fordulót június 9-én fejezik be, de a közösségek vezetőinek borúlátó nyilatkozatai alapján egyes megfigyelők azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a tervezettnél rövidebb ideig tart a bécsi eszmecsere. (MTI) Púja Frigyes Párizsban Puia Frigyes külügyminiszter. aki Sauvagnargues. francia külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tesz Párizsban. Csütörtökön délután megérkezett a Irancia fővárosba. Orly repülőterének magyar és francia lobogókkal díszített különpavilonjában Jean Sauvagnargues francia külügyminiszter és Veress Péter, hazánk párizsi nagykövete üdvözölte a külügyminisztert és kíséretét, A magyar külügyminiszter. röviddel megérkezése után. 16 óra 30 perckor megkezdte tanácskozását a francia külügyminisztérium Szajnaparti palotájában Sauvagnargues külügyminiszterrel. A francia sajtó már előzetesen hírt adott a magvar külügyminiszter látogatásáról. A Le Monde csütörtök délutáni számában első oldalon közli azt a nyilatkozatot, amelyet Púja Frigyes elindulása előtt adott a lap Budapestre küldött munkatársának. Púja Frigyes nyilatkozatában részletesen foglalkozik az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel, s hangsúlyozza, hogy Magyarország az értekezlettől az enyhülés alapjainak megiszi1 árdulását, a politikai légkör megj avulását, és az európai államok közötti bizalom megerősödését várja. Az értekezlet sikere, a biztonság megszilárdulása, az együttműködés - kiszélesedése nemcsak az európai államok egyik vagy másik csoportjának, hanem minden európai népnek, s nemasak Európa népeinek, is létfontosságú érdeke. A magyar—francia kapcsolatokról szólva a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a két ország közötti politikai kapcsolatok az elmúlt években kielégítően fejlődtek, s ezt megkönnyítette az a tény, hogy a két kormány nézetei számos nemzetközi kérdésben azonosak, vagy közel állnak egymáshoz. Gazdasági téren is fejlődés mutatkozott, hiszen az elmúlt öt évben csaknem megkétszereződött az árucsere-forgalom. E téren azonban vannak -bizonyos problémák, így a rendszeresen mutatkozó magyar deficit, a forgalom viszonylag alacsony volumene, s a Közös Piac megkülönböztető intézkedései is akadályozzák a kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztését. A jövőt illetően magyar részről nagy jelentőséget tulajdonítanak az 1974. novemberében kötött tízéves gazdasági, ipari és technikai együttműködési szerződésnek, amely megfelelő keretül szolgálhat a fenti problémák által okozott nehézségek csökkentésére. Konferencia Ciprusról Becsben fi boxerlazadös 75. évfordulója társaság átalakult és a Ji-hoA múlt század végén Kínában a belső feudális és a külső imperialista elnyomás terhét — amely utóbbi az ország kezdődő feldarabolására vezetett —, tovább súlyosbították az elemi csapások, az éhség, az önkény újabb és újabb megnyilvánulásai. A nép körében egyre erősödött a zúgolódás. Mind gyakrabban hangzott fel a jelszó: „Halál az idegen betolakodókra ésa megvásárolható hivatalnokokra!” A népi felkelés bölcsője Santung tartomány volt, ahol a német imperialisták nyílt gyarmati uralmat létesítettek. Különösen aktívan lépett tel a Jihocsüan (Az i-gazság és béke ökle) nevű titkos társaság, milicista osztagokat létesített és kiterjedt propaganda-munkát folytatott. A társaság tagjai kemény fegyelmet tartottak, szervezett akciókat hajtottak végre a külföldi misszionáriusok, katonák. konzuli és kereskedelmi képviselők, továbbá az idegenekkel kapcsolatban álló kínaiak ellen. HŐSIES KÜZDELEM. A kínai lakosság rokonszenvezett a mozgalommal. Parasztokon, k ézműveeeken, kispolgárokon kívül részt vettek benne olyan földesurak, sót, kormányhi- vatalnokok is. akik valamilyen oknál fogva ellenezték a külföldi uralmat. Később a tuan nevet vette fel (Az igazság es egyetértés ökle): innen származik a Nyugaton közhasználatúvá vált ököl-boxer elnevezés. A külföldiekkel együttműködő santungi új kormányzó azonban a német csapatok segítségével hozzákezdett a mozgalom kegyetlen elnyomásához. A lőfegyverekkel nem rendelkező jihotuanok hősiesen ellenálltak, sőt, megerősödtek, Ez rémülettel töltötte el az imperialistákat: 1900-ban az Egyesült Államok, Németország, Anglia, Olaszország, Franciaország és a cári Oroszország részben együttesen, részben külön-külön katonailag lépett fel a mozgalommal szemben. A felkelők azonban egyre nagyobb teret nyertek, elfoglalták Pekinget is. A külföldi követeknek azt javasolták, hogy hagyják el a fővárost, de ők nem fogadták meg a tanácsot, sőt, kihíiyj magatartást tanúsítottak a felkelőkkel szemben, akik erre ostrom alá vették a diplomáciai negyedet. Von Ketterar báró német követ — bár óvatosságra figyelmeztették — elindult a külkapcsolatok hivatala felé, útközben azonban egy kormánykatona lelőtte. BÜNTETŐ HADMŰVELETEK. Ezt követően' kezdődött a teljes külföldi intervenció. 20 ezres német hadsereg élén Kínába érkezett Waldersee tábornok és átvette az egyesített intervenciós erők parancsnokságát, kegyetlen bosszú- hadjáratot indított a kínai tömegek ellen. A bevallott cél az volt, hogy felszabadítsák a pekingi külföldi kolóniákat. A valóságban azonban az intervenció azt tűzte ki céljául, hogy a nagyhatalmak kiterjesszék előjogaikat Kínában. Vilmos császár utasította kormányát, hogy biztosítsa Kínában a német hatás erősödését, majd jellemző módon kiadta a parancsot: ,.Saját csapatainknak kell megbosszulniuk a német követ meggyilkolását. Pekinget el kell törölni a föld színéről!” A kegyetlen, büntető . hadműveletek és a nagy vérveszteségek ellenére a jihotuanok továbbra is hősiesen ellenálltak. Áttértek a partizán hadviselésire, és merész rajtaütéseket szerveztek az ellenséges csapatok és támaszpontok ellen. BOXER-JEGVZOKŐNVV. A modern fegyverekkel ellátott külföldi intervenciósok azonban lassan fölénybe kerülte*. Végül is a kínai kormány meg-, bízottja és 11 állam — közöttük Németország, az Egyesült Államok, Franciaország, Anglia, Japán, az Osztrák—Magyar Monarchia, a cári Oroszország — követei zár ój egy zők öny vet (más néven „boxer-jegy zokon yvet”) írtak alá. Kína kötelezte magát, hogy az intervenciós hatalmaknak 39 év leforgása alatt óriási hadásarcot fizet. A földadó kivételével minden adó beszedése a külföldiek kezébe került. A kínai kormány kötelezettséget vállalt, hogy a jövőben a kínai nép minden antiimpe- rialista megmozdulását- a legerélyesebb eszközökkel elfojtja. A külföldiek jogot nyerlek arra is, hogy Kína területén katonaságot tartsanak. A jihotuanok (boxerek) felkelése nagy jelentőségű volt a kínai nemzeti felszabadító mozgalom általános* fejlődésében. A felkelés a nép törhetetlen elszántságát tanúsította a külföldi agresszió elleni harcban: meggátolta Kína területi felosztását. Az „Iszkra” első számában Lenin méltatta a kínai nép küzdelmét. Az egyesült imperialista front azonban megszilárdította helyzetét Kínában, az ország a XX. század elejére az imperialista nagyhatalmak fél gyarmatává süllyedt. Z. T. 2 NÓGRÁD — 1975. június 6., péntek Magyar íeietíík üdvözlő távirata a DVK Ideiglenes Forradalmi Kormánya megalakulásának 6. évfordulója alkalmából DR. NGUYEN HUU THO úrnak, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága elnöksége elnökének, a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány mellett működő tanácsadó testület elnökének, HUYNH TAN PHAT úrnak, a Dél.vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya elnökének SAIGON— HO SI MINH VÁROS. A Dál-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya megalakulásának hatodik évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa,' kormánya, vala. mint az egész magyar nép nevében jókívánságainkat és forró üdvözletünket küldjük önöknek, s önökön kérészül a Dél-vietnami Köztársaság hős népének. A Dál-vietnami Köztársaság, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága és az Ideiglenes Forradalmi Kormány vezetésével, a szocialista országok internacionalista segítségével, a világ haladó erőinek támogatásával történelmi jelentőségű győzelmet ért el a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, a demokráciáért. az egységes Vietnam megteremtéséért folytatott harcában. Meggyőződésünk, hogy népük javát szolgáló új feladataik végrehajtását is teljes siker koronázza. Ez alkalommal is biztosítjuk önöket, hogy a Magyar Nép- köztársaság a jövőben is erejéhez mérten minden segítséget megad áldozatos erőfeszítéseikhez, amelyeknek célja a béke megszilárdítása, a vietnami nép boldog jövőjének megteremtése, Vietnam egységének helyreállítása. Szilárd meggyőződésünk, hogy országaink sokoldalú együttműködése, testvéri barátságunk a jövőben is erősödik népeink és a világ valamennyi békeszerető népe javára. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Apró Antal, az országgyűlés elnöke dr. Nguyen Hurt Thonak, a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya mellett működő tanácsadó testület elnökének küldött üdvözlő táviratot. Ugyancsak táviratban üd. vözölte partnerszervezetét a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács, a SZOT, a KISZ és a Magyar Nők Orsza. gos Tanácsa. (MTI) —————— Ülésezett a KISZ megyei bizottsága (Folytatás az 1, oldalról) csökkentésiére, illetve megszüntetésére kell törekednie az ifjúsági szervezet testületéinek, az alapszervezetek- nek. i ' Megyénk Ifjúságának ősz- siaetéijele indokolja, hogy kiemelten foglalkozzunk a munkásfiatalok számarányának és politikai súlyának megfelelően művelődésével. Az ingázó fiatalok művelődésének javítását szolgálja a munkahelyi és a közösségi KISZ-szervezetek együttműködése szorosabb, tartalmasabb és gyakorlatiasabb kapcsolata. Kívánatos és fontos dolog, hogy minden fiatal megtalálja helyét a művelődési ítézményekben, s egyre nagyobb számban kapcsolódjanak be a kultúrházak, könyvtárak, klubok és szakkörök munkájába. A fiatalok politikai, általános és szakmai műveltségének állandó gyarapítása, az önképzés széles körű kibontakoztatása egyben — alapvető társadalompolitikai célkitűzéseinkkel összhangban — igényli az aktív, közösségi művelődés és szórakozás (beleértve a sportot is) formáinak gyarapítását, eszmei, tartalmi erősítését. A feladatterv vitájában felszólaló dr. Boros Sándor, a megyei pártbizottság titkára, azokat a politikai célkitűzéseket hangsúlyozta, amelyeknek megvalósításában a párt a legnagyobb mértékben számít a fiatalok, a KISZtagok ideológiai tiszta és határozott, a szocialista események alapján álló, aktív mozgalmi, közösségi tevékenységére. Az ifjúsági szervezet kulturális nevelő munkája — húzta alá hozzászólásában — az egész KISZmunkának, az ifjúság neve. lésének szerves része — s nem színesítő program. Ezt a szemléletet kell általánossá tenni a mozgalomban, s en. nek alapján irányítani, vezetni befolyásolni az ifjúság ’ művelődését, szórakozását. A művelt élet igényének kialakítása — amelyben felelőssége van a családnak az iskolának, az intézménynek is — a KISZ spéci,ális fele. lóssége. A közművelődés önkéntes, aktív és közösségi tevékenység. Ebből következően a KISZ feladata — a fiatalok természetes aktivitásigényére alapozva — a mozgósítás, a meggyőződés és az ösztönzés, amely a közművelődés medrébe hajtja a fiatalokat, egyéni és társadalmi boldogulásuk hasznára. Az ifjúságnak el kell sajátítania a kultúrát, s ebben az elsajátítási folyamatban a KISZ-nek kell vezetnie, irányítania. Mit akartak A maoista „proletariátus pártja újjászervezésének mozgalma” (MRPP) portugál tiszteket készült eltenni láb alól és egyéb politikai gyilkosságokat is tervezett —, jelentette be a Fegyveres Erőik Mozgalma (MFA) alakulatának a Copconnak csütörtökön Lisszabonban kiadott közleménye. A közleményből az is kitűnik, hogy az ultrabaloldali csoportosulás felforgató akciókat tervezett egyes katonai egységeknél: szembe akarta állítani egymással a katonákat, éket akart verni a haladó katonai mozgalom és a népi erőit közé. Az MRPP fegyvereket, és lőszert lováb. bá titkos katonai dokumentua maoisták? mókát akart zsákmányolni és ügynököket akart beépíteni a fegyveres erők operatív szerveibe. A Copoon közleményében megállapította: az MRPP különféle „álszerveaeteket” hozott létre azzal a céllal, hogy forradalmi köntösbe bújtassa reakciós, ellenforradalmi törekvéseit, tevékenységéhez tetemes pénzügyi alapokkal rendelkezik. „Az MFA nem fogja meg. engedni, hogy egyesek arra használják ki a kivívott szabadságot, hogy feltartóztassák a forradalmi folyamatot, felszámolják a szabadságot” —, szögezi le befejezésül a Cqpco«; (MTI)
