Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-26 / 148. szám

On: IÉT1KÖZNAPOK Magyarnándor, 1975. má­jus — a né^sai kórus orszá­gosan kiváló rninősítóst sze­rez. Ked ves emlék marad er­ről a fellépésről Baross Gá­bor Liszt-díjas karnagy elis­merő felkiáltása: „Jó volt!.,.” És utána a taps. Karcag, Szolnok, 1975. jú­nius — ötödik országos szö­vetkezeti dalostalálkozó. Nagy élmények, szép sikerek. Ezek az ünnepnapok. Va­jon milyen hétköznapok előz­ték meg. milyen munka, öröm és fáradság van mögöttük? X — Egy pillanatig se higy- gye, hogy szerénykedésből mondom, de azon a magyar- nándori minősítőn, a legéndi- ek is hasonlóképpen jól sze­repeltek. Ugyanezt a minősí­tést kapták, csak más kate­góriában, mivel az övéké tisz­tán népi kórus. Azért fontos ez számunkra, mert nagyon jó érzés, hogy itt a szomszéd fa­luban van egy riválisunk. .. Vidéken, és különösen a mi helyzetünkben ez igen nagy dolog. Szarka Lajosné kórusveze­tő elmondja azt is, mit ért a nézsaiak sajátos helyzetén. Hiányzik a művelődési ház, jóformán nincs lehetőség fel­lépésre. A dalostalálkozókon futnak össze legtöbbször a ..szomszédokkal”, pedig milyen jó • lenne sűrűbben fellépni együtt is, jobban megismer­ni egymás repertoárját, főleg a nemzetiségi, szlovák dal­kincsüket. Most a magyarnán- riori kettős siker valószínű­leg lehetőséget teremt egy közös, kétnapos csehszlovákiai kirándulásra. ötezer forint volt a jutalom itt is. ott is — kifutja belőle egy autóbusz bérelése. .. — Hozhatnánk magunkkal „műsornak valót” — mondja vágyakozva Szarkáné. — Tisz­tább. eredetibb a kinti szlo­vák népdalkincs, az itteni da­lok „elmagyarosodtak” kis­sé. Megtudom, hogy a magyar és szlovák népdalokon kívüi lengyel, észt és még sokféle dalt énekelnek, időnként sze­repel a programjukban klasz- szikus kórusmű is. — Hogyan készülnek a fel­lépésekre 9 —• Nagyképűen hangzik ez, hogy fellépésekre: évente öt alkalommal lehetünk bizto­sak abban, hogy szerepelünk. A nagy ünnepek, a nemzeti­ségi nap, egy-két kórustalál­kozó, tavaly a rádiófelvétel — mindössze ennyi a biztos. Nagyon hiányzik a művelődési ház: csak akkor fogadhat a község csereműsorokat, ami­nek fejében mi is többször felléphetnénk, A készülésről: az ÁFÉSZ-től kaptunk mag­nót. én kottából, zongorán gyakorolok, a kórus tagjai hal­lás után, a magnó segítségé­vel. — Nem ütközött nehézsé­gekbe összetartani ezt a női kórust? — Kezdetben vegyes ének­kar volt. A férfiak kértek, hogy szerdára tegyük a pró­bákat, akkor van kocsmaszü- neti nap nálunk. A vegyes­kar megszűnt, a szerda ma­radt. Néhány női kórustagunk viszont lemorzsolódott az el­múlt években: nem engedte el őket a férjük vagy túlságosan lekötötte a több műszak. Bi­zony, nem könnyű „hiányzás­mentesen” járni a próbákra. Az asszonyok többsége eli„ dolgozni. Ki a nógrádsap könyvkötőbe, ki a Nógrac, megyei Textilipari Vállalat­hoz, bedolgozóként. A nyolc­órás műszak után jön a ház­táji. a bedolgozók pedig el- eljárnak a termelőszövetke­zetbe. Aki teheti, mégis min­dig eljön — úgy látszik, so­kat jelent mindnyájunknak ez a közösség. Szarka Lajosné, a kórus ve­zetéséért Szocialista Kultú­ráért kitüntetést kapott. De a legfőbb jutalom neki és a töb­bieknek a siker, a taps, az az öröm, amit az énekléssel ma­guknak és másoknak szerez­hetnek. X Aki elkísért Szarkáék fa­luszéli házáig Surányi János, a körzet függetlenített nép­művelője. Csak jót tud mon­dani a két kórusról, bennük latja a legtöbb lehetőséget. Persze fogalmazhatnánk más­ként: rajtuk kívül csak a ke- szegi irodalmi színpadot lehet említeni, nincs több kulturá­lis közösség, művelődési fó­rum. Van kedv és vállalkozó szellem egy tánccsoport lét­rehozásához. A tervek szerint Vácról hívnak tánctanárt így már egész estét betöltő műsort vihetnének színpadra. Nehéz kimozdítani a kátyú­ból a közművelődést . anyagi feltételek, helyiség nélküi. Csak a távlati tervekben ka­pott helyet a kultúrkombinát (a közoktatás, közművelődés közös háza), megépítése. De fni lesz addig? Ez nemcsak u szűk fellépési lehetőséggel bí­ró kórus nem csupán a több cselekvési léhetőséget váró népművelő ügye, hanem az egész körzeté! G. K. M. Vadászati kiállít Pásztóit A pásztói múzeum ren­dezésében június 21-én meg­nyílt és augusztus 5-ig nyit­va tartó vadászati kiállítá­son a látogatók megismer­kedhetnek apró- és nagyvad- jainkkal, vadászati emlé­keinkkel. A gyöngyösi Mátra Mú­zeum vadászati gyűjtemé­nyének töredéke látható itt. a tárlat csupán ízelítőt kí­ván adni abból a közeljövő­ben felépítendő nagy kiállí­tás anyagából, amely ha­zánk vadászati értékeit fog­ja bemutatni. A vadászat egyidős az emberrel. A jégkorok ide­jén, a történelem hajnalán, a vadászat létkérdés volt. Az állattenyésztés, a föld­művelés kialakulása, fejlő­dése fokozatosan visszaszo­rította, s napjainkra egyé­ni vagy társas sporttá vál­toztatta. Vadgazdálkodá­sunk gyökerei az írásos fel­jegyzések alapján a XVIII— XIX. századig nyúlnak visz- sza. A történelmi visszapil­lantás tükrében a korabeli vadgazdálkodás vadászcent- rikussága hagy némi kíván­nivalót. Két évszázad kel­lett ahhoz, hogy egységes, harmonikus vadgazdálko­dás fejlődjön ki, ahol meg­felelő célok elérése, népgaz­dasági érdekek szem előtt tartása ösztönzi és tervsze- rűsíti a vadásztársasagok munkáját. > A kiállítás érdekességei között Iáható egy 20 centi- méteres faragott pipa va- dáázjelenetekkel, a több ki­lós elefántpuska, a preparált vadkanfej. A múlt század közepén meghonosított muf­lon — az egyetlen európai vadjuh —, Korzika és Szardínia hegységeinek ős­lakója. A kiállítást Schell József művészi állatábrázo­lásai és Fehér Miklós termé­szetfelvételei teszik változa­tossá. Varga András múzeológus Megkezdődtek az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák Megjelent a Magyar Nyelvőr Országszerte megkezdődtek az egyetemi-főiskolai felvé­teli vizsgák a felsőoktatási in­tézmények nappali, esti és le­velező tagozatain. Azok a diákok, akiknek je­lentkezési lapja szabályos volt, és jelentkezésüket elfo­gadták, legalább nyolc nap­pal a kitűzött felvételi vizs­ga előtt értesítést kaptak: hol és mikor kell felvételezniük. A KISZ építőtáboraiban dol­gozó jelentkezőket a felsőok­tatási intézmények olyan idő­pontra hívják be felvételi vizsgára, amely a táborozás. időpontjával nem ütüözik. Az írásbeli és a szoosli, il­letve gyakorlati vizsgák szá­ma együttesen négy. A nem­zetiségi nyelvekre jelentke­zők a tanítóképző és óvó­nőképző intézményekben anyanyelvükön is vizsgáz­hatnak. A vizsgaanyagot úgy állították össze, hogy azok a felkészültség lemérésén kívül alkalmasak legyenek a ráter­mettség, a képesség vizsgála­tára Is. Az írásbeli dolgozatokat változatlanul csak névtelenül (számozva) szabad átadni ér­tékelésre: a dolgozatírók ne­vét a szóbeli vizsgáig a dé­káni hivatal (igazgatóság) bi­zalmas nyilvántartásba veszi. Az írásbeli dolgozatokat — az egységes követelmények érvényesítése érdekében — lehetőleg külön javítóbrigádok értékelik. A szóbeli vizsga főbb kérdéseit karok (sza­kok) szerint előre összeállít­ják, és ezeket tétellapokra ve­zetve a vizsgázók húzhatják is. A vizsga során figyelem­mel lesznek a középiskola- típusonként eltérő tantárgyi követelményekre, aszerint, hogy a jelentkező mely isko­latípusban végzett. Az írásbe­li dolgozatok elkészítésére a feladat kihirdetésétől számí­tott 180—180 perget kell biz­tosítani; a szóbeli vizsgára vizsgázóként általában 30 percet keli fordítani. A szóbeli felvételi vizsga csak az írásbeli feladatok ér­tékelésének befejezése, ebben az esztendőben június 25-e után kezdhető meg. A felvé­teli vizsgabizottság a nappali tagozatokon 3—5, az esti és levelező tagozatokon 2—4 ta­gú. Annyi vizsgabizottságot kell szervezni, hogy egy bi­zottságra naponként 12-nél több jelentkező lehetőleg ne jusson. A jelentkező magatartását és rátermettségét egyrészt a középiskola igazgatójától, il­letve a KISZ-szervezettől, vagy a munkaadótól kapott javaslat, minősítés, másrészt a felvételi vizsga alapján kell megítélni. A magatartás meg­ítéléséhez azt kell vizsgálni, hogy a jelentkezőben meg­vannak-e azok a tulajdonsá. gok, jellemvonások (a vá­lasztott hivatás iránti vonza­lom, helytállás a tanulásban és a munkában, a közösségi életbe való részvétel, a szo­cialista erkölcsi normák és az állam törvényeinek meg­tartása). amelyek alapján re­mélhető. hogv szocialista szakemberré válhat. A felvételi vizsgán — az ötfokozatú osztályozási rend­szert alkalmazva, de az elég­telen osztályzatot nullával je­lölve — külön kell osztályoz­ni az írásbeli dolgozatokat, és a szóbeli feleleteket (gyakor­latokat). Ezért a pályázó a nappali tagozaton a négy osz­tályzat összegének a felét, az esti és levelező tagozaton a négy osztályzat összegét kap­ja, vagyis ilyen címen a nap­pali tagozaton legfeljebb tíz, az esti és levelező tagozaton 20 pontot érhet el. A nappali tagozatra pályázóknál a fel­vételi vizsgán elért pont- számhoz, a középiskolai ta­nulmányi eredmények alap­ján — a megfelelő rendelke­zések szerint —, kiszámított poritszámot hozzá kell adni. A középiskolai tanulmányi eredmények alapján a pályá­zó legfeljebb tíz pontot kap­hat. Ha pályázó a felvételi vizsga évét közvetlenül meg­előző évben vagy már ré­gebben, illetve esti, vagy le­velező tagozaton érettségi­zett (képesítőzött), a számára kedvezőbb módon: vagy a nappali tagozat, vagy az esti­levelező tagozat pontszámítá­si módszerét kell alkalmazni. Nem . bocsátható szóbeli vizsgára az a jelentkező, aki­nek mindkét írásbeli dolgoza. ta elégtelen. A jelentkezők közül azokat kell „megfelelt­nek tekinteni, akik az intéz­mény, kar, szak felvételi ke­retszámát alapul véve. a pont­számoknak a maximumtól csökkenő sorrendjét követ­ve a keretbe jutáshoz szük­séges pontszámot elérték, il­letve annál legfeljebb annyi ponttal szereztek keveseb­bet. amennyit az illetékes mi­niszter az adott intézménynél (karnál, szaknál) megállapí­tott, és a felvételi vizsgán legalább öt pontot szereztek, A felvételi bizottság szó­többséggel határoz; szavazat- egyenlőség esetében a bizott­ság elnöke dönt. A felvételi bizottság az elutasított je­lentkezővel közli a döntés okát, az elért pontszámot, az osztályzatokat, s a megfelelő esetben a fellebbezési lehető­séget. A felvételi vizsgán meg­felelt, de elutasított jelentke­zőkkel közük, hogy amennyi­ben a következő tanévre ugyanazon intézménybe, kar­ra, szakra kérik felvételüket, pályázatukat — az ismételt jelentkezés alkalmával jel. zett külön kérésükre — újabb felvételi vizsga nélkül, a je­lenlegi vizsgaeredményeik alapján veszik figyelembe. Talán ez az első érv. Nem látszik rajta, hogv közelebb áll az ötvenhez, mint a negy­venhez. Friss, ruganyos, ki- soortolt. férfias megjelenésű. Biztos vagyok abban. hogv eavikünk sem tud olvan für­gén, olyan pattogón felugra­ni a ló nyergébe, mint ő. Nem hiszem, hogv bármelvi- kőnk lőne olvan pontosan, olvan biztos kézzel, mint ő. Soha nem kihívóan, nagyké­pűséggel bizonyítja ' ezt, ha­nem van benne ilvénkor va­lami gverekes öröm. olvan dicsekvés, ami nemhogy el­választana tőle minket, in­kább összehoz, baráttá tesz. Egyszer, még fél éve sem voltam itt az őrsön, riadó volt, zártuk a határt. Ponto­san tudtuk, hol kell várnunk a két buta lánvt. akik szök­tek volna. Azt mondja ne­kem: — Pusztai határőr. Velem tön. Ve’e voltam hajnalig. A két iánv valóban megérke­zett. Szó szerint igaz. h«wv a karjainkba sétáltak. Ügv sikítottak félelmükben, mint Röviden HALLÓMÜSZER Habarovszk egyik tudomá­nyos központjában hordozha­tó műszert szerkesztettek, amely képes ,.meghallani” a terhelés alatt levő anyag hangját. Ennek jelentősébe abban áll, hogv időben fi­gyelmeztet a veszélyre. KÍSÉRLETI DELFINEK Batumiban a Fekete-tenger partján tudományos kutató- medencét létesítettek a del­finek megfigyelésére. Az ál­latokat itt természetes kör­nyezet veszi körül, viselke­désük tehát olyan, mint a nyílt tengeren. FILM A BARÁTSÁGRÓL A Szovjetunió és az NDK televíziója közös filmet ké­szített ..996 kilométeren túl sem idegen a föld” címen, A film az erfurti körzet és Lett­ország barátságáról szól. EGY „KIS” METEOROLÓGIA A Szovjetunióban közel 90 ezer meteorológus dolgozik a a választási malacok. Bevit­tük őket az őrsre, szabály­szerűen rendeztük a dolgai­kat. ahogyan illik. Azt hi­szem, a parancsnok sem volt álmos, nekem sem iött álom a szememre, ott ücsörögtünk az őrs előtt a pádon. Nvár volt, kellemes, langvos haj­nal. Ritkaság itt a hegyvi­déken. Megkérdeztem tődé. őrnagy elvtárs. miért éppen katona lett. Hágván futott eszébe? Hogyan adta iá magát? — Nagyon furcsát mondok magának. Gyerekkoromban elhatároztam... Tudja. Pusz­tai, messziről, nagyon lent­ről indultam. Egy olyan pi­A napokban megjelent a Magyar Tudományos Akadé­mia anványelvi bizottsága folyóiratának. a Maavar Nyelvőrnek ez évi második száma. A nyelvészeti tudo­mányt művelők mellett a magyartanárok és anyanyel­vűnk laikus szerelmesei is több érdekes írást találnak oenne. Váci Mihálv költői 1 K É —- Néhány napja azt mond­tad, hogy vegetáriánus vagy. Most húst eszel? — Igen. vegetáriánus va­gyok, de ma böjtötök. X — Ivánka, mi az a csoda? — Nem tudom. — És mit mondanál, ha egvszer csak a nap éjjel vi­ci faluban születtem én. amit a térképen csak ki­guvadt szemmel lehet megta­lálni. Mindennek a tételé­be szégyennek is születtem. Megesett lánv volt az édes­anyám. Volt egv vőlegénye, huszár. Elvette volna az, csak akkoriban a közhuszár nem akkor házasodott, amikor ne­ki kedve volt hozzá, hanem akkor, amikor a felsőbbség kegyesen engedélyezte. Én megérkeztem szerelerngverek- nek. az apámat pedig vala­hol megnvúvasztották. Édes­anyám úgv beszélte el. hogy szökni próbált, amikor meg­tudta, hogv én érkezem. Az ilyesmit akkoriban kéiiclhe­n vei vének néhány sajátossá­gáról. Tamási Áron prózai műveinek képalkotási mód­iáról, a tanítóképzőbe jelent­kezettek nyelvi-nyelvtani fel­készültségi szintiéről, néhánv érdekes szólás eredetéről ol­vashatunk többek között a folyóirat második negyedévi számában. Fák — Ha összeházasodunk.' uave, leszoksz a dohányzás­ról? — Természetesen, — És nem iszol többet? — Természetesen. — És többet nem mész a kávéházba? — Természetesen. — És még miről tudsz le­mondani ? — Természetesen a házas­sági szándékomról! tetlen szigorral büntették. — A falu csúfja lettem. Az iskolában minden averek a nvelvét öltöaeíte rám. A templomban nekem csak az Utolsó pad mögött, az álló­helyen lehetett fohászkodni. Az áldozáshoz nem enged­tek. mondván, édesanyám eev szentséget nem vett maga­hoz, akkor nekem bűnhődni kell. tőlem megtagadlak a többi szentséget is. Igaz. meg­voltam én ettől ió egészség­ben, vidáman. A falu szála azonban sokszor olvan sebe­ket ejtett rajtam, amit nem lehet egvkönnven kiheverni. Ha bementem a boltba, ta­szítottak raitam egvet. hogv te zabi. te fattvú. álli odébb. Ha a gyerekekkel leálltunk játszani, a rátartibb. szülők már kiáltoztak: nem i öt tök el attól a fattvútól. Egv dara­big kísérleteztem, próbáltam a többiek között maradni. Felhasználtam' rá ügyessé­gemet. Sípot faragtam, víz..- ouskát csináltam, raizoltam a homokba, meg a fészer olda­lára. H'olyiaijuk) 4 NÓGRÁD — 1975. június 26., csütörtök ] tuuii auomasooi es loop mim ; 7000 alállomásból kiépített j — Azt mondanám. • hogv megfigyelőhálózatban. ' az a Hold! mcftfifi.y uiuncuu2,auucui. <x.a <x C\V\\\\\\\\\\\\\\\\\V^\\\\V^V\\\\\V\\\\V|\\\\\V\\\\\\\\\\\\^ 5. Pásztor Ferenc: FIÚK A LESHEGYEN Regény

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents