Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-29 / 151. szám
Jubileumi plakátkiállítás Érdeklődés kíséri Salgótar- »égének megbomlásában is. cesszió érezteti hatását a bánban' a megyei József At- A plakátok nagy részének plakátokon is, hegy csupán tila Művelődési Központ erőteljesen patetikus hangvétele és gyakorta múlt századi festészeti eszközök, modorok felhasználása helyrehozhatatlanul megbontotta a plakát egységét. Természetesen. csökkentve ezáltal hatását is, végső soron tehát a plakát funkcionális követelményeinek sem felelt meg. Csak dicsérhetjük a rendezést- hogy kis ízelítőt e korszakból is láthatunk. Igaz. mindez utalásként jó az elmond ->z. A m- olakátművészet történetének kétségkívül fontos eseménye — s erről Frank János részletesen beszámol a kiállítás katalógusának elemző előszavában — az ötvenes évek közepén a szak hangvételére a mérhe- II- magvar plakátkiállítás, te+len optimizmus, lendületes amelyet Budapesten- a Nemelőadásmód. s a közvetlen zeti Szalonban rendeztek agitáció eszközei voltak a meg. Jelentőségét mindenek1 eg jellemzőbbek. előtt az adja meg. hogy hoszA magyar plakát ebben a **ú éveken át tulajdonképpen üvegcsarnokában a jubileumi plaká’kiállílást. A plakát művészei hazánk felszabadulása harmincéves évfordulójának tiszteletére jubileum; kiállítással léptek a közönség elé. A plakát ..közvetlen” műfaj, a szocialista építőmunka- minden mozzanatát, rezdülését is végigkísérte e több. mint negyedszázad alatt. Különösen tanulságos és izgalmas végignézni a szocializmus kezdeti idejének plakáttermését, illetve annak néhány legjellemzőbb darabját. A magyar grafikusok jelentős részéhez mindig is közel állt ez a műfaj. A felszabadulást követő közvetlen időkorszakban a formanyelvet tekintve ugyancsak változatos képet mutatott. Az a korosztály, amely végigélte ezt ez időszakot- bizonyára őrzi emlékei között néháriy nagv- hatású plakát maradondó élményét is. Nem volt idegen ezekből a plakátoktól a konst- ruktivitás, néha a karikatu- risztikus hajlam és a játékos- plakátművészete ság sem. öt-hat év múltán jelentkezett a magyar plakátművészetben bizonyos megmerevedés. egyoldalúság. Ez — többi között — megmutatkozott a tartalom és a forma egyez a kiállítás határozta meg a hazai plakátművészet alakulását. A tárlattal akkor a műfaj megújítására törekedtek, s e törekvés nem is volt sikertelen. A jubileumi plakátkiállítás több darabja tanúsítja e megállapítás érvényét. A hatvanas és a hetvenes évek jegyeinek elemzése túlmegv terjedelmünk keretein. Ez a korszak a látogatók nagy része előtt bontakozott ki, zajlott, illetve zajlik. A hatvanas években a pop art a továbbiakban a szee két példát említsük. Említhetnénk többet is. Csak utalásképpen jegyezzük meg, hogy például a fotó is fontos szerepet kap a plakátműyé- szetben. Természetesen, az alkalmazott grafikát nehéz lenne pontosan stílusokba sorolni« s nem is lenne célravezető. Egy-egv plakáton ugyanakkor több stílushatás is érezhető tehet, s mindez csak erősíti a plakát mondandóját, esztétikai hatásosságát is. Külön érdemes lenne rész- Jetesen szólni ezen túl' a poétikai plakát fejlődéséről az efmúit három évtizedben. De figyelmet kelthet, a filmpla- kátok. színházi plakátok változatos sora. vagy éppen a magyar ipar. mezőgazdaság, kereskedelem tárgyköréhez tartozó plakátok csoportja. A jubileumi plakátkiállítás méltóképpen képviseli a ma- gya r plakátművészetet, a harmincéves utat. T. E. Könyvtári lá<ogatás: Nemcsak kölcsönzés Sokan a könyvtár feladatát csupán a kölcsönzésre redukálják le. Pedig könyvtáraink ennél sokkal több rétűbo feladatot látnak el. Sajátos helyzetükből adódóan hozzájárulnák az emberek gondolkodásmódjának alakításához, az ifjúság személyiségének kialakításához. Könyvtáraink — de különösen a megyei, járási könyvtárak tontos missziót töltenek be a közművelődésben. A szécsényi Járási és nagyközségi Krúdi Gyula könyvtár munkatársai, a helyi lehetőségeket figyelembe véve azon fáradoznak, hogy a könyvtár küldetésének a legjobban eleget tegyenek. — Többféle kapcsolatot tartunk fenn a helyi intézményekkel. vállalatokkal — magyarázza Végh Gábomé, a könyvtár vezetője. — Abból a gondolatból kiindulva, hogy a könyvet gyermekkorban kell megszeretni,( szoros kapcsolatot tartunk fenn az iskolákkal. Munkatervünket, az iskolai munkatervnek és nevelési tervek egyeztetése után, úgy állítjuk össze, hogy a könyvtári foglalkozások szervesen kiegészítsék az iskolai tervet, fizzál g mi tevékenységünk is hozzájárul a gyer- rrekek személyiségének a fei- leszteséhez. Szécsényben a pedagógusok körében népszerű és közkedvelt szélben. Szocialista eredmeA foglalkozások kelléktárában szerepel a dia, magnó, lemezjátszó is. — Minden gyermeket bevonunk a foglalkozások vezetésébe — tájékoztatott Kertész György. A könyvet kedvelők klubiában már a tizenévesek járnak A tematika is komolyabb. Például Tanácsköztársaság az irodalomban, zenében, festenyeink és az irodalom. Szerepelt a programban pályává-. lasztási vetélkedő az általános és középiskolások részére. A klub vendégei voltak: Jobbágy Károly. Bisztrai Ádám, Kántor Zsuzsa. A kisóvodások még nem ismerik az olvasás örömét, de hogy a könyvekkel barátságot kössenek, ők is ellátogattak a könyvtárba. Színes mehely a könyvtár. Osztályfőnöki órákat, irodalmi órákat és szakköröket, napközis foglalkozásokat tartottak a könyvtár olvasótermében. Ahogyan Simon János tanár fogalmazott — kettős az eredmény. Könyvek között jobb az óra hatásfoka. A gyermek közelebb kerül a könyvekhez, megismeri a szakkönyvek haszná- sekötnyvek, dia. és Harsány! Józsefné bábcsoportja' fogadta a jövő olvasóit. Magyar filmsiker Sikerrel szerepeltek filmjeink a Várnában megrendezett IV. nemzetközi vöröskeresztes és egészségügyi film- fesztiválon. A június 16, és 25 között megtartott filmsereg- szemlén 43 ország filmművérikai éhezők megsegítésére felajánlott festményeinek útját követte nyomon — ezüstéremmel jutalmazták. Dr. Kárpáti György rendezőnek Várnában nyújtották át a San Sebastian-! fesztivál orvosi filmszeinek több mint 300 alkotását jeinek nemzetközi díját, amelymutatták be. A fesztivál nagydíját a Bolgár Vöröskereszt aranyhajóját — a Szovjet Vöröskereszt egyik filmje kapta. A bemutatott magyar filmalkotások közül — a televízilyel az alkotó eddigi művészi munkáját és magasfokú humanitárius törekvéseit jutalmazták. Nagy sikere volt a fesztivál ünnepélyes megnyitóján bemutatott a Vöröskeós filmek kategóriájában reszt-társaságok ligája, a Bol- a „Tennem kellett valamit” című dokumentumfilmet —, amely Orosz János Munká- csy-düas festőművész az afgár és a Magyar Vöröskereszt „Veszélyben, bajban” című közös filmjének is. Mai tévéajánlatunk 21.35: NAGY LÁSZLÓ. A televíziós portréfilmben szívesen vall életéről, gyermeK- A költő minden versében koráról, kötődéseiről, költé- önmagát mutatja meg. Ritka szetéről: (Beszélgetőpartnere alkalom, amikor a kamera elé Kormos István, a költőtárs.) áll és sajat magáról beszél. Huszonöt év írói és ötven év Nagy László, a felszabadu- emberi tapasztalataiból alakulás utáni magyar költészet ló társadalmilag elkötelezett egyik legmarkánsabb egyéni- költészetét néhány vers elmon- sége, idén lesz ötvenesztendős. dásával saját maga illusztrál- Parasztcsaládból származik; ja. eleinte festőnek készült, máig Nemrégiben jelentek meg gyakran szerepei grafikai la- összegyűjtött művei, amely pókkal is a folyóiratokban, azok számára, akiknek a téve- Költői fejlődésére nagymér- műsor felkelti érdeklődését fékben hatott a népköltészet — teljes összefoglalása eddi- és József Attila. gi életművének. latának módját. A könyvtár dolgozói jó kapcsolatot építettek ki a helybeli üzemek szocialista brigádjaival. Különösen jó a kapA 23 ezer kötet könyv között mindenki megtalálja a „testhezállót”, különböző bibliográfiákat állítottak össze. iso lat a háziipari szövetkeze- Szülők részére a pályává! asznék Ferenczi Teréz Szociális- tásról. nevelésről. Mezőgazda- ta Brigádjával. Több író-olva- sági szakemberek a téma szak- só találkozol szerveztek a szó- könyveit gyűjtötték ki. cialista brigádok részére. Legutóub László-Bencsik Sándor volt a vendégünk. „A könyv jó barát — a könyv segít” címmel megrendezték a szocialista brigádok vetélkedőjét. — Tervünk az, hogy az üzemek dolgozóival tovább szélesítjük kapcsolatainkat — őszre elkészül, az iskolák részére a különböző tantárgyakhoz ajánlott bibliográfia — tájékoztatott Végh Gábor- né. A könyvtár olvasótermében 76-fé!e folyóirat között válo- gatnaz az olvasók. Rendelke- vélekedett a könyvtár vezető- zésükre allrvak a különböző leje xikonok, szakkönyvek. A könyvtár szervezésében Különösen az iskolai év két klub tevékenykedik. Mind- látogatott, az olvasóterkettőnek a munkáját Kertész njúnk —^ mondotta a könyv- György és Fasehing Károly- vezetője, né. a könyvtár dolgozói, nagy , _, s zakmai tudással és lelkese- , • ^e^yben a Jarfa^ kon^' A Everme- tarban 23 kbtet varja __az olvasókat. Évről évre 1200 p éldánnyal gyarapodik állodéssel irányítják, kék körében igen az összejövetelek. népszerűek mánvuk. Az emberek szeretik a könyvet, ezt bizonyítja az a tény. hogy napi kötetforgalmuk átlag 180. A kiállítási vitrinben min* — Mindkét klubban havi két alkalommal tartjuk a foglalkozásokat. Célunk, hogy a Játékos, vidám összejöveteleken túl, adjunk is a gyermekeknek valami maradandót — dig aktuális, valamilyen év- mondotta Fasching Károíyné. fordulóhoz, vagy eseményhez A foglalkozások forgató- kapcsolódó anyag látható. Je- könyvét Kertész György állít- lealeg Irodalmunk és a felsza- ja össze. Érdemes ni a munkatervbe. belelapozbadulás cimű kiállítást láthatják az érdeklődők. összegezve elmondhatjuk, hogy a könyvtár dolgozói, a saját területükön eleget tesz- újsága- nek a velük szemben állított . ..... , .. Dörmo- követelményeknek, go Dömötörrel, KincsKeresovel. Sz. F. Kincskeresők klubja — ahová 6—10 éves gyermekek Járnak — játékos kalandozás meseországban A gyermekek megismerkednek ikkal; a Kisdobossá’, A mólón.- kj 4 NÓGRAD - 1975. június 29,, vasárnap it. — Én még nem vagyok annyi, csak a tizenhetet töltöm a nyáron. — Azt mondod, hogy vagy. Elhiszik, többnek látszol. — Ha rájönnek, hogy hazudtam? — Régen Berlinben leszel az oroszokkal. Nem az anyakönyvet nézik, most. hanem a kurázsit. Legalább a mi falunkból is lesz valaki, aki megmenti a magyarság becsületét. Én is mennék, elhiheted, de öreg is vagyok, a kezem se jó már. a szemem sem engedelmeskedik. Menj csak, fiam, menj, ha gondolod. A szegénységnek kell most kezébe venni az ostort. Olyan világ kezdődik. — Akkor aztán elment, őrnagy elvtárs? — kérdeztem, s szerettem volna, ha mesél még. ha mondja. — Elmentem. Berettyóban kiképeztek, Debrecenben ösz- szegyűjlöttek, aztán mentünk nyugat felé. Előbb egy vasútépítő ezredbe osztották be a századunkat, később már igazi harcoló alakulathoz kerültünk. Igaz, úgy jutottunk el Bécsújhelyig,, hogy az ellenségből már csak a foglyokat láttuk. A nehezét a szovjetek intézték. Mi ott rosto- knltunk Bécsújhely alatt. I'özhen e’éfkezett a május. Berlinben szétverték az utolsó náci csapatot is. Mipket aztán szépen hazaküldtek. Ez is valami. Legalább a szándék megvolt bennünk. Legalább azt mutattuk, hogy ké! Pásztor Ferenc: FIÚK A LESHEGYEN Regény Visszakerültem Berettyóba. Akkor még majd fél esztendeig vasutat építettünk, romokat takarítottunk. V — Odajött hozzám egy őrmester. egy idős- ősz hajú, szolgálatvezető. Azt mondja nekem: hallod-e Péter, ügyes gyerek vagy, szereted is ezt a katonaéletet. Nem akarsz beállni határvadásznak? — Azt sem tudom, hogy az milyen, őrmester úr! — mondtam neki. őrmester úrnak szólítottam, mert akkoriban az a furcsa divat volt, hogy a felettes bajtársnak szólította a katonát, de a felettest nekünk még urazni ‘kellett. — Majd megtudod, biztosan jobb. mint a laktanyai élet — nevetett az öreg őrmester, s mutatta, hogy komiszul vagyunk mi a laktanyában. — Kevesen lesztek egy helyen, családias lesz az egész. Ahol kevesebben vannak, ott könnyebben hozzájut az ember az ennivalóhoz. Magam is mennék- de engem már jobban leköt a család. meg a szokás, meg minden. — Jelentkeztem, s hamarosan azon kaptam magam, hogy Beregböszörményben vagyok a határportvázó-szá- zad őrsén. Csöbörből, vödörbe. Millpengős világ volt. Tudja, milyen volt az? Milliókban meg billiókban számoltunk. Olyan infláció volt, hogy például vettem két darab cigarettát. Azért annyi pénzt kellett kiadni, hogy a papír értéke több volt, mint a pénzé. A heti zsoldunk- szék vagyunk a harcra is. mert akkor zsoldnak neveztük még az illetményt, csupán annyi volt, hogy két cigarettát lehetett érte kapni. De nagyon kellett igyekezni, mert másnap már egyet sem adtak a milliókért. Tehát, milliomos, multimilliomos is voltam már. A felszerelés'’ Az egész határőrségben nem volt még hatszáz puska sem. Nekünk összesen négy volt az őrsön, s voltunk hozzá vagy huszonötén. Az volt a fontos, hogy annál legyen fegyver, aki portyára megy. Az őrs legénysége hasonlított a kurucokhoz. A mezítlábasokhoz. Akiknek ép bakancs volt- az már nagyon derekasan ellátott határvadászn-ak számított, örültünk, ha annak a lábán volt bakancs, vagy csizma, aki szolgálatba ment. Benn az őrsön megjárta mezítláb is. Az őrs? Tudja- milyen őrsünk volt? Egy földes, gerendás zsúptetős paraszt- ház . A kutat már magunk ástuk, a .mellékhelyiségeket magunk tagoltuk össze. Az élelmezést leleményre, szerencsére véletlenre alapoztuk. Pénzért semmit sem lehetett venni. Volt két lovunk, szekerünk, s ezzel bejártuk a vidéket. Cseréltünk, kupec- kodtunk- ügyeskedtünk. Ha sikerült elkapni egy-egy csempészt akkor szerencsénk volt. A csempészáru egy részét jutalomként megkaptuk. Az áru gazdát cserélt, átváltozott kenyérre, lisztre, szalonnára. átvészeltünk a ió pénzig. — Soha nem felejtem el. Volt nálunk egy kovácslegény. Semmi nem mutatta, hogy katona. A fején még levente'aoka sem volt. amit majdnem mindannyian hoztunk magunkkal. Horthv idejében az kötelező volt, a leány álasab-b suttyónak is. A normál méretűnek lehe’elt keríteni. Ennek a kovácsnak még az sem volt. Akkora fejjel. lábbal áldotta meg az édesapja, hogy olyant sose láttam. (Folytatjuk)
