Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-26 / 148. szám
Nem a leessen fáradtam vl... I A buiáki termelőszövetkezet alaoító taglai közül elsőnek Kollár Pál magtárossal beszélgettünk. Amikor n társadalombiztosítás úi rendszeréről kértem vé'emsnvét. azt mondta, engedjem meg. hoov kicsit élőbbről kezdte, mert ez is szorosan a témához tartozik. — Gverekkorom óta jóformán csak a munka volt a részem. Voltam surnirns. aratómunkás. erdei munkás, szóval nem tudom ha'loP-e felőle: uradalmi aratók! Én is hosszú évekig köztük voltam. Keménven kellett akkor dolgozni, nem úgv mint mos t, arm kor már eéoek vannak. Aztán, hogv miiven volt a megélhetés? Nem tudom l&meri-e a vöröshagyma szárét. Hát kérem ezt ettük. Az uradalomba kosztot is adlak. egv nao kétszer, bablevest csak üresen, meg iuh- saitot. Az étkezés az úsv volt. hogy dézsához hasonló fatálba szedték ki a babot és eev táLból 6—8-an is ettünk. Most meg már csak válogatunk. A szalonna nem kell, r kolbász nem ke", de már a bor sem kell. Válogatunk a kenyérben, csak a zsemle kell. oedig abban az időben első lisztből sütött kenyérnek még a színe világát sem láttuk. A kifőtt tésztákat rozslisztből gvúrták az asz- szonvok. de olvan volt mint a szaDoan. nem lehetett megenni. Mégis meg kellett enni. Aztán a táooénz? Ilvenre még gondolni sem mertünk volng. Amikor iött a terme1 őszövet kezet szervezése. nvndannvian féltünk tőle Mee kell ezt őszintén mondani Meg azt is. hogv sorsunk ilven lóra fordult »ondolrj sem mertük. Nincs itt semmi hiba. csak az ember igényei nőnek. Még pár évig dolgozom, most vagvok hatvanéves. Fáradt vagyok- de nem a téesz- ben végzett munkától, hanem mint. amit az e’eién elmondtam. a sok nehéz munkától, a megélhetési nehézségektől. Ez a kongresszus a mi kongreszusunk vo't. Feleségem is téesztag. <5 egv évvel előbb megv nvued'iba. mint én. Kettőnk nvugdíiá- ból. úgv érzem, megélünk ketten, könnyedén. Még nem akar pihenni••• Sáfrány Józsefet, a bujáki termelőszövetkezet 1 aktai u*ai a íaluvégi majorban; munkahelyén kerestük. A raktáros bejutni azounan egy szerelőműhelyen at leheteti, anol natal, jó kedvű szerelők dolgoztak. Szinte nbnden dor- cikájuk zsíros, olajos a szereléstől. Gépjavítók. Gyakran akad itt látogató, gondolom, mert érkezésemkor kicsit sem zavartatták magukat. Osztogatták a parancsot, persze, csak a hecc kedvéért, ekép- pen. „Józsi bátya, miért kapott magára tiszta köpenyt? — vegye le a sapkáját is, ha hölgy vendéget fogad... ” — Látja, ilyen jópofa gyerekek ezek, majdnem zavarba hoztak... A raktárban elhelyezett vaspolcokon példás rend fogadott. Sáfrány József a napi tételek könyvelésével, bizonylatolásával foglalatoskodott. Precíz a munkájára — zsargonnal szólva —, naprakészen vezeti hogy milyen alkatrészeket adott ki és mi erkezett a nap folyamán. Munkája felelősségteljes, komoly feladat, egymillió forint értékű áru forog a kezén, immár tizenötödik esztendeje. így vallott magáról: — Az alakuláskor a közöst választottam. Két évig voltam építési brigádvezető, aztán idekerültem. műszaki árukat kezelek, vigyázom a közös vagyont. Ebben az évben tölti be 65. életévét, ezt az esztendőt meg ledolgozza. Ragaszkodik a munkához, sőt, még a nyugdíj mellett is dolgozni szeretne, Legalább addig, amíg majd betanítja utódját. Arra a kérdésemre, hogyha előbb kapták volna a tsz-tagok a korhatárcsökkentést, akkor sem élt volna vele? — nemmel válaszolt. — Mindig szívesen és szeretettel végeztem a munkámat. Ez ad nekem örömet is, gondot is. Az a véleményem a bevezetésre kerülő kedvezményekről, hogy a fiatalok most már nem fognak úgy húzódozni a termelőszövetkezettől, mint még ahogyan a mi időnkben volt. Az a tény, hogy majd öt évvel előbb mehetnek nyugdíjba a tsz-tagok, akár az iparban dolgozók, ehhez még kell egy kis idő. Pár esztendő, míg teljesen egyforma eséllyel indulnak a termelőszövetkezetek tagjai. Már tál vagyok a nehezén — Ne engem kérdezzen. Menjen oda azokhoz, ni. En már túl vagyok a nehezén. Sütés sapkáján hátrafelé pöccintett egyet, rátámaszkodott a kapára, majd így folytatta: — én már 70 éves vagyok, négy éve mentem nyugdíjba, az meg kevés, még a 800 forintot sem éri el. Tudja, én beleestem abba a szórásba, amikor a 10 nyugdíjévét szigorúan meg kellett szerezni, korra való tekintet nélkül. Így en 60 éves koromig dolgoztam. Sok volt még akkor a nehéz munka, de csinálni kellett. hogy ma már jobb legyen. Az utolsó 7 esztendőben gulyás voltam, onnan Élénk • •• mentem nyugdíjba. Nekem is így lett volna jó, hatvanévesen pihenőre térni. Igaz, hogy a parasztember nem pihen, dolgozik az, kérem, míg csak mozogni tud. Lassa, most is dolgozom. Ez; a hold háztáji burgonyát kaptam mint nyugdíjas a dej- tári tsz-tói, megkapálgatom. Itt kint a határban éled az ember. Otthon meg csak a magány, mert özvegyember vagyok. Jó azoknak, akik most mehetnek, jobban járnak, mint én... dünnyög magában és vágja tovább a gyomot a burgonya közül, Nagy Lukács János, a dejtári téesz nyugdíjas gulyása. az érdeklődés Az egyesített termelőszöveitcezei.ek nezsai központjában Pintér Bertalanné SETK- ügyinbéző segítségét kértük, vele beszélgettünk. Arra voltunk kíváncsiak, hagy az öt község — Nézsa, Nógrádsáp. Legénd, Ösagárd és Keszeg — termelőszövetkezeti tagjait, nyugdíj előtt álló tagjait, hogyan készítették elő az új jogszabályok alapján a nyugdíjra. — Termelőszövetkezetünk tagsága körében ismert az új törvény. Ebben az évben az 1910-ben született férfiak és az 1915-ben született nők, 65. illetve 60 éves korukban mennek nyugdíjba. Tagjaink jól tudják, hogy mig korábban az I9J9-IÖ1, mezőgazdaságban eltöltött időt, lehetett figyelembe venni, addig most július 1-től már az 1929. óta mezőgazdaságban végzett munka is figyelembe jön a számításoknál. Hadd mondjam el, hogy az új lehetőségek nagy on felkeltették tagjaink érdeklődését. Amint a rendelet napvilágot látott, népesebb lett az érdeklődőktől az iroda, mi pedig ennek csak örülhetünk. ugyanis könnyebb a dolgunk. Már kigyűjtöttük név szerint, kik azok, akik jövőre kedvezményben részesülnek. A XI. kongresszus és annak határozata, a mi területünkön is kellő visszhangra talált. A mi tagságunkban is megmozdult valami: érzik a gondoskodást^ AZ OLVASÓK FÓRUMA A társadalombútueítási törvény nyomábm Vélemények az egységes nyugdíjtörvényről Különös lekin ette! a termelőszövetkezetek tagjainak nyújtott kedvezményektől A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elfogadott program alapján újabb, az eddigieknél sokkal nagyobb jelentőségű törvény született: a társadalombiztosítás új formájáról. Pártunk programjának szellemében fogant meg az országgyűlés úttal alkotott „1975. évi II. törvény a társadalom- biztosításról”. A törvény összefoglalja és egységes elvek alapján szabályozza a társadalmilag szervezett munkában részt vevők és hozzátartozóik társadalombiztosítási jogait, magasabb színvonalra emelve az alkotmány 58. §-ában is kifejezésre jutó anyagi gondoskodást. A törvény nagy jelentőségű intézkedése, hogy a jelenleg meglevő különböző nyugdíjrendszereket egységes rendszerbe foglalja össze. Bennünket anyaggyűjtő utunk során a termelőszövetkezetek tagjainak adott új kedvezmények érdekeltek elsősorban. Engedjék meg olvasóink, hogy a nagy jelentőségű törvénnyel kapcsolatban összegyűjtött véleményeket, nyilatkozatokat átnyújtsuk önöknek. Örömmel fogadta a brigád i* A dejtári termelőszövetkezet Lókos táblának nevezett Bele kell élni magunkat > Amikor a bujáki termelő- — Bele kell magunkat élni szövetkezet főagronómusát, ebbe^az új helyzetbe. Létszá- Brchatl Jánost afféléi kérdez- műnk ugyan még nem módo- f^^népes'‘““asszonyseTegl tűk, hogyan fogadta a közös sült. de reméljük, hogy a jo- találkoztunk, a növény, gazdaság tagsága az uj, egy- vőben a tervszerű munkaerő- ó fa d éppen pa. séges nyugdíjtörvényt, va- elosztást meg fogjuk oldani. ,an,. ÜUeWek_ Farkas Janos. lasza egyértelműen hangzott. - Szerin etn is nagyon idő- né tées7.taggal beszélgettünk.- A tagsag nagy megnyug- szerű es helyes a döntés. Ed- Anyaggyújtő utunknak ez vassal fogadta azt, hogy a dig a fiatalok nehezen jöttek voU aJ, elsö állomása, s meg hosszú bizakodás most jogos a teeszbe. De megvan a re- kel, mondjuk őszintén, kicsit bizakodássá vált. Főleg az menyünk arra, hogy a Jtno tartottunk attól, vajon érdek- idősebb korosztály, de hozza- évi tervkeszites során mar uj, késünk nem túl korai-e teszem, a fiatalok is. fiatal tagok munkájával is még? Vajon ismerik-e máraz ~ A lermel°szövetkezet jö- szamoihatunk. Hatszázas új egységes nyugdíjtörvényt, vojet, vajon méghataiozza-e tt„-k m bökken- annak is igen sokrétű, szer- az öregségi korkedvezmeny, teesztagsagunk nem csökken- gondoskodás min. kérdeztük. m, hanem növekedni fog. denféle fajtáját, külön-külön tárgyaló részeit. Kellemes meglepetésben volt részünk, már az első csoporttal történt beszélgetés idején. Farkas Jánosné, de vele együtt a többiek is a brigád. Egy év kedvezmény Tizenötödik esztendeje, 1960. — Újból csak ezt csinálnovember elsejétől dolgozik nám. Aki jól dolgozik, meg- az állattenyésztésben Készé- becsülik itt a közösben. Meg- ban, pontosan kiszámították, gén Szádoczki Jolán, ailat- van a kereset is. meg már mennyit kell még dolgozniuk gondozó. Otthonában keres- sok szép helyre eljutottam a a nyugdíj eléréséhez. Farkas, tűk meg, éppen akaor keszü- termelőszövetkezet gondosko- né még csak 47 éves, 8 évet tődött vissza a gazdaságba, dása révén. kell még tehát dolgoznia, de hogy ellássa a jószágokat Mi emIékszik vissza aleg_ « ő kedvezménye akkor már mimk-airi°iének második sza- iwire emieKsziK vissza a leg kerek ot esztendő lesz. — S kasában szívesebben? ha a kereset így marad _ — Nyolc évvel ezelőtt a mondta, akkor nem lesz rossz Munkájáról szerényen, sze- Szovjetunióban voltam juta- a nyugdíj sem. A brigád tag- retettel beszél. lomból. Hát, kell ennél na- jaival együtt örül, hogy kor— Azt mondják, nem köny- gyobb éimény? Minden látni- mar>yunk a termelőszövetkenyú munka a miénk. Én még- B zet tagjaira is gondolt, ami. is szeretem, s nem is tartom va|ot megcsodáltam. Sok el- kor megalkotta az új, egysé- olyan nehéznek. Reggel há- mónyt gyűjtöttem. ges nyugdíjtörvényt. rom órakor már elkezdődik a nap. Negyvenkét apró bika- szaZat NEKEM... SZAZAT AZ ASSZONYNAK borjut bíztak gondjaimra. Azokról gondoskodom reggel és — Ne i egye még el a no- im hozzá számítását. lev este. — Elsorolja a teendőket, teszét aranyom. írion oda 810 forintot kapok. Most amelyet még leírni is hossza- engem is. az is érdekelni azonban július elseiétől már dal más lenne. Sokat dolgo- f0gia amit én' mondok, szólt 910 forint lesz a nyolcból, ez zik. Korábban legeltetni is a dejtári tsz ..burgomvásá- kereken egv százas, szokott, meg a háztájit lsei- ban” Gréci Gábor. — örül neki? — kérdezem, latta. De most mar napköz- ipari nyuedíias vagvok. — Hát, már hogvne erűiben pihen egy keveset Nem rokkantsági alapon. ígv ke- nék. nagvon jól iön az nemondja, de fáradtnak latszik rültem a téeszibe. Ledolgoz- künk! Merthogv az asszonvét Egy evvel korábban mehet tam itt is több évet. de a js egv szazassai emelik most nyugdíjba, mint szarni- nvugdíiam csak nem lett fel. és az már kétszáz ketolta' több. Azt mondták, nem jár- ménv forint lesz. Nos. ugve — S ha újrakezdené, mi- nék jobban akkor sem. ha érdemes volt engem is megvet foglalkozna? mint tsz-tag kérem az éve- hallgatni? A csibe is jövedelmez Kétszeresen is érdekelve vagyok Nagy Istvánt Nézsán. az állattenyésztési telepen a bor- iúneveldében kértük szóra, ö Itt a majorgazda. Régóta tagja a közösnek. Ezerkilenc- százhatvanegvben. mindiárt az eleién lépett a szövetkezetbe. Azt mondja. 14 évig és két hónapig volt brigádveze- tó, utána pedig ide került a telepre maiorgazdának. Itt is megállja helyét, örömimei mutatja a gyönyörű kisbor- jakat. S mi a véleménye az úi öregségi nyugdíjrendszerről — kérdeztem. — Természetesen örülök reki. én szeméiv szerint is. Engemet is érint. 1911-ben születtem, én már kapok egv év, kedvezményt. Sőt. azt is mondhatom, a nők is ezek- után szívesebben felvesz’k a munkát itthon a termelőszövetkezetben. Már iöttek is többen. Mondhatom, ösztönző hatása van epnek a kong- reszusnak. S ha sikerül ösz- szeszedni az éveimet, akkor engem kétféleképpen is érint az öröm. 1929-től ismerik el a munkaviszonvomat. ami sokat jelent bluszszázalékbaíl. s ezzel már elérhetem az 1690 forint nyugdíjat is. Megkezdődtek az előkészületek a törvény végrehajtására A Társadalombiztosítási Igazgatóság megyei igazgatóságára is ellátogattunk, hogy megtudjuk, hogyan készültek fel az új törvény feldolgozására, annak helyes értelmezését, aprópénzre váltását hogyan szervezték meg a megye területén, illetve az igazgatóság szakágazatainak területéji. A törvényből fakadó új feladatok megoldásával kapcsolatban Bakos Pál, a Nóg- rád megyei igazgatóság igazgatója az alábbi tájékoztatást adta lapunknak: — Az új társadalombiztosítási törvényt, annak végrehajtási utasítását pénteken kaptuk meg a főigazgatóságtól. Ezt megelőzően június 16-án a főigazgatóságon a megyei igazgatók, vezetők kapták meg az első'útbaigazítást, majd a főigazgatóság négynapos továbbképzésben részesítette az új jogszabállyal kapcsolatban: a nyugdíjosztály vezetőjét, a szolgáltatási osztály vezetőjét, a járulékügyi osztályvezetőt és a családi pótlék önálló csoportjának vezetőjét. Ugyanilyen képzésben részesültek a balassagyarmati kirendeltség ügyviteli egységeinek vezetői. Igazgatóságunk június 23- án osztályvezetői értekezleten beszélte meg a gyakorlati végrehajtást, kioktatást. Június 24-én pedig az igazgatóság területén működő valamennyi kifizetőhely ügyintézői részére, ideértve a termelőszövetkezeteket, ktsz-eket, ipari és intézményi kifizető- helyeket, valamint a nagyobb lajstromos munkáltatók ügyintézőit, TT (szakszervezeti) elnökeit, négy előadás keretén belül tájékoztatást tartottunk a tenni- és tudnivalókkal kapcsolatban. Június 25-én az egész igazgatóság dolgozói részére konzultációt — a félfogadás nem szünetel —, átfogó oktatást tartottunk, ezen túl pedig minden ügyviteli egység, az ügyvitelen dolgozók részére újból oktatást szervezünk. Hasonló intézkedések történnek a balassagyarmati kirendeltség területén is. A közeli na- napokban pedig jómagam Nagybátonyban partnapot tartok ebben a témakörben, egy korábbi taggyűlési tájékoztatóm során kért fel erre a pártalapszervezet tagsága. Szorosan a kérdéshez tartozik még az is, hogy az előadói gárdát kialakítottuk, és, ha a községekben, vagy termelőszövetkezetekben, intézményekben, üzemekben a dolgozók tájékoztatást kérnek, igényüknek megfelelően igyekszünk eleget tenni. Biztosítva van tehát a szakemberek felkészítése és restanciával egyáltalán nem számolunk, időben fel tudjuk dolgozni az igényeket. Ennek legfőbb előfeltétele, hogy az ügyintézők \&z üzemekből körültekintő adatszolgáltatással rendelkezzenek, hogy felesleges levelezésre, a dolgozók küldözgetésére sor ne kerüljön. Ha mégis adódna probléma, azt mielőbb korrigálják, kérjék segítségünket, ha pedig kifizetőhelyen adódnak esetleges vitás kérdések, vagy meg nem értés, akkor is levelükkel a megyei szervet, a kirendeltség területén a kirendeltséget keressék meg. Ügyfélfogadási korlátozás sem a kirendeltséged, sem az igazgatóságon nincs, teljes munkaidő alatt fogadást minden szinten tudunk biztosítani. Még szombati napokon is! — fejezte be lapunknak adott nyilatkozatát a sokoldalú fe1- készülésröl és felkészítésről, Bakos Pál, a Társadalombiztosítási Igazgatóság Nógrád megyei igazgatója. Az oldalt lejegyezte: Tóth Jolán NÖGRÁD - 1975. június 2ő., csütörtök 5
