Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-26 / 148. szám
A minap szállította el a HUNGAROCAMION speciális szállítójárművé a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárából azt a 200 köbméteres tartályt, amelyet a VEGYTERV nitrogénipari irodája tervei alapján a gyár a Borsodi Vegyi Kombinát új üzeme részére készített. A méreteiben is óriási tartály súlya 55 tonna, értéke pedig közel 2 millió 300 ezer forint. Képünkön a tartályt szállításra készítik elő. (Bábel László felvételei Tapasztalatcserén barátainknál (Ii.) A világszínvonal felé Moldvában nie a t ek i n tettün k két kolhozt, a kopánkai nagyközségben és Szlobogyenszk városában. Mindkettőben magas szinten művelik a zöldségtermesztést. Palántanevelő- házuk, hajtatákapacitásyk 30—40 hektárnak biztosít palántát. A kolhozokban paradicsomot. paprikát, zöldborsót és uborkát termelnek. A paradicsomtermesztés korszerűségét jelzi, hogv 500 hektáros területen máius közepétől június végéig, és július közepétől október végéig a munkálatokat — palántázás, szüret — kombájnnal oldják meg. Minden ezerhektáros tábla mellett eev- egv lényerő üzemet helyeztek el, ahonnan a konzervgyárak folyamatosan és tervszerűen viszik el a sűrített paradicsomlévé! Az egy-egv ágazathoz, vasv részágazathoz tartozó vertikumokat teljesen kiépítették. Mivel az élelmiszer-feldolgozás nem fő feladata a kolhozoknak, ezért elsősorban a termeléssel kapcsolatos feladataikat teljesítik tökéletesen. Azt tapasztaltuk, hogy minden területen nagv a szakmai igvekezet. precíz a munkafegyelem és összehangolt az irányítás. A munkaidő naponta hét óra. ezt a koncentrált tehenészeti telepeken és a hizlaldákban is biztosítani tudják. Mauas technikai színvonal zatát. Ide betonelemekből készült rácsszerkezeteket építettek be. Innen a híg és szilárd ürülék természetes úton az állat taposása nyomán egv alsó. egyméteres mély gyűjtőaknába kerül, melynek "lejtése másfél százalékos. Innen havonta egv alkalommal mechanikai eszközök nélkül a gvűitőmeden- cébe csúsztatják. Almozás nincs, s ez nagv költség- és anyagmegtakarítást jelent. A szerves ürüléket beszárítják és por formájában szórják szét a szántókon. Találkoztunk vizes oldat formájában történő kipermetezéssel is. A növendéktelepek, valamint a tehenészeti objektumok takarmányozás és trágvakezelés szempontjából az előzőkhöz hasonló módon üzemelnek. bgy ember — nyolcszáz tehenet fej A tehenészeti telepeken halszálkás beépített fejő- berendezéseket helyeztek el. Egy fejőmeste egy műszakban hat—nyolcszáz tehenet fej. A tej teljesen zárt csőrendszeren jut el a teiszál- lító gépkocsikba. A benépesítésben részt vevő kolhozok a hizlaldákba és az üszőnevelő telepekre tíznapos korukban adják le a borjúkat. A kolhozközi társulásokban szabott árakat ■ alkalmaznak, ez az elszámolás alapja. Az árkérdésnek különösebb jelentősége egyébként sincs. mert az- év során termeU nyereség a társulás arányában visszakerül a kolhozokhoz. //asz nos ítjn k A látottak és hallottak alapján úgy ítéljük meg. hoav 1975—80. közötti időszak hozamnövelésével kapcsolatos elképzeléseket a moldáviai kolhozok teljesítik. Ezek a következők: 1980-ra a tehenenként évi tejtermelést 4500 literre, a gabonafélék hozamát 45. a paradicsomét 600, a szőlőét 80, az almáét 200, a cukorrépáét 450. a napraforgóét 25. a dohánvét 24 mázsára emelik hektáronként. Nem túlzunk. ha íev fogalmazunk: A moldáviai mezőgazdaság jó úton halad a világszínvonal felé. A kolhoztanácsokkal megvalósított kolhozirányítási rendszer, mivel kifogástalanul működik, alkalmas arra. hogy példát mutasson a szocialista tábor élelmiszer-gazdasági vertikumainak kibontakozásához is. Tanulmányutunk során tapasztalt ismeretanyagot igyekszünk a termelőszövetkezeti mozgalomban úgv hasznosítani, hogy termelés- fejlesztéssel összefüggő tennivalóinkat gyorsabban és szakszerűbben valósíthassuk meg. I)r. Benczc Barna < a pásztói Béke Tsz elnöke A hirtelen nikulai meleg munkát végző embert, bárhol is dolgozzék. Különösen vonatkozik ez megyénk melegüzemeiben dolgozókra. Ezekben az üzemrészekben igen magasra szökött fel a hőmérő higanyszála. Szinte süti az emberek kezét,' arcát, testét. Ennek ellenére helytállnak. Ez derül ki az alábbi információkból is. Nyitva a fürdő — tíz százalék pótlék A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben Molnár József, a kovácsoló gyárrészleg vezetője a következőket mondotta: • — A kemencéknél 50—65 fok között váltakozik a meleg. A nyolcórás műszak során elvesztett vízmennyiséget megpróbáljuk meleg teával ellensúlyozni. A hőség enyhítése céljából megnyitottuk a fürdőket. Keverőventillátorok cserélik a levegőt. Mindenki megkapta a flanelinget, amely felfogja az izzadtságot. Attól függően, hogy ki, milyen gyártmányt állít elő, 5—10 perces munkaközi szüneteket tartanak. A vállalat vezetősége az itt dolgozók részére 10 százalék melegségi pótlékot ad. — A nagy hőség ellenére a termelés nem esett vissza. Ez annak is tulajdonítható, hogy erre az időszakra olyan programot állítottunk össze, melyek során értékben és meny- nyiségben is hozzuk a kiadott tervet. Korábban 30 fő volt általában betegállományban a meleg beállta következtében, a betegjegyen lévők száma 10 —12 fővel növekedett. Napi termelésünk 52—53 tonna között váltakozik. Ezt a meny- nyiséget január 1-től folyamatosan biztosítjuk. A dolgozók egészségének megóvása céljából úgy terveztük a nyári nagyjavítási időszakot, hogy az lehetőleg a legmelegebb napokra essék. Június 30-tól egy hétre leál- lunk. Ez időszak alatt a brigádok, a gyár vezetősége által biztosított busszal pihenni és tapasztalatcserére mennek Egerbe, Győrbe és Zsó- riba. Legrosszabb a délutánosoknak A salgótarjáni öblösüveggyárban Domonkos Zoltán üzemvezető azzal kezdte, hogy legrosszabb helyzetben a délutánosok vannak, mivel ők a legnagyobb hőségben kezdik a munkát. De a délelőttösöknek sem kellemes, mert a fazekaskemencék mellett 50—60 fok között váltakozik a hőmérséklet. Néhány rosszullét előfordult. Ezeknek megelőzése céljából munka közben kisebb pihenőket tartanak. Ezek nem zavarják a termelést, a brigádok teljesítménye eléri, vagy megközelíti a száz százalékot. Egy-két esetet kivéve a selejt sem növekedett. Várakozáson felüli a munkában való megjelenés és a termelés. Ameny- nyiben tartósnak bizonyul a kánikula, akkor az jobban megviseli majd a dolgozókat. A levegőt cserélő ventillátorok működnek, védőitalként sózott szódavizet és hűtött vizet kapnak a dolgozók. A 70 fokot is eléri — Tegnap délelőtt 11 órakor a kohászoknál 45 és 67 fok között váltakozott a hőmérséklet. Délutánra lesz, ahol eléri a 70 fokot is — kezdte a tájékoztatást Kiss András, az 1-es üzem üzemvezetője, majd így folytatja: — A nagy hőség ellen a nagyüzemi öntőcsarnokban vízfüggönnyel próbálunk védekezni. Működik a hideg levegőt fúvó ventillátor, megnyitottuk a természetes szellőzőnyílásokat, újabb három ventillátort állítottunk be. A romlandó ételek megóvása céljából hűtőszekrényeket helyeztünk az üzemekbe. Az előírt védőételen (tej) kívül csipkeszörpből készült teát adunk a kohászoknak. Ugyancsak ők kapnak 10 százalékos melegségi pótlékot, a meleg nyári hónapokra. Eredetileg három hónapra vonatkozik. Mivel májusban is nagy melegek voltak, így hát erre az időre is megkapják a kohászok a tíz százalékot. Melég- ségi pótdíjat ebben az évben fizetünk először. A szarvasharma-hizlalást szakosított, erősen koncentrált. 8—10 ezer férőhelyes hizlaldákban oldiák meg. A sertéshizlalás pedig 2—4 több tízezres befogadóképességű hizlaldában folyik. Láttuk Moldávia legnagyobb tehenészeti telepét, ahol tízezer fekete-tarka fejőstehenet tartanak. Észak-moldáviai rajon Visori városkában pedig alaposan tanulmányoztunk egy tízezer férőhelyes szarvasmarha-hizlaldát, mivel ez több tekintetben is érdekelt bennünket. Ez az üzem csaknem két év alatt készült el, hat hektárnyi területet foglal el, tsz- közi társulásban jött létre. A telep útjai, és közterületei szilárd aszfaltburkolattal vannak ellátva. így a belső közlekedés a legesősebb időszakban is gördülékeny. A hizlaldák végén zárt t.akar- mányosíolyosókat alakítottak ki. Az egységesen elkészített monodiétikus takarmányok a gyűjtőgaratba kerülnek, ahonnan végtelen takarmánv- száilító-szalag kétirányú mozgási vezérléssel viszi az etetőjászlakba, A telepen elhelyezett takarmánvszárító és -keverő üzemből tehergépkocsikkal szállítják az anyagot a takarmányosgaratokba. A kötetlen tartási rendszerben hizlalt állatok, folyamatosan és állandóan táplálkoznak. aminek következtében napi súlygyarapodásuk eléri a másfél kilót. Nagyon egyszerűen, ugyanakkor korszerűen oldották meg a hizlaldák alsó padoa nagy Helytállnak hőségben is a munkások beköszöntött ká- megviseli a Me a papír bűvöletében! Az utóbbi időben gyakran kerül szóba a pártsBerveze- tekban, hogyan lehetne erősíteni a pártmunka -politikai, mozgalmi jellegét, megszabadulni a helyenként jelentkező bürokratikus módszerektől. Erőteljes ösztönzést adott ehhez a törekvéshez a XI. kongresszus, amely harcba hívott a párt és a dolgozó emberek kapcsolatát rontó hivatalnoki munkastílus ellen. Hiszen, ami hasznos és szükséges lehet egy állami hivatalban, az a pártmunkában, a társadalmi« tevékenységben nemegyszer kifejezetten árthat. Akik az ilyen jelenségek felszámolásáért küzdenek, könnyen meg tudják nevezni az egyik fő „vétkest”: a papírt. A kapoccsal összefűzött papírlapok tömegét, amely — mi tagadás — olykor és néhol a gyakorlati tevékenység eszközéből céllá változik, a munka egyik tényezőjéből végtermékké, végeredménnyé magasztosul. A papírok bűvöletében élő pártaktivista szemléletében a valóságos összefüggés előbb-utóbb megfordul és tótágast áll: a beszámolók, előterjesztések, határozatok az ő szemében már nem egyszerűen a cselekvés előmozdítói, hanem szinte a gyakorlati munka folyik azért, hogy tényeit, tapasztalatait írásba lehessen foglalni. Ezért van például az, hogy némely pártszervezetben a munka- és üzemszervezés fejlesztését célzó erőfeszítések jóformán befejeződtek egy mutatós intézkedési terv összeállításával. Nem az a baj, ha egy pártmunkás vagy egy pártszerv papírra veti tapasztalatait, elgondolásait. Kedvezőtlenné ez akkor váljk, ha a papírok mennyisége elburjánzik. és nem hagy időt, energiát a cselekvésre, vagy p,edig, ha öncéllá válva helyettesíti a tetteket. Ismert gyakorlat például, hogy a pártszervezetek folyamatosan tanulmányozzák működési területükön az emberek véleményét, az őket foglalkoztató problémákat, s tapasztalataikról tájékoztatják az irányító pártszerveket is. E tapasztalatok írásbeli összegzése természetesen a legkevésbé sem bürokratikus. Ám, áz olyan alapszervezeti vezetőség, amely kizárólag e jelentés elkészítését tekinti a vélemények összegyűjtése céljának, valóban hivatalnoki módon jár el. Amelyik viszont ezeknek az információknak a birtokában maga is elemzi a politikai felvilágosító munka helyi feladatait, az általa megoldható, illetve megválaszolható kérdéseket öntevékenyen megoldja, vagy feleletet ad rájuk, az nem válik bürokratává attól, hogy a tapasztalatait gondosan papírra veti, és pontosan, időben továbbítja. összetett és ,árnyalt feladat tehát a bürokratizmus jelenségeinek leküzdése. S ha azt keressük, mi legyen ebben a küzdelemben a teendőket megszabó „rendező elv”, akikor ezt nem szűkíthetjük le a papírosok kiküszöbölésére, de még pusztán, mennyiségük csökkentésére sem. A legfontosabb az a szemlélet, amivel a dolgokat megközelítik: a célra vezető gyakorlatiasság, a dolgok érdé, mi és nem formális alapon való elbírálása, az emberek mindennapi gondjai iránti valóságos érzékenység. Ez olykor azt igényli, hogy az alapszervezeti vezető, a pártaktivista toljon félre papírt és azonnal cselekedjék. Máskor pedig éppen azt, hogy gondosan, figyelmesen gyűjtsék össze a szükséges írásos anyagokat, mert enéikül nem tudnának megalapozottan állást foglalni, dönteni. Igaz, a formális papírízű hivatalnoki szemlélet megnyilvánulásai nem általánosak, létezésükkel mégsem bé- kélhetünk meg. Mert az eleven mozgalmi tevékenységgel semmiképpen sem egyeztethetők össze. Gyenes László Ülvözetcsapolás a salgótarjáni ölvözctgyárban —ki— NÓGRÁD - 1975. június 26., csütörtök 3
