Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-06 / 131. szám

150—HO bányász]ampát kell felülvizsgálni, tisztítania, az esetleges hibákat megjavíta­nia egy műszakban Horváth Istvánnénak. A szorospataki bányaüzemnél már 18 eszten­deje végzi ezt a munkát a lámpaházban, s lelkiismeretes munkájától függ, hogy a világító- eszközökkel sohasem volt probléma a föld alatt. — kj — Gyenge pontunk: a minőség NEM MINDENÜTT, mindenkor és minden időben. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek egyes gyárrészlegeiben, egyes kollektíváknál csak ezrelékben lehet kifejezni a munkából adódó selejtet. A Romhányi Építési és Kerámia­gyár, a Finomkerámiai pari Művekhez tartozó üzemek közül a legjobb árut adja. A ZIM salgótarjáni gyárában viszont az első negyedévben magasabb összeget tett ki a selejtes termék, mint az elmúlt év azonos időszakában. A Váci Híradástechnikai Gyár romhányi telepén elért jelentés se- lejtcsökikentés pedig azt tanúsítja, hogy a gazdálkodás ha­tékonyságát, a termelékenység növelését, ily módon is le­het tartósan és gyorsan javítani. Még csak azt sem lehet állítani, hogy a régi, nagy múltú, hagyományos üzemekben sokkal jobb a helyzet, mint az új üzemekben. Például az öblösüveggyárban is az elmúlt évhez viszonyítva az év első negyedévében emel­kedett a selejtes termékek száma. De rácáfol az egysze­rűsítésre a BRG salgótarjáni gyáregysége, amely néhány éves múltra tekint vissza, és jó minőségű terméket állít elő. A gyáranként, üzemenként, sőt az üzemrészenként jelentkező nagyfokú differenciálódásnak igen sok oka van; a gyártási tapasztalattól kezdve a gyakran változó termék- összetételen keresztül a munkások, műszakiak, képzettsé­gén túl a vezetés irányítás színvonaláig, valamint az anya­gi érdekeltségig, — sok minden kedvezően, vagy kedve­zőtlenül alakítja a munkások kifogástalan minőségű ter­mék előállítására irányuló tevékenységét. Annyi bizonyos, hogy a követelményrendszer eleve megszabja a munkás felfogását, munkájának színvonalát. Ha már az első pillanatban azt tapasztalja, hogy a minő­ségnél nincs pardon, akkor nem is gondol arra, hogy rossz terméket adjon ki kezéből. A jó kollektívában a brigád­vezetőnek, vagy a művezetőnek elég csak annyit monda­ni: _ Gyerekek, íi lakatosok, esztergályosok, üvegfúvók vagytok, máris szégyenérzet tölti el a mulasztókat, de rosszul érzik magukat azok is, akik nem vették észre, vagy elnézték társuk felületességét, Más kollektíváikban viszont jndokolt a szigorúbb, határozottabb fellépési De nem szabad elvetni esetenként a kártérítés szükségességét ott, ahol a jó szónak nincs foganatja, ahol egyértelműen megállapítható a felületesség. Mivel csak a mesében fordulnak elő csodálatos dol­gok, ezért a jó minőségű termékgyártáshoz feltételek is szükségesek. Amennyiben ezek közül valamelyik hiányzik, minden csak óhaj és kívánság marad. Ott érnek el szép eredményt, ahol a munkásnak a műszak végéig rendelke­zésre áll az anyag, jók a szerszámok, van belőlük tarta­lék is, nem kell egyik óráról a másikra átállni más termé­kekre. ahol folyamatosan, tempósan tudnak dolgozni. Ellenkező esetben kizökkennek a megszokott tempó­ból. szétparcellázódik figyelmük. Emiatt nő a selejtes ter­mékek száma. Ily módon károsodik a népgazdaság, rosz- szul jár a dolgozó, mert a selejtért nem fizetnek, de nem is jár dicséret, csökken a vállalat árbevétele, nyeresége, kárba vész több ezer ember munkája. Érdekes, hogy mindezekről akarva, vagy akaratlanul többen elfeledkeznek, csak a mennyiséget hajszolják. Ami­kor viszont vásárolnak, vagy ha rosszul javítják ki tévé­jüket, porszívójukat, akkor kígyót, békát kiabálnak a mu­lasztókra. Bárki megfigyelheti, hogy vásárlás közben csaknem mindenki a jó minőségű terméket keresi. Ha silányat lát elfordul, vagy elmarasztaló megjegyzést tesz. Igaza van? Igen! De ugyanez illeti meg őt is, — ha rosszat gyárt —. mert mint fogyasztó egyúttal termelő is, csak nem ugyan­abban az órában és nem biztos, hogy a vásárolt termék előállításában. Ismerek sok munkást, aki nem ad ki selejtes terméket a kezéből, mondván: neki neve van a szakmában. A kiváló termékgyártás is olyan alkotás, mint a tervezőmérnök jó terve, az építészmérnök jó minőségű épülete, vagy a fes­tőművész jó alkotása. Mindegyikük kezéből kerülhet ki ki­fogástalan, jó, gyenge, közepes, vagy selejtes termék, vagy alkotás. önként adódik a következtetés. A jó minőségű termé­ket nem a meósoktól, a kereskedelmi átvevőktől, hanem előállítóktól kell számon kérni. Az ellenőrzés csak segíthel ebben. A mércét viszont egyformára kell állítani, s eh­hez a feltételeket is biztosítani kell. Mert az egyik feltéte­lezi a másikat, az egyik nem lehet meg a másik nélkül. Amennyiben ez a felismerés még .mélyebb gyökeret ereszt, és ehhez párosul a szakmai becsvágy, a hivatás­szeretet, a munkaszeretet, az igényesség, akkor a minő­ségben jelentkező gyenge pontunk előnyünkké válik, mi- állal még nagyobb elismerést szerzünk termékeinkkel mind a bel-, mind pedig a külföldi piacokon. V. K. Bolgár hajóipar A bolgár hajógyártás igen rövid idő alatt megsokszoroz­ta termelését. A kis űrtartal­mú vízijárművek építéséről áttértek az 5000, a 10 000, a 23 000 és a 38 000 tonnás fe­hérhajók, tank- és szénszállí­tó-, valamint egyéb önjáró hajók építésére. A várnai hajógyárban most egy 100 000 tonnás tankhajó várja a vízire bocsátást. A kö­zeljövőben megkezdik a 150, a 250 és a 300 ezer tonnás tankhajók készítését is. ZJj országgyűlési képviselőjelölt: A mátranováki bányász fia AMIKOR a mátraszelei je­lölő gyűlésen egymás után emelkedtek a levegőbe a ke­zek, és szavai nyomán, először csak kevesen, majd mind töb­ben verték össze tapsra tenye­rüket, a mátrajnováíki bányász fia megnyugodott. Bár egyébként higgadt, meg­fontolt, mégis észrevehetően görcsösebben tódultak elő' be­lőle a mondatok, amikor szól­ni kellett. Lehet, régebben ma­ga sem e szavakat formál- gatta ott legbelül, talán h06z- szabb, kerekebb lett volna az őt országgyűlési képviselőnek jelölőkhöz szóló beszéd, de­liét az elfogódottság, s a nagy nyilvánosság.... Torkot szorongató érzés el­sőként több száz figyelő szempárral szembe nézni, és hiába az akarat, a lázasan is­mételgetett szavak tudata, ha mindez egy szempillantás alatt eltűnik. És mi marad? Az improvizáció: „Köszönöm előlegezett bizalmat. Erőmhöz, nokd futódarukat gyártó egy­képe6ségeimhez mérten... Ha majd megválasztanak... Az önök érdekeit, kéréseit szem előtt tartva...” És a felcsattanó taps, ami megnyugtatta a mátranováki bányász fiát. Aki maga is a föld alatt, a világ legablaktalanabb mun­kahelyén töltött le tíz évet. — Itt születtem Mábranová- kon, itt végeztem el általános iskolai tanulmányaimat is, majd fiatalon, a bányához mentem dolgozni — mondja Sípos József, a 2. számú vá­lasztókörzet országgyűlési kép­viselőjelöltje. — Először a szénosztályozón voltam mun­kás, nem hosszú ideig, utána kerültem le a föld alá. Bányádról volt híres akkori­ban a mátrai hegyek között hosszan elnyúló, régi palóc falu. Szinte egymást érintve húzódtak a föld alatt a Gáti I, II„ III. és IV-es aknák, az Alkotmány I., II, a Főtáró, a Csurgó-táró — amelyet a ma­ga idejében a megye egyik legmodernebbjeként tartottak számon —, a kislkúii ős a töb­bi szénbányák. Sípos József a Qsurgó-táróban dolgozott egé­szen 1968-ig. A VÁLASZTÓPONTIG... Amikor is — bár köztudot­gos, vagy vélt sérelmeiket megvizsgálni, segélyekei java­solni, megállapítani : ! logyim legcélszerűbb az üdülési be­utalókat szétosztani; szóval, száz meg száz apró és jelen­tékeny mozzanatra kell figyel­ni. És az egyik fő felaq a tunk: a kulturális és oktatá sí fel­adatok megoldása. Merit ezen a területen sok tennivalónk ivan. A dolgozók jelentős százaléka nem végezte még el az általános iskola nyolc osztályát. Gond neki ink, de mostanában miindinká'ob ér­zik, nek% is. És úgy tűnik, kezd beérni a munkánk, sok­szor a nekik talán, mir únos- úntalanig folytatott agitáci- ónk, győzködésünk gyümöl­cse: egyre többen teszik le a szakmunkásvizsgát, j< imák he­tedikbe, nyolcadikba, gim­náziumba, technikum ba. És jó érzés ezt látni, tudni. ,Amikor ott jártunké a mun­kahelyén, a Gana-MÁVAG hosszan nyújtózó irodaházá­ban — amely mögfött befala- Si,pos József is ott talált újra zottan sötétlik régi emlékek tan, jól előkészítetten, de a lent dolgozóknak szinte egyik napról a másikra húzták ki a kötélpályák az utolsó csille szenet is a föld alól. Mátranovák megszűnt bá- nyászközség lenni. Ipar települt a helyére. A Ganz-MÁVAG hidakat, c$ar­sége, és miként sokan mások, munkát. — Előrajzoló lettem. Az anyagot jelöltük be méret sze­rint a későbbi megmunkálás­hoz; a darabotoknak, a fúró­soknak, esztergályosoknak, marósoknak, lakatosoknak. Furcsa volt a váltás. Üj isme­retek kellettek, a régiektől merőben eltérőek. De hát úgy van vele az ember: minden, amit először csinál — furcsa, aztán csak-csak megszokja és belerázódik.. 1971-iben szakszervezeti mű­helytitkán lett és 1973 óta a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregységének szb-titkára. És itt, a harmincöt éves fiatal­ember mozgalmi életénél ér­demes egy kicsit elidőzni. 1957-iben lett tagja a Kom­munista Ifjúsági Szövetségnek és hamarosan titkárrá válasz­tották a faluban, majd a bá­ébresztgetője, a bán ya szája — szintén fontos kérdésről tár­gyalt a budapesti törzsgyár illetékeseivel. Azt kutatták, hogyan lehetne még eredmé­nyesebbé, hatékonyabbá tenni a jogsegélyszolgálatot? Mert kell ez a dolgozóiknak, igény­lik, szükség van rá. Eddig is sok munkája volt, de mióta országgyűlési képvi­selőnek jelölték, megszapo­rodtak agyában a gondolko­dásra okot adó újabb felada­tok. Hiszen megválasztása után huszonöt település lakói­nak kérését szintén neki kell majd intézni, megoldani. — MÁR EDDIG IS egész sor teendőre hívták fel figyel­memet a választók: több isko­la kellene. Nagyobb számú óvodai férőhely, meg kellene oldani mindenütt a közműve­nyaüzemmél. Közben, 1961-ben sítést, javításra szorulna a koz- bevonuüt katonának, itt istit- lekedés is. kari teendőket látott el, még Mikor _ mindezt elmondja, a leszerelése után is, 1965-ig. ma»a elé mered, látni rajta, A hadseregben, 1962-<ben lett elgondolkodik, párttag. — Hogy telnek a napjaim? — kérdezte vissza. — Sokféle munkával. Több száz itt dol­gozó ügyével kell törődni, jo­Nem tudom, nem ezen-e? „Hej, édesapám, te hajdan volt bányász, öreg Ferenc, 'gondoltad volna vala­mikor, mire készül a fiad.. .7” Karácsony György A munka középpontjába • határozatok végrehajtásának megszervezése került. így van' rendjén, hiszen az emberek elsősorban aszerint alkotnak véleményt a párt politikájá­ról, hogy mi valósul meg abból a gyakorlatban. A (párt számára alapvető jelentőségű, hogy biztosítsa politikai elha­tározásainak, szándékainak helyes érvényesülését. Ezért hangsúlyozza a XI. kongresz. szus határozata: „a rendsze­res ellenőrző munka nélkül a párt nem teljesítheti hiva­tását, nem érvényesítheti ve­zető szeiíipét”. A gyakorlatban azonban ma meg gondot jelent — a közvéleményben, de egyes pártszervezetekben is — a pártellenőrzés helyes értel­mezése, Általában nem tagad­ják szükségességét, egyes helyeken azonban a minden­napi munkában elhanyagol­ják, s így tulajdonképpen lebecsülik fontosságát. Elő­fordul, hogy egyesek az el­lenőrző munkát valamiféle revizori munkának tartják s hibamegálLapító tevékenység­re szűkítik. Az ilyen és ehhez hasonló nézetek abból fakadnak, hogy a (pártellenőrzést azonosítják a különböző hivatalok ellen­őrző munkájával. A pártel­lenőrzés jelentőségét éppen az adja. hogv az a pórtirá- nyítás. a vezető szeren gyakor­lásának konkrét kérdésekben megnyilvánuló formája, amelynek lényege, — mint azt a XI. kongresszus hatá­rozata is rögzíti: — ”... a határozatok végrehajtásának segítése. egy adott terület helyzetének sikeres felmérése, az új feladatok, hibák forrá­sainak feltárása és a megfe­lelő javaslatok kidolgozása a végrehajtás megjavítására”. Mindezekből az is követke­zik, hogy minden szinten a meenövekedett követelmé­nyekhez igazítva javítani kell a pártellenőrzés gyakor'.Tát Társada’mi életünknek tehát nem lehet egyetlen olyan A párfellenőrzés — a tömegek ellenőrzése területe sem, amely az ’rá- nyitó pártszervezetek hatás­köréből kieshetne. A helyesen értelmezett és alkalmazott pártellerúkzés első lépése, hogy felmérje: az ellenőrzött területen meg­felelően értik-e a vizsgált határozatot Ha a tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy eb­ben nincs minden rendjén, az ellenőrzés első feladata, hogy segítse a határozat megérte­tését, ugyanis csak a helyes értelmezés lehet az egységes gyakorlat kialakításának alapja. Az ellenőrzésnek meg kell evőződnie arról is. hogy az illetékes szervek és szerve­zetek milyen intézkedéseket hoztak a jó végrehajtás biz­tosítására. Szükség szerint új és megfelelő vezetői intézke­déseket kell kezdeményezni. Az ellenőrzésnek menet közben kell gondoskodnia ar­ról, hogy egyrészt az adott területen kezdeményezzék az új feladatok megoldását, másrészt intézkedjenek a tapasztalt hibák kijavításá­ra. Az ellenőrző munkának csak akkor van értelme, ha megerősíti a határozatban rögzített célokat, ha feltárja a megvalósítás pozitív törek­véseit, és azokat a jelensé­geket is. amelyek gátolják a gyakorlati érvényesülést. S mindezzel ösztönzi, kezdemé­nyezi azokat az intézkedése­ket, amelyek a mind jobb vágrehaitást szolgálják. Az ellenőrzés tehát nem szorít­kozhat pusztán a tények meg­alapítására. hanem a felada­tok hatékony megoldását kell segítenie, szolgálnia. Nem hagyható figyelmen kívül, hosy a pártellenőrzés helyes alkalmazása a káde­rek nevelésének, megismeré­sének szinte legjobb eszköze. Hiszen azt mutatja: ki milyen munkát végzett, hogyan tett eleget feladatának. Lényeges az is, hogy a párt­ellenőrzés nem korlátozható egyes személyekre, mert a pártellenőrzés a tömegek el­lenőrzése is. A határozatok végrehajtása során ezért a dolgozók körében, tapasztalt valamennyi észrevételt, bírá­latot figyelembe kell venni. A hatékonyság fontos té­nyezője, hogy a pártszerveze­tek ellenőrző tevékenységük során támaszkodjanak a kol­lektívára, a pártvezetőségi tagokra, a pártcsoport-bizal- mialfcra, az egyes párttagokra. Az a helyes gyakorlat — amelyet több pártszervezet évejc óta alkalmaz — amely a különböző gazdasági, kultúr­politikai stb. határozatok végrehajtásának ellenőrzésé­be bevonja az állami tömeg, szervezetekben és mozgalmak­ban dolgozó kommunista és pártonkívüli vezetőket is. A becsületes dolgozó szere­ti a rendet, a fegyelmet, a pontos munkát, nem tűri a hanyagságot, az igazságtalan­ságot Következésképpen hajlandó is harcolni az előre­haladást célzó határozatok végrehajtásáért. A dolgozóik többsége azért mondja el kri­tikai észrevételeit, hogy a pártpolitika határozatai mind eredményesebben valósulja­nak meg az üzemekben, a hivatalokban, az intézmé­nyekben, az élet minden te­rületén. Szükséges hangsúlyozni, hogy a helyes ellenőrzés nem csorbítja egy-egy munkaterü­let felelős vezetőjének, vagy az ellenőrzött testületnek az önállóságát, a hatáskörét. Ép­pen ellenkezőleg: növeli a fe­lelősségtudatot, erősíti és fej­leszti a hatáskörbe tartozó kérdésekben az önálló cselek­vést. Teszi ezt azáltal, hogy segít a végrehajtásban, di­csér az eredmények elérésével, bírál a hibák feltárásával, s az időben végzett ellenőrzés megóv nagyobb hibák elköve­tésétől. A pártmunka gyakorlatában kialakultak a pártellenőrzés megfelelő módszerei. Az el­lenőrzéssel szemben támasz­tott követelmények nem in­dokolják a módszerek felül­vizsgálását, merőben új módszerek kialakítását. De azt igen, hogy a meglevő, bevált módszereket jobban alkalmaz­zuk, gazdagítsuk, növeljük a vezető pártszervek, pártegye­sületek, taggyűlések szerepét a beszámoltatásoknál. Indo­kolt például, hogy az ellen­őrzött terület különböző ve­zetői megbeszéléseibe, tanács­kozásaiba bekapcsolódjon az ellenőrző szerv. Rendszeressé kell tenni a felelős állami, társadalmi stb. vezetők be­számoltatását, és átfogóbbá a személyes tapasztalatszerzést. Egy-egy feladat megoldásá­nak ellenőrzését, minősítését pedig rá lehet, sőt rá kell bízni állami szervek, tömeg­szervezetek, gazdasági egysé­gek vezetőire. A XI. kongresszus határoza­tai hiánytalan végrehajtásá­nak nélkülözhetetlen felté­tele a hatékony, folyamatos, érdemi ellenőrzés, amely nem csupán egyes pártszerve­zetek funkciói, hanem az ál­lami és társadalmi szervek feladata is, s ilyen értelem, ben az egész társadalom ügye. Dr. Szabó Imre. az MSZMP KB alosztályvezetője NÓGRÁD — 1975. június 6., péntek a X.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents