Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-29 / 151. szám

E alBcamí demokrati

munka

musa

Hogyan alakul megyénkben az állami élet, miként fejlődik a tanácsok, az állami szervek munkája? Milyen feladatokat. kell megoldani a

a közéleti tevékenység ízébe? Vajon a városok és községek lakói megfelelő módon részt kérnek és kapnak a társadalom, a gazdaság tehát saját

következő években? Ezek életük kisebb-nagyobb kérdéaiapvető kérdésként szerepeltek pénteken a Közalkalmazottak Szakszervezete Nógrád

seinek eldöntésében? Nos, ilyen értelemben helyes a válasz: a munkahelyi és a

megyei Bizottságának kül- társadalmi demokrácia kibondöttértekezletén. Egyértelmű és pontos választ kellett adni. mert a Közalkalmazottak Szakszervezetéhez tartoznak a tanácsok, az ügyészség, a bíróság, a közművelődési szervek és intézmények, a földhivatal, a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei igazgatósága, a társadalmi és tömegszervezetek dolgozói. Vagyis több mint háromezer olyan ember megbízásából tanácskoztak a küldöttek. akik munkájuk nyomán nap-mint nap a lakosság legszélesebb rétegével érintkeznek, ügyeiket- kéréseiket, panaszaikat intézik.

A szakszervezet tevékenységében elsődleges jelentőségű a megfelelő munkahelyi légkör, a munkahelyi demokrácia erősítése. Miért teszik ®z első helyre a munkahelyi légkört, és mi a célja a demokrácia fejleszténének? A szocialista ember és a szocialista társadalom formálása — ezt jelölte meg legfőbb célként az írásbeli és a szóbeli beszámoló. más-más megközelítéssel ezt hangoztatták a felszólaló küldöttek. De hozzátették, hogy a muntakoztatásában még csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Viszont ha az elmúlt időszakot vizsgáljuk. akkor nyugodtan mondhatjuk hogy jelentős fejlődést értünk el.

Joggal felmerül a kérdés, hogy a szakszervezeti küldöttértekezlet- nyomán miért szólunk főleg a demokratizmusról? Az utóbbi időben miért ilyen fontos a demokrácia érvényesítése? Számtalan példával lehet bizonyítani. hogy ahol demokratikus a légkör, ott növekszik a kezdeményezőkedv, ott fogékonyak az újra. Ahol felnőttként, teljes jogú állampolgárként szólhat és dolgozhat az ember, ott nemcsak utasítást, és kötelezettséget teljesít, hanem kedvét leli a munkában, az egyén azonosul a közösség feladataival, törekvéseivel.

Igaza van azoknak a felszólalóknak. akik szóvá tették, hogy azok a hivatali munkaértekezletek, ahol a főnök ismerteti a törvényt, a rendeleteket és a feladatokat, aztán véleménycsere nélkül mindenki szétszéled, ezek nem alkalmasak a demokrakahelyi demokrácia, a megfe- tikus légkör kibontakozására,

lelő légkör kialakítása terén még csak a kezdeti lépéseket tettük meg..

Igaz, több helyen megvitatták a hivatali demokrácia helyzetét, jó javaslatok és hasznos kezdeményezések történtek. De elmondhatjuk-e, hogy az adott formákat kellő tartalommal töltöttük meg? Elértük-e, hogy a lakosság nagyobb része belekóstolgat

nem sok segítséget adnák ahhoz. hogy a törvényeket és jogszabályokat társadalmi, politikai, és gazdasági céljabelül” gyengélkedik a munkahelyi demokrácia. ahol legfeljebb meghallgatják, de nem soKat adnak mások véleményére? Pedig elvben ismerik és olykor hangoztatják is, hogy a munkahelyi demokrácia a szocialista demokrácia alkotóeleme, a szocialista demokrácia pedig társadalmi, gazdasági haladásunk nélkülözhetetlen -lendítőereje.

Joggal keltett nagy figyelmet Hoffer Istvánnak, a megyei tanács elnökének felszólalása. amelyben kifejtette a tanácsi és az állami munka pártirányítását. Folyamatos politikai nevelő munka és igényes szakképzés szükséges ahhoz, hogy szocialista tipusú köztisztviselők dolgozzanak az állami és a Tanácsi élet minden posztján. Előrehaladásunk feltétele, hogy a tulajdonosi tudat, a felelősség elmélyüljön a testületek, az apparátus munkájában és a lakosság közéleti tevékenységében.

Sándor Józsefné (Pásztó), Dr. Bélyei Lajos (Salgótarján), Lombos Márton (Balassagyarmat). Lothari^d.esz Im- réné (balassagyarmati járás), Vadkerti Lóránt (SZMT). Dr. Gulyás Sándor (megyei bíróság). Földiné, Dr. Stompf Hedvig (szécsényi járás). Pap Mihály (megyei tanács), Bakos Pál (SZOT Társadalmibiztosítási Igazgatóság), Sípos Lajos (illetékhivatal), dolgozóinak megbízásából szólaltak fel. Hantos János- né a Közalkalmazottak Szak- szervezete központi vezetősége nevébert értékelte az elmúlt négy év munkáját. A

ink szellemében alkamazzák, tanácskozás legfőbb tanulsávagv az állampolgárok jogait kellő módon érvényre juttassák. De hogyan tudják előmozdítani a társadalmi demokrácia kibontakozását, azok a tanácsi, állami és tömegszervezetek. ahol ..házon

ga és egyben útmytató feladat: a demokratizmus azt jelenti, hogy dolgozzunk jobban. de azt is. hogy ésszerűbben, fegyelmezetten — a lakosság, és a köz javára.

F. L.

Cigány dolgosok a ZIM-hen

Az utóbbi években a Z1M saigotarjáni gyára is gyors fejlődésnek indult, s ennek hatására csaknem duplájára nőtt a munkáslétszám. A különböző üzemrészekben mar régebben is sok cigány származású dolgozó végezte munkáját, s számuk napjainkban mar eléri a 730-at. Mint az országban bármely más helyen, a ZIM-ben is a végzett mur.Ka, s nem származása után ítélik meg az embereket. Ez az egészséges szemlélet a jellemző, s kell is, hogy az legyen, hiszen a cigány származású dolgozók munkája nagyban elősegíti és befolyásolja a gyári eredményeket.

Hosszú időre visszamenően megalapítható: többségük becsületesen végzi munkáját, s látja el a legnehezebb feladatokat is, ragaszkodnak munkahelyükhöz. Ez utóbbira jellemző példa, hogy a ZIM salgótarjáni gyárában levő cigányok 55 százaléka törzsgárda- lag, s ez a szám várhatóan meg inkáoc növekszik. Közülük évről évre nő azoknak a száma, akik részt vesznek a szocialista brigádmozgalomban. Amíg 1972-ben még csak 70, a rá következő évben már 93. 1974-oen pedig 130 cigány dolgozó volt tagja a különböző címeket elért szocialista brigádoknak.

Mindez természetesen pozitívan hat művelődésükre, közösségi szemléletük kialakíta- sara. szakmai, politikai színvonaluk emelésére. A szocialista brigádok ösztönzésére, s nevelő hatására jellemző, hogy — csak a legutóbbi éveket vizsgálva —, 1973-ban 21.

1974-ben már negyvennél is több cigány dolgozó végezte ei, illetve fejezte be az általános iskolai tanulmányait.

A szocialista brigádok között található az MHSZ nevet viselő ezüstkoszorús brigád, akik 1973-ban 25-en határozták el a szocialista cím elnyerését. Közüiük 20-an cigányok, s Gazsi Jenő veztésé- vel a gyár egyik legnehezebb munkahelyén, az öntvénytisz- titó műhelyben dolgoznak. Munkájukra jellemző, hogy egy nagy köszörűsnek naponta 2—2,5 tonna súlyt is meg kell mozgatni, de az öntvénytisztító gépeknél tevékenykedő .tisköszorűsök is hasonlóképpen nehéz testi munkát végeznek.

Az elmúlt években ezen a munkahelyen volt a legnagyobb a munkaerő-vándorlás, gyakran évente kétszer-há- romszor is kicserélődtek az emberek, s az igazolatlan mulasztások számában első helyen áltak a többi üzem előtt. Az MHSZ brigád megalakulása azonban gyökeres változást hozott: megszilárdult a munkafegyelem, javult a munkahelyi légkör, s különösen pozitívan hatott Gazsi Jenő bngádvezeló magatartása, aki párttag és munkásőr is. De

nem ő az egyetlen: rajta kívül még hárman. tag jai az MSZMP ottani alaoszervezetének, és nekik köszönhető, hogy a műit évben a brigád valamennyi tagja szervezett politikai oktatáson vett részt, valamint négyen végezték el az általános iskola különböző osztályait.

Sándor Miklós művezető szerint is példásan, jól dolgozik a javarészt cigányokból álló brigád, s nevelő hatására jellemző: a brigád megalakulásakor még analfabéta Rá rz Géza azóta megtanult írni, olvasni.

Péter-Pát

Emlékezzünk a régi aratásokra! A magyar történelem egy részét idézik azok. A kisparaszti gazdálkodás rőfnyi parcelláit a múzeumokba került készségekkel. Kaszák, kaszakövek, sarlók, cserépkorsók, a minden tizenkettedik kereszt verejtéke, a felsebzett kéz forrósága, a kocsizörgéses hajnalok, az éjszakáig tartó robotolások, az újtól újig való állandó reszketés, elég lesz-e, kitart-e a kenyér? — Emlékezhetünk.

Hová tűntek azok az idők? Temeti leg- újabbkori történelmünk. A nagyüzemek, az iparszerű mezőgazdaság.

• Emlékezhetünk az elmúlt esztendők próbára tevő aratásaira is, aszályos tavaszok után fizettek gazdagon a földek. Nincs ebben semmi varázslatos, nagyobb termőképességű, szárazságtűrőbb szovjet búzafajták teremnek, elegendő a műtrágyaellátás, gyomirtó szerekből is jut a táblákra, új és újabb technológiák, iparszerű termelés segíti a földművelést. Az ember kijavítja a természet hibáit, ha aszály károsítja a vidéket.

Eszünkbe,. juthat a vizes esztendő is, amikor a Dunántúl földjeit áztatták, csúfították hetekig a nyári esőzések, tétlenkedtek a kombájnok, várakoztak a napos időre, a szikkadt talajra, múlt az idő, a legnagyobb érték, elhúzódott az aratás, pusztult a termés, fogyott az ország kenyere. Akkor az Alföldről megindult a segítség, vasúton, kerekeken özönlöttek a kombájnok, elszánt és segíteni- kész vezetők irányításával. Versenyeztek a rossz időjárással, kihasználták a perceket, mentették az életet. Példa nélküli összefogás volt, — mindőnlt kenyeréért. És augusztus húszadikára, az új kenyér ünnepére learatott az ország.

Az aratók, s az aratás megérdemli a tiszteletet. Dús szövetkezeti táblákról modern

gépek takarítják a termést. Könnyebb és gazdagabb az aratás, A kombájnosok, a szerelők kerülnek az érdeklődés középpontjába, akiknek felelőssége a minél gondosabb betakarítás.

A gép, bármennyire tökéletes, csak gép marad. Ember nélkül nem boldogul. Ezért * nyár próbája most sem marad el, embereket követel! Az időjárási viszontagságok, esők. viharok, forróság, és az idő múlása, mind termést alakító tényező. A gabona gyorsan pereg.

A technika, az eszközök tehát adottak. Az ember pedig készül a betakarításra. Készült.

Péter-Pál az aratásé. Régen a gazdálkodó akkortól számította az igazi nyarat, amikor már fizetett a föld. A mezőgazdasági üzemekben folyamatos, 365 napig tartó ,nyarakra" rendezkedtek be, s az aratás ma már komplex, gépesített folyamai, amit aránylag kevés ember három hét alatt lebonyolít. És az új búzából a vagonok már viszik is külföldre jó hírünket exportunkat. Üj lisztből sütnek a pékek.

A romantikája is más az aratásoknak. A gép, a rohanó idő új szokásokat, új romantikát teremt. Kicsit még idegenkedünk tőle. azért nem zártuk még szívünkbe a pótkocsira ömlő gabonafolyam látványát, a borotvált tarlók sárga esztétikáját, a szögletes szalmabálákat, a frissen szántott földek barna gyönyörűségeit.

Az árpatáblák már szőkén ígérnek és meg* hajtják kalászaikat. A búzák bő termést mutatnak. Az ember betakarítja a megszolgált örömöket. Összefogással, az idővel versenyezve.

Jó aratást.

Sz. Lukács Imre

fiz ember és a környezete

Januárban a megyei tanács tettek. A ZIM-ben is hasonló foglalkozott a kömvezetvéde- intézkedésekre került sor. lemmel. Tárgyilagosan fel- Sokat tett a rétsági járásban tárta az ezzel kapcsolatos az Erdőkémia a vízszennyeNógrád megyei helvzetet és határozatokat hozott, az emberek egészséges környezetének kialakításárt). annak védelmére. Kiemelkedik a határozatok közül az Ipoly, a Zagyva, a'legfontosabb vizet adó folyók védelme. a korszerű csatornázás, a szennyvíztisztítás, a különböző ehhez kapcsolódó technológiák korszerűsítése, a mezes megelőzésére. A közvizekbe lefolyó szennyes vizet rendszeresen vizsgálják. A levegőt szennyező források is csökkentek. Az üzemekben es a háztartásokban bevezetett gáztüzelés jelenti ezen a téren a legnagyobb előrehaladást. A levegő tisztaságának még sokat árt a lakott

vár környéke, mint védett parkerdő. Az erdészek fáradozása nyomán kedves pihenők. árnyas utak találhatók a fák között. Hasonlóan felüdülést találhatnak az emberek Balassagyarmat környéki erdőkben, a Mátrában, a Börzsönyben- a környezetvédelem szempontiából nagy értéke van annak a nagyarányú társadalmi munkának. ameiv Nógrád megyében a városokban. falvakban kialakult. A

területeken áthaladó gőzmozdonyok füstje, elsősorban megyei székhelyen a „Húsz- zögazdaságban alkalmazott Pásztón, Nagybátonvban. ezer munkaóra Salgótariá'

kérniai szerek szakszerű fel- Salgótarjánban, valamint nért” mozgalom. Balassagvarhasználása.

Korábban mér elkészültek a szennyvízcsatornák Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Pásztón, Szécsénvben. Rétságon. Az ÍRari üzemekben is nagy anyagi ráfordítással igyekeznek megelőzni a víz minőségének a rontá*

Balassagyarmatnak a vasút maton az utcák szépítéséért szomszédságában felépült indított verseny. Sok ezer óra

kér tvér osában.

Salgótarjánt minden ez irányban tett intézkedés ellenére még ma is az ország egyik legszennyezettebb városaként tartják számon. A gőzmozdony levegőt szenysát. A kohászati üzemekben nyező hatása mellett az ötvíztisztító berendezést épíEgyet akartak, kettő lett belőle

koszt és egyszóval

„EGY GYEREK NEM GYE. olvasással. Míg a gyerekek keket,

REK” — tartja a közmondás, kicsik voltak, szinte ki se egyéb

mely mostanában még in. látszottam a munkából. A

kább időszerű. férjem is cumiztatta sokszor

Vigh*k egyet akartak. Leg. őket, etetni már ritkábban, rékeny, huszonnégy éves fia.

alábbis egyszerre. Kettő lett Nehezebb. Segít ugyan néha, talasszony, aki inkább tizen,

belőle. Két gyönyörű szép szőmagunkat kiadások,

sok.

Kevésből csinál sokat e

tödé neki más a dolga. Átalakít, négy éves tinédzser lánynak

ke. huncut fürtös hajú, kis. lány. Anette és Yvette. Két. ten mint két tojás. Idegen aligha különbözteti meg őket.

Kányáson, szemben a bá. nydval lakik a Vígh család. Apa, anya, és két tizenhét hónapos csöppség. A papa Nagybátonyban, a harisnyagyárban dolgozik. Az édesanya a FŰTŐBER.nél, de jelenleg GYES-en van. Hárman élvezik a szabadságot.

Salgótarján főterén iker.

juk egy kicsit a lakást, addig is, néz ki, mint kétgyermekes

míg be nem költözünk Tarján, ba. ő a kőműves, lakatos, vízvezeték.szerelő egy személyben.

Kicsit furcsállom, hogy saját kertes családi házból bé akarnak költözni a megyeszék. helyre, de mindjárt magya. rázza is:

— Salgótarjánban laktam, a férjhezmenetel előtt. Nem bírom megszokni ezt a mindentől elzárt világot. Én in. tézem a lakáskérelmet, mert a

kocsiban tologatja éppen, mi. férjem viszont szeret itt lak. kor összetalálkozunk. A nagy. nj. & szabad időmet fel tu. mama a piacra igyekszik vá- dóm használni, csak az em. sarolni. nála vannak most berek hiányoznak, néhány napra. Tervezgetem, hogyan lenne

— Jóvaí kevesebb velük a jobb. Szeptemberben bölcső- gond, mint mikor pelenkáz. débe szeretném adni a gyere, ni, szoptatni kellett őket. keket, s elkezdeni a tanulást. Esznek, alszanak, s ha fel Megtanulok gyors- és gép. vannak, akkor is eljátsza- írni, beiratkozom a gimná- doznak maguknak, vagy sza- zrum harmadik osztályába, ladgálnak a kertben. Ha a hogy megszerezzem az érett, férjem hazaérkezik, rendsze- ségit levelezőn. Üvegcsiszoló rint akkor szoktam mosni, s a szakmám, s mint darukeze. elvégezni az egyéb tennivaló, lő dolgozom. Tanulnom kell, kát. Este aztán jöhetnek az hogy többet keressek. Keve. újságok, a könyvek. Régeb. sebbet keresek, mint ameny- ben szerettem színházba, mo. nyit most gyermekgondozásin ziba járni, Kányáson azonban kapok. Egy keresetből pedig csak kocsma van. Ezért töl. nem lehet négy embernek töm minden szabad percemet megélni. Öltöztetni a gyere.

családanyának. Hogyan tud két apróságra vigyázni, fog. lalkozni velük, ellátni a ház. tartást — nehezen elképzelhető.

— önállóságra szoktatom már most őket. Nem ugróm minden esésükre, nem dajkálom egyiket sem, hagyom, hogy játszanak magukban. Másként aligha győzném két gyerekkel. ■

Mintha az előbbieket ki. vánnák bizonyítani az apró. ságok, az egyik csak megbot. lik, de helyrebiílen, a másik, viszont olyan szerencsétlenül esik, hogy néhány pillanat múlva jókora „guga” nő a homlokán.

— Ha ide jövünk, ritkán ússzák meg sérülés nélkül. Valamelyik nap Anett horzsolta meg a homlokát. Hál', istennek most már ebben is egyformák.

KÖZBEN MEGÉRKEZIK a nagymama, aki aggódva vizsgálja a séta nyomait. Neheztelve szidja meg lányát, miért nem vigyázott jobban rájuk. Az ikrek azonban mit sem törődnek ezzel, futnak tovább. Övék az egész tér.

— bi —

vözetgyár is rendkívül magas fokon szennyezi a várost- A keletről, északról érkező csapadékos időjárás idején az ötvözetgyár felett keletkező nagymértékben szennyezett levegő a városra ülepedik. A sok millió forinttal megépített levesőtisz- tító berendezés nem sokat ér.

A környezetvédelemben kifejtett munka tehát. ha nem is valami nagv látványossággal, de érezteti hatását. Annak is jelentősége van. hogy a Hazafias Népfront mellett cl környezetvédelmi munkaközösség is fáradozik. Társadalmi munkások, akiknek többsége érti mit jelent az ember számára az egészséges, tiszta környezet.

Az erdészetek munkája nyomán Salgótarján és környékén szénen növekednek a levegő tisztaságát védő. legújabban telepített erdősávok. Régen dajkált vágva valósulná meg az embereknek, ha a telepített fák a tűlevelűek javára billennének. Szépen formálódik a Salgó"

társadalmi , munkát végeztek a falvakban is. Parkokat, sétányokat, erdősávokat tele* pítette-k, az utcákon fákat ültettek.

A . környezetűink védelméért folytatott küzdelem azonban korántsem ért véget. Űiabb és újabb tennivalóink vannak. A közelmúltban a környezetvédelmi munkaközösség arról határozott. hogy a term észe tszerető emberek köréből — 100 —150 fővel — környezetvédelmi őröket nevez ki. Őket igazolványokkal latiak el. hogv ha szükséges, intézkedéseket tehessenek. Részt

kérnek a munkából az úttörők is. Amikor elérkezik az őszi tanévkezdés ideje, környezetvédelmi őrsöket alakítanakMinden erő összpontosított tevékenységére szükség van a környezetünk megvédése érdekében. Arról van szó. hogy az előnyös életkörülmények megteremtése és fenntartása érdekében gátat kell emelni a gazdasági növekedés természetet károsító hatásának. Ennek minden feltétele megvan, az embereken múlik, hogvan valósül meg. Fogjunk tehát össze, hogy jól végzett munka után egészséges környezetben pihenhesse ki magát az alkotó ember.

B G.y.

Kertészeti vetélkedő

Ma Somlyó-bányatelepen, a kultúrház nagytermében peremkerületi, kertészeti

szakkör vetélkedőjére kerül sor a kertészet csaknem minden ágát érintő kérdésekből.

Indul 5—5 fővel. A csapatok, nak 18 kérdésre kell majd válaszolni. A zsűri a verseny végén a résztvevőknek vá. sárlási utalványt nyújt majd át. az elért helyezési sorrendA vetélkedőn három csapat nek megfelelő összegben.

NÓGRÁD — 1975. június 29., vasárnap 3