Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-13 / 110. szám

A szécsényi járásban Járda után az utak következnek 650 munkahely, óvodák, szép sikerek Túrái Barnabás, a Hazafias Népfront szécsényi járási tit­kára az 1971. évi választási felhívást és a négy évvel ez­előtti jelölő gyűlések jegyző­könyveit lapozgatta. Miről szóltak akkor, milyen ered­ményeket és gondokat tettek szóvá az emberek? Hol tar­tunk most, amikor ismét or­szággyűlési választásokra és több községben időközi ta­nácstagi választásokra készü­lünk? — Szécsényben, Nagylócon, Kimócon és Varsányban ta­lán meg is szokták, hogy szinte minden családból egy-egy munkavállaló lakó­helyétől távolabb dolgozik. De a gyerekes édesanyák kö­zül ezt nem teheti minden­ki, mert nincs mindenütt ráérő nagymama. A második műszak, az iskolás gyerek, a több műszakos munkabeosz­tás, az időtrabló utazás, a bevásárlás a családanyáknak sok gondot okoz. De a csa­ládnak a keresetre, a nép­gazdaságnak a munkáskézre van szüksége. Az elmúlt négy évben a szécsényi járás egyik legnagyobb eredménye, hogy 850 fő számára lakóhelyén, vagy annak közvetlen köze­lében sikerült munkahelyet találni. Bővült, fejlődött az ELZETT, négy év alatt 23 millióról 130 millióra növel­ték a termelést. A Sikk és a Fortuna Szövetkezet fejlesz­tette üzemét, Ludányhalászi- bam és Nógrádszakálban. is többen dolgoznak mint négy évvel ezelőtt. Nőtt a keresők és csökkent az eltartottak aránya, ez felétlenül jobb megélhetést, gyarapodást jelent. — Az is tény viszont, hogy Varsányban, Rimócon és Ságújfaluban nincs óvoda. Ez sok családnak gondot okoz, mert a munkára jelentkező anyák gyermekeit nem tudják hol elhelyezni. Ezzel szem­ben azt is tárgyilagosan meg kell említeni, hogy a járás­ban jelenleg is több mint 800 édesanya van otthon gyermekével és államunk fi­zeti a gyermekgondozási se­gélyt. Nincs elég óvodánk, de a szécsényi járásban az elmúlt négy év alatt 350-ről 530-ra növelték az óvodai férőhelyek számát. Varsán v- ban, Ságújfaluban az óvodai terveket, illetve a kivitelezést megrendelték, Rimócon ezt még nem lehet elmondani. A járás iskolás gyermekei­nek 21,3 százaléka napközis ellátásban részesül. Litkén nyolc tantermes iskolát épí­tettek. Szécsényfelfaluban, Pilinyben Egyházasgergén és Rimócon is van már könyv­tár, sőt klubkönyvtár műkö­dik. Ludányhalásziban mű­velődési házat rendeztek be. Nagylócon felújították az is­kolát, egy csoporttal bővítet­ték az óvodát. Nagy dolog ez külön-külön is. hát még összesen mennyit épült, szé­pült a szécsényi járás. — Milyen szép lett nálunk. Nagylócon az iskola, ahová valamikor én is jártam. — mondja Túrái Barnabás, az­tán sorolja tovább: — Nem is olyan régen a községek micsoda harcot vív­tak a járdáért. A járda után most az utak következnek. Mennyien utaznak naponta munkába Nagylócról Szé- csénybe, vagy Szécsényből Magyarnándorba! Az AGRO- FIL is naponta szállítja munkásait. Mindehhez autó­busz és jó utak kellenek. A járási székhelyet a községek­kel jpl járható utak kötik össze, a községek főbb1 útjai­ra sem lehet már jogos pa­nasz, most sor kerülhet a községi úthálózat javítására. Persze, ehhez nem elegendő, hogy a költségvetéstől várja­nak mindent, az eddiginél több társadalmi munkára van szükség. De megéri, érdemes, hiszen a község lakói látják hasznát. Hogyan lehetne összefog­lalni mindazt a fejlődést, amelyet a községekben járva topten-nyomon látunk, ta­pasztalunk? Elmondhatjuk, Szécsény — korszerű lakások, új otthonok, boldogan játszó gyerekek. — ki — hogy a tanácsok a párt poli­tikájának megfelelően az al­kotmány és a tanácstörvény szellemében tevékenykednek, dolgoznak. Megkérdezik és figyelembe veszik az emberek véleményét, a tanácsok mun­kájában erősödtek a demok­ratikus vonások. A lakosság beleszólhat a közügyek inté­zésébe, az emberek többsége egyre inkább részt vállal a feladatok meghatározásában és végrehajtásában. A járási pártbizottságon Tóth Endrénével és Valkár Bélával beszélgettem. El­mondták, hogy a járás gaz­dasági fejlődése az elmúlt években meggyorsult. Az ipar fejlesztésére az elmúlt négy évben mintegy 100 millió fo­rintot fordítottak. A termelés a negyedik ötéves terv idő­szakában évente átlagosan 12,5 százalékkal növekedett. Javult a termelés szerkezete, emelkedett a termelékenység. Leggyorsabban az ELZETT fejlődött. Erősödtek a termelőszöviet- kezetek, gazdálkodásuk szoci­alista vonásai, a parasztság politikai, társadalmi, gazda­sági helyzete kedvezőén vál­tozott. Ma már nem vágy­nak el tömegesen a tsz-ből, de nem vállal még ott ele­gendő jól képzett fiatal mun­kát, A termelőszövetkezetek kö­zött legerősebb a szécsényi egyesült tsz. Szép eredmé­nyeket érnek el a talajjaví­tás, a gyepgazdálkodás. a növénytermesztés területén. Boros Béla elnök és Hütter Csaba termelési főmérnök most arra törekszik, hogy az egyesülés után a nagyobb te­rűiét adta lehetőségeket jól kihasználják, a gépeket, a termelésszerkezetet gazdasá­gosan kihasználják. Karancsságon a szakosított szarvasmarha-telepet feltöl­tő tték. Ha a lej hasznosítás, a társulás lehetőségeit jól ki­használják, akkor a követke­ző években még jobban bol-i fogul Karan,esség, Szécsteny- "elfalti és Emdrefalva lakos­sága. Litkén a sert és társul ás­nak mutatkoznak eredmé­nyei. A kezdteti gondokat és hiány őssé gokát megoldják. Miklóg Zoltán telepvezető irányításával jód dolgoznak a® emberek. A fiatalságra és az értel­miségre terelődött a beszél­getés, Orava Sándor agrárgé- oész Nógrádmegyerben, az egyesült tsz-ben dolgozik. Magyargécd származású, ösz­töndíjas volt. Nemrég párt­tagnak vették fel. Lőrinez László felsőfokú képesítéséé! Ludá n y'haiászi ban dolgozik, 'akás’t kapott. Soroljuk az ELZETT megbecsült műszaki dolgozóit ? Nyáry Endre gé­pészmérnök. Pancsovai Gyula, technológiai osztály- vezető, Róka Miklós, Tóth László. A névsor nem teljes. Inkább példaként emit ttettük azokat, akik vagy helybeliek, wagy itt szereztek Sok ta­pasztalatot és, akikre egyre nagyobb, feladatok várnak. Az ELZETT-ről szeretném megemlíteni, hogy a volt gépállomás helyén 1970. ele- 5 én alakult. Persze, az öt ■'vvei ezelőtti üzemre rá stem 'ehet ismerni. Bővítették, 'ejlesizitették. Fürdőt, mosdót, rende» öltözőt és korszerű ebédlőt építették. Ahogyan m'egsizerezték a szükséges "yakorlatot, amikor többet ás jobbat termeltek, emel­kedtek a keresetek. A sa'jto- ’óban 2500—3000 forintot keresnek. Oláh József gépbeállító, Pintér Sándor, Terek Ferenc, Vég Bélá mér joggal a törzs- gárdához tartozó hűséges, munkások közé sorolhatók. A minőségi meós brigád a legutóbbi SZMT-vetélkedőn dicsőséget szerzett a gyár­nak. A Martos Flóra Ifjúsá­gi és a Rákóczi brigád a szo­cialista brigádok ezüst foko­zatát nyerték el. Az ELZETT - ben .119 olyan dolgozót tud­nak felsorolni, akik az ala­kulás óta, illlletve a gyár elődjénél is itt dolgoztak. Ezeket a sorokat nem be­számolónak és! nem az el­múlt évek. értékelésének, in­kább mozaikszerű példának szánom, hogy egy-két gondo­latot felvillantsák a szécs’é- nyi járás elmúlit négyéves fejlődésiéről jó eredmények­ről lehet szólni, de nem sza­bad elhallgatni, hogy a lehe­tőségek jóval nagyobbak. Ehhez keú mémii a soron" következő feladatokat. , F. L. A SZERVEZETI é’et sza­bályos ritmusának biztosítá­sa'. valamint az egymással szorosan összefüggő mozza­natok egymásra épültséga miatt minden év február 1 és május 15. között vada-* mennyi KISZ-a lapszervezet­ben két taggyűlést kell tarta­ni ’— fogalmazta meg a KISZ) központi bizottság tavaly áp-> rilis U-i határozatában. Az, első taggyűléseken ke-t rült sor az alapszerveztetek vezetőségének mozgalmi éves beszámolójára, a KISZ-tagok munkájának személyenkénti! értékelésére, é® az új vezető-* ségek megválasztására. Az első taggyűlések ’tapasztala­tait a közelmúltban értékel­ték a salgótarjáni járásban.. Az új követelmények gya­korlati megvalósítása amint megállapították — vá­rakozáson felül jói sikerült. A körültekintő szervezeti elő­készítés eredményének te­kinthető a tagság. 85 százalé­kos megjelenése,. Egyetlen taggyűlést s,etn kellett hatá­rozatképtelenség miatt meg­ismételni. Rossz előkészítés, miatt csupán Cereden és Nádúifaluban kellett a tag“ gyűlést elhalasztani. Munka­jelleg, fegyelem, aktivitás, és tenntakarás jellemezte a tanácskozás okát. A KISZ-, Erőteljes figyelmeztetés Így is felfoghatjuk a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei igazgatóságának va­sárnapi lapunkban megjelent jelentését, amely 1975 I. negyedévének gazdálkodásáról, valamint az életszínvonal alakulásáról tájé­koztatja alaposan, sokrétűen, sokatmondóan megyénk közvéleményét. Ebből megtudhatjuk, hogy az életszínvonal valóban a központi elgondolásoknak megfele­lően növekszik. Emelkedtek a bérek, a jöve­delmek, nőtt a kifizetett nyereség összege, bővültek az életszínvonalat fokozó egyéb szolgáltatások Is. Hogy ma általában jobban élünk, mint a korábbi időszakokban, azt a vásárlások alakulása, az. áruk széles skálája és differenciáltsága is mutatja. Nem ilyen egyértelmű a folyamat a ter­melés növekedésében, de különösen a terme­lékenység alakulásában. Ez utóbbi jóval el­marad a kívánalmaktól, az országos átlag­tól, holott a tavaly decemberi párthatározat nyomatékkai hívta fel a figyelmet megyénk minden dolgozójának a termelékenység és a gazdálkodás hatékonyságának sokoldalú nö­velésére. Üzemeink elkészítették az előbb em­lített célokat szolgáló intézkedési terveket. Az I. negyedévi összesített, valamint a részletes termelési adatok arról árulkodnak, hogy több termelő-, gazdálkodóegységben az intézkedések egy része papíron maradt, emiatt nem sikerült az éves kötelezettség idő­arányos részét teljesíteni, iletve túlteljesíte­ni. Veszélyes ez a helyzet, mert az ilyenkor szokásos félévi, illetve év végi hajrák nagyon sokba kerülnek népgazdaságunknak. Megelőzése érdekében az üzemi pártszer­vek, valamint a felsőbb irányító hatóságok mostanában egyre szigorúbban számoltatják el a lemaradó gyárak vezetőit, azt vizsgál­ják, hogy mit tettek a decemberi határozat sikeres végrehajtásáért. Vannak ugyanis akik úgy vélik: ez is egy határozat a sok közül. Aki, annak idején nemcsak futólag olvasta el, hanem tanulmányozta is a belőle fakadó tennivalókat megértette, hogy rövidebb időn belül kell tiszteletreméltó eredményeket pro­dukálni a népgazdaság, valamint a vállalat további kiegyensúlyozott fejlődése érdekében. A tett intézkedéseken kívül ebbe az irányba szorították üzemeink, gyáraink vezetőit a vi­lágpiacon sok tekintetben, részükre kellemet, lenül megváltozott piaci értékítéletek is. Ha valamikor szükség volt az élelmes, bölcs, talpraesett, minden helyzetben gyors, ügyes, eredményes megoldást kereső vezetők­re, akkor most bebizonyíthatják, mit tudnak. Csaknem „korlátlan” mértékben élni lehet — a decemberi határozat alapján — az ed­dig sokat hangoztatott vállalati önállóság előnyeivel. Mert könnyebb volt ezzel élni, amikor a világpiacon nekünk szolgált a kon­junktúra. Ez a lehetőség, amint az előrejel­zések mutatják, számunkra hosszabb időre beszűkült. Ha most a szokottól, valamivel eltérő 1 a hangvétel, annak az az oka, hogy üzemeink egy részében — ott is differenciáltan — ke­vésbé értették meg, illetve még keveset tet­tek a decemberi határozat gyakorlati végre­hajtásáért. Megyénk fejlődésében a másik kritikus pontot jelenti a beruházásoknál mutatkozó gond. Számtalan megbeszélés, figyelemfelhí­vás, ígéret, a kölcsönös érdekekre való hi­vatkozás ellenére a beruházások egy része jó­val a határidőn fúl kerül átadásra. Ezek kö­zött találunk olyat is, amelynek építése hosz- szabb történelmi időszakot ölel már fel. Az okokról sokszor, bőven esett szó. Jó lenne, ha most már a cselekvés jutna előtérbe a fennálló érdekellentéteket is figyelembe vé­ve. További fejlődésünk két kritikus területét érintettük azzal a gondolattal, hogy az itt tapasztalható jelenségek erőteljesen figyel­meztetnek: ha jobban akarunk élni, ha gyor­sabban akarjuk építeni a szocializmust, ak­kor termelékenyebben és hatékonyabban kell dolgoznunk, nem holnap, hanem már ma, nem a többségnek, hanem mindenkinek. V. K. Fejlesztés a könnjilipaebau A könnyűipar az idén 8 milliard forintot meghaladó összeget fordít fejlesztésekre. A tervidőszak elején megkez­dett korszerűsítés jegyében az év első hónapjaiban is több új létesítményt adtak át. Ugyancsak a tervezett fej­lesztés szerint folytatódik a pamutipari termelőberendezé­sek korszerűsítése. Egyebek mellett hozzálátnak a szom­bathelyi Pamutipari Vállalat 950 tonna pamutfonal-több- letet biztosító beruházásához: tovább dolgoznak a Pamut- fonóipari Vállalat és a Pa­muttextil Művek fonodái fej­lesztésén — ezek a munkála­tok már áthúzódnak a követ­kező ötéves terv időszakára, Több vállalat fonodáiéban, sízövödéióben állítanak mun­kába az idén is újabb nagy termelékenységű gépeket, s 1975-ben fejeződik be a Kő­bányai Textilművek, valamint a győri Richards Finornposztó- gyár kötött*, illetve tarkán- szőtt keJmetermelésének bő­vítése. A fésülő- és cémázókapa- citás. a kártoltfonal-term elés bővítése érdekében létesít új üzemet Demecseren. a Ma­gvar Gyapjúfonó- és Szövő­ipari Vállalat, s állít úi gé­peket üzemben Dunaújváros­ban. a Magyar Posztógyár. Előreláthatólag a tervezett­nél jóval korábban, még eb­ben a tél évben megkezdheti munkáját a Magyar Selyem­ipari Vállalat 127 új csehszlo­vák hidraulikus szövőgépe. Az V. ötéves terv szövődéi fejlesztésének előkészítéseként indiult be a kísérleti üzem a Soorani Szövőgyár SZTB-gé- oeip, s még az idén termelni kezd az MSV új nagy teljesít­ményű filmnyomó géoe Is. A köt"szövő ipar két egyedi nagyberuházása Debrecenben és Mátészalkán megfelelő ütemben halad. Az iparág számottevő fejlesztéseként az idén befejezdődik a Budapesti Harisnyagyár beruházása, azonban — szerződésmódosí­tás miatt — a kívánatosnál lassabban halad a ma gyár óvá­ri és a békéscsabai kötött­árugyárak. valamint a Győri Kötöttkesztűgyár síkkötő- kapacltást bővítő beruházása, pedig ezeknek a terv szerint az idén kellene befeieződni- ük. A Duma és az Alföldi Cipő­gyárak várhatóan 1075-bein fe­lezik be múlt évre tervezett beruházásaikat, s kismérték­ben a következő esztendőre húzódnak át a Tisza és a Szombathelyi Cipőgyár re­konstrukciós munkálatai. A cipőipari szövetkezetek egész sora gépesítetéssel növeli tel- j esi tőképességét. A papíripari feilesztések középpontjában a dunaújvá­rosi hullámvertikum áll. A beruházás gyorsítására intéz­kedéseket tettek, a munká­latok a módosított ütemnek megfelelnek. Befejeződött a nagy papírgépek rekonstruk­ciója Fűzfőn és Dunaújváros­ban, és még az idén megvaló­sul a zacskó- és borítékgyár­tás fejlesztése is. 1975-ben a tervtek szerint elkészül a Zrínyi Nyomda csepeli egysége, a Kossuth Nyomda Bécsi úti telephelye és befejeződik a Nyírségi Nyomda fejlesztése. Megfele­lő ütemben halad az Athe­naeum Nyomda, a fénvszedő" központ, a pécsi Szikra Lap­nyomda, valamint a kaposvá­ri nyomda korszerűsítése. A bútoriparban a Szék- és Kárpitosipari Vállalat bővíté­se az építési munkák kése­delme miatt 1976 első felére húzódik át. Akadozik az Is­kolabútor" és Sportszergvár részleges rekonstrukcióia is. Taggyűlések után Sok minden tisztázódott tagság szicmmel láthatóan megértette az áprilisi hatá-i rozatban foglaltakat. Az alapszervezeti beszá­moló a vezetőség közös mun- kájának, a tagsággal történt beszélgetések tapasztalatai-, nak eredménye volt. A szám­vetéseket konkrétság, reali-. tás és kritikus hangvétel jel-, lemezt'e. Tárgyilagosan tük­rözitek a végzett munkát, fel-1 tárták a hibákat, rámutattak,-, hol, van lemaradás, hol kell1 továbblépni a következő1 mozgalmi évben,. Értékelték,i hogy az akcióprogramban; meghatározott feladatokat! miként (hajtották, végre. He­lyet kapott a beszámolókban a tágfelvételi, és párttag-: ajánló tevékenység, a tagok! közéletisége, érdekvédelme, a KlSZ-csoportok munkája. Az üzemekben erőteljesen jelentkezett az alapszerveze­ti munka fejlesztésének igé­nye. Jobban látják ® fel­adatok végrehajtásában a helyi sajátosságokat. A véleménynyilvánítások. száma a korábbi évekhez ha­sonlítva növekedett. Alap-i szervezetenként átlagosan heten mondották el vélemé­nyüket a végzett munkáról. Néhány olyan aliapsziervezet !.s akadt, ahol mindenki vé­leményt formált! A vita ta­pasztalatai segítséget nyúj­tottak az új vezetőségnek a következő évi akcióprogram, összeállításához. mivel a hozzászólók többsége az alapszerwezeti munka, javítá­sával, a munkakapcsolatok­kal foglalkozott. Számos' hasznos javaslat hangzott e] a programok eredményesebb végrehajtására. Foglalkoz­tak a vezetőség tevékenysé­gével, munkáját szigorúan értékelték. Ennek következ­ménye, hogy például Somos­kőújfaluban néhány vezető­ségi tag tagsági viszonyát megszüntették. A MEGBÍZATÁSOK telje­sítésének értékelését vala­mennyi alapszervezetben nagy felelősséggel végezitek el. Kis létszámú alapszerve­zetekben az önértékelési for­mát választották, míg na­gyobb alapszervezetekbe ii előbb KISZ-csoportokban ér­tékeltek, és a csoport javas­lata került taggyűlés elé. Az értékelések során gondként jelentkezett, hogy nen min­den fiatalnak volt megbíza­tása, Nem minden akció- programban tudtak tartalmas vállalást tenni. A taggyűlé­sek során egész éves passzi­vitás, megbízatás teljesítésé­nek elmaradása miatt 198 tagsági viszonyt szüntettek meg. A lemorzsolódás nem haladta meg a kívtánt mérté­ket. Több alapszervezetben igen magasra tették a mér­cét. A pezsgő', mozgalmi élet tanújeie, hogy a taggyűlések időseiatkában négy új alao- szerVezet alakult. A válasz­tások befejeződése után 96 üzemi, tanintézeti, é® terü­leti KISZ-alapszervezet .mű­ködik a salgótarjáni járás­ban. r. i. 3 J NÓGRÁD - 1975. május 13., kedd r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents