Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-11 / 109. szám

Nem baj* de mégis,» Már hetek óta készen várnak a próbaöntésre a formák... A próbaöntés első határh ideje: 1975, március 15. ) A második: 1975. május X- I A harmadik: reális mérleH gelések alapján, néhány hét. [múlva. bár a gyár, az Üvegipari! Müvek pásztói szerszám- és készülékgyárának főmérnö-1 ke azt mondja, idézzük; „Nem baj, mert ez nekünk] csak minimális problémát? jelent” azért mégis... Hiszen a kormány Gazda-! sá.gi Bizottsága által kiemelt,) négyszázmillió forintos be-| ruhúzáshoz kapcsolódó öntö-1 dér ól, van szó, amelyet ai sajószentpéteri csomagúló-i üveg-program megvalósulói sónak biztosítására is építet-! ■tek, intetve, építenek még! most is. Éis igaz, az üveg-) gyárban még csak a techno-l liógiai, szerelés folyik, így! a-z öntöde próbaöntési határ-1 idejének csúszása valóban! nem okoz gondot — s az! időeltolódás is megkérdőjelei zen dó, hiszen megvalósulását az első fél évre tervezték és erre kész lesz —, de azért! mégis... I Országos viszonylatban isi rekordgyonsasággal épült öntödének tartják számon a! pásztóit, hiszen alig csak egy1 éve tették meg az első kapa-' vágásokat, és — mint fent tebb már említettük — a próbaöntésre hamarosan sor kerül. Az évi ezertonnás kapacitású, elektromos ol-, vasztású szürkevasöntöde; amely nagyban segíti majd! az Üvegiapri Művekhez tar-l tozó gyárak alkatrészellátás sát, s így folyamatos üze-l meiésiülk biztosítását, már! termelhetne, ha... I — ha az ilyen jellegű munkák tervezési jogát meg nem vonják, a tervezést márt megkezdett Mátraaljai Szén-t bányák irodájától; — ha a munkát folytatói budapesti SZÖVTERV idejé-i ben a kivitelezők rendelke-i zésére bocsátja a terveket; l — ha a kivitelező, a né-i zsai TÖVÁLL, elégtelen. ka-< pacitása miatt, nem csúszott volna tetemes időt a beton-* alapozással. i Sertéstelep a bányavárosban Aki fürkésző szemmel jár- kel Nagybátony-Bányaváros- ban, a Bányász Művelődési Ház környékén, az különös do­logra figyelhet fel. A közmű­velődési intézménytől mintegy kétszáz méterre egy völgy ölén, akácfák között fából, le­mezekből, egyéb alkalmatos­ságokból összeszkábált ólakat fedezhet fel. Tenyésztenek ku­tyát, ny-ulat, tartanak galam­bot, és elsősorban sertéseket. A tákolmányok szemre is rosz- szul festenek. Ám a nagyköz­ségi tanács 1973-ban mégsem ezért alkotta meg köztisztasá­gi tanácsrendeletét, amelyben előírták a telep fokozatos fel­számolását. Az esztétikai látványon túl több súlyos kifogásolnivaló is akad. A közegészségügyi előírásokat sérti. A szennyvíz nyitott árkon keresztül befo­lyik a bányavárosba. Az óla­kat építési engedély nélkül, az építési előírásokat figyelmen kívül hagyva létesítették. Nem utolsósorban önkényes hely- foglalásról van szó! Hosszú ideig a terület a termelőszö­vetkezeté volt. Három hónap­pal ezelőtt a nagyközségi ta­nács tulajdonába ment át, cse­re útján. A tanács komolyan veszi a telep felszámolását. A bontás már tavaly elkezdő­dött. A tulajdonosok persze nem sietnek, eddig mindössze tíz ólat bontottak le. Pedig a közérdek ezt kívánja. A ta­nács ugyanis a telep területén, és környékén, mintegy' 67 hek­táron pihenőparkot kivan ki­alakítani. A közelében öl hold kiterjedésű halastó is találha­tó, így a munkában megfá­radt dolgozók pihenésére, re­generálódására a pihenőpark ideális területnek ígérkezik. A városlakókhoz méltatlan ser­téstelep teljes felszámolása 1976-ban várható. Az érdekel­tek is belátták, hogy kívána­tos a megszüntetése, anyagi érdekük bármennyire ellene szól. Nem szabad feledni, hogy 1959-ben már előfordult olyan súlyos, általános fertőzés a bá­nyavárosban — éppen a köz­egészségügyi előírások semmi­bevevése miatt — amely sok kellemetlenséget okozott és sokba került a közösségnek. Más kárán tanul az okos. A sajáton is érdemes... R. I. Szófia lakossága Szófia lakossága 1880-ban, az első népszámlálás idején 20 856 fő volt: 12 368 férfi és 8488 nő. Harminc év múltán már 102 812-en éltek a bolgár fővárosban. Az 1944. szeptember 9-i szo­cialista forradalmat követően Szófia lakosságának száma ro­hamosan növekedett. Az 1946­ban végzett népszámlálás ada­tai szerint már 436 623 főre emelkedett a szófiaiak száma. Jelenleg pedig 1 055 100-an él­nek a bolgár fővárosban, ami négyzetkilométerenként 1015 fős átlagsűrűséget jelent. A férfiak és nők aránya 1000:995. Kulcsár József felvétele — ha a Gyár- és Gépsze-! relő Vállalat idejében végezi a szereléssel. (A kazánház készültségi foka még mindig csak 90 százalékos); — ha a Ganz Villamossági Művek berendezésében nemi jelentkezett volna gyártómű-! vi hiba. i S ha még tovább rétezlefez-' ménk, folytathatnánk ezeket! a feltételes módban íródotti mondátokat. Igaz, az öntöde techmológi-1 ai Sora máir kész, a TÖVÁLU még villamos szakipari sze-i relést végez, ami azonban az üzJemelé&t nem zavarná, a Ganz emberei is hamarosan, megszüntetik a gyártóművil hibát, az átadási határidőit I sem kell módosítani, de azért a téma megéri, hogy foglal­kozzunk véle. Mert gondol-1 juk csak meg: mennyi népű gazdasági hasznot hozhatott volna akár egyetlen hónap' alatt i® a pásztóiak öntödéje. Mennyi felesleges izgalomtól; kapkodástól megkímélte vol-j na az embereket az előrelát több szervezés. Mennyien —i igaz, ezt már tudjuk: majd-i nem ötvenen —dolgozhatná-! nak, már korszerű, egészsé-i ges körülmények között. És! mennyi levél nem íródott volna meg, ha a fent levezeí tett „láncreakció” meg nemi indul. i És tényleg: ha szöro6am vesszük, hiba nem történt; mert az öntődé határidőre kész lesz. De azért, mégis... i — karácsony — A politikai irodalomról Beszélgetés Tóth Zoltánnal, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségének vezetőjével A párttagok ideológiai kép­zése, a párt eszmei-politikai egysége a XI. pártkongresszus beszámolójának, referátumai­nak, a vitának egyformán té­mája volt. A pártpropaganda növekvő hatékonyságáról, szemléletformáló szerepéről, a politikai oktatásról, a politikai irodalomról, mint az eszmék, nézetek küzdelmében mindin­kább nélkülözhetetlen „fegy­verről” ugyancsak sok 6zó esett. Mindezekről, s a párt­propagandával összefüggésben a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltség tevékenységéről, tennivalóiról beszélgettünk Tóth Zoltánnal, a kirendeltség vezetőjével. — Az elmúlt évek tapaszta­latai azt igazolják, hogy társa­dalmi szinten nőtt a marxiz­mus—leninizmus eszméinek befolyása. Mindez, hogyan kö­vethető nyomon a Kossuth Könyvkiadó munkájában, a megyei kirendeltség tevékeny­ségében? — Mindenekelőtt úgy, hogy az elmúlt években szinte ug­rásszerűen megnövekedett az igény a politikai irodalom, a könyvek, a folyóiratok iránt, — mondotta Tóth Zoltán. — A megye pártalapszervezetei- nek mintegy kilencven száza­lékában rendszeresen foglal­koznak a politikai irodalom terjesztésével. Egyre nő azok­nak a párttagoknak a száma, akik rendszeresen vásárolják, olvassák a Kossuth-könyveket, elméleti-politikai folyóirato­kat. Ennek bizonyítására csu­pán egyetlen példát említek: 1971-ben kilencszáztizenegy- ezer. tavaly pedig csaknem másjfél millió forint értékű Kossuth-ki ad vény talált gaz­dára Nógrád megyében. — Mivel magyarázza a könyvforgalom gyors ütemű növekedését? — Azon túl, hogy nőtt a párttagság, a munkások, a szocialista brigádok tagjainak érdeklődése a politikai iroda­lom iránt, javult a terjesztői munka is az alapszervezetek- ben. A pártpropaganda, így a politikai irodalom terjeszté­se egyre inkább a pártmunka szerves részévé válik. Ugyan­akkor a kiadványok szebbek, tartalmasabbak, jobban iga­zodnak a korszerű követelmé­nyekhez, az igényekhez. Érde­kes és egészen sajátos váloga­tást ajánlunk a szocialista brigádoknak, a középiskolá­soknak, és igyekszünk megfe­lelő gazdaságpolitikai ismere­teket nyújtani a gazdasági ve­zetőknek is. Olvasóink köré- ben igen népszerűek például a Korszerű társadalmi ismere­tek, a Lenin összes Művei, A filozófia rövid története Soro­zat. Az a tapasztalatunk, hogy az emberek azokat a munká­kat keresik elsősorban, ame­lyek viszonylag átfogó, komp­lex ismeretet nyújtanak. Emellett természetesen a ko­rábbinál több és igényesebb szépirodalmi mű jelenik meg a Kossuth Könyvkiadó gondo­zásában. Ügy gondolom, a tar­talmi munka javításában je­lentős része van annak, hogy 1972-től folyamatosan, a kiadó átszervezte a terjesztői háló­zatot. Mindez lehetővé tette az olvasók igényeinek rend­szeres felmérését. Az észrevé­teleket, javaslatokat az új művek előkészítésénél, kiadá­sánál figyelembe veszi a könyvkiadó. — Ismeretes, hogy a szocia­lista brigádmozgalomnak a termelőmunka mellett jelen­tős szerepe van a munkások szakmai-politikai műveltségé­nek gyarapításában is. Ho­gyan segíti a kollektívák tö­rekvéseit a Kossuth Könyvki­adó megyei kirendeltsége? — Tavaly az írószer Ktsz pártalapszervezete a XI. párt- kongresszus tiszteletére ter­jesztési mozgalmat indított és erre buzdította a megye vala­mennyi pártalapszervezetét. Vállalták, hogy a korábbinál húsz százalékkal több könyvet terjesztenek. A terjesztési mozgalom — amelyhez a párt- szervezetek jelentős része csatlakozott — eredményesen zárult. A terjesztett kiadvá­nyok értéke csaknem mégegy- szer annyi volt. mint egy év­vel korábban. Van azonban ennek a „vetélkedőnek” ennél nagyobb, pénzzel egyáltalán nem mérhető haszna is. Az tudniillik, hogy a rendszeres olvasás egyet jelent az ismere­tek, a politikai ismeretek bő­vítésével, szélesítésével. A leg­eredményesebben tevékenyke­dő terjesztőket — Takács Já- nosnét az Írószer Ktsz-től, Vi­da Györgyöt, a násztói szer­szám- és készülékek gyárától — a Központi Bizottság Agitá- ciós és Propaganda Osztálya, valamint a Kossuth Könyvki­adó „Kiváló Terjesztő” emlék­plakettel jutalmazta. — Az idén — az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága pro­paganda- és művelődési osztá­lyával, valamint az SZMT kulturális bizottságával együtt — újabb akciót kezdeményez­tünk. Meghirdettük a szocia­lista brigádok között a „Tud­junk többet” politikai könyv­mozgalmat. A mozgalomhoz eddig mintegy félezer brigád csatlakozott. A kirendeltség oly módon segíti a szocialista közösségeket, hogy rendszere­sen tájékoztatja őket a meg­jelenő új könyvekről. Emellett válogatást, ajánlást készítünk a brigádok számára. Szeret­nénk, ha a „Tudjunk többet” politikai könyvmozgalom — a kongresszus tiszteletére indult terjeszési mozgalomhoz hason­lóan, — sikeresen zárulna. Se­gítené a szocialista brigádok kulturális vállalásainak telje­sítését, ismereteik gyarapítá­sát, az életmód szocialista vo­násainak erősítését. — Milyen egyéb feladatok várnak a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségére ebben az esztendőben? — Az igények növekedésé­vel együtt sokasodnak a ki. rendeltség tennivalói is. Sze­retnénk tovább erősíteni azt a szemléletet, hogy a pártpro­paganda, a politikai irodalom terjesztése, olvasása része a pártmunkának. Mindebből kö­vetkezik, hogy sem a párl- alapszervezet sem pedig a megyei kirendeltség nem te­kintheti ezt a munkát kam­pányfeladatnak, tevékenysé­gük nem merülhet ki külön­böző akciók szervezésében. Ezért a folyamatos, tervszerű munka feltételeinek megte­remtésére kell törekednünk a továbbiakban is. A vezetőség- választások után az alapszer­vezetek terjesztői hálózata lé­nyegesen megváltozott. A ter­jesztők közül többen más fel­adatot kaptak, s ezért a ki- rendeltségnek a korábbinál több segítséget kell adnia a pártalapszervezetnek a ter­jesztői hálózat kiépítéséhez. Különösen a megye ipari nagyüzemeiben szeretnénk előbbre jutni a politikai iroda­lom fojamatos terjesztésében. Ami a tartalmi munkát illeti, lényegesnek tartjuk, hogy se­gítsük a XI. kongresszus anya­gának széles körű megismeré­sét. Emellett különböző válo­gatással igyekszünk kedvet »csinálni az olvasáshoz, a szo­cialista brigádoknak iskolai könyvakciókat szervezünk és segítjük a propagandisták, a párttisztviselők, a gazdasági vezetők ismereteinek szélesíté­sét is. — Észak-Magyarország öt megyéjének — Borsod, Heves, Hajdú, Szabolcs és Nógrád — kirendeltségei szocialista bri­gádban dolgoznak. Augusz­tusban itt, Salgótarjánban ke­rül sor a brigád tanácsko­zására. Az összejövetel jó al­kalom lesz arra, hogy értékel­jük az eddig végzett munkát, megvitassuk a politikai iroda­lom terjesztésével kapcsolatos tennivalókat is. Arra törek­szünk, hogy minél több mon­danivalónk legyen a tanács­kozáson — mondotta befeje­zésül Tóth Zoltán. Vincze Istvánná Az újító gyalus — Forgácskihordócsille-ké- szítés. Az újítást kísérletre elfogadták. Űj maró, hosszab­bító kúposhüvely a munka korszerű elvégzéséhez, BKV- motorcsapágyak megmunkálá­sa harántgyalugépen. Ez vi­szont a munka leegyszerűsíté­sét szolgálja. A másik is, ami a koronásanya biztosítóhor­nyainak egy befogással tör­ténő rnegi—uikáiását teszi le­hetővé. Újítások, és „mi kö­zös bennük, az a szerző sze­mélye. Szakács Sándor, a nagybátonyi gépüzern gyalusa az idén már eddig 18 újítási javaslat kidolgozásában vett részt, ebből néhányban társ­ként. Sajátja 11 újítás, amit el is fogadtak. Fiatal, zömök, határozott ember Szakács Sándor. Köz- tiszteletnek örvend munka­társa,, vezetői előtt egyaránt. Mióta dolgozik az üzemnél? — Már 11 éve, mióta a szakmunkásvizsgát letettem. Kis műhelyben kezdtem a ta­nulást, de már itt lettem esz­tergályos szakmunkás. Akkor gyalusból volt hiány, gyalu­gépre osztottak be, azóta azt csinálom. — Esztergályosnak, vagy gya­lusnak jobb? — Nekem mindegy, ez is jó az is jó. A 11 tagú Kossuth Szocialista forgácsoló Brigád­nak vagyok tagja. Fodor Ist­ván a brigádvezetőm. Már többszörös aranyjelvényes brigád a miénk. — Mióta újít? — Az első újításomat talán 4 éve adtam be. Ez egy hat- 1 ápoló készülék, ami a gyalu­gépen bármilyen méretre . al­kalmas. Legutóbb, amikor az alkotó ifjúság pályázatra ké­szült eszközöket kiállították, ez a készülék is helyet ka­pott. Ezenkívül még két pá­lyaművem szerepelt a kiállí­táson. Nálunk például nincs véső­gép, ezért gyalugépen kell a bordázást és még 6ok min­dent megoldanunk. Néha a kényszer is gondolkodásra serkenti az embert, hogy tör­je a fejét ésszerűbb, jobb megoldásokon. A széráiban visszatérő munkáknál különö­sen jelentősége van ennek. Érdemes is újítani — mondja Szakács Sándor. A nagybátonyi gépüzemnél egyébként az elmúlt negyed­évben 80 újítási javaslatot naplóztak. Ebből 50 az elfo­gadott és 32 már meg is va­lósult. Az újítások gazdasági eredménye a számítások sze­rint 236 ezer forint. A vá’la- lat üzemei között folyó újítá­si versenyben élen járnak. Igen eredményes volt egyéb­ként a legutóbb szervezett ifjúsági újitóhónap is, ami­ben közreműködött Szakács Sándor. — A munka, az újítások mellett úgy tudom, társadal­mi funkciója is van. Erről mit hallhatnánk? — Valóban van. Már 28 éves vagyok. A KISZ-ben a munkavédelmi járőr munká­jában vettem részt. A szak- szervezetnél propagandista­ként tevékenykedem. A párttagok sorába 1968-ban vettek fel. Itt bizalminak vá­lasztottak. A mi pártcsopor­tunknak 16 tagja van. Leg­utóbb pedig beválasztottak az üzemi párt-végrehajtóbizott­ságba. Van tehát tennivalóm bőven, de szívesen csinálom. — Család? — Van egy kisfiúnk. Egyéb­ként a feleségem is itt dolgo­zik az üzemi laboratórium­ban. Most azonban szülési szabadságon van a kicsivel. Ez minden, amit magamról elmondhatok... B. J. NÓGRÁD — 1975. május 11., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents