Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)
1975-05-07 / 105. szám
Ilalaasagyarmati járás Erősödött a munkás-paraszt szövetség, emelkedett az életszínvonal Sok viz lefolyt a Galga-pa- takon az 1971. április 25-i országgyűlési és tanácsvála&ztá- sok óta. A balassagyarmati járásra az aprófalvas települes- szerkezet, a termelésben pedig a mezőgazdaság a jellemző. Olyan kitűnően gazdálkodó termelőszövetkezetek találhatók a járásban, mint az érsekvadkerti, az őrhalmi, a dré- geiypalánki és a dejtári. Az iparosodás elsősorban Bérceién és Érsekvadkerten szemmel látható tendenciaként jelentkezik, ezzel párhuzamosan emelkedik az ipari munkások száma. A választási ciklusban el* ért eredményekről Hrapan Mihály, a járási hivatal elnókh-- iyeitese a közelmúltban, mondotta : — összességében a járás települései 1971 óta dinamikusan fejlődtek. Egyes területeken a tervezettnél gyosabb ütemű az előrelépés, másutt mérsékeltebb tapasztalható. Erősödő szocialista vonások A gazdasági életben végbement változások, közös erőfeszítések gyümölcseként erősödtek a szocialista társadalmi viszonyok. Négy év alatt a termelő üzemekben, és a kiskereskedelemben 527 millió forintot fordítottak beruházásokra. Az ipari beruházási összegek 63 százalékát korszerű gépek vásárlására, 25 százalékát építésre használták fel. A termelőszövetkezetek közös vagyona 25 százalékkal, tiszta vagyona 31 százalékkal növekedett. Az állóaLapok 40 százalékkal lettek nagyobbak. Manapság a termelőszövetkezetek használatában levő földterület 42 százaléka már- közös, szocialista tulajdonban van. Az osztályszerkezet módosulása nemcsak országosan, de egy járásban is lemérhető. Az aktív keresők között 5,6 százalékkal emelkedett az iparban, 14 százalékkal a kereskedelemben foglalkoztatottak száma. A kibontakozóban levő tudományos-technikai forradalom előszele, hogy a járásban az értelmiségiek száma négy esztendő alatt 11 százalékkal emelkedett. A hagyományosan mezőgazdasági jellegű járásban, az ember erejét egyre inkább a gépek pótolják, kevesebb munkáskézre van szükség. E tendenciát érzékelteti, hogy a mezőgazdaságban dolgozók száma — a termelés erőteljes fejlődése mellett — közel 10 százalékkal csökkent. A munkásosztály körébe tartozók mintegy 2200-an dolgoznak a járásban. Négy év alatt 47 százalékkal növekedett a számuk. Legjelentősebb fejlődés az Ipari Műszergyár berceli gyáregységében tapasztalható. A gyárban jelenleg mintegy 350 fiatal és nő keresi megélhetését. A munkások közéleti aktivitása fokozódott. A párt. a szakszervezet, a KlSZ-vezető- ségek tagjai zömmel fizikai munkások. A tanácstagok 30 százaléka munkás. A gazdasági építőmunkából, a szocializmus építéséből, lakóhelyük szépítéséből példamutatóan kiveszik részüket. Anyagi, szo- ■ ciális, kulturális helyzetük ja vált. Havi átlagkeresetük négy év alatt 37 százalékkal emelkedett. A Magyarnándori Állatni Gazdaságban lakasfej- lesziési alapot hoztak létre, segítik a munkások csaiádala- pítási gondjainak megoldását. A munkásokon belül külön réteget képviselnek az ingázók, a kijárók. A járásban lakó. de kijáró munkások az összkeresők 45 százalékát jelentik. örvendetes, hogy a 6000 ingázóból mintegy 2200 Balassagyarmaton dolgozik. A fővárosban, és más megyékben dolgozók csak hét végén járnak haza, így a közéletbe történő bevonásuk az objektív körülmények miatt, nehézségekbe ütközik. A járás termelőszövetkezeteiben 6884 tag és alkalmazott dolgozik. A tagság közel 50 százaléka nyugdíjas és járadékos. Harminc év alatti fiatal mintegy 400 keresi kenyerét a közös gazdaságokban. Zömmel a gépesítési és melléküzemi ágazatban. A szövetkezetek gazdasági erősödése jelentős hatást gyakorolt a szövetkezeti parasztság gondolkodásába. Szocialista tuda" ta, politikai egysége, szövetsége a munkásosztállyal egyaránt erősödött. Megkedvelték a szövetkezeti gazdálkodási formát, élet- és munkakörülményeik javultak. Elsősorban a növénytermesztési főágazatban számottevő a fejlődés. A korszerű termelési rendszerek meghonosítása nyomán ugrásszerűen emelkedtek a terméshozamok. A szövetkezeti demokrácia fejlődésével párhuzamosan olyan közösségek alakultak ki, ahol az új utat tör a gazdálkodásban és a gondolkodásban. A járásban tovább erősödött az állami élet, fejlődött a szocialista demokrácia, növekedett a lakosság társadalmi aktivitása. Egyre inkább érvényesül a szocialista demokrácia alapelve, az állampolgári jogok és kötelességek harmonikus összhangja. A lakosság társadalmi aktivitásának fokozódását érzékelteti, hogy négy év alatt a települések fejlesztésében 6 millió 800 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Üzemi és szövetkezeti dolgozók részt vettek közművelődési, és gyermekintézmények fejlesztésében. A tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási tevékenysége erősödött. A tanácsok többsége jól élt a megnövekedett önállósággal. A demokratikus vonások erősödtek. A testületi munka tervszerűbbé vált, színvonala emelkedett. Javult a tanácsok tervező, gazdaságszervező munkája. A társszervekkel harmonikus együttműködésre törekedtek. Az államigazgatási munka szakszerűbb, az ügyintézés gyorsabb lett. Az általános fejlődés mellett megállapítható, hogy az egyes tanácsok tevékenységében még számottevő a színvonalbeli különbség. A társadalompolitikai feladatokkal való foglalkozásban, a székhely és társközségek közötti érdekazonosság erősítésében még sok a kiaknázatlan lehetőség. Soha jobban nem éltek Ami országosan elmondható, az leszűrhető a balassagyarmati járásban is: soha jobban nem éltek az emberek, éler- színvonoluk töretlenül. íoko- zatosan emelkedett! A munkások és termelőszövetkezeti parasztok jövedelmi viszonyai kiegyenlítődtek, a társadalmi juttatásokban megközelítették egymást. Az anyagi javak termelésének növekedésével tehát emelkedett az életszínvonal, nőtt a foglalkoztatottság, fejlődtek az élet- és munka- körülmények, új létesítményekkel gazdagodtak a települések és a gazdálkodó egységek. A járás heterogén összetételű iparában az exten- zív fejlődési tényezők mellett jelentkeznek az intenzív vonások. Az üzemekben növekedett a nyereség. A termék- szerkezetben végbement változások, a készletekkel való takarékos gazdálkodás kedvező hatást gyakorolt a vállalati nyereség, a dolgozók reáljövedelmének alakulására. A belső tartalékok feltárásában. a szervezési tennivalók megvalósításában viszont lassú ütemű a javulás. A mezőgazdaságban dolgozik az aktív keresők 66 százaléka. Négy év alatt a közös gazdaságok 388 millió forintot költöttek beruházásokra. Kevesebb munkaerővel, kisebb területen növelték a termelést, a termelékenységet. Bebizonyosodott, hogy az üzemek zöme jól alkalmazkodott a megváltozott gazdasági környezethez, élni tudtak a szabályozó rendszer nyújtotta lehetőségekkel. A növénytermesztési főágazatban bekövetkezett óriási hozamnövekedés magyarázata: nagyhozamú fajtákat terjesztettek el, növekedett a szakértelem, terjedt a termesztési rendszer, anyagi és szellemi koncenrációt hajtottak végre, a termelési szerkezetet 'a termőhelyi adottságokhoz igazították, az ésszerű földhasznosítás párosult a termelési szerkezet további egyszerűsí tésével. Az állattenyésztési főágazatban bekövetkezett változások alapot biztosítanak ahhoz, hogy megkezdődjön az intenzív, szakosított, nagyüzemi jellegű- tenyésztési, tartási, hizlalási tevékenység. A szarvasmarha-program a járásban kedvezően éreztette hatását. Az állomány létszáma 11 százalékkal emelkedett, ezen belül a tehénállomány létszáma 27 százalékkal növekedett. A hasznosítás irányát a közös gazdaságok már kialakították. Koncentrálódott a sertéshizlalás: társulásos alapon hizlalnak sertést Dimit- rov-pusztán, korszerű teleppel rendelkezik a Magyarnándori Állami Gazdaság. Megfelelő ütemben növekedett a juhállomány, biztosítva a jövőbeni koncentrálás lehetőségét. Terület fejlesztési tapasztalatok A tanácsok egyre önállóbb, tervszerűbb irányító tevékenysége hatására jelentősen fejlődtek a járás települései. A terveilklusbam megfogal' mázott tanácsi célkitűzések általában időarányosan megva losultak. A lakosság által felvetett javaslatok, észrevételek realizálódtak, javították a települések ellátottsági színvonalát. A járásban négy év alatt 649 magánlakás épült fel. A körzeti központokban különösen gyors volt az építés üteme. Az új lakások több mint egyharmada háromszobás. Megfelelő mértékű volt az infrastruktúra kiépítése. Utak épültek, villanyhálózatot bővítettek. Az óvodai helyek 125. el, az iskolai tantermek öttel nagyobbak voltak a tervezett hez viszonyítva. Terven felül három ifjúsági klub is felépült. Lemaradás a törpevizmű építésben, a vezetékes vízellátásban keletkezett. Ezt a feladatot a következő ötéves terv ben valósítják meg. Rozgonyi István DOLGOZNI CSAK... A Sirály szocialista brigád ebédelni készül Elgondolkodik az ember: tényleg, milyen, fura dolgokra is képesek vagyunk,.. Mert Balassagyarmaton, ott abban a házban, ahol minden idők egyiik legnagyobbika, Petőfi Sándor kétszer is járt — ma, 1975-ben, meg még előtte is, szocialista brigádok dolgoznak. És erre figyelve, hajlamos lenne az ember bizonyos fejtegetésekre; hogy párhuzamot vonjon a forradalmiság — az akkori — és a jelenkor munkássága, — a hétköznapok forradalmiságának alapeleme — között. De hát, maradna-e hely akkor a megyei pártbizottság kongresszusi oklevelét elnyert ifjúsági brigádról írni...? Mert ők .3 ,.tárna”, nyolcán,. Nyolc fiatal lány és asz- szony. S bár tudom, Kaposi Lászlómé, a brigád vezetője, tiltakozna e korra utaló jelző ellen., mert tizennyolcadik éve dolgozik már a Nógrád rrtegyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalatnál, mégsem lenne igaza. Hiszen olyan fiatalos, jó kedvű, mint a többi huszonegy néhány, meg még annyi sem levő társa. De hát ifjúsági, birgád ez, a Sirály Áruházban, és — mint mondják — nem is olyan különleges. Bébi- és bakfis kötöttárukat adnak el, évről évre többet, mind nagyobb összegben. Pedig ez sok munkát — s azonkívül hozzáértést, kedvessége*', szakma; tudnivalókat — követel, mert a Nógrád megyei Iparéi kik-kiskeresikedelmi Vállalat immár évek óta a maximált fogyasztói ár alatt is forgalomba hozza a kisemberek, már mint a legifjabbak, ruházati cikkeit. Hogyan érik hát el a jó eredményeket ? Gondolkodik a kérdésen Kapóst Lászlóné, látszik rajta ; formálgatja magában a gondolatokat, de a vége mégsem sikerül kerek egészre. — Így: figyelmesen, udvariasan, egyetlen bosszús: hang nélkül. Mert ez nálunk alapkövetelmény, másképpen nem, lehetne dolgozni. No, meg amit nem mondott el: ekkora árubőséggel, szakmai tapasztalatokkal. Mert ő is már 1967jben megkapta, a Vállalat Kiváló Dolgozója, harmadik éve pedig a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést, aztán Kiváló dolgozó még Beke Józsefné, és két éve már Siket Tamásné is. — Persze. jól dolgozni, csak jó vállalatnál lehet még jobban. Ahol nincs hiánya a szervezésnek, a kollektív munkának, a szocialista brigádok összetartó erejének — céloz a brigádvezetőnő arra, hogy vállalatuk az idén hetedszer nyerte el a Kiváló Vállalat megtisztelő címet, s még nyolc miniszteri dicsérő oklevél is van a tarsolyukban. Valóban, nagv erőt képviselnek a szocialista brigádok s közöttük az övék, az 1967- ben alakult is. amelyek a kongresszusi, felszabadulási- munkaversenyben nyújtott Kulcsár fely. kimagasló eredményeiért néhány nappal ezelőtt kapta meg a megyei pártbizottság kongresszusi oklevelét — Bár én úigy érzem, régebben végzett munkánk megbecsülése is benne foglaltatik az elismerésben — szabadkozik a brigádvezetönő. — Mert elgondolkodom; képesek vagyunk, voltunk-e ilyen rövid időszak alatt ekkora megtiszteltetésre...? Szerénység!? Nem? Néhány számadatot közölt róluk előzetes beszélgetésünkkor Holecz Ferenc, a vállalat igazgatója. 1970-ben valamivel <több, mint kilenc- és fél millió forintos forgalmat bonyolítottak le, rá há< rom évre már, közel tizenkétmilliót. 1974-ben pedig már tizenhárom és fél milliónál .is többet. Hangsúlyozva, hogy a legalacsonyabb és állandóan csökkenő, úgynevezett stop-áras termékeket adnak el, S még egy — általa is jellemző — adatot közölt ró. luk: kis idővel ezelőtt a vállalati szintű havi termelékenység 112 ezer forint volt, az ifjúsági brigádé pedig 169 ezer. Ékes bizonyíték a jól végzett munkára. Amit bizony, meglehetősen zsúfolt körülmények között végeznek. Mert nem áruháznak épült, ez a Petőfi idejében is ki, tudja hány éves ház. De csak kívülről öreges. Bent fiatalok dolgoznak, s ott őrzik már a konc”'e'«7usi oklevelet... K. Gy. Összehangolt munkával, tervszerűbben Műszaki tanácskozás a Szénbáuváknál Salgótarjánban szombaton tartották a Nógrádi Szénbányák második negyedévi műszaki tanácskozását. Ezen részt vettek az üzemek gazdasági, műszaki és mozgalmi vezetői, valamint a vállalat osztályvezetői. Ezúttal is meghívtak több élenjáró szocialista brigádvezetőt, hogy észrevételeikkel segítsék a tanácskozás sikeres munkáját. A beszámolójelentést, előre írásiban megkapták a résztvevők, majd ehhez fűzött szóbeli kiegészítőt Sült Tibor műszaki igazgató-helyettes. Arról is szólt, hogy külön feladati részt most nem készítenek a beszámolóhoz, hiszen a vállalati komplex intézkedési terv igen részletesen tartalmazza azokat a tennivalókat, amelyeket valóra kell váltani. Elemezte Sült Tibor a hatékonysági mutató alakulását, az anyagtakarékosság helyzetét, a negyedévi beruházási tevékenységet. Hibaként emsa, ezenkívül még mindig sok szélt. Hangsúlyozta, hogy a gond, hiba tapasztalható a rendelkezésre álló gépekkel, műszakgazdálkodásban. eszközökkel még jobban, célTakács Vilmos, a kistere- szerűbben kell gazdálkodni, nyei építési üzem vezetője a Fülöp László viszont a kompfaipari részlegnél előfordult lex intézkedési tervben foggondokról tájékoztatta az ér- lalt anyagtakarékosság ered- tekezlet résztvevőit, majd ar- ményeit elemezte. Több sülről szólt, hogy a krónikussá gős tennivalóra figyelmezte- vált anyaghiány, veszélyezteti tett. Moskát László a beruhá- az építészeti részleg munkáját, zási osztály erőfeszítéseiről, a Sürgős segítséget kért a vál- gépbeszerzések programjáról, lalat illetékeseitől. a rendelkezésre álló keret felA négy hónapi szénterme- használásáról adott tájékoztalés eredményeit Nagy Gyula jellemezte. Az első negyedévben mindössze Ménkes maradt el a tervétől, de áprilisban már több mint 3 százalékos a vállalati elmaradás. Mint mondotta, májusban több helyen frontátszerelésekre kerül sor, és ez még inkább indokolja a munka jobb megszervezését, a nagyobb erőfeszítéseket. Beszélt ezután a minőségi követelményekről, a fűtőérték és árbevételi terv teljesítésének fontosságáról is. Ezzel kapcsolatban ugyancsak tót. Cserháti József a bér- színvonal alakulásáról, a bér- politikai intézkedésekről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. lítette meg, hogy kedvezőtle- intézkedéseket sürgetett az ak- nül alakult az acéltám, acél- naüzemeknél. sümeggerenda veszteség, a Bocsi Ottó a műszaki fejkorszerű eszközök kihasználd- lesztési eredményekről beSzomszéd István, a gépüzem verseny továbbfolytatásáról adott számot. Kérte, hogy jobban érvényesüljön a jövőben a komplex intézkedések végrehajtásában az üzemek között az egymást segítő szellem. Kocsis József a tiribesi megnövekedett feladatokról szólt, majd elmondotta, hogy az akna kollektívája a verseny továbbfolytatásával megfelel a nagyobb feladatoknak. Laj- guth Jenő a ménkesi aknaüzem gondjairól beszélt, amelyek kedvezőtlenül befolyásolták az üzem eredményeit. Mint mondotta, a szénvagyon megkutatottság-hiánya egyre nagyobb gondot, okoz számukra. Verpeléti Elemér, a szorospatakiak eredményjavulásáról adott számot, ugyanakkor bővebben foglalkozott gondjaikkal, amelyek a baleseti mutatók alakulását kedvezőtlenül befolyásolták. Zsuffa Miklós, vállalati igazgató elismeréssel szólt az első negyedévi eredményekről, de mint mondotta, megelégedettségre nincs ok. A jövőben még jobban összehangol munkára van szükség. Hiányolta, hogy ezzel a felszólalók alig foglalkoztak. Sok területen sikerült előbbre lenni, de még nagyobb összefogásra, következetesebb, előrelátó szervezésre, a jó módszerek alkalmazására kell törekedni. Ezután Sült Tibor válaszolt a felmerült kérdésekre, majd Csincsik István, a vállalat szb-tifkára hívta fel a figyelmet az ütemes tervteljesítésre. NÓGRÁD - 1975. május 7., szerda
