Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-10 / 108. szám

a nemzetiségi lakosság is Sxövctkcadi demokrácia as útkeresés jegyében Üj formák - nagy tartalékol« Beszélgetés Sránt Andrással, a Hazafias Népfront Rétsági járási Bizottságának titkárával Ezekben a napokban, az országgyűlési képviselővá­lasztásokat megelőző jelölő gyűlések előtt, a megye szin­te minden településén egy újabb számvetést készítenek. Egy ilyen számvetésre kér­tük íel Snám Andrást, a Ha­zafias Népfront Rétsági járá­si Bizottságának titkárát, A négy év , eredményeiről, a megváltozott életről beszél­gettünk. — Hogyan foglalná össze a járás elmúlt négy évi gazda­ságépítő munkáját, a fejlő­dést? — Azzal kezdeném, hogy az elmúlt- háromévtizedes gazdasági építőmunka a párt tudatos és tervszerű tevé­kenysége jelentős átalakulást hozott a járásban. A gazda­ságiiéig elmaradott járás — számottevő iparral nem ren­delkező — ma dinamikusan fejlődő iparral, egyre korsze­rűsödő mezőgazdasággal büszkélkedhet. Az elmúlt négy év, amely szerves ré­sze 30 éves gazdasági épí­tőm unkánknak, igen eredmé­nyes volt. Tovább korszerűsö­dött a, gazdaság, előbbre lép­tünk a foglalkoztatottság megbldósában, javultak az élet- és munkakörülmények, két ipari bázis al’akult ki Romhány—Rétság térségé­ben, és itt dolgozik a járás kétharmada. Az 1971-es vá­lasztások óta tovább folytató­dott az Ipar fejlesztései Je-, üentős rekonstrukciókat, pro­fi Igazdagitást hajtottunk végre. Megépült és megkezd­te termelését Romhányban * váci Híradástechnikai Anyagok Gyára, a budapesti Gránit Csiszolókorong Gyár­egysége, Rétságon a Glóbus Nyomda, a budapesti Fém­es Vastömegcikk Üzeme, Al- KÓpe tény ben áz UNIT AS fo­nalfeldolgozó üzem. Ennek következtében kedvezően, alakult az ipar szerkezete. Az építőanyag ipar — kerá­miaipar — mellett könnyű­ipari ágazathoz tartozó üze­meik jöttek létre, amelyek főleg a mezőgazdaságból fel­szabaduló szakképzetlen munkaerő foglalkoztatósát tették lehetővé. Legjelentősebb eredmé­nyek a romhányi épitőanyag- ipari gyárban születtek. Az 50 éves múlttal rendelkező gyár, ahol a termelés a terv­időszak elején piaci gondok miatt a mélyponton volt, a mintegy 250 milliós rekonst­rukció hatásaként, a szak­emberek időben történő át­képzésével, a termelés, a nye­reség alakulása dinamikusan fejlődött. Az ipari-építőipari termelés volumene járásunk­ban megháromszorozódott: 237 millió forintról 823 mil­lió forintra növekedett. A járás összes termelési értéké­nek ez több mint 70 százalé­kát adja. Szólnunk kell a járás me­zőgazdasági helyzetéről is. A javuló gazdálkodást mu­tatja, hogy az elmúlt évben nem volt veszteséggel záró szövetkezetünk. Tovább erő­södött a növénytermelés szerkezete, kedvezően ala­kult az állattenyésztés árbe­vétele, ami 70 millióról 109 millió forintra növekedett. Összességében azt mondha­tom, hogyha termelés szín­vonalában bekövetkezett kedvező változások Eredmé­nyeként mezőgazdasági üze­meink tavaly már 383 millió forint halmozott termelési élteket állítottak elő, 100 mil­lió forinttal többet mint 1970-ben. 1 — Ügy tudjuk, hoery jelen­tős előrehaladás történt a négy év során a településfej­lesztés terén. Mit mondana erről? — A területfejlesztésben differenciált fejlesztési po­litika valósult meg. A taná­, esők egyre önállóbb, tervsze­rűbb tevékenységének ered­ményeként jelentősen fej­lődött a társközségek alapel­látása, a járási központ és a körzeti székhelyek igényei­nek kielégítése. A negyedik ötéves terv teljesítésében se­gített a tanácsok rendelkezé­sére álló, mintegy 62 milliós fejlesztési lehetőség, a-mi lé­nyegesen több az előirányzat­nál. A tervidőszakban 992 lakás épült fel, amire a járás történetében még nem volt példa. Különösen meggyor­sult a lakásépítés ütem^.Rét­ságon és a kiemelt községek­ben.; A megépített lakások 96 százaléka OTP- és ma­gánerőből valósult meg. Az állami célcsoportos lakás­építést teljesítettük. Nem sikerült előrelépni a vállala­ti, üzemi eszközök bevonásá­val épített lakások számának növelésében. Folytattuk a szociális követelményeknek nem megfelelő lakások fel­számolását. A járási székhelyen és a kiemelt községeinkben meg­valósuló lakásépítés egyre inkább felveti a közműfej­lesztés igényét. Elkészült Romhány, Bánk, Rétság, Nagyoroszi községeket ellá­tó térségi vímű vízkutatási, és tanulmányterve. Ennek megvalósítása központi erő­források igénybevételével sürgetőleg jelentkezik. Célkitűzéseinknek megfe­lelően fejlődött szociális-kul­turális ellátottságunk is. Az ágazat működési kiadá­saira 4 év alatt 15 millió fo­rintot fordítottunk. Aisópe- témyben orvosi rendelő, la­kás, Romhányban gyógyszer- tár, fogorvosi lakás és rende­lő épült, Diósjenőn felújítot­ták a bölcsődét. A kulturális ellátás területén szintén van fejlődtés. ■ Elkészült a rétsági művelődési otthon, diákott­hon és tornaterem. Felsőpe- tényben, Kétibodonyban új óvoda Nagyorosziban, Bor- sosberényben, Rétságon és Diósjenőn óvodabővítés va­lósult meg. Óvodai ellátott­ságunk 10 százalékkal nőtt, megközelíti a 80 százalékot. Rétságon, Nógrádon férőhely­gondjaink vannak, Az általános iskolák nagy többsége megfelelő, egy ré­szük azonban régi épületben működik, amelynek korsze­rűsítésére és fenntartására az átlagosnál nagyobb anyagi eszközök szükségesek. A tanterem-elllátottségunk nem javult. Iskolabővítés, új tan­terem építése nem, történt. Különösen gondjaink vannak Rétságon, Diósjenőn, Nőtin­csen és Nézsán, ahol az arány ennél is kedvezőtle­nebb. — Mit mondana a négy év társadalompolitikai változásai­ról? — Járásunk legfőbb jel­lemzője az egyre korszerű­södő mezőgazdasági termelés és a dinamikusan fejlődő ipar. A négy év alatt e terűi létén elért fejlődés, eredmé­nyek hatására a járás tár­sadalmi szerkeze tébe-p — a különböző társadalmi réte­gek alakulásában további jelentős változás következett be. Nagy' figyelemmel kí­sértük a munkások, a terme­lőszövetkezeti parasztok és más társadalmi rétegek hely­zetét. A változás egyik lé­nyeges jellemzője, hogy a munkásság vezető szerepe sokoldalúan fejlődött. Itt kell elmondani, hogy a felszaba­dulás óta eltelt három évti­zed alatt gyökeresen átala­kult a járás mezőgazdasága. A szocialista átszervezés, a korszerű nagyüzemi gazdál­kodás döntő hatással volt a parasztságra, az élet- és mun­kakörülmények alakuláséra. Az értelmiség szerepe a fa­lu társadalmi és politikai arculatának formálásában m,©«növekedett, munkahelyi és közéleti tevékenységében, ma "•'♦art ás- és sondolkodás- móHiában erősödtek a szoci­alista vonások. — A szövetségi politika mellett a nemzetiségiek hely­zetéről szeretnénk néhány szót hallani, hiszen a rétsági járásban több nemzetiség is él. — Járásunkban a nemzeti­ségi lakosok helyzetét is alapvetően azok a folyamatok határozzák meg, amelyek egész társadalmunkra, tár­sadalmi fejlődésünkre hat­nak. itt mindjárt elöljáróban jelentem ki, hogy járásunk fejődésének segítői a nemze­tiségi. lakosság is. A nemzeti­ségiek társadalmi fejlődése, felemelkedése együtt és pár­huzamosán, halad a magyar ajkú dolgozók szocialista fej­lődésével. A rétsági járásban nem kevés nemzetiségi lakos él. A 12 nemzetiségi telepü­lésből 10 szlovák ajkú telepü­lés, az összlakosság több mint 11 ezer fő és ebből 48 százalék szlovák ajkú. A két német ajkú községben több mint 1460, a lakosok 68 szá­zaléka vallja magát német ajkúnak. Elmondhatom, hogy az életkörülmények javulása, a jó politikai légkör követ­keztében a nemzetségiek túlnyomó többsége bízik a párt és a kormány politiká­jában, szorgalmasan dolgo­zik a szocialista célkitűzések megvalósításáért. Megnőtt az érdeklődésük a közügy eki iránt is. A kőzügyeknél em­líteném meg, hogy az 1973- as tanácstagi választásoknál a 325 községi tanácstagból 81 8 nemzetiségei ok száma. A nemzetiségi községekben az arány eléri a 60 százalékot. Talán, még egy számot. A ta­nácsi tisztségviselők közül négy, a népfront községi ve­zetői. közül 11 fő, a népfront- bizottságokban 47 százalék a nemzetiségiek aránya, A nemzetiségiek megbe­csülését jelenti az is, hogy Bánkon, ösagárdon, Nógrá­don, Berkenyén, Nőtincsen, Szendehelyen, Felsőpetény- ben és Nézsa községekben kétnyelvű feliratok kerültek a középületekre. Rendkívül nagy az utóbbi években be­következett fejlődés is a nemzetiségi községekben. Néhányat említek csak. Bán­kon klubkönyvtár, Felsőpe- tényben óvoda, Alsópetény- ben orvosi lakás és rendelő épült. Nógrádon felújításra került a művelődési ház, Nógrádsápon körorvosi ren­delő kialakítására került sor, Nőtincsen törpe vízmü­vet helyeztek üzembe, de le­hetne tovább sorolni az ered­ményeket. A közművelődés terén is jelentős eredményekről szá­molhatunk be, Nézsán szlo­vák, Berkenyén német nyel­vet oktató óvodai csoportok működnek. Járásunkban ki­lenc községben van szlovák nyelvű oktatás. Szendehelyen és Berkenyén német nyel­vű oktatás folyik, ame­lyen csaknem 800 tanuló vesz részt. Jelentős mérték­ben növekedett a nemzetisé­gi könyvállomány is. A leg­utóbbi években mintegy 800 kötettel gyarapodott. Összességében megállapít­ható, hogy b párt nemzetisé­gi politikájára hozott hatá­rozat eredményesen valósul meg járásunkban. Ennek következtében a magyar és nemzetiségi lakosság együtt­élése zavartalan. Mindez pedig olyan, hangulati es ma­gatartásbeli változásokat idézhet elő a nemzetiségi la­kosság körében, hogy a szoci­alizmus építéséhez hatónk­ban az összlakosság szintjén járulnak ho^zá. Ml hisszük, hogy eredményeinket figye­lembe véve nemzetiségi la­kosaink most is és a jövőben is támogatják pártunk politi­káját, voksukat majd a Ha­zafias Népfront jelöltjeire adják le. Somogy várj László A TERMELŐSZÖVETKE­ZETI közgyűlések sokszor szélsőségek között mozognak, már ami a tagok aktivitását illeti. Van ahol egymás sza­vába vágva vitáznak, a tanú­ság kedvéért felelevenítenek év közi eseteket, őszintén mondanak véleményt. Másutt a beszámolót hosszú, kínos szünet követi, pedig a közgyű­lések jelentősége, különösen az elmúlt években bekövetke­zett egyesülések után, meg­nőtt, még inkább a szövetke­zeti demokratizmus gyakorlá­sának fóruma kell, hogy le­gyen. Mi is volt korábban? — A kis termelőszövetke­zetben a vezetők szinte nap mint nap találkoztak a dolgo­zókkal. Közvetlenül elmond­hatták ügyes-bajos dolgaikat, a munkával, termeléssel kap­csolatos észrevételeiket — mondja Tóth József, a dré- gelypalánki termelőszövetke­zet elnökhelyettese, aki tavaly az ipolyvecei gazdaság élén állt. A tsz-ben most a tagok és alkalmazottak száma csak­nem ezer.., — Erre már nem mondha­tó, hogy „kis család”, mint a korábbi közösség volt. Még csak négy hónap telt el az egyesülés óta, máris érezhető: az emberek hiányolják a régi megszokott formát, az első számú vezetők sokkal keve­sebbet tartózkodnak . közöt­tük, ami érthető is. Megnöve­kedtek az üzemi méretek, a tagok és vezetők már nem „testközelben” dolgoznak — mondja. Az egyesült tsz-ekben más a közgyűlések légköre. A több száz tag korántsem tud. úgy tanácskozni, mint mikor még 60—70 volt a számuk. Nem is­merik úgy egymást, a földet, amit művelnek, a korszerű technológiai eljárásokat. Ez tévedés forrása is lehet: akad­nak vezetők, akik a tagokat hozzá nem értő emberekként tartják számon. — A DOLGOZÓK az egyesü­lés után is ugyanúgy elmond­ják véleményüket, mint az előtt — jegyzi meg Jancso- vics József, a drégelypalánkj tsz növénytermesztési brigád- vezetője — Legtöbbet a bri­gádvezetők tartózkodnak kö­zöttük. A megjegyzések, kriti­kai észrevételek, építő javas­latok közül, amit hasznosnak tartunk, továbbítjuk az ága­zatvezetőnek. A brigád és ágazati megbeszéléseken részt vesznek az első számú veze­tők, az ott elhangzottak jó al­kalmat adnak arra, hogy fel­mérjék az adott területen, melyek azok a gondok, ame­lyek megoldását maguk a dol­gozók is sürgetik. A négy hónap persze kevés bármilyen következtetésre. Megyénk egyesült termelő- szövetkezeteinek többségében az útkeresés folyik több-keve­sebb sikerrel. Vannak „út­vesztők” is, s hogy ezeket ki­kerüljék, keresik az újabb formákat, hogy a tagok a szövetkezeti demokráciát tö­retlenül gyakorolhassák — A munkahelyi demokra­tizmus érvényesítéséhez szük­séges féltételeket bővítenünk kell. A „rendszer” kialakuló­ban'van: közgyűlések, rész­közgyűlések. Ezt megelőzően a tagok a munkahelyeken vitat­ják meg a napirendre kerülő témákat — mondja Bállá Ist­ván, az őrhalmi termelőszö­vetkezet elnöke. Jogok és kötelességek. Álta­lános tapasztalat, hogy az egyesült gazdaságok “dolgozói teljesítik feladataikat, köteles­ségüket, elvégzik a rájuk ki­szabott munkát. ' Jogaikkal már nem élnek ilyen egyértel­műen. Ennek egyik oka, hogy a megnövekedett gazdaságot nehéz átfogni, a gazdálkodás­ról csak szőkébb területükön rendelkeznek információkkal. Ahhoz, hogy véleményt mond­hassanak, elengedhetetlen, hogy rendszeresen és ponto­san legyenek tájékoztatva, örhalomban az a módszer, hogy az ágazatvezetők munka­helyi megbeszéléseiken a ta­gokat informálják a vezetősé­gi üléseken hozott1 határoza­tokról, állásfoglalásokról. Más­hol hirdetőtáblák, faliújságok szolgálják még e célt. Mivel ritkán tartanak éven­te közgyűléseket, a szövetke­zeti önkormányzat legfonto­sabb testületé a vezetőség. — Fontos, hogy a vezető­ségben az ágazatoknak meg­felelő arányban kapjanak he­lyet a tagok. Emellett rend­szeresen meghívjuk a köz- . gyűlés bizottságainak vezető­it is — mondja Tóth József. A következő lépés az lenne, ha időnként a jól dolgozó ta­gok közül néhányat meghívná­nak: érezzék a tanácskozás felelősségét, s véleményükkel segítsék a vezetőség munká­ját. Még csak elképzelés, csakúgy mint a vezetőségi ta­gok számának növelése. A beszélgetésekben rendre felvetődött a termelőszövetke­zeti pártalapszervezetek szere­pe. Sok múlik a gazdaságok­ban dolgozó kommunistákon, hogy létezik-e, érvényesül-e a szövetkezeti demokrácia. A személyes példamutatás mel­lett nagy hatással lehetnek környezetükre, hogy mind több legyen a valóságról őszintén tájékoztatott, művelt mezőgazdasági dolgozó. Az egyesülések után a szö­vetkezeti 'demokratizmus fej­lesztése. sajnos, nem tartozik mindenütt az első feladatok közé. — MAJD, HA IDŐ jut rá — mondják, vagy gondolják. Na­gyok a tartalékok, s a termelés dinamikus fejlődése elképzel­hetetlen a szövetkezetekben ki­alakult — vagy ma még csak kialakulófélben levő — egész­séges, őszinte légkör nélkül 9s, Gy; Könyvritkaságok A Mongol Népköztársaság Ulánbátort Állami Közkönyv­tára egyedülálló könyvgyűj­teménnyel büszkélkedhet. A mongol, a kínai és a tibeti iradalom középkorból és még régebbről fennmaradt egyedi kéziratai, páratlan írásos em­lékei láthatók itt. A tudósok véleménye szerint ezek a be­cses anyagok még messze vannak az alap«6 tanulmá­nyozástól, Dekoratív meg­munkálásuk híven tükrözi a mongol művészi könyvnyom­tatás sok-6ok változatát. Mongol írásos emlékek a XIII. század elejétől kezdve ma­radtak fenn. Ilyen például a „Titkos rege” című, népi mo­tívumokban igen gazdag tör­ténemi krónika, a legrégibb irodalmi mű. Szerzője isme­retlen. Azóta az eredeti mon­gol irodalom megszámlálha­tatlan mesével, elbeszéléssel, könyvvel (főleg évkönyvek­kel) gazdagodott. A legértékesebb közülük két sok kötetes buddhista írásos emlék, a Ganjur és a Danjur. A Gar.jur — amely nemcsak mint vallásos budd­hista könyv, hanem mint az ősi tudomány enciklopédiája Is értékes — 108 kötetből áll, ezek az óindiai filozófiá­ról és különböző más tudo­mányokról szóló ' munkákat tartalmazzák. A legpompásabb könyv a gyűjteményben a „Sanda j Jud”, a IX. századból szár­mazó buddhista szentírás, amelyet vékony ezüstleme­zekből mongol cizelláló mű­vészek készítettek. A hatal­mas műnek minden oldalán a legelső és a legutolsó szót aranyból faragták ki. úgy il­lesztették az ezüst lapra. E könyv készítésére 52 kilo­gramm aranyat és 400 kilo­gramm ezüstöt munkáltak meg. Tavasz dicsérete Az erdő alig nőtt valamit a tavalyi tavasz 6ttt, « böjti szelek már megszelídültek ét feloszlatták az áp­rilisi esők nyomát. Ki a szabadba! Hajnal van, de már tapossuk a gyalogösvényt, most kél a Nap a Salgó háta mögül, az ég, az erdő hátán vé­gigkúszik valami véres lángolás. A kercsegi nagy rét üdezöld gy&pszőnyegét sárgás- fehér virágok tarkítják, az ibolyák átadják helyüket # sárga, karcsú kankalinoknak. Leülünk egy kidőlt vén tölgyfára, egy darabig hall­gatunk a nagy-nagy simogató csendben. Távcsővel va­lami mozgást látunk, őzsuta vezeti tavalyi gidóját bel­jebb, beljebb a nyugalmat és biztonságot nyújtó bok­rok felé. A világosság egyre fokozódik, s a mélységes csen­det kakukk szózata töri meg, s ébreszti az alvó tá­jat, a természetet és annak lakóit. Pacsirta, a feketerigó. s a többiek megszólalása csak sejteti, a fülemüle csodálatos énekével ünnepli a tavaszt. Dolgoznak a méhek is. Igen, tavasz van. nem lehet betelni vele. Ezer ma­dárdal dicséri velünk együtt. A harkály, a fadoktor szorgalmasan kopogtatja, egy-cgy öreg fa beteg mell. kasát, dobolását messziről adja vissza a szomszédos hegyoldal. Bódító illatok szállnak látogatóba egyik virágról a másikra, messzi vadkörtefákról. Tarka pillangók játé­kosan keresik egymást, randevúznak bársonyos virá­gokon. Minden élőlény köszönti az életfakadást. Csobogó forrásnál megpihenünk, elfogyasztjuk az otthonról ho­zott elemózsiát, amely sokkal jobban esik itt, kinn a szabadban, mint otthon, a sz-épen megterített asztal mellett. Százszorszép virágtól, kakukkfűtől illatos réten él- vezzük a nap éltető sugarait. Ág suttogja ágnak, virág virágnak, madár madárnak, hogy erdőn mezőft új élet született. Szomjasan isszuk évről évre a tavasznak bolyhos szirmokban jeslö eoredését, újra és újra felfedezzük benne a természet soha ki nem ismerhető és mindig gyönyörködtető örök szépségét. Gyönyörködésünkben észre sem vesszük, hogy le­hull az est függönye, egybeolvadnak a csodálatos szí­nek, hazafelé ballagunk, s tovább álmodunk a tavasz csodálatos szépségéiről, mint Petőfi egyik versében: Sötétzöld sátoros Erdőben járok. Kevély tölgyfák alatt szerény virágok. A fákon madarak, Virágon méhek. Ott fönn csattognak, itt lenn döngicsélnek. Nem rengedez sem a Virág sem a fa; Hallgatják a zenét elandalodva. Dr. R. M. NÓGRÁD — 1975. május 10., szombat %

Next

/
Thumbnails
Contents