Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-08 / 106. szám

Fővárosi megrendelésre, a Budapesti Közlekedési Vállalat részére készülnek azok az elektromos motorok, melyek felújítását Nagybátonyban a Nógrádi Szénbányák Vállalat gépüzemében végzik. A Kandó Kálmán szocialista brigád is részt vesz ebben a feladat­ban, így Miklós Pál elektrolakatos Demény József segítségével a motorok forgó részét készíti el. Mintegy 500 méter huzal tekercselését és egyéb munkákat kell elvégezniük — eredményesen teljesítik a felújítást. —kulcsár— A Magyar Vörö§kereszt Országos Elnökségének (elhívása „Veszélyben, bajban se-1 Sít a Vöröskereszt!” A Vörös- kereszt Világnap idei jelsza­va e humanista mozgalom hagyományos tevékenységé­re irányítja a ügyeimet. Az emberiség életéből még nem tűntek el a fegyveres konfliktusok és nem szüntet­hetők meg a váratlan elemi csapások. Nem telik el hó­nap, hogy ne hallanánk kí­méletlenül hömpölygő árvi­zekről, pusztító szélviharok­ról, emberi településeket rom­ba döntő földirengésekről, ter­méketlenséget hozó száraz­ságokról. Ezek a tragédiák emberi életeket követelnek, sebesülé­sekét okoznak, hajléktalanná tesznek ezreket és éhínséggel sújtanak milliókat. A Vöröskereszt szervezetek szerte a világon, megtisztelő és nemes feladatuknak te­kintik, hogy segítsenek a bajba jutottaknak, a kataszt­rófák áldozatainak. A ' jó" akaratú emberek millióinak személyes közreműködésével, az emberiség és a nemzetközi összefogás szép példáját ad­ják.. A Vöröskereszt Társaságok Szövetsége, átlagosan 20 na­ponként kiüld szét nemzetkö­zi S. O. S. jeleket a világ 122 Vöröskereszt szervezetéhez. S a határokat áthidaló szolida­ritás éhséget csillapít, sebe­ket gyógyít, életeket ment és bizakodóvá tesz reményte­lennek látszó embereket. A Magyar Vöröskereszt, él­vezve pártunk és kormány­zatunk támogatását, rend­szeresen bekapcsolódik a nemzetközi segélyakciókba. Az elmúlt két esztendőben 21 esetben, együttesen 25 millió forint értékben juttatott el segélyt többek között a Bang- ladesben, Burmában, Szíriá­ban pusztító árvíz áldozatai­nak, a ciprusi menekültek­nek, a chilei fasiszta dikta­túra börtöneiben sínylődő hazafiaknak és hozzátartozó­iknak, éhező afrikai csalá­doknak, a hondurasi huirrican után járvány veszély tői fe­nyegetett lakosságnak. Megsokszorozná segítsé­günk erkölcsi értékét, ha tagságunk, a falvaik és a vá­rosok lakossága személyes adományait is megküldhet- nénk a szenvedőknek. Az idei Világnap jelszavához kapcsolódva 5, 10, 20 és 50 forintos emlékbélyegek ki­bocsátásával lehetővé kíván­juk tenni, hogy humanista törekvéseinkkel egyetértő minden honfitársunk közvet­lenül támogathassa a nem­zetközi segélyakciókat. Bízunk abban, hogy a ma­gyar munkások, parasztok, értelmiségiek, alkalmazottak, kisiparosok éts kiskereskedők, fiatalok és idősek, az emlék­bélyegek megváltásával is, kifejezik szolidaritásukat és segítőkészségüket a világ kü­lönböző részein bajba jutott embertársaik iránt. Köszönjük remélt támoga­tásukat. A Magyar Vőröskeroezí Országos Elnöksége 1919. november 16-ián Horthy bevonult Budapestre és a fő­városban kezdetét vette a fe­hérterror. 1922. október végén Mussolini átvette a hatalmat: Olaszországban elkezdődött a fasizmus két évtizede. Ezt követően Európában számos más diktatúra keletkezett, ami már az 1920‘as években arról árulkodott, hogy a ka­pitalizmus „meghibásodott” és a polgári társadalom vala­miféle súlyos betegségtől szenved. A 30-as évek ta­pasztalatai alapján az is vi­lágossá vált, hogy nem egy heveny és múlékonv fertő­zéstől, hanem krónikus be­tegségről van szó. Midőn Hitler 1933. január 30-án bevonult a berlini kan­celláriára, Németországban is utolsót ütött a polgári de­mokrácia órája. Ez a iárvány még gyorsabban terjedt, mint megelőzően: a háború évei alatt a horogkereszt, vagy va­lamelyik rokona az európai kontinens számos országában megjelent. A fasiszta diktatúrák ke­letkezésének okait, iellegze- tességedket, hasonlóságaikat és különbségeiket már sokan vizsgálták. A részletekbe me­nő és az árnyalatokat is elem­ző vizsgálat bizonyára jogo­sult, hiszen két teljesen egy­forma fasiszta rendszert nem is találni. A fasiszta dik­tatúrák különböző módon ju­tottak uralomra, működési módiuk sok részletben elté­rő. Különbözött szilárdságuk, szervezettségük és „szigoruk” szintje is. A fasiszta rend­Készülődés a tavaszi BNV-re A budapesti nemzetközi, vásárközpontban a MASPED kihelyezett kirendeltsége napról napra nagyobb erők bevetésével szállítja a ta­vaszi BNV dekorációs anya­gait, termékeit, óriási gépeit. Az építők már az utolsó simításokat végzik a „D” jelű csarnok több mint 5000 négyzetméteres első szaka­széiban, ahol az energiater­melő és villám ©sgépgyártó ipar újdonságait állítják ki. A pavilon előtt állítják fel az Albertirsa—Vinyica kö­zött kiépítendő 750 kilovol­tos elektromos távvezeték 42 méter magas tartóoszlopát. Ennek csúcsa lese a tavaszi BNV legkiemelkedőbb pont­ja. A hazaikkal együtt eddig 25 ország több mint 1500 ki­állítója jelemtkézett a tava­szi BNV-rw A fasizmus szereket illetően eltérések mutatkoztak az államformá­ban, a diktatúrát megteste­sítő politikai csoport társa­dalmi összetételében. annak ideológiájában és így tovább. Mindeme különbségek mel­lett azonban volt e rendsze­reknek néhány lényeges kö­zös vonásuk, s éppen ezek kapcsolják őket össze. A leg­fontosabb ilyen vonásuk az volt, hogy valamennyien a baloldali erők fejlődésének, a társadalmi problémák balol­dali megoldási módiának út­jába állított gátként jelent­keztek. Többnyire ugyan a polgári demokráciát tolták félre, ám a polgári demokrá­ciával az uralkodó csoportok fő problémája az volt. hogy kereteiben a baloldali moz­galmaik kibontakozhattak. Minél elavultabb volt egy társadalom szociális és poli­tikai berendezése, annál erő­teljesebben adtak magukról életjelt a megújításra törek­vő, fiatal társadalmi mozgal­mak. Miután a diktatórikus fa­siszta rendszert valahol ki­alakították, az minden eset­ben arra törekedett, hogy a dolgozó osztályok önálló po­litikai szervezeteit szétzúzza, vagy legalább megfossza ha­tékonyságuktól. A fasiszta diktatúrák e célra igénybe vett eszközei nem voltak azo­nosak, és az általuk elért MIUEL takarékoskodtak ? A kérdésre Fabi Sándor, a Híradástechnikai Anyagok Gyára romhányi gyáregységé­nek műszaki vezetője vála­szol. Vaskos iratköteget he­lyez maga elé, kiválogatja be­lőle azokat, amelyek maguk­ban foglalják a Közponai Bi­zottság tavaly decemberben hozott határozatával kapcsola­tos intézkedési tervet, vala­mint az első negyedévben el­ért eredményeket tanúsító ki­mutatást. A vártnál jobban — Vállalati központunk utasításait és saját elképzelé­seinket ötvözi az intézkedési terv. Az eredeti 14 pontban jelölte meg a tennivalókat. Mire végleges formáját el­nyerte, 27 pontra növekedett a tennivalók száma. Ez utób­biban benne van a brigádok felajánlása is. Ebben az év­ben egymillió 104 ezer forin­tot kívánunk megtakarítani import és hazai anyagokból, a minőség rontása nélkül. Ez­zel egyidőben jelentősen csök­kentjük a selejtet — kezdi a beszélgetést a műszaki vezető. — Mit valósítottak meg az elképzelésekből az első ne­gyedévben? — A start a vártnál job­ban sikerült. A megtakarítás eléri az 507 000 forintot. Zo­mánchuzalból 87, dinamó le­mezekből 72, a selejtből pe­dig 300 ezer forint a megta­karítás. — Hogyan érték el? — Felkutattuk a hasznosít­ható import anyagokat. Nem­csak itt, hanem a váci köz­pontban is. A zománchuzalok­nál a központ egyetértésével megszigorítottuk az anyagnor­mákat. Egy-egy típusnál egy, vagy két kiló anyag megta­karítását jelenti, ezer darab termékre vetítve. Egy nyug­díjast állítottunk be, aki a se­lejtből kiveszi a még hasz­nálható részt. Egy meós át­vétel előtt átvizsgálja a koo­perációban ide érkező anya­gokat, alkatrészeket. Megszi­gorítottuk a műszak végi mi­nőségi átvételt. Az első da­rabot kötelező bemutatni a műszakvezetőnek még akkor is, ha régi gyártmányról van szó. Csak az ő engedélye után történhet a sorozatgyártás. A művezetők kötelesek műsza­konként ellenőrizni a selejtet. A művezető után a műszak­vezetőnek is elő van írva ez a tevékenység. Akinél nagyfokú hanyagságot tapasztalnak, azt kártérítésre kötelezik. — Történt már ilyen? — Igen. Ez azonban in­kább csak jelképes figyelmez­tetés volt. Hárman 240 forin­tot fizettek, holott a ltár meg­haladja a 10 ezer forintot. — Hogyan fogadták, mi a visszhangja? Nehém a munkássá válás — Van. aki megértette en­nek szükségességét, van aki még most is csak azt látja: legyen meg a normája. Pedig termelési tanácskozáson, bri­gádértekezleten, taggyűlésen arra kértük a jelenlevőket, hogy úgy bánjanak az anyag­gal, mint sajátjukkal. Ennek ellenére sem szólnak egyesek, ha az előző részműveletet rosszul végezték el. Nem gon­dolnak arra, hogy „szolidari­tásuk” több száz forint, vagy több ezer forint kárt okoz. — Mivel magyarázható az előbb említett megtakarítás? — A munkásöntudat hiányá­val. Sokan úgy vannak, hogy nem akarják megérteni a szomszédot, a barátot, vagy a rokont, inkább elnézik a hi­bát, úgy tesznek, mint aki nem tud semmiről sem. A jogos bírálatért a mulasztók megharagszanak. Még azt sem veszik jó néven, ha a brigádvezető a többiek sze­me láttára adja vissza a hi­bás darabot. Ezeknél még hi­ányzik az öntudatos munka, sokat jellemző lelkiismeretes­ség, önzetlenség, és annak tu­data, hogy pénzt csak kifogás­talan munkáért illik, illetve erkölcsös felvenni. Az elmon­dottak azt is bizonyítják, hogy nehéz a munkássá válás fo­lyamata. — Mondana néhány szót * jövő terveiről? — Arra ösztönözzük, báto­rítjuk dolgozó társainkat, hogy ne dolgozzanak felesle­gesen, ne fogadják el társaik­tól a rossz munkát, tegyék félre, adják vissza nekik, mert ezzel szolgálják valóban saját érdekeiket. Továbbra sem tartjuk központi kérdés­nek a kártérítések osztogatá­sát. Ahol szükséges nevelési célzattal alkalmazni fogjuk. Azt szeretnénk, és azon fára­dozunk, hogy mindenkiben erősödjék a felismerés: saját magának tesz jót, ha kifo­gástalanul dolgozik, jól gaz­dálkodik a reá bízott anyag­gal. Ennek érdekében a sze­relőknek tartunk majd szak­mai továbbképzést, ösztönzés­nek szánjuk a gyártási doku­mentációk folyamatos felül­vizsgálatát, módosítását, az egyedi transzformátoroknál új anyagnormák kidolgozását. Olyanokét, amelyek a minő­ség javítását is elősegítik. Sok am állásidő Ilyen kedvező eredmények után az ember azt hinné, hogy az első negyedéves tervet is ugyanúgy teljesítették, mint a takarékosságra irányuló vállalásaikat. Sajnos, nem. A miértre azt válaszolják, hogy az első negyedévben két hé­tig jóformán alig dolgoztak valamit. Április 21-ig pedig 3840 órát álltak ugyancsak anyaghiány miatt. Ez nem is akármilyen fi­gyelmeztetés az anyagtakaré­kosságra, a kifogástalan mi­nőségi termékgyártásra. V. K. lényege és ..eredmény” is különbözött. A totális fasiszta államoikban mindenesetre minden pártot és nem fasiszta tömeaszerve- zetet betiltottak. A betiltás azonban önma" Sábám nem volt elegendő. A fasiszta államok a forradal­mi és demokratikus szerve" zetek újjászerveződésének le" hetőségét és illegális tevé­kenységüket is meg akarták akadályozni. E célból vegye­sen alkalmazták a mamimat" méretekre növesztett propa- gamdagépezetet, a megfélem­lítést, a gazdasági és fizikai kényszerítést, a terrort. s nem egy esetben a szervezett gyilkosságot. E diktatúrák azonos voná­sa volt továbbá, hogy egyfe­lől elutasították a társadalmi osztályok létének és " ezzel együtt a dolgozó osztályok önálló jogainak elismerését, másfelől a „nemzeti”, állami közösség nevében felléptek az egyéni szabadságjogok ellen is. Az utóbbit egyes esetek­ben- mint például Németor­szágban. bevallottan semmis­nek deklarálták. Az osztály, a csoport, az egyén iogfosz- tását a „nemzeti közösség” és a közös „nemzeti érdéit” je­gyében hajtották végre. Azt hirdették, hogy egységes és virágzó nemzetet akarnak ki- kovácsolni. a felvirágzás döntő tényezőjét azonban csaknem minden esetben a területgyarapodásiban jelölték természete meg, s az utóbbit viszont mindenekelőtt háborúval akarták elérni. Ha egyfelől azt mondot­tuk, hogy a fasizmus sajáto­san fejlődő társadalmakban lép fel és minden esetben mutat egyéni tulajdonságokat, másfelől ehhez hozzá kell tenni, hogy a szó egy más értelmében mindemellett vi­lágproduktum is. Olyan kor­szak terméke, midőn nem­csak egy nemzeti uralkodó­osztály használta fel sajáit hazai baloldalával szemben, hanem a világreakció is a nemzetközi forradalmi erők ellenében. A fasizmus eluralkodásában tükröződtek az antifasiszta tábor gyengeségei is. E tábor egysége megkésve alakult ki, s több csoportjában későn következett be a fasizmus iigazi természetének felisme­rése is. Ugyanez áll a náci háború által veszélyeztetett polgári államokra. Tragiku­san későn eszméltek fel arra, hogy a nácik hadiútia nem kizárólag' a Kelet és a Szov­jetunió felé vezet, hanem ép­pen ők lesznek Hitler első célpontjai. Az ellenállás mind országos, mind nemzetközi méretekben az idők során egyre jobban megszilárdult. Míg minden kezdett gyenge­musnak kedvezett, addig ké­sőbb minden sikere annak óráit kurtította meg. A fasiszta rendszerek ter­rorizmusa a háború kirob­bantása után érte el végső stádiumát. Ebben az időben Németország saját módszereit és faji. fajüldöző intézkedé­seit rákényszerí tette egy sor. általa megszállt, korábban demokratikus országra, illet* ve olyan diktatúrákra, me­lyek megelőzően kevésbé szélsőséges diktatúra-formát képviseltek. A fasiszta államok hadve- zetősége mind a civil lakos­ság, mind a hadifoglyok ke­zelése tekintetében egyre tá­volodott a nemzetközi jog előírásaitól, s a háború kele­ti frontja mind jobban tömeg- mészárszékhez hasonlított. A megszállás a rablással, letar­tóztatásokkal, a lakosok el­hurcolásával vált azonossá. Mindezt betetőzte az a folya­mat, melynek során a zsidó lakosság polgárjogainak meg­vonása. tervszerű kiirtásukba csapott át. Ez a sors érte a közép-európai cigányok ielen- tős részét is. Az európai fasiszta dikta­túrák a háború évei alatt váltak egymáshoz a leshason- 1 óbbakká. Spanyolországot és Portugáliát kivéve valamenv nyien összetalálkoztak vala­milyen módon a háború aoo- kailipszisában és ott el is ér­ték közös pusztulásukat. sége és késlekedése a fasiz­r Ormos Mária NÓGRÁD — 1975. május 8., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents