Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-07 / 105. szám

Alegyei filinbemulatók

Francia, angol, szovjet produkciók

Jelenet az Az lesz majd a nap című angol filmből

. \

Három bemutatót és egy régóta várt felújítást érdemes megemlíteni az elkövetkező napok megyei fílmműsorából.

Ami a négy alkotást összeköti: mindegyikben. valamilyen életszemlélet' csődjéről van szó — más-más megközelítésben és végkifejlettel.

Már címében groteszk A nagy érzelmektől jókat lehet zabáim. A francia film alkotói arra vállalkoztak, hogy az embert mint emberségéből kivetkőzött lényt leplezzék le. Ennek érdekében két családot mutatnak be, egymástól merőben különböző szituációban (halotti tor és esküvő) — de mindkettő tagjait tragikomikus helyzetben. Így alkalmuk nyílott olyan emberi tulajdonságok ábrázolására, mint a

felszínesség önzés, a nagyfokú elidegenedés. Mint minden jó szatíra, egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató alkotás.

A beatzene hajnalán — ezt az alcímet kapta az Az lesz majd a nap című angol film. Gazdag zeneanyaga a rock helyet lassan felváltó popmuzsikával is megismertet (egyik főszereplő Ringó Starr), de több ennél. Egy fiatalember sorsát kísérhetjük figyelemmel, hogyan lesz cél nélküli, az érzelmi kötöttségeket nem tűrő ember belőle.

A Fél évszázad korkülönbség című szovjet alkotás a lett nép egyik legkiválóbb hazafijának, a nagy forradalmár hadvezérnek, Jan Fabricius- nak állít emléket, aki a polgárháború során és az intervenciósok elleni harcban szerzett érdemeiért négy magas katonai kitüntetést kapott. Életútjával indirekt módon ismerkedhetünk meg egy mai fiatalember jellemfejlődésével párhuzamosan. A felületesen gondolkodó, nagyképű fiata) tévériporter a forradalmárról készített műsor anyagának gyűjtése közben, a visszaemle- kezesekből kibontakozó nagyszerű emberi példa hatására válik éretté, lelkiismeretesse.

Antonióni emlékezetes fiinv- iet, a Nagyítást láthatják újra a napokban a balassagyarmatiak. A londoni pop-rvilág, egy krimi képei mögött szorongat- tatóan jelen van az elidegenedéssel harcot vívó fiatal fotós személyisége, akit Dávid Hemming alakít, partnere Vanessa Redgrave.

I ŐSZ FERENC: |

(Kisregény)

15— Isten őrizz! Tudja, mit fog érni egy ló néhány hét múlva? Ezt még meg lehet gvóayítani—mondta a lány és eloldotta a kötőféket. A ló engedelmesen követte Rózsit.

— Csodálatos ember maga Kózsika. Még a lovakra is tud hatni — mondta Tószeghy.

— Azokhoz jobban is értek, mint az emberekhez. És néha jobban is szeretem őket...

Megsimogatta a ló pofáját. A férfi úgy látta, hogy az állat szemében hálás. meleg fény csillant. De lehet, hogy csak képzelődött. Midőn Rózsi elengedte a kötőféket, a ló hűségesen a nyomába szegődött.

— Vajon hogy hívhatnak? Ráró? Fürge? A fenét! Ezek az urak nektek is olyan cifra neveket varrnak a nyakatoK- ba, hogy az ember ki se tudja mondani.

Rózsi egész úton beszélgetett a lóval. Tószeghy csodálkozva figyelte a társalgást. Rózsi kérdezett, aztán a ló helyett felelt is, és a férfi úgy látta, hogy Rózsi válaszai után a ló helyeslőén, , „igen"-t int a fejével.

— Mi a célja ezzel az állattal — kérdezte később.

— Feltáplálom, aztán ha

zaviszem a faluba. Nemsokára kezdődik a szántás és ahogy én elképzelem. nem sok ló maradhatott otthon.

— Tudja, maga milyen ló ez? Lehet, hogy éppen rajta lovagolt időnként a kor mányzó úr. Nincs ember, aki ezt befogja. A parádés lóból sohasem lesz igásló.

— Nem hiszek én ebben. Ez is egy régi szabály. Sok parádés emberből lesz itt dolgos gyalogmunkás — mondta Rózsi, aztán hozzátette. — Nehogy azt higgye, hogy ezeket én találom ki. Van nekem egy emberem, aki pontosan tudja a jövőt.

— Ez az a Simó?

— Honnan tudja?

— Ma már egyszer mondta. ö az, akinek a golyót spórolták a németek. Remélem. tőlem nem sajnálják majd — mondta Tószeghy keserűen.

— Szerintem kór lenn? magába a golyóért — mond*'’, Rózsi, de rögtön meg is bánta és szinte gyengéden tette hozzá: — És talán magáért is kár lenne.

— Nem lesz magának baja a németekkel? — kérdezte a kapu előtt Kázmértól Rózsi.

— Teljesen mindegy! Vagy a németek, vagy Simóék...

Feltűnés nélkül jutottak be a háziba. A Duna-oarti árkok üresek voltak, de szinte megtöltötte őket a sok sáros dunna és paplan.

Rózsi a lovat az udvaron egy porolóhoz kötötte, és senki sem vette észre, amikor befordultak a pincelejáróba.

Tószeghy egyenesen Eötvösök pincéjéhez sietett. Kopogott:

— Tessék — hallotta Rózsi Eötvösné hangját, aki amikor az ajtónyílásban meglátta Kázmért. örömmel sikoltott fel:

— Mihály is itt van?

— Méltóságos asszonyom. Az ezredes úr halott! — mondta komoran..

Eötvösné hisztériás zokogásba tört ki. Férje undorodva tolta félre és kilépett a

4

NÚGRÁD - 1975. május 7., szerda

Liszt ifjú tudósai

„Hallatlan nagy teljesítmény volt, amit ezek a fiatalok produkáltak.” — „Minden elismerésem és becsülésem az övék.” — „Az egész ország megismerte az iskola nevét.”

— „Salgótarjánban értenek a zenéhez is.” — Ilyen és ehhez hasonló véleményeket hallottam mindenkitől, akiket a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium tanulóinak legutóbbi országos sikeréről megkérdeztem. A bolyaisták — Klement Katalin, Koszta Magdolna és Németh László, Rozgonyi István énektanár vezetésével — a Magyar Rádió Liszt és kora címet viselő zenei műveltségi versenyén második helyen végeztek, holtversenyben a nagy tradíciókkal rendelkező debreceni Református Kollégium Gimnáziumával.

Középpontban a zenehallgatás

Valóban rendkívüli az, amit a tarjáni fiatalok véghez vittek. Több tucat középiskolai — köztük zenei tagozatú — csapattal mérkőztek. Ki tud többet Lisztről, erről a sok irányú tevékenységet folytató, ellentmondásos muzsikus zseniről és koráról, a művésztől nem kevésbé for- rongásos, lázadásokkal és útkereséssel terhes XIX. századról. A tarjáni gimnazistákat csak a szekszárdi Garay János Gimnázium csapatának sikerült megelőznie.

— A döntőben — kezdi az emlékezést Rozgonyi István, a csapat felkészítő „kapitánya”

— mi is és a debreceniek is- négy pontot veszítettünk. Ekkor újabb kérdések következtek. de ez sem vezetett eredményre. Végül a zsűri úgy döntött, hogy mindkét csapatot második helyezettként fogadja eL

A gyerekek szeme nekitü- zesedik az emlékezéstől. Képzeletben újra a Rádió stúdiójában ülnek, fülükben újracsendül a zene. a műre adandó válaszokat keresik.

— A villámkérdések okozták talán a legnagyobb nehézséget — mondja Németh László, a három diák közül a legbeszédesebb. — Húsz—harminc másodpercig szólt a zene. utána azonnal kellett válaszolni, melyik mű részletét hallottuk.

mi, hogy úgy mondjam, zene*

centrikusán készültünk.

— Mit jelentett ez?

„Salátázás" és „anyakönyvezés"

— Azt, hogy szüntelen zenét hallgattunk. Egy-egy részletet lejátszottam lemezről, először fél percig, aztán egészen rövid ideig, mindössze 5—10 másodpercig hallhatták, majd ki kellett találniuk, melyik művet hallották. Afféle kondicionáló edzés volt ez, amit mi magunk között „salá- lázásnak” hívtunk.

— Ennyi elég volt?

— Nem. „Anyakönyveztünk” is.

Megütközésemet látva kisegítenek.

— Ez azt jelentette, hogy minden egyes mű történetét, és egyáltalán minden vele szóba jöhető dolgot megtanultunk.

A több hétig tartó vetélkedő ideje alatt hetenként hétfőn és szerdán napi három órát tanultak: zenehallgatás, olvasás. Időnként, ünnepnapokon és iskolai szünetekben is készültek, az utolsó napokban pedig már szüntelenül. Az iskola a döntő előtti napon „szabadságot” adott a versenyzőknek. Rengeteg ismeretet gyűjtöttek magukba ezek a fiatalok.

— A közös tanulás mellett — mondja Koszta Magdolna. aki Németh Lászlóval együtt korábban zenei általános iskolába járt — még otthon is készültünk, napi másfél. két órát.

— Ha összeszámolnánk — gondolkodik el Rozgonyi István —. akkor a zenehallgatás ideje több napot tenne ki az elolvasott, illetve átnézett irodalom mennyisége pedig

közel járna az ötezer oldalhoz.

De — látom a szemekben,

az arcokon — megért minden fáradságot. Zenét kedvelő fiatalok, akik már gyermekkorukban barátságot kötöttek a muzsikával.

— Idehaza zeneiskolába jártam, zongorázni tanultam — szólt Klement Katalin. — Először a h-moll szonáta tetszett meg. Ettől kezdve Liszt zenéje nagyon érdekelt.

A munka jutalma

A másik két versenyző is volt zeneiskolás. Az első élmények a számukra is innen erednek. A jelenkori siker csak elmélyítette azt a meglevő zenéhez fűződő, mély vonzódást, amely most már örökre szól.

Ez ennek a zenei műveltségi versenynek egyik legfőbb érdeme. De a résztvevők nagyon sokat nyertek általa.

Többek között egyfajta pozitív. küzdeni tudó és képes

emberi tartást, a munka, a tanulás becsülését. Sikeri'k dicsőséget jelent az iskolának is, ahol egyre jobban becsülik a zenei műveltséget, egyre többen szeretik a zenét. Az iskola, a csapat által nyert 40 ezer forintot, zenei felszereltségének javítására fordítja, hogy még jobb feltételeket teremtsen a zeneoktatás számára.

A Bolyai Gimnázium tanulói harmadik éve vesznek részt a Rádió zenei műveltségi versenyén. A legnagyobb eredményt most érték el. Jövő tavasszal Verdi élete és életműve lesz a műveltségi verseny témája. A salgótarjániak részt kívánnak venni ezen is. Kívánunk nekik hozzá sok sikert.

Sulyok László

Pályázat diákoknak

A vajai Rákóczi-emlék bizottság és a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából a középiskolások, szakközépiskolások és szakmunkástanulók részére is pályázatot hirdet Rákóczikor! emlékhelyeket, történelmi személyiségeket feldolgozó történelmi, helytörtéme. ti dolgozatok írására, valamint a még élő néphagyományok gyűjtésére. A diákok fe kutathatják, feldolgozhatják a Rákóczi Ferencről, vezéreiről, a kuruc korról ewV

ló dalokat, történeteket, szólásimondásokat, szajha- gyomániy okait.

<A jeligés pályázaton a diákok egyénileg, vagy asotpor- tos munkákkal vehetnek részt, a terjedelem nem korlátozott. A munkákat 1970. január 15-ig juttathatják! el a vajai. Vay Ádám Múzeumba. a Rákóczi-emlékbizottság címére. Az eredményhirdetésre a vajai Rákóczi-emlék- ünnepség tudományos ülésszakán kerül sor.

— Különösebb fennakadás azonban nem történt — jegyzi meg a fiatal tanár —, mert

Szabó János festőművész

kiállítása

folyosóra. Az ajtóból szólt vissza Kázmérnak:

— Maga pedig jobban teszi, ha Krisztit keresi, két órája eltűnj és sehol sem találjuk — mondta és elindult Rózsi után.

Amikor Rózsi belépett a

közös pincébe. Melanie hangja fogadta:

— Megjött a házitolvaj!

És amikor Rózsi mögött először Eötvös, mgjd nem sokkal utána a felesége is belépett, a vénlány kéjjel mondta:

— Végre valamennyien együtt vagyunk. Íme. lássák! A cselédlány párnája alatt ezt találtam — mutatott fel egy teli rumosüveget. — Nyilván östreicher.,. bocsánat Eötvös úréikitól származik.

Eötvösné szemében fel parázslóit a gyűlölet. Végre bosszút állhat Rózsin.

— Igen, ez a miénk volt...

— És nyilván maguktól származott a füstölt hús és a sonka is — öntötte az olajat a tűzre Melanie.

A budapesti Stúdió Galériában, május 7-én nyitják meg Szabó János festőművész kiállítását. A volt Derkovits- ösztöndíjas festőt, az ígéretesként induló, fiatal művésztanárt eddig inkább könyvgra- íikái alapjáig ismerik. A rr.é'y gondolatokat és érzelmeket megmozgató festmények, a

vei szóló vallomásai a világról ezen a tárlaton tárulkoznak fel először összefüggően és értelmezhetően a közönség előtt — írja róla a kiállítás katalógusának előszavában Aradi Nóra művészettörténész, aki az ünnepélyes megnyitó beszédet mondja. A nagy érdeklődésre számot tartó tárlat május 24-ig tekinthető meg a Stúdió Galériában.

versek felelnek egymásnak.

Az összefoglaló tételcímek: A hatalmas szerelem, Gondolatok a könyvtárban és Ifjú szívekben élek — jelzik a versek gondolatkörét. Így a verses tárlaton felhangzónak Csokonai Vitéz Mihály,

festészet nyelven és eszközei Mai tévéajánlatunk

21.45: A KÖLTÖ FELEL. széd, dialógus Harminc év magyar költészetének tárlata. Záróadás.

Ezt a műsort a Madách Színház nyilvános előadásán vették fi1'.mszalagra. S a Költő felel című még tavaly elkezdődött verses sorozat befejező. gálaestje. A műsorban —

— Igen! Nekem is feltűnt, hogy milyen gyorsan fogy az élelmünk... Tudja, hogy a hadiállapotban mi a tolvaj büntetése?

Eötvös. aki eddig hallgatott. végre megszólalt:

— Rózsi nem lnn*a sem a húst. sem a rumot. Én adtam neki!

(Folytatjuk)

amely tételekbe foglalva, összefoglaló képet ad a 30 év költészetéről — versek hangzanak el kiváló előadóink tolmácsolásában. Olyan versek, amelyeket klasszikusok írtak, s amelyeket kortárs költők alkottak —. de gondolati közösség fogja ösz- sze a műveket. Szinte párbeVörösmarty Mihály, József Attila, Ady Endre, Jékely Zoltán, Weöres Sándor. Cso ári Sándor, Simon István, Szécsi Margit, Somlyó György. Zelik Zoltán, Nemes Nagy Ágnes, Rákos Sándor versei, A Sebö-együttes néhány megzenésített verset ■ad elő.

I