Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-14 / 111. szám

Szovjet—líbiai tárgyalások Kosziéin szovjet miniszterelnök Tripoliban tárgyal Dzsallud líbiai kormányfővel. (Folytatás az í. oldalról) — A helyzet parancsolóan követeli, hogy átfogóan vizs­gáljuk és oldjuk meg a kö­zel-keleti kérdést, méghozzá nem egyes részeit, hanem lé­nyegét. Csak ily módon állít­ható helyre a béke és igaz­ságosság a Közel-Keleten. — A helyzet megköveteli, hogy a Közel-Kelettel foglal­kozó genfi konferencia fel­újítsa munkáját. Természete­sen ezt a konferenciát gon­dosan elő kell készíteni, mi­vel ezen a fórumon a világ­politika egyik legfontosabb kérdését kell megoldani. — A Szovjetunió továbbra is határozottan és következe­tesen támogatja az agresszió áldozatává vált arab országo­kat, az imperializmussal szemben álló valamennyi arab erőt, aktívan hozzájárul a tartós közel-keleti béke megteremtéséhez. — A közel-keleti béke el­érése közvetlenül függ az arab országoknak — az im' perializmus és agresszió elle­ni harcban való egységétől. Úgy véljük, hogy az arab or­szágok között a közel-keleti rendezés megközelítésében felmerült ellentétek átmeneti jellegűek. Meggyőződésünk, hogy ezek az államok át tud­ják hidalni ezeket az ellenté­teket, alá tudják rendelni cselekedeteiket az antiimoeria* lista harci egység megterem­tésének, képesek egyesülni a haladáshoz és békéhez vezető úton. — Az egységre nemcsak a közös ellenség elleni Ivaréban van szükség. Nem kevésbé szükséges ez a közös problé­mák — a gazdasági és társa­dalmi fejlődés — megoldása szempontjából. Egyetlen nép sem élhet csupán a mának. Az embereknek gondolniuk kell a távlatokra, az új fel­adatokra, amelyek akkor mu­tatkoznak majd meg teljes nagyságukban, amikor a kö­zel-keleti probléma már a múlttá lesz. — Hallatszanak olyan han­gok, amelyek szerint az impe­rializmus alóli felszabadulás legjobb útja az általános há­ború, bármilyen áldozatokat is követeljen a népektől. A leghangosabban azok kardos­kodnak emellett, akik most, néhány év elteltével bármi­lyen elvtelen alkura készek az imperializmussal és reak­cióval, a NATO agresszív kö­reivel és a chilei fasiszta jun­tával. Világos, hogy ez az út nemzetközi kalandorsághoz vezet, amelyért — bármilyen legyen is a végkifejlet — a népeknek túlságosan nagy árat kellene fizetniük. — Emlékezve arra, milyen mérhetetlen szenvedést ho­zott a második világháború népünknek és más népeknek, nem engedjük, hogy új világ­méretű konfliktus keletkez­zék. — Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök líbiai látoga­tása kiemelkedő eseménye a két ország közti kapcsolatok megerősítésének — jelentette ki Abdusszalam Dzsallud lí­biai miniszterelnök a vacso­rán. — Kapcsolataink szilárd alapját a szabadságért, az imperializmus ellen, a társa­dalmi átalakulásért és a szo­cializmusért vívott harc je­lenti. Ügy véljük, hogy azonos fronton harcolunk. A Szov­jetunió mindig az ázsiai, afri­kai és latin-amerikai harco­sok oldalán állt. Dzsallud hangsúlyozta: — Készek vagyunk minden vonatkozásban mindent meg­tenni, hogy erősítsük barát­ságunkat a szocialista orszá­gokkal, élükön a Szovjetunió­nak az imperializmus, a mo­nopóliumok felszámolása el­len harcoló arab országokkal és forradalmi erőkkel, a Pa­lesztina felszabadításáért, a térség nemzeti felszabadítá­sáért vívott harccal kapcsola­tos magatartását. A líbiai miniszterelnök üd­vözölte az indokínai népek bátor harcát, s megállapítot­ta: „a Palesztinái nép képes ugyanilyen harcot vívni és ugyanilyen győzelmet arat­ni.” Tripoliban kedden folyta­tódtak a tárgyalások Alek- szej Koszigin szovjet és Ab­dusszalam Dzsallud líbiai mi­niszterelnök között. A tárgyszerű, konstruktív légkörű megbeszéléseken a felek megvitatták a szovjet— líbiai gazdasági és egyéb együttműködés további elmé­lyítésével összefüggő egyes elvi kérdéseket Koszigin és Dzsallud esz­mecserét folytatott időszerű nemzetközi problémákról, köztük az arab országok elle­ni izraeli agresszió következ­ményeinek felszámolásává! összefüggő, valamint más. kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó kérdésekről. (MTI) Húsz esztendő a béke védelmében A Varsói Szerződés államai meg tudnának nyerni bár* mely esetleges támadóval szemben egy háborút, fő cél­juk mégis az, hogy megaka­dályozzák bármilyen új há" ború kitörését. Ebben a mon­datban foglalható össze az európai szocialista országok katonai és politikai szerveze­tének, a Varsói Szerződés szervezetének fő törekvése, létrejöttének és két évtize­des tevékenységének értelme. Húsz évvel ezelőtt nvo’c szó. cialista állam — Albánia, Bulgária, Csehszlovákia. Len­gyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjet­unió barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződést írt alá Varsó­ban, egyben közös katonai parancsnokságot hozott létre. Így alakult meg a Varsói Szerződés szervezete, (amely­nek Albánia később hátat fordított.) A hidegháború k°nvszerí- tette ki ezt a lépést: '955-ben felvették a Német Szövetségi Köztársaságot az Atlanti Szö­vetségbe, hozzálátlak a nyu­gatnémet hadsereg felfegy­verzéséhez. Válaszul erre az agresszív. az egész európai cialista államoknak is lépni- ök kellett, gondoskodni a vé­delmükről. De akkor sem ve­szítették szem elől a távla­tokat: a Varsói Szerződés alapító okmánya leszögezi, hogy az aláírók célja a kol­lektív európai biztonsági rendszer megteremtése. En­nek létrejötte esetén a Var­sói Szerződés hatályát- veszti. A húsz év alatt azonban erre nem került sor. szükség volt és van a Varsó Szerző­dés mindkét funkciójára. A Szovjetunió és a köréie tö­mörült országok katonai ere­je biztosította a szocialista országok és egész földrészünk békéjét. Eközben a szerve­zet aktív diplomáciai munkát végzett: mindent megtett, hogy a hidegháború felhői elmúljanak Európa egéről. És a kitartó munka sikert hozott! A Varsói Szerződés legfőbb vezető szerve, a Politikai Ta­nácskozó Testület, amelynek ülésein rendszerint a cárt első titkárai, illetve főtitká­rai. valamint a miniszterel­nökök vesznek részt a tagál­lamok képviseletében. Ez a testület hangolja össze a test­vérországok külpolitikai te­vékenységét. Itt dolgozzák ki a közös javaslatokat. elem­zik az adott helyzetet és ha­tároznak az együttes diplo­máciai lépésekről. Már az első üléseken — az ötvenes évek végén., a hat­vanas évek első felében — javaslatok sora látott napvi­lágot : leszerelés, csapatcsök­ken,tés, atommentes övezet, meg nem támadási egyez­mény a Varsói Szerződés és a NATO között, csúcstalálko­zók. európai értekezlet. De a hatvanas évek végének, a hetvenes évek eleiének kel­lett eljönniük, az erőarányok látványos megváltozásának a Szovjetunió és a szocialista szövetségesei javára, hogv a nyugatiakat jobb belátásra lehessen bírni és fordulat áll­hasson be Európa életében. A Varsói Szerződés két év­tizedes, következetes politikai tevékenységének elvhű. ru­galmas diplomáciájának kö­szönhető. hogy ma a húsz év­vel ezelőttihez mérten új Európában élünk. Aláírták a szovjet—nyugatnémet, a len­gyel—nyugatnémet, a cseh­szlovák—nyugatnémet szer­ződést, a Nyugat'Berlinröl szóló megállapodást, a két német állam alapvetően ren­dezte kapcsolatait, munkájá­nak befeiezésáhez közeledik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, tanácskozik Becsben a közép" európai fegyveres erők csök­kentésével foglalkozó konfe­rencia. Mindez a Varsói Szer­ződés államainak külön-külön. vagy együttesen elhangzott békét fenyegető lepesre a szo* 2 NOCRAD - 1975. május 14., szerda DIFK-jegy séh as US/l*lios A Dél-vietnami Köztársa­ság külügyminisztériuma jegyzéket intézett az Egyesült Államok külügyminisztériu­mához. Ebben leszögezte, hogy április 30. óta a vietna­mi nép Dél-Vietnam egész területén gyakorolja a hatal­mat és a DIFK a dél-vietna­mi nép egyetlen törvényes képviselője. A volt saigoni kormányzatot hatályon kívül helyezték, egyesült államok­beli képviseletének többé nincs törvényes státusza, an­nak minden ingó és ingatlan vagyona, dokumentumai a DIFK tulajdonát képezik. A jegyzék a továbbiakban rámutat, hogy a DIFK felkér­te Algéria washingtoni nagy- követségét, vegye felügyelete alá az egykori saigoni kor­mányzat tulajdonát és bank­számláit. A jegyzék felhívja az ame­rikai kormányt, hogy a nem­zetközi joggal és szokásokkal összhangban, tegyen hatékony lépéseket a Dél-vietnami Köztársaság egyesült államok­beli tulajdonának védelmére, és segítse elő, hogy a volt sai­goni kormányzat nagykövet­ségi épületét átadják az algé­riai nagykövetségnek. (MTI) Fokozódik a terror Dél-Kofcábaa Pák Csöng Hi szöuli elnök újabb rendelettel fokozta dik­tatórikus hatalmát. A kedden kiadott dekrétum azonnali hatállyal megtiltja az alkot­mány és a dekrétum minden fajta bírálatát, a politikai okokból meghirdetett diák- tüntetéseket és minden ilyen tevékenységgel kapcsolatos sajtójelentést. A dekrétumban emlegetett alkotmány az a bi­zonyos 1972-es alkotmány, amely korlátlan teljhatalom­mal ruházta fel a szöuli el­nököt. Az új elnöki rendelet értel­mében a hatóságoknak joguk­ban áll betiltani mindazokat a szervezeteket, intézménye­ket és sajtószerveket, amelyek megsértik a dekrétumot. A hadügyminiszter és a tartó- mányi kormányzók kivezé­nyelhetik a katonaságot a „közrend fenntartására.” A rendelet megsértői elfogató parancs nélkül letartóztatha­tok és polgári bíróság ítélete nélkül 1—15 évig börtönben tarthatók. Pák Csöng Hi elnök új dek­rétuma lényegében azonos az 1974 januárjában kiadott majd augusztusban visszavont rendelettel és az amúgyis korlátozott lehetőségekkel rendelkező dél-koreai ellenzék megnyilvánulásainak további elfojtását célozza. (MTI) Befejezte saigoni tevékenységét a nemzetközi ellenőrző és íeiügyelő bizottság magyar tagozata A vietnami nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizott­ság magyar tagozata befejez­te saigoni tevékenységét. Dr. Németh József nagykövet ve­zetésével tagozatunk utolsó csoportja is hazatért Buda­pestre. A magyar képviselet a pá­rizsi egyezmény aláírása óta eltelt több mint két év alatt mindvégig következetesen ki­állt az egyezmény rendelke­zéseinek végrehajtásáért, s tevékenységével hozzájárult a magyar és a vietnami nép ba­rátságának további erősítésé­hez. (MTI) Márta Ferenc az Akadémia új főtitkára A Minisztertanács a Ma­gyar Tudományos Akadémia közgyűlésének javaslatára Márta Ferenc akadémikust, az MTA főtitkárává, Köpeczi Bélát és Láng Istvánt, az MTA főtitkárhelyetteseivé nevezte ki. Márta Ferenc főtitkár, Fock Jenő, a Minisztertanács elnö­ke előtt kedden délelőtt letet­te a hivatali esküt. Az eskü­tételnél jelen volt Aczél György, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Óvári Miklós az MSZMP Központi Bizolt- ságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Erdey- Grúz Tibor, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke. A Minisztertanács Köpeczi Béla akadémikust, az MTA főtitkárhelyettesét, a kor­mány tudománypolitikai biz- zottsága elnökhelyettesévé ne­vezte ki. Meleg fogadtatás Ünnepélyesen és melegen fogadták Bostonban azt a szovjet hadihajórajt, amely a fasizmus felett aratott győze­lem 30. évfordulója alkalmá­ból érkezett hivatalos látoga­tásra az Egyesült Államokba. Mindenütt, ahol ezekben a napokban megjelennek a szovjet tengerészek, baráti fogadtatásban részesítik őket. Az Egyesült Államok hadi­tengerészeti erőinek nevében L. Snyder altengernagy a második flotta parancsnoka, a helyi hatóságok részéről pe­dig Kevin White Massaheu- setts állam kormányzója és Michael Dukakis Boston vá­ros polgármestere köszöntöt­te a szovjet tengerészeket. (MTI) A Mayognez' Incidens Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: Amerikai megfigyelők .,nyugodt”-nak minősítet­ték a Fehér Ház légkörét kedden délelőtt, azt követő­en, hogy Ron Nessen, Ford elnök sajtótitkára helyi idő szerint reggel 7 órakor újabb nyilatkozatot olvasott fel a Mayaguez nevű amerikai konténer-teherhajó jelenle­gi helyzetéről. Az újabb nyi­latkozat — anélkül hogy ezt elismerné — közvetve módo­sítja a Fehér Ház előző na­pi nyilatkozatát, amely azt állította, hogy egy kambod­zsai hadihajó Kambodzsa partvonalától 60 mérföldnyi- re a nyílt tengeren égyútűz- zel feltartóztatta és egy kambodzsai kikötőbe kény- szerítette az amerikai hajót. Kedden reggel felolvasott nyilatkozatában Nessen ez­zel szemben a következőket mondotta: „a legutolsó jelen­javaslatai alapján került tető alá. Erőarányokról, a szocialista államok erejének növekedé­siéről szóltunk, s ez valóban elengedhetetlen volf a válto­záshoz, a fordulathoz az eny­hülés irányába. A szocialista diplomácia értett ahhoz, hogy megnyerjen az egvüttműkö- diásnek olyan polgári politi­kai erőket, politikusokat, kor­mányokat, amelyek érdekel­tek a béke fenntartásában, az együttműködés fejlesztésé­ben, A megegyezéshez min­dig két félre van szükség. A Varsói Szerződés teljesíti hivatását. Tagjai biztosítani akarják a szocializmus építé­séhez szükséges nyugodt, kük ső feltételeket. Ez a törekvés egyben egész Európa békéjét szolgálja. Nem csupán ma­gunkra gondolunk, nem csu­pán saját országunkért érzünk felelősséget, hanem az egész földrészért. A kollektiv biz­tonsági rendszer megteremté­sére törekszünk, s ez a kol­lektivitás minden államra vonatkozik, e* a biztonság mindenki békéjét szolgálja, ez a rendszer valamennyi ál­lam minden nemzetközi vi­tájának fegyveres erőszaktól mentes megoldását tenné le­hetővé. 1 Magyarország ereiéhez mér­ten részt vesz a béketeremtő és -erősítő munkában. Büsz­kék vagyunk arra. hogv a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé éppen Budapestről bocsátotta ki az európai biztonsági értekezlet­ről szóló híres felhívását. Túi e formai megnyilatkozáson, a magyar diplomácia igen sok tárgyalást folytatott a nyu­gati partnerekkel, segítette egyengetni a biztonsági érte­kezlethez vezető utat és a konferencia" munkáját. Állás­foglalásainak mindig egyér­telműen és világosan, érvek­kel alátámasztottan képvise­lik a szocialista országok kö­zös, összehangolt politikáját. Ez a következetesség és egy­értelműség tiszteletet keltett, tekintélyt szerzett Magyaror­szágnak a túloldalon, a vita­partnerek körében is. Magyarország nem nagy­hatalom. de erős. ha összefog barátaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval. A Varsói Szerződés szervezete bizton­ságérzetet ad valamennyi tagjának Aki szétnéz a mai Európában, az nem kőtelked hét ebben. De tekintsünk túl a földrész határain! Európa kiemelkedő helvet foglal el a világban: ha itt háború tör ki, az szükségszerűen világ­égéssé fajul, ha itt tartós bé­ke és együttműködés valósul meg. üdvös hatása kisugár­zik a világra. A Varsói Szer­ződés tehát — amelynek tag­ja. döntő ereje a szocialista világhatalom a Szovjetunió — nem csak Európa nyugalma felett őrködik. A szocialista országok felelősséget éreznek az egész emberiség sorsáén és úgy vélik, hogy Európán túl más földrészek békéiét is szolgálni tudják, szolgálniuk kell. Talár Imre tés szerint a Mayaguez ke­reskedelmi hajó Kaoh Tang sziget közelében horgonyzott, 30 mérföldnyire Kambodzsa partjától, attól a ponttól, ahol kambodzsai tengerészek a Mayaguez fedezetére száll­tak, két kambodzsai hadiha­jó kísérte az amerikai hajót jelenlegi tartózkodási helyé­re. A hajót amerikai katonai repülőgépről szemmel tart­ják. Az elnököt az éjszaka folyamán tájékoztatták a fej­leményekről.” A Fehér Ház nyilatkozatá­ból tehát kiderül, hogy az amerikai hajót nem kénysze­rítették kambodzsai kikötőbe, amint azt a Fehér Ház hét­főn állította. A két nyilatkozat között az is kiderült, hogy az amerikai hajó állítólag „nyílt tengeren” történt el­fogása még az amerikai tá­jékoztatás szerint is erősen vitatható nemzetközi tenger­jogi szempontból, ugyanis később elismerték, hogy a Mayaguez 8 mérföldnyire kö­zelített meg egy szigetet, amelynek fennhatóságát il­letően éveken át vita folyt Kambadzsa és Dél-Vietnam között. Kambodzsa, sok más országhoz hasonlóan, a part­jaitól számított 12 mérföl- d.es sávot tekinti fennhatósá­ga alá tartozó területi vizei­nek. A Fehér Ház később azt is közölíe, hogy nagyjá­ból ugyanebben a térségben néhány nappal ezelőtt kam­bodzsai hatóságok feltartóz­tattak egy panamai hajót is, majd nem sokkal későbio sza­badon bocsátották. 1 Kétórás eszmecsere Giscard d'Estaing elnök kedden az Elysée-palota ban fogadta Teng Hsziao-ping kí­nai miniszterelnök-helyettest és csaknem kétórás megbe­szélést folytatott vele. Teng Hsziao-ping az Elysée- palotából távozóban kijelen­tette: „nagyon őszinte eszme­cserét folytattunk a bennün­ket érdeklő nemzetközi kér­désekről, így Európáról és Indokínáról. Megbeszélésein­ket folytatni fogjuk.” A kínai miniszterelnök-he­lyettest, aki szerdán újabb megbeszélést folytat majd az elnökkel, az újságírók meg­kérdezték: mit tesz majd Kí­na, ha az Egyesült Államok fegyveresen beavatkozik Kambodzsában ? „Kína semmit sem tehetne ebben az esetben" — vála­szolta Teng Hsziao-ping. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents