Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-20 / 143. szám

Korszerű híradástechnikai berendezéseket, rádió adó-vevő készülékeket készítenek Sal­gótarjánban, a BRG új üzemcsarnokaiban. Leány- és asszonykezek illesztik össze a pa­rányi alkatrészeket, melyek aztán értékes termékei leszn ek a megyeszékhely üzemé­nek. Az itt dolgozók jelentős része szocialista brigádban végzi munkáját, így Pankász Teréz is— képünkön —, aki munkatársaival a szerelde szalagsorán állítja össze a hír­adástechnikai készülékeket. — kulcsár felv. — Négy év munkájának értékelése Hatékonyabbá vált a szakszervezeti munka a ZIM-ben örvendetes tény: a ZIM salgótarjáni gyárában arr el­múlt 4 év alatt emelkedett, javult a szakszervezeti tanács és a szakszervezeti bizottság vezetési szám vonal a. Mindez Párhuzamban, azonban elmarad a brigádok kulturális fejlődése, ezért fel­adatként kell meghatározni: a jövőben aiz értékeléseiméi a gazdasági vállalásokkal ugvanolvan súllyal kell elbírálni a kul­turális vállalások teljesíté­sét Is. Tovább erősödött a gyár­ban a szaksizervezet szociál­politikai és munkavédelmi tevékenysége, fejlődött az agitációs. a propaganda- és a nevelőmunka, szervezetteb­bé vált a bizalmiak noliti- den vezetőnek számolnia kai nevelése és felkészítése, kell. nagyban hozzá járul az Ez utóbbira j elemző adat: 98 akikor történt, amikor a ve­zetéssel szemben támasztott követelmények minden szin­ten növekedtek, és ez tör­vényszerű: együtt, iár a szakszervezeti tagság politikai, szakmai feilődésével. Ez a fejlődés, amely az elkövetke­zendő időkiben még hatvá- nyozódik. s amellyel min­üzemi demokrácia további szélesítéséhez. Az üzemi demokrácia fó­rumai a ZIM salig-Mariánj gyárában már kialakultak. százalékuk vesz részt párt- és szakszervezeti oktartáson. s közöttük az utóbbi évek so­rán megnövekedett a nők és a fiatalok aránya. A szak­működése és hatékonysága tervezeti oktatásokban .a gyár azonban még nem felel meg a követelményeknek. Első­sorban a tartalmi, módszer­ben: változtatásokra kell na­gyobb figyelmet fordítani. Az üzemi demokrácia gveneesé­női dolgozóinak 49. a fiata­loknak 48. a szocialista bri- gáditagokniak 70 százaléka vese részt. A gyárban a szakszervezet kiemelten foglalkozik a mun­gei a gyárban többek között kásművelődésisel. A szakszer­a következőkben nyilvánul­nak meg. A fórumokon ielen- levőknek kevés a mondani­valójuk. észrevételeiket ne­vezeti bizottság már eddig is több javaslatot tett a gazda­sági vezetésnek a továbbta­nulás ösztönzésére. terveik dig nem tárják nyilvánosság között szerepel egy kihelve- elé. hanem egymás között,, zett középiskolai osztály be­..kevés szemközt” tárgyalják meg. S ennek oka legtöbb­ször az. hogy az előterjesztés érdektelen. megfogalmazása indítása, s mindemellett se­gítik a szakmunkástanulók és középiskolások vizsgára való felkészítését. A műveltséget nehezen érthető, vagy részle- és a továbbtanulást nagyban teiről további táiékozitatásra lett volna szükség. Pedig a hatékonyan demokrácia vezetés támasza, a gazdasági a TIT-előadások, során a dolgozók elősegítik amelyek működő üzemi évente hozzávetőlegesen 100 az egyszemélyi előadást hallgathatnak meg a gyárban. A szakszervezet eredmények emelése mellett, szervezésében, a ZIM kultur­javítja a vezetői munka szín­vonalát is. Éppen ezért fon­tos feladat a dolgozók mind szélesebb rétesének részvéte­le a vezetésben, az ellenőr­otthonában nyugdíjas akadé­mia is működik. Az elmúlt 4 év munkájá­nak elemzésekor rendkívül pozitívan, állapítható meg: az zésben és a végrehajtásban, előző időszakokhoz viszonvít­A ZIM salgótarjáni gyárá­ban az elmúlt 4 év alatt a va lényegesen javult, s haté­konyabbá vált a salgótariá­szakszervezet tovább javította ni gyár szakszervezeti bizott- gaiadiasási szervező tevékeny- sásának és a Lamoart ZIM ségét, eredményesen szolgál- nagyvállalati szakszervezeti tanácsának munkakapcsola­ta. Megszűnt a korábbi bi­ta a termelési feladatok vég­rehajtását. Különösen jelen­tős szerepet játszanak ebben zonytalanság. amely károsan a szocialista — közöttük is a női — brigádok, melyek nagyban hozzájárultak a ha­tékonyabb gazdálkodás eléré­séhez. Az igen pozitív terme­lési eredmények mellett hatott a testületek munkáié­ra, s ez biztos alap a jövő­ben jelentkező feladatok még jobb, gyorsabb, eredménye­sebb megoldására. M. I. Incheba '75 Pozsonyban; június 21-én megnyitják az Incheba. ’75. Nemzetközi Vegyipari Vápárt. Az immár hetedszer megren­dezésre kerülő vásár kereté­ben megtartják az Agrichem tudományos kongresszust, amelyen a csehszlovák és külföldi szakemberek megvi­tatják a mezőgazdaság kemi- zálásának eredményeit és a fejlesztés kilátásait. Gépszemle a tolmácsi tsz-hen Esett az eső Tolmácson aznap. A szerelők, traktorosok és a ter­melőszövetkezet vezetői ‘siettek, hogy idejében érkezzenek a gép­telepre, ahol a reggeli órákban kezdődött a gépszemle. Vass Jó­zsef országgyűlési képviselő, a ter­melőszövetkezet elnöke, hat óra­kor már a helyszínen volt. öt kö­vették a bizottság tagjai. A szem­le megkezdése előtt Turcsányi János műszaki vezető ismertette az elvégzett munkát és baleseti oktatást tartott, majd Máté János főagronómus és Vass József, a gazdaság előtt álló feladatokról, az aratás jelentőségéről szólt. Tolmácson az aratásira váró te­rület 473 hektár búza és 122 hek­tár tavaszi árpa. A legutóbbi becslés alapján jó termést vár­nak búzából és táyaszi árpából is. A gabonafelvásárló vállalattal 110 vagon búza értékesítésére kö­töttek szerződést. Az eredeti mennyiséget, a jó termés remé­nyében 40 vagonnal „megemel­ték”. Tavaszi árpából 32 vagon­ra szerződtek. A gépszemlét bri­gádgyűlés előzte meg, ahol rész­letesen szóltak a tennivalókról. A bizottság tagjai megtekintet­ték a kijavított, munkára előké­szített erő- és munkagépeket. Az SZK—4-es, az SZK—5-ös és JD— 970-es kombájnok javítását ki­fogástalanul végezték el a szere­lők. Pontosan úgy, mint a nyolc 5611-es, négy MTZ és a két D—-4 K—B, a két UE—28-as és a leg­újabb JD—43—30 erőgépét is. A szemle végén elkészültek a jegy­zőkönyvek. Zöld utat kaptak a to­vábbi munkára a tolmácsi trak­torosok. Kellő időben indulhat a gabonabetakarítás. Lehet, hogy az idén a munka nehezebb lesz, mint az előző évben volt. De ahol olyan szemet gyönyörködtető rend és fegyelem van, ott biztos a siker még a leg­nagyobb nehézségek között is. P. L. A pénz nem minden RZs/lpf egy panaszzuhatagból: „.N mindenkivel ezt csinálta, még velem, a barátjával is, mióta főnök lett belőle. Bejutni hozzá szinte lehetetlenség volt, ha bármilyen sürgős és fontos dolgot szerettem volna közölni vele, azt a titkárnő­jénél írásban kellett kémem. Aztán rendsze­rint soha nem ért rá fogadni. Próbálkoztam két nap múlva, egy hét elteltével — hiába. Amikor harmadszorra sem tudtam bejutni hozzá, azt mondtam, elég volt, megyek má­sik céghez, ha kevesebbet fizetnek is. Puszta véletlen, hogy pénzesebb helyre találtam, de ennél is fontosabb nekem, hogy itt jól ér­zem magam...” Elgondolkodtató. Hát csakugyan ilyen ma­kacs ez a probléma? Megvallom, újabban kissé bosszant a költő banális gúnyolódása, miszerint „a fejed — hogy sose fájjon — mindig bólintásra álljon!” —, még ma is idő­szerű lenne? Gyárban, intézményben, szövetkezetben gyűjtögettem választ arra a kérdésre, hogy mi bántja, idegesíti ma leginkább a tisztes­séges embert. A kérdezettek különféle mó­don fogalmazva, de lényegében ugyanazt ki­mondták: az, hogy egyes vezetők visszaélnek a hatalmukkal. Bizonyosan vannak olyanok is — mondották —, akiknek fát lehet vágni a hátán, csak pár száz forintnál többet lás­sanak, de a megállapodott, komoly emberek nem pusztán a vastag borítékot, hanem a rendes bánásmódot, a becsületes munka és magatartás elismerését is nélkülözhetetlen­nek tartják. A tisztességes bánásmódot elvárókra az a jellemző, hogy nemcsak a jogaikkal, hanem kötelességeikkel & tisztában vannak. Éppen azért fogalmaznak néha élesebben, mert tud­ják, hogy munkájuk, társadalmi kötelessé­gük elvégzésével ehhez erkölcsi alapjuk is van. Ők azok, akik már nagyon nehezen tű­rik a legkisebb megaláztatást is, ezért ami­kor betelik a pohár — esetleg kevesebb fi­zetségért — más munkahely után néznek. Mit mulat ez a tapasztalat? Azt, hogy, bár legtöbb helyen valóban a munkásosztály ha­talmát képviselik önzetlenül a vezetők, de szép számmal előfordul még önkényeskedés, az emberi méltóságot sértő magatartás. Ez utóbbi sokakat nyugtalanít, s ilyen helyeken hiába a magas kereseti lehetőség, az embe­rek mennek, vagy menni akarnak máshová, ahol remélhetőleg jobban érzik majd magu­kat. Példa rá egy tisztviselő, aki az ország má­sik felében akart munkát vállalni, mert vé­letlenül alkalma volt hallani főnökének úgy­nevezett vezetési koncepcióját. „Szorongasd meg őket. . . akkor majd félnek tőled, és lesz tekintélyed” — oktatta nagy meggyőződés­sel kollégáját Ezt az embert többször figyel­meztették, vigyázzon, mert középkori mód­szerei nem vezetnek jóra, a párt nem tűr! végtelenségig önkényeskedósét. Hiába! Aki nem helyeselt neki, annak rögtön odavágta: elhagyta a zászlót. Egy huszonhárom éves fiatalember azért hagyta ott 2800 forintos állását, egy másik 2500 forintosért, mert meggyőződött róla, hogy közvetlen vezetője minimális bizalom­mal sincs iránta. Amikor bebizonyította ne­ki, hogy igenis jól végezte el a rábízott fel­adatot, akkor más oldalon próbálták kikez­deni. Egyetlen megoldás maradt számára: a felmondás. Ilyen esetek hallatán rögtön előtolakszik a kérdés: hát a kommunisták közössége? Igen, az alapszervezet általában éberen vigyázza a szocialista demokratizmust és serkenti a dolgozókat, hogy segítsenek azt érvényesíte­ni. De ahol gyenge a pártvezetőség? Ahol az igazgató — mint mondani szokás — zsebre vágja a párttitkárt? Az ilyen munkahelyen bizony szaporodnak a bajok, s nem csoda, ha megfélemlítik az embereket. Az egyik asszony — párttag — sírva mutatta azt a cédulát, amelyen a pártvezetőség fegyelmi­vel fenyegette valami semmiség miatt. Cso­dálkozásomra elmagyarázta: „Nem a párt- szervezet akarja a fegyelmit, hanem az igaz­gató, mert egy idő óta haragszik rám. Ezt másokkal is megcsinálja, ezért sok jó szak­ember kikérte már a munkakönyvét”. 'Tár-rt’vi la rr fka vizsgálódások alap- 1 drS;UdCUS ján hitelesen megál­lapítható, hogy a párt törekvései a szocialista demokratizmus kifejlesztésében is megvaló­sulnak, vagyis: mind nyilvánvalóbbá válik, hogy az anyagiakon túlmenően értelemmel és szépséggel telítődik életünk. Mind szigo­rúbbá válik az a követelmény, hogy a veze­tők ne csak a szűkebb értelemben vett szak­mához, hanem az emberekhez is értsenek. Ennek tudatában nem lehetne-e jó értelem­ben hatni azokra, akik még mindig rosszul vezetnek, és ezzel nemcsak a becsületes em­berek önérzetét sértik meg, hanem aláássák az alkotó munkákedvet is? F. Nagy István ! Hullámvölgyben a széntermelő üzemek A Nógrádi Szénbányák Vál- a Hányáson kiépített több forint árbevételi többlet mu- lalatnál kedvezően indult az mint egy kilométer szállító- tatkozik a vállalatnál, idén a kongresszusi és felsza- láncot, a bányatüzet és sok A lemaradás pótlása érde- badiulási munkaverseny má- más egyéb problémát. De csak kében a tennivalókról tár- sodik szakasza. A kezdeti si- ezzel magyarázni a lemara- gyaltak a vállalat és az üze- kerek után fokozatosan visz- dást, nem lenne Igazságos. Na- mek vezetői. Intézkedésekkel szae&ett a széntermelés. Míg gyobb eredményeket tudtak mérséklik a telepítési hiba­május elsején 3656 torma több- volna elérni, ha a szénteirme- kát, tovább javítják a minő­lettel számoltak, addig ez az lő üzemekben nem csökken séget, javítják a tervszerűsé- előny a hó végére „eltűnt”, a napi termelés, a vágathaj- get. Tiribesen a vezetők már sőt, 2160 tonna lemaradással tás, ha következetes az elővá- megbeszélték a bányászokkal zárták a hónapot. Ennek meg- jási terv teljesítése, ha a mű- a termelés és gazdálkodás felelően május havi szénter- szakszámok a követelmények- tennivalóit. Ügy döntöttek, melési előirányzatukat csak nek megfelelően alakulnak, ha hogy közös erőfeszítéssel pó- 92.8 százalékra teljesítették. jóval kevesebb az improduk- tolják az elmaradást. Szoros­tív és a térítéses műszakok patakon is elhárultak a fő­száma.- lyamatos termelés akadályai, A széntermeló üzemekben íg7 rövidesen jobb eredmé- +rm , , , nyék varhatok. Menkesen hat t0 mutatkozó árbevételi kiesést ^apat a tervezettben, három a kiegészítő tevékenységben pedig terven felül végez vá- jelentkező többleteredménnyel gathajtást. Itt még az átszál- ellensúlyozni tudták. Itt az lítást szükséges hatékonyab- év első öt hónapjában 5.9 bá tenni. Ügy döntöttek, hogy millióval több árbevételt ér- Ménkesen a szállítás szerve- Mi volt a visszaesés oka? tek el, mint ahogy tervezték, zettségét növelik. Részben objektív körűimé- Ha ebből leszámítjuk a szén- Amennyiben megvalósul- nyek nehezítették a munkát, termelésnél, valamint az épít- nak az intézkedések, valószí- Ezek között lehet említeni a kezésnél bekövetkezett árbe- nű. hamar kilábalnak a hui- frontíejléseken bekövetkezett vételi kiesést, akkor május lámvölgyből a szén-bányák ak- gyakori átszerelést munkát, végén még mindig egymillió naüzemének dolgozói. Kedvezőtlenül alakult a szén árbevétele is. Mivel nem tel­jesítették a minőségi köve­telményeket sem, ezért r.ánként tíz forinttal kaptak kevesebbet a szénért. Ennek következtében június else­jén 4.9 millió forint árbevé­telkieséssel számolnak. — Nem ez volt az eredeti Munhásarcolí beosztásom. Az esztergályos szakmát tanultam itt, a bá­nyagépgyárban. Tanuló 1952- ben lettem, 15 évesen, és ked­vezményesen két év után szakmunkás. — Olyan jó volt a tanul­mányi eredménye? — Az is közrejátszott. Sze­rettem a szakmámat. — Miért választott mégis mást? — Kényszerből. Baleset ért. Rézforgács pattant a szemem­be. Nem is az én gépemről, hanem a mellettem lévőről, , . ., , _ , . , , , „ T,. , . , brigádunk, amelyre minden, ahol segítettem. Kórházba , lu. .. A ,.A ngondnok vállalat gyobb- Gyakran előfordul, Örökké mo2gó ember. Ta- hogy mire az ember mégis- lálkoztam vele már társadal- merne valakit, már odébbáll, mi munka szervezése, irányi- búcsút int a gyárnak. Itt tény- tása közben. Olyankor is, ami - leg vannak nehezen vittek, műtötték, végül is egy szemem maradt. Ezzel már nem lehet gép mellé állni. így történt a dolog. A mellém állt. Először a görgő­üzemben kaptam könnyebb munkát, azután térmester lettem. Most gondnoknak tisz­telnek — mondja Sonyóczki László. Mit takar itt az a szó, hogy gondnok? — Sok minden szerteága­zó feladatot. Az üzem, a környezet rendjét, tisztasá­gát. Takarítást, a belső anyag- türelem, de sok helyen kell mozgatás jelentős részét. A eleget tenni. Esetenként ne­ték ki. Négyszeres kiváló dol­gozó. Már megkapta a szak- szervezeti munkáért járó ki­tüntetés arany fokozatát. Mun­kásőr és régóta szakszerve­zeti tisztségviselő. Hol is kezd­kéménysepréstől a fertőtlení- kém is elfogy a türelmem, te ezt? tésig bizony sokféle feladat bár szeretem a vitás dplgo­van. Télen az egész gyár te- kát is saját hatáskörben el- — Szakszervezeti bizalmi rületén a fűtés is hozzánk tar. intézni. Mindenkinek dolgoz- voltam, és 1962-ben választot- tozik. ni kell, ebből indulok ki. Pró- tak TT-elnöknek. Később az _ Milyen létszámmal old- bálok ráhatással, szép szóval, SZB-elnökének és most is ér­jék meg a feladatokat? és> ha úgy nem megy, akkor re a tisztségre jelöltek.- Ma például 52-en va- keményebb _ eszközzel ered- _ A sokoIdalú elfoglaltság gyünk. Ebben nyugdíjasok és menyt elemi. Hozza tehetem, meilett van_e valami fiatalkorúak is vannak szép a szükséges es megengedett hobbyja? számmal. Van egy szocialista lehetőségeken, határokon be­lül. Ügy gondolom, azért ami — Akad, de erről kor lehet számítani. A lét- részlegünk is megelégedésre nem kellene szólni. számcserélődés, a fluktuáció ellátja feladatát — mondja a _Miért9 e gyébként nálunk a legna- gondnok. _ Jgy .g g egyeni talán taim. bará­Mivel? — Hát a nyulakkal. Van 13 kezel- kor a szomszédos iskolát ta- anvanvniam"oTtánTu- ' hető, nevelhető emberek. Az- tarozták egy brigáddal. Olt gem válLsztott Elnöknek a 99 után a termelőrészlegekhez van mindig, ahol segíteni faod e 3 ~ is átkerülnek emberek, he- kell. Nemcsak gondnok, tár- ö szakcsoport. Munká­sokból áll a csoport, hobbi­ból tenyésztenek nyulat — mondja Sonyóczki László. lyettük újak jönnek. Ez az sadalmi munkás is. Erről életrendje. következőt tudtam meg: — Ügy mondják, türelmes Tavaly a propagandamun- ember. Mindig érvényesül ez? káért Lenin.plakettel tüntet­— Nézze, ide tényleg kell J NÓGRAD - 1975. június 20., péntek Bodó János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents