Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-20 / 143. szám

Jól sikerült tanfolyam a belső ellenőrzésről Differenciálton — több gyakorlati Társadalmi munka Erősödő közösségi érzés, egyre magasabb szintű öntudat A XI, pártkongresszus .fő célként a fejlett szocialista társadalom felépítését jelöl­te meg. Ez pedig kijelöli a gazdasági építőmunka fő irá­nyát és konkrét feladatait is. Feladataink magasabb szin­ten történő megoldásához színvonalasabb vezetésre, ha­tásosabb ellenőrzésre és beiső ellenőrzésre van szükség. Többek között ezeket a gon­dolatokat emelte ki Kúti Ist­ván, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Nóg- rád megyei szervezetének tit­kára a tízhetes belső ellenőr­zési tanfolyam, napokban meg­tartott zárófoglalkozásán, A most befejezett belső ellenőr­zési tanfolyam ismét egy olyan rendezvénye volt az SZVT megyei szervezetének, amely méltán bizonyítja — ezt a hallgatók is megerősítet­ték véleményükkel — figye­lemmel kísérik a fejlődés problémáit, és sajátos eszkö­zökkel nyújtanak segítséget a megoldásukhoz. A tíz előadásból és foglal­kozásból álló tanfolyam prog­ramja felölelte mindazokat a kérdéseket, amelyek a belső ellenőrzés tárgykörével kap­csolatosak. A tanfolyam hall­gatói nagy érdeklődéssel ta­nulmányozták a részletkérdé­seket, s számos esetben csak hosszas vita után kristályo­sodtak ki a helyes álláspon­tok. Abban azonban meg­egyezett a hallgatóság, hogy a- jól irányítható gazdasági tevékenységhez és vállalati munkához elengedhetetlen a megfelelő ellenőrzés. Kide­rült, hogy az ellenőrzés javí­tására vonatkozó határozatot sok helyütt csak formálisan hajtották végre. Nem kielégí­tő az ellenőrző szervezet nagy­ságrendje és személyi össze­tételében is egyoldalúan csak mintegy hárommillió forintot fordítottak közművelődési cé lókra. A termelőszövetkezet ben közművelődési bizottság alakult A főiskola és a szövetkezet együttműködésének fontos célja, hogy új közművelődé­si modellt alakítsanak ki, amelynek alapján más mező- gazdasági üzemekben, illet­ve a hozzájuk tartozó fal­vakban is megteremthetik a hatékony közművelődést. foglalkozást számviteli képesítésű szak­emberekből áll. A zárófoglalkozáson töb­ben is köszönetét mondtak az SZVT-nek a tanfolyam meg­rendezéséért, de elmondták a fogyatékosságokat is. így pél­dául azt, hogy a nagyon is vegyes hallgatóság miatt a tanfolyam nem nyújthatott mindenki számára választ a saját területén felmerült prob­lémákra. A jövőre nézve meg­szívlelendő kritikaként hang­zott el az is, hogy jó lett vol­na több gyakorlati foglalko­zást beiktatni a programba. A tanfolyam szervezői min­den tapasztalatot, minden vé­leményt és javaslatot figye­lembe vesznek, mert várható, hogy a jövőben ismét meg­rendezik a tanfolyamot. Erre az igény is megvan. Ezt igény­lik a belső ellenőrzéssel fog­lalkozó szakemberek, de igénylik a vállalatok is. Per­sze, azt is meg kell említeni, hogy a tanfolyamra jelentke­zett 41 fő közül csak 36-an fe­jezték be a kurzust, öt je­lentkezett hallgatóról semmi hír, ami annál furcsább, mert az érdekeltek vállalata befizette a tanfolyamdíjat, ám az érdekeltség csak eddig tar­tott. A tanfolyam eredmé­nyesen végzett 36 részvevője látogatási bizonyítványt ka­pott, s közülük számosán kér­ték felvételüket az SZVT tag­jai sorába. Hogyan lesz egy dajkából varrónő? A példa nem dajka­mese. Patakpartján ál! egy épü­let, hajdanán művelődési ház volt. Aztán „átszabták”, „át­alakították”, s most kötő- ipari szövetkezet. A jó mun­kához szükséges „alapanya­got” mintegy száznegyven­százötven nő biztosítja. Át­lagéletkoruk alig haladja meg a harmincat. Teljesítőképes­ségük az a sok-sok plusz szá­zalék, melyet normán, ter­ven felül nyújtanak. Kazinczi Pálné tíz évig daj­ka volt a salgótarjáni 2. szá­mú óvodában. Hatvankiienc- tői a Budapesti Kötőipari Szövetkezet salgótarjáni rész­legénél dolgozik. „Univerzá­lis” munkaerő. A szövetke­zet valamennyi gépéhez ért. tud dolgozni rajtuk. Most azonban erős, nehéz, nagy ol­lóval szabja a kötött anya­gokból a készülő pulóvere­ket, kardigánokat. Nem köny- nyű és nem is látványos e munka. Kazincziné viszont mindig azt szereti, amit csi­nál. — Jó ember a férjem. Igyek­szik megérteni, ha később me­gyek haza, és segít a „házi­munkában”. Ezt, persze ne írja meg — teszi hozzá mel­lékesen. — Nem mintha nem AZ ELMÜLT évben közel másfél millió forint éri 'k<5 társadalmi munkát végzett Nagyba tony nagyközség la­kossága. Egv családi költség­vetésben az ember nehezen mérné fel ezt az óriási össze­get. de nem is a pénzt kell elképzelnünk, hanem az utak szépségét, az óvodák korsze­rűsítését. a iá tszót ereket. a szép parkokat, az iskolák tisztaságát: mindazt, ami a körn vezetet széppé, kulturál­tabbá teszi és azt. amit az önzetlen munka, az önkéntes társadalmi tevékenység te­remtett. Bár a nagyközségi tanács költségvetése — mond­ta Kenyeres Pál tanácselnök — a fontos feladatok megol­dására lehetőséget biztosít, ennek ellenére hangsúlyozni kell. hogy a társadalmi mun­ka nem ideiét múlt kategó­ria. A magasabb igénvek kielégítése kapcsán „rászorul” Nagybátony a lakosság segí­tésére. de szükséges ahhoz is. hogy a község lakói kifeiez- zék lokálpatriotizmusukat, a bennük erősödő közösségi ér­zést és az egyre magasabb szintű szocialista öntudatot. A Hazafias Népfront és a nagyközségi tanács szervező munkája eredményeként, ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulóin. a tanácsok kö­zelgő jubileuma. nagyobb összefogásra adott lehetősé­get Nagybátonyban is. hosv a lakossággal egyre erősödő kapcsolat jegyében végezték a széles körű társadalmi mun­kát. Kenyeres Pál tanácsel­nök azt is kifejezte, hogy a lenne igaz, de tudja hogy vannak az emberek a dicsé­rettel! Különben nem olyan sok az, amit én itt csinálok. Legfeljebb bejövök egy fél órával előbb, ha munka van. De ez természetes. Aztán mintha egy szuszra kifogyna belőie a szó, elhall­gat. Visszasegítve a beszélge­tésbe, arról beszél, miért jött el tízévi munkaviszony után az óvodából. — Fiatal koromtól kezdve varrni, szabni szerettem vol­na, de nem sikerült olyan munkahelyet találnom, ahol ezt megtanulhattam volna. Akkoriban, 69-ben sok szépet és jót meséltek az alig egy éve beindult „női” üzemről. Jó és könnyű a munka, a fi­zetés pedig: ki mennyit dol­gozik — mondták. Megmon­dom őszintén, nem sokat töp­rengtem, hogy ott hagyjam-e a tíz éve bevált munkát, a megszokott környezetet. Egy- csapásra beteljesült, amit oly’ régóta szerettem volna el­érni: szabhattam, varrhat- tam. Igaz, nem ruhákat, ha­nem kötöttárukat, de ez épp­oly érdekes. Azóta pedig mór ruhákat is szabok, varrók, ha nem is „nagyiparban”. — Mit lehet ettől többet szeretni, kívánni? — kérde­zi, vagy inkább mondja Ka­társa dalmi munkában eddig mérhető eredmény elsősorban annak tulajdonítható, hoav a tanács — a tanácstagok 's bizottságok közreműködésé­vel olvan munkák elvégzésé­re hívta a lakosságot, az üze­mek. vállalatok és intézmé­nyek dolgozóit, a szocialista brigádok taaiait. amelvek hasznosságáról könnven meg­győződhettek. közvetve, vagy közvetlenül a saiát érdekei-, két szolgáliák. A nagyközségben manapság nem ritka dolog — ha szét­néz ezt mindenki láthatia —. hogy egy-egv utca lakosságá­nak aoraia-maevia. társadal­mi munkában szépíti környe­zetét. építi a parkokat és jár­dákat. Külön is ki lehet emelni a Lenin, a Mező Im­re. a Révai József, a Felsza­badulás. az ötéves terv és az Iskola út lakóit, akik utcán­ként több tízezer forint érté­kű munkával csinosították a környezetüket. A NAGYKÖZSÉGI tanács megmövekedett hatásköre, szervezeti és gazdasági ön­állósága ösztönzőleg hatott az életkörülményeket iavító anyagi és szellemi iavak gaz­dagítására — mondta egvik beszélgetésünk alkalmával ta­lálóan Klimó Istvánná a nagyközségi pártbizottság tit­kára —. s a tanács s párt irányításával gazda médiára szervezi a társadalmi mun­kát. A nagvbá ton vi feilődés annak is betudható, hogv a demokratizmus szélesítésének biztosításával, a lakosság köz­vetlen részvételével készítik zincziné. Aztán folytatja: Azt csinálom, amit szeretek, s fi­zetést kapok érte. Aki itt be­csülettel dolgozik, az jól ke­res. A fiatalabb lányok még több cigarettaszünetet tarta­nak. Mi idősebbek már vagy nem, vagy keveset. Ök lehető­leg férfiakkal körülvéve sze­retik végezni a munkát. Ez érthető is, de ez női üzem. Tiszta, tágas munkacsar­nok várja a gyermekgondozá­si segélyről visszaérkezőket. Szükség van rájuk. Akik ügye­sek, szeretik munkájukat, azok érzik a felelősségét an­nak, amit végeznek. Sokan a háztartásból, vidékről jöttek, s járnak be naponta. És egy­re többen vannak közöttük, akik nem azért, mert a csa­lád nem lenne meg a fizeté­sük nélkül. „Kívánják” a munkát, azt, hogy közösség­hez tartozzanak, felelősek le­gyenek valamiért. Legtöbb­jükben, igaz, nem tudatos a vágyakozás. Inkább csak azt érzik: jó, ha nem az otthoni munkával, tevékenységgel te­lik el az idő nap nap után. — Amiért én feladtam tíz évet — egy kedvesebb, na­gyobb örömmel végzett mun­ka kedvéért — nekem megér­te. Ringattam magamban egy álmot, ami beteljesült. — bi — a terveket s falugyűléseken,' tanácstagi beszámolókon ielö- lik meg. hogv az emberek miben segíthetnek kezük munkájával, egyéni hasznuk­ra és a közösség javára. Ez­zel a gyakorlattal Nagybá­tonyban elkerülik a szerve­zetlenséget. a lakosság nem áldoz feleslegesen szabad ideiéből. A tanács szerződéseket köt a nagyközség területén mű­ködő üzemekkel, vállalatok­kal. intézményekkel, szocia­lista brigádokkal. Többek kö­zött a PENTAMER Ipari Szolgáltató Szövetkezet szoci­alista brigádjai vállalták, hogv a Révai és a Lenin úton levő iáfcszóterek felsze­reléseit folyamatosan fejlesz­tik. a hiányokat oótoliák. az eszközöket szükség szerint javítják. Az eddigi munká­juk közel százezer forintra rúg. A FŰTÖBER-rel a na­pokban kötik meg a szerző­dést, ígv a Felszabadulás úton levő játszótér gyerme­kei sem szenvednek hiánvt. megfelelő játék és szórako­zási lehetőséget teremtenek számukra. A nagvbátonri rendőrőrs vezetője elmondta, hogy hi­hetetlennek tűnik a bánya- városiak lokálpatriotizmusa. Húsz évvel ezelőtt — mond­ja fanyar humorral —. ami­kor az első facsemetéket ül­tették, nem gondolta volna senki, hogy azokból egy is marad. Éjszakánként a ran­dalírozók kitördelték, kitép­ték. igen nagy erőfeszítéssel tudták csak megóvni a par­kokat, játszótereket. Ma már erre nincs szükség. Az em­berek többsége figyelmezteti a rongál ókat óvják, védik nem egv helyen, a szemet gyönyörködtető parkokat. Kenyeres Pál tanácselnök titkon bízik abban, hogy a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyebiaottsága ál­tal meghirdetett versenyben Nagybátony „dobogós” lesz. Jó volna a siker. így a la­kosság látná, hogy a társa­dalmi munkából külön ha­szon is származik, mert az esetleges jutalomból terven felüli igényeket is ki lehet­ne elégíteni. A ..nagy tétet” a lakosság is látja. ezért még lelkesebben tevékeny­kednek a nagyközségben. Az Ó-falu mellett újabban Ma- conka is felzárkózik, a tár­sadalmi mimika szervezésén: irányításán az ottani tanács­tagok is munkálkodnak, s egvre nagyobb számban vesz­nek részt a közhasznú társa­dalmi munkában. AZ ÉV HÁTRALEVŐ ré­szében a lakosságon, az üze­meken, az intézményeken, a szocialista brigádokon lesz a sor — mondja Kenveres Pál tanácselnök —. mert csak a vállalt kötelezettség teljesí­tésével érhetők el a célkitű­zések. A versenyben elért helyezésről ma még valóban nem lehetne érdemben nyi­latkozni. mert pontosan csak év végén derül ki. hogv a nagyközségek közötti ver­senyben Pásztó. Rétság. Szé- csény, Kisterenye. vagy Nagybátony lesz-e a gvőztes. —s—ó Új bogyósgyümölcs-fajták Tízéves kutatási program keretében új. bő hozamú, vi­tamindús, a nagyüzemben is biztonságosan termeszthető bogyósgyümölcs-fajták előál­lításával kísérleteznek a Ker­tészeti Kutató Intézet íértő­di kutatóállomásán. Mintegy 100 hektárnyi terüielet fog­lalnak el a kísérleti parcel­lák, amelyeken egyebek kö­zött kétszáznál több szamó- caíajta, mintegy 100 fajta Fólia - csomagolásra Két új termék, a poly twine kötözőzsineg és a chill-roll fó­lia gyártását kezdték meg Leninvárosban, a Tiszai Ve­gyi Kombinátban. A techno­lógiai berendezéseket a lenin- városi gyár az NSZK-ból vá­sárolta. , A légmentesen záró, Új Országosan is példamutató kezdeményezés született Ba­ranyában: a pécsi tanárképző főiskola és az újpetrei Petőfi Tsz együttműködési szerző­dést kötött a közművelődés fejlesztésére. A főiskola működési terü­letén 13 falu fekszik. A kö­zös gazdaság yezetői felis­merték, hogy a dolgozók szak­mai képzettségének növelése elképzelhetetlen az általános műveltség emelése nélkül. Ezért az utóbbi években poli­kösművelődési modell A nyírjesi úttörőtáborban málna és sokféle piros, illet­ve fekete ribiszke terem. A fekete ribiszke szedésé­nek gépesítésére nagyszabá­sú kisérletsorozatot kezdtek Fertődön: több géptípust pró­bálnak ki. Az országban je­lenleg 11 700 hektáron termel­nek bogyó® gyümölcsöket, s a termőterület további növe­lésének elengedhetetlen felté­tele a gépi művelés és beta­karítás technológiájának ki­dolgozása. propilénből készült vízálló, fi­nom fóliát az élelmiszerek csomagolására, a kötözőzsi­neget pedig a mezőgazdaság­ban bálako tűzésre használ­ják fel. A két termékből 1975- ben már ezerötszáz tonnányit állít elő a Tiszai Vegyi Kom­binát. Nem dajkamese a valóságról Sok kéz, hamar ké§z Szervezetten folyik az úttörő- ifivezetők képzése a Balassa­gyarmat mellett fekvő nyírjesi úttörőtáborban. Vidáman dalolnak a tábor fiatal lakói délutánonként, estén­ként. A játék, a sport sem hiányoz hat. Fiuk, lányok közösen fo­ciznak. Bábel László felv, .

Next

/
Thumbnails
Contents