Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-30 / 125. szám

Görgöiixemi to pattfal a (ok Termelékenység—hatékonyság Kapcsolata választókkal A SALGÓTARJÁNI bánya­gépgyár egyik legfontosabb feladata szállítóberendezé­sek, különféle bányai gumi­hevederes szállítószalagok gyártása. A szénbányászat műszaki színvonalának növe­lése egyre több ilyen beren­dezést kíván. Ehhez pedig sok-sok sealaggörgőre van szükség. Külön, üzemrészben gyártják a görgőket az új be­rendezésekhez és a régiek ja­vításához alkatrészként. Nem mindegy, hogy milyen a ter­melékenység. a hatékonyság ott, ahol százezres nagyság­rendű a gy*ártás. — Sok összetevője van a termelékenységnek, Haté­konyságnak — mondja Né­meth Endre termelési főosz­tályvezető. — Azzal kezde­ném, hogy az igények ug­rásszerűen megnövekedteik. A keresletet úgv érzem nem is tudjuk maradéktalanul kielé­gíteni. Négy évvel ezelőtt még 46 milliós értékben gyár­tottunk. tavaly már 65 millió forint volt a görgőgyártás ér­téke. Az idén csaknem 90 millió lesz. Bizonyára ehhez jelentős korszerűsítést, gépesítést va­lósítottak meg, vagyis a ka­pacitást bővítették. Máskép­pen ez aligha képzelhető el, vagy talán mégis? — Gépesítésről, fejlesztés­ről tulajdonképpen nem be­szélhetünk. Ugyanaz a gép­park á’i rendelkezésre, ami azelőtt. Mindössze egy könyv- jóváírásos marógépet kaptunk két éve. Ennyi volt a változás. — Mj volt akkor a fejlődés alapja? — Már említettem, hogy az Igények növekedése a leg­jobb ösztönző. A szállítógép- gyártási; fejleszteni igyek­szünk már hosszabb idő óta. Az energiastruktúra változá­sa egyre többet kíván, ugyan­akkor termékeinkkel verseny- képesek akartunk maradni. Ez csak állandó gyártmány- fejlesztéssel biztosítható. Nem véletlen például az sem: dr. Csontos József igazgatónak a doktori disszertációja is a görgőgyártással kapcsolatos. Minőségi fejlesiZtéssei, új konstrukciók kialakításéval foglalkozott. Nem mai téma tehát a görgőgyártás. Itt sike­rült kialakítani elsőként a zárt ciklusú termelést. A fél­automata célgépek tették ezt lehetővé. Az alapgépek folya­matos üzemeltetésének bizto­sítására kellett törekednünk. — AZ ANYAGDARABOLÓ a gyártóüzem igényeinek megfelelően, időben előkészíti az anyagot. Az anyagellátás jobb megszervezését kellett elsősorban elérni. Ez sikerült! A gépsort a technológiai fo­lyamatnak megfelelően szer­veztük, illetve alakítottuk ki. Az anyag útja ezzel lerövi­dült, az anyagmozgatás csök­kent. Korábban gyakori volt, hogy egyik helyen, torlódott a munka és ez a másik munka­helyen is zavart okozott.,Volt úgynevezett 6zűk kereszt- metszet, amit igyekeztünk ól- dani. A már említett marógép is segített ebben. A dolognak azonban nemcsak tárgyi fel­tételei vannak, hanem az em­beri oldalát is vizsgálni kell. — A Kun Béla Szocialista Brigád dolgozik a görgőüzem­ben. A begyakorlottság sokat számít, és állítom, ezen a té­ren is nagy a fejlődés. Az idén például a felajánlásunk­ban már a normái dő-megtaka* rítás szerepel. Ez egyértelmű­en a termelékenység növelé­sét szolgálja, A tárgyi, szer­vezési feltételek javítása, a munkaerő jobb elosztása kö­vetkeztében nyugodtabbá, egyenletesebbé, ugyanakkor termelékenyebbé vált a mun­ka. Mindezt azért mondtam el. hogv érzékeltessem, meny­nyi mindenre volt szükség, hogy eat az eredményt elér­hessük. — A görgőüzembem a napi gépi kapacitás kihasználtsága átlagosan 2,6 műszak, ami vé­leményem szerint jónak mondható. Ehhez persze még a tmk-t is át kellett szervez­ni. A karbantartást, javítást Kaláris Szerencsen DíjazoM- balassagyarmatiak Harmadik alkalommal ren­dezték meg Szerencsen az Eszalí-magyarországi Kaláris című népi díszítőművészeti kiállítást Borsod, Heves és Nógrád népművészei mutatták be alkotásaikat. Az idei ki­állításon igen gazdag anyag­gal szerepeltek a díszítőmű­vészek. összesen 413 hímzést fogadtak el és mutattak be. és a legtöbb díjat is ebben a kategóriában adták ki. Di­cséretesen szerepeltek a Ba­lassagyarmaton tevékenykedő népművészek. Egri István if­jú népművész első díjat ka­pott fafaragásaiért — egy bútorgarnitúrát készített a kiállításra. A népművészeti szakkör vezetője Mindszenthy Lászlöné és a szakkör tagja Párkány Pétérné is díjat ka­pott akkor végezni, amikor nem folyik a görgőgyártás. Ezt az értéket most már csak a lét­szám függvényében tudnánk tovább növelni. Végső soron a mintegy 25 százalékos lét­számnöveléssel több mint 40 százalékos termelésnövelést sikerült elérnünk, és ez a termelékenység, hatékonyság fokozódását bizonyítja — mondja Németh Endre. Az elhangzottakból csak egy , következtetést lehet le­vonni: sikerült minden felté­telt úgy biztosítani, ahogy azt a nagykönyvben megírták. Minden nagyon szép, minden nagyon jó. Vagy mégsem úgy van? — Nem ilyen egyszerű a dolog — válaszol nevetve a főosztályvezető. — Gond, baj, azért akad. Igaz a kooperáció is sokat javult. A Salgótarjá­ni Kohászati Üzemek szállít­ja a kovácsolt görgőagyakat. Az utóbbi időiben nagyon üte­mesen, határidőre. A gumi­gyár a tömítőgyűrűket, záró- sapkákat, rájuk sem panasz­kodhatunk. Köztudott viszont a csőhiány. Mi a görgőgyár­táshoz hétféle csövet haszná­lunk, és bizony sokszor gon­dot okoz, hogy nincs olyan, amilyen éppen kellene. Ilyen­kor át keli állni olyan típus gyártására, amilyen van. Ez időveszteséggel jár. Ha ezt el­kerülhetnénk, még újabb, je- lentős tartalékot hasznosíthat­nánk. — Hogyan tovább? , — ÉPPEN MA ülésezett a zsüribizottság. A görgőgyár­tás fejlesztésével foglalkoz­tunk. A kereslet várhatóan még nagyobb mértékű lesz. Új, könnyebb, típusú görgők kifejlesztése a cél, ami gazda­ságosabban, gyártható. Ehhez már meg is rendeltük a cél­gépeket. Egy új könnyűszer­kezetes. csarnok is készül. En­nek a gyáron, belüli elhelye­zése volt az egjyik téma. Több alternatíva közül választot­tunk. Ezen kívül & technoló­giai sor, a munkahelyek tele­pítése volt a zsűrizés felada­ta Ez persze a jövő kérdése még. Az igények kikényszerí­tik ezt a korszerűsítést. A ré­gi. illetve jelenlegi görgőüzem területi adottságai csak a régi technológia konzerválására lenne alkalmas. Így viszont a növekvő mennyiségi és minő­ségi igényeket aligha tud­nánk kielégíteni — mondta befejezésül Németh Endre. Bodó János Két tál tisztás kozott (3.) A jelölő gyűlések idősza­kában sok helyen latol­gatják: a körzetben élő és jó munkájáról, közösségi magatartásáról ismert em­bert jelölnek-e képviselőnek, vagy olyant, akinek a közéle­ti tevékenység már országos hírnevet szerzett. Ha a kép­viselői munkának csak egy- egy sajátosságát emeljük ki, akkor az egyiknek is, a má­siknak is vannak előnyei, de ha e tisztséggel szemben tá­masztott követelményeket összességükben nézzük, akkor teljesen mellékes, hogy a képviselő a helyszínen él-e vagy a választókerülettől tá­volabb. Az alkalmasság leg­fontosabb feltétele, hogy a képviselő mennyire képes népgazdasági szemlélettel gondolkodni, mennyire tudja a „nagypolitikát” és a „helyi politikát’’ helyesen összeegyez, tetni. Néha éppen maguknak a képviselőknek kell szembeszáll­niuk azzal a téves nézettel, hogy a képviselő a körzet „kijáró embere” és kötelessé­ge, hogy különböző előnyöket harcoljon ki választópolgárai számára. Szerencsére, ilyen jellegű meggyőző munkát ma már egyre kevésbé kell vé­gezniük. Ha nem is meghatározó a lakossággal való kapcsolattar­tást illetően, hogy melyik képviselő hányszor fordul meg választópolgárai között, a felmérések azt mutatják, hogy az utóbbi években az .ilyen közvetlen kapcsolatok formái is bővültek, tartalma­sabbak lettek. A képviselői beszámolók, fogadónapok je­lentős tömegeket mozgósíta­nak. A képviselők rendszerint negyedévenként tartanak be­számolókat, havonta, kétha­vonta fogadónapokat, és a községek, a különböző válla­latok, intézmények, gazdaságok meglátogatását is program­szerűen végzik. Az ilyen összejöveteleken, látogatásokon, nemcsak a kép­viselők ismeretei bővülnek a választókerület életéről, az emberek gondjairól, kívánsá­gairól, hanem a választópol­gárok is közvetlenül tájéko­zódhatnak készülő fontos tör­vényékről, jogszabályokról, a várható fejlesztésekről. A va­lóság feltárásának igen alkal­mas eszközei ezek a beszélge.- tések, találkozások. A ta­pasztalatok gyűjtésének az is jó módszere lehet, ha a kép­viselők választókerületük minden jelentős eseményén igyekeznek részt venni. Igen jól kamatoztathatják munká­jukban pédául a falugyűlése­ket. Az is általános elfogadott gyakorlat, hogy mielőtt a he- !vi tanácsok döntenének a fejlesztésre fordítható össze­gek sorsáról, kikérik a képvi­Nem bízta el magát Szalai Péter, amikor először átvette a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Szorgalmával, szakmaszerete­tével kitűnik- azóta is mun­katársai közül. Nem maradt el a további elismerés sem: az idén űjabb Kiváló Dolgozó címmel jutalmazták Pásztón, a-z Üvegipari Müvek szer­szám- és készülékgyárában. A gyárban 11-ik dolgos esz­tendejét tölti, s mint vil­lanyszerelő a karbantartók egyik erőssége. Csoportvezető­ként irányítja most munka­társai munkáját, s hogy szakmai, valamint általános műveltségét is fokozza, Pász- íón néhány évvel érettségi bizonyítványt szerzett a gim­náziumban. Most a marxista középiskola hallgatója, s ha politikai képzettséget szer­zett, szakmai szinten akar­ja fejleszteni tudását: a Kandó Kálmán Villamosipari Főis­kolára készül. S amikor vé­ge a munkaidőnek? Még akkor sem mindig igyekez­het haza a családhoz, hisz’ társadalmi elfoglaltságai gyakran kötik az üzemhez — negyedik éve párttag, s párt- csoportbizalmi. Hétesztendős Márta leányával és a há­rom és féléves Péter fiával, s családjával közösen nyáron Berekfürdőre készül. Erőt kell gyűjteni a következő évekhez. Tatán újabb kivá­ló dolgozó címhez? Képünkön: Szalai Péter munkatársával, Ladányi Józseffel. ív. J. selők véleményét. Az anyagi lehetőségek, és igények ter­mészetesen, legtöbbször nin­csenek összhangban, és ilyen­kor gyakran maga a képviselő áll a társadalmi munkafel- ajánlások, anyagi hozzájárulá­sok szervezésének az élére. Ilyen tevékenység nemcsak a község, a város gyorsabb gya­rapodásában, szépülésében mutatkozik meg előbb-utóbb, de a képviselő és választóinak kapcsolata is sokkal elmélyül­tebbé válik. A képviselői munka színvo­nalának emelésében egyre nagyobb szerepük van a megyei képviselőcsoportok tevékenységének is. A cso­portüléseken készülnek fel a képviselők a következő ülésszakra, valamint a bizott­ságok vitáira. Amikor egy- egy megyei csoportülésen megtárgyalják a tennivalókat, a képviselők saját körzetük helyzetét szembesíteni tud­ják a megyei .helyzettel, új tapasztalatokat szerezhet­nek, amelyek jóvoltából sok­kal reálisabb álláspontot tudnak elfoglalni az ország- gyűlési bizottságok vitáiban' vagy éppen a parlament ple­náris ülésén. A megyei csoportok munkájában is megho­nosodott az a gyakor­lat, hogy egy-egy témát a helyszínen, a leginkább érde­kelt járásban, városban, üzemben vagy gazdaságban tárgyalnak meg. A Borsod megyei képviselőcsoport —, hogy csak néhány példát em­lítsünk — a múlt év Őszén Putnokon tárgyalt. A Vas megyei képviselőcsoport ugyancsak a múlt év nyarán a Nyugat-magyarországi Fa­gazdasági Kombinátban — ahol a hazai forgácslap­gyártás fő bázisa van — tar­totta ülését, és megtárgyal­ta a bútoripari termékek mi­nőségével, értékesítésével, garanciális javításával össze­függő kérdéseket. A Heves megyeik pedig, amikor a zöldségtermesztés helyi fel­adatait elemezték, ellátogat­tak a Hevesi Állami Gazda­ságba. a hevesi termelőszö­vetkezetbe, valamint megis­merkedtek a Kiskörei VízléD- csővel és annak öntözőrend­szerével. Amikor várható volt, hogy a parlamentben egyes nagyberuházások hely­zetét' is megvitatják, a Fejér megyei képviselőcsoport, a Dunaújvárosban épülő hul­lámpapírgyárban tartotta meg ülését. Arra is volt pél­da. hogy a képviselőcsoport nem elégedett róeg saját me­gyéjében összegyűjthető ta­pasztalatokkal, ezért elláto­gatott más megyékbe is a témát megvizsgálni, jó mód­szereket gyűjteni. A Szolnok megyeiek is ezt tették, ami­kor arra keresték a választ, hogyan lehetne olcsóbbá, gyorsabbá tenni az állami la­kásépítést városaikban. M indezekből kitűnik, hogy a- választókért!-: leti munka a képvise­lők tevékenységének igen fontos része. De csak része, mert a szocialista népképvi­selet követelményének azok tudnak legjobban megfelel­ni, akik mind a három szin­ten: a választókerületben' a szakágak szerint tagozódó állandó bizottságokban és a plenáris ülésszakon egyaránt helytállnak, aktívan tevé­kenykednek. Keserű Ernő A nyereség megtartása érdekében A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben gondos és elmé­lyült munka folyik a gazdál­kodás hatásfokának javítása érdekében. Talán sohasem volt még olyan nagy igény a gazdaságos termelés iránt, mint amilyen 1975-ben jelent­kezett. A tervek szerint mennyiségben 7,7 értékben pedig 6,5 százalékkal kell felülmúlniuk az 1974-es szin­tet, de úgy, hogy közben 2,6 százalékos költségcsökken­tést is végrehajtsanak. Mondani sem kell' hogy összetett feladatról van szó, amely sokirányú munkát és figyelmet igényel a gyár ve­zetőitől és dolgozóitól egy­aránt. Az elmúlt évben válla­lati szinten 7 millió forint megtakarítást értek el. Az idei gazdálkodási feladatok maradéktalan megoldása ér­dekében viszont több mint 20 millió forint anyag- és energiamegtakarítást kell biztosítani. A vállalat igazgatóságának egyértelmű a véleménye: ezt a feladatot kizárólag az eddi­ginél jobban szervezett intéz­kedések révén és határozot­tabb vezetés mellett lehet csak biztosítani. S ha van­nak is kezdeti eredmények, még korai az optimizmus. Sokat kell még tenni addig, amíg a 2,5 százalékos ön­költségcsökkentés forintjait a zsebében, érezheti a vállalat.' Az anyag, és energiataka­rékosságon túlmenően az élő­munkával, de az általános költségekkel is célszerűbben és gazdaságosabban kell bánnj. A gyárnál máris el­kezdték a munkaerő-átcso­portosításokat. Ezek lehetővé teszik, hogy az inproduktiv területekről produtkív mun­kára kerüljenek olyan erők. amelyek az alapvető termelői funkciókban segítik a gépki- használás fokozódását. Igaz, ez az intézkedés nem min­denki számára egyértelműen szimpatikus, de a termelés ilyen irányú átrendeződése ma már elengedhetetlenül szükséges. A munkaerő-átcsoportosí­tások mellett egvéb olyan szervezeti intézkedéseket is végrehajtottak, elkezdtek, vagy tervbe vettek, amelyek segítik a géni kapacitás 'jobb kihasználását. A Il-es Waffios szegverő gépnél máris végrehajtottak olyan szervezeti intézkedése­ket, amelyek ennél a gépnél 20—25 százalékos termelés- felújítást tettek lehetővé. A Ill-as Schumag gép felsze- számozásával és á befogó át­alakításával lehetővé vált a 10 milliméter alatti kemény­anyagok húzása. Ez a megol­dás jelentősen csökkenti a Schumag jelenlegi nagy igény- bevételét. de emellett mint­egy 50 ezer forintos többlet- értéket is biztosít a vállalat, nak. A kapacitás növelését szol­gáló intézkedések között sze­repel a polírozás termelékeny­ségének növelése, és a gép­kihasználás javítása. A sza­lagedzői két polírgép egybe­építésével lehetővé válik a percenkénti 8 méterfes sebes­ség 12 méterre történő növe­lése. Ezzel az intézkedéssel a meglevő létszám mellett mintegy 30 százalékos kiho- zatalnövekedés érhető el. Ugyancsak a tervezett intéz, kedések között szerepel a da* rabolóműhely korszerűbb át­szervezése is. Igaz. itt már történtek bizonyos in­tézkedések a koráb. bi években. hiszen még 1972-ben megindult a gépesi. tett alapanyag-mozgatás. Most újabb intézkedésekkel és egy lánctagos elszedő -sza­lag készítésével korszerűbbé és termelékenyebbé válik a darabolás és az alapanyag­mozgatás. Ilyen formán ez már a gazdaságosabb terme­lést szolgálja. Az 1975-ös év önköltség- csökkentési programja szer. vés részét képezi annak az átmenetnek, amely 'még na­gyobb feladatok megoldását várja a kohászati üzemek vezetőitől és dolgozóitól. A gyárban keresik és meg is találják az önköltségcsökken­tés további lehetőségeit. > azt az utat, amely nagyobb szer­vezettséget, magasabb techni­kai felkészültséget biztosít az ötödik ötéves terv már kiala­kult, körvonalazott és min­den eddiginél magasabb cél­kitűzéseinek megvalósításá­hoz. ' Orosz Béla NÓGRÁD - 1975. május 30., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents