Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-26 / 148. szám

Nem a leessen fáradtam vl... I A buiáki termelőszövetke­zet alaoító taglai közül első­nek Kollár Pál magtárossal beszélgettünk. Amikor n tár­sadalombiztosítás úi rendsze­réről kértem vé'emsnvét. azt mondta, engedjem meg. hoov kicsit élőbbről kezdte, mert ez is szorosan a témához tar­tozik. — Gverekkorom óta jó­formán csak a munka volt a részem. Voltam surnirns. ara­tómunkás. erdei munkás, szóval nem tudom ha'loP-e felőle: uradalmi aratók! Én is hosszú évekig köztük vol­tam. Keménven kellett ak­kor dolgozni, nem úgv mint mos t, arm kor már eéoek vannak. Aztán, hogv miiven volt a megélhetés? Nem tu­dom l&meri-e a vöröshagyma szárét. Hát kérem ezt ettük. Az uradalomba kosztot is ad­lak. egv nao kétszer, bable­vest csak üresen, meg iuh- saitot. Az étkezés az úsv volt. hogy dézsához hasonló fatálba szedték ki a babot és eev táLból 6—8-an is et­tünk. Most meg már csak váloga­tunk. A szalonna nem kell, r kolbász nem ke", de már a bor sem kell. Válogatunk a kenyérben, csak a zsemle kell. oedig abban az időben első lisztből sütött kenyér­nek még a színe világát sem láttuk. A kifőtt tésztákat rozslisztből gvúrták az asz- szonvok. de olvan volt mint a szaDoan. nem lehetett meg­enni. Mégis meg kellett en­ni. Aztán a táooénz? Ilvenre még gondolni sem mertünk volng. Amikor iött a terme1 őszö­vet kezet szervezése. nvnd­annvian féltünk tőle Mee kell ezt őszintén mondani Meg azt is. hogv sorsunk ilven lóra fordult »ondolrj sem mertük. Nincs itt sem­mi hiba. csak az ember igé­nyei nőnek. Még pár évig dolgozom, most vagvok hatvanéves. Fá­radt vagyok- de nem a téesz- ben végzett munkától, hanem mint. amit az e’eién elmond­tam. a sok nehéz munkától, a megélhetési nehézségektől. Ez a kongresszus a mi kongreszusunk vo't. Felesé­gem is téesztag. <5 egv év­vel előbb megv nvued'iba. mint én. Kettőnk nvugdíiá- ból. úgv érzem, megélünk ketten, könnyedén. Még nem akar pihenni••• Sáfrány Józsefet, a bujáki termelőszövetkezet 1 aktai u*ai a íaluvégi majorban; munka­helyén kerestük. A raktáros bejutni azounan egy szerelő­műhelyen at leheteti, anol na­tal, jó kedvű szerelők dol­goztak. Szinte nbnden dor- cikájuk zsíros, olajos a szere­léstől. Gépjavítók. Gyakran akad itt látogató, gondolom, mert érkezésemkor kicsit sem zavartatták magukat. Oszto­gatták a parancsot, persze, csak a hecc kedvéért, ekép- pen. „Józsi bátya, miért ka­pott magára tiszta köpenyt? — vegye le a sapkáját is, ha hölgy vendéget fogad... ” — Látja, ilyen jópofa gye­rekek ezek, majdnem zavar­ba hoztak... A raktárban elhelyezett vaspolcokon példás rend fo­gadott. Sáfrány József a na­pi tételek könyvelésével, bi­zonylatolásával foglalatosko­dott. Precíz a munkájára — zsargonnal szólva —, napra­készen vezeti hogy milyen al­katrészeket adott ki és mi erkezett a nap folyamán. Mun­kája felelősségteljes, komoly feladat, egymillió forint ér­tékű áru forog a kezén, im­már tizenötödik esztendeje. így vallott magáról: — Az alakuláskor a közöst válasz­tottam. Két évig voltam épí­tési brigádvezető, aztán ide­kerültem. műszaki árukat ke­zelek, vigyázom a közös va­gyont. Ebben az évben tölti be 65. életévét, ezt az esztendőt meg ledolgozza. Ragaszkodik a munkához, sőt, még a nyug­díj mellett is dolgozni szeret­ne, Legalább addig, amíg majd betanítja utódját. Arra a kérdésemre, hogyha előbb kapták volna a tsz-tagok a korhatárcsökkentést, akkor sem élt volna vele? — nem­mel válaszolt. — Mindig szívesen és szere­tettel végeztem a munkámat. Ez ad nekem örömet is, gon­dot is. Az a véleményem a bevezetésre kerülő kedvezmé­nyekről, hogy a fiatalok most már nem fognak úgy húzó­dozni a termelőszövetkezettől, mint még ahogyan a mi időnk­ben volt. Az a tény, hogy majd öt évvel előbb mehet­nek nyugdíjba a tsz-tagok, akár az iparban dolgozók, eh­hez még kell egy kis idő. Pár esztendő, míg teljesen egyfor­ma eséllyel indulnak a terme­lőszövetkezetek tagjai. Már tál vagyok a nehezén — Ne engem kérdezzen. Menjen oda azokhoz, ni. En már túl vagyok a nehezén. Sütés sapkáján hátrafelé pöc­cintett egyet, rátámaszkodott a kapára, majd így folytatta: — én már 70 éves vagyok, négy éve mentem nyugdíj­ba, az meg kevés, még a 800 forintot sem éri el. Tudja, én beleestem abba a szórásba, amikor a 10 nyugdíjévét szi­gorúan meg kellett szerezni, korra való tekintet nélkül. Így en 60 éves koromig dolgoz­tam. Sok volt még akkor a nehéz munka, de csinálni kel­lett. hogy ma már jobb le­gyen. Az utolsó 7 esztendő­ben gulyás voltam, onnan Élénk • •• mentem nyugdíjba. Nekem is így lett volna jó, hatvanéve­sen pihenőre térni. Igaz, hogy a parasztember nem pihen, dolgozik az, ké­rem, míg csak mozogni tud. Lassa, most is dolgozom. Ez; a hold háztáji burgonyát kaptam mint nyugdíjas a dej- tári tsz-tói, megkapálgatom. Itt kint a határban éled az ember. Otthon meg csak a magány, mert özvegyember vagyok. Jó azoknak, akik most mehetnek, jobban járnak, mint én... dünnyög magában és vágja tovább a gyomot a burgonya közül, Nagy Lukács János, a dejtári téesz nyug­díjas gulyása. az érdeklődés Az egyesített termelőszö­veitcezei.ek nezsai központjá­ban Pintér Bertalanné SETK- ügyinbéző segítségét kértük, vele beszélgettünk. Arra vol­tunk kíváncsiak, hagy az öt község — Nézsa, Nógrádsáp. Legénd, Ösagárd és Keszeg — termelőszövetkezeti tagjait, nyugdíj előtt álló tagjait, ho­gyan készítették elő az új jog­szabályok alapján a nyugdíj­ra. — Termelőszövetkezetünk tagsága körében ismert az új törvény. Ebben az évben az 1910-ben született férfiak és az 1915-ben született nők, 65. illetve 60 éves korukban men­nek nyugdíjba. Tagjaink jól tudják, hogy mig korábban az I9J9-IÖ1, mezőgazdaságban eltöltött időt, lehetett figye­lembe venni, addig most júli­us 1-től már az 1929. óta me­zőgazdaságban végzett munka is figyelembe jön a számítá­soknál. Hadd mondjam el, hogy az új lehetőségek na­gy on felkeltették tagjaink ér­deklődését. Amint a rendelet napvilágot látott, népesebb lett az érdeklődőktől az iroda, mi pedig ennek csak örülhe­tünk. ugyanis könnyebb a dolgunk. Már kigyűjtöttük név szerint, kik azok, akik jö­vőre kedvezményben része­sülnek. A XI. kongresszus és annak határozata, a mi terü­letünkön is kellő visszhang­ra talált. A mi tagságunkban is megmozdult valami: érzik a gondoskodást^ AZ OLVASÓK FÓRUMA A társadalombútueítási törvény nyomábm Vélemények az egységes nyugdíjtörvényről Különös lekin ette! a termelőszövetkezetek tagjainak nyújtott kedvezményektől A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elfogadott program alapján újabb, az eddigieknél sokkal nagyobb jelen­tőségű törvény született: a társadalombizto­sítás új formájáról. Pártunk programjának szellemében fogant meg az országgyűlés úttal alkotott „1975. évi II. törvény a társadalom- biztosításról”. A törvény összefoglalja és egy­séges elvek alapján szabályozza a társadal­milag szervezett munkában részt vevők és hozzátartozóik társadalombiztosítási jogait, magasabb színvonalra emelve az alkotmány 58. §-ában is kifejezésre jutó anyagi gondos­kodást. A törvény nagy jelentőségű intéz­kedése, hogy a jelenleg meglevő különböző nyugdíjrendszereket egységes rendszerbe fog­lalja össze. Bennünket anyaggyűjtő utunk során a ter­melőszövetkezetek tagjainak adott új ked­vezmények érdekeltek elsősorban. Engedjék meg olvasóink, hogy a nagy jelentőségű tör­vénnyel kapcsolatban összegyűjtött vélemé­nyeket, nyilatkozatokat átnyújtsuk önök­nek. Örömmel fogadta a brigád i* A dejtári termelőszövetke­zet Lókos táblának nevezett Bele kell élni magunkat > Amikor a bujáki termelő- — Bele kell magunkat élni szövetkezet főagronómusát, ebbe^az új helyzetbe. Létszá- Brchatl Jánost afféléi kérdez- műnk ugyan még nem módo- f^^népes'‘““asszonyseTegl tűk, hogyan fogadta a közös sült. de reméljük, hogy a jo- találkoztunk, a növény, gazdaság tagsága az uj, egy- vőben a tervszerű munkaerő- ó fa d éppen pa. séges nyugdíjtörvényt, va- elosztást meg fogjuk oldani. ,an,. ÜUeWek_ Farkas Janos. lasza egyértelműen hangzott. - Szerin etn is nagyon idő- né tées7.taggal beszélgettünk.- A tagsag nagy megnyug- szerű es helyes a döntés. Ed- Anyaggyújtő utunknak ez vassal fogadta azt, hogy a dig a fiatalok nehezen jöttek voU aJ, elsö állomása, s meg hosszú bizakodás most jogos a teeszbe. De megvan a re- kel, mondjuk őszintén, kicsit bizakodássá vált. Főleg az menyünk arra, hogy a Jtno tartottunk attól, vajon érdek- idősebb korosztály, de hozza- évi tervkeszites során mar uj, késünk nem túl korai-e teszem, a fiatalok is. fiatal tagok munkájával is még? Vajon ismerik-e máraz ~ A lermel°szövetkezet jö- szamoihatunk. Hatszázas új egységes nyugdíjtörvényt, vojet, vajon méghataiozza-e tt„-k m bökken- annak is igen sokrétű, szer- az öregségi korkedvezmeny, teesztagsagunk nem csökken- gondoskodás min. kérdeztük. m, hanem növekedni fog. denféle fajtáját, külön-külön tárgyaló részeit. Kellemes meglepetésben volt részünk, már az első csoporttal történt beszélgetés idején. Farkas Jánosné, de vele együtt a többiek is a brigád. Egy év kedvezmény Tizenötödik esztendeje, 1960. — Újból csak ezt csinál­november elsejétől dolgozik nám. Aki jól dolgozik, meg- az állattenyésztésben Készé- becsülik itt a közösben. Meg- ban, pontosan kiszámították, gén Szádoczki Jolán, ailat- van a kereset is. meg már mennyit kell még dolgozniuk gondozó. Otthonában keres- sok szép helyre eljutottam a a nyugdíj eléréséhez. Farkas, tűk meg, éppen akaor keszü- termelőszövetkezet gondosko- né még csak 47 éves, 8 évet tődött vissza a gazdaságba, dása révén. kell még tehát dolgoznia, de hogy ellássa a jószágokat Mi emIékszik vissza aleg_ « ő kedvezménye akkor már mimk-airi°iének második sza- iwire emieKsziK vissza a leg kerek ot esztendő lesz. — S kasában szívesebben? ha a kereset így marad _ — Nyolc évvel ezelőtt a mondta, akkor nem lesz rossz Munkájáról szerényen, sze- Szovjetunióban voltam juta- a nyugdíj sem. A brigád tag- retettel beszél. lomból. Hát, kell ennél na- jaival együtt örül, hogy kor­— Azt mondják, nem köny- gyobb éimény? Minden látni- mar>yunk a termelőszövetke­nyú munka a miénk. Én még- B zet tagjaira is gondolt, ami. is szeretem, s nem is tartom va|ot megcsodáltam. Sok el- kor megalkotta az új, egysé- olyan nehéznek. Reggel há- mónyt gyűjtöttem. ges nyugdíjtörvényt. rom órakor már elkezdődik a nap. Negyvenkét apró bika- szaZat NEKEM... SZAZAT AZ ASSZONYNAK borjut bíztak gondjaimra. Azokról gondoskodom reggel és — Ne i egye még el a no- im hozzá számítását. lev este. — Elsorolja a teendőket, teszét aranyom. írion oda 810 forintot kapok. Most amelyet még leírni is hossza- engem is. az is érdekelni azonban július elseiétől már dal más lenne. Sokat dolgo- f0gia amit én' mondok, szólt 910 forint lesz a nyolcból, ez zik. Korábban legeltetni is a dejtári tsz ..burgomvásá- kereken egv százas, szokott, meg a háztájit lsei- ban” Gréci Gábor. — örül neki? — kérdezem, latta. De most mar napköz- ipari nyuedíias vagvok. — Hát, már hogvne erűi­ben pihen egy keveset Nem rokkantsági alapon. ígv ke- nék. nagvon jól iön az ne­mondja, de fáradtnak latszik rültem a téeszibe. Ledolgoz- künk! Merthogv az asszonvét Egy evvel korábban mehet tam itt is több évet. de a js egv szazassai emelik most nyugdíjba, mint szarni- nvugdíiam csak nem lett fel. és az már kétszáz ke­tolta' több. Azt mondták, nem jár- ménv forint lesz. Nos. ugve — S ha újrakezdené, mi- nék jobban akkor sem. ha érdemes volt engem is meg­vet foglalkozna? mint tsz-tag kérem az éve- hallgatni? A csibe is jövedelmez Kétszeresen is érdekelve vagyok Nagy Istvánt Nézsán. az ál­lattenyésztési telepen a bor- iúneveldében kértük szóra, ö Itt a majorgazda. Régóta tagja a közösnek. Ezerkilenc- százhatvanegvben. mindiárt az eleién lépett a szövetke­zetbe. Azt mondja. 14 évig és két hónapig volt brigádveze- tó, utána pedig ide került a telepre maiorgazdának. Itt is megállja helyét, örömimei mutatja a gyönyörű kisbor- jakat. S mi a véleménye az úi öregségi nyugdíjrendszerről — kérdeztem. — Természetesen örülök reki. én szeméiv szerint is. Engemet is érint. 1911-ben születtem, én már kapok egv év, kedvezményt. Sőt. azt is mondhatom, a nők is ezek- után szívesebben felvesz’k a munkát itthon a termelőszö­vetkezetben. Már iöttek is többen. Mondhatom, ösztön­ző hatása van epnek a kong- reszusnak. S ha sikerül ösz- szeszedni az éveimet, akkor engem kétféleképpen is érint az öröm. 1929-től ismerik el a munkaviszonvomat. ami so­kat jelent bluszszázalékbaíl. s ezzel már elérhetem az 1690 forint nyugdíjat is. Megkezdődtek az előkészületek a törvény végrehajtására A Társadalombiztosítási Igazgatóság megyei igazgató­ságára is ellátogattunk, hogy megtudjuk, hogyan készültek fel az új törvény feldolgozá­sára, annak helyes értelmezé­sét, aprópénzre váltását ho­gyan szervezték meg a megye területén, illetve az igazgató­ság szakágazatainak terüle­téji. A törvényből fakadó új feladatok megoldásával kap­csolatban Bakos Pál, a Nóg- rád megyei igazgatóság igaz­gatója az alábbi tájékoztatást adta lapunknak: — Az új társadalombiztosí­tási törvényt, annak végrehaj­tási utasítását pénteken kap­tuk meg a főigazgatóságtól. Ezt megelőzően június 16-án a főigazgatóságon a megyei igazgatók, vezetők kapták meg az első'útbaigazítást, majd a főigazgatóság négynapos to­vábbképzésben részesítette az új jogszabállyal kapcso­latban: a nyugdíjosztály ve­zetőjét, a szolgáltatási osz­tály vezetőjét, a járulékügyi osztályvezetőt és a családi pótlék önálló csoportjának vezetőjét. Ugyanilyen kép­zésben részesültek a balas­sagyarmati kirendeltség ügy­viteli egységeinek vezetői. Igazgatóságunk június 23- án osztályvezetői értekezle­ten beszélte meg a gyakorlati végrehajtást, kioktatást. Jú­nius 24-én pedig az igazgató­ság területén működő vala­mennyi kifizetőhely ügyinté­zői részére, ideértve a terme­lőszövetkezeteket, ktsz-eket, ipari és intézményi kifizető- helyeket, valamint a nagyobb lajstromos munkáltatók ügy­intézőit, TT (szakszervezeti) elnökeit, négy előadás kere­tén belül tájékoztatást tar­tottunk a tenni- és tudniva­lókkal kapcsolatban. Június 25-én az egész igaz­gatóság dolgozói részére kon­zultációt — a félfogadás nem szünetel —, átfogó oktatást tartottunk, ezen túl pedig minden ügyviteli egység, az ügyvitelen dolgozók részére új­ból oktatást szervezünk. Ha­sonló intézkedések történnek a balassagyarmati kirendelt­ség területén is. A közeli na- napokban pedig jómagam Nagybátonyban partnapot tar­tok ebben a témakörben, egy korábbi taggyűlési tájékoz­tatóm során kért fel erre a pártalapszervezet tagsága. Szorosan a kérdéshez tar­tozik még az is, hogy az elő­adói gárdát kialakítottuk, és, ha a községekben, vagy ter­melőszövetkezetekben, intéz­ményekben, üzemekben a dol­gozók tájékoztatást kérnek, igényüknek megfelelően igyek­szünk eleget tenni. Biztosítva van tehát a szak­emberek felkészítése és res­tanciával egyáltalán nem számolunk, időben fel tud­juk dolgozni az igényeket. En­nek legfőbb előfeltétele, hogy az ügyintézők \&z üzemekből körültekintő adatszolgálta­tással rendelkezzenek, hogy felesleges levelezésre, a dol­gozók küldözgetésére sor ne kerüljön. Ha mégis adódna probléma, azt mielőbb korri­gálják, kérjék segítségünket, ha pedig kifizetőhelyen adód­nak esetleges vitás kérdések, vagy meg nem értés, akkor is levelükkel a megyei szer­vet, a kirendeltség terüle­tén a kirendeltséget keressék meg. Ügyfélfogadási korlátozás sem a kirendeltséged, sem az igazgatóságon nincs, teljes munkaidő alatt fogadást min­den szinten tudunk biztosíta­ni. Még szombati napokon is! — fejezte be lapunknak adott nyilatkozatát a sokoldalú fe1- készülésröl és felkészítésről, Bakos Pál, a Társadalombiz­tosítási Igazgatóság Nógrád megyei igazgatója. Az oldalt lejegyezte: Tóth Jolán NÖGRÁD - 1975. június 2ő., csütörtök 5

Next

/
Thumbnails
Contents