Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-01 / 127. szám

Mai Kommentár unit A háztáji A háztáji földek tavaszi el­ső művelésének itt az ideje. Talpon vannak az emberek, hogy műveletlenül egy darab föld se maradjon. Ennek a személyekre jutó néhány száz négyszögöl földnek az értéke talán abban mérhe'ő legin­kább, hogy mindenki igyek­szik a leggondosabban megka­pálni, rendbe tenni. Akár egy jól gondozott kert most a határban a háztáji termőföld. Nógrádmegyerben napokon ke­resztül hiába kerestük Telek Zoltánt, a tsz tagját, hogy vele egyéb más dolgokról be­széljünk, mert az egyébként tehenész szakember minden ■szabad idejét azzal tölti el, hogy a háztáji földje jól mü­veit legyen. Így van ez rendjén, már csak azért is, mert a közös gazdaságtól a tsz-tagoknak egyéni művelésre kiadott te­rület jóval meghaladja a kö­zös gazdaságok kapasokra használt földterületét. Burgo­nyát a megyében például 4031 hektáron termesztenek. Ebből a háztáji 3 ezer hektár. De hasonló a helyzet a kukorica­termesztéssel is. Ezt a szemes terményt közel 15,5 ezer hek­táron termesztjük, amiből a háztáji kukoricaföld megkö­zelítően 8,5 ezer hektár. Ezért is, de leginkább azért, mert szövetkezeti törvény biz­tosítja, azokat a tsz-tagokat, akik az alapszabályban meg­határozott feladatiknak eleget tesznek, megilleti a háztáji föld, méghozzá a tsz legjob­ban termő területén. Szé- csényfelfaluban többek között gondosan megtrágyázzák, meg­szántják, tehát termesztésre legkiválóbban előkészítik ezt a szántót. A tsz-tagoknak, a háztáji földek tulajdonosainak pedig legfőbb kötelességük a megállapodás szerint jelen esetben a tavaszi első növény- ápolást elvégezni. Nagy kedvvel folyik a ház­táji földeken a növényápolás. A tsz vezetői úgy szervezték meg a közös munkát, hogy a tagok figyelmüket erre a fela­datra is fordíthassák. A mi vidékünkön jó szokás szerint, a növényápolást családostul, rokonostul végzik el. Legin­kább azért, hogy mielőbb be­fejezzék a munkát. Ezért van, hogy most egy-egy parcellán öten-hatan is szorgalmaskod­nak. A munka jókedvűen fo­lyik. Kedvező az időjárás, jók a terméskilátások. A háztáji burgonya kapálása már befe­jezéshez közeledik. A kuko­ricával más a megállapodás. A háztájit is a tsz veti ei, vegyszerezi, műveli, hogy az­tán majd a termést mérjék szét. Egy legutóbb lezajlott or­szágos tanácskozáson az il­letékes szervek külön is fel­hívták a háztáji földeik minél magasabb termésének elősegí­tésére a figyelmet, mert az onnan betakarított termés is végeredményben a közforga­lomba kerül. Természetesen, amikor a tsz vezetősége min­den segítséget megad a ház­táji földeken való termesztés­hez, a tagságon is múlik, mi­lyen mennyiségű és minőségű termés kerül arról betakarí­tásra. Egész esztendőben olyan szorgalommal kell a nö­vényápolást végezni, mint ahogy most a tavaszi időben tették. A tsz vezetői, szakem­berei mindenkor segítik a korszerűbb és ésszerűbb nö­vénytermesztéshez a háztájit is. Már készülnek arra is több helyen, hogy megkezdhessék a növényvédelmet. A burgo­nyát meglepte a burgonyabo­gár. Ha nem pusztítják a ház­tájin, veszélyezteti a közös termését is. összhangot kell teremteni a háztáji föld mi­nél gazdagabb termése ér­dekében. Szükség van erre, mert jelentős mennyiséget képvisel, a teertagok szívesen foglalkoznak vele, tehát a munkájuk megbecsülését jelenti. Mindezeket a tenniva­lókat viszont úgy kel] elvé­gezni, hegy a közös gazdaság ennek hátrányát ne érezze meg. Ott sem maradjon vé- gezetlenül munka. Meg sem álltak Koppenhágáig — B — A hamis vad (áriadaimi veszélyessége Fontos jogpolitikai cél, hogy büntetőeljárás csak va. lóban bűnös személy ellen induljon. A hamis vád alap­vető állampolgári és igazság­szolgáltatási érdeket sért, mert hamis tényállítással ár­tatlan személy felé fordítja a büntetőeljárást. A büntető törvény ezerint e bűncselekményt az követi el. aki mást hatóság előtt bűncselekmény, szabálysértés '■agy fegyelmi vétség elköve­tésével hamisan vádol, továb­bá aki hamis bizonyítékot kohol. A cselekmény bünteté­se — súlyától függően — különböző mértékű szabad­ságvesztés. A hamis vád elkö­vetése olyan hamis tény ha­tóság előtt történő állítását tételezi fel, amely valóság esetén más személy ellen büntető, fegyelmi vagy sza­bálysértési eljárás megindítá­sára alkalmas. Elkövetőiben közös a bün­tetőeljárás megindítására irá­nyuló szándék. Az általuk el­érni kívánt cél azonban sok­féle lehet. Gyakori, hogy az elkövetők a hatóság előtt, ,vagy pedig saját családtagja­ik körében hamis tényállítás­sal felelősségüket akarják csökkenteni. Arra is volt már péLda, hogy az elkövető ha­mis feljelentéssel társbérlőjé­től, va°y szomszédjától akart megszabadulni. A hamisan vádaskodókat legtöbbször olyan érzelmek, indulatok és 'ágyak motiválják. mint á harag, a bosszú, a gyűlölet és a sértődöttség. Ilyen indulatok hatása alatt cselekedett az a fiatal­korú lány, aki elhatározta, hogy hamis feljelentéssel édesapját börtönbe juttatja. Erre az szolgáltatott ne ki okot, hogy az apa szigorúbb szülői felügyeletet igyekezett gyakorolni felette, amikor azt tapasztalta, hogy gyermeke gyakran elcsavarog és férfi­akkal köt ismeretséget. A szigorúbb, de mindenképpen, indokolt nevelési eszközöd a lányt bosszúi llásr a késztet­ték. így olyan hamis felje- lentésfc tett a rendőrségen, hogy édesapja vele erőszak­kal közösült. Az ártatlanul megvádolt apa ellen, büntető- eljárás indult és egy ideig előzetes letartóztatásban is volt. Végül azonban kiderült az igazság. Természetes, nogy ezután a hamisan vádaskodó lány került a vádlottak pad­jára. A fenti példa is bizonyítja, hogy a hamis vád az ártatlan személyt a büntetőeljárás megpróbáltatásainak teszi ki, sőt ilyen személy elítéléséhez is vezethet. Még abban az esetben is, ha a feljeien4*» valótlansága kiderül, az ár­tatlanul megvádoltnak eoböl jelentős hátránya származ­hat Kisebb-nagyobb bizony­talanság továbbra is megma­rad vele szemben, ami esetleg erkölcsi, vagy anyagi követ­kezményekkel járhat. Bírák és ügyészek tanúsít­hatják, hogy a rosszindulatú bosszúi Hasnak ez a formája nem ismeretlen a gyakorlat­ban. A valótlan tartalmú felje­lentésre indult eljárások to­rán az igazságszolgáltatási apparátus feleslegesen lép működésbe. A hatóságok pénzt és időt fecsérelnek el,' amikor hamis adatok alapján kutatnak. Ez egyúttal a tény­legesen elkövetett bűncselek­mények felderítését és elbírá­lását is hátráltatja. Dr. Molnár József ügyész Ülünk egy pádon, Balassa­gyarmaton a Dózsa György úti iskola udvarán. Ervint rágógumival kínálom. Köszö­ni szépen, de nem kér — Várja a kérdéseket. Kerék­párral jött a beszélgetésre. A „Fecske” ott hever a földön, távol gazdájátóh — Hányadik vagyok, aki kérdezlek? — Nem tudom. — Sokan megállítottak? — Sokan. Az első napok csak „beszámolóval” teltek az iskolában. Aztán a srácok külön is kérdeztek. — Mit kérdeztek? — Hogy éreztem magam? Mit láttam? Milyen volt a repülőút ? Milyen Dánia? — Tén vies. milyen Dánia? — Csak Koppenhágát is­merem úgy, ahogy. — Kezdjük az elején. Ho­gyan kerültél kapcsolatba a közlekedéssel? — Édesapámnak kocsija van, sokszor magával vitt, s ilyenkor mindig kérdezgettem a táblák jelentését. Mindig válaszolt, én meg megjegyez­tem, amit mondott. — Salgótarjánon és Veszp­rémem át vezetett az út Bu­dapestre. Nehéz volt? — Nehéz. Főleg a szabá­lyossági pálya. Emlékezetből kellett végigmenmüruk rajta Veszprémben. — Hányadik lettél a me­gyein? — Tarjánban ötödik let­tem. Éppenhogy bekerültem a Veszprémbe utazó csapat­ba — mondja Széles Ervin, aki nyolcadik osztályos, és akit mo6t árgus szemmel fi­gyelnek a többiek, akik kö­rülveszik padunkat. Három tarjám fiú. Kiss László, Spisák Róbert, Fejes József, na és Széles Ervin elment Veszprémbe, a nem­zetközi kerékpáros iskola­kupa legerősebb területi dön­tőjére; és győzelemhez juttat­ta Nógrád megyét. A siker elsöprő volt az országos bajnokságon, Budapesten is. Nógrád legyőzte valamennyi megyét és megnyerte a ver­senyt! — Három fiút szólítottak. Kettő pesti volt, egy szabol­csi. Már oda sem figyeltem, amikor hallom a nevem: Széles Ervin. Nagyon meg­örültem és nem akartam hinni, hogy én ig tagja va­gyok annak a magyar csa­patnak, amelyik a nemzetkö­zi döntőn Dániában képviseli a magyar úttörőket. — Izgalmasan telhettek a napok. — Főleg készüléssel. Bejár­tam Salgótarjánba Bandi bá­csihoz. azaz pontosabban Gólián András rendőr főhad­nagyhoz. Nagyon sokat se­gített. Aztán egy hét újabb felkészülés Budapesten. Má­jus 11-én indultunk Koppen­hágába Fábián Lajos rendőr alezredes bácsival és . Judit néni is velünk volt, a tol­mács. — Először ültél repülőn? — Először. Féltem is egy kicsit, de azért Budapest fö­lött lenéztem. Szép volt. Meg sem álltunk Koppenhágáig. — Milyen volt a verseny? — Először az elméleti fel­adatokkal kellett megbirkóz­nunk az ünnepélyes megnyi­tó után. Külön szobában ül­tünk és csak egy srác tévesz­tett. Délután kirándultunk, másnap az ügyességi számok­ban versenyeztünk. Nagyon izgultam, de sikerült. Nyert a csapat! — A 13. döntőben Magyar ország győzött. Milyen érzés volt? — Nagyszerű. Hoztunk a kupákat. A porcelán poharat. — És a repülőút vissza­felé? — Már nyugodt voltam. Nem volt köd. Láttam a szi­geteket, mert újra lenéztem. — Itthon vártak? — Már a repülőtéren. Köz­lekedési úttörők köszöntöttek. Rendőr bácsik. Megköszönték a győzelmet, mi pedig azt köszöntük, hogy kinn jár hattunk a versenyen. — Mi tetszett Koppenhá­gából? — A régi épületek. A vá­ros műemlékei. A vár. — Hoztál-e ajándékot? — Hoztam. Szüleimnek. Magamnak egy sálat. Képes­lapot küldtem az iskolába, az osztálynak, haza, a csapattár saknak, Bandi bácsinak. — És a kinti közlekedés? — Nem akartam hinni. Koppenhágában kerékpáros csúcsforgalom van. A szülők és a gyerekek is kerékpáron közlekednek. — Szeretnél-e vezetni ? — Szeretnék. Először mo­tort. aztán autót, — Sokszor ülsz kocsiban édesapáddal. Sok * szabályta­lanság az utakon? — Akad, de ezek kiseb­bek? — Mivel töltőd a szabad Idődet? — Szeretek olvasni. Verne és Fekete István a kedven­cem. Szeretem a focit. Kapus vagyok, szeretek a6ztaliteni- sz-ezni is. Gimnáziumba ma­tematika szakra készülök — mondja Széles Ervin, a 176 centis bajnok. Szokács László Értékes felajánlás A Nógrád megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­lat balassagyarmati Lenin Szocialista Brigádja a rádió­ból szerzett tudomást moz­gássérült gyerekek budapes- ten működő sportköréről. A ■brigád tagjai felajánlották, egy vasárnapi keresetüket, mintegy ezer forintot a sport­kör patronálására. A felaján­láshoz többen csatlakoztak, köztük egy balassagyarmati, egy karancsberényi, egy zagyvapálfalvi. egy Somoskő­újfalui és két salgótarjáni bolt dolgozói. Eddjg köce! r-000 forint gyűlt össze. A felajánlások a'apjén össze­gyűlt summát az első félév lezárása után egvö-n juttat­ják el a sportkörhöz. A mátrai mammutok A gyöngyösi Málna Múzeum kiállításának egyik nevezetes­sége a felállított marnmu t­csontváz. 1947-ben bukkantak rá Mát- raderecskén, á6atag csontjai hosszú évekig az Egri Dobó István Vármúzeum raktárai­ban szunnyadtak. 24 év után 1971. október 6-án Brúnó napján a csontok újra „élet­re keltek”, s azóta Brúnó a közismert gyöngyösi marnmu! újjászületésének negyedik esztendejét tapossa. A jégkorszak hatalmas öseiefánt-félesége a Kárpát- medencében elég gyakori volt Feltételezések sze­rint megközelítőleg 600 csor­da élhetett ezen a területen egy-egy csorda mintegy 60 főből állott, tehát a marnmu t egyáltalán nem volt ritka hazánk területén. A magy.-r síkságokon kedvező életfelté­teleket talált, ez csak akkor változott meg, amikor a hó beborította az élelemdús te rü!eteket, s ilyenkor a csor­dák a középhegység , véde! zugaiba húzódtak. A ma-mmu felkészült a télre, hatalma szolannaréteget és zsírpárn ” növesztett, ezt a tulajdonsa gát már az ősember is mer figyelte, s művészi állatábrá zolásain gyakran taiálkozun1 kitűzött, hosszú bundájú álla.! tál. tavaszra ezt a vastag szalonnartteget. tartaléktáp­anyagot felérik, s erősen le­soványodnak. Sokan tévesen gondolják, és a szibériai mammutot tartják nagyobb­nak. holott a közép-európai példányok vállmagassága el­érte a 4,5 métert, míg a szi­bériai példányok alig három- méteresek. A Mátra első, legteljesebb mammutmaradványa a mát­raderecskei volt. Ezt követte 1965 októberében a következő, amelyre a visontai erőmű földmunkálatainál bukkantak. Ez a munkások figyelmessé­gének köszönheti sértetlensé­gét, s erről büszkén lehet mondani: a hazai mammut- leletek egyik laggazdagaibbika. Itt három agyarat sikerült megmenteni, a leghosszabb 320 centiméter, míg a legrö­videbb 270 centiméter, vala­mint előkerült egy teljesen ép csontváz is. Ez a terület hajdanában egy patakmeder volt. Az állat fel tárója Rozs­nyói Márton, az egri múzeum őslénytanbúvára. aki egyik dolgozatában a következőket írja a leletről: „Esetleg egy szárazabb periódusban a már előbb is feltételezett mélyedés megmaradt vizében pusztult el ivás közben, esetleg seb­zetten, vagy betegen. Min­denesetre ez most már nehe­zen rekonstruálható”. Elő­került Jobbágyiból, Ecsédról, Szurdokpüspökiből, de bát­ran elmondhatjuk, nagyon sok iskola szertárában ott lapul egy-egy mammutfog vagy csontdarabka. Hogyan maradhatnak fönn az ősállatmaradványok, vagy­is mik a fosszilizáció felté­telei. A növényi és állati hullák természetes körülmé­nyek között rövidesen el'bom- 'anak. szétporladnak. A fenn­maradás alapja, a tetemek­nek valamilyen módon a külső környezet behatásaitól, a szél. a víz, baktériumok, rovarok károsításától el kell záródni, ilyen anyag lehet az iszap, a mésztufa vagy édes­vízi mészkő, valamint a jég­korszakban keletkezett lösz. Befejezésképpen még két érdekes mammuthír me­gyénkből : a Nemzeti Múzeum Oslénytárának gyűjteményé­ben őriznek egy megláncolt óriáscsontot, ami a múlt szá­zadban Pásztó városkapuján függött. A másik híradást „Nemes Nógrád vármegyének históriái, Geo graph iái és sta­tisztikai esmertetése” című 1826-ban megjelent leírás el­ső kötetében olvashatjuk» „... a SámsoTwár oldalában: egyik mélyebb vízmosásból ásatott ki egy állat feje, amelynek a két szarvai egy­másfelé behajolva tsaknem egy ölnyi hosszak voltak. Vizsgáltatván ez sokak által Mammut szervezetű legna­gyobb állatnak találtatott, melyről az írók és természet­vizsgálók azt tartják, hogy az állatok soraiból egészen kifogyott. Hogy ez igen régi időktől fogva itten földel befédve feküdt, t6ak onnan is ellehet gondolni, hogy a csontjai, de leginkább a szarva széllyel morzsoltatha" tott: a darabjai .mindazonáltal a Pesti Múzeumba beküldet- tettek.” Varga András muzeológus Az „cpülő ’ gyöngyösi mamin ul. Varga András /cin. NÓGRÁD - 1975. június 1., vasárnap 5

Next

/
Thumbnails
Contents