Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)
1975-05-10 / 108. szám
a nemzetiségi lakosság is Sxövctkcadi demokrácia as útkeresés jegyében Üj formák - nagy tartalékol« Beszélgetés Sránt Andrással, a Hazafias Népfront Rétsági járási Bizottságának titkárával Ezekben a napokban, az országgyűlési képviselőválasztásokat megelőző jelölő gyűlések előtt, a megye szinte minden településén egy újabb számvetést készítenek. Egy ilyen számvetésre kértük íel Snám Andrást, a Hazafias Népfront Rétsági járási Bizottságának titkárát, A négy év , eredményeiről, a megváltozott életről beszélgettünk. — Hogyan foglalná össze a járás elmúlt négy évi gazdaságépítő munkáját, a fejlődést? — Azzal kezdeném, hogy az elmúlt- háromévtizedes gazdasági építőmunka a párt tudatos és tervszerű tevékenysége jelentős átalakulást hozott a járásban. A gazdaságiiéig elmaradott járás — számottevő iparral nem rendelkező — ma dinamikusan fejlődő iparral, egyre korszerűsödő mezőgazdasággal büszkélkedhet. Az elmúlt négy év, amely szerves része 30 éves gazdasági építőm unkánknak, igen eredményes volt. Tovább korszerűsödött a, gazdaság, előbbre léptünk a foglalkoztatottság megbldósában, javultak az élet- és munkakörülmények, két ipari bázis al’akult ki Romhány—Rétság térségében, és itt dolgozik a járás kétharmada. Az 1971-es választások óta tovább folytatódott az Ipar fejlesztései Je-, üentős rekonstrukciókat, profi Igazdagitást hajtottunk végre. Megépült és megkezdte termelését Romhányban * váci Híradástechnikai Anyagok Gyára, a budapesti Gránit Csiszolókorong Gyáregysége, Rétságon a Glóbus Nyomda, a budapesti Fémes Vastömegcikk Üzeme, Al- KÓpe tény ben áz UNIT AS fonalfeldolgozó üzem. Ennek következtében kedvezően, alakult az ipar szerkezete. Az építőanyag ipar — kerámiaipar — mellett könnyűipari ágazathoz tartozó üzemeik jöttek létre, amelyek főleg a mezőgazdaságból felszabaduló szakképzetlen munkaerő foglalkoztatósát tették lehetővé. Legjelentősebb eredmények a romhányi épitőanyag- ipari gyárban születtek. Az 50 éves múlttal rendelkező gyár, ahol a termelés a tervidőszak elején piaci gondok miatt a mélyponton volt, a mintegy 250 milliós rekonstrukció hatásaként, a szakemberek időben történő átképzésével, a termelés, a nyereség alakulása dinamikusan fejlődött. Az ipari-építőipari termelés volumene járásunkban megháromszorozódott: 237 millió forintról 823 millió forintra növekedett. A járás összes termelési értékének ez több mint 70 százalékát adja. Szólnunk kell a járás mezőgazdasági helyzetéről is. A javuló gazdálkodást mutatja, hogy az elmúlt évben nem volt veszteséggel záró szövetkezetünk. Tovább erősödött a növénytermelés szerkezete, kedvezően alakult az állattenyésztés árbevétele, ami 70 millióról 109 millió forintra növekedett. Összességében azt mondhatom, hogyha termelés színvonalában bekövetkezett kedvező változások Eredményeként mezőgazdasági üzemeink tavaly már 383 millió forint halmozott termelési élteket állítottak elő, 100 millió forinttal többet mint 1970-ben. 1 — Ügy tudjuk, hoery jelentős előrehaladás történt a négy év során a településfejlesztés terén. Mit mondana erről? — A területfejlesztésben differenciált fejlesztési politika valósult meg. A taná, esők egyre önállóbb, tervszerűbb tevékenységének eredményeként jelentősen fejlődött a társközségek alapellátása, a járási központ és a körzeti székhelyek igényeinek kielégítése. A negyedik ötéves terv teljesítésében segített a tanácsok rendelkezésére álló, mintegy 62 milliós fejlesztési lehetőség, a-mi lényegesen több az előirányzatnál. A tervidőszakban 992 lakás épült fel, amire a járás történetében még nem volt példa. Különösen meggyorsult a lakásépítés ütem^.Rétságon és a kiemelt községekben.; A megépített lakások 96 százaléka OTP- és magánerőből valósult meg. Az állami célcsoportos lakásépítést teljesítettük. Nem sikerült előrelépni a vállalati, üzemi eszközök bevonásával épített lakások számának növelésében. Folytattuk a szociális követelményeknek nem megfelelő lakások felszámolását. A járási székhelyen és a kiemelt községeinkben megvalósuló lakásépítés egyre inkább felveti a közműfejlesztés igényét. Elkészült Romhány, Bánk, Rétság, Nagyoroszi községeket ellátó térségi vímű vízkutatási, és tanulmányterve. Ennek megvalósítása központi erőforrások igénybevételével sürgetőleg jelentkezik. Célkitűzéseinknek megfelelően fejlődött szociális-kulturális ellátottságunk is. Az ágazat működési kiadásaira 4 év alatt 15 millió forintot fordítottunk. Aisópe- témyben orvosi rendelő, lakás, Romhányban gyógyszer- tár, fogorvosi lakás és rendelő épült, Diósjenőn felújították a bölcsődét. A kulturális ellátás területén szintén van fejlődtés. ■ Elkészült a rétsági művelődési otthon, diákotthon és tornaterem. Felsőpe- tényben, Kétibodonyban új óvoda Nagyorosziban, Bor- sosberényben, Rétságon és Diósjenőn óvodabővítés valósult meg. Óvodai ellátottságunk 10 százalékkal nőtt, megközelíti a 80 százalékot. Rétságon, Nógrádon férőhelygondjaink vannak, Az általános iskolák nagy többsége megfelelő, egy részük azonban régi épületben működik, amelynek korszerűsítésére és fenntartására az átlagosnál nagyobb anyagi eszközök szükségesek. A tanterem-elllátottségunk nem javult. Iskolabővítés, új tanterem építése nem, történt. Különösen gondjaink vannak Rétságon, Diósjenőn, Nőtincsen és Nézsán, ahol az arány ennél is kedvezőtlenebb. — Mit mondana a négy év társadalompolitikai változásairól? — Járásunk legfőbb jellemzője az egyre korszerűsödő mezőgazdasági termelés és a dinamikusan fejlődő ipar. A négy év alatt e terűi létén elért fejlődés, eredmények hatására a járás társadalmi szerkeze tébe-p — a különböző társadalmi rétegek alakulásában további jelentős változás következett be. Nagy' figyelemmel kísértük a munkások, a termelőszövetkezeti parasztok és más társadalmi rétegek helyzetét. A változás egyik lényeges jellemzője, hogy a munkásság vezető szerepe sokoldalúan fejlődött. Itt kell elmondani, hogy a felszabadulás óta eltelt három évtized alatt gyökeresen átalakult a járás mezőgazdasága. A szocialista átszervezés, a korszerű nagyüzemi gazdálkodás döntő hatással volt a parasztságra, az élet- és munkakörülmények alakuláséra. Az értelmiség szerepe a falu társadalmi és politikai arculatának formálásában m,©«növekedett, munkahelyi és közéleti tevékenységében, ma "•'♦art ás- és sondolkodás- móHiában erősödtek a szocialista vonások. — A szövetségi politika mellett a nemzetiségiek helyzetéről szeretnénk néhány szót hallani, hiszen a rétsági járásban több nemzetiség is él. — Járásunkban a nemzetiségi lakosok helyzetét is alapvetően azok a folyamatok határozzák meg, amelyek egész társadalmunkra, társadalmi fejlődésünkre hatnak. itt mindjárt elöljáróban jelentem ki, hogy járásunk fejődésének segítői a nemzetiségi. lakosság is. A nemzetiségiek társadalmi fejlődése, felemelkedése együtt és párhuzamosán, halad a magyar ajkú dolgozók szocialista fejlődésével. A rétsági járásban nem kevés nemzetiségi lakos él. A 12 nemzetiségi településből 10 szlovák ajkú település, az összlakosság több mint 11 ezer fő és ebből 48 százalék szlovák ajkú. A két német ajkú községben több mint 1460, a lakosok 68 százaléka vallja magát német ajkúnak. Elmondhatom, hogy az életkörülmények javulása, a jó politikai légkör következtében a nemzetségiek túlnyomó többsége bízik a párt és a kormány politikájában, szorgalmasan dolgozik a szocialista célkitűzések megvalósításáért. Megnőtt az érdeklődésük a közügy eki iránt is. A kőzügyeknél említeném meg, hogy az 1973- as tanácstagi választásoknál a 325 községi tanácstagból 81 8 nemzetiségei ok száma. A nemzetiségi községekben az arány eléri a 60 százalékot. Talán, még egy számot. A tanácsi tisztségviselők közül négy, a népfront községi vezetői. közül 11 fő, a népfront- bizottságokban 47 százalék a nemzetiségiek aránya, A nemzetiségiek megbecsülését jelenti az is, hogy Bánkon, ösagárdon, Nógrádon, Berkenyén, Nőtincsen, Szendehelyen, Felsőpetény- ben és Nézsa községekben kétnyelvű feliratok kerültek a középületekre. Rendkívül nagy az utóbbi években bekövetkezett fejlődés is a nemzetiségi községekben. Néhányat említek csak. Bánkon klubkönyvtár, Felsőpe- tényben óvoda, Alsópetény- ben orvosi lakás és rendelő épült. Nógrádon felújításra került a művelődési ház, Nógrádsápon körorvosi rendelő kialakítására került sor, Nőtincsen törpe vízmüvet helyeztek üzembe, de lehetne tovább sorolni az eredményeket. A közművelődés terén is jelentős eredményekről számolhatunk be, Nézsán szlovák, Berkenyén német nyelvet oktató óvodai csoportok működnek. Járásunkban kilenc községben van szlovák nyelvű oktatás. Szendehelyen és Berkenyén német nyelvű oktatás folyik, amelyen csaknem 800 tanuló vesz részt. Jelentős mértékben növekedett a nemzetiségi könyvállomány is. A legutóbbi években mintegy 800 kötettel gyarapodott. Összességében megállapítható, hogy b párt nemzetiségi politikájára hozott határozat eredményesen valósul meg járásunkban. Ennek következtében a magyar és nemzetiségi lakosság együttélése zavartalan. Mindez pedig olyan, hangulati es magatartásbeli változásokat idézhet elő a nemzetiségi lakosság körében, hogy a szocializmus építéséhez hatónkban az összlakosság szintjén járulnak ho^zá. Ml hisszük, hogy eredményeinket figyelembe véve nemzetiségi lakosaink most is és a jövőben is támogatják pártunk politikáját, voksukat majd a Hazafias Népfront jelöltjeire adják le. Somogy várj László A TERMELŐSZÖVETKEZETI közgyűlések sokszor szélsőségek között mozognak, már ami a tagok aktivitását illeti. Van ahol egymás szavába vágva vitáznak, a tanúság kedvéért felelevenítenek év közi eseteket, őszintén mondanak véleményt. Másutt a beszámolót hosszú, kínos szünet követi, pedig a közgyűlések jelentősége, különösen az elmúlt években bekövetkezett egyesülések után, megnőtt, még inkább a szövetkezeti demokratizmus gyakorlásának fóruma kell, hogy legyen. Mi is volt korábban? — A kis termelőszövetkezetben a vezetők szinte nap mint nap találkoztak a dolgozókkal. Közvetlenül elmondhatták ügyes-bajos dolgaikat, a munkával, termeléssel kapcsolatos észrevételeiket — mondja Tóth József, a dré- gelypalánki termelőszövetkezet elnökhelyettese, aki tavaly az ipolyvecei gazdaság élén állt. A tsz-ben most a tagok és alkalmazottak száma csaknem ezer.., — Erre már nem mondható, hogy „kis család”, mint a korábbi közösség volt. Még csak négy hónap telt el az egyesülés óta, máris érezhető: az emberek hiányolják a régi megszokott formát, az első számú vezetők sokkal kevesebbet tartózkodnak . közöttük, ami érthető is. Megnövekedtek az üzemi méretek, a tagok és vezetők már nem „testközelben” dolgoznak — mondja. Az egyesült tsz-ekben más a közgyűlések légköre. A több száz tag korántsem tud. úgy tanácskozni, mint mikor még 60—70 volt a számuk. Nem ismerik úgy egymást, a földet, amit művelnek, a korszerű technológiai eljárásokat. Ez tévedés forrása is lehet: akadnak vezetők, akik a tagokat hozzá nem értő emberekként tartják számon. — A DOLGOZÓK az egyesülés után is ugyanúgy elmondják véleményüket, mint az előtt — jegyzi meg Jancso- vics József, a drégelypalánkj tsz növénytermesztési brigád- vezetője — Legtöbbet a brigádvezetők tartózkodnak közöttük. A megjegyzések, kritikai észrevételek, építő javaslatok közül, amit hasznosnak tartunk, továbbítjuk az ágazatvezetőnek. A brigád és ágazati megbeszéléseken részt vesznek az első számú vezetők, az ott elhangzottak jó alkalmat adnak arra, hogy felmérjék az adott területen, melyek azok a gondok, amelyek megoldását maguk a dolgozók is sürgetik. A négy hónap persze kevés bármilyen következtetésre. Megyénk egyesült termelő- szövetkezeteinek többségében az útkeresés folyik több-kevesebb sikerrel. Vannak „útvesztők” is, s hogy ezeket kikerüljék, keresik az újabb formákat, hogy a tagok a szövetkezeti demokráciát töretlenül gyakorolhassák — A munkahelyi demokratizmus érvényesítéséhez szükséges féltételeket bővítenünk kell. A „rendszer” kialakulóban'van: közgyűlések, részközgyűlések. Ezt megelőzően a tagok a munkahelyeken vitatják meg a napirendre kerülő témákat — mondja Bállá István, az őrhalmi termelőszövetkezet elnöke. Jogok és kötelességek. Általános tapasztalat, hogy az egyesült gazdaságok “dolgozói teljesítik feladataikat, kötelességüket, elvégzik a rájuk kiszabott munkát. ' Jogaikkal már nem élnek ilyen egyértelműen. Ennek egyik oka, hogy a megnövekedett gazdaságot nehéz átfogni, a gazdálkodásról csak szőkébb területükön rendelkeznek információkkal. Ahhoz, hogy véleményt mondhassanak, elengedhetetlen, hogy rendszeresen és pontosan legyenek tájékoztatva, örhalomban az a módszer, hogy az ágazatvezetők munkahelyi megbeszéléseiken a tagokat informálják a vezetőségi üléseken hozott1 határozatokról, állásfoglalásokról. Máshol hirdetőtáblák, faliújságok szolgálják még e célt. Mivel ritkán tartanak évente közgyűléseket, a szövetkezeti önkormányzat legfontosabb testületé a vezetőség. — Fontos, hogy a vezetőségben az ágazatoknak megfelelő arányban kapjanak helyet a tagok. Emellett rendszeresen meghívjuk a köz- . gyűlés bizottságainak vezetőit is — mondja Tóth József. A következő lépés az lenne, ha időnként a jól dolgozó tagok közül néhányat meghívnának: érezzék a tanácskozás felelősségét, s véleményükkel segítsék a vezetőség munkáját. Még csak elképzelés, csakúgy mint a vezetőségi tagok számának növelése. A beszélgetésekben rendre felvetődött a termelőszövetkezeti pártalapszervezetek szerepe. Sok múlik a gazdaságokban dolgozó kommunistákon, hogy létezik-e, érvényesül-e a szövetkezeti demokrácia. A személyes példamutatás mellett nagy hatással lehetnek környezetükre, hogy mind több legyen a valóságról őszintén tájékoztatott, művelt mezőgazdasági dolgozó. Az egyesülések után a szövetkezeti 'demokratizmus fejlesztése. sajnos, nem tartozik mindenütt az első feladatok közé. — MAJD, HA IDŐ jut rá — mondják, vagy gondolják. Nagyok a tartalékok, s a termelés dinamikus fejlődése elképzelhetetlen a szövetkezetekben kialakult — vagy ma még csak kialakulófélben levő — egészséges, őszinte légkör nélkül 9s, Gy; Könyvritkaságok A Mongol Népköztársaság Ulánbátort Állami Közkönyvtára egyedülálló könyvgyűjteménnyel büszkélkedhet. A mongol, a kínai és a tibeti iradalom középkorból és még régebbről fennmaradt egyedi kéziratai, páratlan írásos emlékei láthatók itt. A tudósok véleménye szerint ezek a becses anyagok még messze vannak az alap«6 tanulmányozástól, Dekoratív megmunkálásuk híven tükrözi a mongol művészi könyvnyomtatás sok-6ok változatát. Mongol írásos emlékek a XIII. század elejétől kezdve maradtak fenn. Ilyen például a „Titkos rege” című, népi motívumokban igen gazdag történemi krónika, a legrégibb irodalmi mű. Szerzője ismeretlen. Azóta az eredeti mongol irodalom megszámlálhatatlan mesével, elbeszéléssel, könyvvel (főleg évkönyvekkel) gazdagodott. A legértékesebb közülük két sok kötetes buddhista írásos emlék, a Ganjur és a Danjur. A Gar.jur — amely nemcsak mint vallásos buddhista könyv, hanem mint az ősi tudomány enciklopédiája Is értékes — 108 kötetből áll, ezek az óindiai filozófiáról és különböző más tudományokról szóló ' munkákat tartalmazzák. A legpompásabb könyv a gyűjteményben a „Sanda j Jud”, a IX. századból származó buddhista szentírás, amelyet vékony ezüstlemezekből mongol cizelláló művészek készítettek. A hatalmas műnek minden oldalán a legelső és a legutolsó szót aranyból faragták ki. úgy illesztették az ezüst lapra. E könyv készítésére 52 kilogramm aranyat és 400 kilogramm ezüstöt munkáltak meg. Tavasz dicsérete Az erdő alig nőtt valamit a tavalyi tavasz 6ttt, « böjti szelek már megszelídültek ét feloszlatták az áprilisi esők nyomát. Ki a szabadba! Hajnal van, de már tapossuk a gyalogösvényt, most kél a Nap a Salgó háta mögül, az ég, az erdő hátán végigkúszik valami véres lángolás. A kercsegi nagy rét üdezöld gy&pszőnyegét sárgás- fehér virágok tarkítják, az ibolyák átadják helyüket # sárga, karcsú kankalinoknak. Leülünk egy kidőlt vén tölgyfára, egy darabig hallgatunk a nagy-nagy simogató csendben. Távcsővel valami mozgást látunk, őzsuta vezeti tavalyi gidóját beljebb, beljebb a nyugalmat és biztonságot nyújtó bokrok felé. A világosság egyre fokozódik, s a mélységes csendet kakukk szózata töri meg, s ébreszti az alvó tájat, a természetet és annak lakóit. Pacsirta, a feketerigó. s a többiek megszólalása csak sejteti, a fülemüle csodálatos énekével ünnepli a tavaszt. Dolgoznak a méhek is. Igen, tavasz van. nem lehet betelni vele. Ezer madárdal dicséri velünk együtt. A harkály, a fadoktor szorgalmasan kopogtatja, egy-cgy öreg fa beteg mell. kasát, dobolását messziről adja vissza a szomszédos hegyoldal. Bódító illatok szállnak látogatóba egyik virágról a másikra, messzi vadkörtefákról. Tarka pillangók játékosan keresik egymást, randevúznak bársonyos virágokon. Minden élőlény köszönti az életfakadást. Csobogó forrásnál megpihenünk, elfogyasztjuk az otthonról hozott elemózsiát, amely sokkal jobban esik itt, kinn a szabadban, mint otthon, a sz-épen megterített asztal mellett. Százszorszép virágtól, kakukkfűtől illatos réten él- vezzük a nap éltető sugarait. Ág suttogja ágnak, virág virágnak, madár madárnak, hogy erdőn mezőft új élet született. Szomjasan isszuk évről évre a tavasznak bolyhos szirmokban jeslö eoredését, újra és újra felfedezzük benne a természet soha ki nem ismerhető és mindig gyönyörködtető örök szépségét. Gyönyörködésünkben észre sem vesszük, hogy lehull az est függönye, egybeolvadnak a csodálatos színek, hazafelé ballagunk, s tovább álmodunk a tavasz csodálatos szépségéiről, mint Petőfi egyik versében: Sötétzöld sátoros Erdőben járok. Kevély tölgyfák alatt szerény virágok. A fákon madarak, Virágon méhek. Ott fönn csattognak, itt lenn döngicsélnek. Nem rengedez sem a Virág sem a fa; Hallgatják a zenét elandalodva. Dr. R. M. NÓGRÁD — 1975. május 10., szombat %
