Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-24 / 146. szám

BUS a nyílik a KGST MMO€. ülésszaka Berlinguer nyilatkozata A mi rrőok Budapesten kedden meg- nyuik a KGST XXIX. ülés­szaka. A TASZSZ hírmagya- razója ezzel kapcsolatban az alábbiakat írja: Több mint negyedszázada összehangoltan te vekeny se­ek k a Kölcsönös Gazdaság: Segihség Tanácsa — az óriá­st termelői, anyagi és nyers­anyagkészletekkel rendelkező országok közössége, a KGST állítja elő a világ egész ipari termelésének csaknem egy- narmadát. A tagállamok, mi­után együttesen kidolgozták a szocialista gazdasági integ­ráció komplex programját, sikeresen megvalósítják azt. Jelentős részben az integrá­ciónak köszönhető az, hogy a KGST-országok a világ leg­dinamikusabban fejlődő ipari körzetévé váltak, hogy a nö­vekedés ütemét tekintve, a KGST megelőz minden más állam csoportot. A haladás új problémákat hoz felszínre. Egyeseket ezek közül Budapesten szándékoz­nak megoldani. Mint az előző ülésszakon is. nagy figyelmet szentelnek majd a ter­vezői tevékenység területén vaió együttműködés megszi­lárdítása és tökéletesítése kér­déseinek. Az a körülmény, hogy az ülésszak elé terjesztik a sokoldalú integrációs intéz­kedéseknek az 1976—1980-as évekre vonatkozó összenan- golt tervezetét, tanúsítja: az utóbbi időben még jobban megerősödött, pontossá, meg­bízhatóvá vált a tervezői te­vékenység területén vaió együttműködés. Ezt már csak azért is hangsúlyozni kell, mert a KGST csaknem vala­mennyi európai tagállamában a kommunista és munkáspár­tok hamarosan megtartják kongresszusukat. Ezeken a kongresszusokon jóváhagyják majd azokat az irányelveket, és egyéb dokumentumokat, amelyek alapján kidolgozzák az országos népgazdaság- fejlesztési terveket. Ezekben a tervekben — ahogyan már gyakorlattá vált —, figyelem­be kell venni a közösség együttes érdekeit is. Budapesten, nyolc állam központi tervező szerveinek képviselői alá akarják írni azt az egyezményt, amelynek ér­telmében együttműködnek a kubai nikkel- és kobalttartal­mú ércek kitermelésében. ■ Ipari vállalatok együttes építését — amely a gyakorla­ti együttműködés viszonylag új formája — az integrációs program irányozta elő. Ennek kezdetét három évvel ezelőtt vetette meg a KGST moszkvai ülésszaka, amikor megkötötték az Uszty—llimi cellu.'ózgyár együttes felépí­téséről szóló alapegyezményt. Most hasonló alapon épül Kijembajevöan az azbeszidú- sitó-komblnát. Kingiszeppben a fo6zforitkomb;nát. ammónia- és foszfátműtrágya-termeiő üzeme. Az egyik nagyszabású közös létesítmény az Oren- bürgt ól a Szovjetunió nyugati határáig terjedő gázvezeték. A KGST-íagállamok együt­tes erőfeszítéssel főként olyan vállalatokat építenek, ame­lyeknek .feladata a nyers­anyag- és energiaszükségle­tek biztosítása. Ez a szakoso­dás azt mutatja, hogy a szo­cialista közösség keretei hozott szocialista módon » riítik ki a tagországok növekvő ener gia- és nyersanyagszükségle­tét. A budapesti ülésszak hatá­rozatai jelentős befolyást gya­korolnak majd az integrációs program teljesítésének üte­mére. amelyben érdekelt a szocialista közösség valameny- nyi országa. (MTI) Á KGST és a Duna Bizottság együttműködési megállapodása Nyikolaj Faggyeiev. a KGST titkára, illetve Václav Moravec, a Duma Bizottság elnöke és Friedrich Frölichs­thal. a Duna Bizottság titká­ra hétfőn Budapesten aláír­ta a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa és a Duna Bízol tság együttműködési megállapodását. Nvikolai Fagéve’ev és V ielav Moravec az aláírás a ka’mából méltatta az együttműködési megállapo­dás jelentőségét. A megállaoodós előirányoz­za a rendszeres együttműkö­dést a két szervezetet köl­csönösen érintő, a Duna menti hajózással kapcsolatos kér­désekben. A KGST és a Du­na Bizottság — amelyek munkakapcsolata már 1957* ben kezdődött — titkárságuk útján rendszeres kapcsolatot tart majd egymással. A két szervezet képviselői — a megállapodásnak megfelelően — üléseket, értekezleteket és egyéb rendezvényeket szer­vednek a feleket kölcsönösen érdeklő kérdések megvitatá­sára. (MTI) Edvard Kardelj Budapesten A Magvar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága' nak meghívására rövid bará­ti látogatásra hétfőn Buda­pestre érkezett Edvard Kar- delj. a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének, va­lamint a Jugoszláv Szőrit is­ta Szövetségi Köztársaság El­nökségének tagja. Portugália Jügget»en külpolitikái folytai 1 Mint a TASZSZ hírügynök­ség vasárnap beszámolt róla. az MFA Legfelsőbb Forradal­mi Tanácsa kijelentette: a Fegyveres Erők Mozgalma nemzetközi téren a nemzeti függetlenség politikáját fogja folytatni, s elő fogja mozdí­tani Európa és az egész vi­lág békéjét és együttműködé­sét. E politika keretében tisz­teletben fogják tartani a Por­tugália által a múltban kötött szövetségeket és megállapo­dásokat, közöttük a NATO- ban való részvételről szóló megállapodást. Politikai téren Portugália a világ összes országaival fenntartott kapcsolatok fej­lesztésének irányvonalát foly­tatja. biztosítja a demokráciát Enrico Berlinguer. az OKP főtitkára, a L’Humanué-nak adott nyilatkozatában hang­súlyozta: a múlt heti válasz­tások eredménye újabb len­dületet ad Olaszországban a kommunisták és a* szocialis­ták, és általában valamennyi demokrata közötti egység ügyének. A kereszténydemok­rata pártban pedig valószí­nűleg elgondolkodnak majd afelett, hogy az eddigi, külö­nösen a közelmúltban folyta­tott politika milyen katasztro­fális eredményekhez vezet. Az OKP főtitkára ugyan­akkor rámutatott: arra kell számítani, hogy azok az erők, amelyek a választáson vere­séget szenvedlek, nagy ellen­állást tanúsítanak majd a szükséges politikai va.tozás- sal szemben és igyekeznifog- nak egyre újabb meg újabb akadályokat gördíteni annak dijába. „Nem gondoljuk, hogy a kormányban való részvéte­lünk problémája már most napirendre kerülne — mon­dotta Berlinguer —, mi ma azért küzdünk, hogy megvál­tozzék a politika iránya.” Berlinguer végezetül hang­súlyozta: a kommunisták si­kere kiszélesíti a demokrácia megszilárdítására irányuló ak* ciók lehetósege.t, eppen ezsrt vissza kell utasítani azokat az giiiiabokat, amelyek sze­rint a kommunisták sikere a szabadságjogok korlátozá­sával fenyegetne. „Miiven jo­gon állítja azt Kissinger, hogy az Olasz Kommunista Párt nem demokratikus erő, ami­kor egész történelme szoro­san összefügg a fasizmus el­len, a. szabadságért vívott küz­delemmel? A valóság az, hogy a demokráciát lényegében a munkásmozgalom és különö­sen a kommunisták ereje biz­tosítja” — állapította meg az OKP főtitkára. A kommunisták Oiaszor- szág-szerte gyűléseken, kon­ferenciákon összegezik a vá­lasztások eredményeit, és meg­vitatják a párt jövendő fel­adatait Nápolyban egy nagygyűlé­sen Giorgo Amendola, az Olasz Kommunista Párt ve­zetőségének tagja hangsúlyoz­ta: a kommunisták választási sikerei azt tanúsítják, hogy a dolgozók széles tömegei de­mokratikus változásokat kö­vetelnek. Az Olasz Kommunista Párt — mint ismeretes — 7 tarto­mányban, 35 megyében és 31 megyeszékhelyen a legerősebb párttá lett. (MTI) 1 Szovjetunióba utazott a bet ff a uralkodó és tctcséqc Hétfőn reggel Brüsszelből Moszkvába utazott Baudouin belga király és Fabiola ki­rályné. Az uralkodót aki a Legfelsőbb Tanács Elnöksége e nőkének meghívására tesz több mint egvhe'es hivata­los látogatást a Szovjetunió­ban. útja első szakaszára el­kísérte Leo Tindemams mi­niszterelnök és Benaat van Elslande külügyminiszter is. A belga kormányfő és a kül­ügyminiszter megbeszéléseket folvtat maid a saoviet kor­mány vezetőivel a két or­szág kapcsolatairól és az idő­szerű nemzetközi kérdések­től. A nemzetközi vonatkozású eszmecsere középpontiéban belga források szerin* az európai biztonsági és együtt­működési konferencia, illet­ve a bécsi haderöcsokkentési tárgyalások kérdései állnak maid. T indem ans miniszter- elnök tárgyalni kíván a két nagy európai gazdasági szer­vezet. az EGK és a KGST együttműködésének lehető­ségeiről is. Baudouin király és felesé­ge három naoot tölt Moszk­vában. maid ellátogat a Szovjetunió más vidékeire is. Hétfőn több belaa úiság vezércikkben foglalkozott a látogatással. (MTI) Csapdába estünk... Billent Ecevit a török el­lenzéki köztársasági néppárt elnöke, aki ellen, szombaton merényletet kíséreltek meg esv nagygyűlésen. vasárnap sajtókonferenciáién a kor­mányra hárította a felelőssé­get a támadáséit. Előre elkészített csapdába estünk. A felelősség a kor­mányt terheli — mondta Ecevit. maid hozzáfűzte: a szombati incidens nyilván­valóvá teszi, hogv a négy- párti kormánykoalíció a pol­gárháborút is megkockáztat­ja csakhogy fenntartsa ural­mát. (MTI) 2 NÓGRAD - 1975. június 24., kedd Félmilliárd dolláros beruházás Megkezdődött az Adria olajvezeték építése Május elején az észak-jugo­szláviai tengerparttal szembe­néző Krk-6zigeten megkez­dődött a három szocialista ország közreműködésével meg­valósuló nagy beruházás, az Adria -olajjvezeték építése. Már jó néhány éve elhang­zott a javaslat: Jugoszlávia, Magyarország és Csehszlová­kia építsen közösen olajveze­téket a tartályhajókon érke­ző olaj továbbítására. A javas­latot részletes közgazdasági elemzések, majd 1974. janu­árjában döntés követte. Igaz. a vezeték megépítése sokba kerül, a kezdetben szá­mított 350 millió dollár he­lyett esetleg több mint fél- miliiárdba, a kiadások azon­ban bőven megtérülnek. Az olaj vasúti szállítása ugyan­is hosszú távon még drá­gább. Magyarország és Cseh­szlovákia olajigényének zö­mét (és így lesz ez a jövőben is), a Szovjetunió fedezi, hosz- szü lejáratú megállapodások alapján. Egy kisebb hánya­dot (Magyarország esetében az importnak körülbelül ti­zedét) más piacokon kell be­szereznünk. Ezért ésszerű, ha mielőbb gondoskodunk a szál­lítási költségek lefaragásáról. A vezeték megvalósításának nagy előnye, hogy a beruhá­zási terhek országok között oszlanak meg, sőt, az olajveze­ték finanszírozásában Kuvait és Líbia is részt vesz. A vezeték Krk-szigete mel­lől, Omasali öbléből indul a Zágráb melletti sisaki finomí­tóig. Ott kettéágazik, eevik elágazása Jugoszlávia finomí­tóit látja el olajjal, a másik elágazása pedig hazánk felé veszi útját és Csurgónál lépi át a magyar határt. Százha­lombatta irányában. Itt a ve­zeték csatlakozik a már meg­épített Barátság I. olajve­zetékhez, s az olaj ezen Ke­resztül jut el Csehszlovákiá­ba. A magyar szakaszon nz építkezés jövőre kezdődik. 1978-ban fejeződik be, és elő­reláthatólag 1979-ben üzemoe helyezik. A vezeték évi 34 millió tonna olaj szállításá­ra lesz alkalmas. A 34 millió tonnából 24 milliót Jugoszlá­via használ fel, a maradékon pedig egyenlő arányban Ma­gyarország és Csehszlovákia osztozik. B. T. Új állam született Mozambik, a volt portugál gyarmat június 25-tól kezdve Mozambiki Népi Köztársaság néven lép a független orszá, gok családjába. Az új, önálló állam Délkelet-Afrikéban fék. szik, az Indiai-óceánnal, Tanzániával, Malawival, Zambia, val és a két fajgyűlölő telepes állammal — Rhodésiával, Dél-Afrikával — határos. Fővárosa: Lourenco Marques. A 784 961 négyzetkilométer kiterjedésű ország léleksrá. ma csupán 8 millió. Az afrikai lakosság aránya 98 százalék; a legjelentősebb törzsek a makuák. a makondék. a tonga- sanganok, a malawik és évajaók. Mintegy 250 ezer fős por. tugál kolónia él, főleg a tengerparti nagyvárosokban. A kelet-afrikai partok mentén hajózva, Vasco da Ga. ma portugál felfedező derítette fel először 1497-ben az egy­kori Zimbabwe, a későbbi Mozambik partvidékét, majd 1505-től kezdve a portugálok megkezdték a terület gyarma­tosítását. Az afrikaiak ellenállásának véres letörését. Mo­zambik a XVI. századtól kezdve a rabszolgakereskedelem egyik gócpontjává vált: az „élő árut” főként Brazíliába szállították. A voltaképpen gyarmati struktúra megszervezése a múlt század végén kezdődött. Mozambik fejlődését nagyban meg­határozta a brit gyarmatok szomszédsága, majd később a két fehér telepes állam létrejötte határuk mentén. Rhode­sia és a Dél.afrikai Köztársaság számára a portugál fasisz­ta rendszer gyarmata volt, az a tengeri kijárat, amely lehe­tővé tette a telepeseket sújtó embargó állandó megsértését. A felszabadító harc 1964-ben indult meg. és válaszként a portugál fasiszta rezsimnek, az észak,mozambiki lakos- ság ellen elkövetett atrocitásaira. Három nacionalista cso­portból 1962-ben alakult meg a FRELIMO fFremte de Li- bertavaó de Mocambique — Mozambiki Felszabadítás) Front), Eduardo Chivambo Mondlane vezetésével. A portugál fasizmus tavaly április 25-i bukása után tár. gyalusok kezdődtek az új lisszaboni rendszer és a felszaba- ditási szervezet között. Ennek eredményeként a múlt év szeptemberétől kezdve, a FRELIMO vezetése alatt ideigle. nes kormány vezette Mozambikot a függetlenség felé. Június 25-én 0 órától Mozambik független, önálló ál. lam. a portugál biztost a FRELIMO elnöke váltja fel. Megkezdődött o CDU kongresszusa Bochkor Jenő, az MTI tu­dósítója jelenti: Hétfőn délelőtt Mannhsim- ban 788 küldött részvételé­vel megnyílt a keresztényde­mokrata unió háromnapos or­szágos kongresszusa. A delegátusok tüntető taps­sal köszöntötték pártjuk el­nökét. Helmut Kohlt, akit Franz-Josef Strauss CSU-el- nök „nagylelkű” áldásával a műit héten avattak a nyu­gatnémet jobboldal hivatalos kancellárjelöltjévé. A CDU és a CSU kicsi, nyes alkudozásaiban megté­pázott Kohl mestérkélt maga- biztossággal lépett hétfőn dél­előtt szónoki emelvényre, hogy körvonalazza pártja jövő évi választási harcának főbb irányelveit. Referátumában célul tűz­te ki, hogy az uniópártok 1976-ban magukhoz ragad­ják a politikai irányítást az NSZK-ban, és ezzel „fordula­tot” hajtsanak végre a nyu­gatnémet politikában. Az NSZK belső és külső bajaiért az SPD—FDP koalí­ciót hibáztatta. Neki tulajdo­nította, hogy az NSZK-ban nincs már „szociális béke”, „osztályharcos szemlélet” ural­kodik, a gazdasági stabilitás összeroppant, és az állam el­adósodott. Nyugat-Európában a „nem­zeti egoizmus veszélyezteti az EGK és az atlanti szövetség alapjait”, a Szovjetunió kato­nai ereje növekszik, és foko­zódik az ideológiai harc — panaszolta. Az SPD — folytatta — kép­telennek bizonyult a jelen és a jövő problémáinak megol­dására, és ezért „szocialista” politikájával szemben a CDU —CSU-nak kell alternatívát állítania. Kohl szorgalmazta ismét a tőkés államhatalom megerő­sítését és cselekvőképességé­nek fokozását. A jobboldali politikus egy­értelműen hitet tett a tőkés gazdasági és társadalmi rend oltalma és megszilárdítása mellett. Ha a jobboldal hatalomra kerül — tűnt ki szavaiból —, gondoskodik róla, hogy az ál­lami beavatkozás helyett fo. kozódjék a tőkésverseny, az „egyéni kezdeményezés”. Kohl behatóan foglalkozott az úgynevezett „mannheimi nyilatkozat” kulcstéziseivcl, az „új társadalmi kérdéssel”, amelyet főtitkára, Kurt Bie­denkopf professzor dolgo. zott ki a „marxizmus alter­natívájaként”. Rezzenéstelen arccal fejtet­te ki „teóriáját”, amely sze­rint az NSZK-ban ma mar •nem ..a tőkés kizsákmányoló és a dolgozó között feszül osz- táiyellentét, hanem a tőké. sekkel „szövetséges” munkás, ság és a „szervezetlen” asz- szonyok, öregek és gyermekek között. Külpolitikai kérdésekre térve a CDU-elnök az elcsé­pelt hidegháborús szólamok megismétlésére szorítkozott. Igényelte, hogy legalább hosszabb távon biztosítani kell a „német egység”. hely­reállításának lehetőségét a nyugat-németországi társa, dalmi rend alapján. Kohl megismételte azt is, hogy a keleti szerződések ér­telmezésében csak a Bundes­tag 1972. május 17-i határo­zata és a szövetségi alkot­mánybíróság ítélete (alap- szerződésről) lehet mérvadó. Különös fontosságot tulaj, donított az NSZK és Nyugat- Berlin összetartozásának. „Nem engedjük meg — han­goztatta —, hogy Nyugat-Ber- lin politikailag elszigetelőd­jék a szövetségi köztársaság­tól ...” A CDU—CSU is együttmü- ködést keres a Szovjetunióval és a többi szocialista ország­gal, és törekszik egy európai békés rendezés. megteremté­sére — folytatta. Ez a rende­zés azonban „nem lehet al­ternatíva az európai integrá. dóval szemben”. Kohl elmarasztalta a genfi európai biztonsági értekezle­tet; tagadta annak sikerét és „kevéssé biztatónak” nevezés „az eddig ismertté vált ered­ményeket”. Végül a NATO katonai ütő­képességének fokozására szó­lított fel és hitet tett Nyugat. Európa és az Egyesült Álla­mok szövetsége mellett. (MTI) Kreisky az !\SZK-ban Bruno Kreisky osztrák kan. cellar vasárnap háromnapos hivatalos látogatásra az NSZK-ba utazott. Kíséreté­ben van Friedrich Peter, az Osztrák Szabadság Párt elnö­ke. Az osztrák kormányfő tár­gyalásokat folytat Schmidt nyugatnémet kancelláriai és Genscher külügyminiszterrel,' valamint találkozik Walter Scheel szövetségi elnökkel. Sajtóvélemények szerint a tárgyalások középpontjában az európai biztonsági érte­kezlet befejezésével kapcso­latos kérdések, valamint gaz­dasági problémák állnak majd. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents