Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)
1975-05-10 / 108. szám
M I I w A s világ népeihez, parlamentjeihez és kormányaihoz Az alábbiakban teljes szövegében közöljük az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a felhívását, amelyet a világ népeihez, parlamentjeihez és kormányaihoz intézett. ♦ Harminc évvel ezelőtt ért véget a világtörténelem legvéresebb és legpusztítóbb háborúja. A fasizmus és a miti- tarizmus ellen vívott hatalmas háborúban aratott győzelem fontos mérföldkő lett az emberiség sorsában. A szabadságszerető népek emlékezetében ez a győzelem egy évszázadra biztosítja a büszkeség és a szomorúság mély érzéseit. A büszkeségét azért; mert ezzel a győzelemmel döntötték meg azokat az erőket, amelyek a fasizmust a fajgyűlölet és a sovinizmus fekete zászlaja alatt egész népeket hajtottak rabigába. A szomorúságét azért, mert kimondhatatlanul sokba került a győzelem. Sok millió férfi, nő és gyermek életével hatalmas pusztulással, egész államok elnyomorodásá- val kellett megfizetni érte. , A veszteségek óriásiak. Az áldozatok súlya felbecsülhetetlen. De mindez nem volt hiába. A katonák az összes kontinensekről, akik a hitleri Németország és a militarista Japán hadseregével viaskodtak, a partizánok, az illegális antifasiszták és azok, akik a hátországban járultak hozzá a győzelemhez, nem sajnálták életüket a harcokban, és nem kímélték magukat hazájuk, eszményképeik, családi tűzhelyük és családjuk védelme érdekében. Egyszer, s mindenkorra meg akarták semmisíteni a fasizmust és a militarizmust, és örökre megszabadítani az emberiséget a háború szörnyűségeitől. A tartós, igazságos és demokratikus béke kivívásának reményével és vágyával mentek a hatalmas csatákba. Hősi erőfeszítéseiknek meglett az eredménye, hatalmas változásokhoz vezettek. Óriási jelentőségű társadalmi és politikai előreháladás történt és a történelem során első ízben jött létre annak objektív lehetősége, hogy a világháborúkat kiiktatják az emberiség életéből. A második világháború befejezésének 30. évfordulója különleges évforduló. És ezt az évfordulót új, a korábbiaknál kedvezőbb körülmények között méltathatjuk. Európa és a világ — egészében véve — reálisan közelebb jutott azoknak a nemes célkitűzéseknek a megvalósításához, amelyekre a hitler-ellenes koalíció népei törekedtek. Az államközi kapcsolatokban egyre jobban érvényesülnek az egyenjogúság, a szuverenitás, valamint az erőszak elutasításának elvei. Az út idáig nem volt könnyű. Harminc esztendőn át nehéz és szívós küzdelem folyt. Ez a küzdelem ma sem ért véget. A hidegháború évtizedekig akadályozta a béke megteremtését. Az agresszív, a reakciós erők erőszakkal akartak a világra olyan rendet ráerőszakolni, , amely gyökerében ellentmondott volna a népek és a társadalmi fejlődés érdekeinek. Ez szinte példátlan fegyverkezési hajszát idézett elő, amelyhez a legújabb tudományos vívmányokat is igénybe vették és amely nem egyszer a háborús katasztrófa szakadékának szélére sorodta a világot. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy 30 év alatt hol az egyik, hol a másik ország, néha egész hatalmas térségek váltak milliós emberáldozatba kerülő, véres hadműveletek színterévé. Az arab és más országok népei még ma is kénytelenek elkeseredett harcot vívni a reakciós erőkkel, gyakran fegyverrel, hogy az igazságos béke, a függetlenség és a szabadság körülményei között maguk határozhassák meg fejlődésük útját. Hála a szocialista országok és mindazok erőfeszítéseinek, akik szivükön viselik a béke ügyét és aktívan küzdenek is érte. A második világháború után nem vetették be a halálos nukleáris rakétafegyvereket. Fontos szerepet játszottak ebben a nyugati világ reálisan gondolkodó politikai körei is. A szovjet nép nagy győzelme 30. évfordulóján az SZKP, a Legfelsőbb Tanács és a kormány felhívja a világ népeit, parlamentjeit és kormányait, hogy egyszer s mindenkorra számoljanak le a veszedelmes hidegháborús politikával, szüntessék meg a beavatkozást más népek és államok belügyeibe, fordítsák arra minden erejüket, hogy az emberiség békés jövője, a szilárd és tartós béke szavatolása érdekében megteremtsék a biztonság légkörét. Az emberiséget immáron három évtizede nem sújtotta világháború. Ez a békeszerető erők olyan hatalmas vívmánya, amelynek jelentősége egyre mélyebbre hatol az emberek tudatába. A béke megszilárdítása érdekében sohasem történt any- nyi minden, mint az utóbbi években. A szocialista államok következetes békepolitikája folytán a világ demokratikus erői aktív fellépése, valamint a hidegháború folytatódásának veszélyét felismerő kormányok reális állásfoglalásai eredményeként a nemzetközi szintéren alapvetően megváltozott a helyzet Történelmi megállapodások' születtek, amelyek meghatározóan hatnak az enyhülés folyamatára. Különösen jelentős a világ két legnagyobb hatalma, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti megállapodás a nukleáris háború elhárításáról és a hadászati fegyverek korlátozásáról. De fontos szerződések és megállapodások születtek a Szovjetunió és Franciaország között, a Szovjetunió és az NSZK között, más szocialista országok és a Német Szövetségi Köztársaság között, érvényben van a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos négyoldalú megállapodás. Megtörténtek az első lépések a fegyverkezési hajsza korlátozására. Kutatják a fennálló nemzetközi konfliktusok békés eszközökkel történő rendezésének lehetőségeit. A különböző társadalmi rendszerű államok kapcsolataiban mind jobban érvényesül a határok sérthetetlenségének elismerése, a vitás kérdések tárgyalásos megoldásának, a rendszeres konzultációknak az elve, a hosszúlejáratú gazdasági együttműködés, valamint a tudományos és kulturális eredmények cseréjének elve. Befejezéshez közeledik az európai államok értekezlete, amely szinte példa nélkül álló esemény annak a kontinensnek a történetében, amely két világháborúnak is fő színtere és — egy évszázad alatt — a legélesebb nemzetközi ellentmondások színhelye volt. A tárgyalások ajánlásainak megvalósítása új szakaszt nyithat Európa életében, s a béke és a józan ész eszményképeinek győzelmét jelentheti. Ez viszont kedvezőleg befolyásolhatja a nemzetközi kapcsolatok fejlődését világméretekben is. Földünkön alapjában felszámolták a közvetlen gyarmati uralmat, amely komoly feszültségek állandó forrósának és az elnyomott népek fegyveres nemzeti felszabadító harcának törvényszerű okával szolgált. Széthullott az utolsó gyarmattartó birodalom, Portugália is. Mindezek a pozitívumok a népeknek azt az akaratát testesítik meg, hogy békében éljenek és fejlődhessenek. Azt bizonyítják, hogy az államok közötti háború elhárítása nem utópia, hanem reális távlat és teljesen elérhető cél. Elkezdődött a nemzetközi kapcsolatok rendszerének alapvető átépítése a békés egymás mellett élés elvei alapján. Ezt tovább kell folytatni és be kell fejezni. Ezt az elesettek emléke és az életben maradottak érdeke egyaránt megköveteli. Korunkban a béke, a társadalmi fejlődés nélkülözhetetlen feltétele, a népek szuverén jogának biztosítéka, hogy úgy rendezzék életüket, ahogyan akarják. Az elmúlt három évtized egész fejlődése meggyőző bizonyíték erre. A békés viszonyok között a modem tudományos és műszaki ismeretek óriási mértékű gyarapodása és a termelőerők ezzel összefüggő erőteljes fejlődése, lehetővé teszi az emberek anyagi és szellemi kultúrájának átalakítását. A tudományos-műszaki forradalom vívmányai lehetővé tesaik az életviszonyok gyökeres megjavítását, az éhség, a nyomor és a járványos betegségek megszüntetését. Ugyanakkor pedig a 30 esztendő alatt lezajlott hatalmas társadalmi változások és átalakulások a különböző országokban azt mutatták, hogy meg lehet fékezni áz antthumám» reakciós ereket és ezen az alapon el lehet hárítani a tudományos-műszaki forradalom negatív következményeit. A második világháború óta a népek óriási eredményeket értek el. Ezek az eredmények azonban még nagyobbak lehetnének, ha ez alatt az idő alatt a halálos és pusztító fegyverek gyártására elpocsékolt rengeteg pénzt, szellemi erőt és energiát alkotó célokra fordították volna. Mindamellett tovább tevékenykednek azok a befolyásos erők, amelyek makacsul fel szeretnék tartóztatni előrehaladásunkat a tartós béke felé. Máris, a békés időket tekintve szinte hihetetlen mennyiségű tömegpusztító fegyver halmozódott fel. A fegyverkezési hajsza folytatódik. Mindez jogos aggodalmat kelt, megköveteli az erőfeszítések fokozását a békéért, a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért és a leszerelésért folytatott harcban, ez arra irányuló harc, hogy véget vessenek a háborúra történő anyagi felkészülésnek. A szovjet nép és a szovjet állam, amely a fasizmussal folytatott párviadal alapvető terhét viselte, ismét kijelenti ! Szilárd elhatározása minden tőle telhetőt elkövetni, hogy más népekkel és államokkal együtt kiiktassuk a háborút az emberiség életéből. Valamennyi szovjet ember akaratának és őszinte törekvésének megfelelően szorgalmazzuk: — a különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés elvének teljes és sokoldalú érvényesülését a nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában; — az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tételének szavatolását; — valamennyi fajtájú és típusú fegyver gyártásának korlátozását és megszüntetését, a szakadatlan előrehaladást az általános és teljes leszerelés felé; — a háborús veszélyek tűzfészkeinek felszámolását, feltétlen elismerését és tiszteletben tartását annak, hogy minden népnek joga van a -függetlenséghez és az azonos biztonsághoz; — regionális és általános biztonsági rendszerek megteremtését és egyenjogú együttműködést az államok között; — a kölcsönösen előnyös gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális kapcsolatok általános fejlesztését és annak a jognak a feltétlen elismerését, hogy minden ország szuverénül rendelkezik saját természeti kincseivel, védelmezheti a törvényeit és szokásait; — reális garanciákat arra, hogy minden ország és nép hatékonyan és egyenjogúan vegyen részt a békepolitiká- ban, a neokoloniaüzmus és a különféle megkülönböztetések megszüntetését; — olyan nemzetközi légkör kialakítását, amelyben a potenciális agresszorok, a kalandorkodók és a fegyvercsör- tetők erélyes visszavágásban részesülnek, és amelyben a biztonság és a békés jövőbe vetett bizalom gyakorlatilag minden ország és nép számára elérhető. A 250 milliós szovjet nép nevében fordulunk azokhoz, akik szívükön viselik földünk jövőjét: fogjunk össze, hogy ez a jövő békés legyen. A tartás béke, a népek szabadsága a legméltóbb emlékmű a háborúban elesett hősöknek. A tartós béke, a népek szabadsága olyan soha el nem halványuló eszménykép, amely a fasizmus elleni harcok hőseit lelkesítette és amely bennünket is lelkesít Tegyünk meg mindent, hogy ez az eszménykép az emberiség életének megszeghetetlen törvénnyé váljék. Felhívásunkat minden néphez, parlamenthez és kormányhoz, de elsősorban — közvetlenül és hivatalosan — azokhoz intézzük, akik abban a megtiszteltetésben részeseitek, hogy államukat és országuk társadalmát képviselhet' ; a nemzetközi színtéren. Számítunk a problémák fontosság • hoz méltó reagálásukra, és aktív fellépésre szólítjuk őket. az SZKP Központi a Szovjetunió Legfelsőbb Bizottsága, Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió kormánya. fTASZSZ) Ozsvárt Jázsef ünnepi beszéde (Folytatás az l. oldalról) — A szocialista világrend- szer nagy megpróbáltatásoknak volt kitéve a hidegháború, a gazdasági blokád, a fegyverkezési hajsza és az egyes szocialista országok ellen irányuló imperialista agresszió következtében. Leküzdve azonban az objektív nehézségeket, a külső és belső reakció ellenforradalmi ösz- szeesküvéseit, a testvérországok népei kommunista és és munkáspártjaik vezetésével megszilárdították az új rendszer társadalmi és politikai alapjait — folytatta beszédét. A német fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulóját a testvéri országok, a gazdaság, a tudomány, a kultúra fejlesztése terén elért hatalmas vívmányokkal ünnepük — jelentette ki az előadó. Beszéde további részében kijelentette, hogy a második világháború befejezése óta eltelt három évtized újból bebizonyította: a kommunista világmozgalom a munkás- osztály alapvető érdekeit felezi ki. és a forradalmi harc az egész antümper tál ista őszt szefogás fő mozgató ereje és vezetője. Ozsvárt József elvtárs ezután kijelentette, hogy a nemzetközi erőviszonyok kedvező változása megkönnyítette hazánkban a szocializmus építését, ugyanakkor — munkájával és helytállásával — a magyar nép is hozzájárult a szocialista világrendszer, a haladó, békeszerető erők sikereihez. Az országos eredmények ismertetése után beszédlét így folytatta: — Szűkebb hazánk. me-t gyénk és városunk is nagy-* utat tett meg a győzelem' napja óta éltéit három évti-| zedben, illetve azóta, amióta! 1944. karácsonyán a szovjet hadsereg; katonái meghozták számunkra a várva-várt szabadságot. A béke híre váró-* sunk lakóit már tevékeny alkotó munka közepette örvendeztette meg. Mivel Sál-1 gótarján ipari üzemeiben élő volt az első mumkáshataJ ülöm, a dicsőséges Tanács-i köztársaság % emléke, eras' volt a haladó munkástnozgal-1 mi hagyomány, az iilegálisi kommunista párt szervezett-1 Bégé, a politikai tevékenység! hamar aktivizálódott. A fel-* szabadulásit; követően hamarosan megalakult a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete, amely számottevői szerepet vállalt az állami és a társadalmi élet megindításá-* ban, a károk helyreállításé-* ban. Nagy szükség volt a! munkára, a tettekre, hiszen az elűzött gyárosok és földbirtok csők szégyenteljes* örökséget hagytak maguk* után ebben a városban. Jól illett a városir^ a közismert-* ié lelt „kenyerellen” jelző, a megélhetés mindénnapl •gondjain kívül érzékeltetném, azokat az emberhez méltat-* lan körülményeket, amelyeket a Felszabadulás élőt# Salgótarján az itt lakók szá-l mára teremtett. I Az előadó ezután számokkal bizonyította Nógrád megye, és különösen Salgótarjáni három évtizedes fejlődését. Majd kijelentette: — Eredményeinkben elsősorban saját közös munkánkat tisztelhetjük, de tudjuk, s egyetlen percre sem. feledkezünk meg róla, hogy* a szovjet nép nemcsak szabadságunk. kivívásából vállalt nagy áldozatokat, hanem országépítő munkánkban is igaz barátunk. Bennünket, nógrádi, salgótarjáni dolgozókat, különösen szoros testvérkapcsolatok fűznek a Szibériában élő Kemerovo területi lakosságához. E testvéri együvé tartozásban mint a szocializmus és a kommunizmus építésének társadalmi kohójában formálódik és* tökéletesedik az emberiség; igazi jövője: a kommunizmus. * I Az ünnepi nagygyűlés s*zó- noká ezután, a párt XI. kongresszusán hozott határozatokat méltatta. Beszéde befejező részében hangsúlyozta: „Szabadság, munka, béke” — olvashatjuk! díszürnepségünk központi! feliratát; a harminc évvel ezelőtti győzelem óta eltel# legújabb kori történelmünket meghatározó fogalmak ezek.! Ezek tették lehetővé, hogyl hazánkban szocialista társa-* dalmat építhetünk, és váro-l sunkban új szocialista városi körvonalai bontakoztak kiJ A sok munka, a nagy akarati erő, a szocializmus ember# formáló, értékteremtő erejé-i vei párosulva szülte a mar Salgótarjánt. Eészédét így1 fejezte be: , , I — E gondolatok jegyébenl kívánunk csatlakozni, a mai* napon világméretűvé duzzad# ünnepi megemlékezésekhez.1 Akkor, amikor a népek egyi emberként fogalmazzák meg a soha többé háború jelsza-J vét, azt is számba ell ven-j műnk, mit kell tennünk az-| ért, hogy földünk a békébenl élő népek nyugalmas, virág-; zó otthona légyen. A múltra!' való kegyeletteljes emlékéi zés mellett ezért vizsgáltuk) jelenünket*, s emeltük jövőbe! tekintetünket. - * Köszöntötte az ünnep# nagygyűlésit az ideiglenesem hazánkban tartózkodó egyik) szovjet katonai alakulat fó4 tisztje is. ; Az ünnepi nagygyűlés utáni Taar Ferenc: „Szivárvány a) föld alatt” című dokumen-* tumjátékát mutatta be az! öblösüveggyári, művelődési! ház irodalmi színpadja. Ozsvárt József, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára ünnepi beszédét tartja , 4
