Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-01 / 127. szám

-----,- -"r—r T7-t ——**-----^ -r--.- -r i hn- gjBSfBWSRPWP 38*1 Sxahmunháah épsén hét „csatornán99 Eléciedett emberek «BÚ­Fekete Mária a szabászgép mcl leüt A Váci Kötött pásztói gyár­egységében két évvel ezelőtt indult meg a termelés. A nagyközségben a textil-, illet­ve konfekcióiparnak nem voltak különösebb hagyomá­nyai. Néhány fiatal asszonyt és leányt küldtek Vácra meg­tanulni a szakmát, akik visz- szatérve tovább adták isme­reteiket, a tapasztalatokat. — Elégedettek vagyunk dolgozóink munkájával — mondja Széplaki László, a gyáregység igazgatója. — A régebbiek már kiváló minő­ségben dolgoznak és igyekez­nek az újak is. Ahhoz azon­ban, hogy távlati céljainkat megvalósíthassuk elméletileg és gyakorlatilag is jól kép­zett emberekre van szüksé­günk. Ma a nagy többség még betanított munkás. Az arányt a jövőben a szakmunkások javara szeretnénk megfordíta­ni. Jogos törekvés. Napjaink­ban a kultúra, a műveltség és a termelés közötti szoros köl­csönhatás egyre szélesebb körben válik nyilvánvalóvá. A nagyobb tudású ember könyebben és eredményeseb­ben dolgozik, nemcsak töb­bet, hanem minőségileg is jobbat és szebbet termel. A fejlett szocializmus építése, az életszínvonal állandó nö­velésének bennünk élő igé­nye ezt meg is követeli min­denkitől. Szakmailag jól kép­zett, a termelési kultúra és a munkaerkölcs követelményei­nek megfelelő, munkájukat tudatosan, célszerűen és ter­melékenyebben végző, közös­ségi dolgozókra van szükség — állapítja meg többek kö­zött a közművelődés-politikai határozat. A pásztói gyárban két ..csa­tornán'’ folyik a szakmunkás- képzés. A felnőttek számára, akik hároméves szakmai gya­korlattal rendelkeznek 120 órás magánvizsgára felkészí­tő tanfolyamot szerveznek. Márciusban heten vizsgáztak, két személy kiváló eredmény­nyel. — Nagyon jól sikerültek a vizsgák, valamennyiünk vá­rakozását felülmúlta — jegy­zi meg elismerően az igazga­tó. A tanulók munkaidő-kedvez­ményt kaptak, és a sikeres vizsgák után 800 forint pénz­jutalmat. Fekete Mária a szabászaton dolgozik. — önbizalmat és nyugodt­ságot ad, hogy szakmunkás lettem — mondja a fiatal szabász lány. — Nem egysze­rien csak csinálom a mun­kát, hanem tudom is, hogy mit, miért ‘csinálok. Igaz, a f' 'elésemen még nem mérhe­ti le a változás, de biztos va­rrók benne, hogy idővel az is f"-nc'k-vini fog és elsősorban n '’.-.'ink, szakmunkásoknak. Egyébként — széles körben ; irrt — az egész textilipar " 'vik alapvető problémája a-'anított és szakmunkások " ••»tésp közötti differenciáit- ..'■’g hiánya. Ez jelentős mér- lekben nehezíti a beiskolázást, a szervezést. A gyár a fiatalokat a nyolc általános elvégzése után két­éves nappali tagozaton tanít­tatja. Jelenleg 24 első éves kislány tanul a nagybátonyi .szakmunkásképző Iskolában a Baráth Éva, aki egy év múl­va teszi le a szakmunkásvizs­gát kötő- és hurkolóipari konfek­ció szakmában. A diákok két napot az iskolában, négy na­pot a gyárban töltenek. — Szeptemberben 60 fiatalt szeretnénk beiskolázni, főként pásztói és környékbeli lá­nyokat — mondja Széplaki László. — Eddig negyvenket- ten jelentkeztek, de bízunk abban, hogy ez a szám emel­kedni fog, és amikorra kell, eléri a hatvanét. A szakmunkástanulók anya­gi támogatást kapnak; az in­gyenes étkezés mellett sze­mélyenként havi 250 forintot, az iskolai ösztöndíjon kívül. A tanműhely korszerű, vi­lágos, tágas helyiség. Vidám itt a munka. — Ki a legjobb tanuló? — kérdezem a gépek mellől rám tekintő lányokat. — Baráth Éva — mutatnak egy szemérmesen mosolygó kislányra. A tanulmányi át­laga: 4.4. Egy évig betanított munkásként dolgozott, aztán iratkozott be a szakmunkás iskolába. Elhatározását így indokolja: — Szerintem, akinek szak­mája van, az jobban érvénye­sül. Nálunk különösen nagy szükség van szakmunkásokra. Ök tanítják be a többieket, ürtik a dolgukat, és jobban is dolgoznak. Mint tanulónak, kevesebb lett ugyan a pén­zem, de nem bánom, hiszen jövőre már szakmunkás le­szek. Az iskolában a közismereti tárgyak mellett anyag- és gépismeretet, rajzolást, sza­bást is tanulnak, tehát mind­azokat a korszerű ismerete­ket, amelyekre egy mai szak­munkásnak szüksége van ah­hoz, hogy munkáját jól vé­gezze. Aki minőségileg is kifogástalan munkát végez, többet keres. Igazi minőségi munkát pedig csak az tud végezni, aki elméletileg is fel­készült, szakmája csínját-bín. ját ismeri. Egy jó varrónő, például 2500 forintot is ha­zavihet havonta. Pasztán ma még többségben betanított munkások készí­tik a tréningruhákat, pantalló­kat. Néhány év múlva azon­ban, ha §k is akarják, szak­munkások lehetnek. Minden­esetre ez lenne a kívánatos '— ez a fejlődés útja. Ezt az utat egyengetik tudatosan, terv­szerűen és türelemmel a fia­tal pásztói gyárban. — ok — t Ifjúság és közművelődés óAj f " {.■* m -• AZ IFJÚSÁGNAK — köztük a megye fia­taljainak — a fejlett szocialista társadalom építésében folyamatosan növekvő szerepe, eszmei-politikai nevelésének jelentősége megköveteli művelődési igényeinek, feltéte­leinek folyamatos fejlesztését. Az ifjúság kul­turális érdeklődése, aktivitása ugyanis — életkori sajátosságokból eredően — a társa­dalmi rétegek között a legnagyobb. A mű­velődés tartalmát, rendszerességét tekintve azonban jelentősek a különbségek az egyes ifjúsági rétegek között. Nógrádban az ifjú­ságpolitikai párthatározat végrehajtása során (az utóbbi öt esztendőben) javultak a fia­talok művelődésének, szórakozásának felté­telei. A szükséges társadalmi munkamegosz­tás, felelősségvállalás területén azonban még sok a kiaknázatlan lehetőség. Mindez főként a falun élőle, a kisüzemekben dolgozok kul­turális lehetőségeire vonatkozik. A kulturális igéílyek fejlődését még fékezi a nevelő mun­ka több fogyatékossága, a nevelést szerve­zéssel vagy anyagi juttatásokkal helyettesí­tő gyakorlat. A közművelődési feladatok végrehajtásá­ban megvannak a sajátos feladatai az ifjú­sági szövetségnek. A KISZ megyei végrehaj­tó' oizottsága a közelmúltban feladattervet fogadott el a megye KISZ-szerveinek, és szervezeteinek közművelődési tevékenységére. Körültekintő helyzetfelmérés után határoz­ták meg a legsürgetőbb tennivalókat. A nevelő munkában megkülönböztetett sze­repe van a szocialista eszmeiségű kultúrá­nak, a szocialista tártál r»ú ifjúsági művelő­désnek, mint a tudatformálás lényeges esz­közének. Haladó kultúránk értékeit szükséges felhasználni a szocialista életforma, maga- lartásmód, a kapcsolatok, a közösségi szel­lem terjesztésére. A ma felnövekvő nemze­dék előtt álló társadalmi feladatok megköve­telik a folyamatos művelődés iránti készség kialakítását, ennek gyakorlatba történő ül- teíését. Az ifjúsági mozgalom politikai be­folyására építve erősíteni szükséges a műve­lődés mozgalmi jellegét, ennek megfelelően komplex eszközök felhasználásával kell biz­tosítani, hogy a vállalások rendszerében, az akcióprogramokban a művelődés megfelelő helyet kapjon. Erre varrnak kedvező tapasz­talatok a közelmúltból. Az ifjúsági szövetség közművelődési tevé­kenysége szerves része a KISZ általános po­litikai nevelő munkájának. A kultúra értékei­nek megismertetésével arra keil törekedni, hogy a fiatalok megismerjék, elsajátítsák a szocialista életformát. Az egész kulturális nevelő munka keretéül . a művelt if jóságért mozgalom szolgál, amely egységes folyamattá teszi az önképzést, a közösségi művelődést alapszervezetekben, klubokban, szocialista brigádokban, művészeti csoportokban, hon­ismereti körökben. Ehhez kapcsolódnak _ a különböző ifjúsági kulturális akciók, rendel­vények. Emberformáló tevékenységük leg­fontosabb eszköze a megbízatások nyújtana és a politikai képzés. A differenciált rétegmunka élveinek és gyakorlatának érvényesülnie kell a közmű­velődési tevékenységben. A KISZ tudatosan irányított programokkal, akciókkal arra tö­rekszik, hogy a különböző művelődési felté­telekkel, műveltséggel rendelkező Ifjúsági ré­tegek igényét felkeltse, kielégítse, továbbfej­lessze. Különösen a mostoha közművelődési helyzetben levő fiatalokra fordít megkülön­böztetett figyelmet. A legfontosabb ifjúsági réteg a megyében politikai súlyát. számarányát tekintve a munkásifjáság. Az ifjúsági szövetség kiemelt politikai feladatnak tekinti a munkásfiata­lok bevonását a közművelődésbe. Betanított és segédmunkásokat ösztönöz az általános Is­kola elvégzésére, középiskolai tanulmányik, folytatására. A társadalmi igényekét figye­lembe véve a szakképzetlen fiatalokat szak­maszerzésre ösztökéli. Kezdeményezi, hogy minden nagy- és középüzemben működjön ifjúmunkásklub. Kétévenként megrendezik az ifjúmunkás kulturális saffeRszemlét, a népfronttal közösen pedig minden évben ol­vasótábort szerveznek. Az amatőr művészeti csoportok többet szerepelnek munkásfiatalok között, igyekeznek ápolni a munkás kulturá­lis hagyományokat. Ezek bőséges tárháza ta­lálható a megyében. A DIÁKIFJÜSÁG körében a K1SŐ, köz- művelődési tevékenységének fő irányát sz jelenti, hogy az iskolán kívül) kulturált szóé rakozási formákon keresztül vezessék . el a fiatalokat a szabad idő célszerű, értelmes el­töltéséhez. A falun élő, mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok körében legfontosabb tenniva­lónak tartják, hogy a meglevő közművelő­dési intézményeket jobban kihasanálják. A kulturális nevelő munka érdekében mint a legfontosabb kádertarlalékókat veszik figye­lembe a fiatal értelmiségieket. Az ifjúsági szövetség meghatározta .8 lányok, fiatalasz- szonyok, ingázók, cigányfiafslbk körében végzendő legfontosabb művelődési fglada'o- kat is. Mindezeket az állami, társadalmi szervekkel — a társszervekkel — szorosan együttműködve, jól összehangoltan kívánják megoldani a szocialista eszmeiségű ifjúság művelődési igényeinek felkeltése, fokozása érdekében. r. i. Szakmunkástanulók szellemi erőpróbája ! n/r • i- - •• i i ^ r 1 I Mai tevefliarrafuRK A balassagyarmati Szondi György Ipari Szakmunkás- képző Intézet klubjában meg­rendezett szellem,i vetélkedő nagy izgalmat és szoros küz­Az Ex Libris Budapesten A jubileumi, X. balassa­gyarmati irodalmi színpadi napok nagy díját a balassa­gyarmati Ex Libris irodalmi színpad nyerte, s a színpadi tagok nemrégiben tértek ha­za a lengyelországi jutalom- útról. Ősszel kedves meghí­vásnak teszek eleget a Csí­kász István vezette irodalmi színpad. Budapesten, a Fő­városi Művelődési Házban ok­tóber 6—11. között színjátszó­fesztivált rendeznek, amelyen meghívott irodalmi színpadok mutatják be tudásukat. A ba­lassagyarmati Ex Libris is meghívást kapott és Tadeus Rozewicz A félbeszakadt já­ték című darabját mutatják be. Kiránduló diákok A nógrádmegyeri iskola ta­nulói június végén ötnapos országjáró kirándulásra in­dulnak. Megnézik hazánk má­sodik legnagyobb városát, Miskolcot. Ellátogatnak az aggteleki cseppkőbarlangba. Megismerkednek a Kazincbar­cikai Vegyi Kombináttal is. Programban szerepel még Debrecen nevezetességeinek megtekintése, a Hortobágy megismerése, valamint Szol­nok meglátogatása.A költségek egy részét az ősszel a terme­lőszövetkezetben végzett kö­zös munkáért kapóit pénzből biztosítják. NÓGRÁD - 1975. június 1., vasárnap Vetélkedő diákok N ógrádmegy erben A minap kedves meghívás­nak tettem eleget. A Nógrád­megyeri Általános Iskola 7. osztályosai felkértek, hogy év­végi földrajzi házi tanulmá­nyi versenyükön működjem közre, mint zsűritag. A han­gulatos, ötletekben bővelke­dő, szellemes játék után úgy nyugtáztam, hogy hasznos, kellemes délutánt töltöttem el a megyeri gyermekek kö­zött. Nem a tankönyv anya­gát reprodukálták. A ver­senyen arról tettek tanúbi­zonyságot. hogy mindazt, amit megtanultak. alkalmazni is tudják. Nemcsak benne élnek, a mában, hanem ismerik is a mát; hazánk gazdasági, kul­turális vívmányait. Figye­lemmel kísérik a bel, és külpolitikai eseményeket. Versenyzők, tanárok és ven­dégek egyaránt élvezi ük a já­tékot. Ami örvendetes, az az átélés, belső állásfoglalás, ahogyan a gyermekek be­széltek a felszabadult Dél- Vietnamról. Csak tárgyi is­meretüket dicséri, amilyen magabiztosan dolgoztak a tér­képpel, tervezték meg az út­törőtábor helyét. Zenéről, képről, művészeti alkotásról ismertek fel egy-egy országot. Függetlenül a sorrendtől, valamennyi versenyző győzött, hiszen gazdagabbak lettek, tudásuk gyarapodott. Pusztán a rend kedvéért a győztesek: 1. Gál Robert, 2. Baranyi Zol­tán, 3. Kovács Anna. — Szenográdi — delmet hozott. A 19 csapat vetélkedőjén részt vettek a helyi mezőgazdasági szak. munkáiképző intézetek diák­jai is. A kérdéseket a pojit'- kai és KISZ-élet, az irodalom, a művészetek, a történelem és a földrajz témaköréből ál­lították össze. A legjobb tel­jesítményt az ipari intézet III./E osztályának csapata nyújtotta, ennek fejében nyá­ri siófoki üdülést kapott. A második és harmadik helyen a mezőgazdasági szakmunkás- képző iskola egy-egy csapata osztozott. Fotós alkotótábor Salgótarjánban A Népművelési Intézet és a Nógrád megyei Fotóklub eb­ben az évben is létrehozza a fotósok alkotótáborát Fa. gu­ter jártban. A táborozásra Ju­li u® 5—3 között az ország minden részéből érkeznek fotósok, akik az időszerű mű­velődéspolitikai kérdések mellett naponként az ak­tuális fotószakkérdésekről is tájékoztatást kapnak. Két vi­tára is sor kerül — a krak­kói és a Nógrád megyei Fo­tóklub kiállításának anyagát vitatják meg a résztvevők. Szó les?, arról is. milyen sze­repet tölt be a József Attila Megyei Müve ődési Központ égisze alatt mükölő fotóklub a megye életében A Sa'gó- tariánfcan időző fotósok ké­peiket egy későbbi időpont, ban megrendezésre kerülő ki­állításon mutatják majd be. 20.30: Az aranyrablók. Angol bűnügyi tévéfilm­sorozat I. rész. Bizonyára so­kan ülnek majd a tévékészü­lék elé ezen a vasárnap es­tén, amikor is kezdetét ve­szi a tizenhárom részes an­gol krimisorozat. S a szóra­kozást nyilván az sem ront­ja el, hogy a sorozat némi utánérzése a korábbi Maigret- sorozatnak. Az aranyrablókat hat folytatásban Cradoch felügyelő üldözi — kevéssé látványos, de megszállott mó­don. S mivel krimiről van szó, sokat nem árulhatunk el. Legfeljebb annyit, hogy az angol sorozat nagyjából meg­történt bűnesetekre épül. S egy fantasztikus, értékű arany- rablás történetét és a furfan­gos bűnözők lfézrekerítését mondja el. Képünkön: jelenet A császár kémje IV. részből. 15.05.

Next

/
Thumbnails
Contents