Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)
1975-05-24 / 120. szám
I Egy asszony meséli naKodtunfi1És gyűitőtíünjc. Keresztül gürcölt, nyomorgóit, vállalhatott megint Mára fiam, hogy egyszer szabadul- szűkölködött, kuporgatott — szép fizetése van, vezető bejünk ebből a pokolból, amely joga van egy kis kényelemre osztásban dolgozik egv nagykörülöttünk bugyborékolt! és nyugalomra, nem és nem vállalatnál. A következmé- \ Már-már együtt volt a pénz a<i.ia a harmadik szobát! Ma- nyék tehát újra csak az én Ha valaki, te aztán tudod, egy lakáscseréhez, -mivel ta- nannék hozzák össze maguk- vasbeton-logikámat Igazolták1 ..... - nak, ami kell. akárcsak mi ha tanárnőnek tanul, ma ta— ne akarjanak ingven bele- ián kétezer körül keresne — ülni a készbe... No. ehhez >sy meg majdnem annyi a szívem, hogyan éltünk mi az Ián kitörhettünk volna on- elműlt két és fél évtizedben! nét, amikor csoda történt: Pólika néniéknek volt az a Vargáék lakást kaptak, tekinnégyszobás. gyönyörű lakásuk tettel a három gyerekre és a Persze nekem is volt néhány jövedelme, mint nekem. a Városligetnél, emlékszel és tizennégy éve benyújtott la- amikor negyvenöt tavaszán káskérelemre. Pólika néni Ferkóval összeházasodtunk, akkor szinte térdenállva kö- odamentünk hozzájuk lakni, nyörgött. hogy ne menjünk, s hidd el, még ők voltak bol- mert megint csak betesznek dogok, hogy legalább a csa* valakit... Hiába magyaráz- ládból valaki, nem vadidege- tűk. hogy ilyesmi már nincs: meg kényelem, tágasság, bőnek. hiszen érted ... Kaptunk egy szobát, Pólika néniék kettőt jelentettek az elöljáróságon, és megvolt az öröm: nekünk, hogy van hol megölelnünk egymást, és Pólika néniéknek is. hogy ezzel az ügyes fogással mégiscsak átmentettek hármat a négy szobájukból, a gyönyörű lakásból. amely még csak egr puskalövést sem kaoott az ostromkor, s negyvenöt nyarán. a romváros kellős közepén, porcelánjaival, vitrinjeivel, nippjeivel és keleti falvé- dőivel a valószínűtlen béke idilli hangulatát lehelte. De ez a hangulat nem tartott sokáig. Mi májusban költöztünk be, júniusban megjelentek Vargáék. a szomszéd utcából és egy írást lobogtattak. hogv az elöljáróság la- , káshivatala hozzánk utalta be őket. Szegény Pólika néni sírt. átkozódott, rohant ügyvédhez, ismerőshöz, protekcióért a felebbezéshez. de képzelheted az eredményt: tizenöt nap múlva Vargáék a két gyerekükkel úgy beköltöztek, mint a pinty! anyai szavam, a többit el* Nem is volt nekünk pana- képzelheted! szunk semmi, elhiheted: ha Mondd, érted te esd? Hu- ,az ember a fejével él. ritkán szonöt évig nyomor, összeszo- m^gy a falnak. A gyerekek rított fog, kínlódás: és mégis szépén cseperedtek, Józsi fi- maga volt a boldogság! Most am, jelesen érettségizett, s Bárány Tamás; Két monológ most harmadéves jogász, a kislány meg másodikos gimnazista. És a világ legboldogabb életét élhetnénk, ha az én hajam nem kezdett volna oly vészesen deresedni. s nem érezném fejem felett egyre fenyegetőbben annak az iszonyú kerek számnak: az ötvennek Demoklesz kardiát..." Megvesztem, öregem. meg én. Szabályosan. Ez most megint olyan volt, mint az első házasságom, mint Éti: itt nem a fejem dirigált. Megláttam Györgyit. megkívántain, aztán beléestem. A típusérzelmek. igen. Te ezt még nem ismerheted. de majd megismered! Hogy szalad az élet... Hogy egyetlen életed van, és az véges... Az a szívszorító sajgás, amely otthon, munkahelyen. utcán meg-megállít: még tíz év és vége ... Még tíz éved van — és itt az öregség. Ti* év: istenem, mekkora idő. amikor az ember húszéves! És milyen kurtának érzed már ilyenkor! S egyre vadabbal dörömböl benned, hogv ezt az utolsó tízest használd ki okosan! No, nyilván tudod a végét: válunk. Most nem mesélem el. milyen kínlódással iár az ilyesmi, mennyi gyötrelem zánk Sanyi. Pólika néni sógorának egyetemista fia. No, őszre kialakult az élenak — nem illeti meg érte szánalom. Részvét csak annak jár, akinek a sors ásott vermet, ebben szentül hiszek. Aki ' a maga ásta verembe Szegény Pólika néni mindenesetre okult az ügyből és amikor jól kisírta magát, is* _ ............................ m ét elment: az ügyvédhez, csak zokogott, 4s Istenkedett, ség, az utolsó adósságot is mel, pokollal; még azt hihei- aki felvilágosította: férjével a Dunának megy. ha elköltő- kinyögtük — és én az egyik néd, számain! akarom masam, ketten élvén, most már a zünk. No, maradtunk, az szobában sírok, Ferkó a má- pedig istenemre, erről szó megmaradt két szobájuk sincs egyetlen szobánkban persze, síkban csapkod. Mariannék a sincs! Mindenki olyan ookol- biztosítva — ha pern akar mert Sanyiéki^pl közben meg- harmadikban veszekednek..' ban ég. amilyet befűt magá- újabb t kényszertársbérletet, jött a második gyerek, s így Ki érti ezt. szivem? Az élet vegyen oda valakit a másik jogot nyervén a második szó- 'szonyúan felfoghatatlan, szobába. Akkor költözött hoz- bára. Vargáék üres helvét ők foglalták el. Sebaj, gondol- ,Jaf, fdd lde azt 32 ur tűk. s gyűjtöttünk tovább. Raao^, f yeffet- ieen- 52 _ _ _ _ _ „ , aprohirdeteseke Ma meg hupDant, csak törje bokáját. ... , .. Gydw i* a Pém:- bár nehe- nem böngészgettem. Hogyan? , uUVna sántikáljon hosszan, tünk: a fürdőszoba otkor Var- zen, hisz’ Mariann is nőve- Osszekoltozoket keresek, rgen, megérdemli' gáéké, fél hatkorFerkómé, hat- kedett, iskola, ruhák. tánc. négy szobát adnánk egv két- Látod tehát igazán nem a kor Ervin bácsié, aki akkor különórák — de ezt magad szobásért és két egyszobásért, részvétzsarolás csupán a még dolgozott, valamelyik js ösmered. Csakhogy amit Természetesen ráfizetéssel. tudató. bankba járt be, fél hétkor az akartunk. ketten akartuk SL: nlÄJSvíí rekeké,' fél nyofckor3 S^fé, háf^k * kwek^ett^az ^a Egy férfi meséli nak mögöttem. Az első idők es nyolc után Pólika nénié..: summa, és néhány év múlva Nem vagyok valami szenti. ^k^Xndjamní'mond.fam1? Meséljem? Nem mesélem. taLaf- elzarándokolhat- mentális ember, ismernek. Én Vállaljam-e a szenvedését — fiam. Talán elég. ha annyit voirla a,z. U.1f/n,ez- e~y világéletemben az eszemmel vaKV kínlódjam csak én. hemondok: kilencen jártunk egv ufr'tzC fe- tervel'tem ki mindent, az ér- lyette is, az új kapcsolat Kilencen? miket öaJ1-y]eK 15 ecjDen lortejí ie 7Pimo;m ocov oiófaofóor.i m-egoldatLansáaábnl szárma zn zrlmeim csak aláfestésül szol- megoldatlanságából származó beszélek! Hiszen esztendőre iük:et' s, m<|rt yolt ne™‘ gáltak. Pályát így választót- minden gyötrelmet magamba Vargáéknak megjött a harmadik gyerek, két év múlva Sanyi is megnősült. három év múlva ott is a kicsi, és negyvenkilencben nekem is meghozta a gólya Mariamnt... szeköttetésük. hamarabb célhoz értek és egyik este Sanyi átkopog: mennyit érne meg nekünk, ha kiköltöznének és átadnák a maguk lakrészét? Neki van százhúszezre, kétszázhatvan egv örök' tarn, a fejemre, s nem a szí- gyűrve? vemre hallgatva, a munkakö- Nem cifrázom, a dolgok rom kereseti lehetőségeit la- úgy zajlottak, ahogy az már tolva legelőbb, s csak utána ilyenkor szokásos: előbb a azt a szempontot, mennvire titkolódzás, bújkálás. aztán a tud majd lekötni az a bizo- kérdőrevonás. Akkor előbb a Szóval, ötvenben már tizen- , , nyos, jobban fizetett munka, mosakodás, hazudozás. majd _____.„I4,.ni, _ Áf VZrwoia na szazaíciyy veiicic- * á11á«nlmiV>a íov Vonilfom _„ , h árman voltunk — és képzeld el a szárítóinkat! Három-négy éven át egyfolytában a pelenkák ... El tudod képzelni? Á, sízünk, miénk juk., a két szobáAz állásaimba így kerültem, egy elszánt pillanatban a ke- a beosztásaimba: - mindig a gyetlenül nyílt szó: igen. van fej diktált, so6em a szív. Vas- valakim. Engedi el! Éti imTe mrt csináltál volna? betonból vagyok, öregem. nem, ne is fáradj — a kép* Mariann akkor már jegyben hidd el vasbetonba!. járt Tiborral, velük is csak kellett törődnünk ... Százezer »let ehhez szegény! Csodálod hát. hogy egyébre sem tudtunk gondoM az n€ffyvenezret kölcsönbe és elszaladt két évtizedben. Ráadtuk Sanyiiknak. Aztán mint a lakásügyünkre? Esten- megl€tt az esküvő, és MariEgyedül a házasságomat ként. ha fáradtan hazazuhan tunk Ferkómmal. összedug.... ,. , nem így kötöttem. Ott nem mar együtt volt, szereztünk ,, , j. , .. volt terv. nem volt átgondolt stratégia, de még csak taktikai meggondolás sem: megláttam Étit, megszerettem, s annék kaptak nálunk szobát, ugyanazt, ahol egy mi ponálóan viselkedett és mondhatom, nagyon megkönnyítette a dolgom: semmi hisztéria, semmi zokogás, semmi ablakhoz rohanás, hogy kivetem magam, ha elhagysz ... Végighallgatott, bólintott, s csupán egyetlen kérdést tett fel. az elkerül* vetlem.------ -----------— -r • (raooai, ugyanazt, am»» in* . minden ész-érv ellene betetien gyakorlatit: mi lesz t űk a feiúnket, mit is lehet- kezdtük húsz-egynéhány éve 5201 • trneJt ** lakásunk, a lakással? S mert a iövenne csinálni... Te nekünk Ferkómmal... Középütt la- s<f. mefffe‘el° egzisztenciám dőbelim elváJt asszony, bemindig volt témánk: húszon- kunk mi, egyik szélső szoba akkor meg, se kenyer Éti ke- rpndezett lakással, ez a gond öt év alatt egyetlen percümt Mariannék, a másik szélső- ze°en, semmi , feleségül okozhatott sondot. nem volt, hogy unatkoztunk ben pólika néni. immár egye- volna! A Varga gyerekek vi öül, mert el is feledtem mon- selt dolgai! Pólika néni. rap- danb hogy Ervin bácsit nélijai.... Szegénv Ervin bácsi bany PVe elvitte a gyomra. ___ _ r ossz bélműködese... Saw- ^ nyögtük tovább az adós- ször"~megíett az első gverek. ségemre volt. és ezt a szóek vészé kettesei a szornszea szobában ... Vagy amikor nem tudtunk aludni. mert Tavaly aztán szegénv Póli Szép volt ez a huszonkét év. hidd el. Gyönyörű volt. Rengeteget dolgoztunk. Elő* sem okozhatott gondot. Aztán nemsokára el is költöztem a családtól, és mond- hatatlan hálát éreztem Éti iránt, hogy annyira a segít' Sanyi hajnalig járkált, a vizs- ka néni is az ura után halt gáira készült, és hangosan és most már egyedül a mimemorizált... Jaj, hogy mit énk lett a négy. békebelien hatalmas szoba, porcelániai- val, vitrinjeivel, falvédőivel... a fiam. aztán a lakás, aztán morú ügyet az értelem kor- a második gyerek, a kislány, dájában tartotta, nem lökte aztán Éti diplomája ... Így sajkánkat a sértett érzelmek szépen, sorban, okosan, mert hínáros vizére. Megint az az esküvő után újra csak a értelmemmel lettem úrrá élefejemmel kezdtem korma- tem egyik nehéz helyzetén, nyozni a dolgainkat. Amikor tán nem kell mondámon. _ _____ a kislányunk megszületett, hogy büszke voltam erre. C sakhogy most mar egyeli e Etj egy jdeig amúgy is otthon Büszke, boldog és elégedett. Sen? •1fhe c a de'e maradt; s akkor rávettem. Így vái'tam a bontóper első idüli hangulatát. iratkozzék be az esti egye- tárgyalását. Fogóddiz meg: estémként, ha temre- ö tanárnő szeretett Hanem amikor azon a bi- Hiszed, nem hiszed: húszon- mind a négyen meglőttünk a vo^na lenni, de itt megint zonyos első tal^valason fe e- öt év alatt egyetlen rossz munkából, veszekedés zaia csa^ az én logikám szólt köz- ségem helyett a ioeaszfiam. szó. egyetlen szúrós tekintet, verte fel a házat. Kié le* be- amikor azt tanácsoltam: Józsi jelent meg. az anyja de még egy türelmetlen dísz- gyen Pólika néni megürült legyen inkább mérnök, hisz’ képvisel etében, s a hűtlen el" szenes sem volt köztünk! szobája? Mariannáknál - előbb- így majd tudok a tanulmá- hagyást a főiemre olvasta. Csak ültünk esténkint az utóbb jön a gverek: nekik is nyai során segíteni neki a olyan zokogás tört fel belő- egvetlen szobánkban. Mari- két szoba keltene. De Ferkó humán tárgyakhoz hatökör lem. hoav az ügyvédemnek aim ágya mellett. fog*uk megmakacsolta magát: ő vagyok. No. így is történt: kellett a folyosóra kitamogategymás kezét, és hallkan ta- már ötvenéves, egy életen Éti tiz eszlendeie lediolcmált nia. a Műegyetemen, a kislányunk öregem, éried te ezt? Le- ■—" t | is ötéves lett akkorra, s így hét. hogy mégsem vagyok 8 NOGRAD - 1975. május 24., szombat | a mama nyugodtan áilást vasbetonból? kellett nekünk ez alatt a hu szonöt év alatt nyelni! De ez mind nem volt fontos. hidd el! Mint a baitár- sak, olyanok voltunk Ferkómmal — ez volt a fontos! Megfesteni a változó világot Beszélgetés Somosköi Ödön festőművésszel Somoskői Ödön: Aratómunkás Felnőtt fejjel, de elérte azt, amit gyerekkorától kezdve szeretett volna. Végzett tanár volt már, amikor 1965-ben felvették a Képző- művészeti Főiskolára, a hároméves rendkívüli rajztanárképző szakra. — Régi vágyam teljesült akkor — csillan fel' barna szeme. — Ötödik osztályos korom óta foglalkozom képzőművészettel. Bóna Kovács Károly szobrász- és festőművész baglyasaljai képzőművész szabadiskolájába jártam. Nagyon jóleső érzéssel gondolok vissza ezekre az évekre. A táborozások különösen nagy élményt jelentettek. Reggeltől estig festettünk, rajzoltunk. Egy-egy vita nagyon gyakran az éjszakába nyúlott. Emlékszem, Diósgyőrben voltunk, amikor egy ilyen hosszú szakmai vita vége felé elaludtam. Arra érbediem fel — mert kitört a nevetés —, hogy hangosan mondogatom: nem igaz, nem igaz. Vitatkoztam még álmomban is. Persze — milyen a gyerek — nem mindig vettük komolyan a munkát. Elblicceltük a foglalkozásokat, focizni mentünk. Nyolcadikra aztán megváltoztam. A budapesti képzőművészeti gimnáziumba adtam be a jelentkezésemet. Fel is veitek, de az akkori községi párttitkár nem írta alá a papírjaimat, mivel édesapámat egy évvel korábban, J951-ben kuláknak nyilvánították. Somoskői Ödön festőművész, mert róla van szó, ekkor az üvegfestő szakmát tanulta ki. A salgótárjáni öblösüveggyárban dolgozott, majd az üzem javaslatával beiratkozott a Madách Imre Gimnázium nappali tagozatára. Ütja ettől kezdve töretlen ívű, a szükséges stációkon keresztül vezet a gyerekkori vágy beteljesüléséig, a művészi név és rang megszerzéséig. 1958-ban érettségizett, húszévesen. 1961-ben a szegedi tanárképző főiskolán rajz—földrajz tanári diplomát szerzett. 1968-ban elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát. A kitartás, a töretlen akarat az önmagában való hinnitudás — mint általában mindig — ezúttal is diadalmaskodott. 1962-ben a szegedi nyári tárlaton szerepelt először nyilvánosan, olyan mesterek társaságában. mint Buday Lajos, Winkler László, akik a főiskolán tanárai voltak. Ettől kezdve rendszeresen szerepelnek művei a különböző tárlatokon. 1964 óta a Képzőművészeti Alap tagja. Első önálló kiállítását 1967- ben a salgótarjáni TIT-szék- házban rendezte meg. Több ízben járt külföldi tanulmányúton Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Ausztriában és Franciaországban. — Milyen művészi tőreié- vés vézeti munkájában? — Az igazság kifejezése, az ember és a természet összetartozásának a bemutatása — válaszol őszinte egyszerűséggel. Nem a nagy szavak embere. Lassú, megfontolt beszédű. Sőt, néha mintha húzni kellene belőle a 6zót, Szívesebben fest, mint beszél. Kedvenc színei: az angolvörös, az égetett szienna és umbra, a szürke különböző változatai. — Miért éppen ezek? — Engem valahogyan a földre emlékeztetnek. A föld az ősanyag, amelyben és amelyből terem az élet. Nagyon szeretem a földet, a frissen szántott föld mély, termékeny illatát. Az említett színek maguk is a földből származnak... Szemben, a falnak támaszt, va áll egy nagyobb méretű festmény. Szuronyos vörösört ábrázol. Erő és határozottság sugárzik a képtől. A sötét színek, pontosabban a mélybarna különféle árnyalatai az uralkodók. Éppen úgy. mint a nagymamát ábrázoló, nagyon nagy szeretettel megfestett képen. Spmoskői Ödön néhány színvariációjával gazdagítja müveinek színvilágát, ér el művészi hatást. Kizárólag olajfestékkel dolgozik. — Az olajat érzem a legközelebb egyéniségemhez — magyarázza. — Ezzel dolgoztam a legtöbbet, ennek ismerem a legjobban az anyagát. A tempera nagyon érzékeny a vízre, meg aztán a papír könnyebben sérül, mint a vászon. Az olaj maradandó festék. Ezért is kedvelem. A bogárszemű négyéves Emese kukkant be kíváncsian a műterem ajtaján. Az apai szó kiparancsolja az udvarra, ahol a feleség sétáltatja a karjaiban szundikáló, tízhónapos Eveiint. — Somoskőújfaluban él,’ ott tanít. /Tanári munkáia akadályozza-e feslőművészi tevékenységében ? — Ez a kettős kölelezelt* ség jól kiegészíti egymást, ugyanakkor nehézséget is jelent. Tanárként és festőként is teljes embernek kell lennem. Ha hetente négy napban taníthatnék, amelyre ígéretet kaptam mór, nagyon nagy segítséget jelentene. Lenne három egymást követő napom, amikor egyfolytában a festészeltel foglalkozhatnék. Somoskői Ödön festőművész műveiből csütörtökön nyitottak kiállítás): a salgótarjáni Madzsar József megyei kór ház galériájában. A látogatók közel harminc grafikát és festményt láthatnak a művész utóbbi években készült munkáiból. Sulyok László
