Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-24 / 146. szám

Július bioit Ulinileiikit megillet az ingyenes orvosi ellátás és gyógykexeiés Július elsején lép életbe az egészségügyi és a társadalom­biztosítási törvény rendelke­zése. amelynek alapján ha­zánk minden állampolgárát megilleti a térítésmentes or­vosi vizsgálat, az ingyenes kórházi, szanatóriumi keze­lés, szülészeti ellátás, vala­mint a mentőszállítás és a kedvezményes gyógyszerellá­tás is. A rendelet valamennyi ma­gyar állampolgár számára egy­szerűbbé teszi az egészségügyi ellátás igénybevételét, s je­lentős adminisztrációs ter­hektől mentesíti a kórházakat és rendelöiTLtézeket. A kórhá­zi ápolást követően például senkinek sem kell majd utó­lag igazolnia munkaviszo­nyát, illetve társadalombiz­tosítási igényjogosultságát. Az intézkedés évente sok ezer SZTK- és munkáltatói igazolvány kiállítását, érvé­nyesítését és nyugdíjszelvény bemutatását teszi felesleges­sé. s várhatóan tovább csök­kenti a betegek még mindig gyakori, fölösleges küldözge­tését is. A rendelkezés értel­mében a személyi igazolvány felmutatása is elegendő lesz ahhoz, hogy bárkit ingyenes gyógykezelésben, ápolásban részesítsenek. kedvezményes receptet írjanak fel számá­ra, vagy megtérítsék a vizsga­lat, illetve a gyógykezelés so­rán felmerült útiköltségét. A rendelet az ingyenes gyógykezelés és az SZTK-ked­vezmémyek körét azokra is kiterjeszti, akik Koraooan nem fizettek SZTK-járulékot, 6 ezért eddig csak teljes térí­tés ellenében vehették igény­be az egészségügyi ellátást, illetve csak önkéntes biztosí­tás alapján részesülhettek azokban a kedvezményekben, amelyek társadalombiztosítá­si alapon — kevés kivétellel — az ország minden állam­polgárát eddig is megillet­ték. Az intézkedés ugyanak­kor — a gyógyszert*? ritési ked­vezménynek az egész lakos­ságra történő kiterjesztésével — lehetővé teszi, hogy a jö­vőben a gyógyszertárak dol­gozóit is mentesítsék a gyógy­szerreceptek kezelésével járó fölösleges adminisztrációtól. Társadalmi munkából is A Salgótarjánig Kohászati üzemekben a takarékos gaz­dálkodás a több. íobb és ol­csóbb termékek előállítása mellett minden üzemben nagy gondot fordítanak a közös­ségi célokat szolgáló társa­dalmi munka szervezésére. Közismert, hogv a város tisz­taságáért és rendiéért az el­múlt évek során is sok elis­merő véleménnyel illették a szocialista brigádokat. Most azonban a kongresszusi és felszabadulási munkaver­senv további helytállásra ösztönzi a szocialista kollek­tívákat. A KSZGY szocialista bri­gádjai a rendszeres és ió gépkarbantartás, a gépkiesés mértékének csökkenése mel­lett több mint 10 ezer társa­dalmi munkaóra Nledolgozá- sát vállalták. A verseny első szakaszában ezt máris 11778 órára teljesítették, Munká­juk nyomán szebbé vált az iskola, óvoda és nankozi ott­hon környéke, a Zóia-liget. amely jó lehetőséget biztosít a munkaidő utáni kulturált pihenésre. A társadalmi munkában különösen figyelmet érdemel Angyal Zoltán brigádjának igyekezete. A kollektíva több mint 1100 társadalmi munka­órát végzett. Rajtuk kívül Petrucsik Géza brigádja is kitett magáért: 600 társadal­mi munkaóra felett téliesí­tettek. s ezzel vállalt kötele­zettségüket magasan túltel­jesítették. Kosos érdekek Á Szovjet—Magyar Baráti Társaság legrégibb tagcsoport­ja Kemerovo megyében a Keleti Tudományos Kutató Intézetben működik. Kapcso­lataink 1964-re nyúlnak visz- sza. amikor egy bányászok­ból álló szakcsoporttal Ma­gyarországon jártak — ta­nulmányúton — az intézet munkatársai. Az intézet az ország keleti részén vezető szerepet látszik olyan téma­körök kutatásában mint a bánvák léggázmozgástana. gázömlések megelőzése, harc a szénporral. Az inézetben folvó munka érdeklődést váltott ki a ma­gyar szakemberek körében is. De a találkozások alkalmá­ból sok hasznos dolgot lát­tak. tanultak a vendégek is. A mecseki szénbányákban például a szénomlás és gáz­ömlés megelőzésének két új módszerét sajátították el. s otthon, is sikeresen alkalmaz­ták az új mecseki módszert. A várkúti lelőhelyek és a kemerovói „Szevernaia” bá­nyában. Az intézet munkatársai kö­zül • Magyarországon iárt Csernov. a műszaki tudomá­nyok doktora, Lindenau. Pu- zirev, Murasev a műszaki tu­dományok kandidátusa. Ütiuk során több bányát és intéze­tet látogattak meg. A talál­kozások egyik jelentős ered­ménye. hogy a szakemberek a KGST keretében kicserélik tapasztalataikat. úiabb és újabb információkkal látiák el egymást, a magyarországi utazás óta az intézetei több ízben is meglátogatták a ma­gyar specialisták. Bolgár filmek külföldön A bolgár filmművészet még fiatal, az ország felszabadu­lása után született, mégis egyre nagyobb elismerést vív ki magának mind a hazai, mind pedig a külföldi kö­zönség körében: a világ szá­mos országában szerepelnek bolgár filmek a mozik mű­sorain. Egyedül 1974-ben 18 bolgár film került csupán a szocialista országok vetítő­vásznaira: a Szovjetunió 8, az NDK. Csehszlovákia és Lengyelország pedig 9—9 bolgár filmet vásárolt. A legtöbb nyugati ország elsősorban Binka Zseliazkova „Utolsó szó” című filmie iránt érdeklődött. Ezt a fil­met Franciaország, Belgium. Hollandia, Svédország, Svájc. Kanada. Afganisztán. Portu­gália és a francia nvelvű af­rikai országok vásárolták meg. Ugyancsak népszerű Eduard Zahariev „Nvulak le­velezése” című alkotása, amellyel eddig az Egyesült Államok. Ciprus. Görögor­szág. Svájc és Finnország közönsége ismerkedhetett meg. Zahariev egyébként a ren­dezők fiatalabb generációjá­nak tagja, aki tanulmányait Budapesten végezte. A te­hetséges rendezőnek ez az első olyan filmje, amelv kül- fö'dön is nagy sikert arat. A múlt évben 18 ország összesen 81 bolgár filmet vá­sárolt. A rajzfilmek közül Zdenka Doicseva ..Akvári­um” és , Donvo Donev ..De facto” című alkotása bizo­nyult a legsikeresebbnek. A szocialista gazdasági integráció fejlesztéséért Ma Budapesten megkezdi sörein levő idei ülésszakát a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. A szervezethez tartozó kilenc szo­cialista ország kormányfőinek találkozóját, a mostani tanácsülés munkáját túlzás nélkül minősítnetjük már előre kiemelkedő jelentő­ségűnek. Hiszen a mostani magas szintű ta­nácskozásra a KGST-országok folyó ötéves tervének utolsó, és az új középtávú tervidő­szak előkészítő-megalapozó esztendejében ke­rül sor. Tegyük hozzá: olyan- történelmi kor­ban, amikor a szocialista és a kapitalista vi­lággazdasági rendszer ellentétes irányú fej­lődése — eddigi, több mint negyedszázados párhuzamos fennállása óta — még soha nem volt ennyire éles és kontrasztos. A tőkés világgazdaság a második világhá­ború óta jelenleg legválságosabb időszakát éli át. Az energia- és nyersanyagkrízis rob­banásszerű premierje után a száguldó inflá­ció, a valutaris-pénzügyi bizonytalanság, a stagnáló termelés és a növekvő munkanélkü­liség jellemzi a legfejlettebb tőkésországökat. A tőkés válságjelenségek a két világgazdasá­gi rendszer egymásrautaltsága és kölcsönha­tása folytán természetszerűleg a KGST-or- szágokban, és így hazánkban is okoztak és okoznak bizonyos, nem lebecsülhető nehézsé­geket. Ám e negatív hatások — ahogyan ezt a tőkés világsajtó is elismerte — jelentősen növelték a KGST-országok egymásrautaltsá­gát, fokozták összeforrottságukat és együtt­működésük hatásfokát. Közismert, hogy ha­zánkban is a szocialista országokra támasz­kodva sikerül fenntartani a gazdasági növe­kedés töretlen ütemét, teljesíteni az eredeti terveinket a termelésben, a fejlesztésben, az életszínvonal emelésében. A KGST végrehajtó bizottsága a ma meg­nyíló budapesti tanácsülésen beszámol a tag­országok állandó képviselőinek egyesztendős testületi munkájáról. E munka hatásfokát, a megtett intézkedések eredményességét' meg­győzően bizonyítja, hogy a tagországok sike­resen teljesítik ötéves terveiket. A KGST­országok együttes ipari termelése tavaly 35 százalékkal haladta meg az 1970- évi szintet. (Ugyanezen időszak alatt a közíös piaci őrt szágok ipari termelése 17 százalékkal növe­kedett.) Az ipari, a mezőgazdasági termelés és a nemzeti jövedelem növekedése tavaly szintén töretlenül dinamikus volt, s a nehéz­ségek ellenére a beruházás és a fogyasztás a terveknek megfelelően továbbfejlődött a szo­cialista országokban. (Az USA ipari terme­lése 0,6, Angliáé és Japáné 2—2 százalékkal csökkent 1974-ben az előző évihez képest.) A KGST-országok kormányfői szokásos évi tanácskozásukon a vb beszámolóján túl. a szocialista nemzetközi gazdasági együttműkö­dés legidőszerűbb kérdéseit is megvitatják, így most a budapesti tanácsülésen áttekintik az energetikai együttműködés helyzetét és feladatait, valamint az 1976—1980. évi nép- gazdasági tervek koordinálását, s az új öt­esztendős időszakra tervezett sokoldalú in­tegrációs intézkedéseket. E témakörökben a többi testvéri országgal egyetemben hazánk is messzemenően érde­kelt. Energiagazdálkodásunk biztonságában meghatározó jelentőségű a Barátság olaj-, a Testvériség gáz-, a Béke villamos-távvezeték. Újabban etilénvezeték kapcsolja össze ha. zánkat a Szovjetunióval, az NDK-t, Csehszlo­vákiával. Ezek hálózata 1990-ig nyolc KGST- ország 19 petrolkémiai kombinátjára terjed majd ki, jelképezve a kibontakozó integrá­ciós folyamat távlatait és lehetőségeit. Az együttműködésben rejlő nagy lehetőségek részbeni kiaknázását célozza készülő új öt­éves népga-zdasági tervünk, amelynek szinte valamennyi fejezetét áthatják a kooperációs és szakosítási feladatok, az integrációs el­képzelések és intézkedések. Köszöntjük a hazánk fővárosában ülésező KöI.cs.önös Gazdasági Segítség Tanácsát, üd­vözöljük a testvéri szocialista országok’ kor­mányfőit és képviselőit és sok sikert kivá. nunk munkájukhoz. Kovács József 700 000-el több diplomás Az idei tanévben megköze­lítően 700 000 fiatal szakem- bér fejezte be tanulmányait a szovjet fpiskplákon és egyetemeken. Többségüknek már megvan a munkahelye. A szovjet gazdaság dinami­kusam fejlődik — évente több mint 400 úi nagyvál­lalat kezdi meg a termelést — ígv állandóan nő a szak­képzett munkaerő iránti szükséglet. Legtöbbjük lakást is kap leendő munkahelyén, a laká­sok bére egységesen az egész országban a családi jövede­lem 4—5 százalékát teszi ki. Megnőtt az automatizált vezérlési rendszerek, az al­kalmazott matematika, mag­fizika és az elektronikus szá­mítógépek terén jártas szak­emberek száma. Üzemi demokrácia — szépséghibákkal I-Ia lassan is, de beérik an­nas a felismerésnek a gyü­mölcse, hogy társadalmunk jelenlegi szakaszában a fejlő­dés nélkülözhetetlen feltéte­le a szocialista demokrácia, ezen belül az üzemi demok­rácia erőteljes fejlesztése. Az erőteljes kifejezés nem jelenti a tértól, időtől, felté­telektől függetlenül, a minden­áron való eredményeket elő­teremtő, felmutató módsze­rek eröszakolását, hanem az ezzel kapcsolatos intézkedé­si tervek céltudatos és követ­kezetes megvalósítását. A hangsúly a céltudatossá­gon és a következetességen van. mert az eddigi gyakor­lat ezerszer bebizonyította: a pillanatnyi fel lángolások, a nagy lendülettel, de nem elég megalapozottsággal megkez­dett munkának nagyon gyak­ran gyorsan jelentkeznek ugyan az előnyei, de azok többsége tiszavirág életű, nem ad biztos alapot a további kiegyensúlyozott fejlődéshez. A céltudatosság és következe­tesség nem jelent viszon;. egyet a Pató Pál-os módszerek létjogosultságával. Ezt felismerték a HVDSZ megyei bizottságához tarto­zó vállalatok szakszervezeti bizottságai. Milyen alapokra építve ielölték ki a jövő ezzel kapcsolatos tennivalóit? Ma már a különböző szintű gazdasági vezetők egyre na­gyobb számban • értik meg az egyszemélyi felelősség és a kollektív, demokratikus veze­tés szükségességét, kapcsola­tát, fontosságát. Terjed az a felismerés,, hogy az üzemi de­mokrácia érvényesülése elő­segíti a cselekvési egységet, a vezetők és dolgozók közötti jó kapcsolatot, a jó üzemi, munkahelyi légkört, az ered­ményesebb munkát. Hatására tartalmasabbak lettek a termelési tanácsko­zások, következetesebb a kol­lektív szerződések végrehaj­tása. A szocialista brigádve­zetők tanácskozása egyre job­ban beleilleszkedik a válla­latok irányításába, ahol az első 6zámú vezetők osztják meg elképzeléseiket, gond­jaikat a munkások megbízot- taival. A különböző fórumok nyílt légkörben lezajlott vi­tái is ösztönzőleg hatnak, de sokat ígér a nemrég - megala­kult igazgatói tanácsokban a munkások részvétele. Szilárdul az a gyakorlat, amikor érdemben megkérde­zik a munkásokat egy-egy döntésre váró, egész kollektí­vát érintő, kérdésekben, saj­nos, itt még csak útkeresés­ről beszélhetünk. A sikerekben része van az üzemi demokrácia fejlődését biztosító sz^ycszervezeti bizott­ságoknak, mint e politikai fel­adat egyik letéteményesének, a bizalmiaknak, akik a mun­kások véleményére támasz­kodva, a gyakorlatban bizo­nyítják be, mit jelent valójá­ban az üzemi demokrácia, miként lehet és kell vele él­ni. Tevékenységükkel első­sorban az akadályokat kíván­ják elhárítani a . fejlődés dí­jából, bármilyen formában és bárki részéről jelentkez­zenek azok. Miként látja a HVDSZ me­gyebizottsága a további fel­adatokat, mit kell tenni a még meglévő szépséghibák mér­sékléséért? A fejlődés ellenére jelenleg is gondot jelent, hogy az üze­mi demokrácia fórumai nin­csenek tartalommal eléggé megtöltve. Ennek okait abban látják, hogy sok esetben csak tájékoztatásra, kész döntések ismertetésére használják fel azokat. Ez a gyakorlat nem­csak zavarja, . hanem fékezi is a dolgozók kezdeményező, javaslattevő kedvét. Mérsékli az aktivitást, amikor a terme­lési tanácskozáson részt ve­vőket a számok tömkelegével traktálják. Nem ösztökél vé­leményalkotásra, észrevételen megtételére az sem, amikor olyan témákban kérnek véle­ményt. javaslatot a dolgozók egy-egy csoportjától — távlati elképzelések —. amelyekhez előzőleg nem adtak megfelelő információt, amiben nincs megfelelő ismeretük, tapasz­talatuk, jártasságuk, nem is­merik a felsőbb szervek köve­telményeit, valamint a vál­lalati lehetőségeket. Zavar­ják a hatékonyabb közremű­ködést a különböző szintű ta­nácskozások ismétlődő témái, azok azonos tálalása, meg­közelítése. Helyenként nem térnek vissza rendszeresen a különböző fórumokon felve­tett javaslatok sorsára. Kevesebb lenne az előbbi jellegű észrevétel, ha a szaK- szervezeti bizottságok egy ré­szé még jobban példát tudna mutatni az üzemi demokrá­cia gyakorlásában. Ennek fel­tétele a nagyfokú, széles kö­rű hozzáértés, valamint a gaz­dasági vezetőknek az a maga­tartása, melyből egyértelműen kitűnik, hogy igényt tartanak a szakszervezeti testületek, tisztségviselők, okos, az ügyet előrevivő, ha szükséges, ak­kor ellentétes véleményére is. A szépséghibák figyelmez­tetik a HVDSZ megyei bizott­ságát is, hogy nagyobb figyel­met fordítsanak a szakszer­vezeti munka e fontos terü­letére, s konkrétan avatkoz­zanak be ott, ahol úgy lát­ják. hogy szükség van rá, a fejlődés megalapozottsága ér dekében. V. K. A HÁROMTAGÚ BRIGÁD Három fiatal szakember — Horváth Zoltán. Petre István és Tóth Ferenc — alkotja a tavaly .júliusban alakult Jedlik Ányos ifjúsági villanvszerelő brigádot a Salgótarjá­ni Tervező és Építőipari Szövetkezetnél. A szövetkezet szocialista szerződést kötött a megyei kórházzal, s e zer* ződés keretében a brigád végzi a kórházban szükséges ja­vításokat, felújításokat. Képünkön a brigád tagjai egy vil­lamos szekrény feszültségellátását ellenőrzik. — bábéi felv. — NÓGRÁD — 1975. június 24., kedd 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents