Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-20 / 143. szám

Dallal átszőtt évek Beszélgetii Ha az alapítás dátumára gondol az ember, könnyen el­ragadja a képzelete. Szomo­rú időszak lehetett 115 évvel ezelőtt Magyarországon: már csak álomképnek tűnt a leg­több ember számára az 1848 —49-es forradalom és szabad­ságharc, a kiegyezés is távol volt még. De fel kellett ocsúd­ni a dermedtségből, talpra kellett állni — ebben jó se­gítőtárs a művészet. Lehető­séget ad az együttlétre, a kö­zösségteremtésre egy hangász­egyesület, egy dalegylet lét­rehozása. Talán ez teremtette meg a balassagyarmati kó­rus elődjét is ... Az ének fiatalít ? Több mint negyven éve, fia­tal lány korától kórustag dr. Daróczi Gusztávné. Arca, já­rása, derűssége meghazudtol­ja korát. Vajon az éneklés­nek köszönheti ezt a fiatalos­ságot? A négy évtizeddel ezelőtti kóruséletre így emlékszik vissza: — Akkoriban még na­gyobb, hatvan főt számláló enekegyüttes, a város hiva­talos énekkara volt. A régi műsorok? Sok értékes, „mai füllel” is színvonalas dara­bot, de többségében inkább szórakoztató énekszámokat adtunk elő. Első fellépéseim programjából legszívesebben Kodály Mátrai képek című művére gondolok vissza. De szerettük énekelni a kerin- SÖket is! A mainál sokkal ke­vesebben ismerték a kottát. — És a tagság összetétele — foglalkozás szerint — so­kat változott azóta? — Akkor is voltak pedagó­gusok. nyomdászok, együtt énekelt munkás és orvos. — Melyek voltak a legem­lékezetesebb szereplések? — A székesfehérvári hatal­mas kórustalálkozó 1934-ből. Szép balassagyarmati sikerrel végződött. Sokszor felléptünk a gyarmati városháza nagy­termében, helyi közönség előtt is. •eh a balassagyarmati — Hogyan érzi magát a mostani kórusban? — A sógornőmmel, Pulai Lászlónéval együtt járunk, ö is lánykorától kórustag, ré­gebben, mielőtt Balassagyar­, matra került volna, a váci Vox Humaná-ban énekelt, tt '43-tól él itt. Fiatalok, idő­sebbek. családosok, egyedül­állóik összeforrott, jó közös­sége a kórus. Szoktunk talál- koGJEí időnként fehérasztal meilatt, és gyakran összefu­tunk a- különböző hangverse­nyeken is egymással. Dal' az óvodában — 13a úgy jövünk a próbá­ra, hotfy fáj valami, felvidul az ember az énekléstől, a tár­saságtól. Ha pedig öröm ér­te, még jobban érzi magát. Turnéztunk és túráztunk már együtt igen sok helyen. Szereplések, jutalomutak. kö­zös kirándulások egyaránt voltak ebiben. De akármilyen jellegű az utunk, ha csak egy mód van rá, mindig bejártuk azt a helyiét, megnéztük a mű­emlékeit, múzeumát. Érdek­lődő, sokoldalú emberek a kórus tagjai. Aki az éneket, zenét szereti... Ethei Lajosné óvónő és kol­léganője, Plonk Lászlóné, az óvodásokba is „beoltották” az éneklés szeretetét. Minden ünnepi műsor dallal átszőtt, sokszor cseng az énekszó a foglalkozásokon is. A nagy- csoportosok Kodály-dalokat tanulnak a dalolókórusban. Amikor a kórus szerepelt a rádióban, éppen csendes pi­henőt tartottak. Pisszenés nélkül, feszült figyelemmel hallgatták végig az adást a kicsik — a végén felcsattant a taps, mint egy igazi kon­cert után. — Mint pedagógusnak, és mint embernek egyaránt so­kat ad a kórus. Az ott kapott zenei műveltséget mi szinte közvetlenül át tudjuk adni a gyerekeknek. Az is kedvez eb­ben, hogy a kartársnőm alt. én szoprán vagyok — a kü­lönböző hangszíneket is be tudjuk mutatni. Meggyőződé­kórusról sem, hogy nem lehet elég ko­rán elkezdeni a zenehallga­tást, az éneklést! Családi „betegség” A negyvenfős kórusból már csak hatan-heten kerülnek ki a Szabók Szövetkezetéből, mely 1953-tól gazdája volt az együttesnek. Pár évvel az­előtt, 1962-ben a Nógrád me­gyei KISZÖV vette át. Ta­valy óta a Balassagyarmati városi Tanács is komoly anya­gi segítséget nyújt. — Éppen itt a tanács csekk­je: évi negyvenezer forintról — mutatja Miskolczi Tibor, a szövetkezet főkönyvelője, a kórus gazdasági vezetője. A csöpp irodában négyes­ben beszélgetünk az elmúlt évek sikereiről, eseményei­ről. hétköznapjairól. Horváth János és felesége az ötvenes évektől kórustagok. Az ének­lés, a zeneszeretet egyféle „családi betegség” náluk: na­gyobbik gyerekük a miskolci zeneművészeti szakközépisko­la fagott szakos hallgatója, a zeneművészeti főiskolára ké­szül, énekelni is tanul. A fia­talabbik. hetedikes fiú a Ró­zsavölgyi Márk Zeneiskolá­ban tanul fuvolán. — Mi a klasszikus és a né­pi kórusműveket egyformán szeretjük. Szerintem tisztáb­ban csengő a klasszikus, de az egyszólamú népdalt talán a legnehezebb tökéletesen énekelni, hamarabb kiderül, ha valaki hamisan énekel... Ügy látszik, ez utóbbi eset nem gyakori: tavaly a minő­sítőn ezüstdiplomát szerez­tek, sok kórustalálkozóra kap­tak meghívást az utóbbi idő­ben. rádióban, televízióban is hallhattuk őket Örömmel új­ságolják, hogy, bár a negy­ven körüliek vannak több­ségben, 10—15 gimnazista kislány, óvónöképzősök (!) is jönnek a próbákra. Biztosí­tott az utánpótlás ebben a gazdag hagyományú kórus­ban — sok szép dalos év áll előttük! G. Kiss Magdolna Nemzetiségi filmnapok Megyénkben jtrlovák és német nemzetiségi lakosság él. A Nóg- rádon évenként megrendezésre kerülő népművészeti bemutató hiteles képet fest életükről, kul­túrájukról, művelődési tevékeny­ségükről. A Nógrád megvet Mo­ziüzemi Vállalat is minden év­ben rendez nemzetiségi filmna­pokat, hogv ezzel is hozzájárul­jon a közöttünk élő testvérnéoek kulturális és szórakozási igénvel- nek kielégítéséhez. Az idén 16 szlovákok és két németek által lakott településen rendeznek nvá- ri filmnaookat. amelven a leg­sikerültebb csehszlovák és német alkotásokat mutatják be a kö­zönségnek. A vasárnap kezdődő filmnapok, melyeket más iellegü rendezvények is kiegészítenek, augusztus végén fejeződnek be. Oly korban Ä kiállítás, amelv címét mártírköl tőraktól, a fasiszták által fiatalon elpusztított Radnóti Miklóstól kölcsönöz­te, a Magyar Partizán Szövet­ség nácizmus üldözöttéinek bizottsága rendezésében ké­szült, Salgótarjánban is lát­ható. Olyan művésziek alko­tásai szerepelnek ezen a tár­laton. mint Kerénvi Jenő Felszabadulás című szobra. Kádár György Tragikus él­mények és Kondor Béla Auschwitz című műve. A ki­állítás első bemutatóiét ta­vasszal tartották a Csepel éltem én... Vas- és Fémművek Munkás­otthonéban. A válogatott anyag a nógrádi megyeszék­helyen kívül ebben az eszten­dőben még Debrecen. Gvőr. Miskolc, Szeged. Szolnok. Pécs és Székesfehérvár kö­zönsége előtt szerepel. A sal­gótarjáni kiállítás bemutató­ját június 20-án délután tart­ják a József Attila Megyei Művelődési Központban. A megnyitó beszédet dr. Laka­tos József, az MSZMP Nóg­rád megyei' Bizottságának osztályvezetője tartja. J myv: A Kossuth Könyvkiadó új­donságai között találjuk Ele­kes Lajos tanulmánykötetét, melynek címe A történelem felfogása korunk polgári tudo­mányában. Miihályfi Ernő: Emlékirat helyett című kötete a néhány éve elhunyt kivá­ló publicista, és közéleti sze­mélyiség cikkeit, tanulmá­nyait tartalmazza. Az össz­európai gazdasági együttmű­ködés távlatairól szól Szita János összefoglaló tanulmá­nya. Megjelentette a kiadó a neves angol marxista törté­nész, George Thomson már sok nyelvre lefordított tanul­mányát az ókori görög társa­dalomról, Az első filozófusok címmel. Gömöri Endrének a spanyolországi fejleményeket friss szemmel elemző könyve a Franco bomló öröksége. A Kossuth hagyományos könyv­héti kiadványa a népszerű, riportokat, szociográfiai írá­sokat tartalmazó antológia, az írószemmel, amely az 1974. évi riporttermés javát foglal­ta kötetbe.­A Gondolat Könyvkiadó ad­ta ki Berényi Andrásné visz- szaemlékezéseinek kötetét, Nagy Rozália a nevem cím­mel. A Magyar história soro­zat két első kötete látott nap­világot a könyvhétre, az egyik Péter Katalin: A magyar rom­lásnak századában, a másik Tóth István: A rómaiak Ma­gyarországon. A kiadó a Mi­ért szép? sorozatban A ma­gyar líra Csokonaitól Petőfiig címmel verselemzések anto­lógiáját is megjelentette. A Szépirodalmi Könyvkiadó könyvheti újdonságai között találjuk Gyárfás Miklós há­rom regényét (Szilveszter, Volt egyszer egy színház, A fiú) tartalmazza a most megjelent kötet. A Magyar remekírók sorozatban jelent meg Kosz­tolányi Dezső négy regénye (Nero, a véres költő; Pacsir­ta; Aranysárkány; Édes An­na) egy könyvben; a másik kö­tet Kölcsey Ferenc váloga­tott műveit tartalmazza. Laj­ta Kálmán történelmi regé­nye a Budai tüzek, Mészöly Miklós kisregényeinek, elbe­széléseinek. karcolatainak fog­lalata Az alakulások. Az Európa Könyvkiadó is sok érdekes könyvvel jelent­kezett a könyvhétre. Az Ég­színű fátyol szovjet írók uj elbeszéléseit adja, az Európa- zsebkönyvek sorozatban. En­nek a népszerű sorozatnak egy másik kötete Bernard Ma- lamud regénye, az Üj élet. A szovjet irodalom könyvtá­rában látott napvilágot a Té­li tölgy. Az antológia szovjet­orosz írók elbeszéléseit tar­talmazza. az 1940 és 1970 kö­zötti időszakból. A lengyel Ta- deusz Nowak regénye, az Ör- dögfiak, a francia Robert Mer­le új könyve pedig a Malevil című fantasztikus regény. A már nálunk is jól ismert R. P. Warren Vízözön című re­génye is megjelent,_ valamint a hazánkban különösen az 1930-as években nagy népsze­rűséget szerzett John Priest­ley regénye, a Jópajtások. Íz­léses kis kötetben láttak nap­világot Seneca Erkölcsi leve­lei. A Helikon szerkesztőség gondozásában jelent meg Go­gol: Az őrült naplója, amely több elbeszélést is tartalmaz, továbbá a klasszikus szépsé­gű híres pásztorregény — Lon- gosz tollából —, a Daphnisz és Chloé, sok szép illusztráció­val. 4 NÓGRÁD - 1975. június 20., péntek (a eddiei film- leivel — ha a krtrönsée és a szakma vélemé- nve talán nem is volt minden esetben ecvér- telmű — ko- molv fi eveimet és éP'KVlAí'íst keltett. Az Eltá­vozott nan a Holdudvar és a Szabad leletei kivétel nélkül aktuális társa­dalompolitikai — elsősorban nő­politikái — kér­déseket boncol­gatott felelős­ségei. rriabb filmje, az örök- befogadás. amelv a közeli hetek e?vik figyelem­re méltó ma^var bemutatója lesz, ismét a nők tár­sadalmi és ma- iránéleti problé­máival foglalko­zik. Hőse önál­ló és maeám-ns asszonv. "»•ős. céltudatos. «raz- dae érzelemvi- Iású. aki tud és mer dönteni, aki vállalia döntései követ­kezőién veit. a munkásasz- szonvt ccrvlk kiváló színész­nőnk. Berek Kati formál la mec; partnerei fölei? ..civil’* fi­atalok. Örökbefogadás Mai tévéajánlatunk 18.35-kor és 21.20-kor: Jó estét, Győr! Ezen az estén két alkalom.- mai kerül sor arra a helv- színi közvetítésre, amelv so­rán a Magyar Televízió ..Jó estét...” sorozatában Gvőr egy napjába pillanthatnak be. Győr. ez a Rába és Duna kereszteződésében fekvő gyor­san fejlődő ioari város ösz- szefoftia É&zak-Dunántúl va­súti csomópomtiait. Eev há­ború utáni lexikon szerint 57 ezer lakosa volt; ma több. mint százezer lelket számlál. Iparában megtalálható a vagontól a textilig. mű­bőrig sok olvain termék, amelv országos szükségletet elégít ki. Jellemző ipari el­kötelezettségére. hoev min­den második győri az iparban dolgozik. Győr ragv hagyományok­kal rendelkező város is egv- ben. A rómaiak époúgv je­lentős emlékeket hagytak itt — ezt az időszakot őrzi a vá­ros latin neve: Arrabona —. mint a későbbi időszakok. Belvárosa gazdag barokk mű­emlékekben. Kulturális élete fejlett: számos kultúrháza. iskolája van. Húszezer diák tanul Győrben. A közvetítésen 155 fős tele­víziós stáb vesz részi. Az első jelentkezés 18.25- kor lesz. ,.A Duna-hídtól a Rába-hídig”. a második 21.20- kor: „Péntek este van...” címmel. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó megjelentette Ne­mes Nagy Agnes gyermek­verseinek kötetét (Hincz Gyu­la illusztrációival) Mennyi minden címmel. Kántor Zsu­zsának az ifjúság számára írt három kisregényét tartalmaz­za a Kannibálok. Móra Fe­renc: Csicseri történet című kötete mesék, versek, elbeszé­lések válogatása; az ízléses kötetet Reich Károly rajzai díszítik. Zelk Zoltán gyer­mekverseinek kötete, a Száll az erdő (Róna Emy illusztrá­cióival), második kiadásban je­lent meg. A Zeneműkiadó könyvheti újdonsága az Ady Endre ze­nei témájú cikkeit, tanulmá­nyait tartalmazó Péntek est: levelek; a rendkívül érdekes anyagot Varga József válo­gatta. Ismét kézbe vehetik a zene barátai Kroó György Bartók-kalauzát. amely a nép­szerű Orfeusz-könyvek soro­zatában is megjelent. Ugyan­csak ebben a sorozatban lá­tott (második kiadásban) nap­világot Bartha Dénes köny­ve. a Beethoven és kilenc szimfóniája. A Zrínyi Katonai Kiadó 125 levél címmel megjelentette európai ellenállók búcsúleve­leinek döbbenetes erejű válo­gatását, Felnőttoktatás 1975. Kiugró év Statisztikai ívek. nevekkel és számokkal teli jelentések között találjuk Havasi Károlyt, a salgótarjáni dolgozók ál­talános iskolájának igazgatóját. A pótvizsgákat és a javító- vizsgákat leszámítva befejeződött az 1974/75-ös tanév, eljött a mérlegkészítés ideje. Exponált, fontos időszak, a közművelődési párthatározat megjelenését követő első tanév zárult le az elmúlt napok­ban. Természetesen egy határozat beérésére, céljainak meg­valósítására kevés pór hónap. Különösen akkor, ha — mint a közművelődés, a tömegek kulturáltságának emelése esetén is — belső, tudati változás nélkül; egyszerűen adminisztra­tív eszközökkel semmit sem lehet elérni. De változott-e valamit a szemléletben? Javult-e gazda­sági vezetők hozzáállása? Ebben a félévben milyen számok­kal lehet jellemezni az eredményességet? — A jelentkezők és az osztályt elvégzők aránya sokat javult. 394-en iratkoztak be, a 357 végző megközelítőleg 88 százalékos arányt jelent. Az országos átlag 79—80 százalék között mozog; félévkor még nálunk is ennyi volt. — Hány osztály indult az iskola falai között, hány kint az üzemekben? És milyen feltételek mellett folynak az órák? — Tizennyolc osztályból három volt itt a Rákóczi úti iskolában. A bent folyó tanítás feltételei rengeteget javul­tak tavaly óta: a heti két oktatási napra öt-öt tantermet is kapunk. A felújítás óta ezek világos, fűthető, nyugodt, csen­des termek ... Változatos megoldásokkal találkoztunk az üzemekben. Az öblösüveggyáriak a régi étkezdét, mások a tanácstermet biztosították a két délutánra. A Kohászati Üzemek saigótarjáni gyárában a művelődési központ helyi­ségeiben tanítottunk. Sehol nem volt probléma a termekkel, meglepően jó volt a gondoskodás. A feltételekről még any- nyit: a munkaidő-kedvezményt, a műszakcserét és a tanul­mányi szabadságot is megadták azokban az üzemekben, ahol nem csupán nem ellenkezik, de támogatják, segítik a dol­gozóik tanulását. Vannak helyek, ahonnan a dolgozók csak egyénileg, saját elhatározásukból jelentkeznek tanulásra. Felmérés ott nemigen készült az általános iskolai végzett­ségről, és mintha nem is hallottak volna a közművelődési párthatározatról, amely komoly feladatokat jelölt meg az üzemek, intézmények részére is. Nagy igazságtalanság, hogy a munkahelyet cserélők között sokan azt az üzemet hagyjál: ott, ahol a tanulásukat segítették, és elmennek egy olyan helyre, ahol ez ügyben véletlenül sem történt semmi.. . Ezek a „lapuló” gyárak járnak jól — szinte ez a látszat emiatt! Ezért kellemes általánosabbá tenni, hogy a gyárak­ban dolgozó kommunisták ne tekintsék huszadrangú ügynek a felnőttoktatást, az általános iskolai végzettség megszerzé­sének segítését, hanem maguk is ösztönözzék erre a dolgo­zókat. A statisztikák többek között elárulják azt is, hogy öt­ven községből járnak be a felnőtt tanulók. Igaz, hogy ez mindenképpen könnyebb volt így, mintha a lakóhelyről, vagy akár otthon, helyben kellett volna járnia. Érdeke-, szám az is, hogy egyre több a nyolcadikos: a 18 felnőttosz­tályból 11, a 394 beiratkozottból 255, a bizonyítványt szer­zett 357-ből pedig 235 nyolcadikos volt. Tehát általános is­kolai tanulmányait befejezte ebben a félévben 235 fő. Va­jon volt-e ezekben az osztályokban kiemelkedő képességű továbbtanulásra feltétlenül javasolt? — Mindig, minden osztályban van egy-két olyan tanú lónk, hogy csak csodálkozni tudunk azon, eddig miért ncn- jöttek. Rengeteget jelent az érdeklődő természet, a minden, re kíváncsi egyéniség. Sok olyan diákunk van, aki egysze­rűen a fejében levő dolgokat teszi a tankönyvből megismert tények, adatok mellé, és sok általános iskolásnál értékes tbfc a tudása. Mindig van, aki folytatja is a tanulást. Örülünk neki, hogy visszajönnek, beszámolnak, vagy segítséget kér­nek. Jó érzés, hogy a matematika egy-két részterületét le­számítva a mi oktatásunk megfelelő alapot nyújt a tovább tanuláshoz. — Sajátos terület a dolgozók iskolájában a még isko’" köteles, de szociális indokok miatt felmentett fiatalok é a húsz év körüli, hiányos általános iskolai végzettségű do ­gozók oktatása. — Ebben a tanévben a tízhónapos oktatásban 73 iskola, köteles közül 62. a 24 fiatal dolgozóból 11 kapott bizonyít­ványt. Sokkal keményebb dió az oktatásuk, mint a felnőt­teké' ezt mutatja a nagyobb lemorzsolódási, bukási arán; is. — Melyek a legközelebbi tervek? — Folynak a beiratkozások. Itt június 28-ig lehet jelent­kezni, az üzemekben — az oktatási felelősnél, vagy a sze­mélyzetisnél július-augusztus folyamán. A javítóvizsga au­gusztus 28-án lesz, a következő tanév szeptember 4-én dél­után kezdődik. Reméljük, hogy az idei hasonló rri- -e- két hoz. G. K. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents